Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

05 1867 monarchikus alkotmányai: Német Birodalom, Osztrák Császárság Ausztria alkotmányfejlődése 1848/49-ben 14. A német egység létrejötte és az 1871-es.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "05 1867 monarchikus alkotmányai: Német Birodalom, Osztrák Császárság Ausztria alkotmányfejlődése 1848/49-ben 14. A német egység létrejötte és az 1871-es."— Előadás másolata:

1 monarchikus alkotmányai: Német Birodalom, Osztrák Császárság Ausztria alkotmányfejlődése 1848/49-ben 14. A német egység létrejötte és az 1871-es alkotmány [Tk o.] 15. Az alkotmányos monarchia stabilizálódása az Osztrák Császárságban (az 1867-es alaptörvények) [Tk o.] Források: Brauneder, Wilhelm: Osztrák alkotmánytörténet napjainkig. Pécs: JPTE ÁJK, Szabó István: Német alkotmányfejlődés Budapest: SzIT, Mezey Barna – Szente Zoltán: Európai parlamentarizmus- és alkotmánytörténet. Budapest: Osiris, 2003.

2 Ausztria alkotmányfejlődése 1848/49-ben

3 KoraalkotmányosságAlkotmányosság Formális alkotmányosság, de továbbra is az uralkodó a szuverenitás egyedüli hordozója Az államhatalom ténylegesen megoszlik a nép és az uralkodó között Uralkodó által oktrojált alkotmányAz uralkodó és a népképviselet megegyezése alapján kibocsátott alkotmány Népképviseleti alsóház mellett rendi felsőház (uralkodó által kinevezett főrendiház, Pairschub) Egykamarás népképviseleti parlament vagy képviselőház + tartományi felsőház (ha netán mégis van rendi felsőház, tilos a Pairschub) A parlament összehívása és a törvénykezdeményezés uralkodói jog A parlament maga is kezdeményezhet törvényt és autonóm módon is összeülhet (vagy biz. időpontokban kötelező összehívni) Abszolút uralkodói vétójogHalasztó hatályú vétójog A miniszterek csak az uralkodónak felelősekTöbb felelős miniszter is van (politikailag, jogilag) Független bíróságok Néhány állampolgári jog (egyenlőség, szabadság, hit- és lelkiism. szabadság, tulajdon) – államcélok Átfogó állampolgári (esetleg emberi) jogi katalógus – szubjektív közjogok (alkotmányos és közigazgatási kontroll következtében)

4 A forradalom hatására kiadott alkotmány Minta: német államok alkotmányai és az 1831-es belga alkotmány „Az Osztrák Császári államhoz tartozó összes tartomány egy szétválaszthatatlan alkotmányos monarchiát képez.” (Magyarország nem része.) VH: Uralkodó, de miniszteri ellenjegyzéssel TH: császár + Birodalmi Gyűlés Kétkamarás Birodalmi Gyűlés (képviselőház + kinevezett főrendiház) Törvénykezdeményezési joga van, de saját magát nem hívhatja össze Abszolút császári vétójog BH: független bíróságok, büntetőügyekben esküdtszék Haladó alapjogi katalógus (általános emberi + állampolgári jogok), de csak államcélok Tartományi rendek fennmaradnak, de törvényalkotási joguk nincs (csak javaslatot tehetnek a B. Gy-nek) A kétkamarás szisztémát kifogásolták leginkább, a május 15-i forradalmi hullám nyomán módosítást követelnek (―> Kremsieri tervezet)

5  Népszuverenitás: „Minden államhatalom a népből ered”  TH: császár + Bir. Gyűlés  Kétkamarás: Népi Kamara + Tartományi Kamara  Felfüggesztő vétó  Tartományokban tartományi gyűlések (jogalkotó hatáskörrel)  VH: császár + felelős miniszterek;  Az uralkodó jogai formálisak  BH: független összállami bíróságok  Átfogó alapjogi katalógus (bővebb a pillersdorfinál, de államcélmeghatározások)  Föderalizmus: egyenlő tartományok, saját törvényhozással, képviselettel a Tartományi Kamarában  Tervezet marad: a császár március 4-én feloszlatta a Bir. Gyűlést, s helyette maga ad alkotmányt (―> Olmützi Alkotmány)

6  A népszuverenitás gondolatát kiszorítja a monarchikus legitimitás (császár által oktrojált alkotmány)  A lemondott V. Ferdinánd helyébe lépő Ferenc József az őt mint királyt el nem ismerő Magyarországot az Osztrák Császárságba kívánja tagolni  VH: kizárólagosan és oszthatatlanul a császárnak tartatik fenn  Szükségrendelet alkotási jog  Birodalmi Tanács mint tanácsadó  TH: Birodalmi Gyűlés – háttérbe szorul  Két kamara: Tartományi és Népi Kamara  Abszolút uralkodói vétójog  Bő alapjogi katalógus, de csak államcél-meghatározások Túlnyomórészt jogállami alkotmány:  A hatósági tevékenység alkotmány által meghatározott és alapjogok által korlátozott  Az igazságszolgáltatás törvényhez kötött  A közigazgatás kontrollja még fogyatékos: csak alkotmányellenes eljárásra vonatkozik a bírói felügyelet Baj: nem hajtották végre!  A Birodalmi Gyűlés nem jön létre, csak a Birodalmi Tanács, a császár tartományi rendtartásokkal, szükségrendeletekkel, pátensekkel kormányoz (gyakorlatilag elhagyja az alkotmányos formát) december 31-én a Szilveszteri Pátenssel hatályon kívül helyezi.

7  Először terjesztik a modern alkotmányos állam elveit a Birodalmi Gyűlés elé  Az Osztrák Császárság először kap formális értelemben vett (korakonstitucionális) alkotmányokat  Fontos területeket modernizálnak:  Bíráskodás, bírósági rendszer (vádelvi eljárás, esküdtszék)  Kultuszügy: egyház és állam szétválasztása  Oktatásügy: Thun-Hohenstein reformjai (8 osztályos gimnázium, reáliskola, egyetemi autonómia)  Agrárügy: jobbágyviszony megszüntetése  Gazdaság: 1851-ben megszüntetik a vámhatárt Magyarországgal: egységes gazdasági térség  Mindez meghatározza a 19. századi, részben a 20. századi fejlődést

8 14. A német egység létrejötte és az 1871-es alkotmány

9  Német Szövetség ( )  Államszövetség a külső/belső biztonságért  Szövetségi Gyűlés (tagállamok által utasított követek)  Szövetségi beavatkozás és szöv. végrehajtás  Frankfurti kísérlet (1848/1849)  Föderális egységre törekvés, polgári átalakulás, alapjogok  Zátonyra fut, visszatérés a Német Szövetséghez  Két vezető hatalom: Poroszország és Ausztria

10  (1) egy állam magához kapcsol addig független vagy vele laza szövetségi keretben működő államokat, de egyes állami funkciók gyakorlását meghagyja náluk  (2) addig független (vagy laza szövetségben működő) államok megállapodnak egy szövetségi alkotmányozó testület felállításában

11  1866-ban Ausztria vereséget szenved Poroszországtól Königgrätznél  Kénytelen elismerni a Német Szövetség megszűnését és az Észak-német Szövetség létrejöttét  Poroszország lehetőségei az egyesítésre:  Erős központi hatalom létrehozása, fenntartva a tagállamok területi integritását  Az észak-német államokat magába olvasztja, tartományként

12  Végül a kettő kombinációja történik:  Poroszország a tagállamok egy részét magába olvasztja (Hannover, Kurhessen, Frankfurt/M., Schleswig-Holstein porosz tartománnyá válnak)  A tagállamok másik részét meghagyja állami mivoltukban, s szerződést köt velük  A beolvasztott tagállamok szavazati jogait átveszi a Szövetségi Tanácsban, a szövetség második kamarájában (4-ről 17-re emelkedett szavazatainak száma)

13  A Szövetség létrejöttének lépései:  án Poroszország nemzetközi szerződést köt az észak-német államokkal a Sz. létrehozásáról  Választásokat tartanak, összeül a Birodalmi Gyűlés ( )  A Bir. Gyűlés elfogadja az É-német Sz. alkotmányát, amely rögtön hatályba is lép (nem kell külön ratifikáció a tagállamokban)

14  Az É-német Sz. felépítése:  Központi VH: „szövetségi elnökség” (a porosz király)  Központi TH: Birodalmi Gyűlés (népképv.), Szövetségi Tanács (tagállamok delegáltjai)  Állampolgári jogokról nem szól az alkotmány

15  Az Észak-Német Sz ben legyőzi Franciaországot  Ezután a délnémet államok is csatlakoznak nemzetközi szerződéssel (Baden, Hessen, Bajorország, Württemberg, stb.)  A szövetség új neve: Német Szövetség (jogutódja az É-N. Sz-nek).  Ausztria nem emel vétót (ő 1866-ban csak az É-N. Sz- et ismerte el)  : Az É-N. Szöv. Birodalmi Gyűlése ratifikálja a szerződéseket  A Szövetségi Tanács javasolja, hogy a Német Szövetség neve legyen Német Birodalom, az államfő pedig császár – a Bir. Gyűlés jóváhagyja

16  I. Vilmos feltételesen elfogadja a koronát (feltételesen: a délnémet államoknak is ratifikálniuk kell az állam és az államfői tisztség elnevezésének változását)  Parlamenti választás az új államterület egészén  : összeül az új Birodalmi Gyűlés és elfogadja az új alkotmányt (lényegében azonos az Észak-N. Szöv. Alkotmányával)  : a császár is hitelesíti a Német Birodalom alkotmányát („bismarcki alkotmány”)  A birodalmi szervek elnevezése csak kismértékben változott: elnökség helyett császár, szövetségi kancellár helyett birodalmi kancellár

17  A tagállamok helyzete:  Önálló létezéshez való jog:  Saját alkotmányuk lehet, önálló államszervezettel  A Birodalom nem módosíthatja területi beosztásukat, csak beleegyezésükkel  Relatív különállás illeti meg őket (elvárásaik lehetnek a szövetég felé – pl. védelem, diplomáciai/katonai szempontból)  Részt vesznek a birodalmi akarat alakításában (a Szövetségi Tanácson keresztül)  A Birodalom köteles a jólét megteremtésére törekedni – a terheket arányosan kell szétosztania

18  Poroszország előjogai (ő adja terület/lakosság 2/3-át):  A Bir. Alkotmány módosításához porosz egyetértés kell  Hadügy, vámok, jelentős közvetett adók esetén vétót emelhet a birodalmi törvények ellen  Egyoldalúan nem tud lényeges módosítást keresztülvinni, de a fennálló szabályokat stabilizálni tudja  VH terén: a porosz és birodalmi VH összefonódik (mindenkori porosz király a német császár, s a porosz miniszterelnök rendszerint a német kancellár)

19  Néhány további tagállam előjogai:  Bajorország: elnökhelyettesi tisztség a Szövetségi Tanácsban, önállóan intézi a posta- és vasútügyeket, békeidőben a bajor sereg saját uralkodó parancsnoksága alatt áll  Württemberg, Szászország, Baden: korlátozott előjogok postaügyben és adóztatási kérdésekben  A Birodalom és a tagállamok államformája:  Birodalom: császárság (monarchia)  Tagállamok: nincs kötelező előírás (25 tagállamból 3 városköztársaság – Bréma, Lübeck, Hamburg –, az 1919-es Weimari Alkotmány vonja csak meg a tagállamoktól az államforma szabad megválasztásának jogát)

20  Nincs külön trónbetöltési rend – automatikusan a porosz trónöröklési rend érvényesül  Császár + Birodalmi Kancellár + Szövetségi Tanács (!)  A császár kormányzati jogosítványai (TH felé):  TH összehívása, megnyitása, elnapolása, berekesztése  Birodalmi Gyűlés feloszlatása (a Szöv. Tanács egyetértésével)  A Szöv. Tanács elnöke a császár által kinevezett Bir. Kancellár  A kétkamarás bir. palament által elfogadott törvényeket a császár hitelesíti és hirdeti ki

21  A császár kormányzati jogosítványai (VH felé):  Kinevezi a birodalmi köztisztviselőket  Képviseli a Birodalmat  Hadüzenet (Szöv. Tanács hozzájárulásával), önállóan köt békét  Nemzetközi szerződések megkötése (birodalmi törvényhozási tárgykörben a parlament beleegyezésével)  Fegyveres erők főparancsnoka  Birodalmi végrehajtás foganatosítása a jogsértő tagállamokkal szemben (Szöv. Tan. felhatalmazása alapján)  Kegyelmezési jogkör

22  Birodalmi Kancellár:  Egyetlen miniszter, nincs minisztertanács!  Helyettesítése: reszort nélküli alkancellár vagy reszort vezetésével megbízott államtitkár  A császár rendelkezéseinek érvényességéhez a Birodalmi Kancellár ellenjegyzése szükséges  De: a kancellárnak nincs politikai felelőssége a TH felé (csak a császárnak felel) (kivéve az összeomlás előtti utolsó napokat, 1918)  Büntetőjogi felelőssége van, alkotmányjogi nincs  A Bir. Gyűlés ellenőrzi a kancellárt (petíció, interpelláció)  A kancellár parlamenti támogatás nélkül nem tud kormányozni

23  Szövetségi Tanács + Birodalmi Gyűlés  Szövetségi Tanács:  Tagállami kormányok által utasított delegáltak  58 szavazat (Poroszo. 17, Bajoro. 6)  Az adott tagállam által küldött követeknek egységesen kell szavazniuk  Nem oszlatható fel  7 állandó bizottság  Elnöke a Bir. Kancellár (+ meghatalmazott helyettes)

24  A Szövetségi Tanács hatásköre:  TH-ban:  Birodalmi törvények jóváhagyása  Alkotmánymódosításnál minősített többség kell a Sz. T-ban  Pénzügyi tárgyú javaslatokat a Sz. T. elé kell terjeszteni  VH-ban:  Rendeletalkotási jog  Törvények végrehajtási rendeletei, szükségrendeletek (vh-ban)  Köztisztviselők, bírák kinevezésénél véleményezési, előterjesztési jog a császár felé  Felügyeleti jog a tagállamok felett  Hozzájárulása kellett hadüzenethez, birodalmi törvényhozási tárgykörbe tartozó nemzetközi szerződéshez, Bir. Gyűlés feloszlatásához  BH-ban:  Állambírósági/közigazgatási bírósági feladatok  Birodalmi végrehajtás elrendelése  Tagállamok közti közjogi viták eldöntése  Bírói jogsegély (ha valamely tagállam megtagadta egy jogvita eldöntését, a Sz. T. elbírálhatta)

25  Birodalmi választójog:  Minden 25. életévét betöltött német állampolgárságú férfi választójogosult  Nincs vagyoni, műveltségi cenzus!  Titkos, egyenlő, közvetlen választás  Tisztán egyéni kerületi rendszer ( választópolgáronként egy kerület)  1918-ban a nagyobb választókerületekben arányos (listás) rendszert vezetnek be  Választási bíráskodásra a Bir. Gy. jogosult

26  A Birodalmi Gyűlés szervezete, működése:  A Birodalom unitárius karakterét erősíti (nincs benne a tagállamoknak befolyása)  3 éves mandátum (1888: 5 éves)  Évente 3-4 ülésszak  Uralkodói összehívás, elnapolás (30 nap), berekesztés (ülésszaké), feloszlatás (Sz. T. egyetértésével, 60 napon belül új választás, 51 év alatt 4 esetben)

27  A Birodalmi Gyűlés hatásköre, tagjai:  Törvényhozásban való részvétel  Törvényhozási tárgykört érintő nemzetközi szerződésnél hozzájárulás  Petíciók tárgyalása, interpellációs jog  Szabad mandátum, de frakciófegyelem  Sem illetmény, sem költségtérítés nem jár! (köztisztviselők, bírák, egyetemi tanárok voltak képviselők)

28  Összeférhetetlenség:  Köztisztviselőket, bírákat nem zárják ki, sőt, preferálják  De mandátuma alatt újabb állami alkalmazást nem kaphat  Mentelmi jog:  Felszólalásuk, szavazatuk miatt nem érheti őket hátrány (abszolút mentesség)  Hivatalos ténykedésen kívüli cselekményekért a B. Gy. egyetértésével üldözhetők (felfüggeszthető mentelmi jog/sérthetetlenség) – de ez a sérthetetlenség csak az ülésszakok idején illette meg őket

29  Törvényhozási eljárás:  B. Gy., Sz. T. kezdeményezhet törvényt  Az uralkodó és a kancellár formálisan nem (de a Sz. T- ban adhat erre utasítást a porosz delegáltaknak)  A két kamara egyenrangú: első tárgyalásra mindkét kamarában sor kerülhet, érdemben tárgyalják, mindkettő részéről beleegyezés kell  A törvényeket az államfő hitelesíti: formai kontroll (alkotmányos-e)  Alkotmánymódosítás: B. Gy-ben egyszerű, Sz. T-ban minősített többség kell (14 szavazattal megakadályozható – Poroszo. egyedül is képes rá)

30  Négyszintű:  Birodalmi Bíróság (Reichsgericht) – szövetség állítja fel és működteti  Ítélőtáblák (Oberlandesgericht)  Törvényszékek (Landgericht)  Helyi bíróságok (Amtsgericht)  Birodalmi különbíróságok: pl. közigazgatási bíróság (szövetségi és tagállami szinten is, bár az előbbit később alakították ki: 1918)  „Alkotmánybíráskodás”:  a Sz. T. gyakorol alkotmányvédő funkciót  az I. vh. után felállítják a Német Bir. Állambíróságát (quasi korlátozott hatáskörű AB)

31  Az alkotmányban nem szabályozzák  Oka: az állampolgári jogokat úgy fogták fel, hogy ezek a közigazgatással szembeni jogvédelmet biztosítják, a közigazgatás pedig zömében tagállami feladat maradt  Később rendes birodalmi törvényhozás útján tucatnyi szabadságjogot szabályoztak

32 15. Az alkotmányos monarchia stabilizálódása az Osztrák Császárságban (az 1867-es alaptörvények)

33  Előzmények: 1849: Olmützi (oktrojált) Alkotmány:  Népszuverenitás helyett monarchikus legitimitás  VH-t kizárólagosan az uralkodó gyakorolja  TH-t a Bir. Gyűlés és a Tartományok Kamarája - de ezeket nem hozzák létre, hanem  az uralkodó maga bocsátja ki a törvényeket (120. §: átmenetileg rendeleti jogalkotás lehetősége)

34  Ami létrejön az Olmützi Alkotmányból:  Birodalmi Tanács: az uralkodó tanácsadó szerve a VH-ban, tényleges hatalom nélkül  ápr. 13-án statútumot kap: „az uralkodó és a miniszterek tanácsa”, „a törvényhozás összes kérdésében meghallgatják, és meghallgatását a törvény kihirdetésénél megemlítik”  „pótparlament”

35  december 31-i nyílt parancs:  Hatályon kívül helyezi az Olmützi Alkotmányt  Abszolút monarchikus egységes állammá olvasztja össze a birodalmat  A tartományok csak igazgatási kerületek  Két alapelv: (1) törvény előtti egyenlőség, (2) a jobbágyság megszüntetése (a földesurak kártalanításával)

36  Melléklete a „kabineti irat”:  Elveket tartalmaz arra nézve, hogy az egyes koronaországokban (tartományokban) miként kell kiépíteni az új rendszert  A koronaországok az ausztriai császári örökös monarchia elválaszthatatlan alrészei  Közigazgatási szervezet: falusi/városi helyközségek (kormány által kinevezett elöljárókkal) – járási hivatalok – kerületi hatóságok (pl. megyék) – helytartóság és országfőnök  Bírói hatalom a császár nevében gyakorlandó  Igazságszolgáltatást a közigazgatástól csak másod- és harmadfokon választja el, elsőfokon (járásokban) egy hivatalban vannak (egységes járási hivatal, de a belszervezetben elválasztandók)

37  Kifejti a kívánatos bírósági struktúrát  A bírósági eljárás elveit (főszabályként nem nyilvános; fellebbviteli bíróságoknál írásbeli; büntetőperben állami vád; esküdtbíróságok mellőzendők)  Osztrák Polgári Törvénykönyv (1811) behozandó ott is, ahol eddig nem vezették be, hasonlóképp a Büntető Törvénykönyv (1803 ill. megújítása: 1852)  1860-ig a Szilveszteri Pátens és melléklete képezte az osztrák császári állam alkotmányos alapját = neoabszolutizmus.

38 Ellentétben az alkotmányossággal:Látszatalkotmányos intézmények: 1)A nép ki van zárva az államhatalomból, nincs népképviselet (csak tanácsadó rendi testületek – újrendi módon korlátozott monarchia) 2)Kevés alapjog államcélként 3)Nincs hatalommegosztás TH és VH között (lényegében mindkettő a császáré) 4)Első fokon a VH és a BH is összefonódik 5)A bírói függetlenség nem garantált (esküdtszékeket megszüntetik) 6)A tartományokat közigazgatási területté degradálják, csekély, a községihez hasonló autonómiával 1)Miniszterekből álló kormány (de csak az uralkodónak felelősek, mert népképviselet nincs) 2)Törvényeket bocsátanak ki (de nem a népképviseleti törvényhozás, hanem az uralkodó) 3)Egységes Ptk és Btk (de pátenssel, felülről bevezetve)

39  október 20.: Ferenc József adja ki, mert a neoabszolutista rendszer heves ellenállásba ütközött, mert:  Az alkotmányosság vívmányait feláldozták  A nemzetiségi probléma megoldatlan  Az eddigi differenciált föderalizmusból hasznot húzó tartományok (pl. M. o.) a felkelés szélén álltak  1859-ben a Francia Császárság és a Szárd Királyság elleni háború katasztrofálisan végződik  Meginog a monarchikus koncepció – elkerülhetetlenné válnak a reformok

40  A Birodalmi Tanácsot Ferenc József már március 5-én rendkívüli tanácsosokkal erősítette meg (főhercegek, egyházi méltóságok, állami szolgálatban érdemeket szerző személyek, 38 tartományi gyűlési tag)  Július 17-én adóügyekben hozzájárulási jogot kapott – koronatanácsból egyfajta rendi választmányi gyűléssé lett  Ebbéli minőségében a Birodalmi Tanács javasolta az alkotmánymódosítást

41  Ferenc József pedig kiadja az Októberi Diplomát  Ad TH: ígéri, hogy törvényeket törvényesen összegyűlt országgyűlések, ill. a Birodalmi Tanács közreműködésével fog alkotni  A Bir. Tanácshoz az egyes országgyűlések tagokat fognak küldeni  A minden (korona)országot érintő közös ügyeket a B. T. közösen fogja tárgyalni (új adók, közterhek, költségvetés, zárszámadás, katonaság, pénz- és hitelügyletek, vám- és kereskedelmi ügyek, posta- és közlekedésügyek)  Az egyéb törvényhozási tárgyak az illető országok országgyűlésein tárgyaltatnak és intéztetnek el  Ad VH: visszaállítani ígéri az 1848-as forradalom előtti magyar kormányszerveket (kancellária, helytartótanács)

42  Lényege tehát:  A meglévő rendszer továbbfejlesztése annak keretein belül  A tartományi képviselet megerősítése  Ráhatásuk intézményesítése a Birodalmi Tanácsnál  Differenciált föderalizmus (egyes tartományok szélesebb autonómiát kapnak – pl. M. o.)  DE: a törvényhozás továbbra is a központtal együtt történne: ▪ Tartománygyűlések + B. T. ▪ A korona prerogatívái ügyében pedig az uralkodó maga dönt (külügy, hadsereg, belső biztonság, felsőoktatás, állam- egyház viszonya)

43  Speciális célt is szolgált:  Magyarországot megnyugtató módon bekapcsolni az összállamba (a meglévő struktúrába)  A magyar felet azonban nem nyugtatta meg:  A külpolitikában, hadsereg ügyeiben, gazdaságpolitikában fennmaradt az uralkodó teljhatalma

44  Az Októberi Diploma valóságba való átültetésére adta ki Ferenc József febr. 26-án:  Lényegében a birodalmi képviseletről szól  Mellékletében a Birodalmi Tanácsról (képviseletről) szóló alaptörvény és az egyes tartományi gyűlésekről szóló törvények

45  Birodalmi Tanács – két ház:  Főrendiház (Urak Háza): a császári ház született hercegei, örökletes főrendjei, egyházi méltóságok, tudomány, művészet képviselői  Képviselőház (Küldöttek Háza): 320 tag az egyes koronatartományokból (pl. M. o.: 85, Erdély: 26, Cseho. 54, stb.) ▪ E küldötteket az egyes tartománygyűlések választják (nem igazi népképviselet)  A Birodalmi Tanácsot az uralkodó évente hívja össze

46  Értékelés:  Hiányzik a széles körű törvényhozás (a koronának továbbra is szélesek a prerogatívái)  Nincs valódi népképviselet  Hiányzik az alapjogok átfogó katalógusa  Hiányzik a szigorú hatalommegosztás  Nincs igazi miniszteri felelősség  A magyar országgyűlés (Horvát-Szlavónországgal, Erdéllyel) ezért nem volt hajlandó küldötteket küldeni a B. T-ba, amely ezért működésképtelen lett

47  „Sistierungsperiode” ( ): Ferenc József visszatér a monarchikus legitimitáshoz  szeptember 20-án hatályon kívül helyezi az 1861-es alaptörvényt, hogy az egyébként sem működő birodalmi képviselet megkérdezése nélkül hozhasson megoldást

48 A KIEGYEZÉS: közjogi értelemben: Az összállami szervezet megkettőződik (duális állam):  Egyik oldalon az ausztriai (ciszlajtániai) tartományok komplexuma áll föderatív szerkezetben (minden tartomány egyenlő)  Másik oldalon a magyar korona országainak komplexuma áll (Magyarország, Erdély, Horvátország, Szlavónia) Közös uralkodó Három közös ügy: külügy, hadügy, ezekre vonatkozó pénzügyek

49  Reálunió: az uralkodó mellett vannak közös ügyek is (tehát az állami szuverenitás lényeges elemei az összállamnál maradnak)  Nem föderáció, nem is konföderáció  Neve: Osztrák-Magyar Monarchia

50  Az uralkodó és a népképviselet közti megegyezéssel:  Magyarország: kiegyezési törvények  évi XII. tc. a közös ügyekről és elintézésük módjáról  évi XIV. tc. a közös államügyek terheinek viselésének arányáról (30-70% az első 10 évben)  évi XV. tc. az államadósságok után a magyar korona országai által vállalandó évi járulékról (összegszerű meghatározás)  évi XVI. tc. a két államtest közti vám- és kereskedelmi szövetségről (közös vámhatár)

51  A lényege az évi XII. tc.:  Hivatkozás a Pragmatica Sanctióra (1723. évi I-II-III. tc-ek) – ez az alapja a Kiegyezésnek:  a birodalom közös tartományai – a nagyobb biztonság és a kölcsönös védelem érdekében – elválaszthatatlanul összetartoznak egy közös uralkodó alatt,  de Magyarország törvényhozási és kormányzati autonómiája fenntartatik  Rögzítik a trónöröklési rendet

52  Közös külügy, hadügy (újoncmegajánlás a magyar Ogy. joga, a költség közös)  Ezekről a döntés – az országgyűlések által küldött – delegációk útján történik (60-60 fő)  Ezek 10 évre megállapítják a közös kiadások költségviselésének arányát  Évente megállapítják a közös ügyek költségvetését  Üzenetváltás útján döntenek, s együttes ülést csak akkor tartanak, ha három üzenetváltás eredménytelen  A közös ügyekre közös minisztériumot is kinevez az uralkodó, tagjait alkotmányjogi felelősség terheli, amelyet a delegációk érvényesíthetnek, alkalmilag felállított független bíróság segítségével

53  Ausztria: birodalmi alaptörvények:  Törvény a birodalmi képviseletről (formailag a februári pátens törvényét módosítja)  Alaptörvény az állampolgárok általános jogairól  Alaptörvény egy birodalmi bíróság felállításáról  Alaptörvény a bírói hatalomról  Alaptörvény a kormányzati és a végrehajtó hatalom gyakorlásáról  Törvény a Birodalom tartományainak közös ügyeiről és azok elintézésének módjáról (delegációs törvény)

54  Alkotmányos rendszer (nem pusztán koraalkotmányos):  Népszuverenitás és monarchikus legitimitás összekapcsolódik  A hatalmi ágak megosztása felismerhető  Az állampolgárok általános jogait (alapjogait) törvény biztosítja  Az állami-közigazgatási tevékenység törvényhez kötött (alkotmányosan korlátozott)

55  Birodalmi Tanács + Tartománygyűlések  Birodalmi Tanács (Reichsrat):  Urak Háza (Herrenhaus): a korábbiakhoz hasonló arisztokratikus-főrendi felsőház (uralkodó által kinevezett tagok is ülnek benne)  Küldöttek Háza (Abgeordnetenhaus): 203 tartománygyűlések által delegált küldött (a legtöbbet Csehország küldi: 54-et) ▪ Nem igazi népképviselet (de az uralkodó elrendelheti a nép általi választást, ha valamely tartománygyűlés nem küld tagokat) Törvényt a két egyenrangú ház megegyezésével és az uralkodó szentesítésével lehet alkotni.

56  Tartománygyűlések:  A törvény taxatíve meghatározta, hogy mely kérdésekben kell a Birodalmi Tanácsnak dönteni – egyéb kérdésekben a tartománygyűlések rendelkeznek hatáskörrel  A reformok fő törekvése később:  A Küldöttek Házát valódi népképviseletté tenni – választójogi reform teszi azzá

57  1873: képviseleti alap (már nem delegálás!)  Kuriális választójog: választási osztályok szerint jutnak szavazati joghoz: 1. Nagybirtokosok 2. Városok 3. Kereskedelmi- és iparkamarák 4. Községek  Nem általános (a népesség 12%-a szavaz, adócenzus, nőknek csak az első osztályban van szavazati joguk)  Nem egyenlő (az első osztályban 59 választóra esik egy mandátum, a negyedikben 8400-ra)  Csak részben titkos (a negyedik osztályban nyílt)  Csak részben közvetlen (a negyedik osztályban elektorok szavaznak, a harmadikban tisztviselők)

58  1882: Taaffe-féle reform:  Csökkenti az adócenzust (30%-kal nő a jogosultak száma)  1896: Baadeni-féle reform:  Tovább csökkenti az adócenzust, bevezet egy ötödik osztályt (adófizetésre tekintet nélkül a 24. évet betöltött férfiak)  1907: Beck-féle reform:  Igazi népképviselet, de csak a férfiakra nézve  A több egyenes adót fizető tartományok több mandátumot kapnak

59  Uralkodói prerogatívák:  Hadsereg vezetése  Urak Házába főrendi tagok kinevezése  Bir. Tanácsot feloszlathatja (indokolás nélkül)  Abszolút vétó (törvényszentesítési jog)  Szabályozatlan az összehívási jog (nincs szankciója, ha az uralkodó nem teszi meg)  Utóbbi három az érett alkotmányosságnak nem felel meg.

60  Egyébként a VH-at a szokásos alkotmányos monarchikus berendezkedés vonásai jellemzik:  Az uralkodó áll e hatalmi ág élén  Neki felelős miniszterek útján gyakorolja a hatalmat  Miniszteri ellenjegyzés mellett

61  Az uralkodó a kormánnyal együtt a parlament nélkül törvényt hozhat a Birodalmi Tanács „cselekvőképtelensége” esetén (él is vele gyakran, ha a Bir. T. megosztott)  Az uralkodó egyes jogokat fel is függeszthet (1869-től e körben „kivételes rendelkezéseket” is kibocsáthat)  Magyarországon mindez elmarad (csak 1912-ben lesz a kormánynak rendkívüli rendeletalkotási joga, de az Ogy. ellenőrzési jogának fenntartásával

62  Minden „néptörzsnek nemzetisége és nyelve megőrzésére és ápolására sérthetetlen joga van”  Ezt a törvényhozás kis lépésekben igyekszik megvalósítani:  Iskolaügyben  Adminisztratív intézkedésekben (pl. hatóságok hivatalos nyelve kapcsán)  Választókerületi beosztás (egyes nemzetiségek jussanak be a felsőházba)

63  A különböző nemzetiségek azonban nagyobb autonómiát akarnak:  Vagy a duális államon belül  Vagy elszakadva (délszláv mozgalom) – ez győz a végén  1918: Csehszlovákia, Német-Ausztria, Lengyelország, Magyarország, Szerb-Horvát- Szlovén Királyság (1929: Jugoszlávia)


Letölteni ppt "05 1867 monarchikus alkotmányai: Német Birodalom, Osztrák Császárság Ausztria alkotmányfejlődése 1848/49-ben 14. A német egység létrejötte és az 1871-es."

Hasonló előadás


Google Hirdetések