Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 A Ki biztosítja a torzításmentes versenyt? A tagállami intézmények és az Európai Bizottság közötti feladatmegosztás Inotai G. András Európai Bizottság,

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 A Ki biztosítja a torzításmentes versenyt? A tagállami intézmények és az Európai Bizottság közötti feladatmegosztás Inotai G. András Európai Bizottság,"— Előadás másolata:

1

2 1 A Ki biztosítja a torzításmentes versenyt? A tagállami intézmények és az Európai Bizottság közötti feladatmegosztás Inotai G. András Európai Bizottság, Verseny Főigazgatóság Budapest, november 17.

3 2 1.Versenyszabályozás: Brüsszel vagy Budapest?

4 3 Versenyszabályozás: Brüsszel vagy Budapest? 1. Versenyszabályozás: Brüsszel vagy Budapest?  Római Szerződés 5(1) cikk: „A Közösség csak a Szerződés által ráruházott hatáskörök és kijelölt feladatok keretei között tevékenykedhet”  horizontális: ki alkothat jogot?  hatáskörmegosztás tagállamok és EU között  vertikális: ki hajtja végre az EU által alkotott jogot? 1.1. A „felhatalmazás” elve

5 4 Versenyszabályozás: Brüsszel vagy Budapest? 1. Versenyszabályozás: Brüsszel vagy Budapest?  megszüntetett hatáskörök: se tagállam, se EU  kizárólagos EU hatáskör  megosztott/vegyes hatáskör: EU és tagállam is 1.2. A horizontális hatáskörmegosztás  kizárólagos tagállami hatáskör  pl: mennyiségi kereskedelmi korlátozások  pl: honvédelmi politika  pl: kereskedelempolitika  pl: versenypolitika  EU-ra ruházott feladat: „torzításmentes verseny biztosítása a belső piacon”

6 5 Versenyszabályozás: Brüsszel vagy Budapest? 1. Versenyszabályozás: Brüsszel vagy Budapest?  adminisztratív végrehajtás: közigazgatási szervek útján  tagállamok: „lojális együttműködés” kötelezettsége  lehet kizárólagos vagy megosztott 1.3. A vertikális hatáskörmegosztás  végrehajtás:  bírósági végrehajtás: bíróságok útján  EU: intézményei útján  normatív végrehajtás: jogalkotás útján  kizárólagos: vám beszedése (tagállam)  megosztott: EU versenyjog alkalmazása

7 6 2. Versenypolitika: hatáskörmegosztás, ellenőrzés és szankciók

8 A versenytorzítás forrásai  Vállalkozások  versenykorlátozó megállapodás  erőfölénnyel való visszaélés  összefonódás  Állam  állami támogatás  kizárólagos vagy speciális jogok biztosítása 2. Versenypolitika

9 8 2. Versenypolitika 2.2. Az EU versenyjog területei  Versenykorlátozó megállapodások tilalma  Erőfölénnyel való visszaélés tilalma  Összefonódások elbírálása  Állami támogatások/kizárólagos jogok  ha közösségi dimenzióval rendelkezik  mitől lesz EU versenyjog?  ha a tagállamok közötti kereskedelmet érintheti  megosztott hatáskör: tagállami és EU versenyjog is

10 9 2. Versenypolitika Versenykorlátozó megállapodások tilalma  az ilyen megállapodás vagy döntés semmis  RSZ 81(1) cikk: Tilos minden olyan vállalkozások közötti megállapodás, vállalkozások társulásai által hozott döntés és összehangolt magatartás, amely hatással lehet a tagállamok közötti kereskedelemre, és amelynek célja vagy hatása a közös piacon belüli verseny megakadályozása, korlátozása vagy torzítása.  DE: a fenti tiltástól el lehet tekinteni bizonyos feltételek teljesülése esetén  bizottsági bírság + kártérítés tagállami bíróság előtt

11 10 2. Versenypolitika Versenykorlátozó megállapodások tilalma  A német 3G mobilhálózat-megosztási ügy:  T -Mobile és mmO2: 3G hálózat közös használata + roaming egymás hálózatában  versenykorlátozás: lefedettség, minőség, adatátviteli sebesség  DE: elősegíti a piacra lépést és gyorsabban kiépül a 3G hálózat  Bizottság által ENGEDÉLYEZVE

12 11 2. Versenypolitika Az erőfölénnyel való visszaélés  RSZ 82. cikk: A közös piaccal összeegyeztethetetlen és tilos egy vagy több vállalkozásnak a közös piacon vagy annak jelentős részén meglévő erőfölényével való visszaélése, amennyiben ez hatással lehet a tagállamok közötti kereskedelemre.  llyen visszaélésnek minősül különösen a tisztességtelen beszerzési vagy eladási árak, illetve egyéb tisztességtelen üzleti feltételek közvetlen vagy közvetett kikötése  bizottsági bírság + kártérítés tagállami bíróság előtt

13 12 2. Versenypolitika Az erőfölénnyel való visszaélés  Az angol nemzetközi roaming ügy:  Vodafone, T –Mobile: túl magas nemzetközi roaming tarifák  erőfölény: mindegyik szolgáltató erőfölényben van saját hálózatában  visszaélés: túlzó árak  folyamatban lévő ügy!

14 13 2. Versenypolitika Vállalkozások közötti összefonódások  Római Szerződés nem szabályozza  korábban: 82 cikk alkalmazása összefonódásokra, mint visszaélésekre (1989-ig)  ma: 139/2004-es tanácsi rendelet  „Azt az összefonódást, amely különösen erőfölény létrehozása vagy megerősítése következményeként a közös piacon vagy annak egy jelentős részén a hatékony versenyt jelentősen akadályozná, a közös piaccal összeegyeztethetetlennek kell nyilvánítani.”

15 14 2. Versenypolitika Vállalkozások közötti összefonódások  Newscorp/Telepiú  fúzió a digitális műholdas televíziózás területén  egyetlen vállakozás marad a piacon  engedélyezve, kötelezettségvállalásokkal

16 15 2. Versenypolitika Kizárólagos és különleges jogok „az állami vállalkozások, továbbá azon vállalkozások vonatkozásában, amelyekre a tagállamok különleges vagy kizárólagos jogokat ruháztak, a tagállamok nem fogadhatnak el és nem tarthatnak fenn olyan rendelkezéseket, amelyek a Római Szerződésbe, különösen annak versenyjogi szabályaiba ütköznek  RSZ 86(1) cikk: „az állami vállalkozások, továbbá azon vállalkozások vonatkozásában, amelyekre a tagállamok különleges vagy kizárólagos jogokat ruháztak, a tagállamok nem fogadhatnak el és nem tarthatnak fenn olyan rendelkezéseket, amelyek a Római Szerződésbe, különösen annak versenyjogi szabályaiba ütköznek”  például:  például: „ha a kizárólagos jogok gyakorlásával nem tud nem visszaélni erőfölényével”

17 16 2. Versenypolitika Állami támogatás  RSZ 87(1) cikk: „A közös piaccal összeegyeztethetetlen a tagállamok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, amennyiben ez érinti a tagállamok közötti kereskedelmet.”  kivételek, pl: természeti csapások  kivételek, pl: természeti csapások által okozott károk helyreállítása, kultúrát előmozdító támogatás, általános gazdasági érdekű szolgáltatások stb.

18 17 2. Versenypolitika Állami támogatás  közszolgálati televíziók ügye (RAI, ZDF)  állami tőkeemelés, működési költségek támogatása, adósságátvállalás, bankgarancia, stb.  DE: általános gazdasági érdekű szolgáltatás, támogatás nélkül korlátozva lennének a rájuk bízott feladatok ellátásában  feltételekkel engedélyezve (pl. nem terjeszkedhet túl azon, ami a „gazdasági egyensúly” biztosításához kell)

19 18 2. Versenypolitika 2.3. Hatáskörmegosztás – EU intézmények  jogalkotás: Tanács és Bizottság  139/2004-es tanácsi rendelet a fúzióról (egyhangú!)  „csoportmentességi” tanácsi rendeletek  1/2003-as tanácsi rendelet a 81. és a 82. cikk végrehajtásáról bizottsági rendelet az 1/2003-as tanácsi rendelet alkalmazásáról  773/2004-es bizottsági rendelet az 1/2003-as tanácsi rendelet alkalmazásáról bizottsági közlemények kötelező erő nélkül  bizottsági közlemények kötelező erő nélkül  Tanács minősített többség, EP konzultáció

20 19 2. Versenypolitika 2.3. Hatáskörmegosztás – Bizottság  Végrehajtás: Bizottság és tagállamok, előbbi:  alkalmazza a 81. és 82. cikket, a fúziókontroll rendeletet (kizárólagos joga!), a kizárólagos jogokra vonatkozó szabályokat és az állami támogatási szabályokat (csak ő mentesíthet állami támogatást!)  széles vizsgálati és bírságolási jogkör  határozatai közvetlenül kötelezik a címzett vállalkozásokat és a tagállamokat is  kötelező konzultáció a tagállamok képviselőiből álló tanácsadó bizottsággal

21 20 2. Versenypolitika 2.3. Hatáskörmegosztás – tagállamok  tagállamok: versenyhatóságok és bíróságok  alkalmazzák a 81. és 82. cikket, a kizárólagos jogokra vonatkozó szabályokat és jogellenesnek ítélhetnek állami támogatásokat  Bizottsági eljárás indítása elvonja tagállam hatáskörét + informálási kötelezettség  EU versenyjog mellett saját versenyjog alkalmazása is  kártérítést csak tagállami bíróság ítélhet meg

22 21 3. Feladatmegosztás a gyakorlatban: Brüsszel vagy Budapest?

23 22  GVH: European Competition Network tagja  megállapodás/gyakorlat hatása Magyarországon 3.1. Ki van jó helyen?  megállapodással/gyakorlattal kapcsolatos bizonyítékok Magyarországon  megállapodás/gyakorlat végrehajtása Magyarországon  GVH és társhatóságok  pl. piacfelosztás magyarországi és más EU tagállami vállalkozás között  közösségi dimenzióval nem rendelkező összefonódások

24 23 3. Feladatmegosztás a gyakorlatban: Brüsszel vagy Budapest? 3.1. Ki van jó helyen?  Bizottság  több (min 4) tagállamra kiterjedő egyetlen piac, vagy több (min 4) különálló tagállami piac  közösségi érdek így kivánja  adott szektor gazdasági súlya európai szinten  érintett fogyasztók száma  jól kommunikálhatóság  Bizottság egyéb politikáihoz való igazodás  igazodik az EU fő céljaihoz  belső prioritás:  közösségi dimenzióval rendelkező összefonódások  állami támogatások tiltása és mentesítése

25 24 3. Feladatmegosztás a gyakorlatban: Brüsszel vagy Budapest? 3.1. Ki van jó helyen?  Bizottság  prioritásokat mutatja:  ágazati vizsgálatok  bank szektor  médiatartalom 3G mobiltelefóniához  Kartell igazgatóság létrehozása  DG COMP belső struktúra  energia szektor

26 25 3. Feladatmegosztás a gyakorlatban: Brüsszel vagy Budapest?  GVH és Bizottság közötti kölcsönös tájékoztatás  áttétel általában max 2 hónapon belül 3.2. Hogyan döntik el a gyakorlatban?  másik hatóság előtt ugyanez az ügy folyamatban van  másik hatóság ugyanezt az ügyet már elbírálta  ügy lezárása/panasz visszautasítása, mert pl:  kérheti Bizottság és GVH is

27 26 3. Feladatmegosztás a gyakorlatban: Brüsszel vagy Budapest?  GVH főbb döntéseinek tervezetét Brüsszelbe küldi  Bizottság észrevételt tehet 3.3. Azonos jog, azonos eredmény?  Bizottság magához vonhatja az ügyet (kivételes)  több hatóság egymásnak ellentmondó döntésre készül  GVH uniós esetjogba ütköző döntésre készül  GVH előtt húzódik az ügy  közösségi versenyjogi politika fejlődése érdekében

28 27 3. Feladatmegosztás a gyakorlatban: Brüsszel vagy Budapest? 3.3. Azonos jog, azonos eredmény?  GVH nem fogadhat el olyan döntést ami korábbi bizottsági vagy EK bírósági döntésbe ütközne  Bizottság általában nem fogad el versenyhatósági döntésbe ütköző határozatot  eltérő bírságolási gyakorlat  tagállami bíróság szerepe:  kártérítés versenyjogi jogsértésért  de közvetlenül megállapíthat jogsértést is!  forum shopping?  eljárási költségeket ítélhet meg

29 28 Köszönöm a figyelmet! Kérdések?


Letölteni ppt "1 A Ki biztosítja a torzításmentes versenyt? A tagállami intézmények és az Európai Bizottság közötti feladatmegosztás Inotai G. András Európai Bizottság,"

Hasonló előadás


Google Hirdetések