Oktatási intézmények kapcsolata az eredményességgel és az esélyegyenlőséggel országok közötti összehasonlítás a PISA felvétel adatai alapján Horn Dániel.

Az előadások a következő témára: "Oktatási intézmények kapcsolata az eredményességgel és az esélyegyenlőséggel országok közötti összehasonlítás a PISA felvétel adatai alapján Horn Dániel."— Előadás másolata:

1 Oktatási intézmények kapcsolata az eredményességgel és az esélyegyenlőséggel országok közötti összehasonlítás a PISA felvétel adatai alapján Horn Dániel MTA KTI és CEU POLSCI horn@econ.core.hu

2 Előszó Cél: Rendszerezni az oktatási intézményrendszer (egyes intézmények) hatását az oktatási eredményességre és esélyegyenlőségre –A terület empirikusan és teoretikusan is „kifejlett”, de a tanulmányok általában egy-egy intézményre vagy kimenetre fókuszálnak –Van átfogó elméleti koncepció az intézményrendszer felépítésére (stratification-standardization – Allmendinger, 1989) de nincs tesztelve –Melyik az a kulcs intézmény amely a leginkább magyarázza a kimeneteket?

3 a Fogalmak esetlen fordítása Teljesítmény (performance): a diákok matematikai és olvasás pontszámai Eredményesség (effectiveness): a teljesítmény kontrolálva egyéni szinten a családi háttérre, nemre, korra, évfolyamra, bevándorlókra. Esélyegyenlőség (equality of opportunity): a családi háttér hatása az eredményességre Rétegződés (stratification): azonos képességű, családi hátterű, érdeklődési körű diákok kiválasztása homogén csoportokba (osztályok, programok, iskolák), amelyek között nincs vagy kicsi az átjárhatóság Standardizálás/Szabványosítás (standardization): az oktatás színvonala az egész országban ugyan olyan, illetve egy „standardizált” oktatási rendszerben nem számít, hogy a tanulók hol/hova járnak iskolába, hiszen ugyan azt az oktatási szolgáltatást kapják mindenütt –Központosítás (centralization): a központi irányítás ereje –Elszámoltathatóság (accountability): standardizált ösztönzők

4 Hipotézisek 1 (H1) - Rétegzett rendszerek egyenlőtlenebbek: tracking, sorting, streaming, grouping - szelekció, illetve diákok „csoportosítása” erősíti a családi háttér hatását az oktatási kimenetekre (e.g. Dustmann, 2004; Erikson & Jonsson, 1996; Betts & Shkolnik, 2000; Wösmann 2007; Ammermüller 2005; Marks 2005; Hanushek & Wössmann 2005) (H2) - Rétegzett rendszerek kevésbé eredményesek Empirikus eredmények (OECD 2001) arra utalnak, hogy a kevésbé méltányos rendszerek eredménytelenebbek (csak korreláció!).OECD 2001 Csökkenő határhaszon elve az oktatásban is érvényesül (Chiu & Khoo 2005), az erőforrások (pl. a csoporthatás) többet használnak ott ahol kevés van belőlük – azaz egyenletes erőforrás eloszlás (heterogén iskola) eredményesebb Viszont: „safety net” hipotézis (Arum & Shavit 1995), a legrosszabb diákoknak a korai szakmai képzés lecsökkenti a jövőbeli munkanélküliségi esélyeit

5 Hipotézisek 2 (H3) - Standardizált rendszerek egyenlőbbek Központosítás: Minél egységesebb a rendszer, annál kevésbé számít a családi háttér az iskolában, mivel annál kisebb a helyi csoportok (szülők, önkormányzat…stb) szerepe az iskolai tanterv, felvételi, költségvetés, tantestületi döntések meghozatalában (Gamoran 1996) Elszámoltathatóság: Minél átláthatóbb a rendszer, minél több információ nyilvános a szülők/társadalom számára az iskolák működéséről, annál kisebb a magasabb státuszú szülők információs előnye (Bishop & Mane 2000) (H4) - A standardizált rendszerek és az eredményesség kapcsolata nem egyértelmű A decentralizáció (nem központosítás) elősegíti a versenyt, illetve az alkalmazkodást a helyi igényekhez, így növeli a teljesítményt (azaz a központosítás csökkenti az eredményességet) (Wössmann 2007) Az elszámoltathatóság, megfelelő ösztönzők felállításával, növeli a teljesítményt (e.g. Carnoy, Loeb, & Smith, 2001; Dolton, 2002; Ladd, 2001; Murnane & Levy, 2001)

6 Változók

7

8

9 Módszer PISA 2003. egyéni és országos adatok Lineáris, random hatás regressziók ahol Literacy – matematikai és olvasási pontszám (2*5 plauzibilis érték) ESCS – egyéni családi háttér (economic social and cultural status) INST – intézmény (lásd fent) X – egyéni szintű kontrolok r- az egyéni, u – az ország szintű hiba

10 Rétegző intézmények teszt

11

12 Standardizáló intézmények - központosítás

13 Standardizáló intézmények - elszámoltathatóság

14

15 Összegzés Az eredmények azt mutatják, hogy –A rétegző intézmények együtt mozognak az esélyegyenlőtlenséggel (H1 nincs elutasítva) –A standardizálás pedig – bár kevésbé egyértelműen – együtt mozog az esélyegyenlőséggel (H3 nincs elutasítva) –A rétegző intézményrendszerek nem jobbak mint a nem rétegzők (H2-t elutasíthatjuk, de az ellenkezőjét is el kellene utasítani) –A standardizáló intézményrendszerek: A központosítás ellentétesen mozog együtt az eredményességgel (H4a nincs elutasítva) Az elszámoltathatóság eredményei inkonklúzívak (bár H4b-t nem tudjuk elutasítani az ellenkezőjét sem tudnánk) Legfőbb eredmény: –A korai szelekció esélyegyenlőtlenséghez vezet és biztos nem segíti az eredményességet, sőt egyes specifikációkban gyengíti azt. A korai szelekció a komprehenzív rendszerek legjobb elérhető (negatív) proxyja -> nem komprehenzív rendszerek egyenlőtlenebbek és nem jobbak.

16 Köszönöm a figyelmet! horn@econ.core.hu

17 vissza