Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 ÉLELMISZERGAZDASÁGI MARKETING 2. Dr. Kopcsay László.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 ÉLELMISZERGAZDASÁGI MARKETING 2. Dr. Kopcsay László."— Előadás másolata:

1 1 ÉLELMISZERGAZDASÁGI MARKETING 2. Dr. Kopcsay László

2 2 4. AZ ÉLELMISZEREK ÉRTÉKESÍTÉSE Az élelmiszerek értékesítésének sajátosságai  Alapanyag részaránya meghatározó (60-100%)  Piaci igények egyenletesek egész évben  Alsó- és felső fogyasztási korlát  Engel törvény: A jövedelem növekedésével az élelmiszerekre fordított összeg aránya csökken  Biológiai, társadalmi- szociális igények szerepe  A termékpálya változatos: lehet a legrövidebb, lehet a leghosszabb

3 3 Élelmiszerkereskedelem a rendszerváltás előtt Termelés Centralizált irányítás: ágazati trösztök Nincs marketing, belföldi piaci igények másodlagosak Anyagi biztonság: állami támogatás Tömegtermelés, innováció hiánya  A piac és a verseny teljes kiiktatása  Hiánygazdálkodás, szigorú állami szabályozás  Az árak, az árrések a termékpálya szigorúan kötelező  Piac: KGST igényei alapján exportorientált, valós árak és kereskedelmi partnerek nélkül Nagykereskedelem Füszért: tartós élelmiszer és vegyi árú Társvállalatok: verseny helyett elosztási rendszer Import: monopol helyzetű külkereskedelmi vállalatoktól

4 4 Kiskereskedelem Állami és szövetkezeti tulajdonban (Közért, Áfész) Ellátó – elosztó tevékenység Megyei kis hálózatok, „regionális monopóliumok” Áruhiány, „Pult alatti áru” Korrupció, igénytelenség Fogyasztók A legelhanyagolhatóbb elem Azt vesz, amit kap Kisebb az árualap mint a kereslet Vásárlói szemlélet: „exportból maradt áru”

5 5 Az átmenet: garázsdiszkontok kora  1990-ben politikai-gazdasági rendszerváltás  Megszűnik minden kötöttség  KGST összedől, élelmiszer túlkínálat  Piaci viszonyok érvényesülése, éles piaci verseny  Boltok száma nő: garázsdiszkontok  A verseny miatt az árak csak mérsékelten nőnek  Megkezdődik a privatizáció, megszűnik az állam tulajdonosi szerepe a kereskedelemben  Megjelennek a multinacionális vállalatok.

6 6 5. ÉLELMISZERKERESKEDELEM NAPJAINKBAN Keresleti oldal Megváltozott szokások: autós heti bevásárlás, parkolóhely igény Nyersanyag helyett félkész étel: a feldolgozás szintje magasabb, a hozzáadott érték nő Tendencia: az energiatartalom csökkentése Változatos motivációk Kínálati oldal A kínálat térben és időben kitágult: a logisztika szerepe meghatározó Unión belüli szabadkereskedelem Óriási túlkínálat és választék Multinacionális kereskedelmi hálózatok dominanciája Kis boltok: napi cikkek, piaci rések A hazai háztartási kiadások 25-30%-a FMCG termék. Az éves forgalom több mint milliárd forint.

7 7 Az élelmiszerkereskedelem törvényi szabályzása XVI. törvény Agrárpiaci rendtartás A fizetési határidő maximum 30 nap lehet. A beszerzési ár alatti értékesítés tilos CLXIV. törvény Kereskedelmi Törvény Az árusítás helyén rendelkezni kell az árusított termék eredetét igazoló bizonylattal vagy annak másolatával. Az üzletben hitelesített vásárlói könyvet kell elhelyezni, melybe a vásárló panaszait, javaslatait szabadon bejegyezheti. A nyitvatartási időt a kereskedő határozza meg (ünnepnapokon tilos a munka). A beszállítóval szemben a jelentős piaci erővel visszaélni tilos! XLVII. törvény A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról

8 évi XCV. törvényA mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szembeni alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról”. Büntetésének felső határa 500 millió forint! Ellenőrzés: Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalt (MgSzH) 3/2010.(VII.5.) VM rendelet Az élelmiszer előállítással és forgalmazással kapcsolatos adatszolgáltatásról és nyomon követhetőségről 4/2010.(VII.5.) VM rendelet Az értékesítési formák bővítését teszi lehetővé

9 9 Motiváció az élelmiszerfogyasztásban Táplálkozási motivációBiológiai igények kielégítése Marketing kevéssé hat, árérzékeny Biztonsági-egészségi m.Egészség megőrzés, káros anyagok kizárása, tudatos fogyasztás Igény: racionális, hiteles információk Ökológiai motivációKörnyezetbarát gondolkodás Társadalmi-marketing koncepció Társadalmi motivációKörnyezeti, családi hagyományok, vallás szerepe Igazodás a társadalmi elvárásokhoz

10 10 Kényelmi motivációKönnyű beszerezhetőség, azonnali fogyaszthatóság Termék, csatorna, kommunikáció fontos, az ár nem Élvezeti motivációItal, édesség, dohány, fagylalt Növekvő igény, kevésbé árérzékeny Presztízs motivációTradíció, minőség, imázs, márka, gasztronómia, magas árat igényel Politikai motivációCsak hazai termékek Tájékoztatási igény, kevésbé árérzékeny Egyéni (réteg) motivációDiabetikus, állateleség,stb Eltérő egyéni tájékoztatási igények,

11 11 Az élelmiszerpiac szegmentálása Szegény lemaradókEgyetlen motiváció: alacsony ár Konzervatív nagyevőkHagyományos magyar konyha Gyökértelen fiatalokNincs árérzékenység, amerikai stílus Családi bevásárlókKözös nagybevásárlás, akció igény Öntudatos polgárokRacionális, megtervezett döntés Ínyenc újgazdagokNincs árérzékenység, divat szerepe, a reklámra a legfogékonyabbak

12 12 Friss élelmiszer értékesítés Közvetlen helyi eladás – zéró szintű csatorna. Lehetőség: a turizmus bevonására Falusi turizmus - turisztikai infrastruktúra, Agroturizmus – vonzerő (Pl. állattartás, borkóstoló) Közvetlen piaci eladás (Időszakos, állandó piac) Értékesítés élelmiszerkereskedőknek „nagybani piacon”. Termékpálya folytatása: közvetlen piaci eladás vagy HORECA. Lehetőség: árverés Értékesítés felvásárlóknak feldolgozási célra. Lehetőség: Összefogás, TÉSZ

13 13 Vertikális diverzifikáció A termékláncban a vállalkozó előre vagy hátra lép. Visszalépés: a vállalat a termeléshez szükséges alapanyagokat vagy alkatrészt saját maga kezdi gyártani. Előrelépés: a gyártás mellett a termékek értékesítését a vállalat saját kezébe veszi. Termékpálya korrekció Horizontális diverzifikáció Kiegészítő, új tevékenység a vállalkozás biztonságos működése érdekében.

14 14 Az erőviszonyok alakulása  Kereslet – kínálat  Forgalmi részarány SzállítóiKölcsönös dominanciafüggőség FüggetlenségVevői dominancia Szállítói részarány a vevő forgalmából Vevői részarány a szállító forgalmából Élelmiszerek értékesítése a multinacionális kereskedelmi hálózatoknak

15 15 Horizontális szövetség A potenciális versenytársak közötti együttműködés Cél: kutatás – fejlesztés, ágazati marketingstratégia, szakmaközi szervezetek a multinacionális hálózatokkal szemben Vertikális szövetség Szállító – vevő együttműködés Cél: az információs aszimmetriából és az erőforrás függőségből adódó konfliktusok kiküszöbölése, a hatékonyság növelése Diagonális szövetség Egymástól független vállalkozások együttműködése Cél: közös marketing akciókkal egymás forgalmának növelése, logisztikai együttműködés Az ellátási lánc tagjainak együttműködése

16 16 Az ellátási lánc tagjai közti kapcsolat Távolságtartó viszony A kapcsolat rövid A felek függetlenségükhöz ragaszkodnak Nincs bizalom A célok és érdekek ellentétesek Az információáramlás hiányos Minimális kommunikáció Erős az árverseny Elkötelezett viszony A kapcsolat tartós Kölcsönös függőség Teljes bizalom A célok és az érdekek azonosak Teljes körű információáramlás Folyamatos kommunikáció A minőség és a megbízhatóság fontosabb az árnál

17 17 6. KÖZÖSSÉGI MARKETING AZ ÉLELMISZERIPABAN A közösségi agrármarketing célja A hazai agrártermékek és élelmiszerek piacának feltárása és szélesítése a bel- és külföldi piacokon. Az Unió gazdaságfilozófiája közösségi szinten ragaszkodik a szabad versenyhez, ám a tagországok adminisztratív akadályokkal védik a hazai piacot, s ez által a hazai termelőket Nemzeti marketing szervezetek: NémetországCMA FranciaországSopexa MagyarországAMC (Agrár Marketing Centrum)

18 18 A közösségi agrármarketing eszközrendszere Piackutatás, helyzetfelmérés, tájékoztatás, tanácsadás, tanulmány utak Külföldi termékek marketingaktivitásának semlegesítése „Kapcsolattartás a világgal” - Vásárok, kiállítások, nemzeti hetek, könyvek, kiadványok Külföldi újságírók meghívása, élelmiszerbolti eladók képzése Védjegyek, minősítő jegyek, minőség ellenőrzés Hazai fogyasztók nemzeti öntudatának felkeltése

19 19 Különleges magyar agrártermékek Hungaricumok A hazai termelési kultúrához, tudáshoz, a generációk során kialakított hagyományokhoz kapcsolódó magyar sajátosságú agrártermék. A hungaricumok ma még csak lehetőséget jelentenek, de a jövő sikeres agrármarketing politikában. a pillérei lehetnek a növekvő magyar élelmiszerexportnak.

20 20 7. FOGYASZTÓI ETNOCENTRIZMUS Viszonyulás a külső csoportokhoz a saját csoport szemszögéből nézve. A vásárló dönt: Ha magyar terméket vásárol Magyar munkahelyeket ment meg, Ha több magyar munkahely van Többen dolgozhatnak, Ha többen dolgoznak Több adót fizetnek, Ha több adót fizetnek Több pénz jut oktatásra, egészségügyre, infrastruktúra fejlesztésre!!!

21 21 A hazai lakosság magyarságtudatának viselkedés mintái:Patrióta A hazai terméket előnyben részesíti, fontos számára a magyar eredet, de igényli a széles választékot is. Kizárólag olyan termék importját fogadja el, amit helyben nem lehet előállítani.Nacionalista A hazai terméket előnyben részesíti, s elutasít mindent, ami külföldi.Gyökérvesztettek Semmi kötődése nincs a szülőföldhöz. Tipikus konzumidióta. A reklámokra a legfogékonyabb.Kozmopolita „Világfaluban” él, számára a „haza” szó értelmezhetetlen, neki nincs különbség nemzet és nemzet között.


Letölteni ppt "1 ÉLELMISZERGAZDASÁGI MARKETING 2. Dr. Kopcsay László."

Hasonló előadás


Google Hirdetések