72. Horvátország, Bosznia és Magyarország a 12. századtól a középkor végéig Dr. Mészáros Zoltán A 6. és a középiskola 2. osztályában használható.

Az előadások a következő témára: "72. Horvátország, Bosznia és Magyarország a 12. századtól a középkor végéig Dr. Mészáros Zoltán A 6. és a középiskola 2. osztályában használható."— Előadás másolata:

1 72. Horvátország, Bosznia és Magyarország a 12. századtól a középkor végéig Dr. Mészáros Zoltán A 6. és a középiskola 2. osztályában használható

2 Előzetes tudnivalók A középkorban a Horvátország két jelentésben használható. Jelentheti az ún. Háromegy Királyságot (Regna Tripartita Dalmatiae, Croatiae et Slavoniae, Dalmácia, Szlavónia és a szűkebb értelemben vett Horvátország) A szűkebb értelemben vett Horvátország a Szlavónia és Dalmácia közötti vidéket jelölte (benne a mai Zágráb tágabb környékével is.) A középkorban Bosznia, Dalmácia és Horvátország története nagyon sok szállal kapcsolódott egymáshoz (nemesi családok, közös ellenségek, közös szövetségesek, vazallusi kapcsolatok)

3 Horvátország

4 Szent László és Horvátország
A rokoni szálakat kihasználva 1091-ben meghódította Horvátországot. Magyarországon belül Horvátországnak megmaradt: Neve Határai Sajátos jogi helyzete A helyi intézmények és szokásjog (ezek között a Sabor, a horvát rendi országgyűlés is) A magyar királyok nem telepítettek magyarokat Horvátországba Ekkoriban Magyar királyság több területén különböző szláv nyelveket is használtak. A Pacta Conventa tan: a horvát nemesség a Magyarországgal való államközösséget egy megállapodásra vezette vissza.

5 A horvát részleges önállóság
Horvátországban (szükebb Horvátország, Szlavónia, Dalmácia) megmaradtak a helyi nemesek. A horvát és szlavón nemesség (főnemesek, köznemesek) szerveződése és a nemesi társadalom működése nagyon hasonlított a magyarországihoz. Szlavóniában és szűkebb Horvátországban megalakultak a vármegyék (Megyeszékhelyek: Zágráb, Varazsd és Kapronca). Az XV. századtól minden egyes vármegyét követek képviseltek az országgyűlésen Dalmáciában a városok miatt különbözött az ország működése. A városok közvetlenül a királyhoz kötődtek. A magyar királyok nem egyszer herceggé nevezték ki fiaikat, testvéreiket, vejeiket, hogy kormányzati tapasztalatot szerezzenek. Ezeknek udvartartásuk és katonaságuk is volt. Horvátország kormányzója a bán volt, a királyt képviselte. A XIII. századtól Horvátországnak és Dalmáciának közös bánja lett A köznemesek a Szábor (Sabor) révén jelenítették meg érdekeiket.

6 Jelentősebb horvát családok
A horvát nemesség beleszólt országos ügyekbe is, szerepük volt az Anjouk hatalomrajutásában is. A Šubićok és a Zrinskik egyesítették birtokaikat így lehettek ebben az időben egész Bosznia és Hum egy részének az urai További családok: Kurjakovićok Nelipčićok Babonežovićok

7 A kisnemesek (szűkebb Horvátország)
A horvát királyság tizenkét törzse helyettesítette a köz-és kisnemesek vármegyei szervezeteit, melyek képviselték jogaikat Így mentesültek minden adóteher alól Saját bíróságuk lehetett A köznemesség 1351-ben elérte I. Nagy Lajosnál, hogy az Aranybulla újabb megerősítésében az ország minden nemesére azonos szabályok vonatkozzanak.

8 A városok Dalmáciában már az ókorban is voltak városok. A tengerparti városok nagy tradiciókkal rendelkeztek, és kifinomult belső berendezkedéssel. A tengerparti városok általában nem tartoztak hosszú ideig a magyar királysághoz, Velence prioritásai közé tartozott, hogy saját befolyása alatt tartsa őket. A tatárjárás után kereskedők és kézművesek telepedtek le a városokban. Ezek attól tartottak, hogy a főnemesek kiterjesztik hatalmukat a városokra is. Ennek megakadályozására volt jó a szabad királyi város cím.

9 A Zadari (Zárai) Szent Donáth templom

10 Zadar és környéke (Tengerfehérvárral – Biograd na moru)

11 Szabad királyi városok
Ha megkapták ezt a címet, az életük sokkal könnyebbé vált: Nem fizettek többé vámot Saját önkormányzatuk volt Saját bíróságuk volt Viszont: Városfalat kellet emelniük És katonákat kellett küldeniük a királyi seregbe

12 Az Anjouk és Horvátország
Caroberto (Károly Róbert) fő támogatói a horvátországi nemesek voltak. Az Anjou uralkodók csökkentették a főnemesek hatalmát, ezért azok szembenálltak az uralkodóval, nem csak Horvátországban. Horvátországban II. Mladen volt az egyik legnagyobb áldozat. Az Anjou uralkodók érdekei a polgárok és a köznemesek érdekeivel estek egybe. I. Lajos akinek felesége, a bosnyák-horvát Kotromanić (Kotrománus) Erzsébet volt, csak lány örököst hagyott (Máriát) maga után (1382-ben halt meg). A horvát főnemesek lázadtak a kiskorú örökös és jegyese (Luxemburgi Zsigmond) ellen. Ebben a harcban szövetkeztek Tvrtko (boszniai uralkodókkal). Ezt a mozgalmat csak 1392-ben sikerül letörni.

13 A horvát címer 1868-tól, benne Dalmácia, Horvátország és
Slavónia címerével Az Árpád sávok és az Anjou liliomok

14 Bosznia

15 A magyar befolyás kezdetei
A 12. században Magyarország megszerzi a mai Bosznia északi területeit. II. (Vak) Béla 1138-ban Ráma néven illeszti címei közé Boszniát. A 12. századi Bizánccal történő háborúskodásban Bosznia fontos, és vita tárgyát képezi. (1160-ban Bizánc megszerzi Boszniát, de befolyása nem lesz tartós). 1154-ben Borić bán viszonylag önálló állammá szervezi. A leghíresebb bosnyák uralkodó Kulin bán (1172 – (1180) – 1204) békét és stabilitást hozott, megerősítette az ország gazdaságát Raguzával és Velencével kötött szerződésekkel. Uralma alatt indult a bosnyák egyház – a katarok – körüli harc. Ez belső eredetű vallási irányzat volt, amelyet szektának tartott a római katolikus és a keleti ortodox egyház egyaránt. Magyarország törekvésére – hogy beavatkozzon egyházi ügyekbe és így korlátozza a bosnyák szuverenitást – Kulin válaszul gyűlésbe hívta a helyi egyházi vezetőket, elutasították az eretnekség vádját és kinyilvánították hűségüket a római katolikus egyházhoz 1203-ban. A déli területeken továbbra is kis, független vazallus hercegségek működtek.

16 Bosznia hatalmának csúcsán
Bosznia fénykorát II. Stjepan Kotromanić irányítása alapozta meg ( ) élte, aki egy viszonylagosan független államot hozott létre, amely később Dalmáciára és Horvátország egy részére is kiterjesztette hatalmát. Ez egybeesett az Anjou-k uralmával Magyarországon. Fia I Tvrtko (Tvartko ), Bosznia királya lett, és Szerbia egy részét is meghódította és 1377-ben magát Szerbia királyává is koronáztatta, lévén, hogy rokonságban állott a Nemanja-házzal. Ebben a történelmi pillanatban Bosznia a balkán legjelentősebb állama, de ebben annak is szerepe van, hogy az oszmánok már tönkretették ill. meggyengítették Bulgáriát, Bizáncot és Szerbiát is.

17 I Tvrtko címere

18 Az Oszmánok Az Oszmánok hatalmas erejű birodalmat hoztak létre.
Ravaszul, nem csak az erejüket, hanem az ellentéteket kihasználva törtek előre a Balkánon. Magyarország Várrendszerrel és a szövetségesek révén próbált védekezni (Moldova, Havasalföld, Szerbia, Bosznia is a szövetségese volt). A szövetségeseket sorra foglalta el az Oszmán birodalom. A magyar területek közül, Boszniát, Horvátországot is támadások érik. A birodalom a legerősebb a 16. században, 1683-tól kezdi veszteni területeit.

19 Az oszmán birodalom térnyerése 1359 és 1856 között

20 Az Oszmán birodalom legnagyobb kiterjedés 1683-ban

21 A boszniai magyar befolyás
1394-ben ifj. Garai Miklós Kninnél legyőzte Vuk Vukčićot, aki a trónkövetelő nápolyi Lászlót támogatta, ezért erősödik a magyar befolyás. Ebből kifolyólag Dabiša király halála után Magyarország igényt formált a Bosnyák trónra. Zsigmond nikápolyi (1396) veresége után, sokáig nem volt Magyarországon, és a magyar nemesség felkelt ellene. Nápolyi (Anjou) László ismét előállt trónigényével (Zárában királlyá koronáztatja magát), Bosznia ismét önállóbb lett. Stjepan Dabiša, Jelena Gruba és Stjepan Ostoja ( ) idején romlik a helyzet (belső harcok kezdődnek). László király Itáliába ment és az 1409-ben Dalmáciára formált jogát eladta Velencének Boszniában háború tört ki Ostoja és Hrvoje Vukčić közt, Hrvoje győzött. II. Tvrtko meglehetősen zavaros korszakban, három alkalommal is uralkodott (1404 és 1443 között) A királyi hatalom többé nem szilárdul meg, Hercegovina kiválik 1448-ban.

22 Dél-kelet Európa 1400 körül

23 Bosznia hanyatlása és bukása
1415-ben, bosnyák főuruk hívására, I. Mohamed szultán hadai betörtek Boszniába, és egyes részeit birtokukba vették. A későbbiekben a török nyomás fokozódik. A bosnyák állam széthullott, a magyarok végvárrendszer kiépítésébe kezdtek Boszniában. Hunyadi János és Mátyás király sikeres harcokat vívott az oszmánok ellen, de 1463-ban II. Mohamed elfoglalta Boszniát s az utolsó királyt, Stjepan Tomaševićot lefejeztette. A végvárrendszer, a jajcai és sói (Sol, Tuzla) bánságok csak rövid ideig tudja útját állni az oszmánoknak. Legismeretesebb csata a térségben a jajcai vár eleste 1482-ban. Ekkorra a Boszniából kivált Hercegovina is oszmán kézre kerül. Bosznia egyes északi részei maradtak magyar uralom alatt 1527-ig (pl. Jajce között)

24 Európa 1500 körül

25 Krbavai (Korbávmezei) csata (1493. szept. 9.)
Hadum Jakub pasa a korszakban szokásos fosztogatóhadjáratot vezetett, mintegy 8000 akindzsival (könnyű lovasok). Visszafelé a törököknek útját állta Derencsényi Imre és serege nehézlovassal, 2000 gyalogossal és paraszttal. Jakub pasa teljes győzelmet aratott Derencsényi, a horvát nemesség nagy része („a horvát nemesség színe java”), és még horvát odaveszett. Az oszmánok vesztesége mindössze 1000 ember volt. Ez volt a horvátok legnagyobb vesztes csatája az Oszmánokkal szemben.

26 Felhasznált irodalom Képek:
Romsics Ignác (szerk): Magyarország története. Akadémiai kiadó, Budapest, 2007. Rade Mihaljčić: Történelem az általános iskolák hatodik osztálya számára. Zavod za udžbenike, Beograd, (A magyarokra vonatkozó rész szerzője Dr. Csehák Kálmán) Sima Ćirković: Történelem az általanos és társadalmi-nyelvi gimnáziumok 2. osztálya számára Száray Miklós: Történelem 2. középiskolák, 10. évfolyam Képek: A Zadari (Zárai) Szent Dontát templom: Zadar és környéke: Az árpád sávok és az anjou liliomok, és a horvát címer: I Tvrtko címere: Az oszmán birodalom térnyerése 1359 és 1856 között: Az Oszmán Birodalom legnagyobb kitarjedése: Délkelet-Euróla 1400 körül: Délkelet-Euróla 1500 körül: