Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Biztosítás dr. Zavodnyik József. Biztosítás alapfogalmak természeti és ember által okozott katasztrófák a világban a világ biztosítási piaca a magyar.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Biztosítás dr. Zavodnyik József. Biztosítás alapfogalmak természeti és ember által okozott katasztrófák a világban a világ biztosítási piaca a magyar."— Előadás másolata:

1 Biztosítás dr. Zavodnyik József

2 Biztosítás alapfogalmak természeti és ember által okozott katasztrófák a világban a világ biztosítási piaca a magyar biztosítási piac a biztosítási tevékenység állami felügyelete

3 Első Magyar Általános Biztosító Társaság megalakítása: 1857 (1858-ban kapta meg a működési engedélyt) az alapítók között pl. Deák Ferenc, Eötvös József 1861: megalapította a Pannónia Magyar Viszontbiztosító Intézetet 1860-as évek: három biztosítót alapított Bécsben 1910: Szarajevóban megalapította a Herceg Bosna Biztosító Intézetet, amely 1911-ben Szerbiában is megkezdte működését

4 Külföldi biztosítók a magyar biztosítási piacon az 1860-as évektől sok külföldi biztosító jelent meg Magyarországon, így például osztrákok (pl. az Anker Élet- és Járadékbiztosító Társaság) angolok (pl. a Gresham biztosító, amit az angol tőzsde alapítójáról, Thomas Greshamről neveztek el) amerikaiak (pl ban a New York Életbiztosító Társaság, amelyre emlékeztet a New York palota; illetve a szintén New York-i Germania életbiztosító)

5 Biztosítás kockázatkezelési technika egyedileg bizonytalan, a veszélyközösség szintjén összességében becsülhető pénzszükséglet fedezése a veszélyközösségben és az időben történő kockázatkiegyenlítődés által jövőbeli kockázatok ellenszolgáltatás fejében történő áthárítása, illetve átvállalása

6 Biztosítási tevékenység biztosítási szerződésen, jogszabályon vagy tagsági jogviszonyon alapuló kötelezettségvállalás, amely során a tevékenységet végző megszervezi az azonos vagy hasonló kockázatoknak kitett személyek közösségét (veszélyközösség), matematikai és statisztikai eszközökkel felméri a biztosítható kockázatokat, megállapítja és beszedi a kötelezettségvállalás ellenértékét (díját), meghatározott tartalékokat képez, a létrejött jogviszony alapján a kockázatot átvállalja és teljesíti a szolgáltatásokat

7 Biztosítások csoportosítása társadalombiztosítás magánbiztosítás (nem társadalombiztosítás)

8 A biztosítások csoportosítása a biztosítási közjogban direktbiztosítás: élet- és nem-életbiztosítás viszontbiztosítás (a biztosító, illetve harmadik országbeli biztosító által vállalt kockázat egy részének vagy egészének szerződésben meghatározott feltételek alapján, díjfizetés ellenében történő átvállalása)

9 A biztosítások csoportosítása a magánjogban (Ptk.) vagyonbiztosítás felelősségbiztosítás életbiztosítás balesetbiztosítás viszontbiztosítás

10 A biztosítások csoportosítása az Új Ptk.-ban a Polgári Törvénykönyvről szóló évi CXX. törvény kárbiztosítások (külön szabályok a felelősségbiztosításra és a jogvédelmi biztosításra) összegbiztosítások (életbiztosítás, balesetbiztosítás) betegségbiztosítás

11 Biztosítási ág, biztosítási ágazat, biztosítási termék biztosítási ág: a biztosítások kockázati ismérvek alapján elhatárolt két fő csoportja (élet- és nem- életbiztosítási ág) biztosítási ágazat: a biztosítások biztosítási ágon belüli azonos, illetve egymáshoz hasonló kockázatok alapján elhatárolt csoportja biztosítási termék: meghatározott biztosítási kockázatokra vagy kockázatcsoportokra kidolgozott feltétel- és teljesítési rendszer

12 Szektorális zártság elve biztosítási tevékenység és biztosítási tevékenységgel összefüggő tevékenység a Magyarország területén a Felügyelet engedélyével végezhető (kivéve: más tagállamban székhellyel rendelkező biztosító tevékenységét a Magyarország területén határon átnyúló szolgáltatásként vagy magyarországi fióktelepe útján akkor végezheti, ha erre a saját államában jogosult) biztosítási tevékenységet kizárólag biztosító végezhet biztosító a biztosítási tevékenységen és azzal közvetlenül összefüggő tevékenységen kívül más üzletszerű tevékenységet nem folytathat

13 Biztosítási tevékenységgel közvetlenül összefüggő tevékenységek Magyarországon pl. Hpt. szerinti pénzügyi szolgáltatás közvetítése (ügynöki tevékenység) jelzáloghitelezés a Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alapról szóló évi LVIII. törvény szerinti tevékenység

14 Katasztrófa kockázatok a természet erőivel összefüggő katasztrófa kockázatok nem természeti, hanem meghatározóan emberi tényezővel kapcsolatos katasztrófa kockázatok [nem szándékos cselekmények (pl. baleset, robbanás, tűz), szándékos cselekmények (pl. zavargások, terrorista cselekmények)]

15 A kockázat biztosíthatóságának általános feltételei nagyobb számú megfigyelési egység, hogy valószínűségszámítási alapon elemezhető legyen, illetve tényleges kockázatmegosztás lehessen a kockázatok legyenek homogének az esetleges károk véletlenszerűek legyenek az esetleges kár egyértelműen leírható és megbecsülhető legyen az esetleges ügylet a szerződő és a biztosító számára gazdaságos legyen

16 A terrorizmus kockázata még nem kellően meghatározott, egyes eseményeket milyen ismérvek alapján lehet besorolni a terrorizmus kategóriájába még nem kellően tudott, hogyan és milyen finanszírozási szinten lehet e kockázat fedezetének a megteremtése

17 Természeti katasztrófák okozta károk a biztosítási piac számára egyre nagyobb kihívást jelentenek 1980-as évek közepéig: a biztosítással fedezett kár 3-4 milliárd USD volt 1989, Hugo hurrikán: több mint 4 milliárd USD 1991: 17 milliárd USD 1992: 30 milliárd USD

18 Természeti katasztrófák az előfordulás nagy fokú bizonytalansága a potenciális kár szélsőséges nagyságú lehet súlyosbító körülmény, hogy az események nem függetlenek egymástól szoros korrelációban lehetnek egyes adott földrajzi területen

19 Természeti és technikai (ember által okozott) katasztrófák a világban (2011) 325 katasztrófa (175 természeti és 150 technikai katasztrófa)

20 Természeti és technikai (ember által okozott) katasztrófák a világban (2011) több mint 370 milliárd USD kár (2010: 218 milliárd USD, 2009-ben: 68 milliárd USD) Ázsia: 260,15 milliárd USD Észak-Amerika: 63,5 milliárd USD Ausztrália/Óceánia: 27,8 milliárd USD Európa: 8,7 milliárd USD Latin-Amerika: 5,56 milliárd USD Afrika: 1,56 milliárd USD kb. 116 milliárd USD biztosított kár (2010: több mint 43 milliárd USD) –a biztosítók második legköltségesebb éve az elmúlt 40 évben

21 Természeti és technikai (ember által okozott) katasztrófák a világban (2011) kb áldozat (2010: közel áldozat) több mint áldozat a japán földrengés következtében (2010, földrengés Haitin: halott) 11 repülőgép zuhant le, 463 halott 29 utasszállító hajó süllyedt el, halott 9 vasúti szerencsétlenség történt, 272 halott 2010, Európa: áldozat (a kánikula kb áldozata Oroszországban és Csehországban)

22 A biztosítók legnagyobb kifizetései ( ) 2005, Katrina hurrikán: 74,7 milliárd USD, halott 2011, földrengés (Japán): 35 milliárd USD, halott 1992, Andrew hurrikán: 25,6 milliárd USD, 43 halott szeptember 11-i terrortámadás: 23,2 milliárd USD, halott 1994, Northridge (USA), földrengés: 21,2 milliárd USD, 61 halott 2008, Ike hurrikán: 21,1 milliárd USD, 136 halott

23 A legtöbb halottal járó katasztrófák ( ) 1970, Bangladesh, vihar és árvíz: halott (biztosított vagyoni kár: 0 USD) 1976, Kína, földrengés: halott (biztosított vagyoni kár: 0 USD) 2010, Haiti, földrengés: halott (biztosított vagyoni kár: 103 millió USD) 2004, több ázsiai ország, földrengés és cunami: halott (biztosított vagyoni kár: 2,38 milliárd USD) 2008, Mianmar és Bengáli-öböl, Nargis trópusi ciklon, árvíz az Irrawaddy deltájában, halott (biztosított vagyoni kár: 0 USD) 1991, Bangladesh, trópusi ciklon: halott (biztosított vagyoni kár: 3 millió USD)

24 Budapest, augusztus 20. a évi jegyzett viharkárok között 3 halott, 1 eltűnt, 240 sebesült vagyoni kár: 10 millió USD biztosított kár: 5 millió USD

25 Természeti katasztrófák hatása amerikai biztosítókra : 50 kisebb biztosító kifejezetten természeti katasztrófák hatására lett fizetésképtelen 1992, Andrew hurrikán: 9 biztosító csődje, az egyik legnagyobb biztosító vesztesége 4 milliárd USD volt

26 A klímaváltozás hatása az európai biztosítási piacokra a téli viharok okozta károk jelentősen nőhetnek legveszélyeztetettebb: Belgium, Dánia, Németország, Svédország

27 Mega katasztrófák a biztosítók kifizetései meghaladják a 10 milliárd USD-t első ilyen katasztrófák: Andrew hurrikán, 1992 (24,9 milliárd USD) és Northridge földrengés, 1994 (20,6 milliárd USD) ezt követően új kockázatkezelési módszerek kifejlesztése

28 Katasztrófák és biztosítás iparilag fejlett országok: alulbiztosítás fejlődő országok: új biztosítási megoldások lehetősége (pl. központi állami intézkedések, biztosítási alapok létrehozása)

29 A katasztrófa kockázatok piaci alapú kockázatmenedzselése kockázatkihelyezési, kockázatporlasztási eszközök, technikák (pl. katasztrófa kötvények, katasztrófa kockázati swapok) egyéb piaci eszközök (speciális banki/pénzpiaci hitelezési formák)

30 Állami szerepvállalás a katasztrófa kockázatok kezelésében az állam mint biztosító díjat szed és felvállal egyes katasztrófa kockázatokat a kockázatok a piacon maradnak, az állam egyfajta viszontbiztosítási kockázatkezelési programot működtet

31 Madárinfluenza kihívás az egész biztosítási szektor számára mint biztosítási esemény kihívás a felügyeleti hatóságok számára (a biztosítási szektorban lehetséges válsághelyzet kezelése)

32 Madárinfluenza 2003-tól január 10-ig: hat országban 147 személy 78 halott 53%-os halálozási ráta

33 Influenza az USA-ban egy átlagos évben amerikai hal meg influenzában a madárinfluenzában becslések szerint 1,9 millió ember halhat meg a legkedvezőtlenebb becslés szerint: 80 millió amerikai betegszik meg, 20%-os a halálozási ráta, 16 millió halott

34 A madárinfluenza mint biztosítási esemény 1. nincs kellő tapasztalat (eltérően pl. a természeti katasztrófáktól) 1918: a spanyolnátha következtében halott az USA-ban, millió halott világszerte a legtöbb halott: évesek – ez a korcsoport fontos csoport ma a csoportos és az egyéni életbiztosításban (a legmagasabb halálozási ráta 1918-ban: 1 év alattiak, 85 év felettiek, évesek, évesek) az 1957-es és 1968-as influenzajárvány 31 milliárd dollár haláleseti kifizetést eredményezett az USA-ban a madárinfluenza 133 milliárd dollár kifizetést tehet szükségessé

35 A madárinfluenza mint biztosítási esemény 2. jelentős számú élet- és betegségbiztosítási teljesítés szükségessége a járvány hatása a gazdaságra, a befektetésekre, a tőzsdére, az egyes vállalkozások üzletmenetére a viszontbiztosítás is csak korlátozottan tudja kezelni a problémát

36 Jelentős eltérések 1918-hoz képest a világháború miatt az emberek nem szokásos koncentrációja (laktanyák stb.) az amerikai egészségügyi személyzet jelentős részét átküldték Európába 1918-ban más kórokozók (baktériumok) is hatást gyakoroltak az orvostudomány jelentősen fejlődött ma mások a tömegkommunikációs lehetőségek stb.

37 A világ biztosítási piaca (2010) biztosítási díj összesen: millió USD (ebből ipari országok: 85%) életbiztosítás: millió USD (ebből ipari országok: 85,56%) nem-életbiztosítás: millió USD (ebből ipari országok: 84,26%)

38 Díjbevételek, részesedések (2010) Észak-Amerika: millió USD (29,54%) Latin-Amerika: millió USD (2,95%) Nyugat-Európa: millió USD (35,32%) Kelet- és Közép-Európa: millió USD (2,02%) Japán és új ázsiai ipari gazdaságok: millió USD (18,24%) Dél- és Kelet-Ázsia: millió USD (7,75%) Közel-Kelet és Közép-Ázsia: millió USD (0,77%) Óceánia: millió USD (1,87%) Afrika: millió USD (1,54%)

39 Részesedések (2010) OECD: millió USD (83,65%) G7: millió USD (65,53%) EU 27 tagállam: millió USD (34,16%)

40 Egyes államok díjbevétele, részesedése (2010) 1. USA: millió USD (26,88%) 2. Japán: millió USD (12,85%) 3. Egyesült Királyság: millió USD (7,15%) 4. Franciaország: millió USD (6,46%) 5. Németország: millió USD (5,53%) 16. Dél-Afrika: millió USD (1,23%) 27. Portugália: millió USD (0,50%) 42. Csehország: millió USD (0,18%) 44. Görögország: millió USD (0,14%) 48. Magyarország: millió USD (0,09%)

41 Egyes államok életbiztosítási díjbevétele, részesedése (2010) 1. USA: millió USD (20,09%) 2. Japán: millió USD (17,50%) 3. Egyesült Királyság: millió USD (8,49%) 4. Franciaország: millió USD (7,64%) 5. Kína: millió USD (5,67%) 6. Olaszország: millió USD (4,84%) 12. Dél-Afrika: millió USD (1,71%) 25. Portugália: millió USD (0,64%) 37. Csehország: millió USD (0,15%) 38. Görögország: millió USD (0,13%) 39. Magyarország: millió USD (0,08%)

42 Egyes államok nem-életbiztosítási díjbevétele, részesedése (2010) 1. USA: millió USD (36,28%) 2. Németország: millió USD (6,87%) 3. Japán: millió USD (6,40%) 4. Egyesült Királyság: millió USD (5,29%) 5. Franciaország: millió USD (4,82%) 22. Dél-Afrika: millió USD (0,56%) 33. Portugália: millió USD (0,31%) 40. Csehország: millió USD (0,23%) 42. Görögország: millió USD (0,16%) 50. Magyarország: millió USD (0,10%)

43 Biztosítási díjak a GDP százalékában (2010) 1. Tajvan (18,4%) 2. Dél-Afrika (14,8%) 3. Egyesült Királyság (12,4%) 4. Hollandia (12,4%) 9. Portugália (9,5%) 18. USA (8,0%) 37. Csehország (4,0%) 45. Magyarország (3,0%)

44 Egy főre eső biztosítási díj (2010) 1. Svájc (6.633,7 USD) 2. Hollandia (5.845,3 USD) 3. Luxembourg (5.653,2 USD) 6. Japán (4.390,2 USD) 12. USA (3.758,9 USD) 25. Portugália (2.035,4 USD) 32. Dél-Afrika (1.054,7 USD) 35. Csehország (752,7 USD) 38. Görögország (537,8 USD) 45. Magyarország (399,7 USD)

45 Élet- és nem-életbiztosítás megoszlása (2010) USA: 43,4%; 56,6% Japán: 79,1%; 20,9% Magyarország: 53,4%; 46,6% Ukrajna: 4,1%; 95,9%

46 A nem-életbiztosítási piac ( ) 2008: a díjbevétel csökkenése a fejlett országokban (a legnagyobb visszaesés az USA-ban és Japánban) 2009: több országban még visszaesés (a legnagyobb visszaesés az USA-ban és Kelet-Európában) 2010-től némi fejlődés

47 Az életbiztosítási piac ( ) 2008 és 2009: visszaesés (adott esetben igen jelentős visszaesés) 2009-től: növekedés (főleg az ázsiai térségben és az európai nagy piacokon, kivételekkel, pl. az USA-ban még csökkenés)

48 Biztosítás és vallás az iszlám előírásait betartó biztosítási szolgáltatások piaca 2010-ben 19%-kal emelkedett, elérte a 8,3 milliárd USD-t takaful: a sharia elvei alapján létrejött különböző iszlám biztosítási modellek egyike, amely kölcsönös segítségnyújtáson, a biztosítottak közös kockázatvállalásán, a biztosítottak és a részvényesek vagyonának világos elkülönítésén alapul, s a befektetési stratégiát is a shairának megfelelően alakítják (pl. nem fektetnek alkohollal, dohánnyal, szerencsejátékkal foglalkozó társaságba, kamatot fizető értékpapírba) kötelező egészségügyi takaful pl. Szaúd-Arábiában és Abud Dhabiban

49 Magyar biztosítási piac 2011 (Mabisz) a díjbevétel csökkent 821,1 milliárd Ft (2010: 843,79 milliárd Ft) életbiztosítás: 439,79 milliárd Ft nem-életbiztosítás: 381,28 milliárd Ft

50 Magyar biztosítási piac 2011 (PSZÁF) 19,5 milliárd Ft nyereség a biztosítási szerződések számának csökkenése a végtörlesztésekre milliárd Ft-ot vettek igénybe a szerződők a casco biztosítások száma jelentősen csökkent az új gépjárművek eladásának visszaesése miatt a gépjárműbiztosítások területén 36,8 miliárd Ft- tal csökkent a díjbevétel

51 A magyar biztosítási piac szereplői a kínálati oldalon biztosítók biztosításközvetítők egyéb vállalkozások (pl. biztosítási szaktanácsadók)

52 Biztosításközvetítő a biztosításközvetítői tevékenység a biztosítási szerződés létrehozására közvetlenül irányuló rendszeres üzletszerű tevékenység, amelyet függő, illetve független biztosításközvetítő végezhet a tevékenység kiterjed pl. a biztosítási szerződések megkötésének elősegítésére, megkötésére, termékismertetésre, ügyféltájékoztatásra, biztosítási szerződések értékesítésének szervezésére, biztosítási szerződések teljesítésében való közreműködésre

53 Függő biztosításközvetítő (egyes ügynök) a biztosítói oldalt képviseli egy biztosító termékeit vagy több biztosító egymással nem versenyző termékeit közvetíti tevékenysége körében okozott kárért a biztosító a felelős

54 Független biztosításközvetítő biztosítási alkusz vagy többes ügynök több biztosító egymással versenyző termékeit közvetíti tevékenysége körében okozott kárért maga felelős

55 Biztosítási szaktanácsadó írásos megbízási szerződés alapján, kizárólag a megbízótól származó tanácsadói díj ellenében a biztosítási tevékenységgel összefüggő biztosítási szaktanácsot nyújt és személyesen is közreműködik annak megvalósításában biztosítási szerződést nem közvetíthet

56 Biztosító az a szervezet, amely az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamának hatályos szabályozása szerint biztosítási és azzal közvetlenül összefüggő tevékenységre jogosult szigorú szabályozás a piacra lépést, a működést és a piac elhagyását illetően a piacra lépés kétszintű engedélyezése: a biztosító alapításának és a biztosítási tevékenység megkezdésének engedélyezése

57 Biztosítók a magyar biztosítási piacon biztosító részvénytársaság biztosító szövetkezet biztosító egyesület harmadik országbeli biztosító magyarországi fióktelepe másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosító (fióktelep, határon átnyúló szolgáltatás)

58 Jelentősebb biztosítók piaci részesedése Allianz: 17,55% Generali: 14,55% Groupama: 10,88% Aegon: 10,02% ING: 9,20% Uniqa: 6,47

59 A biztosításügy állam általi befolyásolásának egyes formái a piacra lépés engedélyezése és a működés ellenőrzése a befektetések terelésére is alkalmas adózási szabályok meghatározása állami támogatások rendszere állami biztosító működtetése versenyjogi szabályok a biztosítási szerződési jog szabályozása

60 A fokozott állami felügyelet egyes indokai a biztosító fogyasztókkal szembeni gazdasági, szakmai, információs fölénye az általános szerződési feltételek használatából fakadó problémák a biztosítás sajátosságai

61 A vállalkozási szabadság korlátozása a biztosítás esetén a piacra lépés és a működés korlátozásai a biztosító befektetéseinek korlátozásai (lehetőség az elérhető nyereség mértékének korlátozására)

62 A tulajdonjoggal kapcsolatos korlátozások a biztosítás esetén a tulajdonossá válás korlátozása a tulajdonosi jogok korlátozása (pl. szükséghelyzetben; a biztosítástechnikai tartalékok és a szavatoló tőkéje feletti szabad rendelkezési jog kapcsán)

63 A szerződési szabadság korlátozása a biztosítási szerződés esetén a szerződés tartalmában (egyoldalú kogencia) a szerződés formájában (írásbeliség) a szerződési akaratban (biztosításkötési kötelezettség) a felek személyében (a biztosító és a vagyonbiztosítási szerződés biztosítottja)

64 Felügyeleti ellenőrzés preventív kontroll: már a vállalat megalakulásánál érvényesül és célja elsősorban az, hogy csak kellő realitással, pénzügyi, szakismereti feltételekkel rendelkezők folytathassanak biztosítási tevékenységet represszív kontroll: a már megalakult biztosítók működésére koncentrál

65 Felügyeleti rendszerek I. publicitási (nyilvánossági) rendszer [a biztosítási tevékenység megkezdéséhez hatósági engedély nem szükséges és a biztosítóknak csak bizonyos adatokat (üzletterv, alapszabályok, zárszámadások stb.) kell nyilvánosságra hozniuk] normatív szabályok rendszere (nem köti engedélyhez a tevékenység megkezdését, de bizonyos előre meghatározott feltételek teljesítésétől teszi függővé, s az üzlet folytatásánál is szigorú szabályokat ír elő) materiális állami felügyelet rendszere (a biztosítók csak engedéllyel alakulhatnak meg és az állam a biztosítók felett felügyeletet gyakorol a megalakulástól kezdve az üzletmenet egész tartama alatt)

66 Felügyeleti rendszerek II. kontinentális (materiális, németes) felügyelet (a biztosítási tevékenység egészére kiterjedő, előzetes és rendszeres, intézményközpontú felügyelet) angolszász (fizetőképességi) felügyelet (alapvetően a biztosító pénzügyi helyzetére koncentráló, utólagos, tevékenységközpontú felügyelet)

67 Felügyeleti rendszerek III. szektorális több szektorra kiterjedő

68 Felügyeleti rendszerek IV. nemzeti (egy adott állam által megvalósított, esetleg más államokkal való együttműködésben) nemzetek feletti [nem (nem kizárólag) egy vagy több állam intézményei látják el a felügyeleti feladatokat, hanem valamely nemzetközi intézmény]

69 Állami felügyelet az USA-ban 1860-as évektől, minden államban külön szabályozás 1855, New York állam 1859, Massachussetts koncesszió elve, mélyreható szabályozás egyes államokban szigorú előírások az ügynökségekre és vezérképviseletekre is (pl. az életbiztosítási ügynökségnek tilos jutalékot szedni) a felügyelő hatóság széles körű jogosítványai (pl. egyes államokban a biztosítási díjakat is megállapíthatták)

70 Az első európai biztosításfelügyelet: Svájc, 1885 kaució megkövetelése működési engedély előírása üzleti alapelvek, általános biztosítási feltételek benyújtásának kötelezettsége adatszolgáltatási kötelezettség a biztosító működése során a működéstől való eltiltás lehetősége stb.

71 Ausztria, 1896 a biztosító megalakulásához állami engedély szükséges szervezeti formák meghatározása (rt., kölcsönös biztosítótársaság) előírások az üzleti tervre, a részvényekre stb. a művelni kívánt biztosítási fajták meghatározása előírások az általános biztosítási feltételekről a felügyelő hatóság a belügyminisztériumban került megszervezésre

72 Az állami biztosításfelügyelet Magyarországon évi XXXVII. törvényczikk: normatív és publicitási rendszer évi XXIX. néptörvény a biztosítási magánvállalatok állami felügyeletéről és az ezzel kapcsolatos rendelkezésekről: materiális állami felügyelet, biztosításfelügyeleti hatóság évi VIII. törvény és évi 196. ME számú rendelet: materiális állami felügyeleti rendszer, a M. Kir. Állami Felügyelő Hatóság felállítása, számos végrehajtási rendelet

73 Az állami biztosításfelügyelet Magyarországon évi XII. törvény: a Hatóság megszüntetése, feladatait a pénzügyminisztérium V. főosztálya veszi át egyéb jogszabályok a biztosításügy állami befolyásolása kapcsán (pl évi M. E. számú rendelet, 6.400/1946. M. E. számú rendelet)

74 Az állami biztosításfelügyelet Magyarországon 2050/17/1954. sz. MT határozat és 3590/1954 sz. PM rendelet: a Biztosítási Főigazgatóság látja el a felügyelő hatóság teendőit 18/1972. (VI. 5.) MT rendelet a biztosítási tevékenységről: a biztosítási tevékenység ágazati felügyeletét a pénzügyminiszter látja el 24/1972. (VIII. 12.) PM rendelet az Állami Biztosítóról: a pénzügyminiszter nevezi ki az Állami Biztosító vezérigazgatóját, vezérigazgató-helyetteseit és főkönyvelőjét, hagyja jóvá az Állami Biztosító által kidolgozott biztosítási szabályzatokat, szabályozza az Állami Biztosító állami költségvetéssel való kapcsolatát

75 Az állami biztosításfelügyelet Magyarországon 56/1986. (XII.10.) MT rendelet az állami biztosításfelügyeletről: az Állami Biztosításfelügyelet létrejötte évi XCVI. törvény a biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről évi CXXIV. törvény: április 1-től Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete évi LX. törvény a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről évi CXXXV. törvény a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről évi CLIX. törvény a viszontbiztosítókról évi CLVIII. törvény a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről

76 Általános felügyeleti elvek a felügyelet előre tekintő és kockázatalapú megközelítésen alapul a felügyelet kiterjed a biztosítási és viszontbiztosítási üzletág szabályszerű működésének, valamint annak folyamatos ellenőrzésére, hogy a biztosítók és viszontbiztosítók megfelelnek-e a felügyeleti szabályoknak a biztosítók és viszontbiztosítók felügyelete a helyszíni és a helyszínen kívüli vizsgálatok megfelelő kombinációjából áll a megállapított követelményeket a biztosítóknak (viszontbiztosítóknak) üzleti tevékenységük szerinti kockázatok jellegéhez, nagyságrendjéhez és összetettségéhez igazodóan kell alkalmazniuk

77 Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszere (PFER) Európai Rendszerkockázati Testület (lásd a 1092/2010/EU rendeletet) Európai Bankhatóság, Európai Biztosítás- és Foglalkoztatónyugdíj-hatóság, Európai Értékpapír-piaci hatóság európai felügyeleti hatóságok vegyes bizottsága tagállami felügyeleti hatóságok

78 Európai Biztosítás- és Foglalkoztatónyugdíj- felügyeleti Hatóság (EIOPA) célja: a belső piac működőképességének fokozása, különösen a szabályozás és a felügyelet magas, hatékony és egyenletes szintje révén; a közös értékek védelme (pl. a pénzügyi rendszer stabilitása); egyenlő versenyfeltételek biztosítása; a nemzetközi felügyeleti koordináció fokozása stb. hatóság, nem bizottság határozatokat, kötelezően alkalmazandó technikai sztenderdeket hozhat a felügyeleti konvergencia elősegítése teljes körű részvétel a felügyeleti kollégiumokban közreműködik a nemzeti felügyeletek közötti viták megoldásában, megegyezés hiányában dönt rendkívüli helyzetekben koordinál a felügyeletek között, egyes esetekben intézkedésre kötelezheti a felügyeleteket

79 A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete Magyarország pénzügyi közvetítő rendszerét felügyelő, ellenőrző, hatósági feladatokat ellátó önálló szabályozó szerv fejezeti jogosítványokkal felhatalmazott költségvetési szerv költségvetése az Országgyűlés költségvetési fejezetén belül önálló címet képez a Felügyelet költségvetésének kiadási és bevételi főösszegei kizárólag az Országgyűlés által csökkenthetőek számára feladatot csak törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály írhat elő felügyeleti jogkörben a Felügyelet döntését megváltoztatni vagy megsemmisíteni, illetve a Felügyeletet eljárás lefolytatására kötelezni nem lehet

80 A Pénzügyi Stabilitási Tanács konzultációs testület célja: összhangot teremtsen a pénzügyi közvetítő rendszerben működő intézmények egyedi kockázatait felügyelő, mikroprudenciális felügyelet, illetve a pénzügyi rendszer egészét veszélyeztető rendszerkockázatok figyelemmel követése, a makroprudenciális felügyelet között tagjai: a Felügyelet elnöke, az MNB elnöke, az illetékes miniszter

81 Pénzügyi Békéltető Testület a PSZÁF által működtetett szakmailag független testület a pénzügyi szervezetettel létrejött szerződés megkötésével és teljesítésével kapcsolatos vitás ügy (pénzügyi fogyasztói jogvita) bírósági eljáráson kívüli rendezése egyezség létrehozását kísérli meg egyezség hiányában (alávetés esetén) kötelezést tartalmazó határozatot hoz vagy ajánlást tesz


Letölteni ppt "Biztosítás dr. Zavodnyik József. Biztosítás alapfogalmak természeti és ember által okozott katasztrófák a világban a világ biztosítási piaca a magyar."

Hasonló előadás


Google Hirdetések