Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 KBSZ SZAKMAI NAPOK - HAJÓZÁS Budapest, 2013. április 24. Sárkány Gábor balesetvizsgáló JELENSÉGEK A HAZAI HAJÓZÁSI GYAKORLATBAN - avagy állóhajók, telelésre.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 KBSZ SZAKMAI NAPOK - HAJÓZÁS Budapest, 2013. április 24. Sárkány Gábor balesetvizsgáló JELENSÉGEK A HAZAI HAJÓZÁSI GYAKORLATBAN - avagy állóhajók, telelésre."— Előadás másolata:

1 1 KBSZ SZAKMAI NAPOK - HAJÓZÁS Budapest, április 24. Sárkány Gábor balesetvizsgáló JELENSÉGEK A HAZAI HAJÓZÁSI GYAKORLATBAN - avagy állóhajók, telelésre leállított úszóművek süllyedése

2 2 I. BEVEZETÉS A Közlekedésbiztonsági Szervezet a évi CLXXXIV törvény rendelkezései alapján vizsgálja a különböző típusú és súlyosságú víziközlekedési baleseteket. A törvény szerint kötelezően kivizsgálandó balesetek egyik kategóriája a nagyhajók, úszómunkagépek, egyéb úszóművek süllyedése. A nagyhajókkal, bárkákkal menet közben történt események (ütközés, zátonyra futás) során bár bekövetkezhet lékesedés, a hajótest teljes elsüllyedése ritka.

3 3 I. BEVEZETÉS A vizsgált süllyedések rendszerint -téli időszakban; -telelésre leállított, téliesített állapotú, felügyelettel ellátott úszómunkagépekkel; -elhanyagolt állapotú, használaton kívüli, gyengén vagy egyáltalán nem felügyelt állóhajókkal következtek be. A telelőbe állított hajókkal, úszóművekkel és állóhajókkal bekövetkezett, bejelentett események számának alakulása:

4 4 I. BEVEZETÉS Minden évnek, így az idei télnek is meg van a maga süllyedése, ezért gondoltuk azt, hogy ezt a jelenséget ezen a fórumon is felvetjük évtől I. negyedévéig 7 olyan süllyedés történt, amelyeket a KBSZ Hajózási Főosztálya vizsgálat alá vont. Ezeknek a baleseteknek a bemutatása, értékelése a további esetek elkerülésének lehet kiindulópontja.

5 5 II. ESEMÉNYEK február 01., Makó, Maros folyó 24,7 fkm, az MG nyilvántartási számú szívó-nyomó kotró elsüllyedt.

6 6 A kiemelt szívókotró II. ESEMÉNYEK

7 7 A szívó-nyomó kotrót december 22-én állították ideiglenesen le. Üzemképességi bizonyítványa az eset idején érvényes volt. A kotrót fagymentesítették, és a személyzet egy-egy tagja a partról megszemlélve naponta ellenőrizte azt. A fedélzetre nem mentek fel. Január 31-én a kotrót már megdőlve találták, a pontontest sarka 40 cm- rel a vízszint alatt volt. A jeges fedélzetre a csúszásveszély miatt már életveszélyes volt felmenni. Emiatt nem volt lehetséges a kotró további dőlését kötelekkel megakadályozni, illetve az elmerült sarkat megemelni a víz kiszivattyúzásához. Másnap, február 01-jén a kotrót már elsüllyedt állapotban találták, és február 08-án emelték ki autódaruval.

8 8 II. ESEMÉNYEK A vizsgálat során a hajótesten sérülést, egyéb vízbetörésre utaló nyomot a Vb nem fedezett fel, így a vizsgálat azt valószínűsíti, hogy az eset idején 100 %-os zajló, illetve beállt jég a kotró víz felőli sarkát lenyomhatta, és a víz alá került pontontestbe a búvónyílásokon keresztül beáramlott a víz. Ez a beáramló víz okozhatta a süllyedést. A Vb álláspontja szerint a baleset kimenetelében, súlyosságában szerepet játszott a személyzet nem kellő gondossága, felkészületlensége, illetve olyan felszerelések hiánya, amelyekkel a kotróra felmenni, azt kötelekkel rögzíteni lehetett volna. Az eset vizsgálata alapján az üzemeltető felé biztonsági ajánlás lett kiadva, amely a személyzet oktatásáról, ilyen helyzetben szükséges felszerelés beszerzéséről, intézkedési tervek létrehozásáról, azok ismertetéséről szólt.

9 9 II. ESEMÉNYEK december 10., Győr, Mosoni-Duna 14,3 fkm, U nyilvántartási számú étteremhajóvá átalakított állóhajó elsüllyedt

10 10 II. ESEMÉNYEK Az állóhajót február 05-én emelték ki a vízből, majd január 12-ig vesztegelt a kikötési helyén elszállításra várva.

11 11 II. ESEMÉNYEK Az állóhajót szeptember végén vette meg az új tulajdonosa, aki az úszómű javításáig azt nem használta rendeltetésszerűen. A vizsgálat során a Vb. a következő hiányosságokat tárta fel: -Az állóhajón őrszemélyzet nem volt. Amikor a tulajdonos vagy családtagjai alkalomszerűen Győrben jártak, akkor ellenőrizték az állóhajót. -Az állóhajó üzemképességi bizonyítványának érvényessége március 03-án lejárt. Fenéklemez vastagság mérésről nem volt fellelhető dokumentum. -Az úszómű olyan rossz műszaki állapotban volt, hogy az utolsó időszakos szemléjén a hiányosságok pótlása és a hibák kijavítása után új szemle megtartását írta elő az NKH. -A hibák egyike egy, a hajótest oldalán fúrt lyuk megszűntetése volt, amely egy vízkivezető cső számára, szakszerűtlenül lett készítve.

12 12 II. ESEMÉNYEK A szabálytalan furaton befolyó víz.

13 13 II. ESEMÉNYEK A vizsgálat folyamán a Vb azt állapította meg, hogy rossz állapotú állóhajó felügyelet nélkül vesztegelt. A beszivárgó fenékvíz, valamint a hó és jég együttes súlya miatt az állóhajó annyival mélyebbre süllyedt, hogy a szabálytalan furaton keresztül beáramolhatott a víz a hajótestbe, amitől az lassan, de folyamatosan mélyebbre süllyedt. Amikor a víz szintje elérte a hajótest oldalablakait, azok betörtek, így szabadon ömlött be a víz a hajótestbe, és ekkor következett be a süllyedés. A hajót felügyelő személy alkalmazásával elkerülhető lett volna ez a baleset.

14 14 II. ESEMÉNYEK december 25., Harta, Duna 1525 fkm, az MG nyilvántartási számú kotróhajó elsüllyedt.

15 15 II. ESEMÉNYEK

16 16 Az úszókotrót két héttel a süllyedés előtt, december 12-én állították be telelési szándékkal az öbölbe. Üzemképessége az eset idején érvényes volt. Őrzéséről váltásonként két-két fő gondoskodott. A süllyedés előtti estén még nem látszott hibajelenség, reggelre az úszókotró elsüllyedt. Az úszókotrót leállás előtt fagymentesítették. A vizsgálat lefolytatása alatt az úszókotrót nem emelték ki, ezért a Vb. a vizsgálat során a legvalószínűbb okok feltételezéséből indult ki. -Az őrszolgálat, bár létezett, nem kellő hatékonysággal végezte ellenőrzési feladatait. -A helyszíni szemle során a Vb az érintett, illetve a többi úszóművön is látott vízmentes búvónyílásokat, amelyek nem voltak lezárva. -Az eset vizsgálatakor kikötővázlatot tudtak a Vb részére bemutatni. II. ESEMÉNYEK

17 17 II. ESEMÉNYEK -A baleset kiváltó okaként a Vb a csőrendszerek elfagyása és kiolvadása miatt bekövetkező vízbetörést feltételezett, amely az oldalra dőlő hajótesten a vízszint alá kerülő búvónyílásokon keresztül betörő víz miatt felgyorsult. -Az üzemeltető a Zárójelentés-tervezet megbeszélése alkalmával a Vb számára addig még nem ismertetett, az öbölbe behajózás folyamán történt felütés és erőszakos leszabadítás során bekövetkezett lemezsérülésben és lékesedésben látta inkább a süllyedés okát.

18 18 II. ESEMÉNYEK

19 19 II. ESEMÉNYEK december 29., Pilismaróti öböl, Duna 1705 fkm, az U nyilvántartási számú lakóhajó elsüllyedt.

20 20 A lakóhajó használaton kívül, egy hajócsoport tagjaként már évek óta egy helyben vesztegelt. Üzemképességi bizonyítványának érvényessége az eset idején már 22 éve lejárt, fenéklemez vizsgálatot 23 éve végeztek a hajótesten. Őrzéséről két-két fő gondoskodott hetes váltásban. A süllyedés előtti napon végzett ellenőrzéskor még nem látszott hibajelenség, reggelre a lakóhajó elsüllyedt. A vizsgálat lefolytatása során a Vb a következő megállapításokat tette: -A lakóhajó fedélzete, hajóteste korrodált állapotban volt, a hajótestben két helyen is elbálázással tömítettek lékeket. -A lakóhajót az őrszemélyzetnek kétnaponta szivattyúzni kellett. -A kétfős személyzet egyszerre több úszóművet is felügyelt. -Kikötővázlat volt a hajócsoportról, telelési tervet nem tudtak bemutatni. II. ESEMÉNYEK

21 21 II. ESEMÉNYEK -A leesett hó miatt a hajók közti közlekedés nehéz és veszélyes volt, ez csökkenthette az ellenőrzések gyakoriságát és alaposságát, pl. sötétedés után, éjszaka nem is volt ellenőrző körút. -A baleset időszakában a hőmérséklet csökkenése növelte a jegesedés mértékét illetve a keletkező jég vastagságát. A vizsgálat lezárásaként a Vb azt állapította meg, hogy a rossz állapotú, már korábban is szivárgó hajótestben a jég nyomása további károkat okozott, amely következtében a lakóhajó elsüllyedt. A hajócsoport őrzését ellátó két fős személyzet nem kielégítő alapossággal végezte feladatát.

22 22 II. ESEMÉNYEK január 11., Szeged-Tápéi öböl, Tisza folyó 176,8 fkm, az U lajstromszámú csónaktároló elsüllyedt az esti órákban.

23 23 II. ESEMÉNYEK Az állóhajó a Szeged-Tápéi Hajójavító öbölben a part mentén kikötve vesztegelt. Üzemképességi bizonyítványának érvényessége december 31-én járt le, tehát már 7 évvel az eset előtt. Az üzemképesség megújítását az üzembentartó nem tervezte. Feltételezhetően a javítási- karbantartási munkák sem voltak végezve. Kedvtelési célú vízi sporteszközöket tároltak a fedélzetén. Felügyeletét egy személy látta el, aki naponta egy alkalommal járta körbe az állóhajót január 07-ig fagyos-jeges időjárás volt, de január között fagypontot jelentősen meghaladó napi hőmérsékletek voltak. Nem volt arról információ, hogy a hajótest körül törték-e a jeget.

24 24 A csónaktároló állóhajó képe a szeptember 1-jén megtartott második szemle alkalmával II. Események

25 25 A Vb a süllyedés okaként -a hajótest lemezelésének korrodált állapotát, a korrodált részeken történő vízbehatolást, -a jegesedés miatt a hajótestre ható jég nyomását, abból bekövetkező lékesedést, -esetlegesen elfagyott részek, csövek kiolvadásából bekövetkező vízbetörést tartott a legvalószínűbbnek. Az őrszolgálat a napi egyszeri körbejárással nem volt megfelelő és hatékony, még magát a süllyedés megtörténtét is magánszemélyek jelentették az üzembentartó hajózási felelősének. II. ESEMÉNYEK

26 február 26., Szeged-Tápéi öböl, Tisza folyó 176,8 fkm, a Szőke Tisza nevű, használaton kívüli hajó a part mellett elsüllyedt. II. ESEMÉNYEK

27 27 A vizsgálat folyamatban van. Jelenleg még az üzemeltető és üzembentartó kilétét is meg kell állapítani. Az őrzése sem a süllyedés előtt, sem azóta nincs megoldva. A hajót süllyedt állapotban bontani kezdték, de a munkálatok azóta leálltak. A hajó a tápéi öbölben a part mellett süllyedt el, így a hajóforgalmat nem akadályozza. II. ESEMÉNYEK

28 28 A március 06-án megtartott helyszíni szemle alapján már ilyen állapotban volt a hajó: II. ESEMÉNYEK

29 március 02., Szeged-Tápéi öböl, Tisza folyó 176,8 fkm, az MG nyilvántartási számú úszómunkagép elsüllyedt. II. ESEMÉNYEK

30 30 Őrszolgálatról, ügyeletet végző személyekről nem tudunk megállapításokat közölni. A vizsgálat menetében ez az eset üzembentartói vizsgálatra lett kiadva. Az üzembentartó a megküldött vizsgálati anyag szerint a süllyedés okának a jegesedést tartja. A hajótest meggyengült, korrodált lemezelése nem tudott ellenállni a jég nyomásának. II. Események

31 31 A vizsgált süllyedések bekövetkeztével összefüggésbe hozható megállapítások: -Az esetek mindegyike téli időszakban következett be. Úszómunkagépekkel történt balesetek megállapításai: -A telelésre leállított úszómunkagépeket téliesítették, de a munka folyamán lehettek hiányosságok, pl. a búvónyílások fedeleit nem zárták le. -A telelésre leállított úszómunkagépek őrzésére ugyan volt személyzet vezényelve, de ez nem minden esetben volt kielégítő. Kevés ember, kevés felszereléssel és hosszú időközönként ellenőrizte az úszóműveket. -Telelési tervek hiányoztak vagy hiányosak voltak. -Nincs információ arról, hogy az őrszemélyzetek munkáját felügyelte-e valaki. III. MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK

32 32 Állóhajókkal, használaton kívüli hajókkal történt balesetek megállapításai: -Az úszóműveket nem, vagy nem a rendeltetési céljuknak megfelelően használták. -Az üzemképességi bizonyítványaik már több éve lejártak. -Műszaki állapotuk rossz volt. -Felügyeletük alacsony színvonalon, vagy egyáltalán nem volt megoldott. -Az elhagyatott állóhajóknál sokszor az üzemben tartó kilétét sem egyszerű megállapítani. III. MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK

33 33 Megállapítható, hogy a rossz állapotú, és/vagy nem megfelelően felügyelt úszóművekkel történnek meg a téli állás közben bekövetkező süllyedéses balesetek. A víziközlekedés rendjéről szóló 57/2011. (XI. 22.) NFM rendelet, azaz a Hajózási Szabályzat részletesen rendelkezik a veszteglésről, telelésről, őr- és ügyeleti szolgálat végzéséről. Ezek betartásával a balesetek száma csökkenthető lenne. Mivel a balesetek bekövetkezése döntő többségben a Hajózási Szabályzat rendelkezéseinek betartásával elkerülhető lett volna, ezért ilyen típusú balesetek esetében Biztonsági ajánlás kiadására ritkán kerül sor. A bemutatott esetek tanulsága az lehet, hogy az üzemeltetők viszonylag kis költséggel és időráfordítással komolyabb károkat előzhetnek meg. III. MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK

34 34 Az úszóművek üzemeltetői saját hatáskörben -megfelelő számú és képzettségű személyzet biztosításával; - telelési tervek elkészítésével, aktualizálásával; -a személyzetek munka- és ellenőrzési feladatait részletesen leíró, az elvégzett tevékenység akár óra, perc pontosságú dokumentációját igénylő telelési ellenőrzési naplók bevezetésével; -a személyzetek és az úszóművek vezetői szintű ellenőrzésével; -időjárás előrejelzést figyelő, az őrszemélyzeteket erre figyelmeztető személy kijelölésével viszonylag egyszerűen és olcsón el tudják kerülni ezeket az anyagi kárral járó baleseteket. Az üzemeltetők - társaságaik anyagi lehetőségeihez mérten - az úszóművek műszaki állapotának szinten tartásával, javításával szintén megelőzhetik a baleseti helyzetek kialakulását. III. MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK

35 35 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET !


Letölteni ppt "1 KBSZ SZAKMAI NAPOK - HAJÓZÁS Budapest, 2013. április 24. Sárkány Gábor balesetvizsgáló JELENSÉGEK A HAZAI HAJÓZÁSI GYAKORLATBAN - avagy állóhajók, telelésre."

Hasonló előadás


Google Hirdetések