Bevezetés a pedagógiába Előadás gyógypedagógia szakos hallgatóknak Pukánszky Béla SZTE JGYPK.

Az előadások a következő témára: "Bevezetés a pedagógiába Előadás gyógypedagógia szakos hallgatóknak Pukánszky Béla SZTE JGYPK."— Előadás másolata:

1 Bevezetés a pedagógiába Előadás gyógypedagógia szakos hallgatóknak Pukánszky Béla SZTE JGYPK

2 Tankönyv: Czike Bernadett (szerk.:) Bevezetés a pedagógiába. Szöveggyűjtemény. Eötvös József Könyvkiadó, Budapest, 1996.

3 I. A pedagógia mint tudomány

4 1. A pedagógia mint tudomány 1. Mit értünk pedagógia és mit neveléstudomány alatt? 1. Mit értünk pedagógia és mit neveléstudomány alatt? 2. Miben áll a pedagógia tudományossága? 2. Miben áll a pedagógia tudományossága? 3. Melyek a neveléstudomány feladatai, módszerei? 3. Melyek a neveléstudomány feladatai, módszerei? 4. Hogyan segíthetb az elmélet a gyakorló nevelőknek? 4. Hogyan segíthetb az elmélet a gyakorló nevelőknek?

5 1.1. Pedagógia és neveléstudomány Pedagógia szó etimológiája: „pais” = gyermek, „agein” = vezetni. Pedagógia szó etimológiája: „pais” = gyermek, „agein” = vezetni. Gyermekkísérő rabszolga (paidagogosz) ábrázolása egy Kr. e. 5. századból származó vázaképen…

6 …és egy mai ismeretterjesztő műben:

7 Eredetileg: Eredetileg: Pedagógia = a gyakorlati nevelés összes formájával foglalkozott. Pedagógia = a gyakorlati nevelés összes formájával foglalkozott. Ma: Ma: A pedagógia A pedagógia 1. a gyakorlati nevelési folyamat minden formájával és 1. a gyakorlati nevelési folyamat minden formájával és 2. a nevelési valóság tudományos megvilágításával, kutatásával (neveléstudomány) foglalkozik. 2. a nevelési valóság tudományos megvilágításával, kutatásával (neveléstudomány) foglalkozik.

8 A pedagógia tudományágai A pedagógia tudományágai (egy lehetséges felosztás): - általános pedagógia, - általános pedagógia, - pedagógiatörténet, - pedagógiatörténet, - iskolapedagógia, - iskolapedagógia, - szakképzések pedagógiája, - szakképzések pedagógiája, - a szabadidő pedagógiája, - a szabadidő pedagógiája, - szociálpedagógia, - szociálpedagógia, - gyógypedgógia, - gyógypedgógia, - a felnőttoktatás pedagógiája (andragógia), - a felnőttoktatás pedagógiája (andragógia), - szexuálpedagógia. - szexuálpedagógia.

9 1.2. A pedagógia tudományos jellege A nevelés történetében először a filozófusok, majd a teológusok műveiben olvashatunk rendszerezően kifejtett gondolatokat a nevelésről. (Pl. Platón: Állam, Törvények.) ‏ A nevelés történetében először a filozófusok, majd a teológusok műveiben olvashatunk rendszerezően kifejtett gondolatokat a nevelésről. (Pl. Platón: Állam, Törvények.) ‏ Leíró, elmélkedő, esszé-stílusban kifejtett gondolatok számtalan műben szerepelnek. (Pl. Montaigne: Esszék) ‏ Leíró, elmélkedő, esszé-stílusban kifejtett gondolatok számtalan műben szerepelnek. (Pl. Montaigne: Esszék) ‏

10 A tudományos pedagógia viszonylag későn, a 18. század végén alakult ki. A tudományos pedagógia viszonylag későn, a 18. század végén alakult ki. Addig a teológia és a filozófia keretei között tárgyaltak a szerzők nevelési-oktatási kérdéseket. Addig a teológia és a filozófia keretei között tárgyaltak a szerzők nevelési-oktatási kérdéseket. A 20. századi neveléstudományt a sokszínűség jellemzi. A 20. századi neveléstudományt a sokszínűség jellemzi. Ezek az irányzatok két nagy csoportba sorolhatók: Ezek az irányzatok két nagy csoportba sorolhatók: 1. normatív pedagógia 1. normatív pedagógia 2. empirikus pedagógia. 2. empirikus pedagógia.

11 A. Normatív (előíró) pedagógia: A. Normatív (előíró) pedagógia: A nevelés céljával foglalkozik, az alapvető értékekkel foglalkozik, ezekből vezeti le feladatokat és a módszereket. A nevelés céljával foglalkozik, az alapvető értékekkel foglalkozik, ezekből vezeti le feladatokat és a módszereket. Cél: Embereszményből eredeztethető (pl. kalokagathia, uomo universale, protestáns ember, autonóm erkölcs, „tiszta Éniség” stb.). Cél: Embereszményből eredeztethető (pl. kalokagathia, uomo universale, protestáns ember, autonóm erkölcs, „tiszta Éniség” stb.). Feladatok és módszerek: azok az eszközök, utak, módok, amelyek segítségével a cél megközelíthető. Feladatok és módszerek: azok az eszközök, utak, módok, amelyek segítségével a cél megközelíthető.

12 B. Empirikus pedagógia: B. Empirikus pedagógia: Célja az elszakadás a „spekulatív-filozófiai” pedagógiától. Célja az elszakadás a „spekulatív-filozófiai” pedagógiától. A valóság tudományos eszközökkel való megragadására, feltárására törekszik. A valóság tudományos eszközökkel való megragadására, feltárására törekszik. Kutatás-központú, célja az „értékmentesség”. Kutatás-központú, célja az „értékmentesség”.

13 C. Kísérletek e két irányzat összeegyeztetésére: C. Kísérletek e két irányzat összeegyeztetésére: 1. Hermeneutikus-pragmatikus irányzat: 1. Hermeneutikus-pragmatikus irányzat: Az empíria és az értékfilozófiai normák között létezik egy köztes világ, a nevelés világa. Az empíria és az értékfilozófiai normák között létezik egy köztes világ, a nevelés világa. 2. Konstruktivista pedagógia (1980-as évektől): 2. Konstruktivista pedagógia (1980-as évektől): Lényege, hogy az emberi megismerés nem az információk tárolása, egyszerű kumulációja a tudatban, hanem tudásnak a létrehozása, bővítése, konstrukciója, ami személyes, aktív értelmezési folyamatként a megismerő elmében zajlik a már birtokolt tudás bázisán. Lényege, hogy az emberi megismerés nem az információk tárolása, egyszerű kumulációja a tudatban, hanem tudásnak a létrehozása, bővítése, konstrukciója, ami személyes, aktív értelmezési folyamatként a megismerő elmében zajlik a már birtokolt tudás bázisán.

14 A tudományos pedagógia (neveléstudomány) feladata: A tudományos pedagógia (neveléstudomány) feladata: 1. A már létező pedagógiai gyakorlat vizsgálata és értelmezése. 1. A már létező pedagógiai gyakorlat vizsgálata és értelmezése. 2. Modellezés konstruktív-elméleti síkon. 2. Modellezés konstruktív-elméleti síkon. 3. Metaszintű elemzések végzése, reflexiók megfogalmazása a pedagógia tudományosságáról (metapedagógia). 3. Metaszintű elemzések végzése, reflexiók megfogalmazása a pedagógia tudományosságáról (metapedagógia).

15 1.2.1. A tudomány fogalma 1.2.1. A tudomány fogalma A tudományhoz a következő tényezők tartoznak: A tudományhoz a következő tényezők tartoznak: a. A valóság egy meghatározott része, a. A valóság egy meghatározott része, b. meghatározott módszerek, amelyekkel ezt a területet vizsgálni lehet, b. meghatározott módszerek, amelyekkel ezt a területet vizsgálni lehet, c. a rendszer maga, amelyben az új ismeretek elhelyezhetők. c. a rendszer maga, amelyben az új ismeretek elhelyezhetők. A tudomány a valóság egy részéről alkotott, különböző módszerek segítségével nyert és rendszerbe foglalt ismeretek összességét jelenti. A tudomány a valóság egy részéről alkotott, különböző módszerek segítségével nyert és rendszerbe foglalt ismeretek összességét jelenti.

16 1.2.2. A pedagógia tárgya: 1.2.2. A pedagógia tárgya: A nevelés valósága. A nevelés valósága. Ennek vizsgálatakor a következő összefüggésekre kell tekintettel lenni: Ennek vizsgálatakor a következő összefüggésekre kell tekintettel lenni: A nevelés mindig két ember között megy végbe. A nevelés mindig két ember között megy végbe. A nevelő és a nevelendő személy között zajló kölcsönös folyamat. A nevelő és a nevelendő személy között zajló kölcsönös folyamat.

17 Nevelő  Nevelendő   Nevelési célok, Nevelési tartalmak, A nevelés feltételei

18 A nevelés és az oktatás viszonya: A nevelés és az oktatás viszonya: OKTATÁS N E V E L É S NEM OKTATÁS JELLEGŰ NEVELŐ TEVÉKENYSÉGEK

19 1.2.3. A neveléstudomány módszerei: 1.2.3. A neveléstudomány módszerei: Módszer = tervszerű eljárás a valóság egy meghatározott területének feltárására. Módszer = tervszerű eljárás a valóság egy meghatározott területének feltárására. A. Tapasztalati (empirikus) módszerek: A. Tapasztalati (empirikus) módszerek: Pl.: Megfigyelés, kísérlet, interjú, teszt. Pl.: Megfigyelés, kísérlet, interjú, teszt. B. Elméleti megközelítések (megértő módszerek): B. Elméleti megközelítések (megértő módszerek): Belső összefüggések keresése, értékek összefüggéseinek feltárása Belső összefüggések keresése, értékek összefüggéseinek feltárása

20 1.2.4. A neveléstudomány feladatai: 1.2.4. A neveléstudomány feladatai: A nevelési valóság megfigyelése, leírása. A nevelési valóság megfigyelése, leírása. Mi a nevelési valóság? Mi a nevelési valóság? A gyakorlatban zajló nevelési folyamat (kapcsolatrendszer, viselkedés, feltételek, tartalmak, módszerek stb.) ‏ A gyakorlatban zajló nevelési folyamat (kapcsolatrendszer, viselkedés, feltételek, tartalmak, módszerek stb.) ‏ Deszkriptív (leíró) pedagógia Deszkriptív (leíró) pedagógia (pl. A gyakori büntetés agresszív vagy félénk magatartást eredményez.) ‏ (pl. A gyakori büntetés agresszív vagy félénk magatartást eredményez.) ‏ és és preszkriptív (előíró, azaz normatív) pedagógia. preszkriptív (előíró, azaz normatív) pedagógia. (Pl. A gyerekeket bátorítani kell.) ‏ (Pl. A gyerekeket bátorítani kell.) ‏

21 1.3. Az elmélet – gyakorlat problémája: 1.3. Az elmélet – gyakorlat problémája: Elmélet = az adott területről összegyűjtött tudás. Elmélet = az adott területről összegyűjtött tudás. Gyakorlat = A meghatározott célt követő, konkrét élethelyzetekben folytatott tevékenység. Gyakorlat = A meghatározott célt követő, konkrét élethelyzetekben folytatott tevékenység. 1.3.1. Elmélet – gyakorlat kölcsönhatása: 1.3.1. Elmélet – gyakorlat kölcsönhatása: Nincsen gyakorlat elmélet nélkül és viszont. Nincsen gyakorlat elmélet nélkül és viszont. „Szürke minden elmélet, barátom, de zöld az élet aranyfája.” (Goethe)

22 1.3.2. „Privát” és tudományos elméletek a pedagógiában: 1.3.2. „Privát” és tudományos elméletek a pedagógiában: Privát teóriák: saját tapasztalatokon alapuló általánosítások, koncepciók. Privát teóriák: saját tapasztalatokon alapuló általánosítások, koncepciók. Tudományos elméletek kritériuma: ellenőrizhetők és általános érvényűek. Tudományos elméletek kritériuma: ellenőrizhetők és általános érvényűek.

23 1.3.3. A „receptírás” problémája: 1.3.3. A „receptírás” problémája: Gyakorlat Elmélet SokféleségEgységesség A pedagógiai helyzetek túlságosan különbözőek ahhoz, hogy általános érvényű receptet lehessen adni. A pedagógiai helyzetek túlságosan különbözőek ahhoz, hogy általános érvényű receptet lehessen adni. Régen az általános elveknek, elméleteknek a gyakorlatba való átültetésé a nevelés művészetének nevezték. Régen az általános elveknek, elméleteknek a gyakorlatba való átültetésé a nevelés művészetének nevezték.

24 Az informatikából kölcsönzött fogalomra építpő megközelítési kísérlet. Az informatikából kölcsönzött fogalomra építpő megközelítési kísérlet. A pedagógia „sztochasztikus” jellege: A pedagógia „sztochasztikus” jellege: A sztochasztikus jelleg egy valószínűségen alapuló kapcsolatot jelent két tényező között. A sztochasztikus jelleg egy valószínűségen alapuló kapcsolatot jelent két tényező között. A sztochasztikus kapcsolatra jellemző, hogy az egyik tényezőhöz való tartozás csak befolyásolja a másik tényezőhöz való tartozás, de azt konkrétan nem határozza meg (csak hatással van rá). A sztochasztikus kapcsolatra jellemző, hogy az egyik tényezőhöz való tartozás csak befolyásolja a másik tényezőhöz való tartozás, de azt konkrétan nem határozza meg (csak hatással van rá).

25

26 II. A nevelés lehetősége és szükségessége

27 2. A nevelés lehetősége és szükségessége Kamala esete. 1920-as évek, India. Két erdőben talált leánygyermek: Amala és Kamala. Feltehetően farkasok „nevelték” őket. Az állatoknál szokásos viselkedési formákat produkáltak. Kamala esete. 1920-as évek, India. Két erdőben talált leánygyermek: Amala és Kamala. Feltehetően farkasok „nevelték” őket. Az állatoknál szokásos viselkedési formákat produkáltak.

28 Victor az „aveyroni árva” („vadfi”) Victor az „aveyroni árva” („vadfi”) 1800-ban találják meg, nem tud beszélni. Felöltöztetik, de a ruhát letépi. 1800-ban találják meg, nem tud beszélni. Felöltöztetik, de a ruhát letépi. Jean-Marc Itard kísérli meg a nevelését. Jean-Marc Itard kísérli meg a nevelését. Tanulási képesség és nevelhetőség – az ember antropológiai sajátossága. Tanulási képesség és nevelhetőség – az ember antropológiai sajátossága. A nevelés nem csak lehetséges, de elengedhetetlenül szükséges is. A nevelés nem csak lehetséges, de elengedhetetlenül szükséges is.

29 Igazolható: Igazolható: pedagógiatörténeti, természettudományos, szellemtudományi, társadalomtudományi érveléssel egyaránt. pedagógiatörténeti, természettudományos, szellemtudományi, társadalomtudományi érveléssel egyaránt. Pedagógiatörténeti érvelés: Pedagógiatörténeti érvelés: „A természet kitűnő talajú, noha még megműveletlen szántóföldet ad a kezedbe, te azonban gondatlanságból elnézed, hogy a tövis és csipke belepje, ámbár ezeket később alig lehet emberi munkával kiirtani.” (Erasmus: A gyermekek korai erkölcsös és tudományos nevelése, 1529) „A természet kitűnő talajú, noha még megműveletlen szántóföldet ad a kezedbe, te azonban gondatlanságból elnézed, hogy a tövis és csipke belepje, ámbár ezeket később alig lehet emberi munkával kiirtani.” (Erasmus: A gyermekek korai erkölcsös és tudományos nevelése, 1529)

30 2.1. A természettudományok az ember nevelhetőségéről és a nevelés szükségességéről 2.1. A természettudományok az ember nevelhetőségéről és a nevelés szükségességéről 2.1.1. Ember és állat közötti különbségek: 2.1.1. Ember és állat közötti különbségek: felegyenesedett testtartás, felegyenesedett testtartás, szavakból alkotott beszéd, szavakból alkotott beszéd, gondolkodási képesség, gondolkodási képesség, képes tervszerűen cselekedni, képes tervszerűen cselekedni, a környezet átalakítása és „uralása”, a környezet átalakítása és „uralása”, Különleges tanulási képesség. Különleges tanulási képesség.

31 Az ember megkülönböztetett helye az élőlények között: Az ember megkülönböztetett helye az élőlények között: 1. A koponya, a gégefő, a gerincoszlop, kezek, lábak helye, formája  lehetőség a sokoldalú tájékozódásra, eszközhasználatra (lásd: a hüvelykujj oppozíciós helyzetét). 1. A koponya, a gégefő, a gerincoszlop, kezek, lábak helye, formája  lehetőség a sokoldalú tájékozódásra, eszközhasználatra (lásd: a hüvelykujj oppozíciós helyzetét). 2. Speciális agyszerkezet, a nagyagykéreg különleges fejlettsége  gondolkodás, beszéd. 2. Speciális agyszerkezet, a nagyagykéreg különleges fejlettsége  gondolkodás, beszéd. Ezeket a speciális adottságokat a nevelés, oktatás teljesíti ki képességekké. Ezeket a speciális adottságokat a nevelés, oktatás teljesíti ki képességekké.

32 2.1.2. Az ember mint korlátozott ösztönnel rendelkező lény: 2.1.2. Az ember mint korlátozott ösztönnel rendelkező lény: Ösztön: öröklött, automatikus lefolyású viselkedésformák. Ösztön: öröklött, automatikus lefolyású viselkedésformák. Állatoknál: ösztön pl. táplálkozás, szexuális magatartás, ivadékgondozás, fészeképítés. Állatoknál: ösztön pl. táplálkozás, szexuális magatartás, ivadékgondozás, fészeképítés. Embernél: már csak ösztönmaradványok. Embernél: már csak ösztönmaradványok. „Korlátozott ösztönnel rendelkező lény.” (Nikolas Tinbergen, 1903) ‏ „Korlátozott ösztönnel rendelkező lény.” (Nikolas Tinbergen, 1903) ‏

33 Ösztönhiány  kimagasló tanulási képesség és nevelhetőség. Ösztönhiány  kimagasló tanulási képesség és nevelhetőség. Az ember tanulásra nevelésre utalt. (Nélkülük animális szintre zuhan vissza. Lásd: „szántóföld- metafora”.) ‏ Az ember tanulásra nevelésre utalt. (Nélkülük animális szintre zuhan vissza. Lásd: „szántóföld- metafora”.) ‏ Az ember világra nyitott lény, nem kötődik ezer szállal a közvetlen környezetéhez. Az ember világra nyitott lény, nem kötődik ezer szállal a közvetlen környezetéhez.

34 2.1.3. Az ember mint biológiailag hiányosan fejlett lény: 2.1.3. Az ember mint biológiailag hiányosan fejlett lény: Arnold Gehlen, 1974: Arnold Gehlen, 1974: Az ember szervileg „nem kész”, nem differenciált, specializálódott, mint az állatok. Az ember szervileg „nem kész”, nem differenciált, specializálódott, mint az állatok. Differenciálatlanság  pl. a kéz sokoldalú használata. Differenciálatlanság  pl. a kéz sokoldalú használata. Az ember megváltoztatja környezetét, maga és a természet közé beiktatja a saját maga által létrehozott „köztes világot”, a kultúrát. Az ember megváltoztatja környezetét, maga és a természet közé beiktatja a saját maga által létrehozott „köztes világot”, a kultúrát. A tudat „tehermentesítése” (Entlastung). A tudat „tehermentesítése” (Entlastung).

35 2.1.4. Az ember mint koraszülött lény: 2.1.4. Az ember mint koraszülött lény: Emlősállatok kétféle születési állapota: Emlősállatok kétféle születési állapota: Fészekrakó = rövid vemhesség után tehetetlen utódok, Fészekrakó = rövid vemhesség után tehetetlen utódok, Fészekhagyó = az anya testében tovább fejlődnek, működőképes érzék- és mozgásszervekkel születnek. Fészekhagyó = az anya testében tovább fejlődnek, működőképes érzék- és mozgásszervekkel születnek. Adolf Portmann bázeli tudós szerint az ember „tehetetlen fészekhagyó”. Adolf Portmann bázeli tudós szerint az ember „tehetetlen fészekhagyó”.

36 Fiziológiailag koraszülött az ember (21 hónap helyett 9) ‏ Fiziológiailag koraszülött az ember (21 hónap helyett 9) ‏ Mindebből a nevelésre vonatkozó következtetések: Mindebből a nevelésre vonatkozó következtetések: A tehetetlen újszülött tanulási képességei rendkívüliek. A tehetetlen újszülött tanulási képességei rendkívüliek. Ami az anyaméhben nem fejlődött ki, azt a „társadalmi anyaméhben” kell megtanulnia. Ami az anyaméhben nem fejlődött ki, azt a „társadalmi anyaméhben” kell megtanulnia. A nevelésben az első évnek kulcsszerepe van. Ennek alapja az érzelmi törődés és az ingergazdag környezet. A nevelésben az első évnek kulcsszerepe van. Ennek alapja az érzelmi törődés és az ingergazdag környezet.

37 2.2. Az ember nevelésének szükségességét bizonyító szellem- és társadalomtudományi érvelések: 2.2. Az ember nevelésének szükségességét bizonyító szellem- és társadalomtudományi érvelések: Szellemtudomány: az emberi szellem termékeit és a kultúra tartalmát kutatja. Szellemtudomány: az emberi szellem termékeit és a kultúra tartalmát kutatja. Társadalomtudomány: az emberek együttélését és kölcsönös egymásra hatását kutatja. Társadalomtudomány: az emberek együttélését és kölcsönös egymásra hatását kutatja.

38 2.2.1. Az ember mint szellemmel, értelemmel rendelkező lény: 2.2.1. Az ember mint szellemmel, értelemmel rendelkező lény: Az ember képes önálló gondolatok létrehozására, tárgyak megnevezésére. Az ember képes önálló gondolatok létrehozására, tárgyak megnevezésére. Képes céltudatosan, tervszerűen cselekedni. Képes céltudatosan, tervszerűen cselekedni. Képes a világot átalakítani. (Pozitív és negatív hatások.) ‏ Képes a világot átalakítani. (Pozitív és negatív hatások.) ‏ Képes az időt érzékelni, tagolni, beosztani. Képes az időt érzékelni, tagolni, beosztani. Képes előrevetíteni, megtervezni a jövőt. Képes előrevetíteni, megtervezni a jövőt. Képes céljait megvalósítani. Képes céljait megvalósítani.

39 Az ember értelme révén képes magától eltávolodni, és saját magát tekinteni megfigyelése tárgyának. (Cogito ergo sum. Descartes) ‏ Az ember értelme révén képes magától eltávolodni, és saját magát tekinteni megfigyelése tárgyának. (Cogito ergo sum. Descartes) ‏ Nevelésre vonatkozó következtetések: Nevelésre vonatkozó következtetések: Az ész és a szellem felszabadítja az embert a természet kényszere alól, megalapozza rendkívüli tanulási képességét. Az ész és a szellem felszabadítja az embert a természet kényszere alól, megalapozza rendkívüli tanulási képességét. Az emberi értelem és szelem nem magától fejlődik. Tanítással, neveéssel fejleszthető. Az emberi értelem és szelem nem magától fejlődik. Tanítással, neveéssel fejleszthető.

40 2.2.2. Az ember mint kultúrlény: 2.2.2. Az ember mint kultúrlény: Az ember mindig kultúrában él - kultúrlény. Az ember mindig kultúrában él - kultúrlény. A kultúra az ember által alkotott, illetve megváltoztatott környezet. Pl. tudomány, művészetek, kommunikáció, vallás, jog, értékrendek, normák. A kultúra az ember által alkotott, illetve megváltoztatott környezet. Pl. tudomány, művészetek, kommunikáció, vallás, jog, értékrendek, normák. Az ember alkotója és terméke a kultúrának. Az ember alkotója és terméke a kultúrának.

41 Következmények a nevelésre nézve: Következmények a nevelésre nézve: A nevelés fő célja az alapvető kultúrtechnikák (írás, olvasás, számolás) megtanítása. A nevelés fő célja az alapvető kultúrtechnikák (írás, olvasás, számolás) megtanítása. A nevelés tulajdonképpen tudatos és tervszerű beillesztés egy adott kultúra közegébe. A nevelés tulajdonképpen tudatos és tervszerű beillesztés egy adott kultúra közegébe. A nevelés célja a kultúra produktív újrateremtése is. Nemcsak „konzervál”, hanem „újra is alkot”. A nevelés célja a kultúra produktív újrateremtése is. Nemcsak „konzervál”, hanem „újra is alkot”. Az emberi tevékenység természetkárosító hatásai: „A természetnek nincs szüksége ránk, de nekünk szükségünk van a természetre.” Az emberi tevékenység természetkárosító hatásai: „A természetnek nincs szüksége ránk, de nekünk szükségünk van a természetre.”

42 2.2.3. Az ember mint táras lény: 2.2.3. Az ember mint táras lény: Az ember csak társadalomban képes humán értelemben emberré válni (ld: Kamala esete). Az ember csak társadalomban képes humán értelemben emberré válni (ld: Kamala esete). Martin Buber: Az emberből a te kimondásakor én lesz. Martin Buber: Az emberből a te kimondásakor én lesz. "Hiába fürösztöd önmagadban, Csak másban moshatod meg arcodat. Légy egy fűszálon a pici él S nagyobb leszel a világ tengelyénél." (József Attila: Nem én kiáltok) ‏ "Hiába fürösztöd önmagadban, Csak másban moshatod meg arcodat. Légy egy fűszálon a pici él S nagyobb leszel a világ tengelyénél." (József Attila: Nem én kiáltok) ‏

43 Következmények a nevelésre nézve: Következmények a nevelésre nézve: Az együttélésnek vannak szabályai, szociális viselkedési formái, ezeket meg kell tanulni. Az együttélésnek vannak szabályai, szociális viselkedési formái, ezeket meg kell tanulni. Az alkalmazkodás mellett az embert képessé kell tenni a szociális viszonyok megújítására is. Az alkalmazkodás mellett az embert képessé kell tenni a szociális viszonyok megújítására is. A nevelésnek fel kell lépnie az igazságtalanság, a kényszer, a hatalmi önkény ellen. A nevelésnek fel kell lépnie az igazságtalanság, a kényszer, a hatalmi önkény ellen. Kritikus ellenállásra kell nevelni az embert, nem pedig szolgai alkalmazkodásra. Kritikus ellenállásra kell nevelni az embert, nem pedig szolgai alkalmazkodásra.

44 2.3. A hiányzó vagy nem kielégítő nevelés következményei: 2.3. A hiányzó vagy nem kielégítő nevelés következményei: 2.3.1 Az ember szeretetteljes törődés nélkül maradandó sérüléseket szenved 2.3.1 Az ember szeretetteljes törődés nélkül maradandó sérüléseket szenved René A. Spitz: csecsemők megfigyelése: René A. Spitz: csecsemők megfigyelése: Érzelmi törődés, a „kötődés” (bond) hiánya: hospitalizáció. Érzelmi törődés, a „kötődés” (bond) hiánya: hospitalizáció. Hospitalizáció: testi-elki zavarok, visszafejlődés, amelyek az érzelmi törődés hiányára és az ingerszegény környezetre vezethetők vissza. Hospitalizáció: testi-elki zavarok, visszafejlődés, amelyek az érzelmi törődés hiányára és az ingerszegény környezetre vezethetők vissza.

45 Szociális szimbiózis (Bowlby, Winnicott, Ranschburg elmélete alapján) ‏ Szociális szimbiózis (Bowlby, Winnicott, Ranschburg elmélete alapján) ‏ Az anyával való kapcsolat olyan fontos a gyermek testi, mentális és szociális fejlődése szempontjából, mint a szervezetnek a vitaminok. Az anyával való kapcsolat olyan fontos a gyermek testi, mentális és szociális fejlődése szempontjából, mint a szervezetnek a vitaminok. A monotrópia elve: az anyával való kapcsolat minden későbbi kapcsolat egyetlen és legfontosabb alapja. A monotrópia elve: az anyával való kapcsolat minden későbbi kapcsolat egyetlen és legfontosabb alapja.

46 Cassatt, Mary: Maternal kiss, 1896

47 2. A szociális viselkedés zavarai nem kielégítő nevelés esetén: 2. A szociális viselkedés zavarai nem kielégítő nevelés esetén: Pl. elhanyagolás, túlzott szigor, erőszak, kényeztetés, túlvédés, inkonzekvencia, túlzott engedékenység  szociálisan deviáns viselkedési formák. Pl. elhanyagolás, túlzott szigor, erőszak, kényeztetés, túlvédés, inkonzekvencia, túlzott engedékenység  szociálisan deviáns viselkedési formák. Tartósan fennálló súlyos nehézségek esetén alakul ki. Tartósan fennálló súlyos nehézségek esetén alakul ki.

48 Eltérő magatartásforma pl.: Eltérő magatartásforma pl.: túlzott félénkség, depresszió, rombolási düh, brutalitás, hangulati élet zavarai, túlzott félénkség, depresszió, rombolási düh, brutalitás, hangulati élet zavarai, agresszió, agresszió, feltűnést kereső viselkedésformák, feltűnést kereső viselkedésformák, tanulási teljesítmény tartós romlása tanulási teljesítmény tartós romlása fiatalkori bűnözés, fiatalkori bűnözés, alkohol és kábítószer élvezete, alkohol és kábítószer élvezete, szociális kötődésre való képtelenség. szociális kötődésre való képtelenség.

49 Következmények a nevelésre nézve: Következmények a nevelésre nézve: Az ember nevelés útján válik humán lénnyé. Az ember nevelés útján válik humán lénnyé. A természet nem determinálja, hogy bizonyos életformát meg tud-e valósítani. A természet nem determinálja, hogy bizonyos életformát meg tud-e valósítani. Az ember stabil érzelmi kötődésre utalt lény. Az ember stabil érzelmi kötődésre utalt lény. Az emberi életmód kialakulásához sokéves ösztönzésre, segítésre van szükség. Az emberi életmód kialakulásához sokéves ösztönzésre, segítésre van szükség. A gyermekkorban elmulasztott nevelő hatások később alig pótolhatók. A gyermekkorban elmulasztott nevelő hatások később alig pótolhatók. Az emberi életforma és az „alapszemélyiség” gyermekkorban alakul ki és szilárdul meg. Az emberi életforma és az „alapszemélyiség” gyermekkorban alakul ki és szilárdul meg. Az ember első éveiben eldől későbbi nevelhetőségének mértéke. Az ember első éveiben eldől későbbi nevelhetőségének mértéke.

50

51 III. A nevelés célja

52 3. A nevelés céljai Vélemények a nevelés céljáról: Vélemények a nevelés céljáról: „Az én gyerekem egyszer majd tudjon önállóan, függetlenül élni!” „Az én gyerekem egyszer majd tudjon önállóan, függetlenül élni!” „Adott állapot” és „célállapot”. „Adott állapot” és „célállapot”. A nevelés cél által meghatározott (teleológiailag determinált) tevékenység. A nevelés cél által meghatározott (teleológiailag determinált) tevékenység.

53 3.1. A nevelési cél mint pedagógiai alapfogalom: 3.1. A nevelési cél mint pedagógiai alapfogalom: Embereszmény  nevelési cél Embereszmény  nevelési cél 3.1.1. Nevelési cél mint viszonyítási pont 3.1.1. Nevelési cél mint viszonyítási pont Elképzelések az elérendő célállapotról. Elképzelések az elérendő célállapotról. A nevelési cél a nevelés jövőbeni eredményéről alkotott képzetek, állítások rendszere, amelyek meghatározzák, hogy miként neveljen a pedagógus a jelenben. A nevelési cél a nevelés jövőbeni eredményéről alkotott képzetek, állítások rendszere, amelyek meghatározzák, hogy miként neveljen a pedagógus a jelenben. A nevelési cél egy eszményi állapot, amelynek megközelítése lehetséges, de teljes elérése általában nem. A nevelési cél egy eszményi állapot, amelynek megközelítése lehetséges, de teljes elérése általában nem.

54 3.1.2. Nevelési célok mint társadalmi normák: 3.1.2. Nevelési célok mint társadalmi normák: Alapvető viselkedési szabály: pl. evés közben (teli szájjal) nem beszélünk. Alapvető viselkedési szabály: pl. evés közben (teli szájjal) nem beszélünk. Kétféle norma: Kétféle norma: 1. Nem tudatosan, rejtett módon befolyásoló norma. Pl. a férfi dominancia elismerése a legtöbb társadalomban. 1. Nem tudatosan, rejtett módon befolyásoló norma. Pl. a férfi dominancia elismerése a legtöbb társadalomban. 2. Nyomatékosan, explicit módon befolyásoló norma. (Evés közben nem beszélünk.) ‏ 2. Nyomatékosan, explicit módon befolyásoló norma. (Evés közben nem beszélünk.) ‏

55 A nyomatékkal és tudatosan viselkedést szabályozó normákat Wolfgang Klafki (1970) nevelési céloknak nevezi. A nyomatékkal és tudatosan viselkedést szabályozó normákat Wolfgang Klafki (1970) nevelési céloknak nevezi. A nevelési célok a nevelésbe bevitt, a nevelés eredményéről alkotott normajellegű elképzelések. A nevelési célok a nevelésbe bevitt, a nevelés eredményéről alkotott normajellegű elképzelések. Azt írják le, hogy hogyan viselkedjen a nevelendő személy a jelenben és a jövőben, és hogyan járjanak el a szülők és nevelők a nevelés során. Azt írják le, hogy hogyan viselkedjen a nevelendő személy a jelenben és a jövőben, és hogyan járjanak el a szülők és nevelők a nevelés során. Nevelési cél = válasz a „hová” és „miért” kérdésekre. Nevelési cél = válasz a „hová” és „miért” kérdésekre.

56 3.1.3. Formális és informális nevelési célok: 3.1.3. Formális és informális nevelési célok: Friedrich Kron megkülönböztet formális és informális nevelési célokat. Friedrich Kron megkülönböztet formális és informális nevelési célokat. Formális célok azok a nevelése bekerült tudatos normák, amelyeket a különböző szervezetek fogalmaznak meg (pl. az egyházak, a politikai hatalom birtokosai, különböző társadalmi szervezetek, nemzetközi testületek /ENSZ/). Formális célok azok a nevelése bekerült tudatos normák, amelyeket a különböző szervezetek fogalmaznak meg (pl. az egyházak, a politikai hatalom birtokosai, különböző társadalmi szervezetek, nemzetközi testületek /ENSZ/). Informális célok a nevelő személyek szubjektív elképzelései, amelyeket beállítottságuk, érdeklődésük, képességeik határoznak meg. Informális célok a nevelő személyek szubjektív elképzelései, amelyeket beállítottságuk, érdeklődésük, képességeik határoznak meg.

57 3.2.1. A nevelési célok kijelölését befolyásoló tényezők: 3.2.1. A nevelési célok kijelölését befolyásoló tényezők: szociokulturális tényezők, szociokulturális tényezők, az államberendezkedés jellege, az államberendezkedés jellege, „divatjelenségek”, „divatjelenségek”, médiák, médiák, gazdasági tényezők gazdasági tényezők individuális tényezők, individuális tényezők, nevelői személyiségjegyek. nevelői személyiségjegyek.

58 3.2.2. A nevelés célok változásai 3.2.2. A nevelés célok változásai Történeti, kulturális meghatározottság. Történeti, kulturális meghatározottság. A mindenkori emberkép, világnéze, értékrend befolyásolja. A mindenkori emberkép, világnéze, értékrend befolyásolja. Pl. Herbart etikai rendszere: „jóakaratra”, „becsületességre”, „belső szabadságra” nevelés. Pl. Herbart etikai rendszere: „jóakaratra”, „becsületességre”, „belső szabadságra” nevelés. Szocializmus: „mindenoldalúan fejlett szocialista embertípus eszméje” Szocializmus: „mindenoldalúan fejlett szocialista embertípus eszméje”

59 3.3.1. A pedagógiai célkitűzés problémái: 3.3.1. A pedagógiai célkitűzés problémái: Demokratikus társadalomban: pluralizmus értékekben és normákban. (Alkalomadtán egymásnak ellentmondó értékek és normaelképzelések, ütköző vélemények:9 Demokratikus társadalomban: pluralizmus értékekben és normákban. (Alkalomadtán egymásnak ellentmondó értékek és normaelképzelések, ütköző vélemények:9 Normák konfliktusa. Normák konfliktusa. Pl. figyelmesség, segítőkészség versus önérvényesítés. Pl. figyelmesség, segítőkészség versus önérvényesítés. Elérhetetlen eszmények felé való tolódás. Tökéletességre törekvés. Elérhetetlen eszmények felé való tolódás. Tökéletességre törekvés.

60 Dogmatizált, kanonizált (rögzített) nevelési célok akadályozzák a jövő felé való nyitottságot. Dogmatizált, kanonizált (rögzített) nevelési célok akadályozzák a jövő felé való nyitottságot. A nevelési célok gyakran világnézeti manipuláció áldozatává válnak. A nevelés nem egy meghatározott emberkép szerint való mechanikus emberformálás. A nevelési célok gyakran világnézeti manipuláció áldozatává válnak. A nevelés nem egy meghatározott emberkép szerint való mechanikus emberformálás. A pedagógiai célokban olykor hatalmi igények tudatos elkendőzése rejlik. A pedagógiai célokban olykor hatalmi igények tudatos elkendőzése rejlik. Előfordul már ismert célok átdefiniálása is. Előfordul már ismert célok átdefiniálása is.

61 3.3.2. Pedagógiai nagykorúság és emancipáció: 3.3.2. Pedagógiai nagykorúság és emancipáció: Jogi fogalmak. Jogi fogalmak. Nagykorúság: jogosultság arra, hogy az ember saját érdekeit felismerje és képviselje. Nagykorúság: jogosultság arra, hogy az ember saját érdekeit felismerje és képviselje. Emancipáció (kezdetben): A fiú apai hatalom alól való kiszabadításának jogi eljárása. Emancipáció (kezdetben): A fiú apai hatalom alól való kiszabadításának jogi eljárása.

62 Heinrich Roth: a nagykorúság pedagógiai fogalma kompetenciát jelent háromszoros értelemben: Heinrich Roth: a nagykorúság pedagógiai fogalma kompetenciát jelent háromszoros értelemben: 1. Szociális kompetencia (releváns szociális, politikai cselekvés és felelősségvállalás). 1. Szociális kompetencia (releváns szociális, politikai cselekvés és felelősségvállalás). 2. Önkompetencia (felelős cselekvés). 2. Önkompetencia (felelős cselekvés). 3. Tárgyi kompetencia (Eligazodás a tárgyi világban. Ítéletalkotásra való képesség és az eziránti felelősség vállalása). 3. Tárgyi kompetencia (Eligazodás a tárgyi világban. Ítéletalkotásra való képesség és az eziránti felelősség vállalása).

63 Nagykorúság (pedagógiai értelemben) képesség és hajlandóság a társadalomba illeszkedő életforma megvalósítására, autonóm életvezetés, felelősségvállalás a tetteinkért, eligazodás a tárgyi világban, adekvát cselekvések a tárgyi világban. Nagykorúság (pedagógiai értelemben) képesség és hajlandóság a társadalomba illeszkedő életforma megvalósítására, autonóm életvezetés, felelősségvállalás a tetteinkért, eligazodás a tárgyi világban, adekvát cselekvések a tárgyi világban.

64 3.3.3 A emancipáció mint pedagógiai célfogalom: 3.3.3 A emancipáció mint pedagógiai célfogalom: Az emancipáció asz ember azon képessége és hajlandósága, amellyel az ember képes magát a nagykorúvá válást akadályozó tényezőktől függetleníteni. Az emancipáció asz ember azon képessége és hajlandósága, amellyel az ember képes magát a nagykorúvá válást akadályozó tényezőktől függetleníteni. Az emancipáció emellett küzdelem a nagykorúvá válást elősegítő társadalmi feltételekért. Az emancipáció emellett küzdelem a nagykorúvá válást elősegítő társadalmi feltételekért. * * *

65

66 IV. Nevelői magatartás, nevelői stílusok

67 4.1. A pozitív érzelmi kapcsolatok jelentősége Minden tartós nevelői hatás alapja. Minden tartós nevelői hatás alapja. Buda Béla: Buda Béla: 1. „Szituatív viselkedés-befolyásolás”, 1. „Szituatív viselkedés-befolyásolás”, 2. érzelmi kapcsolaton alapuló mélyebb nevelői hatás.

68 4.1.1. Pozitív érzelmi kapcsolatok kialakítása: 4.1.1. Pozitív érzelmi kapcsolatok kialakítása: A Tausch-házaspár (Anna-Marie és Reinhard) kísérletei A Tausch-házaspár (Anna-Marie és Reinhard) kísérletei A megbecsülés kifejezése: verbális és nem verbális úton. A megbecsülés kifejezése: verbális és nem verbális úton. A megértő figyelem kimutatása. (Verbális és nem verbális kifejezése.) ‏ A megértő figyelem kimutatása. (Verbális és nem verbális kifejezése.) ‏ A konzekvensen tanúsított megbecsülésnek pozitív nevelő hatása van. Csökken a bizonytalanság, fejlődik az önértékelés, javulnak a társas kapcsolatok, jobbak lesznek a tanulási eredmények. A konzekvensen tanúsított megbecsülésnek pozitív nevelő hatása van. Csökken a bizonytalanság, fejlődik az önértékelés, javulnak a társas kapcsolatok, jobbak lesznek a tanulási eredmények. Lásd még Pygmalion-hatás (Rosenthal-Jacobson) ‏ Lásd még Pygmalion-hatás (Rosenthal-Jacobson) ‏

69 4.1.2. A megbecsülés és a megértés jelentősége: 4.1.2. A megbecsülés és a megértés jelentősége: Tausch házaspár adaptálja Carl Rogers humanisztikus pszichoterapeuta módszereit. Tausch házaspár adaptálja Carl Rogers humanisztikus pszichoterapeuta módszereit. Rogers: „unconditioned positive regard” (feltétel nélküli elfogadás, FNE) ‏ Rogers: „unconditioned positive regard” (feltétel nélküli elfogadás, FNE) ‏ Összetevői: Összetevői: 1. pozitív érzelmi odafordulás, 1. pozitív érzelmi odafordulás, 2. non-direktivitás  páciens iránti érdeklődés, 2. non-direktivitás  páciens iránti érdeklődés, 3. feltétel nélküliség  tolerancia. 3. feltétel nélküliség  tolerancia.

70 4.1.3. Személyközpontú nevelés: 4.1.3. Személyközpontú nevelés: 1960-as évektől terjed: antiautoriter nevelés. 1960-as évektől terjed: antiautoriter nevelés. A megengedő (antiautoriter) nevelés elutasítja a kényszert, az elnyomást, a hatalom gyakorlását és igenli, pártolja a megbecsülést, a gyerek megértését, a szabadsághatárok kitágítását. A megengedő (antiautoriter) nevelés elutasítja a kényszert, az elnyomást, a hatalom gyakorlását és igenli, pártolja a megbecsülést, a gyerek megértését, a szabadsághatárok kitágítását. Autoriter versus megengedő nevelés. Autoriter versus megengedő nevelés.

71 4.2. A nevelői magatartás okai és hatásai: 4.2. A nevelői magatartás okai és hatásai: Rövid és hosszú távú hatások. Rövid és hosszú távú hatások. Az autoriter nevelési stílus hatásai: Az autoriter nevelési stílus hatásai: Kogníció: Sémaszerű, merev gondolkodás, torz értékelés. Kogníció: Sémaszerű, merev gondolkodás, torz értékelés. Érzelmi-motivációs terület: Csökkent önértékelés, önbizalomhiány. Érzelmi-motivációs terület: Csökkent önértékelés, önbizalomhiány. Szociális magatartás: Önállótlanság, de esetenként törekvés a hatalomra. „Felfelé meghajolni, lefelé elnyomni.” Szociális magatartás: Önállótlanság, de esetenként törekvés a hatalomra. „Felfelé meghajolni, lefelé elnyomni.”

72 A demokratikus nevelői magatartás hatásai: A demokratikus nevelői magatartás hatásai: Kogníció: gazdag szókincs, differenciált stílus, rugalmas gondolkodás. Kogníció: gazdag szókincs, differenciált stílus, rugalmas gondolkodás. Érzelmi-motivációs terület: Magabiztosság és önbizalom. Érzelmi stabilitás, kiegyensúlyozottság. Belső késztetések (interiorizáció). Érzelmi-motivációs terület: Magabiztosság és önbizalom. Érzelmi stabilitás, kiegyensúlyozottság. Belső késztetések (interiorizáció). Szociális magatartás: Önállóság, döntésképesség, a felelősség vállalása. Együttműködési készség, kooperatív technikák alkalmazása. Szociális magatartás: Önállóság, döntésképesség, a felelősség vállalása. Együttműködési készség, kooperatív technikák alkalmazása.

73

74 V. Nevelési elvek és módszerek

75 5.1. A nevelési módszer fogalma: 5.1. A nevelési módszer fogalma: Nevelési cél MódszerNevelőNevelt

76 5.1.1. Fogalommagyarázat: 5.1.1. Fogalommagyarázat: Nevelési módszerek azok az eszközök és eljárások, amelyek segítségével a nevelő a növendékre hatást gyakorol. E hatás célja a növendék magatartásának, beállítottságának, cselekvési indítékainak megszilárdítása vagy megváltoztatása. Nevelési módszerek azok az eszközök és eljárások, amelyek segítségével a nevelő a növendékre hatást gyakorol. E hatás célja a növendék magatartásának, beállítottságának, cselekvési indítékainak megszilárdítása vagy megváltoztatása.

77 5.1.2. A nevelési módszereket befolyásoló tényezők: 5.1.2. A nevelési módszereket befolyásoló tényezők: - A gyerek viselkedése, - A gyerek viselkedése, - az előzmények, - az előzmények, - a gyerek viselkedésének motívumai, szándéka, - a gyerek viselkedésének motívumai, szándéka, - a gyerek életkora, - a gyerek életkora, - nevelő szándékai, céljai - nevelő szándékai, céljai - nevelési módszerek hatásai. - nevelési módszerek hatásai. Egy adott nevelési módszer hatása nem általános érvényű, hanem esetenként más és más. Egy adott nevelési módszer hatása nem általános érvényű, hanem esetenként más és más.

78 5.2. Támogató, segítő nevelési módszerek: 5.2. Támogató, segítő nevelési módszerek: 5.2.1. Dicséret, jutalmazás: 5.2.1. Dicséret, jutalmazás: A viselkedést megerősítő pozitív inger, hatás. A viselkedést megerősítő pozitív inger, hatás. Formái: szociális megerősítés és materiális megerősítés. Formái: szociális megerősítés és materiális megerősítés. A dicséret és jutalmazás hatásai: A dicséret és jutalmazás hatásai: - növekszik az elvárt viselkedésformák valószínűsége, - növekszik az elvárt viselkedésformák valószínűsége, - fejlődik a nevelt személy önértékelése, kreativitása. - fejlődik a nevelt személy önértékelése, kreativitása.

79 Esetleges problémák: Esetleges problémák: - dicséretinfláció, - dicséretinfláció, - jutalom-centrikusság, - jutalom-centrikusság, - önteltség alakulhat ki, - önteltség alakulhat ki, - a helytelen viselkedésforma véletlen, akaratlan megerősítése, - a helytelen viselkedésforma véletlen, akaratlan megerősítése, - a kínálkozó alkalom elszalasztása, - a kínálkozó alkalom elszalasztása, - „halo-effektusnak” engedelmeskedik a nevelő: pl. csak a számára kellemetlent veszi észre egy gyerek viselkedésében. - „halo-effektusnak” engedelmeskedik a nevelő: pl. csak a számára kellemetlent veszi észre egy gyerek viselkedésében.

80 5.3. Ellenkező hatást kiváltó nevelési módszerek: 5.3. Ellenkező hatást kiváltó nevelési módszerek: 5.3.1. Emlékeztetés, figyelmeztetés, szidás 5.3.1. Emlékeztetés, figyelmeztetés, szidás A szidás: A szidás: - elrettent, nem ad cselekvési alternatívát, - elrettent, nem ad cselekvési alternatívát, - nem ébreszt kedvet, elkedvetlenít, - nem ébreszt kedvet, elkedvetlenít, - a kisebbrendűségi érzést erősíti, - a kisebbrendűségi érzést erősíti, - nem változtatja meg a viselkedést, csak elnyomja. - nem változtatja meg a viselkedést, csak elnyomja.

81 Gyereknek lenni jó Tedd ezt! Tedd azt! Ezt meg hagyd! Siess már! Emeld a lábad! Ne ülj olyan görbén! Istenem, de buta vagy! Ne vedd a szádba! Ne kornyikálj! Folyton csak unatkozol! Hagyd abba az ugrálást! Megőrjítesz! Hajolj már le!

82 Megint egy kettes! Hozz egy sört! Ne koszold össze magad! Csináld egyedül! Ne terpeszkedj el! Nem érek rá! Ne edd le meged! Ne idegesíts! Csukd be az ajtót! Hagyjál békén! Gyereknek lenni jó! Gyereknek lenni utálatos (Susanne Kilian) ‏

83 5.3.2. A fenyegetés: 5.3.2. A fenyegetés: Félelmet, rettegést, kikényszerített engedelmességet vált ki. Félelmet, rettegést, kikényszerített engedelmességet vált ki. Gátolja a gyerek fejlődését, közönyös vagy agresszív ember válik belőle. Gátolja a gyerek fejlődését, közönyös vagy agresszív ember válik belőle. 5.3.3. A büntetés: 5.3.3. A büntetés: A helytelen viselkedés elnyomása: frusztrációt okoz. Ellenséges, agresszív magatartást eredményez. A helytelen viselkedés elnyomása: frusztrációt okoz. Ellenséges, agresszív magatartást eredményez. Értéktelen nevelési eszköz. Értéktelen nevelési eszköz.

84 Két fajtája: Két fajtája: 1. Szeretetmegvonás: „Menj innen, már nem szeretlek!” 1. Szeretetmegvonás: „Menj innen, már nem szeretlek!” Félelem, szorongás, hazudozás lesz az edeménye. Félelem, szorongás, hazudozás lesz az edeménye. 2. Verés: 2. Verés: Agressziót, gyűlöletet vált ki, utánzásra ösztönöz. Sérti az emberi méltóságot. Gyakori alkalmazás esetén: közöny, harag, gyűlölet. Agressziót, gyűlöletet vált ki, utánzásra ösztönöz. Sérti az emberi méltóságot. Gyakori alkalmazás esetén: közöny, harag, gyűlölet. Alkalmazása tilos. Alkalmazása tilos. * * *