Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Kiss Ferenc László Bevezetés a szabályozás gazdaságtanába.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Kiss Ferenc László Bevezetés a szabályozás gazdaságtanába."— Előadás másolata:

1 Kiss Ferenc László Bevezetés a szabályozás gazdaságtanába

2 A természetes monopólium nem inkonzisztens a versennyel.

3 Az 1910-es években... Elméleti háttér nélkül, intuitív alapon duális érvelés zajlott a monopólium mellett: belső (termelési) gazdaságosságok (méret- és választékgazdaságosság, költség-szubadditivitás); külső (fogyasztási) gazdaságosságok (externáliák). Eredmény: szabályozott „természetes” monopólium a következő évben.

4 Az es években... Az elmélet és módszertan jelentős új eredményei alapján harc zajlott a mono- pólium és a verseny hívei között. A vita a monopólium megtartása és a verseny bevezetése közötti választásról szólt. A vita eldőlt, a versenyt bevezették a legtöbb infokommunikációs és más köz- szolgáltatási piacra.

5 A monopóliumok és híveik úgy érveltek, hogy... a távközlési piacokon gazdaságtalan a verseny bevezetése, mert a verseny kö- vetkeztében a piacot ellátó termelési fo- lyamatok sokasodnak, és a társadalom elveszíti a a nagyfokú méret- és válasz- tékgazdaságosságból, fakadó költség- előnyöket. E veszteség jelentősen meg- haladhatja a verseny pozitív társadalmi jóléti hatását.

6 A verseny hívei úgy érveltek, hogy... A termelési folyamatokban nincsenek jelentős belső gazdaságosságok és az alkalmazott technológiák nem költség- szubadditívak. Továbbá nem vizsgálták az externáliák lehetséges negatív következményeit.

7 A 2000-es években... Folyamatosan gyarapodó új evidencia: A belső gazdaságosságokról: különös figyelemmel a természetes monopólium tulajdonságokra a termelési technológiákban. A külső gazdaságosságokról: különös figyelemmel a versenypiaci kudarcforrások feltárására. A „természetes” monopólium érvei kisértenek. Szükségessé vált annak reviziója, ahogyan a természetes monopólium fogalmát az infokom- munikációs szolgáltatási piacokra alkalmazzuk.

8 A „természetes” monopólium neoklasszikus kategória Költségalapú fogalom: azért „természetes”, mert gazdaságos, legkisebb költségű. Szükséges és elégséges feltétele a költség-szubadditivitás ami azt jelenti, hogy:

9 A természetes monopólium neoklasszikus kategória...a monopólium akkor – és csakis akkor – természetes, ha outputjainak bármely le- hetséges kombinációját alacsonyabb költséggel képes megtermelni, mint amek- kora összes költséggel bármilyen számú versenyző vállalat bármilyen kombi- nációban képes lenne megtermelni ugyanazoknak az outputoknak ugyanazon mennyiségeit.

10 Duális (fogyasztói oldali) kiegészités: érték (hasznossági) szuperadditivitás A monopólium akkor érték-szuperadditiv, ha a bármely méretű piacot egyedül ellátó hálózat hasznosabb a fogyasztók számára, mint az ugyanazt a piacot bármely kombinációban ellátó bármely n számú, egymással versengő hálózat hasznosságainak az összessége.

11 A monopólium lehet... technológiai (egyetlen közös termelési folyamat költség-szubadditivtással) intézményi (egyetlen szolgáltató látja el a piacot) tulajdoni (az egyetlen szolgáltató egyetlen tulajdonos kezében van)

12 Technológia, intézmény és tulajdon a közszolgáltatási ágazatokban sokféleképpen kombinálódhat egymással. A monopólium legtisztább esetében egyetlen termelési folyamat, egyetlen intézmény és egyetlen tulajdonos létezik. Az állami tulajdonú európai postai, távíró- és távbeszélő-szolgáltatók (PTT-k) – köztük a Magyar Posta is – ezt az esetet testesítették meg. A háromféle monopólium egyidejű, kombinált létezése azonban nem szükséges feltétele a költségek szubadditivi- tásának. Tehát olyan modellek is szubadditivitást jelez- hetnek, amelyekben a háromféle monopólium nem kombinálódik.

13 A természetes monopóliumra vonatkozó ökono- metriai eredmények a technológiai értelemben vett monopólium költségelőnyéről szólnak. A közös termelés technológiai költségelőnyeit ak- kor is lehet hatékonyan realizálni, ha a termelési folyamat különféle termelési tényezői és/vagy részfolyamatai különböző vállalkozók tulajdo- nában vannak, illetve különböző cégeken belül szerveződnek, mégpedig az illető cégek tulaj- donviszonyaitól függetlenül, és még akkor is, ha ezek a különböző cégek versenyeznek egymás- sal.

14 Ha a szolgáltatás hálózati termelés eredménye, akkor a közös termelés két alapformája az egyetlen hálózaton, illetve az összekapcsolt hálózatokon történő szolgál- tatás. A hálózatok összekapcsolása megvalósulhat a piaci verseny körülményei között is. Az egymással versenyző szolgáltatók hálózatainak gazdaságos össze- kapcsolása anélkül teszi lehetővé a versenyt és a versennyel általában asszociált gazdasági előnyök (hatékonyság, költségcsökkentés, innováció, alacsony árak, jó minőség stb.) megjelenését a szolgáltatások piacain, hogy a társadalomnak le kellene mondania a belső gazdaságosságok által létrehozott költségelőnyök- ről.

15 A természetes monopólium nem zárja ki a versenyt, hanem a hálózatok összekapcsolása és a soktulajdonos hálózatok révén a költség- szubadditivitás és a verseny előnyei egyidejűleg biztosíthatók a társadalom számára. Jó példa erre az internet, amelyről nagy biztonsággal elmond- ható, hogy jelentős méret- és választék- gazdaságosság, valamint költség-szubadditivitás jellemzi, tehát természetes monopóliumnak tekinthető, azonban mint a „hálózatok hálózata” sokmillió tulajdonos több millió összekapcsolt hálózatából tevődik össze, és valóban igen sokoldalú és intenzív verseny folyik a hálózatok és tulajdonosaik között.

16 A természetes monopólium nem inkonzisztens a versennyel.


Letölteni ppt "Kiss Ferenc László Bevezetés a szabályozás gazdaságtanába."

Hasonló előadás


Google Hirdetések