Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Epilepszia Dr. Arányi Zsuzsanna Semmelweis Egyetem Neurológiai Klinika.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Epilepszia Dr. Arányi Zsuzsanna Semmelweis Egyetem Neurológiai Klinika."— Előadás másolata:

1 Epilepszia Dr. Arányi Zsuzsanna Semmelweis Egyetem Neurológiai Klinika

2 ‘Sacred illness’ – ‘Szent betegség’ ‘Sacred illness’: 600 BC Hippocrates 400 BC: It is thus with regard to the disease called sacred: it appears to me to be in no way more divine nor more sacred than other diseases [...]. The brain is the cause of this affliction [...]. Nagy Sándor Julius Caesar Napóleon F. Dosztojevszkij

3 Epilepsziás roham  A cortex egészének vagy egy körülírt részének hiperszinkron kóros kisülése  Átmeneti neurológiai tünetekkel jár  Epilepsziás rohamot okozhat az agyat érő bármely átmeneti vagy tartós ártalom  Epilepsziás roham = tünet

4 Alkalmi roham versus epilepszia betegség  Alkalmi roham (acut symptomás roham): az agy átmeneti kóros állapotának tünete Alkohol-, drogmegvonás Hipoglikémia Láz  Epilepszia betegség: az agyban tartós epilepsziás működészavar áll fenn → spontán ismétlődő rohamok

5 Epidemiológia  Epilepszia betegség prevalenciája: 0,5-1%  Epilepszia betegség incidenciája: / / év  Epilepsziás roham kumulatív incidenciája (annak esélye, hogy az élet során legalább egy roham jelentkezik): 5-8 %

6 Epilepsziás rohamok típusai Generalisált rohamok  Tónusos - klónusos  Tónusos  Klónusos  Atóniás  Absence  Myoclonus Fokális (partialis) rohamok  Simplex partialis  Komplex partialis  Partialis indulású, secunder generalisálódó roham Nem osztályozható rohamok

7 Generalisált tónusos-klónusos roham (grand mal)  Leggyakoribb rohamforma  Alkalmi rohamok szinte mindig generalisált tónusos-klónusos rohamok  Zajlás: Felkiáltás, eszméletvesztés, összeesés Tónusos fázis- testszerte az izmok megfeszülnek, apnoe Klónusos fázis- izmok ritmusos rángása, nyelvharapás, száj habzása, enuresis Terminális alvás, majd fokozatos feltisztulás (átmenetileg zavart, agresszív lehet)

8 Absence roham  5-10 mp-ig tartó, hirtelen kezdődő és végződő tudatzavar, kognitív funkciózavar  Elrévedés, bamba arckifejezés; tevékenységében megakad; motoros jelenség ált. nincs  EEG: generalisált 3 Hz-es tüske-hullám minta  Csak genetikusan determinált epilepsziákban fordul elő, főként gyerekeknél

9 Myoclonusos roham  Hirtelen, gyors izom-, végtagrángás; asymmetrikus, tudatzavar nincs  EEG: generalisált többestüske-lassú hullám  Genetikusan determinált epilepsziák tünete  Nem csak epilepsziás jelenség lehet- diffúz encephalopathiák

10 Simplex partialis rohamok  Tudatzavar nincs  Tünetek a bevont agyterülettől függenek: Motoros Sensoros Autonóm Psychosensoros  Komplex partialis vagy generalisált tónusos- klónusos rohamok bevezető tünete lehet (‘aura’)

11 Komplex partialis rohamok  Leggyakrabban a temporalis lebenyből indul ki  Felnőttkorban igen gyakori  Simplex partialis, psychosensoros élmény gyakran vezeti be: szaglási hallucináció déjà vu, jamais vu elidegenedés érzete  Tudatzavar: elrévedés, ‘kikapcsolás’, homályállapot  Automatizmusok gyakran társulnak: oralis automatizmusok matatás, kezek tördelése

12 Epilepszia betegség okai / epilepsziás syndromák Idiopathiás / genetikailag determinált epilepsziák  Lokalizációhoz kötött: Benignus centrotemporalis epilepszia Benignus occipitalis epilepszia Frontalis nocturnalis epilepszia  Idiopathiás generalisált epilepsziák: Gyerekkori és juvenilis absence Juvenilis myoclonusos epilepszia Ébredési grand mal rohamok Symptomás / más betegségekhez társuló epilepsziák  Lokalizációhoz kötött : Temporalis lebeny epilepszia Frontalis epilepsziák Parietalis, occipitalis epilepsziák  Symptomás generalisált epilepsziák: West- syndroma Lennox-Gastaut syndroma Cryptogén epilepsziák

13 Genetika  Epilepsziás szülő utódjában nem provokált roham esélye: 6% Idiopathiás generalisált epilepsziában: 9-12%  Min. 141, egy gént érintő betegség jár epilepsziával is Veleszületett anyagcsere, tárolási betegségek Mitokondriális betegségek Neurokután betegségek  Kromoszóma betegségek gyakran járnak epilepsziával Sclerosis tuberosa

14 Benignus centrotemporalis epilepszia  3-15 éves korban kezdődik  Rohamtípusok: arc-, oro-bucco- pharyngealis motoros és sensoros simplex partialis rohamok; beszédelakadás  Éjszakai rohamok  Enyhe betegség, gyakran nem igényel kezelést  Neurológiai ill. psychopathológiai eltérés nincs  EEG: centrotemporalis tüske hullámok  Pubertás korra legtöbbször gyógyul

15 Gyerekkori absence epilepszia  3-10 éves korban kezdődik  Rohamtípus: absence; gyakran halmozott; hyperventilláció és fotostimuláció provokálhat  Neurológiai ill. psychopathológiai eltérés nincs  EEG: generalisált 3 Hz-es tüske-hullám minta  Kezelésre jól reagál  Pubertás korra legtöbbször gyógyul

16 Juvenilis myoclonusos epilepszia  Leggyakoribb idiopathiás generalisált epilepszia  Családi anamnesis 40%-ban pozitív  éves korban kezdődik  Rohamtípusok: myoclonusok generalisált tónusos-klónusos absence  EEG: generalisált 3-4 Hz-es tüske-hullám, többestüske- hullám minta  Igen jól reagál gyógyszerre, de élete végéig kell szedni

17 Symptomás epilepsziák gyakori okai  Koponyatrauma  Tumor  Infarctus, vérzés  Érmalformatiok  Infekciók  Corticalis dysgenesisek Újonnan diagnosztizált epilepsziák oka 60-65%-ban ismeretlen (cryptogén).

18 Temporalis lebeny epilepszia  Leggyakoribb felnőttkori epilepszia; gyerekkorban kezdődik, majd évekre eltűnik és éves korban újra kezdődik  Rohamtípusok: szaglási hallucináció (simplex partialis) psychosensoros élmények (simplex partialis) komplex partialis generalisált tónusos-klónusos  Gyerekkorban lázgörcs  Hippocampalis sclerosis  Gyakran therápiarezisztens  Műtéti kezelés szóba jön  Characteropathia, memóriazavar

19 West syndroma  3-5 hónapos korban kezdődik  Rohamtípus: infantilis spazmusok (BNS roham)  Okok: veleszületett anyagcsere, tárolási betegségek, perinatalis hipoxiás károsodás  40-50%-ban cryptogén  Neurológiai tünetek, mentalis károsodás; rossz prognózis; Lennox-Gastaut syndromába átmehet  EEG: hypsarrhythmia

20 Lennox-Gastaut syndroma  1-8 éves korban kezdődik  Rohamtípusok: atóniás, axiális tónusos, myoclonus, atípusos absence, tónusos- klónusos  Gyakori sérülések  Okok: hasonlóak mint West syndromában; West syndromából alakulhat át  Neurológiai tünetek, mentalis károsodás  Rossz prognózis, nehezen kezelhető

21 Diagnózis / differenciáldiagnózis Epilepsziás jellegű a rosszullét? Igen 1.Milyen típusú a roham? 2.Alkalmi roham vagy epilepszia betegség? Epilepszia betegség Idiopathiás vagy symptomás? Symptomás epilepszia Ok? Alkalmi roham Ok? Nem Syncope? TIA? Psychogén?

22 Epilepsziás roham versus syncope SyncopeTónusos-klónusos roham HelyzetÁlló, ülő helyzetBármilyen ArcszínNagyfokú sápadtságCianózis KezdetFokozatos; szédülés, látás elhomályosulása vezeti be Hirtelen; ‘aura’ (simplex partialis roham) vezetheti be Megfeszülés, rángásRitkán (‘convulsiv syncope’)Mindig EnuresisRitkánGyakran NyelvharapásNincsGyakran Tartam10-20 secNéhány perc Posztiktalis zavartságNincsVan IzzadásKifejezettNem jellemző

23 Diagnosztikai lépések  Anamnézis  EEG Negatív EEG nem zár ki epilepsziát Pozitív EEG megfelelő klinikum nélkül nem bizonyít epilepszia betegséget  EEG alvásmegvonás után vagy alvás alatt  Tartós EEG / video monitorozás  CT, MRI Az epilepszia klinikai diagnózis.

24 Az epilepszia kezelése Gyógyszeres Műtéti Egyéb (pl. n. vagus stimuláció)

25 Epilepszia gyógyszeres kezelése  Mikor kell beállítani gyógyszert?  Melyik antiepileptikumot választom?  Mikor és hogyan kell gyógyszert váltani?  Mikor van szükség polytherápiára?  Mikor lehet elhagyni a gyógyszert?  Vérszint-EEG kontroll  Terhesség  Jogosítvány

26 Mikor kell elkezdeni a gyógyszeres kezelést?  Több nem provokált, klinikailag egyértelműen epilepsziás roham jelentkezése  Első roham után általában nem állítunk be gyógyszert (egyéni elbírálást igényel) Egy roham után a betegek kb. 60%-ánál alakul ki epilepszia  Preventív gyógyszeres kezelés nem indokolt tüneti kezelés nem hat az epileptogenezisre

27 Antiepileptikumok Bromid Phenobarbital PhenytoinPrimidon EthosuximidBenzodiazepinek Carbamazepin Valproát Vigabatrin Zonisamid Lamotrigin Felbamát Gabapentin Topiramát Phosphenytoin Tiagabin Oxcarbazepin Levetiracetám Antiepileptikumok száma Évek Martin J. Brodie. Epilepsia 2003, 44 (Suppl. 4):1-2. Pregabalin

28 Antiepileptikumok Régi  Phenobarbitál (1912)  Phenytoin (1938)  Primidon (1952)  Ethosuximid (1953)  Sulthiam (1963)  Carbamazepin (1963)  Valproát (1968)  Clonazepam (1975)  Clobazam (1986) Új  Vigabatrin (1989)  Oxcarbazepin (1990)  Zonisamid (1990)  Lamotrigin (1991)  Gabapentin (1993)  Felbamát (1993)  Topiramát (1995)  Tiagabin (1996)  Levetiracetám (1999)  Pregabalin (2004)

29 Antiepileptikumok hatásmechanizmusa Feszültségfüggő Na, Ca csatornák gátlása Na: phenytoin, carbamazepin, oxcarbazepin, lamotrigin, topiramát, felbamát, zonisamid Ca: ethosuximid (T-típusú Ca csat.), valproát? topiramát, zonisamid gabapentin-pregabalin (preszinaptikus Ca csat.  2-  alegységéhez kötődnek), levetiracetám (szinaptikus vezikularis fehérjéhez kötődik) GABA mediált inhibitoros hatás fokozása phenobarbitál, benzodiazepinek, vigabatrin, tiagabin, topiramát, valproát, felbamát Glutamát mediált excitatoros hatás csökkentése felbamát, topiramát, lamotrigin

30 Antiepileptikumok hatásspektruma Összes rohamtípus: absence, myoclonus, primer és secunder generalisált tónusos-klónusos rohamok, partialis rohamok valproát, lamotrigin, topiramát, levetiracetám, zonisamid clobazam, clonazepam phenobarbitál, primidon felbamát Partialis rohamok, secunder generalisált tónusos-klónusos rohamok carbamazepin, oxcarbazepin gabapentin, pregabalin vigabatrin, tiagabin phenytoin Absenceethosuximid

31 Antiepileptikumok rohamprovokáló hatása RohamtípusEllenjavallt szerek Infantilis spazmuscarbamazepin, oxcarbazepin Absencecarbamazepin, oxcarbazepin, gabapentin, tiagabin, vigabatrin, phenytoin Myoclonusosos rohamokcarbamazepin, oxcarbazepin, gabapentin, tiagabin, vigabatrin, phenytoin Tónusos rohamok Atóniás rohamok carbamazepin, oxcarbazepin, tiagabin, vigabatrin Primer generalisált tónusos-klónusos rohamok ethosuximid, tiagabin, vigabatrin

32 Antiepileptikumok farmakokinetikája I. (gyógyszerinterakciók) Májban metabolisálódikvalproát, carbamazepin, oxcarbazepin, lamotrigin, topiramát, clobazam, clonazepam, phenobarbital, primidon, phenytoin, ethosuximid, felbamát, tiagabin Nem metabolisálódikgabapentin, pregabalin, levetiracetám vigabatrin, (topiramát) Hepatikus enzimindukciót okozcarbamazepin, phenytoin, phenobarbital, primidon (oxcarbazepin) Hepatikus enziminhibitorvalproát, felbamát

33 Antiepileptikumok farmakokinetikája II. Phenytoin7-20 nap Phenobarbital10-30 Primidon2-5 Valproát2-5 Carbamazepin3-5 Ethosuximid7-12 Clobazam4-5 Lamotrigin3-10 Topiramát3-6 Levetiracetám1-2 Gabapentin2-5 Vigabatrin2-5 Egyensúlyi állapot Plazma fehérjekötődés Nagyfokú (>90%) fehérjekötődés phenytoin valproát Közepes fokú (30- 80%) fehérjekötődés carbamazepin clobazam lamotrigin Nem vagy alig (<20%) kötődik fehérjékhez gabapentin pregabalin levetiracetám topiramát oxcarbazepin vigabatrin ethosuximid

34 Antiepileptikumok mellékhatásai  Allergia  Központi idegrendszeri mellékhatások (dózisfüggő) kábaság, álmosság, fejfájás szédülés, egyensúlyzavar kognitív zavar (memóriazavar)  Idioszinkráziás / chronicus mellékhatások csontvelő károsodás májelégtelenség rash hízás, fogyás tremor polycystas ovarium syndroma látótérszűkület

35 Carbamazepin (Tegretol, Neurotop)  Hatásspektrum: parciális és secunder generalisált rohamok, primer generalisált tónusos-klónusos rohamok  Hatásmechanizmus: feszültség-függő Na+ csatornák gátlása  Farmakokinetika: metabolisálódik, hepatikus enzimindukciót okoz; autoindukció; plazmafehérjékhez közepes mértékben kötődik  Adagolás: mg/nap, kétszeri-háromszori elosztásban; fokozatosan, 1-2 hét alatt kell beállítani  Mellékhatások: kábaság, szédülés, egyensúlyzavar, memóriazavar, bőrkiütés, máj és csontvelőeltérés, hiponatremia, osteoporosis

36 Valproát (Convulex, Depakine, Orfiril)  Hatásspektrum: parciális és generalisált rohamok  Hatásmechanizmus: GABA hatás, egyéb?  Farmakokinetika: májon keresztül metabolisálódik; enzimgátló hatása van; plazmafehérjékhez jelentős mértékben kötődik  Adagolás: mg/nap, egy-kétszeri elosztásban; nem igényel lassú titrációt  Mellékhatások: hízás, tremor, hajhullás, máj és csontvelőeltérés, polycystas ovarium syndroma, pancreatitis, teratogen hatás

37 Lamotrigin (Lamictal, Lamolep)  Hatásspektrum: parciális és generalisált rohamok  Hatásmechanizmus: feszültség-függő Na+ csatornák gátlása, glutamát mediált excitatoros hatás csökkentése?  Farmakokinetika: májon keresztül metabolisálódik (glukoronid-konjugáció); nem okoz gyógyszerinterakciókat, de célpontja azoknak (indukció-gátlás); plazmafehérjékhez közepes mértékben kötődik  Adagolás: mg/nap, kétszeri elosztásban; lassú titrációt igényel (4-6 hét)  Mellékhatások: bőrkiütés (rash)!, fejfájás, álmosság  Kedvező kognitív hatás

38 Levetiracetám (Keppra)  Hatásspektrum: parciális és generalisált rohamok  Hatásmechanizmus: szinaptikus vezikuláris fehérjéhez (SV2A) kötődik  neurotranszmitter felszabadulás gátlása  Farmakokinetika: nem metabolisálódik, vizelettel ürül; nem kötődik plazmafehérjékhez; nem okoz ill. nem célpontja gyógyszerinterakcióknak  Adagolás: mg/nap, kétszeri elosztásban; nem igényel lassú titrációt  Mellékhatások: álmosság; viselkedészavar; nincsenek ismert súlyos idioszinkráziás reakciók

39 Gyógyszeres kezelés általános alapelvei  Hatékonyság  Tolerabilitás  Biztonságosság

40 Antiepileptikus kezelés célja  Tartós rohammentesség  Elfogadható életminőség

41 Gyógyszerválasztás I. Fő szempontok  Rohamtípus / epilepszia syndroma  Mellékhatások  Mivel az elsővonalbeli antiepileptikumok között nincsen meghatározó különbség hatékonyság vonatkozásában, elsőrendű szempont lett a biztonságosság és a tolerabilitás  Farmakokinetika  gyógyszerinterakciók  adagolás  Költség  Törzskönyvi ill. OEP szabályozás?

42 Gyógyszerválasztás II. Idiopathiás generalisált epilepsziákvalproát, lamotrigin, levetiracetám topiramát, zonisamid clobasam (csak kombinációban) Localisatiohoz kötött epilepsziák (pl. temporalis lebeny epilepsziák) carbamazepin, valproát, lamotrigin, levetiracetám, oxcarbazepin topiramát, gabapentin, pregabalin, zonisamid clobasam (csak kombinációban) Symptomás generalisált epilepsziák West-syndroma Lennox-Gastaut syndroma vigabatrin, ACTH valproát, felbamát, lamotrigin

43 Első választandó szer?  Az új gyógyszerek hatékonyságban jelentősen nem térnek el a régebbi gyógyszerektől. Az új gyógyszerek mellékhatás profilja, teratogén potenciálja és farmakokinetikája általában kedvezőbb.  A beteg egyéni igényeinek (kor, komorbiditás, egyéb gyógyszerek, terhesség, munka stb.) és a gyógyszer mellékhatás profiljának és farmakokinetikájának összehangolása.

44 Therápiás elvek  Monotherápia  Gyógyszerbeállítás általában fokozatosan történik  Hatás (rohamfrekvencia) megítélése A gyógyszer egyensúlyi állapotának elérése után A gyógyszerbeállítás előtti rohamintervallum hosszától függ

45 Hatástalanság lehetséges okai  Alacsony dózis → dózisemelés  A beteg nem szedi a gyógyszert → vérszint vizsgálat  Téves diagnózis (a beteg nem epilepsziás) → egyéb, pl. cardialis, psychiátriai okok keresése  Psychogén nem epilepsziás rohamok társulása → pontos rohamleírás megszerzése, EEG / video monitorozás  Nem a rohamnak / syndromának megfelelő gyógyszerválasztás → gyógyszerváltás  Valódi hatástalanság (farmakorezisztencia) → gyógyszerváltás Más szerek monotherápiában való kipróbálása Gyógyszerkombinációk Egyéb kezelések (műtét, vagus stimulálás)

46 Gyógyszerváltás Az új gyógyszer fokozatos felépítése a régi gyógyszer változatlan dózisa mellett Kereszttitrálás

47 Gyógyszerkombinációk  Gyógyszerkombináció szempontjai: Eltérő hatásmechanizmus? Kevés interakció Eltérő – ellentétes mellékhatások  Lehetséges kombinációk: valproát-lamotrigin valproát-carbamazepin carbamazepin-clobasam stb.

48 Terápiás siker Fokális epilepsziák Első gyógyszer monotherápiában: 43% Második gyógyszer monotherápiában: 7% Egyéb monotherápiák: 2% Kombinációk: 5% Összesen: 57% Juvenilis myoclonusos epilepszia Első gyógyszer (valproát) monotherápiában: 85% Összesen a betegek 65-70%-ánál érhető el tartós remisszió gyógyszeres kezeléssel.

49 Farmakorezisztencia  Összesen a betegek kb. 30%-át érinti Komplex partialis rohamok: 50% Idiopathiás (genetikusan determinált) epilepsziák: 5-10%  Hipotézisek: A gyógyszer célpontjának megváltozása a betegség lefolyása során Transzporter elmélet: „multidrug transporter”-ek expressziója az agyban  antiepileptikumok aktív elszállítása a neuronok környékéről  Farmakogenetika jelentősége

50 Antiepileptikum elhagyása  3-5 év rohammentesség után a gyógyszer elhagyása megfontolható  Az orvos és a beteg közös döntése  A gyógyszert fokozatosan, 2-3 hónap alatt szabad csökkenteni ill. elhagyni  Gyógyszer elhagyása nem javasolt: korábbi sikertelen gyógyszermegvonás korábban nehezen beállítható epilepszia strukturalis károsodáshoz társuló epilepszia juvenilis myoclonusos epilepszia

51 Vérszint vizsgálat  Therápia hatástalansága Compliance megítélése Alacsony gyógyszerdózis Gyógyszerinterakciók  Toxikus tünetek jelentkezése  Jól beállított kezelés elején  Monitorozás csak phenytoin kezelés esetén szükséges

52 EEG kontroll  Parciális ill. sec. generalisált epilepsziák esetén az interictalis EEG eltérések mennyiségének prediktív értéke nincsen, gyógyszerelést nem befolyásolja (nem az EEG-ét kezeljük)  Idiopathiás generalisált epilepsziák esetén nem provokált interictalis EEG eltérések utalhatnak az epilepszia aktivitására

53 Epilepszia és terhesség  Teratogen kockázat Normál populációban: 2-3% Antiepileptikumot szedő nőknél: 4-9%  Teratogén kockázat fokozott Magas dózis Fluktuáló vérszint Polytherápia Spina bifida előfordulása a családban Fólsavhiány

54 Epilepszia és terhesség: teendők  Terhesség előtt: Várható fogamzás idejére a lehető legjobb rohamkontroll elérése, lehetőleg monotherápiával és a legalacsonyabb szükséges dózissal Fólsav 4 mg/nap  Terhesség alatt: Első trimeszterben fólsav 4 mg/nap Gyógyszereken csak akkor változtassunk, ha rohamszaporodás van Magzati rendellenességek szűrése (genetikai UH 16. és 20. héten, AFP) Enziminduktorok szedése esetén a 3. trimeszterben K vitamin pótlás

55 Epilepszia és szoptatás  Szoptatás nem kontraindikált, kivéve ha az újszülöttnél aluszékonyság jelentkezik  Alvásmegvonás okozta roham provokálásra gondolni kell

56 Epilepszia és jogosítvány  Tudatzavarral járó epilepsziás rohamot követően min. egy évig nem vezethet  Jogosítvány engedélyezhető: Gyógyszerszedés mellett 2-3 év rohammentesség Gyógyszermegvonás után 2-3 év rohammentesség

57 Psychoszociális szempontok  Foglalkoztatás, jogosítvány  Depresszió  Antiepileptikumok kognitív mellékhatásai  Temporalis epilepszia: characteropathia memóriazavar psychosis

58 Status epilepticus  Definíció: 5 percnél hosszabb folyamatos klinikai vagy elektromos görcstevékenység ismétlődő rohamok, amelyek között a tudat nem tisztul fel  Formái: generalisált convulsiv status epilepticus non-convulsiv status epilepticus  complex partialis  absence  előrehaladott (‘subtle’) generalisalt convulsiv status epilepticus epilepsia partialis continua (Kozsevnyikov) status myoclonicus

59 Status epilepticus okai  Acut symptomás status epilepticus toxikus-metabolikus okok KIR gyulladásos folyamatai alkohol-, drogmegvonás cerebrovascularis betegségek anoxia-hipoxia (status myoclonicus) trauma láz (főként gyerekeknél)  Epilepszia betegség részjelensége antiepileptikum megvonása

60 Generalisált convulsiv status epilepticus  Mortalitás: 20%  Neuronális károsodás már a 20. perctől, hosszú távú következményekkel: kognitív zavar epilepsziás működészavar kialakulása  Progresszív állapot- klinikai és EEG stádiumok különíthetők el 1. kezdetben egymástól elkülönülő generalisált convulsiók láthatók 2. később a motoros jelenségek egyre csökkennek (finom ritmikus rángás egy-egy izomcsoportban), majd megszűnnek (‘subtle’ generalisált convulsiv status epilepticus); súlyos encephalopathia talaján kialakuló status epilepticus esetén az 1. fázis kimaradhat

61 Generalisált convulsiv status epilepticus stádiumai Egymástól elkülönülő ictalis tevékenység

62 Egymásba folyó, fluktuáló ictalis tevékenység

63 Folyamatos ictalis tevékenység

64 Periódikus epileptiform kisülések

65

66 Status epilepticus egyéb formáinak kezelése  Komplex partialis status epilepticus mint generalisált convulsiv status epilepticusban  Absence status iv. benzodiazepin phenytoin ellenjavallt  Postanoxiás status myoclonicus valproát, benzodiazepin, piracetam  Epilepsia partialis continua (tiszta tudat) legtöbbször per os kezelés elegendő


Letölteni ppt "Epilepszia Dr. Arányi Zsuzsanna Semmelweis Egyetem Neurológiai Klinika."

Hasonló előadás


Google Hirdetések