A Porcelán története.

Az előadások a következő témára: "A Porcelán története."— Előadás másolata:

1 A Porcelán története

2 A kezdetek Az ősember már az új kőkorszakban az un. neolitikumban
agyag edényeket formált. Később rájött, hogy égetéssel ezek tartóssá tehetők. Az első kézműves „iparág” a fazekasság volt, ezt követte a szövés és a fonás mestersége

3 Az agyag tulajdonságai
Agyagnak nevezzük az olyan földféleséget, melynek jellemző tulajdonsága, hogy vízzel áztatva képlékeny, vagyis gyúrható, formálható, alakját kiszáradás után is megtartja és kiégetve összetartó, kemény, kőszerű anyaggá lesz, mely vízzel többé fel nem áztatható. Az agyagáruk gyártása tehát az agyag formálhatóságán és a tűzben való megkeményedésén alapszik. A különféle agyagáruk, bár készítésmódjuk lényegileg azonos, mégis a felhasznált nyersanyagok különbözősége, az égetés hőfoka, díszítésmód stb. tekintetében nagyon különböznek egymástól.

4 görög szóból származik,
A kerámia Keramosz görög szóból származik, jelentése:agyag

5 Kerámia fajták: -Cserép -Fajansz (majolika) -Kőedény (keménycserép)
-Porcelán

6 A cserép Nem más, mint égetett agyag. Vagy máz nélküli:
- pl. a tetőcserepek, épület téglák Vagy mázzal bevonva égetik ki. Előtte díszíthetik: -máz alatti és máz feletti festést ismerünk. De egyszer égetik ki. Ha mázatlan tárgyakat díszítenek terakottának nevezik

7 Fajansz fajansz: az olasz Faenza városkáról elnevezett fehérre vagy sárgára égetett, érdes törésű és át nem tetsző agyagáru, likacsos szerkezetű. A tárgyakat korongon, rendszerint gipszmintákban formálják, és terrakottára égetik. Az ónos máz az egyszer égetett tárgyakra kerül. Ősi keleti technikával készül, amely a mórok révén Spanyolországon keresztül ( Mallorca szigetén) került be Európába. A majolika alapanyaga is a fenti, csak díszítése más

8 A kőedény A kőedény: agyag, kvarc és mészpátból vagy földpátból készül, korongolással, öntéssel, vagy sajtolással formálják, alacsony tűzön samott tokban zsengélik, majd földpátos mázzal, magas tűzön, 1100 °C felett égetik. Díszítése máz alatt, vagy máz felett is történhet. Mivel nyersanyagai közül a kaolint egyszerű agyag helyettesíti és égetése is a porcelánénál alacsonyabb fokon történik, előállítása ezért olcsóbb.

9 A porcelán titka Az igazi finom porcelán titka abban rejlik, hogy a négy őselem: -a föld -a víz -a levegő -a tűz harmóniáját testesíti meg

10 A porcelán titka a „ porcelánföld „ és a víz Formai szépsége:
megfelelő arányú keverékével biztosítható Fehérsége, transzparenciája (áttetszősége): a tűz és a levegő segítségével hozható létre

11 A porcelán tulajdonságai
A porcelán magas hőmérsékleten tömörre égő, nemesen tiszta kerámiaféleség, mely -nem engedi át a nedvességet -kemény -ellenáll a vegyi hatásoknak -máza pedig a fény felé fordítva áttetsző

12 A porcelán előállítása
Folyamatai: -1. a nyersanyag /porcelánmassza/ elkészítése - 2. az alakítás /öntés, préselés/ - 3. a szárítás -4. az előégetés /másnéven zsengélés/ - 5. a mázzal való bevonás -6. a mázas égetés - 7. a dekorálás /festés, aranyozás / - 8. dekor égetés

13 A porcelán massza fő alkótóelemei
-kaolin -földpát -kvarc -víz

14 A porcelán massza fő alkotó elemei
-a kaolin : a legtisztább természetben előforduló agyag fajta, mely fehérre ég -átlagban a porcelán massza 50 %át teszi ki -ettől függ az anyag formálhatósága, s ennek köszönhető, hogy a tárgyak szárítás és égetés után megőrzik alakjukat

15 A kaolin

16 A porcelán massza fő alkotó elemei
A földpátok: a földkéreg mintegy 60 %-át alkotják vegyileg alkáli-alumíniumszilikátok Melyek hosszú időn keresztül átalakulnak úgynevezett agyagszubsztanciává ( ez bonyolult kémiai képlettel írható le) A porcelánmassza kb. 25 %-át teszi ki és annak az égetés közbeni tömörödését segíti elő

17 A földpát

18 A porcelán massza fő alkotó elemei
A kvarc: -részben a termék transzparenciáját (áttetszőségét ) -részben a keménységének mértékét határozza meg- fajtájától függően. Előzőleg felhevítik, majd különböző finomságura őrlik -kvarchomok- így kerül a porcelánmasszába

19 A kvarc

20 A porcelán készítésének folyamata
Míg a csak agyagot tartalmazó termékeket lehet formázni, addig az adalékanyagokkal kiegészített un. porcelánmassza rideg, a tárgyak előállítása -öntéssel, vagy -préseléssel történik.

21 Az öntés folyamata Folyékony halmazállapotú
porcelán masszát gipszformába öntik. A gipszforma nedvesség elszívó tulajdonsága révén a bele öntött masszából elszívja a vizet, így alakul ki az un. nyers termék

22 A szárítás Kialakított tárgyakat égetés előtt tökéletesen ki kell szárítani, nehogy a kemencében hirtelen fejlődő vízgőz szétvesse őket. A száradásnak nem szabad hirtelen történni, mert a gyorsabban kiszáradó felületen a tárgy hamarabb húzódik össze, aminek következménye a tárgy görbülése, esetleg repedése. A tárgyakat levegőn, a műhelyben vagy zárt töltött szárítókamrákban szárítják.

23 Előégetés /zsengélés/
Ez alacsony hőfokon-800 C- történő égetést jelent,

24 Máz készítése A porcelán máz ugyanazokból az anyagokból készül, mint a porcelán, csakhogy a mázban több az olvadó anyag (alkáliák és mész) és kevesebb aránylag az aluminiumoxid. A zsengélés után vonják be vele a tárgyat. Lehet átlátszó és lehet fedő hatású, összetételétől függően.

25 A máz szerepe: Az eredetileg porózus cserepű kerámia termékek felületét -tömörré -simává -folyadékzáróvá -szilárdabbá -ételsavakkal szemben ellenállóbbá -könnyen tisztíthatóvá -esztétikailag vonzóbbá teszi

26 A máz Lehet : -szintelen, üvegszerű- ilyenkor az alapszín átlátszik,
-fehér , -színes:, /melyet égethetnek a máz felületére is/

27 Oxidfestékek Különböző fémek oxidjai más-más színt eredményeznek
-vasoxid: piros, barna -uránoxid: narancssárga -kobaltoxid: kék -mangánoxid: barna -antimonoxid: sárga Ezek hőállóak is

28 Mázas égetés ez kb. 1300-1400 C - on történik.
Azt a célt szolgálja, hogy a máz ráégjen a tárgyra Ilyenkor néhány %- os zsugorodás következik be A máz megolvad míg a cserép ugyanazon hőfoknál csak meglágyul, de alakját a tűzben még megtartja.

29 Dekorálás Folyamatai: -alapozás -satírozás -árnyékolás -aranyozás
Eszközei: -mókusszőr ecset -acél tollhegy -festékek -arany

30 Dekor égetés Viszonylag alacsony hőfokon -720 C - 900 C -on történik,
Melyet még a festékanyagok károsodás nélkül elviselnek

31 A porcelán története A porcelán Kínából származik.
Az igazi porcelán termékeket az időszámítás kezdete előtti 23 és az időszámítás szerinti 220 között uralkodott Keleti Han-dinasztia időszakában kezdték gyártani. Legelőször a dél-kínai Zhejiang tartományban állították elő. Utána Észak-Kínában is meghonosodtak a porcelán készítési eljárások. .

32 A porcelán története A fehér porcelánt a kék színű porcelán készítése alapján fejlesztették ki. Csak annyi az eltérés, hogy a kék színű porcelán alapanyaga, a kaolin több vasércet tartalmaz a kék esetében, a fehér porceláné pedig kevesebbet. A nagyobb vastartalmú porcelán a kiégetés után sötétebb, vagy világosszürke, vagy sötétszürke színű lett. A kisebb vastartalmú porcelán pedig fehér. A porcelángyártás technikája később az egyszínű porcelántermékek készítésétől a többszínű előállítása felé fejlődött. A porcelán alapszíne azért a fehér maradt, Ezért a fehér porcelán készítése nagy jelentőségű találmány.

33 Kék kínai porcelán

34 Kínai porcelán kancsó

35 A porcelán története X-XIII. században, a kínai porcelánkészítés eljárásai gyorsan fejlődtek. A Tang-dinasztia időszakában kifejlesztették az úgynevezett háromszínű porcelánt. Ennek lényege, hogy a kaolin alapra egyszerre piros, zöld és fehér festéket vittek fel. Az égetés során a vegyi reakció során különböző színárnyalatok keletkeztek. Igen színes porcelántárgyak készültek így. Ebben az időszakban bevonták a festészetet és a szobrászatot is a porcelánkészítésbe.

36 Kínai porcelán váza

37 Kínai porcelán váza

38 A porcelán története 1368 és 1911 között, azaz a Ming és a Qing-dinasztiák korszakában élte a kínai porcelán aranykorát. A termelés minőségileg és mennyiségileg a legmagasabb szintet ekkor érte el. A Ming és a Qing-dinasztia korszakában a dél-kínai Jindezheg város vált a porcelánkészítés központjává. Ma is itt állítják elő Kína legjobb minőségű porcelántermékeit.

39 Kínai porcelán váza

40 A porcelán története Legkorábban a VIII. században vitték ki a porcelánt Kínából külföldre. Ezt megelőzően már kereskedelmi és kulturális kapcsolatokat építettek ki külföldi országokkal. A Selyemúton keresztül nagy mennyiségű selyemterméket szállítottak ki az országból. Annak idején a selyem országának nevezték Kínát. A VIII. századtól kezdve exportálták a porcelántárgyakat is, amelyek jó hírnevet szereztek külföldön, ezért az emberek most már „Ci„ ország, azaz porcelán-országként is emlegették Kínát. A kínai porcelántárgyakat legelőször az ázsiai országokba vitték ki,/Japán, Korea/ később pedig Európába és a Közel-Keletre.

41 Kínai porcelán

42 A porcelán története A XVII. századtól kezdve a nyugat-európai országok királyi udvarai nagy előszeretettel gyűjtötték a kínai porcelántárgyakat. Miután a portugál hajósok megnyitották a Kína és Európa közötti új tengeri útvonalat, a kínai porcelántermékek az európai országok uralkodó rétegei számára kedvelt ajándékká váltak.

43 Kínai porcelán

44 A porcelán története Ebben az időszakban Európában rokokó stílus uralkodott, amelyet az élénkség, a szépség, a vidámság és az élet élvezete jellemez. Ez megegyezik a kínai művészet finom, harmonikus, könnyed és színpompás stílusával. A kínai porcelán-kultúra a kínai művészet része, ezért egész Európában nagyon szeretik a kínai porcelánt. Nem teljes statisztikai adatok szerint a XVII. században évente több mint 200 ezer kínai porcelántárgy érkezett Európába, a XVIII. században pedig már évente mintegy 1 millió kínai porceláncikk került az európai piacra. A kínai porcelán később egyre jobban elterjedt az egész világon. 　

45 Kínai váza

46 A porcelángyártás Európában
Európában rá kellett jönni a porcelán titkára újból fel kellett fedezni. Történeti leírások szerint egy német alkímista Böttger jött rá a mikéntjére 1709-ben. Tehát nem aranyat, hanem „fehér aranyat „ tudott előállítani.

47 A porcelángyártás Európában
Ezt követően Németországban -Meissen -/1710/ Franciaországban-Sévres-/1756/ Angliában- Bow, Chelsea, Derby, Worchester- /1757/ Oroszországban- Szentpétervár- /1750/ Osztrák-Magyar Monarchiában-Bécs/1718/ Kezdték el a porcelán gyártását

48 A porcelángyártás Magyarországon
A hazai porcelángyártás beindulását két tényező akadályozta: 1.) Bécs megtiltotta a magyar területen a porcelán gyártását hosszú évekig. /Ezért az európai gyártás beindulását az itthoni több mint 100 évvel követhette csak./ 2.) A nyersanyag hiánya. Nálunk jó minőségű kaolin nem található.

49 Porcelán gyártás Magyarországon
 Magyarországon Telkibányán, helyben talált kaolin felhasználásával 1825-ben gyártottak először porcelánt. A kaolin rossz minősége miatt azonban a porcelán minősége sem felelt meg a kívánalmaknak, ezért visszatértek a kőedénygyártáshoz. Az első, tartósan porcelángyártással foglalkozó magyar gyár Herend, ahol az 1800-as években Csehországból - Zettlitzi, ma Sedlec - behozott jó minőségű kaolint használtak fel.

50 Herend története A pápai keménycserépgyár bérlőjeként Fischer Mór
1839-ben komoly tőkével betársult a Stingl Vince 1826-ban alapított herendi műhelyébe, amelynek 1840-től egyedüli tulajdonosa lett. Ekkor 54 főt alkalmazott, köztük külföldi porcelánfestőket is.

51 Herend története A kor igénye a kézi festésű, magas színvonalú termékek felé mutatott. Így kezdte el Fischer a régi, világhírű európai porcelángyárak (Meissen, Bécs, Sévres) termékeinek utánzását. A főúri családok: (Esterházyak, Zichyek, Pálffyak) herendi megrendelésekből egészítették ki eredeti kínai és egyéb híres porcelánkészleteik hiányzó darabjait. Később kínai, japán és más keleti kultúrák szín- és formavilága is megjelent porcelánjain, de mindig egyéni, herendi jelleggel.

52 Herend története Nagy sikerrel szerepeltek a herendi porcelánok
az 1851-es londoni világkiállításon. Ekkor rendelte meg Viktória királynő az azóta is az ő nevét viselő lepkés, virágos mintájú "Queen Victoria" készletet. Vevői között szerepelt többek között: Ferenc József, a Perzsa Sah vagy a Rothschild család.

53 Viktória minta

54 Viktória minta

55 Herend története 1853-ban a New York-i Nemzetközi Ipari Kiállításon első díjat nyertek 1855-ben a Második Világkiállításon Párizsban is első osztályú kitüntetésben részesültek a termékek 1862-ben a londoni világkiállítás újabb sikert hozott Herend számára A megszüntetett bécsi porcelángyár védett mintáinak a jogát is megkapta ebben az időben.

56 Herend története 1867, a kiegyezés után a gyár döntően külföldi megrendelésre dolgozott. Császári, királyi udvarok, főnemesek, így - Viktória angol királynő, - Eugénia francia császárné, - II Sándor orosz cár, - a perzsa sah, - Ferenc József császár - Báró Alexander von Humboldt voltak a fő megrendelők.

57 Herend története A hazai megrendelők a hazai főnemesség
és gazdag bankárok köréből kerültek ki:pl. - az Apponyi, - az Eszterházy, - a Rotschild családból. Nem egyszer egy-egy motívumot ezen megrendelőkről neveztek el.

58 Rotschild minta

59 Rotschild minta

60 Aponyi minta

61 Herend története Az 1870-es évek elején azonban a világválság már erősen éreztette hatását idehaza is. Herenden egyre kevesebb lett a megrendelés, és egyre több az ellentét Fischer és fiai között. Végül az öreg Fischer Mór 1876-ban átadta a gyárat fiainak. Az új generáció kevésbé igényes tömegárut kezdett gyártani, ennek ellenére az olcsóbb cseh porcelánok kiszorították termékeiket a piacról. Végül eladták a gyárat az államnak 1884-ben.

62 Herend története Az új Herendi Porcelángyár Rt. azonban a rekonstrukciók ellenére sem lett eredményes. 1896-ban vezetését az állam felajánlotta Fischer Mór unokájának, Farkasházy Fischer Jenőnek. Ő ott folytatta, ahol nagyapja abbahagyta: antik porcelánokat készített, de az új stílus, a szecesszió jegyében. Az átütő sikerek - például az 1900-as párizsi világkiállításon – ellenére adósságai és a rossz gazdasági vezetés miatt Herend helyzete ismét válságosra fordult ( között a termelés is szünetelt).

63 Herend története A gyárat végül mégiscsak a művészi kvalitásai mentették meg - méghozzá egy új műfaj bevezetésével! 1925-től Herenden elkezdték gyártani a kisplasztikákat és a népies, művészi figurákat (Telcs Ede, Kisfaludi Strobl Zsigmond, Bory Jenő ismert figurái nagy sikert arattak). A harmincas évektől Herend újra régi fényével ragyogott a nemzetközi kiállításokon.

64 Kisplasztika

65 Herend története A második világháború pusztítása elkerülte a gyárat, amely így csak néhány hónapig volt zárva. A véletlennek köszönhető, hogy az ötvenes években a művészeti vonalat erősítették a gyárban . (Rákosi Mátyás felesége porcelánművész volt, aki kedvelte a távol-keleti hatásokat az antik porcelánokon).

66 Herend története A 20. század második felében a herendi márka újabb földrészeken hódított: Ausztrália, Bahama-szigetek, Szovjetunió felé irányuló exporttal. Az 1993-ban privatizált Herendi Porcelánmanufaktúra Rt. 75 százaléka a helyi MRP szervezet, a dolgozók és a nyugdíjasok tulajdonában van, a fennmaradó 25 százalék pedig az államé.

67 Évente két alkalommal megjelenő
Új kezdeményezések Évente két alkalommal megjelenő Igényes folyóirat: a Herend Herald

68 Herend Herald

69 Herend teák forgalmazása
-Négy ízvilággal: -Fekete tea: (Assam Black Himalayan Delight - Gyönyörűség, élvezet a Himalája régióból) -Zöld tea: (Green tranquility - Zöld nyugalom, csendesség) -Rooibos tea: (Scent of Afrika - Afrika illata) -Gyümölcs tea: (Passion for fruit - A gyümölcs iránt táplált szenvedélyes szerelem)

70 Herendi Teák