Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Ortodox diskurzus a poszt-szovjet Oroszországban.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Ortodox diskurzus a poszt-szovjet Oroszországban."— Előadás másolata:

1 Ortodox diskurzus a poszt-szovjet Oroszországban

2 Két fogalom  „Kulturális reakcionizmus”: civilizációk magját képző, nagy múlttal rendelkező társadalmi és politikai hagyományrendszerek ellenreakciója a globalizáció egységesítő trendjeivel szemben.  „Diskurzuselmélet”: a valóság sokféleképpen interpretálható és az, hogy egy jelenség milyen jelentést kap, a társadalmilag meghatározott diskurzív kerettől függ. Minden társadalomban különböző narratívák („magyarázatok”) versenyeznek egymással a hegemón helyért és a szereplők hatalma pont abban mutatkozik meg, hogy mennyire képesek saját „értelmezéseiket” és „magyarázataikat” elfogadtatni a társadalommal.  A diskurzus tág értelmezése: állásfoglalások, nyilatkozatok, szimbólumok, művészeti alkotások, stb. Ernesto LaclauChantal Mouffe

3 Egy diskurzus hatása függ…  történelmi jelentőségétől;  a politikai hatalomhoz fűződő viszonyától;  társadalmi elfogadottságától és a belé vetett bizalomtól;  saját maga szerepéről alkotott koncepciótól;  más „narratívák” meglététől és erősségétől.

4 I. Az Ortodox Egyház helye a poszt-szovjet Oroszországban Politikai hatalom Az Orosz Ortodox Egyház koncepciója önmaga szerepéről Az orosz társadalom Bizalmi viszonyok az Egyház mint eszköz Kulturális hatások Interperszonális kapcsolatok Csonka civil társadalom Társadalmi beágyazottság Ideológiai űr, identitásformák hiánya Elnyomó, manipulatív Inspirációs forrás „Ellennarratívák” Nyugati hatások Történelmi intézmény Iszlám

5 „Az ortodox hit és kultúra nélkül Oroszország nem létezhetne. Éppen ezért napjainkban, midőn keressük mindennapi és politikai életünk morális alapjait, nagyon fontos, hogy visszatérjünk ezekhez a gyökerekhez.” (Vlagyimir Putyin)  988-ban I.Vlagyimir Kijevi Nagyfejedelem felvette a kereszténységet;  A Szűzanya és a Földanya összemosódása;  Sobornost: közösségiség és paternalizmus;  Az uralkodó szakrális szintre emelése;  A Harmadik Róma-tan kialakulása és IV. Iván cárrá koronázása;  Az Orosz Ortodox Egyház alárendelt helyzete;  A szovjet rezsim vallásellenes politikája, de ugyanakkor eszköz-szerű használat. 1. Az Orosz Ortodox Egyház mint történeti intézmény A SzűzanyaMoszkva a Harmadik RómaIV. Iván cárEgyház és kommunizmusSztálin egy ikonon

6 A Szovjetunió felbomlása és kulturális reakcionizmus Glasznoszty (dekonstruktív diskurzus) Peresztrojka (sikertelen gazdasági és politikai reformok) A homo sovieticus felbomlása Globalizáció és liberális demokrácia Kulturális reakcionizmus

7 2. Egyház és a politikai hatalom: egy „aktív partnerség”

8 „Aktív partnerség”:  Szimbolikus szinten: a Megváltó Krisztus Székesegyház, a politikai vezetők vallásosságának hangsúlyozása, az új elnökök megáldása;  Politikai szinten: legitimációs forrás, az Egyház részvétele a kampányban, az „irányított pluralizmus” mint az „ortodox kultúra” védelme;  Jogi szinten: 1997-es Gondolat- és Vallásszabadságról szóló törvény hierarhizáló jellege (tradicionális és nem tradicionális vallások). Orosz Ortodox Egyház További tradicionális vallások: iszlám, judaizmus, buddhizmus „Megtűrt” tradicionális vallások: katolikus kereszténység, régebbi protestáns irányzatok, óhitűek Nem tradicionális vallások, szekták: Jehova Tanúi, mormonok, szcientológusok és az új evangélikus, karizmatikus vallások.

9 3. Az orosz társadalom viszonya az Egyházhoz  A közvéleménykutatások alapján az Orosz Ortodox Egyház az egyik legmegbízhatóbb intézményként van számon tartva az orosz lakosság körében;  Kirill pátriárka személyes népszerűsége. Forrás:

10  Az ortodox értékvilág megőrzése és érvényre juttatása a gyorsan változó, globalizálódó materialisztikus társadalomban;  augusztus 16-án II. Alekszij, egyetértésben a moszkvai püspöki zsinattal, elfogadta az Orosz Ortodox Egyház Szociális Alapvetéseit;  2006-ban jelent meg a „Nyilatkozat az emberi jogokról és méltóságról”;  A vallási vezetők állásfoglalásai a legkülönbözőbb társadalmi (és politikai) kérdésekben;  Az Egyház jelentős médianyilvánosságot kap és önmaga is törekszik platformok kialakítására. 4. Az Egyház önmaga szerepéről alkotott koncepciója

11 5. „Ellennarratívák” a poszt-szovjet Oroszországban  A peresztrojka óta, különböző politikai, vallási, kulturális diskurzusok versenyeznek egymással. Vallási-etnikai kisebbségek Iszlám (Talgat Tadjouddin, Ravil Gainoutdin) Buddhizmus (Damba Aioucheev) Judaizmus (Adolf Chaievitch, Berl Lazar) „nyugati vallások” Filozófiai irányzatokneo-eurázsiai irányzat (Evrazijskaja partija Rossii) zapodniki Nyugati hatásokglobalizáció és fogyasztói társadalom Liberális pártok (Jabloko) NGO-k Poszt-modern diskurzusok feminizmus, gender- irányzatok (Az orosz katonák anyái, melegmozgalmak) Zöld pártok (Зеленые) „ellenkultúra” (Vigyázat! Vallás!)

12 Az iszlám és a neo-eurázsiai irányzat tekinthető ezek közül jelentősnek: -az orosz birodalmi érzület hangsúlyozása mellett megoldást kínál az iszlám kérdésre is (két uralkodó nemzet koncepciója); ben alakult meg az Oroszország eurázsiai pártja; ban alakult meg az Eurázsia Párt (Alexander Dugin); -A neo-eurázsiai diskurzus folyamatos beépülése az orosz politikai térbe. Ennek okai: I.A csecsen konfliktus megoldására való törekvés; II.Növekvő orosz iszlám közösség; III.Stratégiai számítások: hatékonyabb párbeszéd az iszlám világgal; IV.Egy új külpolitikai utat és a birodalmi koncepció továbbélését is jelenti.

13 II. Az ortodox diskurzus megjelenési formái Identitástudat és társadalmi viszonyok Kulturális produktumok Hadsereg Oktatás Politikai kultúra –”szuverén demokrácia” Külpolitikai vetülete

14 1. Identitástudat és társadalmi viszonyok  „Klerikális nacionalizmus”;  Tradicionalizmus és nyugatellenesség;  „Irányított pluralizmus” vs. gondolatszabadság;  Individualizmus vs. sobornost;  Intolerancia (új vallási mozgalmak, szexuális kisebbségek, „ellenkultúra”);  A szociális életet strukturáló intézményrendszer. Forrás:

15 2. Kulturális produktumok:  Tradicionális értékek képviselete „Oroszország, amelyet elvesztettünk”II. Miklós szakralizálásaPravoszláv kolostorok újjáépítése Ikonfestészet Szláv írásbeliség és kultúra napja

16 …alkalmazkodva a modern körülményekhez  Az ortodoxia megjelenése az orosz filmművészetben, a népszerű tévésorozatokban, illetve saját csatorna működtetése. Shtrafbat:

17 …akár rockzenével is megfűszerezve ugyanakkor fellépve a nyugati trendekkel és az „ellenkultúrával Rock koncert Kijevben 2008 nyarán a kereszténység felvételének évfordulóján Ortodox szélsőségesek Harry Potter könyvet égetnek „Vigyázat, Vallás!” című kiállítás

18 3. Ortodoxia és hadsereg A kazanyi SzűzanyaAlexander Nyevszkij Dmitrij DonszkojA Szent György-kereszt  Továbbélése a jelenkorban:  Történelmi hagyományok:

19 4. Ortodoxia és oktatás  2009 szeptemberétől a „Pravoszláv kultúra alapjai” című tárgyat vezették be;  Az orosz népesség mintegy 70%-a támogatja az új tantárgy bevezetését.

20 5. Ortodoxia és a szuverén demokrácia viszonya „irányított pluralizmus” „irányított demokrácia” „szuverén külpolitika" „Kulturális protekcionizmusra” való törekvés és az orosz civilizáció sajátosságainak hangsúlyozása. Globalizáció Kulturális fenyegetettség Legitimációs alap Ortodox Egyház: Csonka civil társadalom

21  A közvéleménykutatások alapján az orosz lakosság jelentős része támogatja az „orosz demokráciáról” alkotott elképzeléseket. Forrás:

22 6. Az ortodoxia külpolitika vetületei  Kulturális alapokon nyugvó multipoláris világ;  Pravoszláv összefogás elősegítése;  Egyházi diplomácia. Viktor Janukovics és Kirill pátriárka Ignatius érsek az Északi-sarkon Szent Oroszország kiállítás a Louvre-banMedvegyev a Kuril-szigeteken

23 Köszönöm a figyelmet!

24

25

26 Az Orosz Ortodox Egyház és a Balti országok  Második legjelentősebb felekezet;  Poszt-szovjet etnikai konfliktusok;  Orosz Ortodox Egyház vs. Észt Apostoli Ortodox Egyház;  Kulturális expanzív törekvések az Európai Unióban;  Ortodox Egyházak Európai Unióhoz delegált képviseleti bizottsága;  Ortodox csoport az Európai Parlamentben? (Tatyana Zhdanok [Litvánia] és Slavi Binev [Bulgária] parlamenti képviselők is támogatják);  Az orosz mint az Európai Unió egyik hivatalos nyelve?

27  Az űrkutatás mint orosz nemzeti büszkeség, a sikeresség jelképe;  Az űrhajók megáldása, ikonok fedélzetre való felvitele;  Kirill pátriárka azon felvetése, hogy szívesen részt venne egy űrutazáson;  Az Orosz Ortodox Egyház azon törekvése, hogy népszerűségét tovább növelje. Ortodoxia és űrkutatás

28 Tabajd: vörös csillagból ortodox kereszt

29 Ortodoxia és gazdasági élet  hatása az ország gazdasági életére: bratsvo és paternalizmus;  1917 előtt mint az egyik legjelentősebb földtulajdonos;  adómentességek;  az Orosz Ortodox Egyház gazdasági tevékenysége (ingatlanbefektetések, szállodák);  2004-ben hozták létre az Egyház befektetésekkel foglalkozó központját.


Letölteni ppt "Ortodox diskurzus a poszt-szovjet Oroszországban."

Hasonló előadás


Google Hirdetések