FUNKCIONÁLIS VÁROSI TÉRSÉGEK ÉS AZ EZEKRE ÉPÜLŐ FEJLESZTÉSPOLITIKA

Az előadások a következő témára: "FUNKCIONÁLIS VÁROSI TÉRSÉGEK ÉS AZ EZEKRE ÉPÜLŐ FEJLESZTÉSPOLITIKA"— Előadás másolata:

1 FUNKCIONÁLIS VÁROSI TÉRSÉGEK ÉS AZ EZEKRE ÉPÜLŐ FEJLESZTÉSPOLITIKA
Magyar Regionális Tudományi Társaság VI. Vándorgyűlés Gödöllő 2008

2 A szekció témájának megfelelő sajátos vidékértelmezés
Kontextus: ESDP (1999) területpolitikai fejlesztési irány: kiegyensúlyozott és policentrikus városhálózat és új város-vidék viszony kialakítása. Lipcsei Charta (2007): városrégió szintű együttműködés (partnerség) szükséges, a városok felelősek térségük területi kohéziójáért. A város és a környező vidéke együttműködése, funkcionális egységként való kezelése MTA RKK• 2008

3 Visszacsatolás a vidékies–városias térségekre
A város és vidéke együtt sorolható be az urbánus és a rurális térségekbe Besorolás területi szintje OECD (település, térség) EU/ESPON NUTS 3 Magyarország NUTS 4 (?) Európa Tanács Vidéki Térségek Európai Chartája (1996): a vidék olyan falvakat és kisebb városokat tartalmazó térség ahol: „számottevően alacsonyabb a lakosság, a gazdasági, szociális és kulturális struktúrák koncentrációja; a terület nagyobb egységét mezőgazdasági, erdőgazdasági, természetvédelmi, és kikapcsolódási célokra használják.” MTA RKK• 2008

4 INDOKOK AZ FVT-K MELLETT: a település értelmezése
Mendöl Tibor: „Településen értjük egy embercsoportnak, az embercsoport lakóhelyének és munkahelyének térbeli együttesét.” (Általános településföldrajz. – Budapest, 1963.) Emberek (családok, helyi társadalom) mindennapi életének tere (lokalitás, életvilág), formailag a mindennapi társadalmi-gazdasági lét helyhez kötött objektivációi (műszaki, fizikai keret, hardver) tartalmilag egy konkrét helyi társadalom (szoftver). A távolság leküzdésének új dimenziói (e-közigazgatás, e-gazdaság) Emberek egyre növekvő hányadánál nem egy egység/település MTA RKK• 2008

5 INDOKOK AZ FVT-K MELLETT: város–falu összetartozás
Csak együtt, egymás viszonylatában értelmezhetők Minden központi helynek (városnak), az ott ellátott funkciónak van vonzáskörzete/régiója Minden helyben nem kielégíthető szükségletet más – legtöbbször magasabb státuszú – településen veszünk igénybe Város-falu különbségek és azok változásai: Jogi, közigazgatási (egyenlő önkormányzati státusz, városi rang devalválódása, „ez a falu város” szindróma ) Mennyiségi különbségek (összemosódik alsóbb szinteken) Gazdasági tevékenység jellege (falun is megjelenik a szekunder és tercier szektor) Morfológiai megjelenés Életmód Történelmi kategóriák  a kapcsolat tartalma változik A város-falú közötti különbségekről a funkciómegosztásra helyeződik a hangsúly MTA RKK• 2008

6 INDOKOK AZ FVT-K MELLETT: hazai és nemzetközi tapasztalatok
Magyar előzmények Uniós (ESPON ) kutatások Funkcionális városi körzetek (FUA): város és az általa (gazdaságilag) integrált térség Nagyvárosi növekedési körzetek (MEGA 1+4) Nemzetközi/nemzeti jelentőségű körzetek Regionális/helyi jelentőségű körzete MTA RKK• 2008

7 Az FVT-kre épülő hazai fejlesztéspolitika alappillérei (vitakérdései)
Funkcionális megközelítés Az egyes elemek a rendszerben betöltött funkciói alapján értékelhetőek és fejlesztendőek a városi gazdaság és közszolgáltatási rendszerek (oktatás, EÜ stb.) előtérbe helyezése (Funkcionális) alapegység? Települések jelentős része önmagában nem megítélhető és nem képes a megkívánt funkciók teljesítésére. Kistérség? Munkaerő vonzáskörzet? Kiinduló vizsgálati egységek (status quo)!  funkcionális városi térségek Policentrizmus: vertikális (hierarchia) és horizontális együttműködés MTA RKK• 2008

8 Funkcionális városi térségek (FVT) Magyarországon
FVT: a város, mint térszervező, munkaerőpiaci és szolgáltató központ és az általa integrált térség (lehet két, vagy több központ is) Város és vidéke, a vidék és a központja, városrégió Formai kereteket ad az új város–falu viszony megteremtéséhez is: Nyertesek, akik az új munkamegosztásban megtalálják a helyüket Akik továbbra is megmaradnak a vesztes pozícióban, azok számára új programok kellenek Nagyságát alapvetően meghatározza a napi ingázás, a munkaerővonzás, a szolgáltatások vonzáskörzetei és az elérhetőség. MTA RKK• 2008

9 EU új területpolitikai irányelve
Policentrizmus EU új területpolitikai irányelve Előfeltevés: a policentrikus térstruktúra hatékonyabb, méltányosabb és fenntarthatóbb mint a monocentrikus Kiegyenlítettebb térstruktúra kialakítása, a szubszidiaritás elvét követő decentralizáció A dinamikus központokra támaszkodva be kell vonni a perifériákat a fejlődésbe Morfológiailag és funkcionálisan is értelmezendő, távlatilag a kettő összehozandó Gyakorlatban: koncentrált decentralizáció A funkciók hatékony teljesítése a különböző szintű központokba Elérhetőség és a hozzáférés méltányos biztosítása (e-ügyintézés, a termék vagy a fogyasztó rugalmas mozgatása) MTA RKK• 2008

10 Gazdaságosság, lépték/nagyságrend, koncentráció
Az egyenrangú települések/FVT-k együttműködésére (hálózatosodására) épülő koncepció érvényessége A hierarchikus városrangsor nem ellentétes a települések sokszínűségének a fenntartásával (ESDP 71.) Gazdaságosság, lépték/nagyságrend, koncentráció Barabási A. L. (2003) skálafüggetlen hálózatok Rimmer (1966) halászfalvak strukturálódása Ab ovo létező vertikális térstruktúra – bennfoglaltság Kapcsolatok: ott ahol fizikai mozgással jár, megmarad a szomszédság, a fizikai közelség jelentősége MTA RKK• 2008

11 A települések és FVT-k vertikális és horizontális struktúrája
A városhierarchia és a térstruktúra egymásnak megfeleltethető Hierarchiában elfoglalt helyet meghatározza: Nagyságrend és a funkciók komplexitása Gazdasági erő/aktivitás (munkahely, GDP stb.) Üzleti, fogyasztási szolgáltató központ Településhálózati adottságok, földrajzi helyzet Funkciómegosztás az azonos nagyságú/funkciójú települések (FVT-k) és az FVT-ken belül MTA RKK• 2008

12 Vertikális struktúra:
AZ FVT-k struktúrája Vertikális struktúra: Budapesti metropolisz térség (5 szintű feladatellátás) Nemzeti/nemzetközi jelentőségű funkcionális nagyvárosi térségek (5+2+??) Regionális jelentőségű nagyvárosi térségek (két szintű feladatellátás) Térségi szerepkört betöltő kisvárosi térségek (alapfokú ellátás) FVT-n belüli (lehetséges) struktúra Funkcionális kistérségek Funkcionális mikrotérségek MTA RKK• 2008

13 A falvak lehetséges szerepe a funkciómegosztásban
A munkavállalók fele már ma is a városokban dolgozik A „falusi lakosság” 10–15%-a él a mezőgazdaságból és 25–35%-a helyi feldolgozóiparban és a szolgáltatásokban dolgozik Lehetséges (új) funkciók lakóhely, üdülőhely, napi rekreáció, pihenés, ipar, közszolgáltató vállalatok, intézmények telephelye, (szennyvíztelep, hulladéklerakó, kórház, szanatórium, idősek otthona stb.), tájfenntartás, „természetvédelem”, ökológiai egyensúly biztosítása stb. MTA RKK• 2008

14 Intézményrendszer (folyamatosan alakuló gyakorlatorientált rendszer)
A jelenlegi struktúra továbbfejlesztése Települési (FVT) státuszoknak (hierarchiának) megfelelő differenciált hatáskör (funkció) telepítés Magasabb státuszú FVT-k körzeti ellátási felelősségének feladatteljesítéshez kötött meghatározása Önkormányzatok társulásán és az egyes funkciók szerződéses ellátásán alapuló hálózatosodás Az FVT-k kezdetben a fejlesztéspolitikai intézményrendszerbe tagolódnak, hozzájárulnak a jelenleg is formálódó „kistérségi” szint továbbfejlesztéséhez MTA RKK• 2008

15 Eszközrendszer Tervezés: be kell illeszteni az FVT-ket a fejlesztési és rendezési tervezésbe OTK, OTrT FVT-ket lefedő közös fejlesztési stratégia, program és szerkezeti terv Finanszírozás: alapvetően a jelenlegi fejlesztési és működési forrásokat lehet/kell a funkciókhoz, az FVT-khez illeszteni Szintenkénti feladatlista és -mutatók meghatározása Az állami fejlesztési és működési kiadások ezekhez igazítása Az FVT-ken belüli közös feladatellátásnak és fejlesztéseknek prioritást kell kapniuk az EU-s fejlesztési források felhasználásánál is Megvalósítás érdekében bevezetendő: terv-, program- és területrendezési szerződések MTA RKK• 2008

16 Gyakorlati alkalmazás (VÁTI 2008)
MTA RKK• 2008

17 PÉCS – 2010 CULTURAL CAPITAL OF EUROPE
MTA RKK• 2008