Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A talajvédelem alapelvei Füzesi István 2011. A talaj fogalma A talaj: a földfelszín legfelső, termékeny rétege, 3 fázisú polidiszperz rendszer. Természeti.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A talajvédelem alapelvei Füzesi István 2011. A talaj fogalma A talaj: a földfelszín legfelső, termékeny rétege, 3 fázisú polidiszperz rendszer. Természeti."— Előadás másolata:

1 A talajvédelem alapelvei Füzesi István 2011

2 A talaj fogalma A talaj: a földfelszín legfelső, termékeny rétege, 3 fázisú polidiszperz rendszer. Természeti erőforrás: – Biomassza termelés alapvető közege – Bioszféra primer tápanyagforrása – Fontos szerepet játszik a fenntartható fejlődés célkitűzéseinek megvalósításában (egyes területeken a termőképességet csökkentő vagy korlátozó, az emberi tevékenység hatására felerősödő környezeti kockázatokkal kell számolni)

3 A talaj ökológiai funkciói Biomassza termelési funkció: a mező- és erdőgazdálkodás termőhelye Szabályozó funkciók: a környezet elemeit védő szűrő-, tompító- és átalakító folyamatok Biotóp funkció: a talaj biológiai élettér, egyben géntartalék

4 Emberi tevékenységhez kötődő funkciók Fizikai közeg funkció: A talaj mint építési telek technikai, ipari, szociális létesítmények alapjául szolgál, beleértve a közlekedési utakat, pályákat, pihenőhelyeket stb. Nyersanyagforrás funkció: A talaj anyagai mint a tőzeg, folyami kavics, agyag, homok stb. az építőipar alapanyagai. Emellett a talaj a víz, olaj, ásványok és egyéb nyersanyagok lelőhelye is. Archív funkció: Archeológiai és paleontológiai információkat hordoz A talaj funkciói végesek, megújuló képessége pedig behatárolt. Elsősorban az ökológiai funkciók sérülékenyek és védelemre szorulnak.

5 Talajdegradáció Talajdegradáció (talajromlás): minden olyan folyamat, mely a talaj termékenységét csökkenti, minőségét rontja, illetve a funkcióképességét korlátozza, vagy a talaj teljes pusztulásához vezet (víz- és szélerózió, elsósodás, szikesedés, talajsavanyodás, talajszerkezet romlása, elmocsarasodás, talaj puffer- kapacitásának romlása, talajszennyeződés)

6 Talajvédelem Talajvédelem: A talaj kedvező állapotának és funkcióképességének megőrzése a káros, degradációs és talajrombolási folyamatok hatásaival szemben

7 Az Európai Talaj Charta Az Európai Közösség aláíró államai elfogadták az Európai Talaj Charta (1990) alapelveit és vállalták, hogy magas szintű talajvédelmi politikát valósítanak meg és ehhez a megfelelő pénzalapokat is biztosítják. Hazánk különösen érdekelt a talajvédelemben, hiszen nagy a hasznosított terület részaránya, és a talaj képezi Magyarország legnagyobb természeti erőforrását, kincsét.

8 Az Európai Talaj Charta 1.A talaj az emberiség egyik legdrágább kincse, mely életteret jelent a növények, állatok és az ember számára.

9 Az Európai Talaj Charta 2.A talaj korlátozottan áll rendelkezésre és könnyen tönkretehető.

10 Az Európai Talaj Charta 3.Az ipari társadalmak a talajt ipari és mezőgazdasági célokra egyaránt hasznosítják. A ma és a holnap társadalma érdekében szükséges kidolgozni olyan talajhasznosítási politikát, mely a talajtulajdonságokon és a regionális sajátságokon alapul.

11 Az Európai Talaj Charta 4.A mező- és erdőgazdaságban alkalmazott technológiáknak biztosítaniuk kell a talajminőség védelmét.

12 Az Európai Talaj Charta 5.A talajt meg kell védeni az eróziótól. 6.A talajt meg kell védeni a szennyezésekkel szemben.

13 Az Európai Talaj Charta 7.A városfejlesztési tervezésben a minimális talajkárosodás elsőbbsége érvényesüljön.

14 Az Európai Talaj Charta 8.Objektumok tervezésekor hatástanulmányt kell készíteni a talajvédelmi intézkedések költségeivel bezárólag.

15 Az Európai Talaj Charta 9.Elkerülhetetlen a talaj erőforrásainak leltárszerű felmérése.

16 Az Európai Talaj Charta 10.A talaj ésszerű használata és megóvása érdekében további kutatásokra és interdiszciplináris együttműködésre van szükség.

17 Az Európai Talaj Charta 11.A talaj megóvásának fontosságát minden szinten be kell építeni a köztudatba.

18 Az Európai Talaj Charta 12.A kormányok és a helyi hatóságok céltudatos intézkedésekkel kötelesek segíteni a talajvédelem ügyét.

19 Az EU környezetvédelmi politikájának öt legfontosabb alapelve (EU törvény 130R cikkely): 1.Megelőző fellépés 2.A környezetszennyezést a forrásnál kell megakadályozni 3.A szennyező fizet elv 4.Integráció 5.Szubszidiaritás

20 Szennyezett talajok minősítése A, B, C minősítési rendszer kiegészül a mindenkori hasznosítási/érzékenységi kritériumokkal a határértékek nem alkalmazhatók sablonosan a helyi viszonyok ismerete nélkül

21 Szennyezett talajok minősítése A: Referencia vagy háttérszintet jelöl, amennyiben a talajok átlagos összetételének felel meg az országban és függ a termőhelytől, lokálisan alacsonyabb vagy geológiai okokból magasabb is lehet. Az A minőség azt jelenti, hogy a talaj normális összetételű, melyhez alkalmazkodott növény, állat, ember éppúgy mint a benne lévő mikroorganizmusok.

22 Szennyezett talajok minősítése B: Az a szennyezőanyag-koncentráció (vagy tartomány) amelyet meghaladó érték esetén a talaj szennyezettnek tekinthető. A tolerálható B minőségnél feltételezzük, hogy a védendő objektumra nézve tartósan veszélytelen (élettartamát, teljesítményét, minőségét nem csökkenti) jelenlegi tudásunk szerint.

23 Szennyezett talajok minősítése C: A beavatkozási érték az a szennyezőanyag- koncentráció, amelyet meghaladó érték esetén a talaj károsodottnak minősül. A szennyezettebb C minőség arra utal, hogy minden védendő objektum veszélyeztetett, azaz mindenféle talajhasználati lehetőség megszűnhet.

24 Szennyezett talajok minősítése A C minőség olyan fito/zoo/öko/humán toxikológiai határkoncentráció, mely felett az alábbi károsodások léphetnek fel: – A növények termése vagy minősége gazdaságilag már elviselhetetlen mértékben csökken, a károsanyagok mennyisége túllépi a megengedettet a termesztett növényekben; – Az állati és emberi szervezetben egészségi károsodás vagy teljesítmény csökkenés áll elő. Az állati eredetű élelmiszerek károsanyag tartalma túllépi a megengedettet; – Az ökoszisztémák, helyi növénytársulások összetétele megváltozik; – A talajfunkciók és a talajélet károsodása nyomon követhető.

25 Szennyezett talajok minősítése A hazai szabályozás a beavatkozási határérték esetén 3 szintet különít el: – Fokozottan érzékeny terület, az intézkedési érték C 1 (pl. állami tulajdonban lévő felszíni állóvíz középvízi mederélétől számított 0,25 km széles sáv) – Érzékeny terület, az intézkedési érték C 2 (pl. állami tulajdonban lévő felszíni állóvíz középvízi mederélétől számított 0,25-1 km széles sáv) – Kevésbé érzékeny területek, az intézkedési érték C 3

26 A magyar szabályozás alapjai

27 A talajszennyezés sematikus áttekintése

28 A talajmintavétel számszerű paramétereket nyújt a talajtulajdonságok és a terület szennyezettségének jellemzésére a talajtulajdonságok és a terület szennyezettségének változékonyságának (variabilitásának) megítélését szolgálja

29 A talajmintavétel alapelvei A talaj tulajdonságai és a szennyezők mind horizontálisan, mind vertikálisan változhatnak: átlagmintával dolgozunk Egy-egy átlagmintát legalább pontminta vagy részminta (leszúrás, lefúrás) anyagából kell keverni a reprezentativitás céljából Az átlagminta keverése feltételezi, hogy a pontminták azonos térfogatúak és súlyúak, ill. azonos méretűek legyenek; azonos genetikai vagy szennyezettségi szintből származó talajtömeget tartalmaznak. Nem képezhető átlagminta, ill. a pontminták nem egyesíthetők, amennyiben a vizsgálandó talajtulajdonság vagy a szennyezők meghatározását az összekeverés módosíthatja. A reprezentatívnak tekintett átlagmintából, pl. az 1-2 kg mennyiségből is csupán néhány vagy néhány tized g-ot mérünk be az analízis során a laboratóriumban: gondos előkészítés szükséges

30 A mintavétel mélysége

31 Szisztematikus hálós mintavételi rendszerek Figyelembe kell vennünk a terület morfológiai viszonyait: az erózió következtében a lejtő felső, középső és alsó szakasza eltérő minőségű, szennyezettségű lehet.

32 Négyzethálós mintavételi rendszer Az ismeretlen szennyező források vagy homogén szennyezettségű területek vizsgálata során alkalmazzák. A mintavételi pontok közti távolságot a vizsgálandó terület nagysága, homogenitása és szennyezettsége adja meg. A négyzetháló le kell hogy fedje a teljes vizsgálandó területet. A mintákat a kimért négyzetek középpontjából kell venni.

33 Hexagonális mintavételi rendszer A hexagonális mintavételi rendszert olyan esetekben kell alkalmazni, amikor a mérőhálózat pontosítását lehetővé tevő alapinformációk (például a szennyezés mértéke, a szennyezés és/vagy a talaj minősége) hiányoznak. A vizsgálati területet a háló kialakítása előtt kell behatárolni. A háló felfektetéséhez megfelelő méretarányú térképet kell használnunk. A háló középpontja a területen meghúzható leghosszabb egyenes középpontja. A hálót az egyenesek mentén fokozatosan kell kialakítanunk a földrajzi szélességgel párhuzamosan.

34 Pontszerű szennyezők környezetének mintázása Pontszerű légszennyező forrás környezetében - a szennyező forrást (pl. gyárkéményt) középpontnak véve - a mintavételt koncentrikus körök mentén végezzük a fő- és mellékégtájaknak megfelelően. A középpontot, a szennyező forrást 1: léptékű térképre rajzoljuk be. A térképvázlaton 0.2, 0.5 és 1.0 km sugarú köröket, valamint az uralkodó szélirányban 2, 3, 4, 5 km sugarú legalább 120 o -os köríveket rajzolunk. A teljeskörök mentén, az összes fő- és mellékégtájnak megfelelő sugarak metszéspontjában kijelöljük a mintavételi helyeket. A 2, 3, 4 és 5 km sugarú köríveken szélirányban, szintén a fő- és mellékégtájaknak megfelelő sugarú metszéspontokon, továbbá azok felezőpontjában is 22.5 fokonként mintavételre kerül sor.

35 Pontszerű szennyezők környezetének mintázása A feIszíni mintákat 0-25 cm talajrétegből vesszük, az átlagminták tömege minimum 1 kg legyen. Amennyiben felmerül a mélyebb szennyezés gyanúja, a m háló sarkain és átlói metszéspontjában (összesen 5 db) mélyfúrást végzünk mintaterenként, ill. az átlók metszéspontjaiban 1-1 talajszelvényt tárunk fel.

36 Talajban található pontszerű szennyezőforrás A szennyező forrást középpontnak véve a térképre 10, 20, 50, 100, 200, 500, 1000 stb. méter sugarú köröket rajzolunk, A körök, illetve a fő- és mellékégtájaknak megfelelő sugarak metszéspontjaiban jelöljük ki a mintavételi helyeket.

37 Lineáris emissziós terület mintázása Autópályák, utak, vasutak, csatornák mentén a mintavétel követi a lineáris szennyezőforrás helyzetét. A mintavételi háló téglalap alakú, nyújtott, a hálópontok a szennyezőforrástól 5, 10, 20, 50, 100 stb. m távolságban helyezkedhetnek el a szennyezés jellegétől függően. A hálók, ill. mintavételi területek átlói mentén vesszük meg véletlenszerű leszúrásokkal a 2-2 átlagmintát a felszínen, ill. szükség szerint a háló sarok és átlójának metszéspontjaiban 5-5 mélyfúrásra kerülhet sor, melyek anyagát részben átlagmintákká egyesíthetünk vagy külön analizálunk.

38 Lineáris emissziós terület mintázása

39 Egyéb kisméretű terület mintázása A mintázandó területet először bejárjuk és kijelöljük a mintavételi egységeket, megrajzoljuk vázlaton a talajhálót. Minimum 4-6 mintavételi egységet célszerű a helyi viszonyoknak megfelelően képezni, így 8-12 átlagmintát nyerünk. Mélyebb szennyezés gyanúja esetén a négyszögek sarkain és az átlók metszéspontjain végezhetünk mélyfúrásokat, talajszelvény feltárást.

40 Egy futballpálya felszínének mintavétele

41 Egy gyárudvar felszínének mintázása

42 Mezőgazdasági táblák mintázása A vizsgálandó területet maximum 6 hektáros mintavételi parcellákra osztjuk és meghúzzuk a parcellák 2 átlóját. Az átlók mentén minimum pontból részmintát veszünk a 0-20 cm rétegből, tehát 2-2 átlagmintát gyűjtünk mintavételi egységenként. A talajszelvényt jellemezni hivatott fúrásokat talajfúró berendezéssel a 0-20, 50-70, , cm mélységből vesszük lehetőleg a talajváz szintjének eléréséig. Homoktalaj esetén minimum 3 m, egyéb talajon 2 m mélységig végezzük a mintavételt, a minták legkisebb tömege 0,5 kg.


Letölteni ppt "A talajvédelem alapelvei Füzesi István 2011. A talaj fogalma A talaj: a földfelszín legfelső, termékeny rétege, 3 fázisú polidiszperz rendszer. Természeti."

Hasonló előadás


Google Hirdetések