Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Viselkedéskultúra Viselkedés és kultúra. Viselkedés Az élőlény – más élőlények vagy kísérleti eszközök által – megfigyelhető aktivitása. Az élőlény –

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Viselkedéskultúra Viselkedés és kultúra. Viselkedés Az élőlény – más élőlények vagy kísérleti eszközök által – megfigyelhető aktivitása. Az élőlény –"— Előadás másolata:

1 Viselkedéskultúra Viselkedés és kultúra

2 Viselkedés Az élőlény – más élőlények vagy kísérleti eszközök által – megfigyelhető aktivitása. Az élőlény – más élőlények vagy kísérleti eszközök által – megfigyelhető aktivitása. Viselkedés: aktivitás, cselekvés Viselkedés: aktivitás, cselekvés Az élőlény – tárgyunk szempontjai szerint – az ember, akinek más élőlények által megfigyelhető aktivitása a cselekvés. Az élőlény – tárgyunk szempontjai szerint – az ember, akinek más élőlények által megfigyelhető aktivitása a cselekvés.

3 Viselkedés A viselkedés mások által észlelt konkrét cselekvés, cselekvéssorozat, tevékenység, amely valóságos személyhez, helyhez és időponthoz kötődik. A viselkedés mások által észlelt konkrét cselekvés, cselekvéssorozat, tevékenység, amely valóságos személyhez, helyhez és időponthoz kötődik.

4 Cselekvés Az ember a cselekvésben, a tevékenységben juttatja kifejezésre szándékait, vágyait, törekvéseit ; ezen a módon mutatja ki érzelmeit. Az ember a cselekvésben, a tevékenységben juttatja kifejezésre szándékait, vágyait, törekvéseit ; ezen a módon mutatja ki érzelmeit. A cselekvésnek vannak velünk született és tanult formái. A cselekvésnek vannak velünk született és tanult formái.

5 Cselekvés A cselekvés tehát egyfelől a környezethez való alkalmazkodás legmagasabbrendű megnyilatkozása, másfelől a környezetnek a saját céljaink elérése érdekében történő átalakítására irányuló megnyilvánulás. A cselekvés tehát egyfelől a környezethez való alkalmazkodás legmagasabbrendű megnyilatkozása, másfelől a környezetnek a saját céljaink elérése érdekében történő átalakítására irányuló megnyilvánulás. Cselekvés: alkalmazkodás, átalakítás Cselekvés: alkalmazkodás, átalakítás

6 Magatartás A magatartás az emberi megnyilatkozások általánosabb minősítésére, megítélésére szolgál és ilyen értelemben a jellemző viselkedések sorozatát nevezhetjük meg vele. A magatartás az emberi megnyilatkozások általánosabb minősítésére, megítélésére szolgál és ilyen értelemben a jellemző viselkedések sorozatát nevezhetjük meg vele. Magatartás: jellemző viselkedések sorozata Magatartás: jellemző viselkedések sorozata

7 Magatartás Ha például egy tanuló az iskolában rendszeresen rosszul viselkedik, úgy a „magatartás” érdemjegye a félévi vagy év végi értesítőben vélhetően rossz lesz. Ha például egy tanuló az iskolában rendszeresen rosszul viselkedik, úgy a „magatartás” érdemjegye a félévi vagy év végi értesítőben vélhetően rossz lesz. Ennyiben tehát több és általánosabb, mint a viselkedés. Ennyiben tehát több és általánosabb, mint a viselkedés.

8 Magatartás A másik fontos sajátossága, hogy a magatartásnak meghatározott értéktartalma van. A másik fontos sajátossága, hogy a magatartásnak meghatározott értéktartalma van. Magatartás: értékeket fejez ki Magatartás: értékeket fejez ki Az értékek a tárgyakhoz, dolgokhoz, eszmékhez stb. saját magunk által hozzárendelt fontosságot, minőséget jelzik. Az értékek a tárgyakhoz, dolgokhoz, eszmékhez stb. saját magunk által hozzárendelt fontosságot, minőséget jelzik.

9 Magatartás Érték lehet egy adott foglalkozás vagy pozíció és manapság különösen: azok anyagi elismerése. Ugyancsak érték lehet számunkra a gyengédség, a jó alak, a csinos arc, a szerénység, a kedvesség, a határozottság, a „rámenősség” stb. Érték lehet egy adott foglalkozás vagy pozíció és manapság különösen: azok anyagi elismerése. Ugyancsak érték lehet számunkra a gyengédség, a jó alak, a csinos arc, a szerénység, a kedvesség, a határozottság, a „rámenősség” stb. Sajátos értékrendszerünk meghatározott viselkedésre késztet bennünket és ezek együttesen alakítják, formálják, teszik jellegzetessé magatartásunkat. Sajátos értékrendszerünk meghatározott viselkedésre késztet bennünket és ezek együttesen alakítják, formálják, teszik jellegzetessé magatartásunkat.

10 Kultúra A kultúra a társadalom által létrehozott anyagi és szellemi javak összessége, illetve ezek – adott korszakra – jellemző állapota. A kultúra a társadalom által létrehozott anyagi és szellemi javak összessége, illetve ezek – adott korszakra – jellemző állapota. Kultúra: anyagi-szellemi javak, korra jellemző állapot Kultúra: anyagi-szellemi javak, korra jellemző állapot

11 Kultúra A kultúra és a viselkedés kapcsolatáról mondta Hankiss Elemér: A kultúra és a viselkedés kapcsolatáról mondta Hankiss Elemér: „…ez a mindennapi kultúra vagy más szóval viselkedéskultúra éppannyira fontos vagy talán bizonyos szempontból még fontosabb előfeltétele az emberi együttélésnek, mint a magas kultúra.” „…ez a mindennapi kultúra vagy más szóval viselkedéskultúra éppannyira fontos vagy talán bizonyos szempontból még fontosabb előfeltétele az emberi együttélésnek, mint a magas kultúra.”

12 Viselkedéskultúra A viselkedéskultúra: a hatékony és értelmes életvitel szabályainak tárháza, amely megfogalmazza a szükséges és helyes megoldásokat az alapproblémák és azok halmazai (születés, növekedés, egészségmegőrzés, jólét, halál stb.) sikeres kezeléséhez. A viselkedéskultúra: a hatékony és értelmes életvitel szabályainak tárháza, amely megfogalmazza a szükséges és helyes megoldásokat az alapproblémák és azok halmazai (születés, növekedés, egészségmegőrzés, jólét, halál stb.) sikeres kezeléséhez.

13 Viselkedéskultúra Hankiss Elemér 1983-ban így fogalmazta meg a hazai viszonyokat: Hankiss Elemér 1983-ban így fogalmazta meg a hazai viszonyokat: „Helyzetünk röviden és erősen sarkítva úgy fogalmazható meg, hogy a magas kultúra tekintetében fejlett, gazdaságilag közepesen fejlett, a mindennapi kultúra vagy viselkedéskultúra terén fejletlen vagy akár: elmaradott ország vagyunk.” „Helyzetünk röviden és erősen sarkítva úgy fogalmazható meg, hogy a magas kultúra tekintetében fejlett, gazdaságilag közepesen fejlett, a mindennapi kultúra vagy viselkedéskultúra terén fejletlen vagy akár: elmaradott ország vagyunk.” A tennivaló világos: amit nem tudunk, el kell sajátítani. A tennivaló világos: amit nem tudunk, el kell sajátítani.

14 A viselkedés hajtóerői Mi ösztönzi, hajtja az embert valamely cselekvés, viselkedés megvalósítására? Mi ösztönzi, hajtja az embert valamely cselekvés, viselkedés megvalósítására? Miért fontos ismernünk a viselkedés indítékát és környezetét? Miért fontos ismernünk a viselkedés indítékát és környezetét? Egyfelől azért, hogy meg tudjuk érteni a saját magunk és mások megnyilvánulásait, Egyfelől azért, hogy meg tudjuk érteni a saját magunk és mások megnyilvánulásait, másfelől azért, hogy mindezen ismeretek birtokában képessé váljunk az indítékok tudatos kezelésére és szabályozására. másfelől azért, hogy mindezen ismeretek birtokában képessé váljunk az indítékok tudatos kezelésére és szabályozására.

15 A viselkedés hajtóerői A viselkedés indítékait, ill. meghatározó tényezőit az alábbi témakörök keretében tárgyaljuk: A viselkedés indítékait, ill. meghatározó tényezőit az alábbi témakörök keretében tárgyaljuk: a szükségletek és a motiváció a szükségletek és a motiváció önmagunk észlelése önmagunk észlelése mások észlelése mások észlelése társas helyzetek és társas helyzetek és a hatalmi befolyásolás, mint hajtóerő. a hatalmi befolyásolás, mint hajtóerő.

16 1. A szükségletek és a motiváció Szükséglet – állapotot jelöl, többnyire hiányállapotot Szükséglet – állapotot jelöl, többnyire hiányállapotot Motiváció – a hiányállapot megszüntetésére való késztetés, ösztönzés Motiváció – a hiányállapot megszüntetésére való késztetés, ösztönzés

17 A szükségletek és a motiváció A. H. Maslow elmélete ad olyan tudományosan igazolt keretet a változó emberi szükségletek tanulmányozásához és megértéséhez, amely a mindennapi gyakorlatban eredményesen alkalmazható. A. H. Maslow elmélete ad olyan tudományosan igazolt keretet a változó emberi szükségletek tanulmányozásához és megértéséhez, amely a mindennapi gyakorlatban eredményesen alkalmazható. Maslow szerint az emberi szükségletek egyfajta hierarchiát mutatnak. A hierarchia bármely fokán elhelyezkedő szükséglet csak akkor jelenik meg, ha az előző fokozatok kielégítettségi szintje megfelelő. Maslow szerint az emberi szükségletek egyfajta hierarchiát mutatnak. A hierarchia bármely fokán elhelyezkedő szükséglet csak akkor jelenik meg, ha az előző fokozatok kielégítettségi szintje megfelelő.

18 A szükségletek „piramisa” Önmegvalósítási szükségletek Esztétikai szükségletek Kognitív szükségletek Megbecsülés szükséglete Szeretet szükséglete Biztonsági szükségletek Fiziológiai szükségletek

19 A szükségletek „piramisa” Fiziológiai szükségletek – éhség, szomjúság stb. Fiziológiai szükségletek – éhség, szomjúság stb. Biztonsági szükségletek – biztonságban, veszélyektől mentesnek lenni Biztonsági szükségletek – biztonságban, veszélyektől mentesnek lenni A szeretet szükséglete – másokhoz tartozni, befogadottnak lenni A szeretet szükséglete – másokhoz tartozni, befogadottnak lenni A megbecsülés szükséglete – teljesíteni, kompetensnek lenni és elnyerni mások tiszteletét és elismerését A megbecsülés szükséglete – teljesíteni, kompetensnek lenni és elnyerni mások tiszteletét és elismerését

20 A szükségletek „piramisa” Kognitív szükségletek – tudni, érteni, megismerni Kognitív szükségletek – tudni, érteni, megismerni Esztétikai szükségletek – szimmetria, rend, harmónia Esztétikai szükségletek – szimmetria, rend, harmónia Önmegvalósítási szükségletek – az önkiteljesítés elérése és a lehetőségek megvalósítása Önmegvalósítási szükségletek – az önkiteljesítés elérése és a lehetőségek megvalósítása

21 A csúcs: az önmegvalósítás Maslow kutatásai alapján a következők szerint foglalhatók össze e szint viselkedési szabályai: Maslow kutatásai alapján a következők szerint foglalhatók össze e szint viselkedési szabályai: Úgy éld át az életet, mint a gyerek, teljes elmélyedéssel és összpontosítással! Úgy éld át az életet, mint a gyerek, teljes elmélyedéssel és összpontosítással! Inkább új dolgokat próbálj ki, mintsem ragaszkodj a biztos módszerekhez! Inkább új dolgokat próbálj ki, mintsem ragaszkodj a biztos módszerekhez! Az érzéseidre hallgass, ne pedig a tekintély vagy többség hangjára tapasztalataid értékelésében! Az érzéseidre hallgass, ne pedig a tekintély vagy többség hangjára tapasztalataid értékelésében!

22 A csúcs: az önmegvalósítás Légy őszinte, kerüld a színlelést és a szerepjátszást! Légy őszinte, kerüld a színlelést és a szerepjátszást! Készülj fel rá, hogy nem leszel népszerű, ha nézeteid nem egyeznek meg a többségével! Készülj fel rá, hogy nem leszel népszerű, ha nézeteid nem egyeznek meg a többségével! Vállalj felelősséget! Vállalj felelősséget! Amit eldöntöttél, hogy megteszel, vidd is véghez! Amit eldöntöttél, hogy megteszel, vidd is véghez!

23 A csúcs: az önmegvalósítás

24 Szükségletek és motiváció A viselkedés: a szükségletek ismerete A viselkedés: a szükségletek ismerete A szükségletek és azok kielégítettségi színvonalának viselkedésmeghatározó jellege, pontosabban ennek ismerete nagyban elősegíti a saját magunk és mások cselekedeteinek megértését, illetve a várható viselkedés „bejóslását”.

25 2. Önmagunk észlelése A viselkedés megértése: önismeret A viselkedés megértése: önismeret Tárgyunk szempontjából nagy jelentősége van annak, hogy az ember miként vélekedik önmagáról. Az alacsony önértékelésű egyének a különböző élethelyzeteikben (feladat, probléma, konfliktus stb.) egészen másfajta hatékonyságot mutatnak, mint a magas önértékelésűek. Tárgyunk szempontjából nagy jelentősége van annak, hogy az ember miként vélekedik önmagáról. Az alacsony önértékelésű egyének a különböző élethelyzeteikben (feladat, probléma, konfliktus stb.) egészen másfajta hatékonyságot mutatnak, mint a magas önértékelésűek.

26 Önmagunk észlelése A magas önértékelés önbizalommal és sikerorientált viselkedéssel jár együtt, míg az alacsony bizonytalanságot, az új feladatoktól és megoldásoktól, kockázatoktól való idegenkedést, ingerlékenységet és alkalmazkodási nehézséget eredményez. A magas önértékelés önbizalommal és sikerorientált viselkedéssel jár együtt, míg az alacsony bizonytalanságot, az új feladatoktól és megoldásoktól, kockázatoktól való idegenkedést, ingerlékenységet és alkalmazkodási nehézséget eredményez.

27 Önmagunk észlelése Aki jó színvonalú önismerettel rendelkezik, az pontosabb és hatékonyabb mások viselkedésének megismerésében és megértésében is. Aki jó színvonalú önismerettel rendelkezik, az pontosabb és hatékonyabb mások viselkedésének megismerésében és megértésében is.

28 3. Mások észlelése A viselkedés megértése: mások „pontos” észlelése A viselkedés megértése: mások „pontos” észlelése Ezen a területen komoly nehézségekkel kell szembenéznünk. Tökéletesen aligha ismerhetünk meg bárkit. Elég, ha a legkézenfekvőbb okra, az érzelmi elfogultságra gondolunk. Ezen a területen komoly nehézségekkel kell szembenéznünk. Tökéletesen aligha ismerhetünk meg bárkit. Elég, ha a legkézenfekvőbb okra, az érzelmi elfogultságra gondolunk.

29 Mások észlelése Az önfeltárás, megmutatkozás, a másik nyitottsága, esetenként legalább annyira tudatos folyamat, mint a másik megítélése érdekében folytatott megfigyelő tevékenységünk. Az önfeltárás, megmutatkozás, a másik nyitottsága, esetenként legalább annyira tudatos folyamat, mint a másik megítélése érdekében folytatott megfigyelő tevékenységünk. A nyitottságot vagy zártságot aszerint is értékelnünk kell, hogy a másik viselkedése mennyire spontán, személyiségéből önkéntelenül fakadó, vagy mennyire fejez ki megtervezett és következetesen kivitelezett „stratégiát”. A nyitottságot vagy zártságot aszerint is értékelnünk kell, hogy a másik viselkedése mennyire spontán, személyiségéből önkéntelenül fakadó, vagy mennyire fejez ki megtervezett és következetesen kivitelezett „stratégiát”.

30 4. A társas helyzetek A viselkedés megértése: mások jelenléte A viselkedés megértése: mások jelenléte Viselkedésünk megváltozik mások jelenlétében. Ennek hátterében az áll, hogy társas helyzetben erősebbé válnak az érzelmek, nő a feszültség és erősödik a cselekvésre való készenléti állapot. Viselkedésünk megváltozik mások jelenlétében. Ennek hátterében az áll, hogy társas helyzetben erősebbé válnak az érzelmek, nő a feszültség és erősödik a cselekvésre való készenléti állapot.

31 A társas helyzetek A társas helyzetek, társas kapcsolatok legfontosabb színtere a csoport, amely a viselkedés szabályozásában, formálásában meghatározó jelentőségű. A társas helyzetek, társas kapcsolatok legfontosabb színtere a csoport, amely a viselkedés szabályozásában, formálásában meghatározó jelentőségű. Ha valaki úgy dönt, hogy ehhez vagy ahhoz a csoporthoz kíván tartozni, úgy alkalmazkodnia kell annak értékeihez, normáihoz, szokásaihoz, működési rendjéhez, nézeteihez. Ha valaki úgy dönt, hogy ehhez vagy ahhoz a csoporthoz kíván tartozni, úgy alkalmazkodnia kell annak értékeihez, normáihoz, szokásaihoz, működési rendjéhez, nézeteihez.

32 A társas helyzetek A csoport: jutalmaz és büntet A csoport: jutalmaz és büntet A csoport a szabályok-normák-értékek tiszteletbetartóit megjutalmazza (legalább az „odatartozás melegével”), a normaszegőket pedig bünteti (amelynek legsúlyosabb tétele a teljes kirekesztés). A csoport a szabályok-normák-értékek tiszteletbetartóit megjutalmazza (legalább az „odatartozás melegével”), a normaszegőket pedig bünteti (amelynek legsúlyosabb tétele a teljes kirekesztés).

33 A társas helyzetek Konformitás – az alkalmazkodás e formája számos előnnyel kecsegteti az egyént, ám azt is jelenti, hogy korábbi nézeteinek, véleményeinek, szokásainak, viselkedésmintáinak egy részét fel kell adnia. Konformitás – az alkalmazkodás e formája számos előnnyel kecsegteti az egyént, ám azt is jelenti, hogy korábbi nézeteinek, véleményeinek, szokásainak, viselkedésmintáinak egy részét fel kell adnia.

34 5. A hatalmi befolyásolás, mint hajtóerő A társadalom hierarchikus elrendeződése és más okok folytán is különböző emberek különböző csoportjai, olyan hatalmi jogosítványokhoz jutnak, amelyek birtokában befolyásolhatják mások viselkedését. A társadalom hierarchikus elrendeződése és más okok folytán is különböző emberek különböző csoportjai, olyan hatalmi jogosítványokhoz jutnak, amelyek birtokában befolyásolhatják mások viselkedését. A hatalom helyzeti lehetőség a befolyásolásra. A hatalom helyzeti lehetőség a befolyásolásra.

35 A hatalmi befolyásolás Ki a főnök? Ki a főnök?

36 A hatalmi befolyásolás Hatalmi típusok: Hatalmi típusok: Jutalmazó Jutalmazó Kényszerítő Kényszerítő Törvényes Törvényes Referensi Referensi Szakértői Szakértői (Zsigmond Cs.: Viselkedéskultúra, 34. old.)

37 A hajtóerők összegződnek: döntés a cselekvésről Minél több és minél mélyebb ismeretünk van a viselkedés előzőekben tárgyalt determinánsait illetően, annál nagyobb az esélyünk arra, hogy mások viselkedését, magatartását megfelelőképpen értékelni tudjuk és ami legalább ilyen fontos: hogy jövőbeli reakcióit is képesek legyünk kiszámítani, megjósolni. Minél több és minél mélyebb ismeretünk van a viselkedés előzőekben tárgyalt determinánsait illetően, annál nagyobb az esélyünk arra, hogy mások viselkedését, magatartását megfelelőképpen értékelni tudjuk és ami legalább ilyen fontos: hogy jövőbeli reakcióit is képesek legyünk kiszámítani, megjósolni. Ha ismerjük a szabályokat, viselkedésünk megtervezhetővé, szervezhetővé, korrigálhatóvá és ami a legfontosabb, fejleszthetővé válik. Ha ismerjük a szabályokat, viselkedésünk megtervezhetővé, szervezhetővé, korrigálhatóvá és ami a legfontosabb, fejleszthetővé válik.


Letölteni ppt "Viselkedéskultúra Viselkedés és kultúra. Viselkedés Az élőlény – más élőlények vagy kísérleti eszközök által – megfigyelhető aktivitása. Az élőlény –"

Hasonló előadás


Google Hirdetések