Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Dr.Komonyi Éva, PhD Életvédelem Élettevékenységünket és egészségünket befolyásoló tényezők.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Dr.Komonyi Éva, PhD Életvédelem Élettevékenységünket és egészségünket befolyásoló tényezők."— Előadás másolata:

1 Dr.Komonyi Éva, PhD Életvédelem Élettevékenységünket és egészségünket befolyásoló tényezők

2 Irodalom Kohl Ágnes: „ Ember és környezete”, 1991 Dieter Heinrich – Manfred Herg: „Ökológia SH atlasz”, 1994 Kerényi Attila: „Általános környezetvédelem”, 1995 Желібо Є.П., Заверука, Н. М.: “Безпека життєдіяльності”, І. П. Пістун: “Безпека життєдіяльності”, 1995 Takács S. : ”Az ember és környezete”,1994 Komonyi Éva: Életvédelem I. Főiskolai jegyzet (Oktatási anyagok, belső hálózat) HITELES! Internetes oldalak

3 Szemináriumi foglalkozások témái 1. Téma: Civilizációs ártalmak és azok hatásai az emberre. (2 óra) 2. Téma: Káros szenvedélyek és azok hatásai az emberre. (2 óra) 3.Téma: Szennyezőanyagok környezetünkben és azok hatása az emberre.(2 óra)

4 „ Szeresd egészségedet, mert ez a jelen. Védd a kisgyermeket, mert ő a jövő. Őrizd szüleid egészségét! – mert a múlton épül föl a jelen és a jövő.” Bárczy Gusztáv

5 Az Életvédelem, mint tudomány arra irányul, hogy feltárja az embereknek a környezetükben (tág és közeli) lévő veszélyforrásokat azok tulajdonságait, hatásuk következményeit az emberre, azokat a módszereket, amelyek által az ember megóvhatja egészségét, életét.

6 magába foglalja a betegségek megelőzését, az egészség megőrzését, az elsősegélynyújtás alapjait, feltárja azokat a tényezőket, rizikó faktorokat, káros tevékenységeket, amelyek károsan hatnak az ember életére, megzavarják annak egészségi állapotát és élettevékenységét.

7 Az Életvédelem középpontjában az „ember ↔ környezet” rendszer áll.

8 Az életvédelem aktualitása, megjelenésének okai és szükségszerűsége Nem kívánt és negatív hatások, amelyeket maga az ember idéz elő ! Nő a balesetek száma Szív- és érrendszeri, valamint a daganatos megbetegedések száma Új fertőző betegségek jelentek meg A szociális problémák kiéleződése

9 Az életvédelem, mint tudomány kialakulásának okait a következő főbb okokkal magyarázhatjuk: – a természet ökológiai egyensúlyának megbomlása az antropogén bioszférára gyakorolt hatása következtében; – a technogén balesetek és katasztrófák számának emelkedése a bonyolult gépek és technológiák felhasználása során; – a társadalomban szociál-politikai feszültségének fokozódása.

10 A fizikai terhelés csökkenése az idegi- érzelmi feszültség növekedése, a környezet állapotának romlása megzavarta a szervezet legfontosabb élettani funkcióit szabályozó mechanizmusokat

11 Élni és odafigyelni egészségünkre miközben mindennapi tevékenységünket végezzük, nem egyszerű dolog,

12 ! Az életvédelem összetettsége nemcsak az ember bonyolultságából fakad, hanem: az emberek egymáshoz való viszonyából, egymástól eltérő egészségi állapotából, fejlettségi szintjéből, valamint az egész társadalom és környezet állapotából is.

13 Az életvédelem oktatásának egyidejűleg, illetve párhuzamosan érvényesítendő funkciói: az ösztönzés a megőrzés a megelőzés a javítás a gyógyítás

14 az értelmes cselekvésformák elsajátítása, szokásokká alakítása és végül az öntevékenység szintjén egészséges életvezetéssé szervezése.

15 Miért az életvezetés kifejezést használjuk? A szociológiai kutatások nyomán az életmód fogalma terjedt el a köztudatban! ! Az életmód már kialakult szokásrendszer, s mint ilyen, többnyire nem tudatos - szükségletté vált- cselekvéseknek, tevékenységeknek az összessége. ! Bármiféle megváltoztatása tudatosítást, tudatos erőfeszítést követel.

16 Az életvezetés teljes életünknek, valamennyi lényeges,azaz: egészségünket, emberségünket meghatározó tevékenységünknek tudatos irányítása, szabályozása. Ebben teljes személyiségünkkel veszünk részt Legfelsőbb irányító tényezője: a személyes értékrendszer mérlegelünk döntést hozunk Alapja: az életszemlélet és világnézet

17 Világnézete mindenkinek van! Ennek egyik legfontosabb tényezője az egészséggel, mint alapvető értékkel kapcsolatos állásfoglalásunk.

18 Ember és környezete „Környezet nélkül egyetlen faj sem létezhet, de egyetlen faj sem létezhet olyan környezetben, amelyik mindenestül a saját alkotása!”

19 Mit nevezünk környezetnek?

20 Ami befolyásolja létünket, mindennapi tevékenységünket - azok a környezeti tényezők, amely környezetünkből fakadnak - és ez mindenkinek más és más.

21 Az ember kettősen meghatározott: biológiai és társadalmi tényezők által meghatározott lény.

22 A környezet elemei Természetes elemek ↑↓ Mesterséges elemek ↑↓ Sajátos környezeti elem

23 Károsan ható tevékenységek Gazdasági tevékenységek Szükséges ismeretek hiányából elkövetett tévedések Kényszerhelyzetben végzett tevékenységek Agresszív szándékkal végzett tevékenységek

24 Veszély A veszély – központi fogalma az életvédelemnek magába foglalja azokat a jelenségeket, folyamatokat, építményeket, anyagi tulajdonságokat stb., melyek meghatározott feltételek mellett, közvetve vagy közvetlenül kárt okozhatnak az ember egészségében és veszélyeztethetik létét.

25 A potenciális veszély – olyan veszély, amely még nem realizálódott, de meghatározott feltételek mellett realizálódhat, de gyakran nem előrelátható okok is kiválthatják, előrejelzésük nem minden esetben sikeres. Azokat a feltételeket, amelyek mellett a veszély realizálódhat, veszélyes helyzetnek (szituációnak) nevezzük.

26 Veszélyforrások: Természeti : természeti katasztrófák Meteorológiai jellegűek Földtani (geológiai) jellegűek: Biológiai jellegűek: antropogén hatás

27 Szociális → az egyén és a társadalom alacsony erkölcsi, anyagi és kulturális szintjéből fakad Politikai Technogén Kombinált: természeti –technogén, természeti-szociális, szociális-technogén Egyéb: szórakozás, hobby stb.

28 A veszélyforrásokból származó károsító tényezők fizikai: fény, hőmérséklet, elektromágneses hullámok, ionizáló sugárzás, rezgések erős szél, magas, ill. alacsony páratartalom, magas, ill. alacsony légnyomás, rossz megvilágítás, zaj; kémiai: kémiai anyagok és vegyületek (toxikus, karcenogén stb.), melyek különböző úton (száj, orr, bőr) juthatnak be szervezetünkbe; biológiai: mikroorganizmusok (baktériumok, vírusok, gombák), mérges állatok és mérgező növények; pszichofiziológiai: fizikai túlterhelés, idegrendszer túlterhelése, pszichikai túlterhelés (a fentebb felsorolt tényezők is kiválthatják, szociális okok, társadalmi problémák, kábítószerek, gyógyszerek stb.)

29 A károsító tényezők, csak megengedett egészségügyi határértékek mellett lehetnek jelen!

30 Az egészségügyi határértékek a károsítók azon értékeit jelentik, amelyek az ember számára tartósan elviselhetők anélkül, hogy krónikus betegséget vagy genetikai ártalmat okoznának.

31 A levegőre nézve többféle határértéket állapítottak meg: az átlagos imissziós norma (határérték, In): az adott szennyezőanyag azon koncentrációja, amelynek napi 24 órán keresztül történő belélegzése több éven át sem okoz káros elváltozásokat az emberi szervezetben; a maximális imissziós határérték (In max): azt a szennyezőanyag-koncentrációt jelenti, amelyet napi 30 percen át belélegezve több éven át sem okoz káros elváltozást.

32 több szennyező esetén a maximumban levő határozza meg a környezet egészségi ártalmasságát.

33 Dr.Komonyi Éva PhD A károsító tényezők hatósugara Fogalmak

34 Emissziók → Káros hatások (a forrás helyén) Intermedier közeg → szállító, közvetítő közeg Transzmisszió → szállítás Transzformálás → a közeg által való módosítás ↓ Szinergizmus → a káros tényezők erősítik egymás hatását Antagonizmus → gyengítik egymás hatását Imisszió → káros hatások (a hatás helyén) ↓ közvetlen, közvetett

35 A szennyezés hatósugara függ: milyen a potenciális migrációs képessége az adott anyagnak milyen a szennyeződés élettartama; a szennyeződés mennyiségétől és minőségétől, vagyis a fizikai-kémiai tulajdonságaitól; milyen a valószínűsége annak, hogy ez az anyag kémiailag átalakul, ill. lebomlik; a környezet adottságaitól: hőmérséklet, nedvesség, fény, lebontó szervezetek aktivitása, oxigén jelenléte, a közeg kémhatása;

36 A károsítók hatósugarának kategóriái Lokális szintű (helyi) Városi szintű Regionális szintű Kontinentális szintű Globális (planetáris) szintű

37 Probléma: → a károsítók nagy száma → többnek nem ismerjük (nem akarjuk ismerni !) az élettani hatását, → ha ismerjük, nem mindig törődünk vele !!

38 Az emberre gyakorolt hatása alapján a károsítókat 4 csoportba soroljuk: emberre gyakorolt hatásuk egyértelmű (közvetlen) pl.: radioaktív anyagok → sugárbetegség a kadmium → itai-itai betegség

39 hatásuk következtében a betegség közvetve (is) fejlődik ki, fogékonyabbá válunk más betegségekkel szemben pl.: → az állandó alacsony szintű zaj (30-60 db) → idegrendszeri, emésztőszervi megbetegedések, magas vérnyomás → a légszennyezés csökkenti az immunitást

40 Hatásuk nem okoz betegséget, de állandó alkalmazkodásra késztetik az embert (ökológiai élettan) ↓ kórképek kifejlődése pl.: gyulladás (a szem nyálkahártya) Hatásuk, főleg távoli- még nem ismert

41 A leggyakoribb kémiai szennyezők csoportosítása és egészségkárosító hatásai Egy anyag vagy energia csak akkor tekinthető szennyezőnek, ha annak az embertől származó inputja, valamely természetes biogeokémiai ciklushoz többletként adódik. Kontaminánsok: abban a formájukban, ahogy az ember a környezetbe juttatja őket, még nem szennyezők, de átalakulások útján szennyezővé válhatnak. elsődleges és másodlagos szennyező fogalma.

42 Szervezetünk számára méregnek tekintjük az összes olyan vízben, zsírban, szövetnedvekben oldódó élettelen anyagot, mely a megfelelő mennyiségben a testbe jutva megzavarja az egészségi állapotot vagy/és múlóan, tartósan vagy véglegesen károsítja azt.

43 A kémiai anyagokat többféleképpen csoportosíthatjuk: Eredet szerint: növényi, állati, bakteriális, ásványi és szintetikus eredetű. Kémiai jelleg alapján: szerves, szervetlen. Halmazállapot alapján: folyékony, szilárd, gáz. Felhasználási terület alapján: ipar, mezőgazdaság. Támadási pont alapján: általános sejtmérgek, maró mérgek, vérmérgek, enzimbénító mérgek, idegmérgek, immunrendszerre ható mérgek, izomzatra ható mérgek. Behatolási mód alapján: gyomormérgek, érintőmérgek vagy bőrmérgek, légzésmérgek. Származási hely alapján: ipar, mezőgazdaság, hulladéklerakók.

44 Vizsgálhatjuk a mérgezések időbeni lefolyását is: Akut mérgezés: 1-2 nap Szubakut mérgezés: 6 hét Szubkrónikus mérgezés: 3 hónap Krónikus mérgezés: évek

45 Nehézfémek -Ólom és vegyületei: -Élelmiszer,ivóvíz, a városi szennyezett levegő, különböző iparágak -A kőzetekben, talajban és növényzetben kis mennyiségben mindenütt jelenlevő nehézfém.

46 Károsítja az életfontosságú szerveket: májat, vesét, idegrendszert csökkenti a gyermekek értelmi képességét, anyatejjel is bejut a csecsemő szervezetébe idült ólommérgezés: rákkeltő hatás és az utódokban fejlődési rendellenesség (bizonyított) Ólommérgezés tünetei: étvágytalanság, fejfájás, fáradékonyság, testsúlycsökkenés, székrekedés, bőr kis ereinek szűkülete (a bőr beszürkül), izomgyengeség, látási, hallási zavarok.

47 Higany és vegyületei: fémhigany, metil- higany, szublimát (0,5 g halálos), kalomel. Emisszió forrás: vegyipar, elektród és hőmérőgyártás, festékgyártás,, fertőtlenítés, aranyműves, fényképész, gombaölő vetőmagcsávázó-szerek, galvánelem- gyártás, izzólámpagyártás.

48 Higanymérgezés tünetei: fémes íz a szájban, fogak meglazulása, kihullása, gyulladásos folyamatok a szájban, torokban, hasfájás, vizes esetleg véres hasmenés, fejfájás, szédülés, hányinger, ingerlékenység, akadozó beszéd. Gőzei lázzal és nehéz légzéssel kísért tüdőgyulladást okoznak. Az idült mérgezés elsősorban az idegrendszert károsítja. Vízoldékony vegyületei kevéssé mérgezőek. Súlyos esetben a központi idegrendszer és a vese végérvényes károsodásával végződik.

49 Kadmium és vegyületei: Emisszió forrás: akkumulátorgyártás, galvanizálás, ötvözetek készítése. Idült kadmium-mérgezés: a fogakon sárga gyűrű jelenik meg, csökken a végül a csontvelő károsodik. a csontokból a mészsók kioldódnak: csontsorvadás következik be.

50 Króm és vegyületei: krómsav, kálium- kromát, kálium-bikromát Emisszió forrás: bőripar, gyógyszeripar, nyomdaipar, fényképészet, galvanizálás, krómozás Krómmérgezés tünetei: fáradékonyság, fejfájás, hányinger, láz, hasmenés, tudatzavar

51 Savak és lúgok: Emisszió forrás: ipar minden területe A mérgezések tünetei: - Savak: a szájban, nyelőcsőben felmaródást okoz, a felmaródások barnás-feketés pörkökkel fedettek, a nyál érdes tapintású, véres. A hányadék barnás, kávézaccszerű. koncentrációtól és behatási időtől függően bőrkárosító hatású, dehidratáció, I. II. III. fokú égési sérülések. - Lúgok: jellegzetes a nyálkahártya síkos tapintása, annak fehéres összecsapódása. A nyál és a hányadék nyúlós, vörösesbarna. A savaknál erősebb szövetkárosító hatás, elfolyósítják, szappanosítják a zsírokat.

52 Szerves oldószerek: Aromás szénhidrogének: benzol, toluol, xilol, fenol, krezol, etil-benzol stb. Emisszió forrás: kőolajipar, festékek, ragasztók, műanyag és gumigyártás. A mérgezés tünetei: gyomortájékon égető fájdalom, hányinger nehéz légzés, szédülés, gyengeségérzés, aluszékonyság, a méreg mennyiségétől függően, légzésbénulás és halál.

53 Fenolok és származékaik: fenol, krezol. Előfordulás: tisztítószerek, fertőtlenítőszerek, peszticidek. A mérgezés tünetei: szájban, gyomorban fehér színű felmaródások, véres hasmenés, légzőszervi görcsök majd kóma, májbántalom, sárgaság. Alkoholok: metil-, etil-, izopropil alkohol, etánglikol. Előfordulás: tisztítószerek, oldószerek, vivőanyagok, festékek, gyógyszerek, fagyállószerek. A mérgezés tünetei: fejfájás, szédülés, izomgyengeség, homályos ködös látás.

54 Halogénezett szénhidrogének Előfordulás: vívőanyagok, hűtőanyagok, peszticidek stb. Betiltva! A mérgezés tünetei: - akut mérgezése esetén: nyálkahártya irritáció, hányinger, hányás. - krónikus mérgezés esetén: DNS károsodás, tumornövekedés.

55 Néhány rákkeltő anyag Azbeszt (a fék- és kuplungtárcsák kopása következtében is). → rákkeltő hatású Radon ionizáló sugárzása révén rák, génkárosító hatás

56 Növényvédő szerek: több forrásból juthatnak el az emberig: levegő, víz talaj, zöldség, gyümölcs. Klórozott szénhidrogének: A mérgezés tünetei: fejfájás, alvászavar, idegrendszer károsodás, - Akut mérgezés esetén: epilepsziás rohamokhoz hasonló görcsök. Szerves foszforsav-észerek: bőrön keresztül könnyen felszívódnak, acetilkolin-eszteráz blokkoló idegmérgek. A mérgezés tünetei: Szédülés, izomgörcsök, remegés, légzésbénulás.

57 A közlekedésből származó elsődleges légszennyezők. ….Policiklikus aromás szénhidrogének. (benzapirén (BaP) Közlekedésből származó másodlagos légszennyezők. Ózon (O 3 ) Nitrogén és különböző szerves vegyületek fotokémiai reakciójával kialakuló anyagok - a nyári szmog jellemző anyagai, a szemre irritáló hatást fejtenek ki. Egyéb légszennyezők (H 2 S) PVC hulladék égetése Ammónia (NH 3 ) Por: szervetlen és szerves, természetes és mesterséges, ásványi és nem ásványi eredetűek, kristályos és nem kristályos (amorf) szerkezetűek, szemcsés és rostos formájúak (a méret a meghatározó)

58 Élelmiszereinkből származó veszélyes anyagok. Az ivóvíz veszélyei: mechanikai, kémiai, biológiai. Ipar → folyók → öntözés → mezőgazdasági növények → ember Veszélyes hulladékok. Elsődleges veszélyük a hulladékok sokféleségében rejlik.

59 A leggyakoribb fizikai szennyezők forrása és egészségkárosító hatásai A zaj A rezgés Elektromágneses hullámok (elektroszmog) ! az élő szervezetek elektromágneses hullámai a 0, Hz-es frekvenciasávba esnek. Radioaktív sugárzás (ionizáló sugárzás )

60 A munkahely veszélyei: fizikai, kémiai, biológiai A foglalkozási ártalom a munkahelyen a munka környezetében fellépő, a dolgozóra ható káros hatás, amelyet az ember maradó károsodás nélkül elvisel. Ha a károsító hatás mértéke az elviselhető szintnél nagyobb, a szervezet nem képes alkalmazkodni és regenerálódni, hanem megbetegszik, ez a foglalkozási betegség.

61 Szellemi tevékenységnél : álmatlanság, dekoncentráltság, ↓ ingerlékenység, később: szív- és érrendszeri megbetegedések; endokrinológiai, bronchiális panaszok; hangszálak károsodása (tanárok esetében); kialakulhat magas vérnyomás, cukorbetegség, károsulhat az agy vérellátása (agyvérzés) infarktus; Középületek és otthonunk veszélyei (?) → mértékesség és a használati utasítás betartása


Letölteni ppt "Dr.Komonyi Éva, PhD Életvédelem Élettevékenységünket és egészségünket befolyásoló tényezők."

Hasonló előadás


Google Hirdetések