Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Biztosítás dr. Zavodnyik József. Biztosítás •alapfogalmak •természeti és ember által okozott katasztrófák a világban •a világ biztosítási piaca •a magyar.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Biztosítás dr. Zavodnyik József. Biztosítás •alapfogalmak •természeti és ember által okozott katasztrófák a világban •a világ biztosítási piaca •a magyar."— Előadás másolata:

1 Biztosítás dr. Zavodnyik József

2 Biztosítás •alapfogalmak •természeti és ember által okozott katasztrófák a világban •a világ biztosítási piaca •a magyar biztosítási piac •a biztosítási tevékenység állami felügyelete

3 Első Magyar Általános Biztosító Társaság •megalakítása: 1857 (1858-ban kapta meg a működési engedélyt) •az alapítók között pl. Deák Ferenc, Eötvös József •1861: megalapította a Pannónia Magyar Viszontbiztosító Intézetet •1860-as évek: három biztosítót alapított Bécsben •1910: Szarajevóban megalapította a Herceg Bosna Biztosító Intézetet, amely 1911-ben Szerbiában is megkezdte működését

4 Külföldi biztosítók a magyar biztosítási piacon •az 1860-as évektől sok külföldi biztosító jelent meg Magyarországon, így például •osztrákok (pl. az Anker Élet- és Járadékbiztosító Társaság) •angolok (pl. a Gresham biztosító, amit az angol tőzsde alapítójáról, Thomas Greshamről neveztek el) •amerikaiak (pl ban a New York Életbiztosító Társaság, amelyre emlékeztet a New York palota; illetve a szintén New York-i Germania életbiztosító)

5

6 Biztosítás •kockázatkezelési technika •egyedileg bizonytalan, a veszélyközösség szintjén összességében becsülhető pénzszükséglet fedezése a veszélyközösségben és az időben történő kockázatkiegyenlítődés által •jövőbeli kockázatok ellenszolgáltatás fejében történő áthárítása, illetve átvállalása

7 Biztosítási tevékenység •biztosítási szerződésen, jogszabályon vagy tagsági jogviszonyon alapuló kötelezettségvállalás, amely során a tevékenységet végző megszervezi az azonos vagy hasonló kockázatoknak kitett személyek közösségét (veszélyközösség), matematikai és statisztikai eszközökkel felméri a biztosítható kockázatokat, megállapítja és beszedi a kötelezettségvállalás ellenértékét (díját), meghatározott tartalékokat képez, a létrejött jogviszony alapján a kockázatot átvállalja és teljesíti a szolgáltatásokat

8 Mire jó a biztosítás? •regisztrált betöréses lopások száma ben Magyarországon: •Szlovákia: •Lengyelország: több mint

9 Biztosítások csoportosítása •társadalombiztosítás •magánbiztosítás (nem társadalombiztosítás)

10 A biztosítások csoportosítása a biztosítási közjogban •direktbiztosítás: élet- és nem-életbiztosítás •viszontbiztosítás (a biztosító, illetve harmadik országbeli biztosító által vállalt kockázat egy részének vagy egészének szerződésben meghatározott feltételek alapján, díjfizetés ellenében történő átvállalása)

11 A biztosítások csoportosítása a magánjogban (Ptk.) •vagyonbiztosítás •felelősségbiztosítás •életbiztosítás •balesetbiztosítás •viszontbiztosítás

12 A biztosítások csoportosítása az Új Ptk.-ban •a Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. törvény •kárbiztosítások (külön szabályok a felelősségbiztosításra és a jogvédelmi biztosításra) •összegbiztosítások (életbiztosítás, balesetbiztosítás) •betegségbiztosítás

13 Biztosítási ág, biztosítási ágazat, biztosítási termék •biztosítási ág: a biztosítások kockázati ismérvek alapján elhatárolt két fő csoportja (élet- és nem- életbiztosítási ág) •biztosítási ágazat: a biztosítások biztosítási ágon belüli azonos, illetve egymáshoz hasonló kockázatok alapján elhatárolt csoportja •biztosítási termék: meghatározott biztosítási kockázatokra vagy kockázatcsoportokra kidolgozott feltétel- és teljesítési rendszer

14 Szektorális zártság elve •biztosítási tevékenység és biztosítási tevékenységgel összefüggő tevékenység Magyarország területén a Felügyelet engedélyével végezhető (kivéve: más tagállamban székhellyel rendelkező biztosító tevékenységét a Magyarország területén határon átnyúló szolgáltatásként vagy magyarországi fióktelepe útján akkor végezheti, ha erre a saját államában jogosult) •biztosítási tevékenységet kizárólag biztosító végezhet •biztosító a biztosítási tevékenységen és azzal közvetlenül összefüggő tevékenységen kívül más üzletszerű tevékenységet nem folytathat

15 Biztosítási tevékenységgel közvetlenül összefüggő tevékenységek Magyarországon •pl. pénzügyi szolgáltatás közvetítése (ügynöki tevékenység) •jelzáloghitelezés •a Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alapról szóló évi LVIII. törvény szerinti tevékenység

16 Katasztrófa kockázatok •a természet erőivel összefüggő katasztrófa kockázatok •nem természeti, hanem meghatározóan emberi tényezővel kapcsolatos katasztrófa kockázatok [nem szándékos cselekmények (pl. baleset, robbanás, tűz), szándékos cselekmények (pl. zavargások, terrorista cselekmények)]

17 A kockázat biztosíthatóságának általános feltételei •nagyobb számú megfigyelési egység, hogy valószínűségszámítási alapon elemezhető legyen, illetve tényleges kockázatmegosztás lehessen •a kockázatok legyenek homogének •az esetleges károk véletlenszerűek legyenek •az esetleges kár egyértelműen leírható és megbecsülhető legyen •az esetleges ügylet a szerződő és a biztosító számára gazdaságos legyen

18 A terrorizmus kockázata •még nem kellően meghatározott, egyes eseményeket milyen ismérvek alapján lehet besorolni a terrorizmus kategóriájába •még nem kellően tudott, hogyan és milyen finanszírozási szinten lehet e kockázat fedezetének a megteremtése

19 Természeti katasztrófák okozta károk •a biztosítási piac számára egyre nagyobb kihívást jelentenek •1980-as évek közepéig: a biztosítással fedezett kár 3-4 milliárd USD volt •1989, Hugo hurrikán: több mint 4 milliárd USD •1991: 17 milliárd USD •1992: 30 milliárd USD

20 Természeti katasztrófák •az előfordulás nagy fokú bizonytalansága •a potenciális kár szélsőséges nagyságú lehet •súlyosbító körülmény, hogy az események nem függetlenek egymástól •szoros korrelációban lehetnek egyes adott földrajzi területen

21 Természeti és technikai (ember által okozott) katasztrófák a világban (2013) Adatok forrása: •308 katasztrófa •150 természeti katasztrófa •158 technikai katasztrófa (ember okozta katasztrófa)

22 Természeti és technikai (ember által okozott) katasztrófák a világban (2013) •kb. 140 milliárd USD gazdasági kár •10 éves átlag: 190 milliárd USD gazdasági kár •kb. 45 milliárd USD biztosított kár, ebből kb. 37 milliárd USD a természeti katasztrófák következtében •10 éves átlag: 61 milliárd USD biztosított kár •2012: a harmadik legtöbb biztosított kár 1970 óta

23 Természeti és technikai (ember által okozott) katasztrófák a világban (2013) •kb áldozat (2010: közel áldozat, 2012: több mint áldozat) •legtöbb áldozat: 2013 november, Haiyan tájfun, Fülöp-szigetek, kb áldozat •9 repülőgép baleset, 176 halott •16 utasszállító hajó süllyedt el, halott •13 vasúti szerencsétlenség történt, 231 halott

24 A biztosítók legnagyobb kifizetései ( ) •2005, Katrina hurrikán: 76,3 milliárd USD, halott •2011, földrengés (Japán): 35,7 milliárd USD, halott •2012, Sandy hurrikán: 35 milliárd USD, 237 halott •1992, Andrew hurrikán: 26,2 milliárd USD, 43 halott •2001. szeptember 11-i terrortámadás: 24,3 milliárd USD, halott •1994, Northridge (USA), földrengés: 21,7 milliárd USD, 61 halott •2008, Ike hurrikán: 21,6 milliárd USD, 136 halott

25 A legtöbb halottal járó katasztrófák ( ) •1970, Bangladesh, vihar és árvíz: halott (biztosított vagyoni kár: 0 USD) •1976, Kína, földrengés: halott (biztosított vagyoni kár: 0 USD) •2010, Haiti, földrengés: halott (biztosított vagyoni kár: 103 millió USD) •2004, több ázsiai ország, földrengés és cunami: halott (biztosított vagyoni kár: 2,4 milliárd USD) •2008, Mianmar és Bengáli-öböl, Nargis trópusi ciklon, árvíz az Irrawaddy deltájában, halott (biztosított vagyoni kár: 0 USD) •1991, Bangladesh, trópusi ciklon: halott (biztosított vagyoni kár: 3 millió USD)

26 Budapest, augusztus 20. •a évi jegyzett viharkárok között •3 halott, 1 eltűnt, 240 sebesült •vagyoni kár: 10 millió USD •biztosított kár: 5 millió USD

27 Természeti katasztrófák hatása amerikai biztosítókra • : 50 kisebb biztosító kifejezetten természeti katasztrófák hatására lett fizetésképtelen •1992, Andrew hurrikán: 9 biztosító lett fizetésképtelen, az egyik legnagyobb biztosító vesztesége 4 milliárd USD volt

28 A klímaváltozás hatása az európai biztosítási piacokra •a téli viharok okozta károk jelentősen nőhetnek •legveszélyeztetettebb: Belgium, Dánia, Németország, Svédország

29 A legtöbb biztosított károkat okozó árvizek ( ) •2011 Thaiföld, 16,2 milliárd USD •2013 Németország és Csehország, 4,1 milliárd USD •2002 Németország és Csehország, 3,1 milliárd USD •2007 Egyesült Királyság, 2,9 milliárd USD •2005 Svájc, 2,6 milliárd USD •2011 Ausztrália, 2,4 milliárd USD •1997 Lengyelország és Csehország, 2,4 milliárd USD •2007 Egyesület Királyság, 2,3 milliárd USD •2010 Ausztrália, 2,3 milliárd USD •1973 USA 2,0 milliárd USD

30 Mega katasztrófák •a biztosítók kifizetései meghaladják a 10 milliárd USD-t •első ilyen katasztrófák: Andrew hurrikán, 1992 (26,2 milliárd USD) és Northridge földrengés, 1994 (21,7 milliárd USD) •ezt követően új kockázatkezelési módszerek kifejlesztése

31 Katasztrófák és biztosítás •iparilag fejlett országok: alulbiztosítás •fejlődő országok: új biztosítási megoldások lehetősége (pl. központi állami intézkedések, biztosítási alapok létrehozása)

32 A katasztrófa kockázatok piaci alapú kockázatmenedzselése •kockázatkihelyezési, kockázatporlasztási eszközök, technikák (pl. katasztrófa kötvények, katasztrófa kockázati swapok) •egyéb piaci eszközök (speciális banki/pénzpiaci hitelezési formák)

33 Állami szerepvállalás a katasztrófa kockázatok kezelésében •az állam mint biztosító díjat szed és felvállal egyes katasztrófa kockázatokat •a kockázatok a piacon maradnak, az állam egyfajta viszontbiztosítási kockázatkezelési programot működtet

34 Madárinfluenza •kihívás az egész biztosítási szektor számára mint biztosítási esemény •kihívás a felügyeleti hatóságok számára (a biztosítási szektorban lehetséges válsághelyzet kezelése)

35 Madárinfluenza •2003-tól január 10-ig: hat országban 147 személy •78 halott •53%-os halálozási ráta

36 Influenza az USA-ban •egy átlagos évben amerikai hal meg influenzában •a madárinfluenzában becslések szerint 1,9 millió ember halhat meg •a legkedvezőtlenebb becslés szerint: 80 millió amerikai betegszik meg, 20%-os a halálozási ráta, 16 millió halott

37 A madárinfluenza mint biztosítási esemény 1. •nincs kellő tapasztalat (eltérően pl. a természeti katasztrófáktól) •1918: a spanyolnátha következtében halott az USA-ban, millió halott világszerte •a legtöbb halott: évesek – ez a korcsoport fontos ma a csoportos és az egyéni életbiztosításban (a legmagasabb halálozási ráta 1918-ban: 1 év alattiak, 85 év felettiek, évesek, évesek) •az 1957-es és 1968-as influenzajárvány 31 milliárd dollár haláleseti kifizetést eredményezett az USA-ban •a madárinfluenza 133 milliárd dollár kifizetést tehet szükségessé

38 A madárinfluenza mint biztosítási esemény 2. •jelentős számú élet- és betegségbiztosítási teljesítés szükségessége •a járvány hatása a gazdaságra, a befektetésekre, a tőzsdére, az egyes vállalkozások üzletmenetére •a viszontbiztosítás is csak korlátozottan tudja kezelni a problémát

39 Jelentős eltérések 1918-hoz képest •a világháború miatt az emberek nem szokásos koncentrációja (laktanyák stb.) •az amerikai egészségügyi személyzet jelentős részét átküldték Európába •1918-ban más kórokozók (baktériumok) is hatást gyakoroltak •az orvostudomány jelentősen fejlődött •ma mások a tömegkommunikációs lehetőségek stb.

40 A világ biztosítási piaca (2012) Adatok forrása: •biztosítási díj összesen: millió USD •életbiztosítás: millió USD •nem-életbiztosítás: millió USD

41 Díjbevételek, részesedések, változások (2012) •Észak-Amerika: millió USD (30,21%) (2011-hez viszonyítva: +1,8%) •Latin-Amerika: millió USD (3,66%) •Nyugat-Európa: millió USD (31,71%) - 2,0% •Kelet- és Közép-Európa: millió USD (1,57%) +4,9% •Japán és új ázsiai ipari gazdaságok: millió USD (20,29%) +8,1% •Afrika: millió USD (1,56%) +10,5%

42 Részesedések (2012) •OECD: millió USD (82,81%) (+1,5%) •G7: millió USD (64,55%) (+1,5%) •EU 27 tagállam: millió USD (30,40%) (-2,3%)

43 Egyes államok díjbevétele, részesedése (2012) • 1. USA: millió USD (27,55%) • 2. Japán: millió USD (14,18%) • 3. Egyesült Királyság: millió USD (6,75%) • 4. Kína: millió USD (5,32%) • 5. Franciaország: millió USD (5,26%) • 6. Németország: millió USD (5,03%) •17. Dél-Afrika: millió USD (1,19%) •36. Portugália: millió USD (0,29%) •43. Csehország: millió USD (0,17%) •45. Görögország: millió USD (0,13%) •49. Magyarország: millió USD (0,07%) •51. Peru: millió USD (0,06%)

44 Egyes államok életbiztosítási díjbevétele, részesedése (2012) • 1. USA: millió USD (21,66%) • 2. Japán: millió USD (20,01%) • 3. Egyesült Királyság: millió USD (7,86%) • 4. Franciaország: millió USD (5,70%) • 5. Kína: millió USD (5,39%) • 6. Németország: millió USD (4,06%) •12. Dél-Afrika: millió USD (1,71%) •32. Portugália: millió USD (0,32%) •36. Csehország: millió USD (0,14%) •40. Görögország: millió USD (0,09%) •42. Magyarország: millió USD (0,07%) •47. Peru: millió USD (0,05%)

45 Egyes államok nem-életbiztosítási díjbevétele, részesedése (2012) • 1. USA: millió USD (35,30%) • 2. Japán: millió USD (6,51%) • 3. Németország: millió USD (6,30%) • 4. Egyesült Királyság: millió USD (5,30%) • 5. Kína: millió USD (5,24%) • 6. Franciaország: millió USD (4,68%) •24. Dél-Afrika: millió USD (0,51%) •39. Portugália: millió USD (0,26%) •43. Csehország: millió USD (0,21%) •45. Görögország: millió USD (0,17%) •52. Málta: millió USD (0,08%) •53. Magyarország: millió USD (0,08%) •54. Szlovákia: millió USD (0,07%)

46 Biztosítási díjak a GDP százalékában (2012) • 1. Tajvan (18,2%) • 2. Dél-Afrika (14,2%) • 3. Hollandia (13,0%) • 4. Hong-Kong (12,4%) •13. USA (8,2%) •20. Portugália (6,3%) •40. Csehország (3,7%) •50. Horvátország (2,7%) •51. Magyarország (2,4%) •52. Kolumbia (2,4%)

47 Egy főre eső biztosítási díj (2012) • 1. Svájc (7.522 USD) • 2. Hollandia (5.985 USD) • 3. Dánia (5.304 USD) • 4. Japán (5.167 USD) •10. USA (4.047 USD) •27. Portugália (1.279 USD) •31. Dél-Afrika (1.081 USD) •33. Csehország (747 USD) •36. Chile (601 USD) •37. Görögország (520 USD) •41. Szlovákia (480 USD) •44. Namíbia (415 USD) •49. Magyarország (331 USD) •50. Panama (314 USD)

48 Biztosítás és vallás •az iszlám előírásait betartó biztosítási szolgáltatások piaca 2010-ben 19%-kal emelkedett, elérte a 8,3 milliárd USD-t •takaful: a sharia elvei alapján létrejött különböző iszlám biztosítási modellek egyike, amely kölcsönös segítségnyújtáson, a biztosítottak közös kockázatvállalásán, a biztosítottak és a részvényesek vagyonának világos elkülönítésén alapul, s a befektetési stratégiát is a shairának megfelelően alakítják (pl. nem fektetnek alkohollal, dohánnyal, szerencsejátékkal foglalkozó társaságba, kamatot fizető értékpapírba) •kötelező egészségügyi takaful pl. Szaúd-Arábiában és Abud Dhabiban

49 Magyar biztosítási piac Díjbevétel az életbiztosítási ágban (Forrás: MNB) •2007: 510,9 milliárd Ft •2012: 402,9 milliárd Ft •2013: 436,4 milliárd Ft

50 Magyar biztosítási piac Díjbevétel a nem-életbiztosítási ágban (Forrás: MNB) •2007: 402,9 milliárd Ft •2012: 357,6 milliárd Ft •2013: 364,8 milliárd Ft

51 Magyar biztosítási piac Jutalék jellegű költségek 2013 (Forrás: MNB) •összesen: 97,6 milliárd Ft •életbiztosítási ág: 45,1 milliárd Ftt •nem-életbiztosítási ág: 52,5 milliárd Ft

52 Magyar biztosítási piac Biztosítási szerződések száma 2013 (Forrás: MNB) •életbiztosítási szerződések: kb. 2,5 millió •pl. befektetéshez kötött életbiztosítás: kb •nem-életbiztosítási szerződések: 9,2 millió •pl. casco biztosítás: kb , kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás: kb. 9,2 millió

53 Magyar biztosítási piac Adózott eredmény (Forrás: MNB) •2009: 66,2 milliárd Ft •2013: 26,6 milliárd Ft

54 A magyar biztosítási piac szereplői a kínálati oldalon •biztosítók •biztosításközvetítők •egyéb vállalkozások (pl. biztosítási szaktanácsadók)

55 Biztosításközvetítő •a biztosításközvetítői tevékenység a biztosítási szerződés létrehozására közvetlenül irányuló rendszeres üzletszerű tevékenység, amelyet függő, illetve független biztosításközvetítő végezhet •a tevékenység kiterjed pl. a biztosítási szerződések megkötésének elősegítésére, megkötésére, termékismertetésre, ügyféltájékoztatásra, biztosítási szerződések értékesítésének szervezésére, biztosítási szerződések teljesítésében való közreműködésre

56 Függő biztosításközvetítő (egyes ügynök) •a biztosítói oldalt képviseli •egy biztosító termékeit vagy több biztosító egymással nem versenyző termékeit közvetíti •tevékenysége körében okozott kárért a biztosító a felelős

57 Független biztosításközvetítő •biztosítási alkusz vagy többes ügynök •több biztosító egymással versenyző termékeit közvetíti •tevékenysége körében okozott kárért maga felelős

58 Biztosítási szaktanácsadó •írásos megbízási szerződés alapján, kizárólag a megbízótól származó tanácsadói díj ellenében a biztosítási tevékenységgel összefüggő biztosítási szaktanácsot nyújt és személyesen is közreműködik annak megvalósításában •biztosítási szerződést nem közvetíthet

59 Biztosító •az a szervezet, amely az Európai Gazdasági Térség valamely tagállamának hatályos szabályozása szerint biztosítási és azzal közvetlenül összefüggő tevékenységre jogosult •szigorú szabályozás a piacra lépést, a működést és a piac elhagyását illetően •a piacra lépés kétszintű engedélyezése: a biztosító alapításának és a biztosítási tevékenység megkezdésének engedélyezése

60 Biztosítók a magyar biztosítási piacon •biztosító részvénytársaság •biztosító szövetkezet •biztosító egyesület •harmadik országbeli biztosító magyarországi fióktelepe •másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosító

61 Jelentősebb biztosítók piaci részesedése (2013) (Forrás: Mabisz) •Allianz: 15,97% •Generali-Providencia: 13,58% •Groupama: 11,12% •Aegon: 10,08% •ING: 8,76%

62 A biztosításügy állam általi befolyásolásának egyes formái •a piacra lépés engedélyezése és a működés ellenőrzése •a befektetések terelésére is alkalmas adózási szabályok meghatározása •állami támogatások rendszere •állami biztosító működtetése •versenyjogi szabályok •a biztosítási szerződési jog szabályozása

63 A fokozott állami felügyelet egyes indokai •a biztosító fogyasztókkal szembeni gazdasági, szakmai, információs fölénye •az általános szerződési feltételek használatából fakadó problémák •a biztosítás sajátosságai

64 Felügyeleti ellenőrzés •preventív kontroll: már a vállalat megalakulásánál érvényesül és célja elsősorban az, hogy csak kellő realitással, pénzügyi, szakismereti feltételekkel rendelkezők folytathassanak biztosítási tevékenységet •represszív kontroll: a már megalakult biztosítók működésére koncentrál

65 Felügyeleti rendszerek I. •publicitási (nyilvánossági) rendszer [a biztosítási tevékenység megkezdéséhez hatósági engedély nem szükséges és a biztosítóknak csak bizonyos adatokat (üzletterv, alapszabályok, zárszámadások stb.) kell nyilvánosságra hozniuk] •normatív szabályok rendszere (nem köti engedélyhez a tevékenység megkezdését, de bizonyos előre meghatározott feltételek teljesítésétől teszi függővé, s az üzlet folytatásánál is szigorú szabályokat ír elő) •materiális állami felügyelet rendszere (a biztosítók csak engedéllyel alakulhatnak meg és az állam a biztosítók felett felügyeletet gyakorol a megalakulástól kezdve az üzletmenet egész tartama alatt)

66 Felügyeleti rendszerek II. •kontinentális (materiális, németes) felügyelet (a biztosítási tevékenység egészére kiterjedő, előzetes és rendszeres, intézményközpontú felügyelet) •angolszász (fizetőképességi) felügyelet (alapvetően a biztosító pénzügyi helyzetére koncentráló, utólagos, tevékenységközpontú felügyelet)

67 Felügyeleti rendszerek III. •szektorális •több szektorra kiterjedő

68 Felügyeleti rendszerek IV. •nemzeti (egy adott állam által megvalósított, esetleg más államokkal való együttműködésben) •nemzetek feletti [nem (nem kizárólag) egy vagy több állam intézményei látják el a felügyeleti feladatokat, hanem valamely nemzetközi intézmény]

69 Állami felügyelet az USA-ban •1860-as évektől, minden államban külön szabályozás •1855, New York állam •1859, Massachussetts •koncesszió elve, mélyreható szabályozás •egyes államokban szigorú előírások az ügynökségekre és vezérképviseletekre is (pl. az életbiztosítási ügynökségnek tilos jutalékot szedni) •a felügyelő hatóság széles körű jogosítványai (pl. egyes államokban a biztosítási díjakat is megállapíthatták)

70 Az első európai biztosításfelügyelet: Svájc, 1885 •kaució megkövetelése •működési engedély előírása •üzleti alapelvek, általános biztosítási feltételek benyújtásának kötelezettsége •adatszolgáltatási kötelezettség a biztosító működése során •a működéstől való eltiltás lehetősége stb.

71 Ausztria, 1896 •a biztosító megalakulásához állami engedély szükséges •szervezeti formák meghatározása (rt., kölcsönös biztosítótársaság) •előírások az üzleti tervre, a részvényekre stb. •a művelni kívánt biztosítási fajták meghatározása •előírások az általános biztosítási feltételekről •a felügyelő hatóság a belügyminisztériumban került megszervezésre

72 Az állami biztosításfelügyelet Magyarországon •1875. évi XXXVII. törvényczikk: normatív és publicitási rendszer •1919. évi XXIX. néptörvény a biztosítási magánvállalatok állami felügyeletéről és az ezzel kapcsolatos rendelkezésekről: materiális állami felügyelet, biztosításfelügyeleti hatóság •1923. évi VIII. törvény és évi 196. ME számú rendelet: materiális állami felügyeleti rendszer, a M. Kir. Állami Felügyelő Hatóság felállítása, számos végrehajtási rendelet

73 Az állami biztosításfelügyelet Magyarországon •1940. évi XII. törvény: a Hatóság megszüntetése, feladatait a pénzügyminisztérium V. főosztálya veszi át •egyéb jogszabályok a biztosításügy állami befolyásolása kapcsán (pl évi M. E. számú rendelet, 6.400/1946. M. E. számú rendelet)

74 Az állami biztosításfelügyelet Magyarországon •2050/17/1954. sz. MT határozat és 3590/1954 sz. PM rendelet: a Biztosítási Főigazgatóság látja el a felügyelő hatóság teendőit •18/1972. (VI. 5.) MT rendelet a biztosítási tevékenységről: a biztosítási tevékenység ágazati felügyeletét a pénzügyminiszter látja el •24/1972. (VIII. 12.) PM rendelet az Állami Biztosítóról: a pénzügyminiszter nevezi ki az Állami Biztosító vezérigazgatóját, vezérigazgató-helyetteseit és főkönyvelőjét, hagyja jóvá az Állami Biztosító által kidolgozott biztosítási szabályzatokat, szabályozza az Állami Biztosító állami költségvetéssel való kapcsolatát

75 Az állami biztosításfelügyelet Magyarországon •56/1986. (XII.10.) MT rendelet az állami biztosításfelügyeletről: az Állami Biztosításfelügyelet létrejötte •1995. évi XCVI. törvény a biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről •1999. évi CXXIV. törvény: április 1-től Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete •2003. évi LX. törvény a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről •2007. évi CXXXV. törvény a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről •2007. évi CLIX. törvény a viszontbiztosítókról •2010. évi CLVIII. törvény a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről •2013. évi CXXXIX. törvény a Magyar Nemzeti Bankról

76 A közösségi és a magyar biztosítási közjog egyes szabályozási tárgykörei •fogalommeghatározások •hatály •a biztosítási tevékenység megkezdésének a feltételei •a biztosítási tevékenység folytatásának feltételei, rendelkezések az irányítási rendszerről és a pénzügyi feltételekről (pl. biztosítástechnikai tartalékokra, szavatoló tőkére vonatkozó követelmények)

77 A közösségi és a magyar biztosítási jog egyes szabályozási tárgykörei •nehéz vagy jogellenes helyzetbe került biztosítókra vonatkozó előírások (pénzügyi terv, a tevékenységi engedély visszavonása stb.) •külön előírások a letelepedés, illetve a szolgáltatásnyújtás szabadsága rendszerének keretében végzett biztosítási tevékenységre

78 A közösségi és a magyar biztosítási jog egyes szabályozási tárgykörei •alkalmazandó jogra vonatkozó előírások •a szerződők tájékoztatása, szerződési feltételek •egyes biztosításokra (pl. jogvédelmi biztosításra) vonatkozó rendelkezések •csoporthoz tartozó biztosítók felügyelete •biztosítók reorganizációja és felszámolása

79 Általános felügyeleti elvek •a felügyelet előre tekintő és kockázatalapú megközelítésen alapul •a felügyelet kiterjed a biztosítási és viszontbiztosítási üzletág szabályszerű működésének, valamint annak folyamatos ellenőrzésére, hogy a biztosítók és viszontbiztosítók megfelelnek-e a felügyeleti szabályoknak •a biztosítók és viszontbiztosítók felügyelete a helyszíni és a helyszínen kívüli vizsgálatok megfelelő kombinációjából áll •a megállapított követelményeket a biztosítóknak (viszontbiztosítóknak) üzleti tevékenységük szerinti kockázatok jellegéhez, nagyságrendjéhez és összetettségéhez igazodóan kell alkalmazniuk

80 Pénzügyi felügyelet •a székhely szerinti tagállam kizárólagos felelőssége, beleértve a fióktelepeken keresztül vagy a szolgáltatásnyújtás szabadsága alapján végzett tevékenységet is •magában foglalja a biztosító vagy viszontbiztosító teljes tevékenységére vonatkozóan a vállalkozás fizetőképességének, a biztosítástechnikai tartalékok képzésének, a vállalkozás eszközeinek és a figyelembe vehető szavatoló tőkének a székhely szerinti tagállamban – a közösségi szinten elfogadott rendelkezések alapján alkotott szabályokkal vagy követett gyakorlattal összhangban – történő ellenőrzését •a székhely szerinti tagállam felügyeleti hatóságai állapítják meg, hogy a vállalkozás megfelel-e a prudens működés elveinek

81 Pénzügyi követelmények •szavatolótőke-szükséglet: kockázat- érzékenységi követelmény, amely előretekintő számításon alapulva biztosítja a felügyeleti hatóságok pontos és időszerű beavatkozását •minimális tőkeszükséglet: olyan biztonsági minimumszintet, amely alá nem süllyedhet a pénzügyi források összege

82 Általános irányítási követelmények (irányítási rendszer) •a biztosítók és viszontbiztosítók hatékony, az üzleti tevékenység körültekintő és megbízható irányítását szavatoló irányítási rendszert működtessenek, így minimálisan •megfelelő, átlátható szervezeti felépítés •a felelősségi körök egyértelmű meghatározása és megfelelő elhatárolása •az információáramlást biztosító hatékony rendszer megléte •rendszeres belső felülvizsgálat

83 Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszere (PFER) •Európai Rendszerkockázati Testület (lásd a 1092/2010/EU rendeletet) •Európai Bankhatóság, Európai Biztosítás- és Foglalkoztatónyugdíj-hatóság, Európai Értékpapír-piaci hatóság •európai felügyeleti hatóságok vegyes bizottsága •tagállami felügyeleti hatóságok

84 Európai Biztosítás- és Foglalkoztatónyugdíj- felügyeleti Hatóság (EIOPA) •célja: a belső piac működőképességének fokozása, különösen a szabályozás és a felügyelet magas, hatékony és egyenletes szintje révén; a közös értékek védelme (pl. a pénzügyi rendszer stabilitása); egyenlő versenyfeltételek biztosítása; a nemzetközi felügyeleti koordináció fokozása stb. •hatóság, nem bizottság •határozatokat, kötelezően alkalmazandó technikai sztenderdeket hozhat •a felügyeleti konvergencia elősegítése •teljes körű részvétel a felügyeleti kollégiumokban •közreműködik a nemzeti felügyeletek közötti viták megoldásában, megegyezés hiányában dönt •rendkívüli helyzetekben koordinál a felügyeletek között, egyes esetekben intézkedésre kötelezheti a felügyeleteket

85 Magyar Nemzeti Bank •Magyarország központi bankja •felelős a monetáris politikáért •ellátja a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét •szabályozás alapja: Alaptörvény és évi CXXXIX. törvény a Magyar Nemzeti Bankról

86 AZ MNB jogállása •a Központi Bankok Európai Rendszerének, valamint a Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszerének tagja •ellátja az Európai Bankhatóság, az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság, az Európai Értékpapír-piaci Hatóság és az Európai Rendszerkockázati Testület hatásköréből eredő, MNB-re háruló feladatokat

87 Az MNB elsődleges célja •az árstabilitás elérése és fenntartása •elsődleges céljának veszélyeztetése nélkül támogatja a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának fenntartását, ellenállóképességének növelését, a gazdasági növekedéshez való fenntartható hozzájárulásának biztosítását és a rendelkezésére álló eszközökkel a Kormány gazdaságpolitikáját

88 Az MNB alapvető és egyéb feladatai •pl. meghatározza és megvalósítja a monetáris politikát •jogosult Magyarország hivatalos pénznemében bankjegy- és érmekibocsátásra •hivatalos deviza- és aranytartalékot képez, és kezeli azt •devizaműveleteket végez •felvigyázza a fizetési és elszámolási, valamint az értékpapír-elszámolási rendszereket •ellátja pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét

89 A pénzügyi közvetítőrendszer felügyelete •a pénzügyi közvetítőrendszer zavartalan, átlátható és hatékony működésének biztosítása •a pénzügyi közvetítőrendszer részét képező személyek és szervezetek prudens működésének elősegítése, a tulajdonosok gondos joggyakorlásának felügyelete •az egyes pénzügyi szervezeteket, illetve a pénzügyi szervezetek egyes szektorait fenyegető, nemkívánatos üzleti és gazdasági kockázatok feltárása, a már kialakult egyedi vagy szektoriális kockázatok csökkentése vagy megszüntetése, illetve az egyes pénzügyi szervezetek prudens működésének biztosítása érdekében megelőző intézkedések alkalmazása •a pénzügyi szervezetek által nyújtott szolgáltatásokat igénybevevők érdekeinek védelme, a pénzügyi közvetítőrendszerrel szembeni közbizalom erősítése

90 Felügyeleti feladatok •teljesíti a fióktelep létesítésével és a határon átnyúló tevékenység végzésével kapcsolatos értesítési és tájékoztatási kötelezettséget, valamint együttműködik a fióktelepek működésével kapcsolatos szükséges vizsgálatok elvégzése érdekében az EGT államainak pénzügyi felügyeleti feladatokat ellátó hatóságaival •ellenőrzi a biztosítók, Kártalanítási Számla kezelője, a Kártalanítási Alap kezelője, a Kártalanítási Szervezet, az Információs Központ, a Nemzeti Iroda, a kárképviselő Gfbt.-ben meghatározott tevékenységét •ellátja a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben foglaltaknak megfelelő kiegészítő felügyeletet

91 Az MNB eljárásai •hatósági eljárások •engedélyezési eljárás •ellenőrzési eljárás •fogyasztóvédelmi ellenőrzési eljárás •piacfelügyeleti eljárás

92 A Pénzügyi Békéltető Testület •az MNB által működtetett szakmailag független testület •ellátja a pénzügyi alternatív vitarendezési fórumok európai hálózatának (FIN-Net) alapító okiratában megállapított feladatokat

93 A Pénzügyi Békéltető Testület •a fogyasztó és a felügyelet személy vagy szervezet között - szolgáltatás igénybevételére vonatkozó - jogviszony létrejöttével és teljesítésével kapcsolatos vitás ügy (pénzügyi fogyasztói jogvita) bírósági eljáráson kívüli rendezése •eljárása a fogyasztó kérelmére indul •egyezség létrehozását kísérli meg

94 Egyezség hiányában a PBT tanácsa az ügy érdemében •kötelezést tartalmazó határozatot hoz, ha a kérelem megalapozott, és a személy vagy szervezet általános alávetési nyilatkozatában, kereskedelmi kommunikációjában közölt vagy az eljárás kezdetekor vagy legkésőbb a döntés meghozataláig tett nyilatkozatában a Pénzügyi Békéltető Testület döntését magára nézve kötelezőként elismerte, vagy •ajánlást tesz, ha a kérelem megalapozott, azonban a személy vagy szervezet az eljárás kezdetekor úgy nyilatkozott, hogy a tanács döntését kötelezésként nem ismeri el, illetve ha a tanács döntésének elismeréséről egyáltalán nem nyilatkozott


Letölteni ppt "Biztosítás dr. Zavodnyik József. Biztosítás •alapfogalmak •természeti és ember által okozott katasztrófák a világban •a világ biztosítási piaca •a magyar."

Hasonló előadás


Google Hirdetések