Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A területfejlesztés szereplői és intézményei Magyarországon Dr. Aubert Antal egyetemi docens.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A területfejlesztés szereplői és intézményei Magyarországon Dr. Aubert Antal egyetemi docens."— Előadás másolata:

1 A területfejlesztés szereplői és intézményei Magyarországon Dr. Aubert Antal egyetemi docens

2 A területfejlesztés szereplői nyugat-európai modellek alapján 1.Kormányzati, önkormányzati döntéshozó szervek –Országgyűlés, –nemzeti kormányzat, –területi önkormányzatok, tanácsok, –helyi önkormányzatok társulásai, –helyi önkormányzatok. 2.Magánszektor –nagy társaságok, –helyi (kis- és közepes) vállalkozások, –vállalkozások egyesülése, kamarák, –bankok.

3 A területfejlesztés szereplői nyugat-európai modellek alapján 3.Önkéntes és közösségi szektor –társadalmi szolgáltató csoportok, –önsegítő csoportok, –projektalapú érdekcsoportok, –kistérség-fejlesztő szövetségek. 4.A kormányzati ügynökségek és dekoncentrált szervei –munkaügyi és átképző központok, –természetvédelmi központok. 5.Fejlesztési ügynökségek –vállalkozásfejlesztési ügynökségek, –megyei és regionális fejlesztési ügynökségek, –kistérségi fejlesztési irodák. 6.Szakmai szervezetek 7.Európai Uniós szervezetek

4 A kapcsolatrendszerüket befolyásolja az államszervezet jellege, felépítése, a közigazgatási szintek hatásköre, a decentralizált hatalomgyakorlás szervezett formái a vállalati érdekképviseltek szervezettsége, a kamarai rendszer országos, regionális és helyi kompetenciái az állam és az üzleti szféra közti kapcsolatok minősége, a gazdasági szereplők részvételi lehetősége a gazdaságpolitika kidolgozásában, alakításában, irányításában.

5 Kormányzati, önkormányzati döntéshozó szervezetek A kormányzat motivációi a területfejlesztésben : –a gazdaság húzóágazatai megteremtésének vagy megőrzésének elősegítésével a területi fejlődés generálása, –a társadalmi és fizikális fejlesztések körének és nagyságrendjének növelése, –A politikai konfliktusokat előidézhető területi különbségek mérséklése. A területi önkormányzat motivációi: –a helyi gazdaság növekedésének elérése, –közösségi előnyök elérése, –a fejlesztés stratégiai lépéseihez szükséges erőforrások és segítség elérése, –a kapcsolatok fejlesztése más ágazatokkal, ügynökségekkel és szervezetekkel. A helyi önkormányzatok motivációi: –Tervengedélyezési hatalom, –Földterületek és épületek birtoklása, –Érzékenyek a foglalkoztatási és munkanélküliségi problémákra, –A projektek legitimitása.

6 A magánszektor Meghatározóak a beruházásokban, Jelentős erőforrásokat tudnak bevonni (szaktudás, pénzügyi eszközök), Profitszervezetek, Kormányzati támogatásokhoz és kezdeményezésékhez való hozzájutás, Motivációik a területfejlesztésben: –profitszerzés, –kiskockázatú szervezetekkel, mint pl. a helyi önkormányzatok, való üzletkötés, –kormányzati támogatásokhoz és kedvezményekhez való hozzájutás, –benne lenni a megújulási és fejlődési folyamatokban.

7 Az önkéntes és közösségi szektor Gyakran dolgoznak együtt a helyi önkormányzatokkal, annak intézményeivel, de bevonásuk a nagyobb fejlesztési partnerségekbe még ritka, –Kiemelt szerepűek: hátrányos helyzetű csoportokkal, térségekkel való foglalkozásban. Speciális közösségi előnyök elérése, Szociális projektjeikhez pénzeszközök vonzása

8 Kormányzati ügynökségek és dekoncentrált szervei A nemzeti kormányzat állítja fel, –a költségvetésből finanszírozzák őket, de nem tartoznak a választott testületekre alkalmazandó döntéshozási szabályok hatálya alá - általában gyorsan és rugalmasan cselekedhetnek, Motivációik: –a fejlesztési projektek tempójának és hatásának fokozása, –magánpénzek vonzása a közszolgálati szektor projektjeihez, –a helyi folyamatok katalizálása.

9 Fejlesztési ügynökségek Gyakran valamely központi ügynökség helyi változatai Pl. egy fejlesztési ügynökséget felállíthat egy helyi önkormányzat, A törvényhozás minden országban befolyásolja a fejlesztési ügynökségek speciális struktúráját és funkcióit, –általában aktív partnerek a következő tevékenységek valamelyikében vagy mindegyikében: beruházás, ingatlanfejlesztés, kisvállalkozások támogatása, képzés és munkahelyteremtés.

10 Szakmai szervezetek Különösen a képzés, átképzés és oktatás terén fontosak, Finanszírozási forrásokat általában nem hoznak a fejlesztésbe, Kiemelt feladatuk: az általános egyeztetési és egyetértési mechanizmusban tisztán kormányzati vagy vállalkozói kezdeményezések ellensúlyaként egyensúlyt teremtsenek a fejlesztésben.

11 Európai Uniós szervezetek Európai Bizottság egyre nagyobb szerepet szándékozik játszani a gazdaság- és foglalkoztatás- fejlesztési partnerségekben, –a helyi fejlesztésben dolgozókat háromoldalú partnerség formálására ösztönözése (transznacionális partnerség), –két vagy több országból együtt dolgozó szervezetek számára további prioritást adnak a pénzügyi támogatásban.

12 A területfejlesztés intézményrendszere Magyarországon Közigazgatási intézményekPartnerségi intézmények Országgyűlés Kormány Minisztériumok Országos Területfejlesztési Tanács NUTS I. Területi államigazgatási szervek Regionális Fejlesztési Tanácsok Térségi Fejlesztési Tanácsok NUTS II. Megyei önkormányzatok Megyei Területfejlesztési Tanácsok NUTS III. Kistérségi Területfejlesztési Önkormányzati Társulások NUTS IV. NUTS V. Települési önkormányzatok

13 Országos Területfejlesztési Hivatal 2004 – től hozta létre a Kormány a területfejlesztési, a területrendezési, a területpolitikai és a regionális fejlesztési feladatok ellátása érdekében (akkori megnevezése: Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal), szeptember 1-től – Országos Területfejlesztési Hivatal, Országos hatáskörű államigazgatási szerv, A Kormány irányítja, regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter felügyeli

14 Országos Területfejlesztési Hivatal feladatai Az országos területfejlesztési politika kidolgozásának irányítása, a gazdaságpolitikával, a struktúrapolitikával, az agrárpolitikával és a vidékfejlesztési politikával való összehangolása, a területfejlesztést szolgáló pénzeszközök felhasználásának szabályozása, az EU csatlakozással kapcsolatos regionális feladatok ellátása. Tevékenységének 3 pillére: –Az Európai Unióhoz való csatlakozás; –A területfejlesztési törvény és a terültefejlesztés intézményrendszerének továbbfejlesztése; –A támogatáspolitika reformja.

15 Országos Területfejlesztési Tanács a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló évi XXI. törvény hozta létre az érdekegyeztetés az érdekképviselet és érdekérvényesítés magas szintű fórumaként, döntés-előkészítő, javaslattevő, véleményező, koordináló és döntéshozó szerv, Tagjai a törvény által taxatívan felsorolt személyek, Célja - hatással legyen az országos területi, - fejlesztési - és regionális politika folyamataira, összehangolja a politikai és szakmai érveket

16 Regionális Területfejlesztési Tanács a régió területfejlesztési koncepciója és programja kidolgozását, más közös fejlesztési feladatokat az Országos Területfejlesztési Koncepcióban meghatározott tervezési-statisztikai régiókban működő regionális fejlesztési tanácsok látják el. a tanács és munkaszervezet jogi személy, működésének törvényességi felügyeletét a székhely szerint illetékes fővárosi, megyei közigazgatási hivatal vezetője látja el. működéséhez a kormányzati hozzájárulás pénzügyi fedezetét a költségvetési törvényben kell biztosítani, feladatainak ellátásában együttműködik a megyei területfejlesztési tanácsokkal, a térségi fejlesztési tanáccsal, a régió fejlesztésében közvetlenül és közvetve közreműködő területi államigazgatási szervekkel, továbbá a területi gazdasági kamarákkal. nem jelentenek új adminisztratív egységet, nem "állnak" a megyei területfejlesztési tanácsok felett

17 Megyei Területfejlesztési Tanács a megyékben a területfejlesztési feladatok összehangolására megyei területfejlesztési tanácsok működnek a tanács és munkaszervezete jogi személy, székhelye a megyeszékhely részt vesz a Központi Statisztikai Hivatal megyei igazgatóságaival és más területi adatgyűjtő szervezetekkel együttműködve a területi információs rendszer kialakításában és működtetésében, valamint információkat biztosít a terület tervek készítéséhez.

18 Kistérségi rendszer Statisztikai kistérségek db, 1994-től, –Az egész ország területét lefedő, megyehatárokat át nem lépő rendszer, –települések között létező funkcionális - lakóhelyi, közlekedési, középfokú ellátási (oktatás, egészségügy, kereskedelem) - kapcsolatrendszerek összessége alapján behatárolható területfejlesztési-statisztikai egység, –244/2003. (XII. 18.) Korm. rendelet 1. § (1) alapján a kistérség területfejlesztési-statisztikai területi egység, amely a közigazgatás területi feladatainak ellátásához szükséges illetékességi területek megállapításának is alapja, –Jogalkotás a területfejlesztés alapegységének tekinti től kistérségi társulások (alulról szerveződő) – kb. 200 db decembertől – többcélú kistérségi társulások

19 A kistérségek fejlettségbeli különbségei


Letölteni ppt "A területfejlesztés szereplői és intézményei Magyarországon Dr. Aubert Antal egyetemi docens."

Hasonló előadás


Google Hirdetések