Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

HŐÁTVITELI (KALORIKUS) MŰVELETEK HŐÁTVITELI (KALORIKUS) MŰVELETEK Bevezető Készítette: Varga István VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "HŐÁTVITELI (KALORIKUS) MŰVELETEK HŐÁTVITELI (KALORIKUS) MŰVELETEK Bevezető Készítette: Varga István VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA"— Előadás másolata:

1 HŐÁTVITELI (KALORIKUS) MŰVELETEK HŐÁTVITELI (KALORIKUS) MŰVELETEK Bevezető Készítette: Varga István VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA

2  Mindazon műveleteket, amelyek hajtóereje a hőmérsékletkülönbség, hőátviteli (kalorikus) műveleteknek nevezzük. Hajtóerő = ΔTilletve Δt  Hőátmenet alatt a különböző hőmérsékletű testek közötti energiaátmenetet értjük hőenergia formájában.

3  A testek közötti hőátmenet a molekulák, az atomok és a szabad elektronok közötti energiaátadás, amelynek következtében a magasabb hőmérsékletű test részecskéinek mozgása lassul, az alacsonyabb hőmérsékeltű test részecskéinek mozgása pedig gyorsul.

4 A legfontosabb hőátviteli műveletek a következők:  Fűtés,  Hűtés,  Kondenzálás és  Bepárlás.

5 Hőtani alapfogalmak  A hőmérséklet: Hőmérséklet alatt értjük azt a fizikai mennyiséget, amely a testek felmelegedési fokát jelzi. Mértékegysége a kelvin [K], de engedélyezett a Celsius- fok [ o C] használata is.

6 Kelvin ( K ) a víz hármaspontja termodinamikai hőmérsékletének 273,16-od része. A víz hármaspontja: 0,01 o C, p = 610,48 Pa nyomáson.  Ilyen körülmények között a víz három fázisa termodinamikai egyensúlyban van. 273,15 K = 0 o C. -273,15 o C = 0 kelvin. Ez a hőmérséklet abszolút nullapontja.

7  A Kelvin és Celsius-fok közötti összefüggés a következő: T = t c + 273,15[K] t c = T – 273,15[ o C].

8  A (hő) hőmennyiség: A nem elszigetelt anyagi rendszerek belső energiája növekedhet (ill.csökkenhet) a környezetből származó (ill. a környezetnek átadott) mechanikai energia (munka) révén, de azáltal is, hogy egy másik anyagi rendszertől közvetlenül vesz át belső energiát (ill. másik rendszernek közvetlenül átadja belső energiájának egy részét). Az átvett (ill. átadott) belső energiát nevezzük hőnek.

9 Valamely test által felvett Q – hőmennyiség:  Ha a hőtartalom változása hőmérséklet- változásban nyilvánul meg, akkor a hőt érzékelhető, mérhető hőnek nevezzük.  Ha egy állapotváltozás úgy megy végbe, hogy nincs érzékelhető hőmérséklet-változás, akkor ezt a hőt latens (rejtett) hőnek nevezzük.

10  Egy test teljes hőjét az entalpiával fejezzük ki, amelyet egy alaphőmérséklethez viszonyítva mérünk. Az alaphőmérséklet rendszerint 0 kelvin.

11  A fajhő Azt a hőmennyiséget, amely szükséges hogy 1 kg tömegű test hőmérsékletét 1 o C -szal megnövelje, fajhőnek nevezzük. Megkülönböztetünk: Állandó nyomáson c p és állandó térfogaton c v mért fajhőt.

12  Az anyagok fajhőjét és egyébb hőtani jellemzőit technikai táblázatokban találjuk meg.  A folyadékok fajhője nagy (legnagyobb a vízé c = 4,186 kJ/ kg K), a fémek, valamint a gázok fajhője kicsi.

13 A hőkapacitás Azt a hőmennyiséget, amely valamely m - tömegű test hőmérsékletét 1 o C- szal emeli, hőkapacitásnak nevezzük. Minél nagyobb egy anyag hőkapacitása, annál nehezebben, illetve lassabban melegszik fel, de ugyanúgy lassabban is hűl le.

14 Az entalpia Entalpia alatt értjük azt a hőmennyiséget, amely a rendszer hőmérsékletét t 1 -ről t 2 -re növeli, miközben a nyomás állandó marad. Megállapodás alapján 0 o C - on minden anyag hőtartalma nulla.

15 Bármely összetett test entalpiája egyenlő a testet felépítő homogén alkotók entalpiáinak összegével, feltételezve hogy az alkotók nem szenvednek fizikai és kémiai változást.

16 A gyakorlati számításokban a közeg egységnyi tömegére eső entalpiát használják, ezt fajlagos entalpiának nevezzük. Jele: h Mértékegysége: kJ/ kg Abban az esetben, ha az anyag állapotváltozás nélkül melegszik fel, a fajlagos entalpia a következőképpen számítható: h =c köz. ·t

17 Ha a hőcsere folyamán a közeg t 1 hőmérsékletről t 2 hőmérsékletre hűl, akkor a közeg egy kg- ja által leadott hő: Δh = h 1 – h 2

18 A párolgási hő, kondenzációs hő Azt a hőmennyiséget, amely 1 kg forrásban levő folyadék elpárologtatásához szükséges párolgási hőnek nevezzük. A párolgási hőt r –rel jelöljük. Mértékegysége a J/ kg vagy kJ/ kg.

19

20  Bármely folyadék melegítésekor annak hőmérséklete és entalpiája fokozatosan növekszik.  A forrásponti hőmérsékleten a folyadék teljes tömegében intenzíven párolog.További melegítéssel a folyadékkal közölt hő teljes mértékben a párolgásra fordítódik. A folyadék hőmérséklete változatlan marad. A folyadék feletti gőz hőmérséklete megegyezik a folyadék hőmérsékletével.  Az ilyen gőzt telített gőznek nevezzük.

21  Amennyiben a telített gőzt hűtjük (hőt vonunk el), a hőmérséklete változatlan marad, mert latens (rejtett) párolgási hő szabadul fel, a gőz pedig lecsapódik (kondenzálódik).  Ebből kifolyólag a párolgási hő és a kondenzációshő egyenlőek, de ellentétes előjellel rendelkeznek. -párolgási hő = + kondenzációs hő Túlhevített gőz akkor keletkezik, ha a telített gőzt tovább melegítjük. A túlhevített gőz már a gázokhoz hasonlóan viselkedik: hűtéssel nem csapódik le, hanem telítetté válik.


Letölteni ppt "HŐÁTVITELI (KALORIKUS) MŰVELETEK HŐÁTVITELI (KALORIKUS) MŰVELETEK Bevezető Készítette: Varga István VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA"

Hasonló előadás


Google Hirdetések