Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Haladás, fejlődés, evolúció

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Haladás, fejlődés, evolúció"— Előadás másolata:

1 Haladás, fejlődés, evolúció
Kultúra és kultúrák Haladás, fejlődés, evolúció

2 Haladás, fejlődés, evolúció
Azt a folyamatot mutatjuk be, amelynek a keretében a korai utópista gondolkodástól kiindulva, a társadalmi haladás különböző elméletein át a 19. században eljutunk a természeti világ történeti fejlődésének a gondolatáig

3 A haladáselméletekről
A társadalmi haladással és a fejlődéssel kapcsolatos nézeteket egészen a kereszténységig és az utópista gondolkodás kezdeteihez lehet visszavezetni Az utópizmus kezdetben nem a jövőbe vetíti előre ideáljait, hanem térbeli víziókkal foglalkozik – egy új és új helyen található világ eszméje termékenyíti meg (Új-Anglia, Új-Hollandia, vagy az Új-világ kifejezés használata stb. a gyarmatosítás korában összefüggnek ezzel az eszmével. Amerikába az „új Ádám” érkezik a puritán prédikátorok értelmezése szerint.) 16. sz.: Thomas Morus: Utópia – a tökéletes társadalom ígérete (egy elképzelt térbeli helyszínen) Sehol-szigetén, Sehol király vezetése alatt, a Láthatatlan város székhelyével. Inkább lehet a korabeli társadalom kritikájaként olvasni, mint megvalósítandó elképzelésként. Mégis sok későbbi mozgalmat termékenyít meg. Elsősorban említhetőek a 19. századi utópista szocialisták

4 A haladáselméletek A felfedezések korának lezárulásával (18.sz vége, 19. eleje) az utópiák terepévé egyre inkább a jövő válik, mivel elfogynak az ismeretlen új világok A térbeli motívum fennmarad pl. a romantikában az elvágyódás és az ún. orientalizmus formájában A 20. században az utópizmus egy formájaként értelmezhető a sci-fi irodalom jelentős része Ez együtt jár a 18. század történelmi perspektívák iránti érdeklődésével, és azzal, hogy az értelmiség fokozatosan kialakítja azt, amit később úgy neveznek a „történeti tudat” Ennek előfeltétele az írásbeliség és archiválás gyakorlata – a könyvtárak és könyvnyomtatás elterjedése Ezek teszik lehetővé a kronologikus gondolkodást a történeti változások szisztematikus vizsgálatát Az írás mint rögzítési technika emellett a nyelvi konstrukciókra való reflexió lehetőségét teremti meg Ez a technika a történeti tudat technikai előfeltétele!

5 A haladáselméletek kezdetei (16. sz)
Egy technológiai megváltástan alapvonalai: Francis Bacon (1561–1626) szerint a világi szenvedéstől kell megváltania magát az embernek a technológia mindenki számára hozzáférhető, demokratikus tudásformán kell alapuljon Ha az értelem helyes úton halad, akkor a technológia eredménye a világi szenvedéstől való megváltás lehet mindenki számára Ezzel az ember uralmat nyer a természet fölött – ez a bibliai Ádám természet feletti uralmának helyreállítása! Ehhez a gondolathoz a történelmi perspektívájú üdvtörténet képezi a kiinduló modellt! A bibliai történet, majd a Krisztus első és második eljövetele közötti idő jelenti akkor a történelmet

6

7 Technológiai megváltástan
Francis Bacon: „Hogyha még azt is fontolóra vesszük, mekkora az eltérés bármelyik művelt európai ország lakóinak élete és az új-indiai vad és barbár vidéken lakó népek közt: akkor méltán mondhatjuk az embert a többi ember istenének nem csupán ha arra gondolunk, mennyit segíthet egyik a másikon, és mennyi jót tehet, hanem ha megfigyeljük, micsoda különbség van életmódjuk között. És mindezt nem a föld, nem az ég, nem a testalkat, hanem egyedül a mesterségek teszik.” „Az emberi tudás és hatalom egy és ugyanaz” A tudás célja a regnum hominis: a természetnek tudás útján való legyőzése

8 Technológiai megváltástan
Technológiai optimizmus: „Végül ne is törődjünk vele, ha valaki azt hozná fel ellenünk, hogy a tudományok és mesterségek előbb-utóbb az emberi rosszindulat és bujaság szolgáivá züllenek. Hiszen ugyanez minden e világi értékről: tehetségről, erőről, szépségről, vagyonról, magáról a napfényről és bármi másról éppígy elmondható.” „Isteni adomány folytán az ember jogot kapott a természet fölött, vegye hát ezt birtokába és éljen vele; a józan ész és a vallás majd arra is megtanítja, hogyan használhatja föl.” Az eszköz a tudás megszerzéséhez /Bacon a természet megkínzatása = kísérletezés. Erre azért van szükség, mert a természet, akár egy ellenséges ügynök, elrejti a titkait.

9 Technológiai megváltástan
„A mi módszerünk a tudományok kidolgozásában nem nagyon hagyatkozik a szellem erejére és élességére, hanem szinte kiegyenlíti a tehetségek és az értelem különbségeit. Mert ha valaki szabadkézből rajzol egyenes vonalat és tökéletes kört, akkor igen sok múlik a rajzoló szorgalmán és kézügyességén, ha viszont vonalzót vagy körzőt használ, akkor alig valami, vagy úgyszólván semmi. Éppen ilyen a mi módszerünk.” (LXI) A helyesen alkalmazott tudományos módszer = út a földi paradicsomba Ahhoz, hogy az értelem a helyes úton maradjon a tudósnak el kell kerülnie az értelem bálványait! Mint a bibliai bálványimádóknak a hamis hitet

10 Technológiai megváltástan
Bacon racionalitásunk korlátozottságáról, az értelem bálványairól (idolumokról): „A puszta kéz és az önmagára hagyatkozó értelem egyaránt keveset ér: szerszámra és segédeszközre van szüksége az értelemnek éppúgy, mint a kéznek. És amint a kéz szerszámai kiváltják és irányítják a mozgást, éppúgy segítik vagy óvják az értelmet az elme szerszámai.” (II) „Az emberi értelem görbe tükre a tárgyak sugarainak: saját természetét a dolgok természetével összekeverve eltorzítja és meghamisítja a dolgokat.” (XLI) „Ha egyszer az elme egyszer már elfogadott valamit, hajlamos figyelmen kívül hagyni a vele ellentétes tényeket.” (XLVI) „A sejtéseket könnyebben elfogadja magyarázatnak, mert azok egyszerűbbek esetleg lenyűgözőbbek, mint a valódi magyarázatok.” (XXVI-XXX, XLVII) „Az érzékek, alapos kísérletek elvégzése nélkül megbízhatatlanok.” (L)

11 Mit mond egy haladáselmélet ?
Bacon esetében a 17. sz. elején még a cselekvő ágensek döntésén múlik, hogy megváltják-e magukat a földi szenvedéstől A 18. sz. végére ez a szemlélet megváltozik A haladás egyre inkább egyfajta történelmi szükségszerűségként jelenik meg „Ez az eszme azt jelenti, hogy a civilizáció kívánatos irányba tartott, tart és fog tartani” „A Gondviselés helyébe a haladás lép” (Löwith) Lineáris történelemszemlélet uralkodik Ez fejlődési szintek szükségszerű vagyis törvényszerű egymásra következését feltételezi A törvények ismerete ismeretet ad a történelem irányáról A történelem növekedési, javulási folyamat

12 A haladáseszme A haladáseszme szerint a történelemnek van célja.
Az emberi élet egésze javul a történelem során. (erkölcs, technika, stb.) A tökéletesedés abszolút rangsorok, szakaszok felállítását teszi lehetővé. Egy jobb társ. állapot (kommunizmus) Az erkölcsi javulás Rousseau után nem feltétlenül tartozik ide. Ami ellenben biztosan haladni látszik az a tudomány! Ez lesz minden progresszió modellje. Történelmi és biológiai szakaszelméletek, melyek leginkább az egyedfejlődés mintáira épülnek.

13 Példa későbbi haladáselméletre
18. sz. vége, Kant: Ha „nagyban” szemléljük a történelmet, akkor megtalálhatjuk annak szabályszerűségeit: az emberi nem fejlődése Fejlődési szakaszok: ösztön -> részleges értelmesség -> tiszta észhasználat (cél) Az embernek csak akkor lehet tervszerű történelme, ha természeti célnak van alárendelve, hiszen maga nem tiszta észhasználó. A teremtmények adottságainak az a célja, hogy tökéletesen kifejlődjenek. Ez nem lehetséges az egyedben, de lehetséges a nemben (emberiség). Az egyesével halandó, de nemükben hallhatatlan emberek mind a természet számukra ismeretlen céljának megvalósításán dolgoznak.

14 Példa későbbi haladáselméletre
Kant szerint a haladás természeti törvényszerűség A természet a maga célját az ún. „társiatlan társiasság” eszközével éri el. A társadalmi antagonizmus (önzés és az együttműködésre törekvés konfliktusa) a törvényszerű történelmi rend oka. A természet az embert ezzel egy általánosan jogszerű polgári társadalom (a végső cél) elérésére kényszeríti. Ebben a társadalomban éri el minden emberi adottság a maga tökéletes kifejlődésének állapotát. Jövőbeli liberális utópia „Az emberi nem történetét nagyrészt a természet arra irányuló rejtett tervének megvalósulásaként tekinthetjük, hogy létrehozzon egy belsőleg és - mint ami ehhez szükséges - külsőleg is tökéletes államformát, mint az egyetlen olyan állapotot, amelyben teljesen kifejlesztheti az emberiség összes természeti képességét” (http://mek.niif.hu/06600/06616/html/index.htm#4)

15 Haladáselméletek és a biológia
A 19. sz. eleji biológia ad majd további alátámasztást a haladás eszméjének, de előbb a természetről való gondolkodást éppen az emberi történelemre adott reflexió termékenyíti meg! „evolvere” „entwicklung”, „development” – egyszerre jelent egyedfejlődést és a törzsfejlődést. Ez = kibontakozás, valami már eleve ott lévőnek a kiemelkedése (kb. fényképelőhívás) => kifejlődés. A történelem során, Kant metaforája szerint az emberiség pl. a gyermekkorból a felnőttkorba lépett a felvilágosodással. A komplexitás növekedésének inherens tendenciája az evolúcióban (Lamarck, Spencer), azt jelenti, hogy a fajok ugyanúgy viselkednek, mint az egyes egyedek az egyedfejlődés során. De: történelemből és evolúcióból csak egy van, vajon tényleg vannak törvényei ?

16 Lamarck és a „természet haladása”
Lamarck a francia forradalom idején az első olyan biológus, aki a történelmi haladás eszméjét a természetre alkalmazza. Ebben a korban még nem létezik olyasmi, mint a biológia tudománya. Ezt a fogalmat 1802 és 1809 között maga Lamarck dolgozza ki. A korábbi időszakban egy „természetrajz”-nak (naturalis historia) nevezett tudomány létezik. Ez magában foglalja a mai értelemen vett geológiát, meteorológiát, biológiát, antropológiát és az agrártudományokat. (a fizika és a kémia a természetfilozófia tárgyköre) A természetrajz művelőinek központja a 18. században Párizs, ahol Buffon gróf pártfogásával a Királyi Füvészkertben gyűlnek össze a legfontosabb szakemberek.

17 A kor (19. sz.) elképzelései a fajokról
Arisztotelész és Linné A fajok örökkévalóak és változatlanok… …és teremtettek Vagy egyszeri teremtés, vagy a természeti katasztrófák miatt különteremtés feltételezése volt szükséges Lamarck gondolkodásának iránya: A fajok képesek a változásra és fejlődésre Ez nála az evolúció A fajok ősnemzéssel jönnek létre állandóan Az élet létrejöttének materialista megközelítése

18 Lamarck és az Állattani Filozófia
Lamarck eredetileg katonatiszt, de 10 év katonáskodás után, egy sebesülés miatt elszegényedett nemesként Párizsba megy és botanikus lesz (családi hagyomány) A francia forradalomig Buffon munkatársa, majd a Konvent az ő indítványára hozza létre a Francia Természettörténeti Múzeumot (1793-tól működik nyilvános intézményként) Meggyőződéses jakobinus és felvilágosodás párti A 90-es években fokozatosan alakítja ki a fajok változására vonatkozó nézeteit Politikai és tudományos nézetei erős kölcsönhatásban állnak

19 Lamarck és az Állattani Filozófia
A „fehér vérű állatok” (ma: gerinctelenek) természettörténetét bízzák rá Ez akkor egy erősen lenézett kutatási terület Itt rájön, hogy az élővilág 90%-át bízták rá Megteremti a gerinctelen állatok fogalmát, és az azok új alapokra helyezett rendszertanát Két fontos új eszmét dolgoz ki közben: A faj fogalma csak hasznos rövidítés egyedek csoportjaira, olyasmi, hogy faj igazából nem létezik. Az élőlényeket természetes rend szerint kell osztályozni. Vagyis a szervi komplexitás szerinti sorba kell őket rendezni, ami a kövületekben megfigyelhető időbeli sorozatnak is megfelel Korábban a sorrend fordított! Az egysejtűek régi neve: „véglények”

20 Lamarck és az Állattani Filozófia
Az élővilág a társadalmi fejlődéssel analóg módon halad! („A természet haladása”) Lamarck szerint ez főleg a szervi komplexitás növekedésében mutatkozik meg A fajok sokfélesége a körülmények hatásának köszönhető – a szerzett tulajdonságának öröklődése A zsiráf nyaka azért olyan hosszú, mert ő is és felmenői is sokat nyújtogatták. A változás elvét a szervek használatának és nem használatának eredményeképpen megfigyelhető hatásokból vonatkoztatja el. Ez nem teljesen új, hasonló gondolatok az öröklődésről már élnek a korban A biológiában csak kisebb hatást fejt ki, de sok későbbi gondolkodót termékenyít meg Elmélete sikertelenségének fő oka politikai: a forradalmi eszmék bukása és végül a restauráció


Letölteni ppt "Haladás, fejlődés, evolúció"

Hasonló előadás


Google Hirdetések