NOVÁK TAMÁS Nemzetközi Gazdaságtan VIII.

Az előadások a következő témára: "NOVÁK TAMÁS Nemzetközi Gazdaságtan VIII."— Előadás másolata:

1 NOVÁK TAMÁS Nemzetközi Gazdaságtan VIII.
Valutaárfolyamok és valutapiacok

2 Kapcsolódó irodalom Kötelező Ajánlott
OBSFELD–KRUGMAN: Nemzetközi gazdaságtan pp Ajánlott BENCZES ISTVÁN – CSÁKI GYÖRGY – SZENTES TAMÁS: Nemzetközi gazdaságtan. Akadémiai Kiadó, pp

3 A nemzetközi pénzügyi rendszer
1. Kapcsolat a világgazdaság reálszférája és a pénzügyi-valutáris rendszer közt Hatás – visszahatás illetve a két rendszer önállósága A reálszféra tendenciáihoz hatékony-e a pénzügyi-valutáris rendszer? 2. A pénzügyi-valutáris kapcsolatok jellegét meghatározó tényezők: Mi a világpénz? Milyen a nemzetközi fizetés és finanszírozás rendje? Globális egyensúly biztosított-e? A szervezeti és intézményrendszer formája Történeti háttér: I. világháborúig szabad nemzetközi tőkemozgások I-II vh. közt a pénzügyi rendszer összeomlása II. vh után: a nemzetközi tőkeáramlások élénkülése Ma: kölcsönös függés, megállapodások szükségessége

4 Árfolyamok Devizapiac:
Bankok, üzletkötők (és ügyfeleik) + tranzakciók (telefon, telefax, internet…) Globális, 24 órás piac Napi 2000Mrd $ ügylet, 98 % tőkemozgás, 1-2 % külker ügylethez kapcsolódó Fajtái: Azonnali (spot): „azonnali” (2 napon belüli) teljesítés Határidős (forward): adott árfolyamon, de későbbi teljesítésre Árfolyam: egy valutának egy külföldi valutában kifejezett ára Közvetlen árfolyam: „idegen” valuta ára hazai valutában (1 €= 260 Ft) Közvetett árfolyam: hazai valuta ára idegen valutában kifejezve ( 1 Ft = 0,0038 €) Keresztárfolyam: egy idegen valuta ára egy másik idegen valutában (1 € = 1,2 $)

5 További definíciók Nominál-effektív árfolyam: Az adott deviza egy valutakosárral szemben vett (általában kereskedelemmel) súlyozott átlagos árfolyama. Reál-effektív árfolyam: A reál-effektív árfolyam a nominál-effektív árfolyam inflációs különbözettel korrigált értéke. A reál-effektív árfolyam változása utal az ország versenyképességében bekövetkezett változására. Leértékelődés felértékelődés A leértékelődés és a felértékelődés valószínűsíthető gazdasági következményei

6 Árfolyamrendszerek fajtái (teljesen kötött, szabadon lebegő, hibrid)
Irányítottan lebegő Korlátozottan lebegő Sávosan lebegő Fix (kötött) Rögzített, de kiigazítható Más valutához kötött (kulcsvalutához, valutakosárhoz) Csúszó leértékelés (szabályos időközönként azonos változtatás)

7 Árfolyamválasztás szempontjai
Nyitottság Világgazdasági súly Termelési és exportszerkezet Piaci intézményi háttér Inflációkövet leértékelés

8 Árfolyam-politika Eszközök Nyílt piaci műveletek
Leértékelés, felértékelés és hatása Intervenció, sterilizáció Kamatláb Hitelezés Tartalékelőírások

9 Monetáris politikai megfontolások
Hitelesség Célrendszerbeli hierarchia Rugalmasság Kamatszint Pénzmennyiség, egyensúlyi árfolyam, likviditás közti kapcsolat Infláció és árfolyam közti kapcsolat

10 Érvek a kötött árfolyamok mellett
Árstabilitás, nincs inflációs politika Stabilizálja a tőkeáramlást, csökkenti a bizonytalanságot (kereskedelem, beruházás) Meghatározhatóak a relatív költségek és komparatív előnyök – hatékony tőkeáramlás

11 Érvek a rugalmas árfolyamok mellett
Fenntartása nem költséges Nemzetközi beruházások + pénzügyi függetlenség → rugalmas árfolyamok Fizetési mérleg egyensúlyba billentése leértékeléssel Sokkok kezelése (reálváltozókhoz nem kell nyúlni) Fedezeti ügyletek

12 Ellenérvek a kötött és a rugalmas árfolyamok ellen
Hitelesség nehezen őrizhető Hitelesség elvesztésének költsége magas Monetáris mozgástér leszűkül nincs árfolyam-politika Lebegő: ingadozás termelési tényezők elosztása költséges

13 Nemzeti valuták konvertibilitása
Külkereskedelmi ügyletek lebonyolítása: Eladó pénzében Vevő pénzében Harmadik ország valutájában Átválthatóság! Kétoldalú v. többoldalú klíring: Éves elszámolási rendszerben az időszak végén fizetik az egyenleget! Szabályozott Megadott keretek Valutakonvertibilitás: Külső: külföldi szabadon vehet és eladhat hazai valutát (devizakülföldi) Korlátozott: a folyó fizetési mérleg tételeire igen, de a tőkeműveletekre nem! Teljes „de facto”: teljes, de nem deklarált Problémák: Miért változik az árfolyam? Mi az árfolyamváltozás következménye? Hogyan mérhetjük reálisan a „helyes” árfolyamot? Az árfolyampolitika célja: Növekedés, egyensúly, stabilitás Ok: a leértékelés exportösztönző, importgátló Pl: ha 1 t búza itthon Ft és EU-ban adjuk el, 1€=250 Ft, kinti ára: 20000/250 = 80€ Ha leértékeljük a Ft-ot (1 € =260 Ft), kinti ára = 20000/260 = 76,9€ azaz a külföldieknek olcsóbb!

14 A reálárfolyam értelmezése
Nominálárfolyam: 1 € = 250 Ft Külföldi termék ára idén: 100 € . Importáljuk: hazai ára= 100 250 = 25000Ft Jövőre külföldön 5 % infláció, nálunk 10 % infláció: A külföldi termék ára külföldön 1,05  100 € = 105 € Importáljuk: hazai ára = 105 250 = Ft lenne De: A hazai piacon a termék ára = 1,1 25000 Ft = Ft lehetne Következmény: az import iránti igény nő, azaz € iránti kereslet nő (hasonlóan: az export csökken…) € árfolyama növekedni fog! (vagyis a Ft romlik!) Fordítva: ha az €-övezetben az infláció magasabb, mint nálunk: az € árfolyam csökken! Értékpapírpiacon is hasonló (az infláció növekedése a reálkamat-lábat csökkenti, tehát a valuta iránti befektetési kereslet csökken!)

15 A reálárfolyam értelmezése/2
e = 250 Ft/€ nominálárfolyam , Pkülföld = külföldi árszínv., Phazai= hazai árszínv. R = e (Pkülföld/Phazai) A reálárfolyam növekedése (csökkenése) a nominálárfolyam csökkenését (növekedését) okozza Lebegő árfolyam mellett a nominálárfolyam az árszínvonalhoz igazodik, A reálárfolyam egyensúlyt teremt a valutapiacon  A fizetési mérleg egyensúlya!

16 Az árfolyam meghatározása
Az árfolyam rögzítésénél 4 mód: Nemesfém paritás (aranyparitás) Más ország pénzéhez kötik (pl.: dollárhoz) Valutakosár (Magyarország ’90-es évek végéig) Nemzetközi pénzhez kötik (SDR, ECU) Szempont: a nemzetközi tranzakciók árfolyamkockázata kicsi legyen! Annak az országnak a valutájához kell kötni az árfolyamot, amellyel a legtöbb gazdasági tranzakció bonyolódik (vagy valutakosár, ha több országgal üzletel)

17 Sávszélesség, leértékelés
Rugalmas árfolyamrendszer, lebegtetési sávval 2 szempont a sáv szélességénél: Ha széles: nagy az árfolyamkockázat Ha keskeny: nehezebb a sávban tartani az árfolyamot Intervenció: azon intézkedések, amelyekkel a jegybank a sávon belül tartja a valuta árfolyamát

18 Sávszélesség, leértékelés
A forint középárfolyama 100 Ft/euró, az árfolyam egy +/- 15 százalékos sávban lebeg. Az országot valamilyen oknál fogva el akarja hagyni 115 milliárd forintnyi tőke. Mit kell tennie a jegybanknak, milyen forintárfolyam mellett és mekkora összegben, ha meg akarja védeni a forint árfolyamát? Amikor forint árfolyama a nagy eladási nyomás miatt 115 forint/euróra gyengül, a jegybanknak interveniálnia kell: azaz maximum 1 milliárd euró (115 milliárd forint ekkora árfolyamnál 1 milliárd euró) értékben kell forintot vásárolnia devizatartaléka terhére.

19 Rugalmassági árfolyamelmélet
A rugalmassági árfolyamelmélet a működő árfolyam fedezeti funkciójára koncentrál Az árfolyam akkor van egyensúlyban, ha a fizetési alapmérleg is egyensúlyban van. A szabadon mozgó árfolyam automatikusan kialakítja az alapmérleg egyensúlyát. A rugalmassági elmélet a fizetési mérleg egyensúlyát az alapmérleg szintjén értelmezi, azaz bevonja a működőtőke áramlást is. A teljesen szabadon lebegtetett valuta automatikusan biztosítja, hogy az alapmérleg hosszútávon egyensúlyban legyen

20 Az árfolyam-politika leegyszerűsített dilemmája
Rögzített (fix) vagy lebegő (rugalmas) árfolyam? Fix: teljes konvertibilitás mellett majdnem lehetetlen, folyamatos beavatkozást (interveniálást) igényelne. Inkább csak szűk sávos rendszerként működik. Free float: elvben létezik, de azért árfolyamcél, -stabilitás érdekében befolyásolható Sokféle lehetséges köztes rendszer a „puhább” fixtől a dirty floating. (Lehetetlen hármasság)

21 Az arany standard rendszer (kb. 1880-1914)
Lényege: aranyhoz fixen rögzített árfolyam, átváltási kötelezettséggel Két alapfeltétele: Az arany (kül)kereskedelme teljesen liberalizált a magánszemélyek előtt Aranytartalék-fedezet a pénz mögött Két fontos következmény: Rögzített árfolyamrendszer limitált ingadozási lehetőséggel. Az árfolyamok közötti túlzott eltérést arbitrázs töri le. (±szállítási és biztosítási ktg-ek) Az arany és a pénzmennyiség közötti kapcsolat stabilizál(hat)ja az arany árfolyamát.

22 Az arany standard kialakulása
Nagy-Britannia: nem szándékosan alakult ki. Az ezüst kiszorult a forgalomból, demonetizálódott. Az ezüst kiáramlását nem sikerült megakadályozni. : az első arany standard rendszer kialakulása. (1797: Bank Restriction Act, infláció, leértékelődés, háború finanszírozása, 1821-től újra bevezetik.) USA: Szintén a bimetál bukása vezetett el az arany standardhoz. Fix arany-ezüst átváltási arány (1:15) mellett az ezüst kiszorult a piacról. Osztrák-Magyar Monarchia: 1892

23 Tapasztalatok „+” az arany standard képes lehet stabil árfolyamot és stabil belső árszintet biztosítani. „–” rögzített árfolyam kiigazíthatatlansága: rosszul megállapított paritásnál versenyképességi problémák léphetnek fel. „–” az aranytartalék elfogyásával fenntarthatatlan „–” ha az állam nem tud/akar interveniálni, elveszik a hitelesség Mégis sokáig fennmaradt…

24 A siker feltétele Olyan mechanizmus kell, ami biztosítja, hogy az aranytartalék nem fogy el, és a hatékony beavatkozási képesség fennmarad. A siker igazi feltétele, hogy a rendszer olyan hiteles legyen, hogy a fenntarthatóságát a gazdaság szereplői ne kérdőjelezzék meg. Enélkül a rendszer spekulatív támadásnak van kitéve, a leértékelődő valutától szabadulni akarnak, az aranytartalék csökken. Diszkrecionális mechanizmus: kamatpolitika. A kamat emelése ösztönzi az embereket, hogy arany helyett más eszközben tartsák a pénzüket.

25 Automatikus mechanizmusok
1. Ár-aranyáramlás mechanizmus. Merkantilista felfogás, David Hume Az árszínvonal összefügg a pénzmennyiséggel A pénzmennyiség összefügg az aranytartalék szintjével A külkereskedelmi mérleg összefügg az árszinttel. Ezért: az arany kiáramlása csökkenti a belföldi pénzkínálatot, az árszint esik, a külkereskedelmi mérleg javul, és ellene hat az arany kiáramlásának. az arany beáramlása növeli a belföldi pénzkínálatot, az árszint emelkedik, a külkereskedelmi mérleg romlik, és ellene hat az arany beáramlásának. 2. A hatást erősítheti a tőkemérleg mechanizmusa. Ha az aranytartalék és a pénzmennyiség csökken, akkor a kamat emelkedik, ez pedig növeli a külföldi tőke beáramlását, ellene hatva az arany kiáramlásának. Diszkrecionális „rásegítés”, 1871-ben megjelenik az irányadó diszkontráta.

26 Az arany standard sikerének praktikus okai
Hitelesség Nem voltak erős politikai ellenzői A monetáris szigor ellenzőinek gyenge érdekérvényesítése Nemzetközi kooperáció A külkereskedelmi egyensúly (versenyképesség) támogatása adminisztrációs korlátozásokkal

27 Átmeneti rendszerek 1914- : az arany standard gyakorlatilag véget ér (nincs biztonságos tengeri szállítás, és nemzetközi együttműködés) : szabad lebegtetés (egyedül a dollár váltható aranyra), nagy kilengések, font, frank leértékelődés, közép-európai hiperinfláció : makrogazdasági stabilizáció után újra arany standard, de brit koordinációs nehézségekkel : koordinálatlan hibrid rendszer 1936- : irányított lebegtetés, Háromoldalú Pénzügyi Megállapodás

28 Bretton Woods A cél: elkerülni a világháború utáni gazdasági összeomlásokat. 1944. júl.: konferencia 44 ország részvételével 1946. dec.: a rendszer indulása (32 ország) Kompromisszum a laissez fair és a foglalkoztatás- és stabilizációpárti tábor között. Végeredmény: egyedi államok jelentős gazdaságpolitikai autonómiával, de árfolyam-politikájukban és külkereskedelmükben a nemzetközi egyezménynek alávetve.

29 Bretton Woods 1946-1971 Kiindulópontok:
Olyan valutáris rendszert kell kialakítani, ami részben kompenzálja az aranyhiányt (USA), és pótlólagos lehetőséget teremt a növekvő nemzetközi kereskedelem kiszolgálására. Az új rendszer egyik sarokköve a valutaárfolyamok stabilitásának biztosítása és az államoknak azt a kötelezettsége, hogy a viszonylag stabil árfolyamok melletti szabad átváltást legalább a folyó fizetési mérleg tételeire engedélyezzék. Az arany világpénz szerepét a nemzeti valuták, elsősorban az USD vette át, de az arany monetáris szerepét az új rendszerben is fenn kell tartani. Az USA a legerősebb gazdasági és katonai hatalom, az aranykészletek fő birtokosa (26 mrd USD, 65%), rá alapszik a rendszer. Hitelpénzen alapuló nemzetközi pénzügyi rendszer + IMF + WB (IBRD)

30 Bretton Woods – a rögzített árfolyamrendszer
A három fő alapelv: 1. Hivatkozás az aranyra 1 uncia = 35 $ ár mellett. Az USA az egyetlen, amelyik papírpénzt aranyra vált (kormányoknak, jegybankoknak) 2. Árfolyamstabilitás: fix árfolyamok; a piaci árfolyam ± 1%-kal térhet el a paritástól, köteles interveniálni; fix árfolyamok megváltoztatása: a) 10% alatt nemzeti hatáskör, b) 10% felett előzetes IMF engedély alapján; 3. Valutakonvertibilitás: folyó fizetési mérlegre liberalizálás; de fenntarthatók a tőkemozgások korlátozásai.

31 Bretton Woods A világgazdaság és az árfolyamrendszer jól teljesített:
Gyors és stabil gazdasági növekedés, stabil árfolyamok. Az első időszakban több leértékelés is volt. (újjáépülő, tartaléképítő európai államok – deficites USA BoP kell) 1958: liberalizálás 1960-as évek: a likviditás, kiigazítás, bizalom együttes kezelésének kérdése: Kevés az arany a növekvő tartalékigényhez képest, likviditási probléma. Triffin dilemma: a tartalékvaluta-országok kötelezettségeinek további növelése (USA BoP def. ↑) Az arany vásárlóerejének emelése (a tartalékrendszer iránti bizalom ↓, spekuláció ↑) Megoldás: SDR (special drawing right)

32 A bukás okai A Bretton Woods-i rendszerben nem volt pénzteremtő bank. Ezt a szerepet az USA vállalta, azonban csak úgy tud folyamatosan likvid maradni, ha a fizetési mérlege folyamatosan deficites, így lesz folyamatos pénzkiáramlás. Így viszont nem lehet stabil az árfolyam, inflációs különbözetek lépnek fel, továbbá oly sok lesz a kint lévő pénz, hogy több, mint az USA aranytartaléka. Kialakul a kettős aranyárfolyam. Technikai hiányosságok: nem építettek bele semmiféle mechanizmust, ami elháríthatta volna a nemzeti inflációs ráták krónikus eltéréseit, a rendszer képtelen volt összehangolni a hivatalos valutaparitást a vásárlóerő változó paritásával, ami jelentős le- és felértékelésekhez vezetett; nem voltak olyan mechanizmusok, amelyek optimális nemzetközi likviditás kialakulásához vezettek volna; képtelen volt létrehozni a fizetési mérlegek egyensúlyát. 1967-től sorozatos válságok, a nagy nemzeti valuták devalválódtak. : az aranyra váltás lehetősége megszűnt 1973-ra a rendszer deformálódott és széthullott.

33 Napjaink árfolyamrendszerei - kötött
A legtöbb árfolyamrezsim valamilyen hibrid jellegű rendszerre épül Kötött árfolyam-megállapodások: Az ország megállapítja a hazai fizetőeszköz árfolyam-párjait Az ország meghatározza azokat a korlátokat, amelyek között az árfolyam mozoghat, vagy amelyen belül intervenciók révén tartanai fogja az árfolyamot A rendszereken belüli eltérések: milyen hosszú ideig tartják egy meghatározott fix ponton az árfolyamot; vagy milyen széles a lebegési sáv

34 Napjaink árfolyamrendszerei - kötött
Valutatanács (vagy valutatábla) Az ország kötelezettséget vállal, hogy a hazai fizetőeszközt előre meghatározott fix árfolyamon külföldi fizetőeszközre váltja, és hazai pénzkibocsátásra csak akkor kerül sor, ha azt a valutatartalékok teljes mértékben fedezik. Azokban az országokban lehet sikeres, ahol a fiskális fegyelem erős, stabil a bankrendszer, az árak és bérek lefelé és Possibly successful in countries in which a high rate of fiscal discipline can be achieved, with relatively stable banking system and possibility of flexibility of price and wage movements in both directions

35 Napjaink árfolyamrendszerei - kötött
Folyamatos rögzítés A valutapárok árfolyama visszavonhatatlanul, vagy hosszú távra rögzített Kiigazítható rögzítés Lehetséges a fix árfolyam időnkénti kiigazítása fizetési mérleg egyensúlytalanságok esetén

36 Napjaink árfolyamrendszerei - kötött
Csúszó leértékeléses árfolyamrendszer előre meghatározott időszakonként meghatározott mértékű leértékelés: Amennyiben két ország között tartósan fennáll az inflációs ráták különbsége, és ezt nem kompenzálja a termelékenység-növekedésbeni különbség – el kell kerülni a versenyképesség romlását! Eseti leértékelések nagy spekulatív mozgásokat váltanak ki (Magyarország, ’90-es évek eleje) Csúszó leértékelés: Magyarország , havi 1,9 százalékról 0,2 százalékra

37 Napjaink árfolyamrendszerei – lebegő változatok
A központi bank beavatkozik, ez nagyobb mozgástered ad számára a monetáris politika folytatásában Irányított lebegés A monetáris hatóság a saját elemzései alapján határozza meg az ország számára megfelelő árfolyamszintet Független lebegés A központi bank csak alkalmanként és rövid időre avatkozik be a valutapiacon, s célja a szükségtelenül nagy árfolyam-ingadozások kiküszöbölése.

38 A kötött árfolyamrendszerekről a rugalmasabbra történő átállás okai
Nyolcvanas éve A világgazdaság meghatározó országainak valutáit érintő nagy árfolyam-ingadozások A legtöbb fejlődő országban az inflációs ráták jelentős növekedése Az iparosodott országok gazdasági növekedésének visszaesése az évtized első felében; a fejlődő országok cserearányainak romlása; az adósságválság hatásai

39 A kötött árfolyamrendszerekről a rugalmasabbra történő átállás okai
Kilencvenes évek: Azon országok számának erőteljes növekedése, amelyeknél a folyó fizetési mérleg tranzakciók konvertibilissé váltak Növekvő feszültség két meghatározó makrogazdasági cél között – alacsony inflációs ráta és az ország magas nemzetközi versenyképessége A tőkemozgások liberalizálása, ami nagymértékben növelte a tőkemobilitást