Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Munkahelyi ártalmak, hatás vizsgálatok: veszélyes vegyi anyagokkal történő munkavégzés kockázatbecslése, kockázatcsökkentési stratégiák Major Jenő Országos.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Munkahelyi ártalmak, hatás vizsgálatok: veszélyes vegyi anyagokkal történő munkavégzés kockázatbecslése, kockázatcsökkentési stratégiák Major Jenő Országos."— Előadás másolata:

1 Munkahelyi ártalmak, hatás vizsgálatok: veszélyes vegyi anyagokkal történő munkavégzés kockázatbecslése, kockázatcsökkentési stratégiák Major Jenő Országos Kémiai Biztonsági Intézet, Budapest ELTE, TTK, 2012

2 VILÁGELSŐK Országos Kémiai Biztonsági Intézet

3 Forrás: Rosszindulatú daganatos halálozás, WHO 2002 OrszágKorra standardizált mortalitási ráta ( lakosra, SMR) Mongólia306.0 Bolívia256.0 Magyarország201.0 Grenada,199.0 Sierra Leone,181.0 Lengyelország,180.0 Angola,179.0 Cseh Köztársaság,177.0 Peru,175.0 Szlovákia,170.0 Uruguay,170.0 Libéria,169.0 Niger,169.0 Koreai Köztársaság,169.0 Országos Kémiai Biztonsági Intézet

4 Év Halálozások lakosraA halálozási gyakoriság A halálozások száma jutó halálozás évi átlagos változása%-os aránya az * **%-banösszhalálozásban : 2,0 3, : nem ért. 8, : 2,8 9, : -1,5 21, ,7 Forrás: Józan P.: Magyar Tudomány, 2005/8. pp.931. Rosszindulatú daganatos halálozás Magyarországon között 2003-ban a halálozások száma , a standardizált halálozási arány 1047,9 százezrelék volt Országos Kémiai Biztonsági Intézet

5 Cigarettafogyasztás Férfiak halálozása A férfiak tüdőrákos halálozása lakosra Országos Kémiai Biztonsági Intézet (KSH adat)

6 Foglalkozási eredetű daganatok gyakorisága (5) Doll R, Peto R. J Natl Cancer Inst, 66: (1) Burying the evidence. Hazards Magazine (7) Hammalainen P, Takala J, Saarela KL. Am J Ind Med, 50: (9) Clapp RW, Howe, GK, Jacobs M. J Pub Health Policy, 27: (12) Occupational cancer/Zero Cancer: A union guide to prevention International Metalworkers’ Federation Foglalkozási daganatok évente (GB) (A 2004/2005 év alapján) Doll és Peto becslése (5) Más becslések (1, 7, 9,12) Az összes eset %-a4% (range: 2-8%) 12% (range: 8-16%) Halálozás (Alsó/felső becsült érték) 6,000 (range: 3,000-12,000) 18,000 (range: 12, ,000) Új esetek (Alsó/felső becsült érték) 10,800 (range: 5,400-21,600) 32,000 (range: 21,600-43,200) Forrás: memorial-day/index.cfm Országos Kémiai Biztonsági Intézet

7 VEGYI ANYAGMUNKAHELY ArzénMezőgazdaság, halászat, bányászat AzbesztBányászat, tűzvédelem RadonBányászat Ipari korom, nyersgumiSzigetelés, csatorna, kéménytisztítás Aromás aminokFestékgyártás Policiklikus aromás szénhidrogénekKőolajipar KátrányKőolajipar Nikkel, krómFémipar PeszticidekVegyipar, mezőgazdaság VinilkloridMűszálgyártás SztirolMűanyagfeldolgozás FormaldehidFestékgyártás Klórozott szénhifrogénekPeszticidek gyártása BenzolGumiipar, olajfinomítás Festékek, szinezők,cserzőkBőripar Fapor, ragasztók, műgyantákFaipar Akrilnitril, dimetil-formamidTextilipar EtilénoxidEgészségügy, élelmiszeripar Munkahelyi rákkeltők Országos Kémiai Biztonsági Intézet

8 Krónikus expozíció Környezeti stressz Módosult sejtciklus DNS károsodás Környezeti káros (vegyi) anyag Akut expozíció Sejthalál Mérgezés Apoptózis Sejtburjánzás Országos Kémiai Biztonsági Intézet A környezeti károsító anyagok hatásai

9 A programozott sejthalál (apoptózis) és a daganatkeletkezés kapcsolata Géntoxikus ártalom NORMÁLIS SEJTEK MUTÁNS SEJTEK APOPTÓZIS DAGANAT + p53 - p53 Országos Kémiai Biztonsági Intézet

10 Kockázat és veszély alapú értékelés Országos Kémiai Biztonsági Intézet KOCKÁZAT (Risk): annak a valószínűsége, hogy az adott vegyszerrel történt expozíciót követően káros hatás alakul ki az élőlényben. VESZÉLY (Hazard): annak a valószínűsége, hogy az adott felhasználási körülmények között és es expozíciós lehetőségek mellett mérgezés történik. Kockázat alapú értékelésVeszély alapú értékelés Kockázatkezelés (Risk management) Tiltás (Cut-off)

11 Akut és szubakut mérgezések véletlenek, foglalkozási eredetűek, víz, talaj, levegő által közvetítettek Késői toxikus hatások mutagén, daganatkeltő teratogén, neurotoxikus, jelátvitelt károsító, immunkárosító KIKÜSZÖBÖLENDŐK (Eliminálás) MEGELŐZENDŐK (Preventálás) A veszélyes vegyi anyagok által okozott mérgezések a megelőzés szempontjából Országos Kémiai Biztonsági Intézet

12 Proto-onkogén aktiváció (Ras jelátvitel) Egyetlen pontmutáció: colorectalis carcinoma, gyomorrák, (veserák, tüdőrák) Egyetlen molekula!

13 Daganatkeltő: minden olyan ágens, ill. hatás, amely: a kísérleti állatokban, ill. az emberben daganatot okoz vagy szignifikánsan emeli az adott populációban létrejövő daganatok gyakoriságát - Mutagén (DNS károsító) – sztochasztikus hatás - Nem mutagén (epigenetikus, jelátviteli utakat befolyásoló) – determinisztikus hatás Országos Kémiai Biztonsági Intézet Daganatkeltő anyagok

14 Endokrin diszruptorok Fogalom Olyan vegyi anyagok, amelyek interferálnak a hormonok normális funkcióival és a növekedés, metabolizmus és testi funkciók általuk irányított módjával. REACH és CLP definíció hiányzik Országos Kémiai Biztonsági Intézet Egészségkárosító hatások Daganatkeltő Reprodukció károsító Egyedfejlődést, testi működéseket károsító Elhízás, metabolikus szindrómák Autoimmun folyamatok

15 Nanoanyagok Előnyök Gazdasági növekedés Társadalmi előnyök Egyéni jólét (egészség és életminőség) Problémák Tudományos bizonytalanság és ellentmondások Standardizált módszertan és referencia-anyagok hiánya Egészségügyi kockázatok ismeretlenek (Régebbi megnevezés: kolloid kémia) Országos Kémiai Biztonsági Intézet

16 Kombinált hatások A valóságban a legtöbb expozíció kombinált „Koktél hatások” (addíció, szinergizmus) Interferenciák Igen kis (egyenként biztonságos) dózisok is hatásossá vál(hat)nak

17 A kockázat háromszög Mérgező vegyi anyag Jelenléte a környezetben Toxicitás (akut, szubakut, krónikus, késői, ill. fejletlen szervezetre ható) Összetétel-függő potencia Bio-elérhetőség (normális, ill. előrelátható helytelen használat) Sebezhető egyed Jellemző expozíció Nem Életkor Genetikai háttér Enzim izotípusok DNS repair Metabolizmus Receptorok stb. Expozíciós utak Orális Inhalációs Dermális/nyálkahártyán át történő Az expozíció időtartama Az expozíció dózisa (keverékek, kummulatív expozíció, többféle forrás) Országos Kémiai Biztonsági Intézet

18 A kémiai biztonság kettős szerepe Megelőzés Expozíció minimalizálása Hosszú időtávlat Kockázatbecslés Szabályozás (REACH, Kbtv) Kompetens hatóság Ellenőrző hatóság Információs csatornák Méregközpont (ETTSZ, KBIR) Laboratóriumi háttér - Kémia - Toxikológia Oktatás, képzés Országos Kémiai Biztonsági Intézet Elhárítás Következmények minimalizálása Rövid időtávlat Kockázatkezelés Szabályozás (Szcenáriók) Katasztrófavédelem Munkahelyi védelem Információs csatornák Méregközpont (ETTSZ, RAS-CHEM) Laboratóriumi háttér - Analitika - Hatásvizsgálat Oktatás, képzés

19 Országos Kémiai Biztonsági Intézet A kémiai biztonság fő elemei Kockázatbecslés Veszély azonosítás Dózis – hatás összefüggések Expozíció becslés Kockázat jellemzés Kockázat kezelés Kockázat kommunikáció

20 A kockázati tényező (RQ) kiszámításának folyamata, a PEC és a PNEC értékek meghatározása alapján Országos Kémiai Biztonsági Intézet

21 A vörösiszapban, mint szennyvíziszapban kimutatott nehézfémekre vonatkozó kockázatbecslés Országos Kémiai Biztonsági Intézet 1 Az MTA Kémiai Kutatóközpont, Anyag- és Környezetkémiai Intézet által összegyűjtött, és az Egészségügyi Kockázatbecslési Bizottság részére átadott adatok alapján. 2 Abszolút kockázat (RQ = PEC / PNEC) 3 A minimális és maximális kockázat hányadosra megadva.

22 A szálló porban kimutatott anyagok, késői toxikus hatásokra vonatkoztatott összesített kockázat értékei, rákkeltő, mutagén, illetve szaporodást károsító tulajdonságokra (vörösiszap katasztrófa) Országos Kémiai Biztonsági Intézet Kockázat 1 Devecser, Iskola Devecser, Víztorony Kolontár, PMH Somlójenő, Kultúrház Σ RQ Carc. 0,500,700,740,53 Σ RQ Mut. 0,320,400,410,33 Σ RQ Reprotox. 0,340,400,430,30 Σ RQ összes hatás 2 0,630,790,850,64 1 Összes RQ 2 Kivéve NaOH

23 A kockázatkezelés célja A foglalkozási eredetű daganatos megbetegedések kialakulásának megelőzése Az elsődleges megelőzés egyik leghatékonyabb eszköze A munkahelyek kémiai biztonságának egyik legfontosabb célja Országos Kémiai Biztonsági Intézet

24 Kockázatcsökkentési stratégiák I. Országos Kémiai Biztonsági Intézet 25/2000. (IX. 30.) EüM-ESzCsM együttes rendelet a munkahelyek kémiai biztonságáról Kockázatbecslés, kockázatértékelés elvégzése Kockázatminimalizálás (zéró tolerancia, egyéni védelem) Határértékek betartása és betartatása Többletexpozíció elkerülése Expozíció időtartamának minimalizálása Minél kevesebb exponált személy Informáltság Veszélyes anyag helyettesítése kevésbé veszélyessel

25 Veszélyes anyagok munkahelyi levegőben megengedett ÁK- és CK-, illetőleg eltűrhető MK értékei Országos Kémiai Biztonsági Intézet Magyarázat: 25/2000 (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes rendelet, I. melléklete)

26 Kockázatcsökkentési stratégiák II. Országos Kémiai Biztonsági Intézet 26/2000. (IX. 30.) EüM rendelet a foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezésről és az általuk okozott egészségkárosodások megelőzéséről Környezeti, biológiai, citogenetikai monitorozás Határértékek hiányában az ALARA elv alkalmazása Személyi és területi higiéné Veszélyeztetett személyek munkavégzésének tilalma Expozícióban dolgozók nyilvántartása Fokozott egészségügyi ellenőrzés Hatósági ellenőrzések

27 4. § Kockázatbecslés és meghatározás: Feltételezhető expozíció esetén a munkáltató köteles kockázatbecslést végezni (veszély azonosítás, expozíció-hatás elemzés, expozíció becslés, kockázat értékelés) Munkáltató kötelessége: - rákkeltők azonosítása - rákkeltők mérése légzési zónában - felszívódás meghatározása - meghatározott anyagok esetén biológiai monitorozás - orvosi javaslatra citogenetikai, ill. tumormarker vizsgálat (ajánlott, nem kötelező!) - a munkaidő és a létszám meghatározása A kockázatbecslést legalább kétévenként meg kell ismételni Konkrét intézkedések a 26/2000 (IX.30) EüM rendelet értelmében Országos Kémiai Biztonsági Intézet

28 A kromoszóma aberrációk mindig a sejtek örökítő állományának valós károsodását (géntoxikus hatás) jelzik. A kromoszóma aberrációk gyakoriságának emelkedése csoportszinten jelzi az emelkedett daganatkockázatot. Egyéni kockázatbecslésre a monitor nem (általában) alkalmas. A monitor segítségével a kockázatkezelés eredményessége is ellenőrizhető. Országos Kémiai Biztonsági Intézet A citogenetikai monitor szerepe a kockázatbecslésben, kockázatkezelésben

29 Limfocita minták alkalmazása Technikai előnyök: könnyen nyerhetők a limfociták az egész test expozícióját reprezentálják hosszú életidejűek a tenyésztés egyszerű humánspecifikusak az éves orvosi vizsgálat részeként elvégezhető Országos Kémiai Biztonsági Intézet

30 A DNS szerkezete és a főbb támadáspontok Országos Kémiai Biztonsági Intézet Oxidáció (ROS) Szubsztitúció (Addukt) A = T G ≡ C Genetikai kód (triplet) GAG (Glu)

31 Lehetséges DNS báziscserék a sejtciklus során Országos Kémiai Biztonsági Intézet Forrás:

32 DNS adduktok kimutatása Országos Kémiai Biztonsági Intézet

33 A sejtmagi DNS feldarabolódása környezeti káros anyag hatására (COMET vizsgálat) Teljes körűNagymértékű NincsMegjelenőKisfokú Országos Kémiai Biztonsági Intézet (OKBI saját vizsgálat)

34 A legfontosabb reaktív oxidatív ágensek Szabadgyökök: hidroxil-gyök OH szuperoxid anionO 2 ¯ nitrogénoxid-gyökNO¯ lipidperoxid-gyökLOO Kötött oxigénformák:hidrogénperoxidH 2 O 2 oxigénmolekulaO 2 ózonO 3 hipoklórsavHOCl Országos Kémiai Biztonsági Intézet

35 A benzol metabolikus átalakítása a sejtekben Országos Kémiai Biztonsági Intézet

36 GSTM1: glutation S transzferáz M1XRCC1: X-ray cross complementation group NAT2: N-acetiltranszferázXPD:Xeroderma pigmentosum group D GSTT1: glutation S transferáz T1MTHFR:metilén tetrahidrofolát reduktáz MTTR:metionin szintáz reduktáz Országos Kémiai Biztonsági Intézet A citogenetikai biomarkereket befolyásoló enzim polimorfizmusok PolimorfizmusCitogenetikai következmény GSTM1 null fenotípusEmelkedett CA és SCE (dohányzókban) NAT2 lassú acetilátorEmelkedett CA GSTT1 null fenotípusEmelkedett SCE DNS repair proteinekEmelkedett CA és SCE Folsav metabolizmusEmelkedett CA XRCC1 kodon 280Emelkedett CA XRCC1 kodon 399 Emelkedett SCE (dohányzókban) XPD kodon 23Emelkedett CA (dohányzókban) MTHFR kodon 677Emelkedett MN MTRR Emelkedett MN

37 A kromatin szerkezete Országos Kémiai Biztonsági Intézet Forrás:

38 A kromoszóma fő morfológiai elemei Centroméra Rövid kar (p) Hosszú kar (q) Teloméra Kromatida Kromatida törés Országos Kémiai Biztonsági Intézet

39 Veleszületett kromoszóma aberráció (#21 triszómia) Országos Kémiai Biztonsági Intézet

40 Szerzett kromoszóma aberráció OKK-OKBI Országos Kémiai Biztonsági Intézet (OKBI saját vizsgálat)

41 (Forrás: Wikipedia) Országos Kémiai Biztonsági Intézet Mutációk megjelenése a kromoszómákon

42 A p53 gént hordozó kromoszóma szakasz átrendeződése (FISH vizsgálat) p53 gén #17 centroméra Országos Kémiai Biztonsági Intézet (OKBI saját vizsgálat)

43 Kromoszóma transzlokáció (lipoma, t3;12) Országos Kémiai Biztonsági Intézet Forrás:

44 (Fenech M, Crott JW, Mutation Res. 504: ) Országos Kémiai Biztonsági Intézet A génamplifikáció kialakulásának egy lehetséges kromoszómális modellje

45 Országos Kémiai Biztonsági Intézet A kromatida és kromoszóma típusú aberrációk keletkezése a sejtciklus során

46 Kromoszóma aberrációk és az excíziós DNS repair Duplaszálú lánctörés Összekapcsolás Kromoszóma típusú aberráció Bázis kivágás (excízió) Összekapcsolás Kromatid típusú aberráció Országos Kémiai Biztonsági Intézet

47 A leggyakoribb kromoszóma aberráció típusok Országos Kémiai Biztonsági Intézet

48 A relatív biológiai hatékonyság (RBA) szerepe a szerkezeti kromoszóma aberrációk kialakulásában ionizáló sugárzások esetében

49 1455 donor, 20 éves követés 1984 donor, 18 éves követés Országos Kémiai Biztonsági Intézet A kromoszóma aberrációk és a daganatok gyakorisága

50 Daganat előfordulások az egri megyei kórház etilénoxid-exponált dolgozói körében (1993) Országos Kémiai Biztonsági Intézet (ÁNTSZ adat)

51 Kromoszóma aberrációk gyakorisága (CA) ETO-exponált kórházi nővérek limfocitáiban (Eger) Országos Kémiai Biztonsági Intézet ETO-exponált 1994 ETO-exponált 1993 Eger kontroll 1994 Eger kontroll 1993 Történeti kontroll Összes CA % Dicentrikus % Ring % CA % (OKBI saját vizsgálat)

52 Szerzett kromoszóma károsodások gyakorisága egyes, az OKBI által vizsgált csoportokban Országos Kémiai Biztonsági Intézet (OKBI saját vizsgálat)

53 Belvárosi lakos Zöldövezeti lakos Alkohol nem fogyaszt Alkoholt fogyaszt Nem dohányzó Dohányzó 39 évesnél fiatalabb 39 évesnél idősebb Nők Férfiak CA % Kromoszóma aberrációk gyakorisága a történeti kontrollok nem, életkor és életvitel szerint képzett csoportjaiban Országos Kémiai Biztonsági Intézet (OKBI saját vizsgálat)

54 Perifériás limfociták kromoszóma aberráció gyakoriságának (CA) és a légtéri benzol csúcs- és átlagkoncentrációnak követése Országos Kémiai Biztonsági Intézet

55 Egy hematológiai osztály citosztatikum infúziót preparáló dolgozóinak követéses vizsgálata (CA) n = Országos Kémiai Biztonsági Intézet (OKBI saját vizsgálat)

56 Kórházak CA % Nem ellenőrzött Ellenőrzött ISO 9001 szerint Eü. kontroll Lakossági kontroll Szignifikáns csökkenés az EÜ kontrollhoz képest A kromoszóma károsodások gyakorisága daganat ellenes gyógyszereket alkalmazókban, kórházak szerint Országos Kémiai Biztonsági Intézet (OKBI saját vizsgálat)

57 A környezeti (kémiai) eredetű megbetegedések kialakulásának elsődleges megelőzése Országos Kémiai Biztonsági Intézet Tiszta, veszélyes anyagoktól mentes környezet Egyéni, nemzeti és világméretben egységes fellépés Helyes ismeretek Tudatosság Harmónia (a lélek, a test és a környezet tisztasága)

58 Trieste batiszkáf, Mariana árok, január 23. Országos Kémiai Biztonsági Intézet Forrás: Internet


Letölteni ppt "Munkahelyi ártalmak, hatás vizsgálatok: veszélyes vegyi anyagokkal történő munkavégzés kockázatbecslése, kockázatcsökkentési stratégiák Major Jenő Országos."

Hasonló előadás


Google Hirdetések