Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet ELTE Társadalomtudományi Kar Empirikus Tanulmányok Intézete.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet ELTE Társadalomtudományi Kar Empirikus Tanulmányok Intézete."— Előadás másolata:

1 Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet ELTE Társadalomtudományi Kar Empirikus Tanulmányok Intézete Társadalomtudományok Módszertana Tanszék Településtudományi és humánökológia szakirány Az épített környezet humánökológiája - közlekedés Budapest, 2007 március 5. A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS TÉRBELI KÖVETELMÉNYEI

2 2 Két héttel ezelőtt: a közúthálózatokról

3 3 4 A közúthálózatoknak megkülönböztettük három funkcionálisan eltérő rétegét: a falvakat összekötő alsóbbrendű utakat, a városokat összekötő főúthálózatot, valamint a régiókat összekötő gyorsforgalmi hálózatot. 4 Mindegyik szint hagyományos feladatát továbbra is el kell látni, a kialakuló új szint nem veszi át a korábbi funkciókat, hanem az új szintek kialakulása új funkciók létrejöttével jár, amelyek megfelelő kiszolgálásához új térbeli struktúrák tartoznak. 4 Nálunk egyelőre nem alakult ki a régióközi kapcsolatok ellátásának feladatköréhez illeszkedő új struktúra, és egyáltalán nem működik a hálózati szinten történő tervezés. 4 A jelenleg tervezett autópálya-folyosók nem felelnek meg a régióközi kapcsolatok követelményeinek: a tervezők nem érzékelik a többrétegű és többfunkciós rendszer belső összefüggéseit, és az új pályák egy hibás főváros-centrikus struktúrában készülnek.

4 4 A fenntartható fejlődés térbeli követelményei 4 Van-e alátámasztása a múltkori véleménynek? 4 A hálózati szintű megközelítés fontossága 4 A fenntarthatóság térbeli dimenziója 4 Mit tehet a közlekedési hálózat? 4 A gyorsforgalmi hálózatokról 4 Új felismerések a hálózatokról: kisvilág hálózatok 4 A tanulságok összefoglalása

5 5 A fenntarthatóság térbeli dimenziója A fenntarthatóság időbeli vonatkozásai mellett a térbeli összefüggésekre is rá kell irányítani a figyelmet 4 ENSZ Bruntland jelentés (Közös jövőnk 1987) definíció: „Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné az eljövendő generációk képességét arra, hogy ők is kielégíthessék a szükségleteiket” Röviden: intergenerációs szolidaritás 4 Az időbeli megközelítés mellett a fenntarthatóság térbeli feltételeiről is beszélni kell - intra-generációs szolidaritás ill. az egyidőben élők térbeli együttélése, egymásra utaltsága. 4 Az intergenerációs szolidaritás egyirányú, amennyiben a saját tevékenységünkkel kapcsolatos felelősségünk fogalmazódik meg mások iránt. (Kései utódaink aligha tehetnek értünk bármit is.) 4 Az intra-generációs viszony kétirányú, hiszen mások tevékenysége is kihathat a mi lehetőségeinkre. A passzív szerep mellett tennünk is kell azért, hogy a tevékenységünk fenntartható maradjon, változó környezetben. Itt tehát a szolidaritás mellett önvédelmi kérdésről is szó van.

6 6 A fenntarthatóság térbeli dimenziója A fenntarthatóság időbeli vonatkozásai mellett a térbeli összefüggésekre is rá kell irányítani a figyelmet 4 Két kulcsfogalom: A „helyek tere” és az „áramlások tere” (Castells, Manuel 1996 The Rise of the Network Society - The Information Age.) A “helyek tere” védelemre szorul az “áramlások terével” szemben. 4 Helyek terén fizikai értelemben vett teret, a számunkra jelen- téssel és jelentőséggel bíró környezetünket kell érteni, – míg az áramlások tere a kívülről érkező hatások erőterét jelenti. 4 Castells a védelem hangsúlyozásával nem akarja kizárni a külső hatásokat, és nem tagadja a belső struktúra változásának a lehetőségét, csak azt jelzi, hogy a túl gyors és túl hirtelen külső hatások nem szolgálják, hanem felbomlasztják a belső viszonyokat, ez ellen van szükség védelemre.

7 7 Mit tehet a közlekedési hálózat? Feltártság, megközelíthetőség, átszelhetőség, elkerülhetőség 4 Fentiek lefordíthatók térségi, gazdasági és közlekedési kapcsolatokra - olyan funkciókon keresztül, mint a feltárás, (ami a ‘helyek terének’ belső kapcsolatrendszere) ill. a megközelítés, átszelés és elkerülés. (az ‘áramlások terének’ a pályái) ( ld. Tér és Társadalom 2001/3-4 ). Különböző hálózati relációk egy régióhoz képest Forrás: Plogmann (1980) nyomán kiegészítésekkel.

8 8 Mit tehet a közlekedési hálózat? Feltártság, megközelíthetőség, átszelhetőség, elkerülhetőség 4 Egy térség összerendezett működésének feltétele a megfelelő belső hálózat rendelkezésre állása. 4 A hálózat nem önmagáért fontos: - a közlekedés feladata az, hogy a kiindulópontok és a végpontok világát prosperálóvá tegye. 4 A kishatósugarú, szomszédsági kapcsolatok fontossága: beágyazódás, klaszterek, modulok 4 Egy térség fizikai hálózatai memóriaként őrzik a korábban kialakult kapcsolatok pályáit, és megkönnyítik, hogy a hasonló irányú kapcsolatok ismét létrejöjjenek. =>

9 9 Source: Ray, Violette: (1991) Borders versus Networks in Eastern Central Europe. Flux, Vol.1. No.3. Mit tehet a közlekedési hálózat? Feltártság, megközelíthetőség, átszelhetőség, elkerülhetőség Lengyelország keleti és nyugati felének eltérő vasúthálózati sűrűsége

10 10 Source: Gorzelak G – Jalowiecki B (2002) European Boundaries: Unity or Division of the Continent? Regional Studies, Vol.36. No.4. Mit tehet a közlekedési hálózat? Feltártság, megközelíthetőség, átszelhetőség, elkerülhetőség A lengyel településhálózat legalacsonyabb egy főre eső jövedelemmel rendelkező húsz százaléka ban

11 11 Mit tehet a közlekedési hálózat? Feltártság, megközelíthetőség, átszelhetőség, elkerülhetőség 4 A belső struktúra mintázata meghatározó abban, hogy életképessé válik-e egy adott térség. 4 A szigorúan hierarchikus felépítésű struktúrák jellemzője, hogy a csomópontjaik megkerülhetetlenek és ezáltal kulcshelyzetűekké válnak. Következmények: merevség, sebezhetőség, rugalmatlanság. => 4 A rácsos szerkezet lényege, hogy a térség különböző pontjait a lehetőségekhez mérten hasonló feltártsági pozíció felé közelíti - azaz valamelyest csökkenti (és nem növeli) a pontok helyzetéből adódó különbségeket. =>

12 12 Mit tehet a közlekedési hálózat? Feltártság, megközelíthetőség, átszelhetőség, elkerülhetőség Centripetális és centrifugális hálózatok megkülönböztetése Forrás: Rodrigue, J-P ( ), Dept. of Economics & Geography, Hofstra University

13 13 Mit tehet a közlekedési hálózat? Feltártság, megközelíthetőség, átszelhetőség, elkerülhetőség Markánsan eltérő városi mintázatok: Új-Delhi, Párizs, New York és Brasilia kiragadott városszövet- részletei.

14 14 Mit tehet a közlekedési hálózat? Feltártság, megközelíthetőség, átszelhetőség, elkerülhetőség 4 Egy térség fejlődése szempontjából alapvető fontosságú a megközelítés sokirányúsága és sokoldalúsága.. 4 A külső kapcsolatokon belül meg kell különböztetni a nagyléptékű gerinckapcsolatokat és a szomszédsági (együttműködési) kapcsolatokat. ( Utóbbi a belső feltáró kapcsolatok meghosszabbítása.) 4 A hatások szimmetriája vagy aszimmetriája az összekapcsolt térségek fejlettségi különbségétől függ. Fejlett és fejletlen térségek összekötése esetén mérlegelni kell, hogy mi az a mérték és ütem, amit a külső kapcsolatok ugrásszerű változásából a fejletlenebb belső struktúra még elvisel.

15 15 Mit tehet a közlekedési hálózat? Feltártság, megközelíthetőség, átszelhetőség, elkerülhetőség 4 Egy térség fejlődése szempontjából alapvető fontosságú a megközelítés sokirányúsága és sokoldalúsága.. 4 A külső kapcsolatokon belül meg kell különböztetni a nagyléptékű gerinckapcsolatokat és a szomszédsági (együttműködési) kapcsolatokat. ( Utóbbi a belső feltáró kapcsolatok meghosszabbítása.) 4 A hatások szimmetriája vagy aszimmetriája az összekapcsolt térségek fejlettségi különbségétől függ. Fejlett és fejletlen térségek összekötése esetén mérlegelni kell, hogy mi az a mérték és ütem, amit a külső kapcsolatok ugrásszerű változásából a fejletlenebb belső struktúra még elvisel. ( Egyformán jó-e mindkettőnek, ha összenyitjuk az oroszlán és a zebra ketrecét )

16 16 Mit tehet a közlekedési hálózat? Feltártság, megközelíthetőség, átszelhetőség, elkerülhetőség Forrás: Az országos közúthálózat évekre szóló-fejlesztési programja 1991, KHVM. Az európai folyosók előképe, az 1975-ben bevezetett útszámozás

17 17 4 Mit jelent a TEN keleti kiterjesztése ? Mit tehet a közlekedési hálózat? Feltártság, megközelíthetőség, átszelhetőség, elkerülhetőség

18 18 4 A hálózat kiterjesztése kelet felé Mit tehet a közlekedési hálózat? Feltártság, megközelíthetőség, átszelhetőség, elkerülhetőség

19 19 4 A kelet-nyugati folyosók meghosszabbítása Mit tehet a közlekedési hálózat? Feltártság, megközelíthetőség, átszelhetőség, elkerülhetőség

20 20 4 A kelet-nyugati folyosók meghosszabbítása Mit tehet a közlekedési hálózat? Feltártság, megközelíthetőség, átszelhetőség, elkerülhetőség

21 21 4 A kelet-nyugati folyosók meghosszabbítása Mit tehet a közlekedési hálózat? Feltártság, megközelíthetőség, átszelhetőség, elkerülhetőség

22 22 4 A kelet-nyugati folyosók meghosszabbítása Mit tehet a közlekedési hálózat? Feltártság, megközelíthetőség, átszelhetőség, elkerülhetőség

23 23 Forrás: A helsinki, vagy pán-európai közlekedési folyosók Mit tehet a közlekedési hálózat? Feltártság, megközelíthetőség, átszelhetőség, elkerülhetőség

24 24 Mit tehet a közlekedési hálózat? Feltártság, megközelíthetőség, átszelhetőség, elkerülhetőség 4 Az EU Közös Közlekedéspolitika (1992) hatásai térségünkre: az “áramlások tere” dominanciája 4 Magyar Közlekedéspolitika (1996): a kiegyensúlyozott öt stratégiai főirány ellenére az “Európai Unióhoz való csatlakozás elősegítése” domináns szerepet kapott, mégpedig olyan értelmezésben, mintha ennek fő letéteményese a folyosók mielőbbi kiépítése lenne. Ezzel a többrétegű hazai közlekedési rendszerből indokolatlan mértékben kiemelődik a régióközi kapcsolatok szintje (az “áramlások tere” hordozója) a városközi és faluközi kapcsolatok rovására (ami viszont a „helyek tere” kapcsolati háttere).

25 25 Mit tehet a közlekedési hálózat? Feltártság, megközelíthetőség, átszelhetőség, elkerülhetőség 4 A tranzitot a belső viszonyok minimális megzavarásával kell átbocsátani a térségen. Egy ország központi fekvése kedvező adottság, - ahogy a nyersanyagban való gazdagság is az. A tranzit nem zárható ki, de: ( a ‘szolgalmi út’ metaforája: avagy ne a ‘helyen’ keresztül …) - Le kell számolni a mennyiség mítoszával („több tranzit-több haszon” => ellenpélda: nemzetközi idegenforgalom ) - Ágazati munkamegosztás a tranzit lebonyolításában - Rendszerében el kell különíteni egymástól a tranzit- és a helyi érdekeltségű forgalmat. ( Nálunk ennek az ellenkezője történik )

26 26 Mit tehet a közlekedési hálózat? Feltártság, megközelíthetőség, átszelhetőség, elkerülhetőség A tranzitforgalmat Magyarország a legforgalmasabb és védendő térségein keresztül tervezi átvezetni

27 27 Mit tehet a közlekedési hálózat? Feltártság, megközelíthetőség, átszelhetőség, elkerülhetőség Fekvésünkből adódóan, és csak részben előnyként, részben ugyanis hátrányként – számolnunk kell a legforgalmasabb páneurópai folyosók tranzitforgalmával. A cél az, hogy az átbocsátott forgalom minimális mértékű zavarást okozzon az ország életében. Ennek érdekében a tranzitfolyosó (a) kösse össze a páneurópai folyosókon kijelölt határpontokat, (b) minimális össz-hosszban haladjon át az országon, (c) kerülje el az ökológiailag érzékeny, sűrűn lakott, forgalmilag terhelt térségeket, (d) ösztönözzön a környezetet kevésbé szennyező eszközök és közlekedési módok használatára, (e) tegye lehetővé az áthaladás költségeinek a megfizettetését az áthaladókkal.

28 28 Mit tehet a közlekedési hálózat? Feltártság, megközelíthetőség, átszelhetőség, elkerülhetőség 4 Az ökológiailag (forgalmilag, társadalmilag) érzékeny területek elkerülése egyre nagyobb hangsúlyt kap. Példa: A Fertő-tó térségét elkerülő forgalmi áramlatok kialakítása Ausztriában Ellenpélda: a Balaton partja mentén végighaladó autópályák szorgalmazása (ma már építése), A főváros térségén keresztül kialakított pán-európai folyosók rendszere Magyarországon. (ma már az M6-os is épül)

29 29 Mit tehet a közlekedési hálózat? Feltártság, megközelíthetőség, átszelhetőség, elkerülhetőség A helsinki folyosók és a TINA-hálózat kiegészítő elemei Forrás: A 8. sz. főút fejlesztési feladatai... UKIG Hálózatfejlesztési Főosztálya szept. 13

30 30 Mit tehet a közlekedési hálózat? Feltártság, megközelíthetőség, átszelhetőség, elkerülhetőség 4 Egy célszerű magyarországi régióközi folyosó- hálózat struktúrájának a modellje Fő elemei: három kelet-nyugati folyosó, négy észak-déli folyosó, továbbá átlós kiegészítő elemek. A modell érzékeltet két, a tranzit-folyosók szempontjából elkerülendő érzékeny térséget: a fővárosi agglomerációt és a balatoni üdülőkörzetet. Az országot átszelő két legfontosabb páneurópai folyosó (IV-es és V-ös) javasolt átvezetését vastag vonal jelöli.

31 31 Egy lehetséges magyarországi régióközi folyosó-hálózati struktúra

32 32 Egy lehetséges magyarországi régióközi folyosó-hálózati struktúra

33 33 Egy lehetséges magyarországi régióközi folyosó-hálózati struktúra

34 34 Egy lehetséges magyarországi régióközi folyosó-hálózati struktúra Forrás: Fleischer Tamás – Magyar Emőke – Tombácz Endre – Zsikla György (2001): A Széchenyi Terv autópálya-fejlesztési programjának stratégiai környezeti hatásvizsgálata. 109 p. A Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem Környezettudományi Intézetének tanulmányai, 6. szám. Sorozatszerkesztő Kerekes Sándor és Kiss Károly. Budapest, 2001 december

35 35 Hivatalos magyarországi tervezet a gyorsforgalmi közúthálózatra 2030-ra

36 36 Egy lehetséges magyarországi régióközi folyosó-hálózati struktúra Forrás: Fleischer Tamás – Magyar Emőke – Tombácz Endre – Zsikla György (2001): A Széchenyi Terv autópálya-fejlesztési programjának stratégiai környezeti hatásvizsgálata. 109 p. A Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem Környezettudományi Intézetének tanulmányai, 6. szám. Sorozatszerkesztő Kerekes Sándor és Kiss Károly. Budapest, 2001 december

37 37 És a hivatalos autópálya-fejlesztési tervezet GKM 2003 „Sztráda express”

38 38 A hivatalos autópálya-fejlesztés legújabb állomása: „Drága lesz az M6” És fölösleges.

39 39 A tanulságok összefoglalása 4 A fenntartható fejlődés közlekedéssel kapcsolatba hozható szempontjai közül az előadás kiragadta a közlekedés hálózati szintű összefüggéseit. 4 A fenntarthatóság térbeli dimenziójára koncentrálva aláhúztuk a térbeli önvédelem fontosságát a kívülről érkező gyors változások hatásának a tompításában. Belső hálózatok, belső struktúra, térségi felszívóképesség javítása - ezeket tekintjük a térbeli fenntarthatóság kulcsfogalmainak. 4 A közlekedési hálózatoknak igen fontos szerep jut a belső struktúra megőrzésében: a fizikai hálózatok memóriaként megőrzik a kialakult belső (gazdasági, társadalmi) kapcsolatok szerkezetét és hosszú időre konzerválják a kapcsolati viszonyokat.. 4 Egy hosszú távra szóló új kapcsolati szint kiépülésének vagyunk a tanúi napjainkban. A jelenleg tervezett autópálya-folyosók ugyanakkor semmiben nem felelnek meg a fenntarthatóság hálózati követelményeinek: prioritásukkal a tervezők semmibe veszik a többrétegű és többfunkciós rendszer többi elemét, és önmagukban is hibás struktúrában készülnek.

40 40 Tehát: mit tehet a közlekedési hálózat? Feltártság, megközelíthetőség, átszelhetőség, elkerülhetőség 4 Legyen kiegyensúlyozott* a helyi- (helyek terét kiszolgáló) és az átmenő (az áramlások terét szolgáló) forgalom közötti arány 4 A különböző szintű (helyi, regionális, országos, nemzetközi) forgalmat szolgáló hálózatok elsősorban a saját szintjükön felmerülő funkciókat lássák el – és ne a másik szint feladatát 4 * Az egyes szinteken folyó tevékenységek aránya feleljen meg a fenntarthatósági követelményeknek. 4 A hálózatok egyes rétegeinek a struktúrája feleljen meg az adott szinten ellátandó követelményeknek. 4 (A fenntarthatósági korlátok figyelembevételével részben kereslet-csökkentő és nem pedig minden igényt kínálat- növeléssel kielégítő intézkedésekre van szükség.)

41 41 Kis kiegészítés a gráfokról, hálózatokról

42 42 A kelet-poroszországi Königsberg, (a mai Kalinyingrád ) az 1700-as évek közepén Kis kiegészítés a gráfokról, hálózatokról

43 43 Leonhard Euler ( ) svájci matematikus és a königsbergi hidak feladványa Kis kiegészítés a gráfokról, hálózatokról

44 44 Forrás: Buchanan, Mark A véletlen gráf illusztrálása (2003) Nexus, avagy kicsi a világ. A hálózatok úttörő tudománya. Tipotex, Budapest. Kis kiegészítés a gráfokról, hálózatokról

45 45 Paul Baran hálózatai. Központosított, dekoncentrált és elosztott hálózatok sémája Forrás: Albert-László Barabási (2002) Behálózva. A hálózatok új tudománya. Magyar Könyvklub, Budapest. Kis kiegészítés a gráfokról, hálózatokról

46 EULER topológia és gráfelmélet ERDŐS – RÉNYI a véletlen gráf Duncan WATTS – Steven STROGATZ (Cornell Egyetem) Szentjánosbogarak felvillanása, (vastaps, szinkronitás). Teljes kapcsolatrendszer lehetetlen. Kisvilág hálózatok Stanley MILGRAM (Yale pszichológus) Emberi kapcsolatok: levél egy Boston-i tőzsdeügynöknek. ‘Hat lépés’ (100 exp 4 ?) „The Small World Problem” Mark GRANOVETTER (Stanford) A gyenge kapcsolatok ereje. Hogyan szerzett állást… Csoportokból épülő társadalom BARABÁSI Albert László Linked (Behálózva) Véletlen gráf helyett hatványfüggvény. (városok, hivatkozások, élő szervezetek Kis kiegészítés a gráfokról, hálózatokról

47 47 Az Internet térképe Cheswick és Birch munkája nyomán (Lucent Technologies). Forrás: Buchanan, Mark (2003) Nexus, avagy kicsi a világ. A hálózatok úttörő tudománya. Tipotex, Budapest. Kis kiegészítés a gráfokról, hálózatokról

48 48 Az sütőélesztő fehérjéi közötti kölcsönhatások modellje. Hawong Jeong munkája nyomán. Forrás: Buchanan, Mark (2003) Nexus, avagy kicsi a világ. A hálózatok úttörő tudománya. Tipotex, Budapest. Kis kiegészítés a gráfokról, hálózatokról

49 BARABÁSI Albert László Linked (Behálózva) 4 Magyarázat: dinamikus hálózatok. Két feltétel: 4 (1) nem adott a gráf csomópontjainak a száma, hanem növekszik 4 (2) nem véletlenszerűen alakulnak a kapcsolatok, hanem preferenciálisan. „Akinek van annak adatik” 4 Veszélyeztetettség – hibatűrő képesség. Véletlen gráf – véletlen hibára kritikus pont, szétesés. Skálafüggetlen hálózat: nincs kritikus pont, a hálózat kisebb lesz, de működik. Viszont: szándékos támadásra erős érzékenység „Az erős csomópontok gyengesége”: - a nagy csomópontok veszélyben. - a forgalom maga a támadó - terrorista receptje: ‘álcázd magad új pontnak’ 4 Dualitás: a csomóponti költségek megjelenése.=> Többszintű hálózatok. Működés-terjedés-stabilitás Kis kiegészítés a gráfokról, hálózatokról

50 50 Véletlen és skálafüggetlen hálózatok - a közlekedésben. A véletlen hálózatot az USA szövetségi autópálya-rend- szere illusztrálja, a skála- független hálózatot pedig a légi összeköttetések hálózata. Forrás: Albert-László Barabási (2002) Behálózva. A hálózatok új tudománya. Magyar Könyvklub, Budapest. Kis kiegészítés a gráfokról, hálózatokról

51 51 „Hálózatológiai” tanulságok 4 A közlekedési földrajz árnyaltabb megközelítéssel mérhetővé és összevethetővé teszi a centralizáltság, a kapcsolatgazdagság, az összekapcsoltság stb. megítélését. ( Előző óra vége ) 4 A hálózatokkal kapcsolatos legújabb kutatások rámutatnak a sűrű, jól behálózott gócok és az ezeket összekötő esetlegesebb távolsági kapcsolatok egymást kiegészítő voltára és az ilyen felépítésű hálózatok elterjedtségére. 4 Ugyanakkor ezeket a természetben is nagyon elterjedt és stabil hálózatokat a kutatások szándékos beavatkozásra nagyon sebezhetőnek találják. 4 Ma még nehéz lenne megmondani, hogy a hálózatokkal kapcsolatos új felismeréseknek milyen folyományaik lesznek a közlekedés szervezésében. 4 „kevés átszállás ?” „gyenge kapcsolat ?" „hosszú vonalak ?”

52 Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet ELTE Társadalomtudományi Kar Empirikus Tanulmányok Intézete Társadalomtudományok Módszertana Tanszék Településtudományi és humánökológia szakirány Az épített környezet humánökológiája - közlekedés Budapest, 2007 március 5. A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS TÉRBELI KÖVETELMÉNYEI KÖSZÖNÖM A FIGYELMET !


Letölteni ppt "Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet ELTE Társadalomtudományi Kar Empirikus Tanulmányok Intézete."

Hasonló előadás


Google Hirdetések