Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

NOVÁK TAMÁS Nemzetközi Gazdaságtan VII. Fizetési mérleg és árfolyam.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "NOVÁK TAMÁS Nemzetközi Gazdaságtan VII. Fizetési mérleg és árfolyam."— Előadás másolata:

1 NOVÁK TAMÁS Nemzetközi Gazdaságtan VII. Fizetési mérleg és árfolyam

2 Kapcsolódó irodalom Kötelező OBSFELD–KRUGMAN: Nemzetközi gazdaságtan - A nemzeti jövedelem elszámolása és a fizetési mérleg (: o.) Ajánlott BENCZES ISTVÁN – CSÁKI GYÖRGY – SZENTES TAMÁS: Nemzetközi gazdaságtan. Akadémiai Kiadó, pp

3 A nemzeti jövedelem számítása és a fizetési mérleg I. Egy ország bruttó nemzeti terméke (GNP) = adott időszak alatt a termelési tényezői által előállított és értékesített végtermékek és szolgáltatások értéke.

4 A nemzeti jövedelem számítása és a fizetési mérleg II. A bruttó nemzeti termék felhasználása: – Fogyasztás – Beruházás – Kormányzati vásárlás – Folyó fizetési mérleg (nettó áru- és szolgáltatásexport)

5 A nemzeti jövedelem számítása és a fizetési mérleg III. Bruttó hazai termék (GDP) GNP = GDP + tényezőjövedelmek nettó egyenlege a világgal szemben Pl.:magyar vállalat brit tulajdonosokkal: a magyar GDP része, de a brit GNP-be számít bele.

6 A külföld bekapcsolása – A nemzetgazdaságon túlmutató tranzakciók. – A nemzetállamok szabályozzák a külfölddel kapcsolatos tranzakciókat (vám, nem tarifális eszközök, devizaszabályozás). – A külfölddel kapcsolatos szabályozás lebontása a liberalizáció.

7 Konvertibilitás I.  Nem automatikusan konvertibilis.  A konvertibilitás = szabad átválthatóság.  A konvertibilitás gazdasági hatásai: – előnyök: külgazdasági kapcsolatok olajozottsága, a gazdasági szereplők kalkulációja könnyebb, – hátrányok: az állami (központi banki) kontroll lehetősége kisebb, a nemzetgazdaság sebezhetősége jelentős,

8 Konvertibilitás II. Fokozatait értelmezzük 3 dimenzióban: 1. A nemzetközi fizetési mérleg mely tételeire érvényesül; 2. A gazdasági szereplők milyen körére vonatkozik; 3.De jure vs. de facto. Két szélső eset: – Kötött devizagazdálkodás. – Teljes konvertibilitás.

9 A nemzetközi fizetési mérleg első megközelítés Pénzforgalmi mérleg (flow), amely egy nemzetgazdaság külfölddel lebonyolított pénzügyi műveleteit összesítő kimutatás. Tartalmazza: – Az összes külföldi pénzbevételt és külföldre teljesített kifizetést, – A külfölddel szemben keletkezett követeléseket és tartozásokat, – A hivatalos tartalékok állományának változását. Pozíciója egy ország valutájával kapcsolatos kereslet- kínálati viszonyokat fejezi ki.

10 A nemzetközi fizetési mérleg. Szereplők 1. Devizabelföldi = az a szereplő, akire az adott ország devizagazdálkodási szabályai vonatkoznak. 1a. Rezidens az a gazdasági szereplő, akit alapvető gazdasági érdeke az adott országhoz köt. 2. Devizakülföldi = akire az adott ország devizagazdálkodási szabályai nem vonatkoznak. 2a.Nem rezidens akit alapvető gazdasági érdeke a külföldhöz köt. 3. Offshore = kedvező deviza- és adószabályozási feltételeket biztosító országban bejegyzett szereplő.

11 Nemzetközi fizetési mérleg – tranzakciók 1. A folyó pénzügyi műveletek piaca: – a deviza kereslete és kínálata az áru- és szolgáltatás áramlásától (export-import) – a tényezőjövedelem-transzferek (pl. munkabér, osztalék) irányától és – nagyságának alakulásától függ.

12 Nemzetközi fizetési mérleg – tranzakciók 2. Tőketranzakciók piaca: – a deviza kereslete és kínálata a direkt (közvetlen) befektetésektől (a közvetlen befektetésnek nincs lejárata, a befektető tartós érdekeltsége érvényesül a vállalatirányításban); – a portfolió befektetésektől (itt másodlagos piaccal rendelkező értékpapírokról van szó); – bankhitel forgalomtól; – a spekulációs befektetésektől (forró tőke) függ.

13 Nemzetközi fizetési mérleg részei 1. Folyó mérleg, lényege, hogy a tranzakció hatása egyszeri. Áruszolgáltatás mérleg, tőkejövedelmek áramlása és egyoldalú (vagy viszonzatlan) átutalások(pl. segély). 2. Tőkemérleg, a folyó fizetési mérlegre a későbbiekben kiható pénzmozgások.

14 A fizetési mérleg részei 1993-ig: 2 részből állt: 1. Folyó fizetési mérleg 2. Tőkemérleg 1993-tól IMF standard, SNA (nemzeti számlarendszer) harmonizáció: 1. Folyó fizetési mérleg 2. Tőkemérleg 3. Pénzügyi mérleg 4. Nemzetközi tartalékok változása A magyar 1997-től készül így

15 A folyó fizetési mérleg részei – Áruk és szolgáltatások kereskedelme – Nemzetközi fuvarozás és biztosítás – Egyéb szállítmányozás – Idegenforgalom – Befektetési jövedelmek – Kormányzati kiadások – Egyéb javak, szolgáltatások és jövedelmek – Egyoldalú átutalások

16 Folyó fizetési mérleg egyenlege  Adott nemzetgazdaságban, adott időszakban megtermelt nemzeti jövedelmet – Meghaladja-e a belföldi felhasználás – Vagy elmarad attól

17 Tőkeforgalmi mérleg  A nyújtott kölcsönök (követelések) és az igénybe vett hitelek (tartozások) egyenlegét, változását mutatja  Részei: – Tőkeműveletek (közép- és hosszú lejáratú devizahitelek) – Monetáris műveletek (tartalékpozíciók változása)  Megmutatja, hogy egy nemzetgazdaság hogyan finanszírozza folyó fizetési mérlegének hiányát (hitelek, vagy külföldi befektetések)

18 Tőkeszámlák csoportosítása 1. Követel – tartozik 2. Rövid lejáratú – hosszú lejáratú 3. Egyes szektorok tőkeszámlái – Kormányzati szektor; Kereskedelmi bankok; Vállalati szektor 4. Funkcionálisan – Közvetlen befektetések; Portfolióbefektetések; egyéb külföldi hitelek 5. Financiális (A) és kereskedelmi (B) tőkeszámlák A:szindikált hitelek; szindikált kötvénykibocsátás; nemzetközi pénzügyi szervezetek hitelei; kormányzati hitelek; bankközi hitelek B: kormányzati hitelek; bankhitelek; vállalati hitelek

19 Pénzügyi mérleg  Közvetlen tőkebefektetések  Portfólió befektetések  Egyéb befektetések  Nemzetközi tartalékok

20 A teljes fizetési mérleg egyenlege  Folyó fizetési mérleg +  Tőkemérleg +  Pénzügyi mérleg +  Tévedések és kihagyások egyenlege (eltérő adatforrások miatt) A fizetési mérleg egyenlege definíciószerűen = 0 Amit veszünk, ki is kell fizetnünk !

21 Nemzetközi tartalékok A fizetési mérleg egyik legfontosabb komponense, a külső pozíció elemzésének kulcsfontosságú aggregátuma! Miért? Ha a (beáramló tőke – kiáramló) < foly. Fiz. Mérleg deficitje A tartalékokból kell finanszírozni! Tartalék: valuta, arany, speciális hitelkeretek Funkció: - ország fizetési kötelezettségének rendezése - valuta árfolyamának szabályozása Importfedezeti arányként is meghatározzák!

22 Tőkemozgások típusai  Működő tőke: gazdasági motívum, valamiért fantáziát lát az országban, gyárat telepít, szakmai, stratégiai befektető (FDI)  Portfólió tőke: jó befektetési lehetőség, pénzügyi befektető, 10 %-nál kisebb tulajdonrész  Kölcsöntőke: szimplán pénzügyi, magasabb kamat miatt itt vesz értékpapírt, itt nyújt hitelt (hosszú vagy rövid lejárat?) Nem mindegy milyen típus!

23 Tőkemozgások típusai  A folyó és a tőkeszektor műveletei között szoros kölcsönhatás és átváltás van.  A folyó mérleg pozíciója tőkeműveleteket válthat ki (folyó hiány finanszírozására felvett hosszúlejáratú hitel)  A tőkeműveleteknek is van folyó tételekre vonatkozó konzekvenciája (a hitelekre kamatot, a direkt befektetések profitot eredményeznek, az értékpapírokra hozamot fizetnek - ezek, amennyiben elhagyják az országot, úgy a folyó fizetési mérleget terhelik)

24 Egyéb statisztikák  A külföldi befektetési pozíció: egy meghatározott időpontban egy adott ország nem rezidensekkel szemben fennálló pénzügyi követeléseinek és tartozásainak nagyságát és összetételét mutatja.  SNA (System of national accounts) – nemzeti számlarendszer: egy adott gazdaság rezidenseinek tranzakcióit és pozícióit figyeli meg

25 Nemzetközi fizetési mérleg – úgynevezett alapmérleg – Folyó mérleg, – A rövidlejáratú tőkemozgásoktól (forró pénzek) megtisztított tőkemérleg – Ezen tételek finanszírozása tervezhető.

26 Fizetési mérleg pozíció – Passzív tétel = külföldi fizetőeszköz kiáramlását generáló tranzakció. (pl. áruimport, tőkeexport) – Aktív tétel = külföldi fizetőeszköz beáramlását generáló tranzakció (pl. áruexport, tőkeimport) – Pozíciója csak a részmérlegeknek lehet.

27 Fizetési mérleg pozíció – Ha több külföldi fizetőeszköz áramlik be, akkor ez aktívum (merkantilisták azt mondták, hogy az arany beáramlása jó) – Ha több külföldi fizetőeszköz áramlik ki, akkor ez passzívum.

28 Monetáris politikai szempont – Hogyan hat a fizetési mérleg egyenlege a pénzmennyiségre? – Ceteris paribus az aktívum pénzmennyiséget növelő, – A passzívum pénzmennyiséget csökkentő hatást fejt ki. – A sterilizáció lényege éppen a „fölös” pénzmennyiség piac konform „eltüntetése”.

29 Aktívum/passzívum mi a jó? – Fizetési mérlege: folyó passzívum, ezt ellensúlyozó tőke beáramlás. Ha a tőke „önként jön” az befektetés, ha nem az kölcsöntőke. Ennek a tőkebeáramlásnak „ára”, hozama van. – A nem fedezett passzívum a tartalékok változását eredményezi. – USA folyó fizetési mérlege passzív. Ezt nem kell teljes mértékben fedezni, mert az USD tartalékvaluta.

30 Aktívum/passzívum mi a jó? – Nem mindegy, hogy a pozícióm milyen valutában keletkezik. – Konvertibilis valutában szerzett aktívum, nem konvertibilis valutában szerzett aktívum.

31 Külső egyensúly A külső vagy fizetési mérleg egyensúly felborulása: ha az egyes részmérlegek hiányt vagy többletet mutatnak Egyes részmérlegek fontos információkat szolgáltatnak a gazdaságpolitika számára Amennyiben az átváltást a monetáris hatóság, vagy ker. bankok végzik, úgy az hatással van a belföldi pénzmennyiségre is) Folyó fizetési mérleg egyensúlya: X-IM=0 Ez a legfontosabb (reálgazdaság működése)

32 Külső egyensúly Ha a Foly. Fiz. Mérleg deficites: finanszírozni kell! Tőke kell – emeljük a kamatszintet? (belgazdasági veszélyek) Tartósan nem lehet a folyó fizetési mérleg deficites! (Mi a helyzet, ha mégis? - páldák) Alapmérleg: X-M+LTC=0 LTC: kiszámítható, hosszú lejáratú forrás Ma már a lejárat és a kiszámíthatóság között nincs kapcsolat (egy gyárat 1 hét alatt leszerelnek, egy 10 éves államkötvényt bármikor eladhatnak) Teljes devizaáramlás mérlege (likviditási mérleg): X-M+LTC+STCp=0 STCp: rövid lejáratú piaci finanszírozás

33 Külső egyensúly Szempontok:  Ne az abszolút, hanem a relatív Foly. Fiz. Mérleg hiányt nézzük – GDP-hez viszonyítva  Mekkora az ország adósságállománya?  Mekkorák a valutatartalékok? (hogy hitel megvonása esetén lehessen fedezni az importot)  Tudja-e működőtőke-beáramlás finanszírozni? Ha nagy a hiány, valamit tenni kell (Árfolyampolitika szerepe!)

34 Az ikerdeficit – Az ikerdeficit az a jelenség, amikor a költségvetési hiány egyben folyó fizetési mérleg hiányt is okoz. – Vitatott jelenség; – Meghatározott feltételek esetén következik be. (liberalizált import és rögzített valutaárfolyam.)

35 Nemzeti jövedelem nyitott gazdaságban Zárt gazdaságban: Y = C + I + G Nyitott gazdaságban: Y = C + I + G + EX – IM Folyó fizetési mérleg: CA = EX - IM Y – (C + I + G) = CA

36 Megtakarítás és a folyó fizetési mérleg Zárt gazdaságban: S = I Nyitott gazdaságban: S = I + CA Privát és kormányzati megtakarítás: S(p) = Y – T – C S (g) = T – G Költségvetési deficit: (G – T)

37 Megtakarítás és a folyó fizetési mérleg S(p) + S (g) = S = I + CA CA = S(p) – I – (G – T)

38 A fizetési mérleg elszámolása I. Minden nemzetközi tranzakció automatikusan kétszer kerül be a fizetési mérlegbe, egyszer tartozásként, és egyszer követelésként. 1. Áruk és szolgáltatások eladása vagy vásárlása – folyó fizetési mérleg 2. Aktívák eladása és vásárlása – tőkemérleg

39 A fizetési mérleg elszámolása II. Aktíva: a vagyontartás bármilyen formája (pénz, részvény, gyár, kormányzati kötvény, ingatlan, stb.) A folyó fizetési mérleg az ország nettó külföldi vagyonának változása. Folyó fizetési mérleg + Tőkemérleg = 0

40 A fizetési mérleg elszámolása III. Fizetési mérleg hiánya: Tőkemérleg nem tartalék részének és a folyó fizetési mérleg különbsége, vagyis az a rész, amit a tartalékok változásával fedeznek.

41 Árfolyam I. Az árfolyam változását leértékelődésnek és felértékelődésnek nevezzük. A forint leértékelődése a dollárral szemben a forint dollárban kifejezett árának csökkenése A forint felértékelődése a dollárral szemben a forint dollárban kifejezett árának növekedése

42 Árfolyam II. Hatás: Ha egy ország valutája leértékelődik, a külföldiek olcsóbbnak találják az onnan származó exportot, a belföldiek viszont drágábbnak találják az importot. A felértékelődésnek ellentétes hatása van: a külföldieknek többet kell fizetniük az ország termékeiért, a belföldi fogyasztók viszont olcsóbban jutnak hozzá a külföldi termékekhez.

43 Árfolyam és fizetési mérleg kapcsolata  Rugalmassági megközelítés: sem a rugalmas, sem a rögzített árfolyamrendszer nem feltétlenül vált ki arányos változásokat az export és import alakulásában  Adósminősítés

44 Árfolyam és fizetési mérleg kapcsolata Vizsgálandó: – Rugalmas-e az exporttermelés – Rugalmas-e a külföldi kereslet – Importcikkek iránti hazai kereslet – Hazai termelés mennyire importfüggő – Leértékelés hatására nő-e a fizetési mérleg más tételeinek bevétele – Leértékelés miként hat a tőke ki/be/áramlásra – Időbeli eltérés fontossága

45 Árfolyamrendszerek Valutaárfolyam-rendszerek: 1. Aranystandard Hivatalos átváltási arány a valuta és az arany között. 2. Arany-valuta standard (Bretton Woods) Fix árfolyam a US dollárhoz, a dollár árfolyama rögzítve az aranyhoz ($35 unciánként) 3. Lebegő árfolyamok

46 Árfolyam-megállapodások  Más valutához rögzített valuta (U.S. dollár, Euro, valutakosár)  Irányított lebegtetés  Regionális valuta-egyezmények


Letölteni ppt "NOVÁK TAMÁS Nemzetközi Gazdaságtan VII. Fizetési mérleg és árfolyam."

Hasonló előadás


Google Hirdetések