Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A pedagógiai kutatás módszertana A pedagógiai kutatás jellemz ő i, sajátosságai Babeş-Bolyai Tudományegyetem Tanító- és óvóképző szak.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A pedagógiai kutatás módszertana A pedagógiai kutatás jellemz ő i, sajátosságai Babeş-Bolyai Tudományegyetem Tanító- és óvóképző szak."— Előadás másolata:

1 A pedagógiai kutatás módszertana A pedagógiai kutatás jellemz ő i, sajátosságai Babeş-Bolyai Tudományegyetem Tanító- és óvóképző szak

2 Mi van, ha a személyes tapasztalat és az közösségi tudás konfliktusba kerül? Példa: Társas összejövetelen különösen szívesen veszek egy bizonyos előételből, valami panírozott, olajban sütött, pikáns ízű falatkából, mert nagyon ízlik. Kérdésemre a házigazda elárulja: ezek panírozott, olajban sütött giliszták: erre persze felháborodok, és undorodni kezdek Mind a két érzelem őszinte és valóságos, ebben az esetben az utóbbi győz, az undor abból ered, hogy elfogadtunk a környezetünkben uralkodó általános konszenzust, amely szerint gilisztát enni undorító dolog

3 Min alapszik a tudományos tudás? A bevett nézet szerint a tudományos tudás kísérlet (tapasztalat) és következtetés alapú Régebbi tudományfilozófusok, maguk a tudósok és legtöbbször a laikus is így tekint a tudományra DE! A tudomány (nagyrészt tapasztalatra épülő) vizsgálata az utóbbi évtizedekben megmutatta, hogy még a tudósok esetében is igaz, hogy az egyedi megismerő tudós) nagyon kevés dolgot tapasztalt meg (kísérlet) vagy következtetett ki „fekete doboz”: készen kapott elméletekkel, módszerekkel, berendezésekkel dolgozik, melyeket bizalmi alapon fogad el Vagyis a tudományos tudásunk jelentős része is közlés alapú A tágabb társadalom számára ez teljes egészében áll: a tudományos tudást, amit a laikus ismer szinte teljesen mások közlései révén ismeri Elhiszünk dolgokat, mert a pszichológia tanár mondta, vagy olvastam az Atkinsonban vagy a National Geographicben, vagy tévében láttuk…

4 Miért bízunk a tudomány szavában? Nem attól lesz valami megbízható, hogy „jó módszerrel” nyertük: jó módszerrel is lehet rossz eredményre jutni, és rossz módszerrel is jóra Nem is attól, hogy a tudós okos: okos emberek sokszor butaságot beszélnek, a buták meg okosat !!! Hanem, hogy sokan és módszeresen ellenőrizték: a tévedés lehetőségének szisztematikus kizárása A megbízhatóság záloga a közösségi jelleg: a tudományos tudásgyárban a minőségellenőrzés legalább olyan fontos, mint az ismeretgyártás A tudományos tudás létrehozása egy olyan intézményben történik, amely évszázadok óta alakít ki olyan struktúrákat, eljárásokat, amelyek célja a szigorú minőség-ellenőrzés A tudományos tudás megbízhatóságának fő kulcsa az, hogy ez a tudás közösségileg ellenőrzött tudás !!!

5 A pedagógiai kutatás jellemz ő i, sajátosságai a pedagógiai jelenségek nehezen figyelhetők meg (ld. személyiségfejlesztés). A folyamat lényege a tanuló tudatában, személyiségében megy végbe, a kutató csak ennek küls ő megnyilvánulási formáiról gy ű jthet közvetlenül adatokat. a pedagógiai konstelláció könnyen változik, módosul; azaz adott pedagógiai szituációt számos különböz ő és változó tényez ő (pl. a tanulók élményei, a tanár hangulata, a kutató jelenléte) határozza meg. a pedagógiai jelenségek kevésbé mérhetőek

6 A pedag ógiai kutatás két irányzata SZEMPONTPOZITIVISTANATURALISTA 1. A (pedagógiai ) valóság A valóság objektív (ezért mérhet ő ). Több, egymástól független változó mérésével magyarázható. A valóság szubjektív (az emberek tudatában létezik). Az emberek tudatában lezajló folyamatok értelmezésével magyarázható. 2. A kutató és a kutatás tárgyának kapcsolata A kutató képes távolságot fenntartani a kutatás tárgyától. Ezért bizonyos óvintézkedésekre van szükség. A kutató és a kutatás tárgya óhatatlanul hat egymásra. De ezt az interakciót is lehet hasznosítani. 3. A következteté sek általánosítha tósága Kontextustól független általánosításokra törekszenek. Kontextustól független igazságok nincsenek; az állítások a kontextusok hasonlóságának mértékéig vihet ő k át más jelenségekre. 4. Ok-okozati összefüggés ek Az ok-okozati összefüggések feltárását tekintik a legfontosabb célnak. A különböz ő tényez ő k, folyamatok kölcsönös egymásrahatásával foglalkoznak. 5. ÉrtékA kutatásnak értékmentesnek kell lennie. A kutatás nem lehet értékmentes. 6. MódszerekMennyiségi módszerek.Min ő ségi módszerek.

7 7. ElméletEl ő re megfogalmazott elméletre van szükség. A kutatásból kell kin ő nie az elméletnek. 8. EszközökAz objektivitás érdekében el ő nyben részesítik a nem emberi eszközöket. A megismerésre, intuícióra képes embert helyezik a középpontba. 9. TervezésEl ő re, részletesen kidolgozott tervvel kezdik a kutatást. Hipotézisek nélkül, sejtésekre alapozva látnak hozzá a vizsgálathoz. 10. A vizsgálódás környezete Laboratóriumi környezet.Természetes környezet. 11. MintaReprezentatív minta.Egyedig esetek. 12. BizonyításHipotézisek igazolása, bizonyítása. Felfedezés, feltételezések megfogalmazása, módosítása.

8 A pedagógiai kutatás folyamata A kutatási probléma kiválasztása, meghatározása. A kutatási probléma forrása: gyakorlati munka elmélet szakirodalom. A kutatási probléma értékelése (mikor jó?): hozzájárul a pedagógia elméleti ismeretanyagához, a pedagógia fejl ő déséhez gyakorlati haszna van hozzájárul a pedagógiai kutatás metodikájának fejl ő déséhez újabb kutatásokat ösztönöz, újabb problémákat vet fel id ő szer ű kutatható megfelel a kutató(csoport) számára. A problémát változók kapcsolataként írjuk le.

9 A pedagógiai kutatás folyamata A változók típusai: Kategorikus változók = diszkrét változók: véges esetük van (pl. férfi/n ő ). Mért változók = folytonos változók: végtelen esetük van (pl. testmagasság). Személyes változók: a személyek tulajdonságaira vonatkoznak (pl. nem, életkor, IQ). Szituatív változók: a környezet sajátosságaira vonatkoznak (pl. iskola nagysága, a taneszközök jellemz ő i). Független változók: a függ ő változóra hatást gyakorló változó. Függ ő változók: a mérni kívánt változó.

10 A pedagógiai kutatás folyamata Küls ő dleges vagy konstans változók: több változó hatását mutatja. El ő zményváltozók: a vizsgált hatásrendszer el ő zményeire vonatkozó változó; a kezdeti állapotokat tükrözi (pl. a pedagógus képzettsége, neme, személyisége stb., a tanulók intelligenciája, tudásszintje, el ő ismerete stb., az iskola, az osztály feltételei stb.). Folyamatváltozók: a vizsgált hatásrendszer folyamatára vonatkozó változó; a pedagógusnak és a tanulóknak a folyamatban megnyilvánuló tevékenységeire, ezek kölcsönhatására vonatkozik (pl. a tanár eljárásai, tanulókkal való kapcsolata, a tanulók cselekedetei, egymáshoz való viszonyulásuk). Eredményváltozók: a vizsgált hatásrendszer eredményeire vonatkozó változó; els ő sorban a tanulók megváltozott jellemz ő it írják le.

11 A pedagógiai kutatás folyamata A témára vonatkozó szakirodalom áttekintése, kritikai elemzése A kutatás hipotéziseinek megfogalmazása A hipotézis egy olyan kijelentés, amely a kutató feltételezéseit fejezi ki a problémában szerepl ő változókra, azok kapcsolatára vonatkozóan A hipotézisalkotás induktív útja: a kutató meglév ő feltételezéseib ő l indul ki. A hipotézisalkotás deduktív útja: a kutató meglév ő elméleti tételekb ő l indul ki.

12 A pedagógiai kutatás folyamata A hipotézissel szemben támasztható követelmények (milyen a jó hipotézis?): magyarázó er ő vel rendelkezik változók kapcsolatát jelöli ítélet formájában egyértelm ű en igazolható vagy elvethet ő igazolása vagy elvetése megvalósítható módszereket, eljárásokat, technikákat igényel világos, egyértelm ű, operatív terminusokban van megfogalmazva támaszkodik a meglév ő ismeretekre a lehet ő legegyszer ű bben és legtömörebben van megfogalmazva a hipotézisek összességének választ kell adnia a kiinduló problémára.

13 A pedagógiai kutatás folyamata A hipotézis megfogalmazásának 3 módja van: Null-hipotézis: ha feltételezzük, hogy nincs összefüggés a változók között (pl. „a gondolkodtató tanári kérdések száma nem hat a tanulók teljesítményére”). Alternatív, irány nélküli hipotézis: ha az összefüggést feltételezzük, de annak irányát nem adjuk meg (pl. „a tanári kérdések száma és a tanulók teljesítménye összefügg egymással”). Alternatív, irányt is jelz ő hipotézis: ha az összefüggést feltételezzük, és megadjuk annak irányát is (pl. „a tanári kérdések számának növekedésével arányosan n ő a tanulók teljesítménye”). A hipotézisek igazolását vagy elvetését biztosító adatok összegy ű jtéséhez az érvényes és megbízható kutatatási stratégiák, módszerek, eszközök kiválasztása.

14 A pedagógiai kutatás folyamata Deduktív (vagy analitikus) kutatási stratégia: a meglév ő általános elvek, törvényszer ű ségek, történeti tapasztalatok, nemzetközi tapasztalatok, más tudományok eredményeinek elemzése alapján jutunk a pedagógiai gyakorlat számára hasznos eredményekhez. Induktív kutatási stratégia: a pedagógiai valóságból, az empíriából kiindulva, az ott gy ű jtött adatokat elemezve, általánosítva jutunk el az elméletig. Ez az irányzat további 3 stratégiára bontható: Leíró stratégia: a pedagógiai valóság egy területének leírása céljából (pl. „milyen típusú kérdéseket tesznek fel a tanárok a tanítási órán?”). Összefüggés-feltáró stratégia: amikor a meglév ő pedagógiai helyzetben különböz ő változók egymáshoz való viszonyát, összefüggéseit, korrelációját akarjuk vizsgálni (pl. „az eltér ő típusú tanári kérdések hogyan hatnak a tanulók gondolkodásának fejl ő désére?”). Kísérleti stratégia: a független változók módosítása, változtatása céljából.

15 A pedagógiai kutatás folyamata A stratégia keretén belül használható módszerek: Feltáró módszerek: dokumentumelemzés, megfigyelés, szóbeli kikérdezés, írásbeli kikérdezés, szociometriai módszer, tudásmérés, pszichológiai vizsgáló eljárások. Feldolgozó módszerek: statisztikai módszerek, m inős égi elemzés, metapedagógiai eljárások. A kutatási módszerek megválasztásakor figyelembe kell vennünk az érvényességet (validitás) és a megbízhatóságot (reliabilitás).

16 A pedagógiai kutatás folyamata Érvényesség (validitás): azt méri-e, amit mérni akartunk. Tartalmi validitás: az indikátorok milyen mértékben felelnek meg a fogalomnak. Konstrukciós (vagy fogalmi) validitás: a mér ő eszköz valamely elmélet alapján elvárt módon viselkedik-e. Egyezésen alapuló validitás: az új mérési eszközön kapott eredmények milyen mértékben egyeznek meg (korrelálnak) egy már igazolt érvényesség ű mérési eszköz eredményeivel. Prediktív (el ő rejelz ő ) validitás: egy jelenlegi mérés eredménye milyen mértékben felel meg egy kés ő bbi mérés eredményének. Megbízhatóság (reliabilitás): mér-e valamit; milyen pontossággal kapjuk ugyanazt az eredményt, mekkora a mérési hiba.

17 A pedagógiai kutatás folyamata A vizsgálni kívánt minta kiválasztása. A populációból kiválasztunk egy mintát; ennek elvei a reprezentativitás és véletlenszerűség. Reprezentativitás = elég nagy minta + tükrözi a populáció tulajdonságait. A kutatás végrehajtása. A kutatások típusai: Alapkutatás: els ő dleges célja új ismeretek szerzése a meglév ő elméletek módosítása, továbbfejlesztése érdekében. Alkalmazott kutatás: els ő dleges célja az elméleti tételek, fogalmak gyakorlati szituációban való vizsgálata, általánosítható alkalmazások kidolgozása érdekében. Akciókutatás: alapvet ő célja egy speciális, konkrét probléma közvetlen megoldása egy adott közegben. Tantervi vagy programértékelés: célja, hogy egy adott tanterv, taneszköz-együttes stb. hatékonyságát a saját maga elé t ű zött célok elérése szempontjából értékelje.

18 A pedagógiai kutatás folyamata Mérés: általában egy nagyobb populáció teljesítményszintjét kívánja leírni. A kutatás etikai kérdései Az adatok elemzése, általánosítások megfogalmazása. A kutatás eredményeinek közreadása, publikálása (ill. alkalmazása).

19 A szakirodalom tanulmányozása Mikor tekinthet ő egy szakirodalom relevánsnak? ugyanazokat a kérdéseket, változókat vizsgálja azonos elméleten alapul ugyanazon elmélet empirikus igazolására támaszkodik hasonló gyakorlatot elemez. A releváns szakirodalom nem mindig korlátozható az adott szakterületre területére (ld. határtudományok).

20 A szakirodalom áttekintésének el ő nyei Lehet ő séget ad a probléma pontos körülhatárolására, megfogalmazására. El tudjuk helyezni a kutatásunkat mind történeti perspektívában, mind pedig a jelenkori megközelítésmódok között. Elkerülhetjük a szükségtelen ismétl ő déseket. Lehet ő vé válik tudományos eredményekkel alátámasztott kijelentések megfogalmazása. Megtudhatjuk, hogy mely kutatási módszerek és eszközök bizonyultak eredményesnek, ill. alkalmatlannak a miénkhez hasonló problémák megválaszolásában. Kutatási eredményeink megfelel ő értelmezéséhez segít hozzá.

21 A szakirodalom forrásai Könyvtárak és levéltárak  egyetemi könyvtárak. El ő zetes források: összefoglalják, annotálják, indexelik a szakirodalmi cikkeket, könyveket stb. katalógusok: bet ű rendes katalógus, szakkatalógus, témabibliográfia, Könyvek Központi Katalógusa, folyóirat katalógus, sorozati katalógus, fordítások bet ű rendes és szakkatalógusa, tankönyvek különgy ű jteménye, ifjúsági irodalom katalógusa, értesít ő k katalógusa, UNESCO kiadványainak katalógusa referáló folyóiratok: Magyar Pedagógiai Irodalom, Külföldi Pedagógiai Információ, Resources in Education, Current Index to Journals in Education, Education Index, Content Pages in Education, Bibliographie Paedagogik szakbibliográfiák, témabibliográfiák.

22 A szakirodalom forrásai Másodlagos források: az els ő dleges források, azaz a kutatásról készített beszámolók, disszertációk alapján készített összefoglalások. Lehet ő vé teszik a kutató számára, hogy áttekint ő képet kapjon a kutatás egy területér ő l, az alapvet ő problémákról, a kutatási irányzatokról, a jelent ő sebb kutatókról, kutatóhelyekr ő l, a téma jelenlegi állásáról, a f ő bb eredményekr ő l, a téma keretében használatos f ő bb terminusokról. lexikonok, enciklopédiák: Pedagógiai Lexikon, Új Pedagógiai Lexikon kézikönyvek: Pedagógiai Kézikönyv tankönyvek: jegyzetek monográfiák tanulmánykötetek: Tanulmányok a Neveléstudomány Köréb ő l szakszótárak „review” folyóiratok.

23 A szakirodalom feltárásának lépései A szakirodalom feltárásának 2 módja van: folyamatos tájékozódás: ha lépést akarunk tartani az új eredményekkel visszatekintő (retrospektív tájékozódás): ha egy adott id ő pontban akarjuk feltárni a minket érdekl ő téma irodalmát. Hogyan érdemes a szakirodalom feltárását végezni?  „Optimális stratégia”: A kutatás problémájának pontos körülhatárolása. Friss, releváns másodlagos források áttekintése (lexikonok, enciklopédiák stb.); majd a probléma pontosítása. A jelent ő sebb referáló folyóiratok legfrissebb számainak áttekintése. A kulcsszavak összegy ű jtése (kulcsszólista). A referáló folyóiratok legfrissebb számaiból a releváns tanulmányok összegy ű jtése. A kigy ű jtött els ő dleges források beszerzése. Ezek elolvasása. Jegyzetek készítése, azok rendszerezése, a tanulmányunk struktúrájának megtervezése. Ezek alapján a kritikus áttekintés megírása.

24 A szakirodalom feldolgozásának technikái Jegyzetelés: naplózó kivonatolás (egy füzetben), cédulázás, bibliográfiai jegyzetek, tárgyi jegyzet


Letölteni ppt "A pedagógiai kutatás módszertana A pedagógiai kutatás jellemz ő i, sajátosságai Babeş-Bolyai Tudományegyetem Tanító- és óvóképző szak."

Hasonló előadás


Google Hirdetések