Verbális kommunikáció

Az előadások a következő témára: "Verbális kommunikáció"— Előadás másolata:

1 Verbális kommunikáció
A kommunikáció Verbális kommunikáció Beszéd

2 Verbális kommunikáció
verbális kommunikáció (szóbeli, szavakban megnyilatkozó, nyelvi kódokat alkalmazó) a nyelvi jelekkel történő közlés (verbális kommunikáció) megvalósulhat szóban és írásban a szemtől szembeni kommunikáció százaléka nem verbális csatornákon folyik, a szóbeliségé csak a fennmaradó százalék

3 Beszéd Deme László: „Az emberi egyed biológiailag embernek születik, de mentálisan csak a beszéd segítségével válik azzá…” A beszéd kizárólagosan kötődik hozzánk, jellemez, megmutat bennünket.

4 Beszéd A köznapi nyelvhasználat, egy telefonbeszélgetés, rövid lefutású információcsere, tennivalók tőmondatos egyeztetése és sok más helyzet kiválóan – és veszélyesen! – alkalmas személyiségünk erős és gyenge pontjainak kifejezésére.

5 Beszéd A beszéd: hatalom
Ismernünk kell a beszéd hatalmát, az abban rejlő befolyásolási lehetőségeket és mindezek megvalósításának feltételeit, követelményeit és eszközeit. Beszélni: felelősség Nagyon fontos a beszélő felelősségérzete, felelősségtudata és erkölcsi felfogása.

6 Beszéd Jellemző beszédhelyzetek: Beszélgetés Tájékoztatók
Egyeztetések, értekezletek Tárgyalás Előadás

7 Beszélgetés A kötetlen, konkrét célkitűzésektől és pontos időkorlátoktól mentes beszélgetés vagy ennek társasági formája, a csevegés a résztvevők számára kellemes időtöltést jelent.

8 Beszélgetés Vannak helyzetek, amikor az érintkezés általános kapcsolatfenntartó célokat szolgál. Az egymással békességben élő szomszédok, közvetlen munkakapcsolatban, ill. alá-fölérendeltségi viszonyban nem álló kollegák stb. helyzete ez. Ami a felek számára világos: nem kívánják a kapcsolat elmélyítését, de megszüntetését sem.

9 Beszélgetés Más eset, ha partnerünktől fontos információkat remélünk.
Pl: „Neked befolyásos barátaid vannak. Tudsz valamit a jövő évi adóról?” Az ilyenfajta kapcsolat – ha működőképesnek bizonyul – nagyon sok haszonnal járhat számunkra.

10 Beszélgetés Beszélni-csevegni tudni kell és ez nem pusztán kifejezőkészség, vagy beszédtechnika kérdése. A jó csevegőt széles körű műveltség, s ami csaknem ugyanilyen fontos: az élet különböző területeit átfogó tájékozottság jellemzi.

11 Beszélgetés A mások problémái, véleménye iránti érdeklődés, a nyitott és bizalomteli odafordulás a másikhoz, átsegít az első pillanatokon. Természetesen egy-egy jól induló beszélgetés is elakadhat pusztán azért, mert szereplői nem tartják be a játékszabályokat. (Nem figyelnek a másikra, egymás szavába vágnak, nem segítik egymást a megszólalásban, elcsépelt közhelyeket mondanak.)

12 Beszélgetés Mai életünk kedvezőtlen kísérőjelensége, hogy egyre kevesebbet beszélgetünk, egyre kevésbé van módunk akár a legszűkebb környezetünkben élők nézeteinek, véleményének megismerésére. Miután nem gyakoroljuk magunkat a beszélgetésben, az ide tartozó képességeink, készségeink is megkopnak.

13 Tájékoztatók A szervezetek vagy egy-egy jelentősebb szakmai terület belső és külső információáramlását a leggyorsabban és leghatékonyabban a tájékoztatók szolgálhatják.

14 Egyeztetések, értekezletek
Az egyeztetések zöme abból a feltevésből indul ki, hogy az ügyben érintettek nagyjából azonos színvonalon vannak informálva, közöttük lényeges érdekkülönbségek nincsenek, továbbá egyetértenek az adott feladat (munka) elvégzésének szükségességét illetően. Elsősorban a részletekre, részkérdésekre, megoldási módozatokra koncentrálnak.

15 Egyeztetések, értekezletek
Ha nincs egyetértés az érdekeltek között, sem a célok, sem azok megvalósításának módja tekintetében, feltehetően értekezlet keretében kell tisztázni a leglényegesebb pontokat. Az értekezleteken lehetőleg csak kifejezetten érdekelt, felkészült és tájékozott emberek vegyenek részt. Célszerű a résztvevők számát is korlátozni: legfeljebb főben.

16 Egyeztetések, értekezletek
Konferencia: inkább tájékoztató jellegű azzal együtt, hogy világosan körülhatárolt témáját érintően egymásnak ellentmondó nézetek és vélemények is elhangozhatnak. A résztvevők számának csak a terem nagysága szab határt.

17 Egyeztetések, értekezletek
Szimpóziumok: egy-egy pontosan meghatározott szakmai kérdés tisztázására szolgálnak. A résztvevők száma legfeljebb 30 fő.

18 Tárgyalás Az érdekérvényesítés legközvetlenebb (és leginkább eredményre vezető) módjának a tárgyalások útján történő befolyásolást, az együttműködés e sajátos változatát tartjuk. A tárgyalást akkor tekintjük sikeresnek, ha eredményeként megegyezés (konszenzus, megállapodás, szerződés) jön létre a felek között.

19 Előadás, szónoklat Az eladások, szónoklatok megtartásához fűződnek a legszigorúbb szabályok. Előadásra, szónoklatra sokféle alkalom kínálkozik. (Pl: egy ünnepély, társadalmi esemény, kitüntetett dolgozó köszöntése, nyugdíjba vonuló búcsúztatása, beszámoló a gazdasági év eredményeiről és más jelentős események)

20 A beszéd zavarai Gyakran nem értjük meg egymást. A beszélő esetenként azzal nehezíti meg helyzetünket, hogy nem rendezi a gondolatait, mielőtt hozzáfog mondanivalója kifejtéséhez, pontatlanul fogalmaz, egy kijelentésében túl sok dolgot próbál kifejezni, nincs meggyőződve mondanivalója fontosságáról, igazáról, ezért bizonytalan, bőbeszédű.

21 A beszéd zavarai A hallgató fél aszerint válhat befogadóvá, hogy
figyelemmel tudja-e kísérni a kommunikátor szövegét, nem a saját gondolataival foglalkozik-e éppen, nem tulajdonít-e több és más tartalmat a beszélő által elmondottaknak, mint ami valóságosan benne van a szövegben?

22 A beszéd zavarai A beszédtechnikai fogyatékosságok nagyban ronthatják a beszéd hatékonyságát. Megfelelő légzéstechnikával, hibátlan artikulációs készségekkel kell rendelkeznie minden előadónak. A magyaros hanglejtés és hangsúlyozás szintén alapkövetelmény.

23 A beszéd zavarai A modulációk alkalmazásával jelentősen fokozni lehet az előadás hatékonyságát. Így például: a hangerő, a hangszín, a hangmagasság, a ritmus tudatos váltásai járulhatnak hozzá leginkább a beszéd monotoniájának kiküszöböléséhez.

24 Beszéd A technika „csak” eszköz!
Jó technikával beszélni csak bűvészkedés, ha nincs mondanivalónk! A beszélővel szembeni alapkövetelmény, hogy a formai lehetőségek csak, mint eszközök működjenek, segítsenek bennünket meggyőződéseink közvetítésében, mások meggyőzésében!