Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

2. EA 2005. február 14. 1. A talajok kémhatásának ökológiai jelentősége 2. A talajok tápanyagainak ökológiai jelentősége 3. A talajok levegőgazdálkodásának.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "2. EA 2005. február 14. 1. A talajok kémhatásának ökológiai jelentősége 2. A talajok tápanyagainak ökológiai jelentősége 3. A talajok levegőgazdálkodásának."— Előadás másolata:

1 2. EA február A talajok kémhatásának ökológiai jelentősége 2. A talajok tápanyagainak ökológiai jelentősége 3. A talajok levegőgazdálkodásának ökológiai jelentősége 4. A talajok vízgazdálkodásának ökológiai jelentősége 5. A talajok hőgazdálkodásának ökológiai jelentősége 6. Élőlények a talajban 7. Emberi hatások Talajökológia és talajvédelem

2 1. A talajok kémhatásának ökológiai jelentősége Hazánk talajainak 16,2%-a ABET, 9,4% Ramann típusba tartozik. A kémhatás a talajoldat lúgos, közömbös vagy savas voltát jellemzi. A talajok nagy részének kémhatása savanyú – gyakran kémhatás helyett talajsavanyúságról beszélünk.

3 1. A talajok kémhatásának ökológiai jelentősége A kémhatás időben és térben gyakran változik, egyazon talajban a szezonális változás akár 0,5-1 egész érték is lehet egy éven belül. Ezért 1(talaj):2,5(H 2 O vagy KCl) arányban készített szuszpenzió kémhatását mérjük. Mivel a „gramm ion/liter”-ben kifejezett H+-ion koncentrációk értéke kicsi, ezért Sörensen javaslatára –lg(H+)-ban kerül kifejezésre a pH, azaz H+ = 10-pH.

4 1. A talajok kémhatásának ökológiai jelentősége A vizes és KCl-os szuszpenzióban mért pH alapján felállított osztályok a következők: Rejtett savanyúság!!!

5 1. A talajok kémhatásának ökológiai jelentősége A növényökológia analitikus korszaka – talaj pH és növényfajok kapcsolatának vizsgálata. Sok esetben találtak összefüggést. A kapcsolat erősségén felbuzdulva acidofil = savanyúságkedvelő bazifil = báziskedvelő és közömbös fajokat különítettek el. sziki sóballanagy csalán

6 1. A talajok kémhatásának ökológiai jelentősége

7 A kapcsolat gyengébbnek bizonyult, ezért inkább acidofrekvens = savanyúságkedvelő bazifrekvens = báziskedvelő és közömbös fajokat különítettek el.

8 1. A talajok kémhatásának ökológiai jelentősége A toleranciatartomány szélessége alapján különböztetjük meg az euriök és a sztenök fajokat. Az euriök (vagy euriöcikus) fajok ökológiai valenciája (toleranciától függő elterjedtsége különböző biotópokban) tág, s ezért sokféle biotópban élnek (pl. mindenütt előforduló, ún. ubikvista gyomnövények és állati kártevők).

9 1. A talajok kémhatásának ökológiai jelentősége Az előbbiekkel szemben a sztenök (vagy sztenöcikus) fajok ökológiai specialisták, ugyanis ökológiai valenciájuk szűk, és csak kis számú, meghatározott típusú biotópban találhatók meg.

10 1. A talajok kémhatásának ökológiai jelentősége A társulási és versengési viszonyoktól függetlenül ragaszkodnak termőhelyükhöz. Sztenöcikus elemek obligát sztenöcikus elemek fakultatív sztenöcikus elemek Csak a kedvezőbb biotópok kiélezettebb kompetíció- viszonyai miatt kényszerülnek elfoglalni kedvezőtlenebb, versenymentesebb biotópokat. Pl. obligát halofitonok (sótűrők) és kőzetspecialista (szerpenti-, dolomit-, nikkel-, gipsz- vagy mangánjelző). (acidofil, bazofil, xerofil, mezofil, higrofil, nitrofil, nitrofób)

11 1. A talajok kémhatásának ökológiai jelentősége obligát sztenöcikus fajok pl. a tőzegmohalápi növények

12 1. A talajok kémhatásának ökológiai jelentősége MAGAS SÓTARTALMAT JELZŐ NÖVÉNYEK

13 - A talaj magas sótartalmát jelzik az obligát sótűrő növények, pl.: a sziki mézpázsit (Puccinellia limosa), a bárányparéj (Camphorosma annua), a sziki sóballa (Suaeda maritima), a sziki útifű (Plantago maritima), a sziki csenkesz (Festuca pseudovina), a sziki szittyó (Juncus gerardi), a sziki őszirózsa (Aster tripolium ssp. pannonicum), magyar sóvirág ( Limonium gmelini subsp. hungaricum ). 1. A talajok kémhatásának ökológiai jelentősége

14 bárányparéj (Camphorosma annua) 1. A talajok kémhatásának ökológiai jelentősége

15 sziki szittyó (Juncus gerardi) Hortobágyi Nemzeti Park Mézpázsitos szikfoktársulás 1. A talajok kémhatásának ökológiai jelentősége

16 sziki őszirózsa (Aster tripolium ssp. pannonicum) Fotó: Kovács Gábor Hortobágyi Nemzeti Park Ürmös szikes gyep 1. A talajok kémhatásának ökológiai jelentősége

17 MAGNÉZIUMJELZŐ NÖVÉNYEK 1. A talajok kémhatásának ökológiai jelentősége

18 Magnéziumjelző növények dolomitkőzeten vagy szerpentíntalajokon fordulnak elő. Dolomiton jelenik meg pl.: a magyar gurgolya (Seseli leucospermum) 1. A talajok kémhatásának ökológiai jelentősége

19 és a pilisi len (Linum dolomiticum). 1. A talajok kémhatásának ökológiai jelentősége

20 -Az ún. nitrofrekvens növények a talaj magas N-tartalmának indikátorai: nagy csalán (Urtica dioica), tatárlaboda (Atriplex tatarica), nagy útifű (Plantago major), szőrös disznóparéj (Amaranthus retroflexus), mezei sóska (Rumex acetosa), hagymaszagú kányazsombor (Alliaria petiolata), fekete bodza (Sambucus nigra), ragadós galaj (Galium aparine). 1. A talajok kémhatásának ökológiai jelentősége

21 - A szilikátjelző növények savanyú, ásványi anyagokban szegény talajokon nőnek: tőzegmohák (Sphagnum fajok), csarab (Calluna vulgaris), áfonya (Vaccinium fajok), szőrfű (Nardus stricta), erdei sédbúza (Deschampsia flexuosa), seprőzanót (Sarothamnus scoparius), egynyári szikárka (Scleranthus annuus). 1. A talajok kémhatásának ökológiai jelentősége

22 vörös áfonya Vaccinium vitisidaea 1. A talajok kémhatásának ökológiai jelentősége

23 fakultatív sztenöcikus fajok p l. olyan növényfajok, amelyek elterjedésük klimatikus határán kőzet- vagy talajspecialistaként viselkednek (pl. törpefenyő, cserszömörce), areájuk belsejében viszont nem válogatósak

24 1. A talajok kémhatásának ökológiai jelentősége

25 3. A talajok levegőgazdálkodásának ökológiai jelentősége Talajlevegő A talajlevegő páratartalma nagyobb, O 2 -tartalma kisebb, mint a fölötte lévő levegőé. CO 2 -tartalma szor nagyobb, mint a levegőé. Oka: mikroba és gyökérlégzés Átl. évi 4000 m 3 CO 2 keletkezik a talajban. A talaj levegőzésének sebessége és mértéke a talajélet fontos tényezője (redukciós-oxidációs viszonyok, glejesedés, toxicitás stb.).

26 3. A talajok levegőgazdálkodásának ökológiai jelentősége A levegőzöttségi viszonyok jelentős hatással vannak a szervesanyag képződésére/átalakulására. anaerob viszonyok tőzegesedés rossz levegőzöttség mikorbiológiai tevékenység aerob: nitrogénkötő, nitrifikáló, kénbaktériumok levegőtlenség-fejlődés csökkenése-gyomosodás Mocsári ciprus és a mangrove vegetáció légzőgyökérrel biztosítja a levegőellátottságot. A mangrove ezen kívül elevenszülő, ezzel védekezik a levegőtlenség káros hatásai ellen. Földigiliszta a felszínre mászik.

27 Prokar i-óták Gom- bák Víru- sok NövényekÁllatok mikromagasab b rendű mikromezomakro (100 µm) (2 mm) (20 mm) Baktéri -umok (5 µm) mikro- gombá k 0,1 µm algákmagvak, rizómák, gumók, hagymák, gyökerek, (100 µm) egy- sejtűek ugró- villás ok rovarok (50 µm) (10 µm) fonál- férgek terme szek puha- testűek Sugár- gombá k makro- gombá k atkák földi- gilisztá k (10 µm) (20 mm) ciano- bakté- riumok Az edafon összetevői 6. Élőlények a talajban

28 Nematoda 50 Alga Protozoa Gomba Actinomycetes Baktérium Plaster (1992) becslése alapján kb. 1 ml talajban a következő élőlények találhatóak:

29 Protozoák – egysejtűek (véglények) A pH-hoz hasonlóan a Protozoák mennyisége is kapcsolatban van a talajtulajdonságokkal. Minél többet találunk belőlük, annál jobb a kultúrállapota a talajnak. A jó állapotú talajban nemcsak a számuk, de a sokféleségük is nő. Lehetnek: a) ostorosok (Flagellata) b) gyökérlábúak (Rhizopoda) (pl. amőbák) Varga ostorosokból erdőtalajon 80e/g-ot számolt, homoktalajon 10e/g-ot. 6. Élőlények a talajban Kisfilmek:

30 2 Amoeba proteus 3 Amoeba radiosa 4 Amoeba polypodia Protozoák Lehetnek: 1.baktériumfalók, 2. ragadozók, 3. kannibalisták, 4. szaprofágok. 6. Élőlények a talajban

31 Protozoákból Brodszkij szerint: 1. Nagyon gyengén aktív talajban <1000/g, 2. Gyengén aktív talajban /g, 3. Közepesen akítv talajban 10e-100e/g 4. Igen aktív talajban 100e-500e/g, 5. Erősen aktív talajban 500e< 6. Élőlények a talajban

32 Rossz kultúrállapotú talajban a csillósok elvesztik uralmukat, és a gyökérlábúak kerülnek az első helyre. Nem homogén elterjedésűek, hanem gócpontok mentén élnek (rothadó anyag és gyökerek mentén). Bár az egysejtű állatok képesek egy óra alatt 30e baktériumot fölfalni, bizonyították, hogy a nagyobb véglény-aktivitás nagyobb mikrobiológiai aktivitást eredményezett. Megállapították, hogy a a baktériumokkal való együttélésük során nő a CO 2 mennyisége, holott csökken a baktériumok száma, de ezzel párhuzamosan nő a szaporodásuk üteme. A véglények egyszerűbb vegyületekké alakítják a bonyolult szerves anyagot, így elérhetővé teszik a magasabb rendű növények számára. 6. Élőlények a talajban

33 RétegmélységBaktériumszám/g talaj (cm)aerobanaerobösszes Élőlények a talajban Baktériumok a talajban Szerepük: lebontók, felszabadítják a tápanyagokat, betegségeket terjesztenek vagy semlegesítenek (penicillin).

34 Gyökéren belül élő mikrogombák 6. Élőlények a talajban Glomus intraradix

35 6. Élőlények a talajban Mycorrhiza spóra Glomus intraradix

36 6. Élőlények a talajban Gigaspora rosea Óriás endomichorrhyza spóra

37 6. Élőlények a talajban Rhizobium trifolii (valódi baktériumok közé tartozik – Eubacteria)

38 6. Élőlények a talajban Nitrosomonas – nitrifikáló baktérium, Eubacteria

39 6. Élőlények a talajban Azotobacter ciszta – N fixáló, Eubacteria

40 6. Élőlények a talajban Rhizobium pillangós hajszálgyökéren

41 6. Élőlények a talajban Puhatestűek Földigiliszták Szerepükre először Darwin hívta fel a figyelmet (1837)! A giliszták kozmopoliták, bár vannak olyan fajok, amelyek bizonyos talajtípusokat előnyben részesítenek. Mindenevők: falevelek, nyers hús, zsír, elhalt férgek, talaj, baktériumok, férgek, kisebb gerinctelen állatok.

42 6. Élőlények a talajban A giliszták és a talajélet: 1.Nő a légjárhatóság, levegőkapacitás, vízáteresztő képesség, 2. Nő a nitrifikáló baktériumok száma, 3. Élénkül az aerob cellulózbontó baktériumok tevékenysége, 4. A gyökerek felhasználják a mélyebbre hatolásra a járatokat, jobb tápanyagfelvevő képesség, 5. Szárazabb talajokban kiemelten javul a vízgazd., 6. Az emésztőcsatornán áthaladt talaj veszít savanyúságából, 7. Mull típusú szerves anyagnak tekinthető az ürülék, 8. Az áthaladt szerves a. oldhatósága, N-tartalma és ásványianyag-tartalma nő, 9. Tölgy lehullott lombtakaróját 1 év alatt képesek feldolgozni, 10. A mikroorganizmusok többsége élve halad át a bélcsatornán, 11. Ürülékükben aktívabb a biológiai aktivitás, 12. Járataikat tartós váladékkal összaragasztják, kitapasztják, 13. Jelentős szerepük van a morzsalékosság kialakításában, 14. A műtrágyák alkalmazása csökkenti a mennyiségüket.

43 6. Élőlények a talajban Az ugróvillások talajtani jelentősége 1.Minden rothadó-korhadó anyagot fölfalnak a talajban és felszínén, 2. Nagymértékben hozzájárulnak a humuszképződéshez, 3. Ürüléküket könnyebben alakítják át a mikroorganizmusok humusszá, 4. 1m 2 területen kb. évi 180g humuszt termelnek, 5. Jól jelzik a talaj öregedését, a talaj fizikai és kémiai jellemzésére jobban felhasználhatóak, mint a fizikai és kémiai laboratóriumi módszerek, mert öreg talajban csak a legfelső rétegben fordulnak elő.

44 6. Élőlények a talajban A bogarak talajtani jelentősége 1.Rét 0-3 cm-es rétegében 140 kifejlett bogarat és 910 lárvát, homokos szántóföldön 290 bogarat és 350 álcát számoltak össze m 2 -enként. 2. Jelentőségük hasonló a gilisztákéhoz. 1.Szellőzés – biológiai aktivitás, 2. N-ben gazdag (évi 100e rovar) és szegény (magvak) tápanyagok, 3. Trágyázzák a talajt, 4. Gyakran 1 m mélyen átforgatják, 5. A talajképződés előfutárai, 6. Humuszban gazdagodik a talaj, stb. A hangyák talajtani jelentősége A gerincesek talajtani jelentősége

45 TalajélőlényekRét, legelőÁrpaföld Gyökerek20-901,46 Baktériumok1-20,73 Sugárgombák0-2- Gombák2-51,63 Egysejtűek0-0,50,07 Fonálférgek0-0,20,002 Gyűrűsférgek0-2,50,056 Egyéb állatok0-0,50,0006 Talajélőlények tömege (t/ha) rét-legelőn és árpaföldön 7. Emberi hatások


Letölteni ppt "2. EA 2005. február 14. 1. A talajok kémhatásának ökológiai jelentősége 2. A talajok tápanyagainak ökológiai jelentősége 3. A talajok levegőgazdálkodásának."

Hasonló előadás


Google Hirdetések