Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Kultúra és kultúrák Haladás, fejlődés, evolúció.  Azt a folyamatot mutatjuk be, amelynek a keretében a korai utópista gondolkodástól kiindulva, a társadalmi.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Kultúra és kultúrák Haladás, fejlődés, evolúció.  Azt a folyamatot mutatjuk be, amelynek a keretében a korai utópista gondolkodástól kiindulva, a társadalmi."— Előadás másolata:

1 Kultúra és kultúrák Haladás, fejlődés, evolúció

2  Azt a folyamatot mutatjuk be, amelynek a keretében a korai utópista gondolkodástól kiindulva, a társadalmi haladás különböző elméletein át a 19. században eljutunk a természeti világ történeti fejlődésének a gondolatáig

3 A haladáselméletekről  A társadalmi haladással és a fejlődéssel kapcsolatos nézeteket egészen a kereszténységig és az utópista gondolkodás kezdeteihez lehet visszavezetni  Az utópizmus kezdetben nem a jövőbe vetíti előre ideáljait, hanem térbeli víziókkal foglalkozik – egy új és új helyen található világ eszméje termékenyíti meg (Új-Anglia, Új-Hollandia, vagy az Új-világ kifejezés használata stb. a gyarmatosítás korában összefüggnek ezzel az eszmével. Amerikába az „új Ádám” érkezik a puritán prédikátorok értelmezése szerint.)  16. sz.: Thomas Morus: Utópia – a tökéletes társadalom ígérete (egy elképzelt térbeli helyszínen) Sehol-szigetén, Sehol király vezetése alatt, a Láthatatlan város székhelyével. Inkább lehet a korabeli társadalom kritikájaként olvasni, mint megvalósítandó elképzelésként. Mégis sok későbbi mozgalmat termékenyít meg. Elsősorban említhetőek a 19. századi utópista szocialisták

4 A haladáselméletek  A felfedezések korának lezárulásával (18.sz vége, 19. eleje) az utópiák terepévé egyre inkább a jövő válik, mivel elfogynak az ismeretlen új világok A térbeli motívum fennmarad pl. a romantikában az elvágyódás és az ún. orientalizmus formájában A 20. században az utópizmus egy formájaként értelmezhető a sci-fi irodalom jelentős része  Ez együtt jár a 18. század történelmi perspektívák iránti érdeklődésével, és azzal, hogy az értelmiség fokozatosan kialakítja azt, amit később úgy neveznek a „történeti tudat” Ennek előfeltétele az írásbeliség és archiválás gyakorlata – a könyvtárak és könyvnyomtatás elterjedése  Ezek teszik lehetővé a kronologikus gondolkodást a történeti változások szisztematikus vizsgálatát  Az írás mint rögzítési technika emellett a nyelvi konstrukciókra való reflexió lehetőségét teremti meg Ez a technika a történeti tudat technikai előfeltétele!

5 A haladáselméletek kezdetei (16. sz)  Egy technológiai megváltástan alapvonalai: Francis Bacon (1561–1626) szerint  a világi szenvedéstől kell megváltania magát az embernek  a technológia mindenki számára hozzáférhető, demokratikus tudásformán kell alapuljon  Ha az értelem helyes úton halad, akkor a technológia eredménye a világi szenvedéstől való megváltás lehet mindenki számára Ezzel az ember uralmat nyer a természet fölött – ez a bibliai Ádám természet feletti uralmának helyreállítása! Ehhez a gondolathoz a történelmi perspektívájú üdvtörténet képezi a kiinduló modellt! A bibliai történet, majd a Krisztus első és második eljövetele közötti idő jelenti akkor a történelmet

6

7 Technológiai megváltástan  Francis Bacon: „Hogyha még azt is fontolóra vesszük, mekkora az eltérés bármelyik művelt európai ország lakóinak élete és az új- indiai vad és barbár vidéken lakó népek közt: akkor méltán mondhatjuk az embert a többi ember istenének nem csupán ha arra gondolunk, mennyit segíthet egyik a másikon, és mennyi jót tehet, hanem ha megfigyeljük, micsoda különbség van életmódjuk között. És mindezt nem a föld, nem az ég, nem a testalkat, hanem egyedül a mesterségek teszik.” „Az emberi tudás és hatalom egy és ugyanaz” A tudás célja a regnum hominis: a természetnek tudás útján való legyőzése

8 Technológiai megváltástan  Technológiai optimizmus: „Végül ne is törődjünk vele, ha valaki azt hozná fel ellenünk, hogy a tudományok és mesterségek előbb-utóbb az emberi rosszindulat és bujaság szolgáivá züllenek. Hiszen ugyanez minden e világi értékről: tehetségről, erőről, szépségről, vagyonról, magáról a napfényről és bármi másról éppígy elmondható.”  „Isteni adomány folytán az ember jogot kapott a természet fölött, vegye hát ezt birtokába és éljen vele; a józan ész és a vallás majd arra is megtanítja, hogyan használhatja föl.”  Az eszköz a tudás megszerzéséhez /Bacon a természet megkínzatása = kísérletezés. Erre azért van szükség, mert a természet, akár egy ellenséges ügynök, elrejti a titkait.

9 Technológiai megváltástan  „A mi módszerünk a tudományok kidolgozásában nem nagyon hagyatkozik a szellem erejére és élességére, hanem szinte kiegyenlíti a tehetségek és az értelem különbségeit. Mert ha valaki szabadkézből rajzol egyenes vonalat és tökéletes kört, akkor igen sok múlik a rajzoló szorgalmán és kézügyességén, ha viszont vonalzót vagy körzőt használ, akkor alig valami, vagy úgyszólván semmi. Éppen ilyen a mi módszerünk.” (LXI)  A helyesen alkalmazott tudományos módszer = út a földi paradicsomba  Ahhoz, hogy az értelem a helyes úton maradjon a tudósnak el kell kerülnie az értelem bálványait! Mint a bibliai bálványimádóknak a hamis hitet

10 Technológiai megváltástan  Bacon racionalitásunk korlátozottságáról, az értelem bálványairól (idolumokról): „A puszta kéz és az önmagára hagyatkozó értelem egyaránt keveset ér: szerszámra és segédeszközre van szüksége az értelemnek éppúgy, mint a kéznek. És amint a kéz szerszámai kiváltják és irányítják a mozgást, éppúgy segítik vagy óvják az értelmet az elme szerszámai.” (II) „Az emberi értelem görbe tükre a tárgyak sugarainak: saját természetét a dolgok természetével összekeverve eltorzítja és meghamisítja a dolgokat.” (XLI) „Ha egyszer az elme egyszer már elfogadott valamit, hajlamos figyelmen kívül hagyni a vele ellentétes tényeket.” (XLVI) „A sejtéseket könnyebben elfogadja magyarázatnak, mert azok egyszerűbbek esetleg lenyűgözőbbek, mint a valódi magyarázatok.” (XXVI-XXX, XLVII) „Az érzékek, alapos kísérletek elvégzése nélkül megbízhatatlanok.” (L)

11 Mit mond egy haladáselmélet ?  Bacon esetében a 17. sz. elején még a cselekvő ágensek döntésén múlik, hogy megváltják-e magukat a földi szenvedéstől  A 18. sz. végére ez a szemlélet megváltozik A haladás egyre inkább egyfajta történelmi szükségszerűségként jelenik meg  „Ez az eszme azt jelenti, hogy a civilizáció kívánatos irányba tartott, tart és fog tartani”  „A Gondviselés helyébe a haladás lép” (Löwith)  Lineáris történelemszemlélet uralkodik Ez fejlődési szintek szükségszerű vagyis törvényszerű egymásra következését feltételezi  A törvények ismerete ismeretet ad a történelem irányáról  A történelem növekedési, javulási folyamat

12 A haladáseszme  Egy jobb társ. állapot (kommunizmus)  Az erkölcsi javulás Rousseau után nem feltétlenül tartozik ide. Ami ellenben biztosan haladni látszik az a tudomány! Ez lesz minden progresszió modellje.  Történelmi és biológiai szakaszelméletek, melyek leginkább az egyedfejlődés mintáira épülnek. A haladáseszme szerint a történelemnek van célja. Az emberi élet egésze javul a történelem során. (erkölcs, technika, stb.) A tökéletesedés abszolút rangsorok, szakaszok felállítását teszi lehetővé.

13 Példa későbbi haladáselméletre  18. sz. vége, Kant: Ha „nagyban” szemléljük a történelmet, akkor megtalálhatjuk annak szabályszerűségeit: az emberi nem fejlődése Fejlődési szakaszok: ösztön -> részleges értelmesség -> tiszta észhasználat (cél) Az embernek csak akkor lehet tervszerű történelme, ha természeti célnak van alárendelve, hiszen maga nem tiszta észhasználó. A teremtmények adottságainak az a célja, hogy tökéletesen kifejlődjenek. Ez nem lehetséges az egyedben, de lehetséges a nemben (emberiség). Az egyesével halandó, de nemükben hallhatatlan emberek mind a természet számukra ismeretlen céljának megvalósításán dolgoznak.

14 Példa későbbi haladáselméletre  Kant szerint a haladás természeti törvényszerűség A természet a maga célját az ún. „társiatlan társiasság” eszközével éri el. A társadalmi antagonizmus (önzés és az együttműködésre törekvés konfliktusa) a törvényszerű történelmi rend oka. A természet az embert ezzel egy általánosan jogszerű polgári társadalom (a végső cél) elérésére kényszeríti. Ebben a társadalomban éri el minden emberi adottság a maga tökéletes kifejlődésének állapotát. Jövőbeli liberális utópia  „Az emberi nem történetét nagyrészt a természet arra irányuló rejtett tervének megvalósulásaként tekinthetjük, hogy létrehozzon egy belsőleg és - mint ami ehhez szükséges - külsőleg is tökéletes államformát, mint az egyetlen olyan állapotot, amelyben teljesen kifejlesztheti az emberiség összes természeti képességét” (http://mek.niif.hu/06600/06616/html/index.htm#4)http://mek.niif.hu/06600/06616/html/index.htm#4

15 Haladáselméletek és a biológia  A 19. sz. eleji biológia ad majd további alátámasztást a haladás eszméjének, de előbb a természetről való gondolkodást éppen az emberi történelemre adott reflexió termékenyíti meg! „evolvere” „entwicklung”, „development” – egyszerre jelent egyedfejlődést és a törzsfejlődést. Ez = kibontakozás, valami már eleve ott lévőnek a kiemelkedése (kb. fényképelőhívás) => kifejlődés. A történelem során, Kant metaforája szerint az emberiség pl. a gyermekkorból a felnőttkorba lépett a felvilágosodással. A komplexitás növekedésének inherens tendenciája az evolúcióban (Lamarck, Spencer), azt jelenti, hogy a fajok ugyanúgy viselkednek, mint az egyes egyedek az egyedfejlődés során.  De: történelemből és evolúcióból csak egy van, vajon tényleg vannak törvényei ?

16 Lamarck és a „természet haladása”  Lamarck a francia forradalom idején az első olyan biológus, aki a történelmi haladás eszméjét a természetre alkalmazza.  Ebben a korban még nem létezik olyasmi, mint a biológia tudománya. Ezt a fogalmat 1802 és 1809 között maga Lamarck dolgozza ki.  A korábbi időszakban egy „természetrajz”-nak (naturalis historia) nevezett tudomány létezik. Ez magában foglalja a mai értelemen vett geológiát, meteorológiát, biológiát, antropológiát és az agrártudományokat. (a fizika és a kémia a természetfilozófia tárgyköre)  A természetrajz művelőinek központja a 18. században Párizs, ahol Buffon gróf pártfogásával a Királyi Füvészkertben gyűlnek össze a legfontosabb szakemberek.

17 A kor (19. sz.) elképzelései a fajokról  Arisztotelész és Linné A fajok örökkévalóak és változatlanok… …és teremtettek  Vagy egyszeri teremtés, vagy a természeti katasztrófák miatt különteremtés feltételezése volt szükséges  Lamarck gondolkodásának iránya: A fajok képesek a változásra és fejlődésre  Ez nála az evolúció A fajok ősnemzéssel jönnek létre állandóan  Az élet létrejöttének materialista megközelítése

18 Lamarck és az Állattani Filozófia  Lamarck eredetileg katonatiszt, de 10 év katonáskodás után, egy sebesülés miatt elszegényedett nemesként Párizsba megy és botanikus lesz (családi hagyomány)  A francia forradalomig Buffon munkatársa, majd a Konvent az ő indítványára hozza létre a Francia Természettörténeti Múzeumot (1793-tól működik nyilvános intézményként)  Meggyőződéses jakobinus és felvilágosodás párti  A 90-es években fokozatosan alakítja ki a fajok változására vonatkozó nézeteit  Politikai és tudományos nézetei erős kölcsönhatásban állnak

19 Lamarck és az Állattani Filozófia  A „fehér vérű állatok” (ma: gerinctelenek) természettörténetét bízzák rá Ez akkor egy erősen lenézett kutatási terület Itt rájön, hogy az élővilág 90%-át bízták rá  Megteremti a gerinctelen állatok fogalmát, és az azok új alapokra helyezett rendszertanát  Két fontos új eszmét dolgoz ki közben: A faj fogalma csak hasznos rövidítés egyedek csoportjaira, olyasmi, hogy faj igazából nem létezik. Az élőlényeket természetes rend szerint kell osztályozni. Vagyis a szervi komplexitás szerinti sorba kell őket rendezni, ami a kövületekben megfigyelhető időbeli sorozatnak is megfelel  Korábban a sorrend fordított! Az egysejtűek régi neve: „véglények”

20 Lamarck és az Állattani Filozófia  Az élővilág a társadalmi fejlődéssel analóg módon halad! („A természet haladása”) Lamarck szerint ez főleg a szervi komplexitás növekedésében mutatkozik meg A fajok sokfélesége a körülmények hatásának köszönhető – a szerzett tulajdonságának öröklődése  A zsiráf nyaka azért olyan hosszú, mert ő is és felmenői is sokat nyújtogatták. A változás elvét a szervek használatának és nem használatának eredményeképpen megfigyelhető hatásokból vonatkoztatja el. Ez nem teljesen új, hasonló gondolatok az öröklődésről már élnek a korban  A biológiában csak kisebb hatást fejt ki, de sok későbbi gondolkodót termékenyít meg Elmélete sikertelenségének fő oka politikai: a forradalmi eszmék bukása és végül a restauráció


Letölteni ppt "Kultúra és kultúrák Haladás, fejlődés, evolúció.  Azt a folyamatot mutatjuk be, amelynek a keretében a korai utópista gondolkodástól kiindulva, a társadalmi."

Hasonló előadás


Google Hirdetések