Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM A Harmadik évezred társadalma.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM A Harmadik évezred társadalma."— Előadás másolata:

1 AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM A Harmadik évezred társadalma

2 AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM ÉS A SZELLEMI ALKOTÁSOK 1.AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM FOGALMA 2. AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM JELLEMZŐI 3) AZ EU ÉS AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM,A ZÖLD KÖNYVEK 4) EURÓPAI AKCIÓTERVEK 5) AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALMÁNAK LEGJELLEMZŐBB KIHÍVÁSAI A SZELLEMI ALKOTÁSOK TERÉN 6) VERSENYKÉPESSÉG AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOMBAN 7) JOGI SZABÁLYOZÁS

3 1)AZ IT FOGALMA AZ ÁTALAKULÓ HARMADIK ÉVEZREDBEN SOKAT BESZÉLNEK AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOMRÓL,MELYET DIVATOS ELNEVEZÉSEKKEL RUHÁZNAK FEL: „TUDÁS ALAPÚ TÁRSADALOM” „POSZTINDUSTRIÁLIS TÁRSADALOM” „INFORMÁCIÓS GAZDASÁG” „A HARMADIK IPARI FORRADALOM” „ NEGYEDIK NFORMÁCIÓS FORRADALOM” MIT TAKARNAK EZEK AZ ELNEVEZÉSEK?

4 MASUDA PROFESSZOR(1980) „Az információs társadalom olyan újtípusú emberi társadalom lesz, amely teljes mértékben különbözik a jelenlegi ipari társadalomtól. A társadalom átalakulása és fejlődése mögött álló hatóerő az információs javak termelése lesz, nem pedig az anyagiaké. Olyan társadalom terveit körvonalazza, amely az anyagi javak bőséges fogyasztása helyett az ember kreativitását virágoztatja fel”

5 Az információs társadalom az Európai Közösség által kiadott népszerű ismeretterjesztő meghatározás szerint azon nagyszámú és sokféle kihívás és lehetőség leírására szolgál, amelyeket a gazdaságban, a politika egészében lezajlott modern informá ciós és kommunikációs technológiai fejlődés hívott életre. Legfontosabb elemeinek a mul- timédiát vagyis a digitálisan tárolt adatok, szövegek, hangok, valamint képek összekapcsolását, a modern telekommunikációs rendszereket, a személyi számítógépeket és az internetet tartják

6 Sokan leegyszerűsítik az információs társadalom fogalmát, amikor azonosítják az internet elterjedésével. Az Európai Közösség e téren új korszakot nyitó hivatalos dokumentuma „A szerzői jog és szom - szé dos jogok az információs társadalomban” című Zöld Könyv az integrációs társadalom lé - nyegét a határon átnyúló új szolgáltatásokban, nevezetesen az informatikában, a telekommu - nikációban és az audiovizuális szektorban látja (Brüssel 1995)

7 2) Az információs társadalom jellemzői Az információs társadalom az élet minden területére kiemelt hatással van. Természe tesen nem csupán a gazdaságot érinti ez a változás, az összes társa dalmi rendszer átépül az információs társadalom alapvető logikája szerint. Az információ és az infor - matika ugyanis az élet minden vetületére hatással van. Az információs társadalmat posztindusztrialista társadalomnak tekintik a szakemberek. E nézetnek a képviselője Daniel Bell amerikai szociológus volt, aki a posztindusztriális társadalmat az indusztriá- lis (ipari) társadalom alternatívájaként határozta meg.

8 A neves tudós már 1973-ban prognosztizálja az ipari társadalom végét és megállapította, hogy a posztindusztriális társadalomban a rendszerezett elméleti tudás és vele együtt az innovációs készség jelentik majd a társadalom számára azt a stratégiai erőforrást, amit az ipari társadalomban a tőke és munkaerő jelent.

9 Befolyásolja a gazdaságot, a kereskedel - met, a közigazgatást, a kultúrát, tudományo - kat, az oktatás minden válfaját, az egész- ségügyi ellátást, a jog terén, pedig jogtu- dományt, jogalkotást, jogalkalmazást egyaránt. Az információs társadalom különösen a mikroelektronika, számítástechnika és a távközlési technológia fejlesztésére gyakorolt közvetlen és erőteljes hatást.

10 3) AZ EU ÉS AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM,A ZÖLD KÖNYVEK Az Európai Unió deklarált célja, hogy infor mációs társadalommá váljon. Felismerték, hogy irányt és lehetőséget kell adniuk a globális társadalmi átalakulásnak, mivel így erőteljeseb- ben szolgálhatják a kontinens versenyképessé- gének növelését, csökkentve egyúttal a jelent- kező negatív következmények (bűnözés, elide- genedés) veszélyét. Zöld könyvek Sorozatban kerültek kiadásra az Európai Unió zöld könyvei a kérdéses problematika körében:

11 -- az Európai Bizottság Zöld könyve az európai műsorgyártó ipar stratégiai irányainak erősítéséről, az Európai Unió audiovizuális politikájával összefüggésben.(1994) -- „Élet és munka az információs társadalomban: hangsúly az embereken” (1996) Zöld Könyv, -- Az információs társadalom kialakításához 1997-ben újabb Zöld Könyvet bocsátottak ki, amely a telekommunikáció, a média és információtechnológia közös fejlődési tendenciáit, fejlesztését irányozta elő.

12 -- A legnagyobb jelentőségű Zöld Könyvet 2008-ban adták ki a szerzői jognak a tudástársadalomban betöltött szerepéről (Green Paper on Copyright in Knowledge Ecoomy).

13 4) EU AKCIÓTERVEK 1999-ben nyert indítást az „eEurope = információs társadalom mindenkinek” program. Az információs társadalom kiépítése az Európai Unió egyik fontos politikájává emelkedett. Az eEurope program szinte minden fontos területet felölel: olcsó Internet, elektronikus kutatás, elektronikus hálózatok biztonsága, e-oktatás, e-munka, az információs társadalomban való részvétel biztosítása, e-keres- kedelem, e-kormányzat, e-egészségügy, e- elektronikus tartalom, e-elektronikus közlekedés. Az eEurope 2002 akcióterv teljesítésre került, sikerére épít az „e Europe 2005 cselekvési program, fő célkitűzései: --a távközlési szabályok egységesítése, --a harmadik generációs mobiltelefon térnyerésének támogatása,

14 a telefonos és pénzügyi internetes szolgáltatások terjesztése, biztonság növelése a világhálón, és az állami intervenció voltak. Az eEurope 2005 akcióprogram 4 kiemelten fontos alaptevékenységet érintett: E-bussines (üzlet) felöleli egyrészt az elektronikus kereskedelmet (on-line árubeszerzés és szolgáltatás, másrészt a vállalati rendszer átépítését (struktúra, ügykezelés, logisztika stb.); E-governement (kormányzás). Az eEurope 2005 továbbra is a prioritások között tartja az elektronikus igazgatás térnyerésének elősegítését;

15 E-learning (tanulás). Ezen alprogram célja az oktatás elősegítése, továbbá az, hogy legfel- jebb 15 diák jusson egy számítógépre, valamint informatikai programok indítása a lakosság széles rétegei számára; E-health (egészségügy). Ezen alprogram magába foglalja az informatika vívmányainak széleskörű alkalmazását az egészségügyben, a kórházi és igazgatási adminisztráció költségei nek fokozott csökkentését, távgyógyászat alkal mazását, az egészséges életmóddal kapcso- latos információk fokozatos terjesztését, gyógy szeradatbázis létrehozását.

16 5)AZ INNOVÁCIÓ TÁMOGATÁSA Az Európai Unió Lisszaboni Csúcsértekezlete (2000. március ) célként tűzte ki, hogy az EU 2010-re a világ legversenyképesebb, legdina- mikusabb, tudásalapú gazdasága legyen. Az EU Barcelonai Csúcstalálkozóján (2002. március ) az EU és az EU államok céljául tűzték ki a GDP 3%-ának az innováció támogatására fordítását. A lisszaboni stratégiát az EU országok egyenetlen fejlődése miatt lehetetlen volt tartani, ennek ellenére 2005-ben meghatározó fontosságú döntést hoztak.

17 Az Európai Tanács március i ülésén ismételt megerősítést nyert, hogy az EU váljék a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudásalapú gazdaságává, amely úgy áll a fenntartható gazdasági növekedés pályájára, hogy több és jobb munkahelyet teremt, valamint fokozza a tagországok társadalmi kohézióját. E célt az ún. tudásháromszög – oktatás, kutatás és innováció – fejlesztése nélkül lehetetlen elérni, ezért az Európai Unió eltökélte, hogy mozgósítja és fokozza a szükséges kutatási és innovációs kapacitásokat.

18 5) AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALMÁNAK LEGJELLEMZŐBB KIHÍVÁSAI A SZELLEMI ALKOTÁSOK TERÉN A technika rohamos fejlődése új válaszok adását követelte meg a jogi szabályozásban, és – hosz- szabb-rövidebb késedelemmel – igyekeztek megoldani a digitális technika alkalmazása által felvetett kérdéseket. Így például a szerzői jogban új műfajok (pl. szoftver, számítógépes adatbank) és új felhasználási módozatok (interaktív felhasználás, műholdas közvetítés, kábeltévés közvetítés) jöttek létre, amelyek speciális jogi szabályozást követeltek meg. Az iparjogvédelem területén a félvezető áramkö- rök topográfiájának oltalma, és a biotechnoló- giai találmányok jogi oltalma került bevezetésre.

19 A „negyedik információs forradalom ellehetetleníti a szellemi alkotások kizáró lagosságának gyakorlását, hiszen lehet - ségesé vált a hang, a szöveg, képi ábrá zolás, az audiovizuális és a vizuális anyagok digitális formába hozása. Az igazi problémát az okozza, hogy a szel lemi alkotások tömegesen, olcsón és pontosan másolhatók. A „negyedik információs forradalom másik oldalán az információs termelők (beleértve a szoftver előállítóit) hatékony szellemi tu- lajdon védelmet akarnak megteremteni, és arra figyelmeztetik a szakmai köröket, így a

20 törvényhozókat, és kormányaikat, hogy a nem- zetközi megállapodások és nemzeti törvény- hozások nem képesek rendeltetésüket betöl- teni, a szellemi alkotások joga, különösen, pe- dig a szerzői jog válságban van. A fentiekben ismertetett problémákat még in- kább kiélezi, hogy a digitálisan rögzített informá- ció másolásának költségei nagyon alacsonyak, ugyanakkor egy film, rádióprogram, multimédia program, egy on-line adatbázis, vagy más információs termék első példánya nagyon drága. Az ilyen termékek zömét a legfejlettebb ipari országok állítják elő.

21 A szellemi alkotások joga által felvetett legfonto sabb problémák : A) A szerzói alkotások terén az alábbi kérdések vetettek fel szabályozási problémákat: -- digitális technika hatása a szerzői jog által vé - dett műfajokra, új szerzői jogi alkotások (pl. adat- bázisok) keletkezése; -- új technikai lehetőségek és az információhoz való hozzáférés, mint személyhez fűződő jog; -- a felhasználási módok változásai és az Internet; -- a többszörözés az Interneten; -- a szabad felhasználás; -- a szerzői jogi jogsértések elleni védekezés, és mások.

22 B)Az információs társadalom az iparjogvédelem vonatkozásában is jelentős kérdéseket vet fel: -- a jogsértések és jogsértések felkutatása az Interneten, -- az iparjogvédelmi oltalom megszerzésének és fenntartásának feltételei, -- az iparjogvédelmi oltalom tartalma és feltételei, a hasznosítás és használat terjedelme, -- a védjegyhasználat digitális hordozókon, továbbá -- a védjegyoltalom és domain nevek ütközése.

23 6) VERSENYKÉPESSÉG AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOMBAN A nemzetközi versenyképesség növelése az Európai Unió alapcélkitűzése. Az információs társadalom fő jellemzői (mobiltelefon használat, személyi számítógép használatának adatai, Internet használat adatai) és mások rangsorolják az államokat. A nemzetközi versenyképesség fontos mutatói a szellemi alkotások alkalmazásához közvetlenül kapcsolódó adatok,

24 -- a szabadalmaztatás adatai, -- az innovációra történő ráfordítások összege, -- high tech exportra vonatkozó adatok, és mások. A Svájcban, Lausanne-ben székelő Institute for Menagement Development (IMD) minden évben közzéteszi a világ legjelentősebb 58 államának adatait. A versenyképesség adatai azt mutatják, hogy a hagyományosan jó mutatókkal rendelkező államok (USA, Japán, Németország) mellett nagyszerű mutatókkal rendelkeznek a skandináv államok (Svédország, Norvégia, Dánia és Finnország) továbbá Svájc.

25 Az általunk vizsgált mutatók terén - nem véletlenül – olyan államok is első helyre kerültek, mint Izland, Izrael, Fülöp Szigetek és Észtország. A közép-és kelet- európai országok, köztük Magyarország is általában a kimutatás harmadik harmadában szerepelnek. A 2010 évi évkönyvben található statisztika az alábbi adatokat (zárjelben a helyezésekkel) tartalmazza:

26 A 2010 évi évkönyvben található statisztika az alábbi adatokat (zárjelben a helyezésekkel) tartalmazza: Szabadalmi bejelentések száma ELSŐ USA 1) (2008)USA JAPÁN (2) DE (6) HU 772 (44) Saját állampolgároknak megadott szabadalmak 1)(2008)JAPÁN USA (2) DE ( HU 120 (39)

27 ELS Ő US A JA PÁ N DEHU Szabadalmi bejelentése k száma (2008) USA (1) (2) (6) 772 (44) Saját állampolgár oknak megadott szabadalma k (2008) JAP ÁN (2) (1) (7) 120 (39) Az érvényben levő összes Szabadalo m lakosra LUX EMB URG (14) 995 (7) 622 (13) 114 (24) A cégek innovációs képessége (2010) IZRA EL (2) 7. O2 (8) (6) 4.61 (42) High–tech export–az exportra vetítve százalékba n (2008) FÜL ÖP SZ (8) 18 (21) 14 (27) 24 (11) Kutatás- fejlesztésre fordított összeg, a nemzeti jövedelem százalékáb an (2008) IZRA EL (8) (4) (13) 0, 97 (33) A személyi számítógép ek száma1000 lakosra vetítve (2009) SVÉ DO (2) 710 (23) 794 (15) 413 (31) Internet használók száma 1000 főre vetítve (2009) IZLA ND (14) 8O 5 (9) 733 (18) 560 (34) Mobil telefon előfizetők1 000 főre vetítve (2008) ÉSZ TO (50) 867 (48) (15) (21) A képzett mérnökök száma IZLA ND ( 9) (19) (31) (42) A VERSENYKÉPESSÉG LEGFONTOSABB MUTATÓI AZ IMD SZERINT (2010 ÉVKÖNYV)

28 3. A multimédia művek A multimédia művek vagy multimédia termékek a Közösség országaiban önálló szerzői jogi műfajként egyelőre nem nyertek elismerést. A multimédia esetében digitálisan tárolt különböző műtípusok – zenemű, fotóművé szeti alkotás, adatbank, film – együtt egyszerre kerülnek felhasználásra. A multimédia műveket jelentős formagazdag- ság és variálhatóság jellemzi: lehet bennük zene, fotó, film, lírai próza, melódia, ritmus, hangszerelés, különböző fajtái, képzőművészeti alkotások, grafikák, hirdetések, fényképek, film, szoftver.

29 A multimédiának a szerzői jogban alapvetően három fő ismérve van: a digitalizálás, a különböző részelemek kombinációja és az interaktivitás. A szoftver A szoftver vagy computerprogram irodalmi műnek tekinthető. Az oltalom tárgyának azt tekintjük, amit a program szóban kifejez. Négyfajta információt tartalmaz a számítógép program: a feldolgozandó adatok leírását és azok besorolását (osztályozását), a feldolgozási folyamat leírását, a felhasználóval való párbeszédhez

30 szükséges, az irányításhoz, továbbá választási lehetőségekről, meghibásodási lehetőségekről szóló információkat, továbbá fejlesztési szakembereknek szóló információt. A szoftver eredetileg forráskódban megadott rendeltetési leírását gépi úton is olvasható tárgykódban, bináris vagy más szimbólikus kódban kell megadni. Más felfogás szerint a számítógép program megállapítások és utasítások sora, amelyet a számítógép közvetett, vagy közvetlen használatát segíti elő valamely eredmény elérése céljából

31 A szerzői jog fejlődése mindig is a technikai hala dás függvénye volt, elég a könyvnyomtatásra és a filmre gondolni. Korunk jelenleg már teljes egészében fel nem oldott kihívását a digitális technika rohamos elterjedése jelenti. A digitális technika alkalmazása nem más, vagyis hangok, képek, jelek bináris számjegyekkel való elektronikus rögzítése, számítógépes tárolása és ezekből a digitális jelekből a valóságnak megfelelő, vagyis analóg jelekké, hangokká, képekké való visszalakítá sa.

32 . Az internet Az információs társadalmat érintő műszaki fejlődés leglátványosabb színtere az internet, a számítógépes világhálózat. Az internet adattovábbító hálózatra kapcsolt számítógépekből áll, melyek legtöbbször a TCP/IP adatátviteli szabványt támogatják. Az IP címmel rendelkező gazda (host) gépekről a forgalomirányítók (router)ek csatolásával juttatják el az információt a célgépekhez.

33 Az információ – transfer controll protocol formában, azaz csomagokra bontva továbbítódik. Például egy csomag (packet), mely a célgép IP címén (IP cím = Internet Protocol cím.) és a tartalom egy- egy részét tartalmazza, különböző útvo- nalakon érhet célba. Ez a szint, az infor- máció felhasználóbarát terjedése, a két gép közötti fizikai összehuzalozásá ból kiindulva fejlődött ki.

34 Itt a műszaki fejlődés egyik döntő láncszeme, eleme a megnövekedett tárolóalapítású számítógép, amely ma már teljes szövegű irodalmi, valamint egész zenei és audiovizuális művek ezre- inek tárolására képes. Az írott szövegek, képek automatikus bevitele az un. grafikus scanning módszerrel történhet A másik elem az adattovábbító hálózat, táv- adatátviteli hordozó eszközök sebesség -növekedése. Pl. a koaxális vagy a széles sávú üvegszálkábel, amely hihetetlen mennyiségű adat jó minőségű, [

35 gyors továbbítására képes egy új fényter- jedésen alapuló adattovábbítási techno- lógia révén, vagy gondoljunk a műholdas mikrohullámú adatátvitelre. A harmadik elem a nagy adattárral és az új típusú vezetékkel összekapcsolódó fejlett számítógép hálózatkezelő programjainak fejlődése. Ezekkel ma már egyszerűen elér hető egy távoli központi elektronikus adat - tárnak használható számítógép, az úgyne- vezett gazdagép. A gazdagép programjaival lehetséges az együttműködés, interaktív, le - hívásos vagy on demand üzemmódok révén

36 Az internet többtényezős jelenség. Szereplői: a felhasználó (pl. lekérdez, távoli gépre kapcsolódik, bármely hálózatra kapcsolt gép) hozzáférést biztosító szolgáltató (pl. Posta, Matáv stb. adatátviteli csatornát üzemeltet) tartalomszolgáltató (pl. hirdet a NET-en, weblapja van, műveleteket tárol, bármely résztvevő lehet) internet szolgáltatást nyújtó szolgáltató (pl. számítógépén helyet, bejelentkezést bizto sít, keresőközpontként üzemel.

37 Az interneten való felhasználás több tech - nikai szakaszból áll, azonban a szakaszok mind a felhasználást segítik elő: A mű betöltése a kiszolgáló fizikai háttértárolójából a memóriájába, A memóriából áttöltés a hálózatra csatoló adóberendezésbe. A hálózatra csatolt adóeszköz a művet packetekre (csomagokra) bontja és elküldi a hálózatra. (Egyik csomag a célszámítógép címe, másik a tartalom.)

38 Az egyes, a csomag útvonalán található számítógépek memóriájában történő ideiglenes tárolás. A célszámítógép hálózati vevőkártyáján keresztül a csomagok ismételt összeil- lesztése. A célszámítógép memóriájában való táro lás. A célszámítógép háttértárolóján történő (esetleg ideiglenes) tárolás. A célszámítógép képernyőjén való megjelenítés

39 A honlapok számos olyan elemet tartalmaz hatnak, amely szerzői vagy szomszédos jogi oltalom alatt állhatnak. Ezek lehetnek szövegek, ábrák, fényképé- szeti alkotások és mások. A honlapok egé szében a gyűjteményes művek ismérve- inek megfelelhetnek. E honlapokon önma- gukban is szerzői oltalom alatt levő alkotá - sok szerepelhetnek. A honlapok tartalma kü lön oltalom alatt álló elemek, sajátos eredeti elrendezését jelentik. A honlapok egészében szerzői jogi oltalom alatt állnak.

40 A kialakuló információs társadalomban feltétlenül szükséges volt a szerzői és szomszédos jogok alapvető kérdéseinek az irányelvekkel való szabályozása. Az irányelvek közül legfontosabbak: a határok nélküli televíziózásra vonatko zó 89/552 EKG Irányelv; Az európai parlament és a tanács április 23-i 2009/24/EK irányelve a számí tógépi programok jogi védelméről a második szoftver irányelv(továbbiakban Szoftver Irányelv)

41 A műholdas és kábeltévés közvetítés szerzői jogi problémáiról szóló, a Tanács 93/83 EGK Irányelve Valamint az adatbázisok oltalmáról szóló, a Tanács 96/9. sz. EGK Irányelve.

42 INFOSOC-Irányelv Az INFOSOC-Irányelv megjelenésére hosszas előkészületek után 2001-ben került sor. Ez az információs társadalom alapvető szerzői jogi kérdéseinek feldolgozására irányult. Ekkor adták ki az Európai Parlament és Tanács május 22-i 2001/29. EK Irányelvét „A szerzői jogok és a szomszédos jogok egyes vonatkozásainak az információs társadalomban történő harmonizálásáról” amely meghatározó jelentőségű mind a Közösség, mind a hazai jogi szabályozásban.

43

44 Az Európai Közösséget az információs tár - sadalom leg inkább aktuális szerzői jog vo- natkozásai- nak szabályozására közvetlenül az kész -tette, hogy a Szellemi Tulajdon Világszervezete keretében az európai szer - zői jogi szabályozáson lényegesen túlmutató nem zetközi megállapodások kötésére került sor. Nevezetesen a WIPO Szerzői Jogi Szerződés(WCT), a WIPO Előadásokra és Hanghordozókra vonatkozó Szerződés (WPPT) kidolgozására.

45 Magyaroszág mindkét szerződéshez ben csatlakozott. A két szerződést „internet szerződéseknek” is nevezi a szakirodalom. Kihirdette mindkét szerződést a 2004 évi XLIX.törvény A Szerzői Jogi Szerződés a digitális kor igényeinek megfelelően biztosítja a szerző engedélyezési jogát. A szerzők rendelkez - nek azzal a kizárólagos joggal az interaktív műélvezet és az internet korában, hogy mű veik közönséghez való közvetítése továbbra is az ő engedélyükkel történjen.

46 Az engedélyezés kiterjed minden, az alkotásokkal kapcsolatos nagyközönség számára történő kommunikációs cselek ményekre, azok minden felhasználási módjára, akár vezetéken, akár vezeték nélkül történik az alkotások közönséghez történő eljuttatása. A WIPO előadásokról és hangfelvételekről szóló szerződés (WPPT) az előadóművészek számára kizá rólagos jogot biztosít, amelyek a hanghor- dozókon rögzített előadások vonatkozásá- ban a mérvadók.

47 Eszerint kizárólagos engedélyezési joga van az előadóművészeknek arra, hogy a hanghordozóra felvett előadásaikat on line közvetítéssel vagy pedig interaktív módon a nagyközönség számára elérhetővé tegyék. Ugyanez vonatkozik a hangfelvételek előállítóira, így az előadóművészek és hangfelvételek előállítóinak a jogai meg erősítést kaptak különös tekintettel az internetre.

48 KÖSZÖNÖM SZÍVES FIGYELMÜKET!


Letölteni ppt "AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM A Harmadik évezred társadalma."

Hasonló előadás


Google Hirdetések