Színek Harkai Richárd Free Powerpoint Templates.

Az előadások a következő témára: "Színek Harkai Richárd Free Powerpoint Templates."— Előadás másolata:

1 Színek Harkai Richárd Free Powerpoint Templates

2 Színek csoportosítása:
A színek többféle módon csoportosíthatóak. Két nagy felosztásuk létezik: - Fizikai felosztás. - Színek hangulati hatása szerint.

3 Színek között 6 kitüntetett szín található (3 alap és 3 mellékszín):
Alapszínek (RGB): – Vörös (alapszín) (Red) – Zöld (alapszín) (Green) – Kék (alapszín) (Blue) Mellékszínek: – Sárga (mellékszín) – Narancs (mellékszín) – Ibolya (mellékszín)

4 A feketét a színek hiánya, a fehéret a színek együttese hozza létre
A feketét a színek hiánya, a fehéret a színek együttese hozza létre. Az alapszíneket kikeverni nem lehet, de ezek keveréséből jön létre a teljes spektrum, azaz a mellékszínek. A főbb színek adják a csoportosítás alapját, mivel az összes színt – mennyiségük miatt – képtelenség számba venni.

5 Fizikai csoportosítás:
Fizikai megjelenés szerint beszélgetünk: Egyirányú színekről, vagyis fekete és fehér Többirányú színekről, vagyis tarkák Ezen kívül beszélhetünk még: Telített színekről: egy szín telítettsége a benne levő fehértartalmától függ. A telített színek nem tartalmaznak fehér és fekete színeket, ezek az alapszínek. Derített színek: a telítettek fehérrel való világosításával jönnek létre.

6 Fizikai csoportosítás:
Tompított színek: feketével történő sötétítéssel hozhatóak létre. Tisztaszínek: a spektrum színeiből állnak a vöröstől az ibolyáig. másodlagos színek: két tisztaszín keveréséből jönnek lérte

7 Hangulati hatás szerint:
Hangulati hatás szerint meleg, hideg és semleges színekről beszélhetünk. A meleg szín kiemel, felhívja magára a figyelmet, fellendíti a hangulatot és a védettség érzését kelti. Ezek a színek a vörös, a sárga és a narancs. A hideg szín háttérbe tol, eltaszít, vagy elrejt, mindemellett nyugtat, pihentet. Ilyen színek a zöld, kék és lila.

8 Hangulati hatás szerint:
A semleges szín a meleg és a hideg határán helyezkedik el. Leginkább szürke és árnyalatai, melyek folytonosan a fehértől a feketéig terjednek számtalan sok szürkeárnyalattal. Ezek a színek a fehér, szürke, fekete és a barna.

9 Additív színek: Ezek a színek a három alapszínből tevődnek össze. Ebből a három színből mintegy 16,5 millió szín és árnyalat állítható össze. Két alapszín keverésével megkapjuk a szekunder komplementer színeket, míg a három alapszín összekeverésével megkapjuk a fehér színt.

10 Szubsztraktív színek:
A fehér fény spektrumában nem szerepelnek, így ezen színek valamely szín kivonásával állíthatók elő. Ezek a színek a CYMK, vagyis a Cián(C), Sárga(Y), Bíbor(M) és az így kapott Fekete(K). A CYMK színek a fehér színből a színeket kivonják. Két CYMK szín keverésével primer komplementer színeket kapunk. A három CYMK szín összekeverésével megkapjuk a fekete színt.

11 Színrendszerek: A színeket különféle színrendszerekbe foglalták. Ezeknek a rendszereknek a legfontosabb tulajdonságuk az általuk reprodukálható színtartomány. A színrendszereket két nagy csoportba lehet osztani. Az első csoport az eszközfüggő színrendszerek. Ezen rendszerek tulajdonságai függnek az adott használati eszköz fizikai tulajdonságaitól. Ilyen színrendszer például az RGB és a CMYK színrendszer.

12 Színrendszerek: A második csoport az eszköz független színrendszerek tartoznak. Ezek a rendszerek nem függnek az alkalmazott eszköz fizikai tulajdonságaitól. Ilyen színrendszer például a CIE által létrehozott, szín ingermérésre is használt CIE Lab rendszer.

13 CIE XYZ, CIE Lab: A CIE XYZ a CIE (Commission Internationale de la Éclargie) által létrehozott szín ingermérésre szolgáló alapszínrendszer. Ez a színrendszer nem egy egyenlőközű színrendszer, ennek fényében tehát nem alkalmazható színmérésre. Az XYZ színrendszer transzformáltja az 1976-ban létrehozott CIE Lab rendszer. Ezt a színrendszert használják a mai napig színmérésre, igaz a legújabb kutatások bebizonyították hogy ez a rendszer sem tökéletesen egyenlőközű, de eddig ez a "legegyenlőbb közű" színrendszer. A CIE Lab rendszerben több mint 6 millió szín kódolható.

14 A színrendszereknél meg kell még említeni az úgynevezett színminta atlaszokat is. Ezek közül talán a legelterjedtebb a Pantone rendszer. Ezt a rendszer 1963-ban hozták létre. Feladata a speciális színek rendszerbe foglalása volt. A PMS (Pantone Matching System) a legelterjedtebb speciális színeket jellemző rendszer. Több mint 65 országban alkalmazzák ezt.

15 Színmélység: A számítógépes grafikában a színmélység (bit depth vagy colour depth) az a száma, amely az egy raszter grafikus kép egy pixelében található színek számát mutatja. Az emberi szem csupán 10 millió különböző árnyalatot képes érzékelni, ezért egy képet 24 bpp-nél magasabb értéken elmenteni csak akkor érdemes, ha nem csak a megtekintés a cél, ugyanis a magasabb értéken elmentett képek jobban használhatók utó munkálatok során.

16 Lehetséges színek száma
Színmélység: Bit Per Pixel Lehetséges színek száma Elnevezése 1 2 Monochrome 4 CGA 16 EGA 8 256 VGA 65536 XGA, High Color 24 SVGA, True Color 32 átlátszóság 48 281 Trillion

17 Vannak kitüntetett színek amiknek létezik nevük
Vannak kitüntetett színek amiknek létezik nevük. Az alábbi weboldalon összefoglalták ezeket a neveket (140 szín) és a könnyebb felhasználás érdekében megadták a hexa és RGB kódjukat is.

18 Köszönöm a figyelmet! 