Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Tíz éves a Termini. Vállalt és ránk váró feladatok Péntek János MTA Budapest 2011. november 24.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Tíz éves a Termini. Vállalt és ránk váró feladatok Péntek János MTA Budapest 2011. november 24."— Előadás másolata:

1 Tíz éves a Termini. Vállalt és ránk váró feladatok Péntek János MTA Budapest november 24.

2 ♦ A Termini értelme ♦ A hálózat szakmai előzménye és háttere ♦ Határtalanítás a tudományban ♦ Kutatóállomások, hálózati szerveződés ♦ Változások a térségben ♦ 1920: Egységesülésből szétfejlődésbe… Régi és új nyelvváltozatok A megőrződő és változó nyelvjárás ♦ 1990: Szétfejlődésből közelítésbe … Nyelvi tervezés: elvek és célok A szaknyelvek. Standard, köznyelv, közmagyar A nyelvváltozatok elvi egyenértékűsége A norma kérdése ♦ A határtalanítás ♦ Szakmai nézőpontok ♦ Mi és ki(k) veszélyeztetik a magyar nyelvet? ♦ Fő cél: a nyelv megtartása

3 A Termini értelme Terminus, termini: határ, határvonal. Terminus: a földek határait védelmező isten. Éppúgy, mint a "limes" és a "termini" által határolt terület a római közigazgatási egységek esetében, a külső régiók is védőövezetet alkotnak Magyarország körül, az országhatár és a nyelvhatár között: a külső régiók nyelvi és kulturális végvárak. A „terminisek” e végvárak nyelvmunkásai, tanárai. A Termini a határon túli magyarság fönnmaradását is szolgálja, e magyar nemzetrészek nyelvének a dokumentálását és a nyelvi jogok érvényesítését. Ez erősítése a magyar nyelv pozíciójának a Kárpát- medencében.

4 A hálózat szakmai előzményei és háttere A magyarországi szociolingvisztika elméleti és diszciplináris megalapozása az 1990-es évektől, kutatások elindítása: – az MTA Nyelvtudományi Intézetének Élőnyelvi osztályán Kontra Miklós – az ELTE-n a dialektológia és a szociolingvisztika összekapcsolása, Kiss Jenő – a Pécsi Egyetemen: a nyelvpolitika mint alkalmazott nyelvészeti diszciplína, Szépe György – a kétnyelvűség pszichológiája: Budapest, Veszprém, Újvidék – a kétnyelvű oktatás: több központban Tudományos képzés: Budapesten, Pécsen, Pozsonyban, Kolozsváron, Beregszászban, Debrecenben, Újvidéken, Veszprémben, Bukarestben

5 Határtalanítás a tudományban Bekapcsolódás: Élőnyelvi Konferenciák és a konferenciakötetek + "A magyar nyelv a Kárpát-medencében a XX. század végén" könyvsorozat és sok más publikáció. Folyamatosság: 20 éve összehangoltan folynak vizsgálatok + adatbázisok jönnek létre és bővülnek + nyelvi tervezés és megvalósítása + hasznosítás, szolgáltatás. Intézményesülés: – Az MTA elnökei: Glatz Ferenc, Vizi E. Szilveszter, Pálinkás József – MTA Arany János Alapítvány → az MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézete, Szarka László – MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság: Berényi Dénes, Görömbei András, Tarnóczy Mariann

6 Kutatóállomások → hálózati szerveződés 2001-ben: kutatóállomások + egyéni kutatóhelyek, kizárólag pályázati keretből, főállások nélkül. Hálózati együttműködés: szemináriumok, tanácskozások – júl. 13—19, júl. 12—15, júl. 11—14.: Illyefalva – szept. 2-3, okt. 16—18, okt. 11—13, okt. 17—19.: Debrecen, DAB + Egyetemi Tanszék – május 17—19.: Budapest, Domus – jún. 10—12.: Jegenye, Kalotaszeg Az intézményi kötődések hármas szintje: 1. a régióban, 2. magyarországi intézményekkel, 3. Kárpát-medencében.

7

8

9

10

11

12

13

14

15

16 TERMINI MAGYAR NYELVI KUTATÓHÁLÓZAT Gramma Nyelvi Iroda, Dunaszerdahely Hodinka Antal Nyelvi Intézet, Beregszász Imre Samu Nyelvi Intézet, Alsóőr Szabó T. Attila Nyelvi Intézet, Kolozsvár Újvidéki Egyetem Szabó T. Attila Nyelvi Intézet, Sepsiszentgyörgy MTA Nyelvtudományi Intézet, Budapest Muravidék Horvátország

17 Változások a térségben A magyar és a környező nyelvek: Areális, tipológiai elemzések, a beilleszkedés folyamatai: Gáldi László 1946: A Dunatáj nyelvi alkata. Tipológiai, areális elemzése az itt beszélt nyelveknek, a Függelékben demográfiai, statisztikai adatok Balázs János 1983: Az areális nyelvészeti kutatások története, módszerei és főbb eredményei. Balázs János szerk., 1989: Nyelvünk a Duna-tájon. Mozgások: A környező nyelvek expanziója, a magyar folyamatos regressziója a 20. században → földrajzi, demográfiai és funkcionális térvesztés. Státus- és presztízsvesztés.

18 1920: Egységesülésből szétfejlődésbe … Az ismert diagnózis fontosabb elemei: Elszigetelődés, államnyelvi dominancia, kényszerek és korlátozások. Kontaktusjelenségek, államnyelvi lexikális elemek átvétele, szerkezeti és szemantikai hatás. Kétnyelvűsödés→ nyelvcsere. Fontos nyelvi regiszterek leépülése → nyelvi hiány. Szaknyelvek, szakterminológiák hiánya. Nyelvjárások, vernakulárisok fölértékelődése.

19 Régi és új nyelvváltozatok (1) Hagyományos, területi nyelvjárások: korábbi nyelvjárási régiók + magyarországi nyelvjárási régiók peremrészei. (2) Kisebbségi változatok, kontaktusváltozatok: földrajzi, nyelvkörnyezeti és nyelvpolitikai meghatározottságúak. Kontaktusváltozatként jelennek meg a standard és az irodalmi nyelv, sőt a nyelvi regiszterek is. A nyelvjárások, a vernakulárisok többletfunkciói a külső régiókban: a hagyomány folytonossága a nyelvben, azonosulás és közösségvállalás, a csoport és a helyi identitás kifejezője, csoportszolidaritás.

20 A megőrződő és változó nyelvjárás A nyelvjárás konzervatív, de folyamatosan változó is → regionális köznyelv → közmagyar irányában. A külső régiókban a nyelv megnövekedett szerepe a nemzeti identitásban, a nyelvjárásnak: a lokális és a regionális identitásban, a hagyományok átörökítésében, a közösségek szolidaritásában, a nyelvi otthonosság fenntartásában. A nyelv életében ez az első, az elsődleges nyelvváltozat és a nyelvcsere előtt ez az utolsó is! Pl. moldvai, lozsádi stb.

21 1990: Szétfejlődésből közelítésbe Nyelvi tervezés: elvek és célok A szaknyelvek: Hiány és szétfejlődés: kontaktus- és regionális változatok alakultak ki. Ez veszélyezteti a magyar nyelv változatainak átjárhatóságát. A nyelvhasználati korlátozások, a szakképzési hiány és a rossz fordítások következményei. Cél: a terminológiai és stiláris egységesítés. Ezt indokolja a szaknyelvekben fontos szerepet játszó egyértelműség, és egyre inkább igényli a Kárpát-medencei magyar kutatási és felsőoktatási térség közeledése, egységesülése (a KAB tapasztalatai). A szaknyelvekben szigorú kodifikálásra van szükség. A standardizálás itt egységesítést is jelent, és ez csak egy szélesebb körű szaknyelvi „helyreállítás” keretében lehet sikeres.

22 Nyelvi tervezés: elvek és célok Standard, köznyelv, közmagyar: Nyelvhasználatban: fokozatok és keveredés a nyelvjárás és a standard kontinuumán. Bővültek a publikus nyelvhasználat alkalmai és színterei. Régiónként, beszélői csoportokként eltérő szinten következik be a váltás a köznyelvre. A nyelvhasználatban teret veszít a nyelvjárás. A közös magyar nyelv: egy-egy régión belül is megakadályozhatja a nyelvváltozatok egymástól való elszigetelődését és eltávolodását, a köztük meglévő átjárhatóság csökkenését. A kisebbségi beszélők – különösen a szórványban élők – korábban kiszorultak a köznyelvből, emiatt most rászorulnak a köznyelvre. Ezért is fontos az oktatás, a nyelv írott változatának elsajátítása.

23 Nyelvi tervezés: elvek és célok Standard, köznyelv, közmagyar A közös változat fontos forrása lehet a nyelvi gazdagodásnak, amennyiben a standard nyelvváltozat elsajátítása nem jár együtt a nyelvjárás, a vernakuláris, az anyanyelv kisebbségi változatának háttérbe szorításával, elvetésével. A köznyelv, az írásbeliség nélkül, nyelvi műveltség nélkül a kétnyelvűség nem lehet magas szintű, nem lehet stabil, nem lehet szimmetrikus, nem lehet anyanyelv-dominanciájú.

24 Nyelvi tervezés: elvek és célok A nyelvváltozatok elvi egyenértékűsége: Kétségbe vonható a nyelvváltozatok feltételezett hierarchiája. Ez azt sugallná, hogy ennek csúcsán a „szent és sérthetetlen” központi nyelvváltozat áll, alatta pedig a többi, „kisebb értékű” nyelvváltozat, közvetve: „kisebb értékű” beszélőikkel. Az írásbeliség viszont szinte kizárólag a közös köznyelvhez, a standardhoz kapcsolódik; ennek normái kodifikáltak. Nem lehet cél a standard és a többi nyelvváltozat viszonyának diglossziás szerkezetűvé alakítása. Némely szórványban és nyelvszigeten a két változat elkülönülése valódi diglossziás elrendeződésre utal. Nyelvi revitalizáció.

25 Nyelvi tervezés: elvek és célok A normával kapcsolatos elvárások: A standard nyelvi norma: rugalmas és nyitott. Legyen befogadó a más nyelvváltozatokból származó, „felfelé törekvő” elemek iránt. Legyen befogadó a kisebbségi nyelvváltozatok köznyelvi értékű elemei iránt is. Ez kompromisszumos megoldás a két szélső megoldás közt: 1. a központi, magyarországi standard nyelvi norma ráerőltetése a határon túli beszélőkre ↔ 2. a határon túli változatok „önállósítása”, kodifikálása. Ez a „határtalanító” kompromisszum az anyaország és a régiók nyelvének összetartó mozgását kívánja elősegíteni. Az ilyen kodifikáció történelmi elégtételt is jelenthetne amiatt, hogy több évtizeden át a kodifikáció a magyar standardnak csupán a magyarországi változatára volt tekintettel, az egyetemes magyar standardot magyarországivá szűkítette.

26 Nyelvi tervezés: a határtalanítás Célja a közelítés, a regionális nyelvi értékek megőrzésével. Az, hogy a magyar nyelv közös változatában csökkenjenek, idővel el is tűnjenek az országhatárok által generált és fölerősített nyelvhasználati eltérések. Ezek esetenként zavarják, zavarhatják a magyar– magyar kommunikációt, táplálhatják a kisebbségi beszélőknek azt az érzését, hogy az ő nyelvük nem „igazi” magyar nyelv, ők nem is tudnak „rendesen” magyarul. Közvetve bátoríthatják a magyar nyelvből való „kilépést”, a nyelvcserét.

27 Szakmai „nézőpontok” A változás és a nyelvalakítás, nyelvi tervezés eltérő szakmai megítélése. Nem egységes: a szétfejlődés mértékének megítélése: 1. mennyire teszi ez kérdésessé a magyar nyelv egységét, 2. miképpen kell ehhez viszonyulnia a nyelvművelésnek és a nyelvi tervezésnek. Két tábor? A látszat szerint 1. azok a nyelvészek, akik kutatóként és e nyelvváltozatok használóiként a magyar nyelv és a köznyelvi norma egysége ellen érvelnek ↔ 2. azok, akik a nyelvi egység és a művelt köznyelv normájának a védelmezői?

28 Szakmai „nézőpontok” A viszonylagos nyelvi egységnek, a külső régiókban a nyelv megtartásának éppen az a feltétele, hogy ismerjük fel, vegyük tudomásul, ismerjük és fogadjuk el a beszélők nyelvhasználatának változatosságát, a tényeket, a jelenségeket és a folyamatokat. Közelítés a nyelvhasználatban. Ez a közeledés és kölcsönös elfogadás egyre inkább tapasztalható. Ezt szolgálták, és a jövőben is ezt fogják szolgálni mindazok, akik a Termini Kutatóhálózat szakmai munkájában részt vesznek.

29 Mi és ki(k) veszélyezteti(k) a magyar nyelvet? A hagyományos „nyelvféltés” elsősorban az idegen nyelvi hatásban az idegen szavakban látja a nyelv veszélyeztetettségét ↔ a másik álláspont szerint, amelyet mi is vallunk: a nyelvi közösségeket (és bennük a nyelvet) elsősorban a környező nyelvek expanziója és a magyar rohamos térvesztése, regressziója veszélyezteti. Az aszimmetrikus „idegen nyelvi” hatás maga is okozat, az általánosabb államnyelvi dominancia és világnyelvi expanzió következménye, az elszigeteltség és az alárendeltség következménye.

30 Fő cél: a nyelv megtartása A nyelvmegtartás stratégiájának nemzeti keretekben is meg kell előznie (nem föltétlenül helyettesítenie!) a nyelvőrzés eszméjét vagy a nyelvféltés érzését. Ebben kellene egyetértenünk. És akkor belátható, hogy a határtalanítás nem a magyar nyelv és a nyelvi egység veszélyeztetője, hanem ellenkezőleg: a nyelvmegtartás és a „közelítő” nyelvi mozgás szándékát elősegítő és megvalósító, szakmailag megalapozott program. Akkor lehet eredményes, ha ebben mindannyian közreműködünk, hogy elérjük: a nyelvhasználat tekintetében is váljék fölöslegessé „a határon innen és a határon túl …” népmesébe illő fordulata.

31 Köszönöm a figyelmet.


Letölteni ppt "Tíz éves a Termini. Vállalt és ránk váró feladatok Péntek János MTA Budapest 2011. november 24."

Hasonló előadás


Google Hirdetések