Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Információ tömörítés statisztikai lehetőségei adott lakossági megkérdezéses vizsgálatban Horváthné Dr. Kovács Bernadett adjunktus Regionális Gazdasági.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Információ tömörítés statisztikai lehetőségei adott lakossági megkérdezéses vizsgálatban Horváthné Dr. Kovács Bernadett adjunktus Regionális Gazdasági."— Előadás másolata:

1

2 Információ tömörítés statisztikai lehetőségei adott lakossági megkérdezéses vizsgálatban Horváthné Dr. Kovács Bernadett adjunktus Regionális Gazdasági és Statisztika tanszék KE-GTK A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XI. VÁNDORGYŰLÉSE KAPOSVÁR, NOVEMBER 21-22

3 A Balaton déli vízgyűjtőjének lakossági megkérdezéses vizsgálata során a környezethez és annak védelméhez kapcsolódó attitűdök és cselekvési minták leírását tűztük ki célul. Az 500 fős megkérdezés olyan lakossági csoportokat célzott, amelyekről feltételezzük, hogy a déli vízgyűjtő víztestei miatt környezeti konfliktusokkal szembesülnek. Jelen előadásban a felmérés egyes információs blokkjainak feldolgozásához szükséges statisztikai információtömörítési eljárásokat értékelem. Célkitűzés

4 A statisztikai információ A vizsgálat tárgyát képező egységek összességét, halmazát statisztikai sokaságnak nevezzük. A sokaság egyedeit jellemző tulajdonságokat ismérvnek nevezzük. Ismérvváltozatok – mérési skálák Mérési szint – eszközkészlet

5 Egy ismérv szerinti elemzés Az adatok osztályozáson túlmutató elemzése akkor lehetséges, ha az ismérvváltozatok arány- /különbségskálán mérhetők A nominális vagy sorrendiségi megkülönböztethetőséget biztosító adatok esetében kiemelt eszközök - a számításuk módjában - az arányképzést elkerülik; (helyzeti középértékek, kvantilisek, terjedelem-mutatók, szélsőértékek, stb.)

6 Több ismérv szerinti elemzés Összefüggés-vizsgálatok A sokaság egyedeinek valamely nem közös tulajdonságát rögzítjük – részsokaságokat hozunk létre A feltétel nélküli megoszlások és a feltételes megoszlások egymáshoz való viszonya mutatja meg az ismérvek közötti kapcsolatot. A kapcsolat vizsgálata választ ad: –van-e kapcsolat –milyen szoros a kapcsolat –hogyan következtethetünk az egyik ismérvváltozathoz tartozásból a másik ismérvváltozathoz tartozásra

7 Több ismérv szerinti elemzés Az egyidejűleg vizsgált ismérvek típusa (és száma) befolyásolja azt, hogy fenti megállapításainkat milyen statisztikai eszköz segítségével tehetjük meg.

8 Az ismérvek típusa és a kapcsolatok mérési szintje ismérvek típusa(i) minőségi vagy területi ismérvek mennyiségi és minőségi/területi ismérv két mennyiségi ismérvkét rangsorszám sor mérési skála nominális nominális és arány- /intervallum arány-/intervallumordinális kapcsolat típusa asszociációvegyeskorreláció, regressziórangkorreláció

9 Mérési szintek a lakossági megkérdezéses vizsgálatban A Balaton déli vízgyűjtőjének lakossági megkérdezéses vizsgálata során 25 település népességi kvóta szerinti kérdőíves felmérésére hét témakörben került sor. A jelen tanulmányban megfogalmazott célkitűzés eléréséhez a kérdésblokkok zárt kérdéseit választottuk a megkérdezett lakóhelye, Balaton iránti, valamint a környezettudatosságra és környezeti állapotra vonatkozóan. A megkérdezettek a témakörben feltett állításokkal való egyetértés mértékét ötfokozatú Lickert skála segítségével adták meg.

10 Mérési szintek a lakossági megkérdezéses vizsgálatban – folyt. Az elemzések során a lakosság területi szinten elkülöníthető csoportjainak (csoportképző ismérv) a vizsgált változókra gyakorolt hatását vizsgáltuk. A területi szintű csoportképző ismérvként a település- szintet, a Balaton Kiemelt Üdülőkörzethez való viszonyt, illetve a Balaton déli vízgyűjtőjének víztestei szerinti csoportok válaszait értékeltük. A megkérdezéses vizsgálat során ötfokozatú Lickert- féle skálán adott válaszok értékeit dolgoztuk fel.

11 Mérési szintek a lakossági megkérdezéses vizsgálatban – folyt. mérési szint / skálaismérvismérvváltozatok nominális településtípus partmenti BKÜ nem partmenti BKÜ (háttér) nem BKÜ víztest (település fekvése) Nyugati övcsatorna Keleti Bozót-árok Jamai patak Tetves patak Nagymetszés patak Köröshegyi séd Endrédi patak Cinege patak ordinálisegyetértés 1 – 5 osztályzatok (ill. NV/NT) NEM PARAMÉTERES ELEMZÉSI MÓDSZEREK

12 A déli vízgyűjtő települései 1.ábra: A települések elhelyezkedése a víztestek mentén Forrás: Barna R. (KE-GTK) szerkesztése

13 Problémafelvetés A területi különbségek statisztikai igazolására alkalmas megfelelő szintű módszer(ek) megválasztása. –specifikáció –alkalmazás feltételei –paraméteres eljárások eredményei A területi különbségek mutatószámban való megjelenítése. –konfliktustér más szereplőinek felmérése –modell –térképes ábrázolás

14 Állításblokkok – egyetértési mutató Összesített egyetértés kategória kialakítása A kérdésblokkba tartozó állításokkal való egyetértés válaszadónként összesített pontszámát standardizáltam. A standardizálásánál előnyben kívántam részesíteni a Lickerts skála sajátosságából eredően a nem paraméteres mutatók kínálta lehetőségeket. Az általam használ képlet így az adott értéknek a változó maximumától való eltérésének, valamint a változó terjedelmének arányát számszerűsíti.

15 Állításblokkok – egyetértési mutató ahol Zaz i-dik állítás j-dik válaszadójához tartozó standardizált érték; x j a válaszadó által adott egyetértési összpontszám; x i;j pedig az i-dik állításhoz és j-dik válaszadóhoz tartozó egyetértés pontszáma. Az így kapott, 0-tól 1-ig terjedő standardizált értékek alapján kategóriákat alakítottam ki az alábbiak szerint: 0-0,20-ig az 1-es; 0,21-0,40-ig a 2-es; 0,41- 0,60-ig a 3-as; 0,61-0,80-ig a 4-es és 0,81-1,00-ig az 5-ös kategóriához soroltam a válaszadót.

16 Eredmények és értékelésük 1. Lakóhely iránti attitűd A kérdésblokk a lakóhellyel (település) különböző szempontok szerinti elégedettség mértékét, illetve fejlődésével kapcsolatos anticipációkat vizsgált. A vizsgálatok céljával összhangban feltételezzük, hogy kategorizálhatjuk a területi szintek változók eltérése alapján képezhető csoportjait. A lakóhellyel kapcsolatos attitűdöt vizsgáló kérdésekre kapott válaszokat grafikusan szemléltettük. A módszer arra alkalmas, hogy az eltérő mediánpontszám mintázatot vizuálisan azonosíthassuk. A pontszámok mediánjainak megjelenése válaszonként (1. ábra) azt mutatja, hogy vannak olyan települések, ahol pontszámok mediánja sok esetben az 5-ös érték, azaz ahol a válaszadók több kérdést is a legmagasabb pontszámmal értékeltek.

17 Eredmények és értékelésük 1. Lakóhely iránti attitűd felmérése 2. ábra: A pontszámok medián értékei a lakóhellyel kapcsolatos kérdésekre, település szerint

18 Eredmények és értékelésük 1. Lakóhely iránti attitűd A vizsgálatok további árnyalási szempontjai voltak, hogy a) a település típusa és b) a településhez kötődő víztest mint csoportosító ismérv a lakosság attitűdjének alakításában meghatározó tényező-e. Az elemzésben a tényezők nominális, a változók pedig ordinális skálán mérhetők, ez alapvetően a kereszttábla elemzésnek, mint nem metrikus skálán mérhető adatok összefüggésének vizsgálati lehetőségét vetik fel. Általánosságban elfogadott módszerként a kettőnél több változót tartalmazó nem metrikus összefüggések részletes vizsgálatához a regresszió és korreláció analízis, illetve azokra épülő módszerek is ajánlottak. Jelen tanulmányban a nem paraméteres eljárások és a numerikus/ordinális skálán mérhető változókra alkalmazható összefüggésvizsgálatok eredményeit mutatjuk be, amelyek összevethetők más szerzők eredményeivel.

19 A településtípus összefüggése a lakosság lakóhelyre vonatkozó attitűdjével A válaszokra adott pontszámok települések közötti eltérésének átfogó szemléltetésére olyan komplex mutatók kerestem, amely a válaszadók mind a 11 A3-as blokkba tartozó kérdésre adott válaszait tükrözik. Az egyes állításokra adott Lickert skála pontszámokat (1-5) válaszadónként összegeztem, a 0-1 intervallumra történt standardizálás után 5 kategóriát alakítottam ki. Az összefüggés vizsgálatát elvégeztem az így kapott komplex pontszám (összesített egyetértés kategória) és a település típusa között is.

20 A településtípus összefüggése a lakosság lakóhelyre vonatkozó attitűdjével 3. ábra: Az A3a blokk összesített egyetértés-kategóriába tartozó válaszadók száma, településtípusonként Az oszlopok azoknak a településeknek a tapasztalt gyakoriságát (n) jelzik, amelyek a lakosság lakóhelyre vonatkozó attitűdjének az adott összesített egyetértés kategóriákba esnek.

21 A településtípus összefüggése a lakosság lakóhelyre vonatkozó attitűdjével A statisztikai értékelést kereszttábla elemzéssel végeztük, ahol a kategóriaváltozók a településtípus (3) és az összesített egyetértés kategóriák (5); valamint a mérőszám a tapasztalati gyakoriságoktól a függetlenség esetén várt gyakoriságok eltérését számszerűsítő Pearson-féle χ 2. A szignifikáns kapcsolat meglétét a négyzetes kontingencia kétoldali tesztjével végeztük. A vizsgálat p<5% szinten igazolta a településtípusok közötti eltérést a válaszadók lakóhellyel kapcsolatos attitűdje között. Ez alapján a partmenti, a háttér- és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzethez nem tartozó települések lakosságáról egyértelműen kijelenthető, hogy lakóhelyüket eltérő attitűddel értékelik.

22 Nem volt szignifikáns a lakóhely partmenti, háttér település és nem BKÜ település besorolása (település típusa) alapján a A3a 3. az egészségügyi ellátással és az A3a 4. oktatási, művelődési lehetőségekkel való megelégedettség szempontjából. A további kilenc kérdésben azonban statisztikailag értékelhető eltérés tapasztalható a válaszadók lakóhellyel kapcsolatos attitűdjében a település típusa szerint (p<5%). A településtípus összefüggése a lakosság lakóhelyre vonatkozó attitűdjével

23 5. ábra: A lakóhellyel kapcsolatos attitűdre vonatkozó egyes állításokkal való egyetértés mértéke az eltérő település típusokon

24 A víztest szerinti hovatartozás összefüggése a lakosság lakóhelyre vonatkozó attitűdjével Az összefüggés vizsgálatát elvégeztem a összesített egyetértés kategória és a vízgyűjtő területek között is; illetve az egyedi állításokkal való egyetértés és a víztest szerint. szignifikáns eltérés volt tapasztalható p<5%

25 A víztest szerinti hovatartozás összefüggése a lakosság lakóhelyre vonatkozó attitűdjével 5. ábra: Az A3 blokk kérdéseire adott válaszpontszám kategóriákba tartozó válaszadók száma, vízgyűjtő területenként

26 Eredmények és értékelésük A környezettudatosság megnyilvánulása az egyén szintjén A kialakított módszer használhatóságának vizsgálatára került sor a felmérés más állításblokkjainak esetében. Utóbbiak közül az egyén szintjén megvalósuló környezettudatosság és a település típusa, illetve elhelyezkedése közötti kapcsolatot mutatom be. A C6 állításblokk esetében kialakított összesített egyetértési mutató (kategóriák) és a település típusa között nem volt igazolható az összefüggés. A víztestek szerinti elhelyezkedés azonban szignifikáns a lakosság egyén szintű környezettudatosságában.

27 A lakosság környezettudatossága 6. ábra: A településtípus és a környezettudatosság összefüggése (P=0,204) 7. ábra: A víztest szerinti elhelyezkedés és a környezettudatosság összefüggése (P<1%)

28 A vizsgálatok eredményeinek összegzése az összesített egyetértés mutató használható a településtípusok/víztestek szerinti elhelyezkedés közötti attitűd eltérések kimutatására nem megoldott azonban sem a vizsgált területi szintek közötti eltérés helyének megállapítása, sem az adott területhez kapcsolható „attitűdszint” megadása szakirodalmi források szerint a névleges / sorrendi ismérvek közötti összefüggések jellemzőinek feltárására számos egyéb χ 2 - re alapuló mutatószám mindegyikének hátránya, hogy kettőnél több ismérvváltozat esetén az egyik ismérvváltozathoz való tartozás alapján nem egyértelműsíthető a másik ismérvváltozathoz való hovatartozás.

29 A vizsgálatok eredményeinek összegzése A kettőnél több ismérvváltozatok szerinti összefüggés-vizsgálatok esetén két megoldás kínálkozhat: –jelentős kézimunkaigényű páronkénti asszociációs elemzések –az ismérvváltozatok számának szakmailag indokolható redukciója (összevonás) –kompromisszumok megengedésével „nagyvonalúan” bánni az alacsonyabb mérési szintű adataink esetén az elvárthoz képest magasabb szintű elemzési eszközöknek való megfeleléssel szemben

30 A vizsgálatok eredményeinek összegzése Az elemzések folytatásaként a kategóriaváltozók számának csökkentése mellett a páronkénti összefüggésvizsgálatokat kezdtem meg, ígéretesek. Módszertanilag hiánypótlónak és ezért fontosnak tartom a nem paraméteres eljárással nyert eredmények összevetését a „magasabb” szintű elemzési módszerek által nyerhető eredményekkel.

31 Köszönöm a megtisztelő figyelmet! TÁMOP A-11/1/KONV PROJEKT


Letölteni ppt "Információ tömörítés statisztikai lehetőségei adott lakossági megkérdezéses vizsgálatban Horváthné Dr. Kovács Bernadett adjunktus Regionális Gazdasági."

Hasonló előadás


Google Hirdetések