Messzire tekintünk: A II. Nemzeti Fejlesztési Terv (2007–2013) Dr. Halm Tamás elnökhelyettes, Nemzeti Fejlesztési Hivatal.

Az előadások a következő témára: "Messzire tekintünk: A II. Nemzeti Fejlesztési Terv (2007–2013) Dr. Halm Tamás elnökhelyettes, Nemzeti Fejlesztési Hivatal."— Előadás másolata:

1 Messzire tekintünk: A II. Nemzeti Fejlesztési Terv (2007–2013) Dr. Halm Tamás elnökhelyettes, Nemzeti Fejlesztési Hivatal

2

3 A tervezés ütemei 2005 eleje: Fejlesztéspolitikai Koncepció 2005/I.: Hazai stratégiák koherens rendszerének kidolgozása – Európa Terv 2005/II.: Országos keretstratégia elkészítése, benyújtása az Európai Bizottságnak 2005 vége – 2006: operatív programok elkészítése, benyújtása az Európai Bizottságnak

4 Stratégiai célok, 2007–2013 1.A gazdasági versenyképesség tartós növelése 2.A foglalkoztatás bővítése és a képzettség növelése 3.A népesség egészségi állapotának javítása 4.A társadalmi összetartozás erősítése 5.A fizikai elérhetőség és a virtuális hozzáférés javítása 6.A természeti erőforrások és környezeti értékek védelme és fenntartható hasznosítása

5 Horizontális követelmények A nők és férfiak esélyegyenlőségének érvényesítése A roma népesség helyzetének javítása A fogyatékkal élők esélyegyenlőségének biztosítása, a környezeti és kommunikációs akadálymentesítés A fenntarthatóság biztosítása, a környezeti szempontok érvényesítése A modern info-kommunikációs eszközök, számítógépek használatának elterjesztése A szubszidiaritás elvének, a területi szempontoknak az érvényesítése.

6 Az életszínvonal eléri a európai mediterrán országok átlagát, másfél ember keresete elég a méltó megélhetéshez egy négytagú család számára, minden háztartásban van a világhálóhoz kapcsolódó számítógép, az emberek megengedhetik maguknak, hogy elmenjenek nyaralni. ÉLETMINŐSÉG

7 Az emberek biztonságosan tervezhetik jövőjüket. A családokat gazdasági okok nem rettentik el gyermek vállalásától. A hónap vége egy lakáshitel törlesztésével sem jelent gondot a háztartások számára. Az öngondoskodás és az állami juttatások rendszere miatt nem megrázkódtatás a nyugdíjazás. Az emberek szögesdrót nélkül is biztonságban tudhatják értékeiket. BIZTONSÁG

8 A magyar városokat, falvakat az emberek otthonuknak érzik, mert megélhetésük és kényelmes életük biztosítottak. Bármelyik település lakói számára elérhető a megfelelő munkahely, általános iskola, orvos. A közutakon és a tömegközlekedés révén gyorsan és biztonságosan el lehet jutni a környező településekre. Csúcsforgalom idején vagy naplemente után is lehet sétálni bármelyik magyar település központjában. ÉLHETŐ TELEPÜLÉSEK

9 Több magyar tudományos központ nemzetközi vezető szerepet vív ki magának. Egyetemeink a jelentős külföldi érdeklődés nyomására angol nyelvű graduális és doktori programokat indítanak. Egyre többször emle- getik, hogy nemsokára lesz Magyarországon kutató Nobel-díjasunk. TUDMÁNYOS KÖZPONTOK

10

11 Európa Terv – stratégiai irányok, célok ● Befektetés a gazdaságba (11%) –Kreatív iparok (K+F) –Informatikai ipar Befektetés az emberbe (22%) –Egészség-„ipar” –Tudásipar Befektetés a környezetbe (33%) –Környezetvédelem –Közlekedés

12 Mire fordítsuk a pénzt? ‫ „Nem halljuk-e legalább szinte mindenki szájában a panaszt? Egynek az utak rosszak, másnak keres- kedés, vízi csatornák, vas utak kellenének; ennek a szegények s koldusok nagy száma terhes; annak a nyelv nem eléggé halad, az olvasók mennyisége csekély; megint mások az éjjeli világosítás híját kárhoztatják városinkban, nem különben a trottoárok és fedél­csatornák nem létét; ismét mások a tömlöcöket s foglok tartását gondolják hibásoknak s több eféle.”

13 Kiemelt ágazatok Informatika és távközlés Biotechnológia Energiaipar Üzleti és logisztikai szolgáltató központok Járműipar Turizmus Környezetipar Szórakoztatóipar

14 A magyar gazdaság versenyképességének tartós növelése Fejlesztési prioritások Kiemelt ágazatok fejlesztése Agrár szerkezetátalakítás, diverzifikáció Kis- és középvállalkozások fejlesztése A kutatás-fejlesztés, innováció ösztönzése A gazdaság anyag- és energia-igényességének csökkentése

15 A foglalkoztatás bővítése és a képzettség növelése Fejlesztési prioritások A munkaerőpiacra való belépés ösztönzése és segítése A munkavállalók és a szervezetek alkalmazkodóképességének javítása Az esélyegyenlőség érvényesítése és a hozzáférés feltételeinek javítása az oktatásban és a munkaerőpiacon Az oktatás és képzési rendszerek tartalmi és szervezeti fejlesztése, beleértve az iskolarendszereken kívüli képzéseket is Az IKT alkalmazások terjedését korlátozó motivációs és képzettségi szűk keresztmetszetek felszámolása

16 A népesség egészségi állapotának javítása 2/1 Fejlesztési prioritások A népegészségügyi szolgálat korszerűsítése Problémákra és társadalmi rétegekre célzott népegészségügyi programok Struktúraváltás a szükségletekhez igazodó, minőségi ellátást nyújtó, alkalmazkodni képes ellátórendszer kialakításához

17 A népesség egészségi állapotának javítása 2/2 Az egészségbiztosítás és a finanszírozás rendszernek a korszerű egészségügyi rendszerhez illeszkedő átalakítása Élet, egészség- és orvostudományok fejlesztése Korszerű egészség és egészségügyi ICT rendszer kialakítása Más szektorok egészségvédő tevékenységének erősítése

18 A társadalmi összetartozás erősítése 2/1 Fejlesztési prioritások A szociálpolitikai ellátórendszer modernizálása a munkára ösztönzés érdekében Elérhető és esélyteremtő közszolgáltatások biztosítása Célzott, integrált programok működtetése a gyermekszegénység csökkentése érdekében A szociális és foglalkoztatási, oktatási, egészségügyi, kulturális stb. együttműködések erősítése a szükségletek jobb kielégítése érdekében

19 Közösségfejlesztés Általános (egyéni és csoportos) készség- és képességfejlesztés A gyermekkori kulturálódás erősítése: oktatási és kulturális együttműködés Felnőttkori művelődés erősítése: tudás és kreativitás összekapcsolása A társadalmi összetartozás erősítése 2/2

20 A fizikai elérhetőség és a virtuális hozzáférés javítása 3/1 Fejlesztési prioritások Transz európai közlekedési folyosók (közút, vasút) teljes körű kiépítése A nemzetközi és hazai kereskedelmi-szállítási útvonalak mentén történő hálózat-, és létesítmény műszaki fejlesztése Régiók és kistérségek elérhetőségének javítása közlekedési hálózatok kiépítésével, fejlesztésével A tömegközlekedés fejlesztése

21 A fizikai elérhetőség és a virtuális hozzáférés javítása 3/2 Minőségi közlekedési rendszerek (e-közlekedés is) és eszközállomány fejlesztése Utak teherbíró képességének növelése Szélessávú hálózatok fejlesztése és IKT alkalmazásokhoz való hozzáférés támogatása Városrészek és térségek integrált rehabilitációja Lakhatási programok (szociális bérlakás, panel- rehabilitáció, hajléktalanság kezelése, telepfelszámolás)

22 A fizikai elérhetőség és a virtuális hozzáférés javítása 3/3 A közszolgáltatások (egészségügyi, oktatási, szociális, közkulturális) elérhetőségének és hatékonyságának javítása az építészeti és hálózatos infrastruktúrák fejlesztésével Az igazságszolgáltatás infrastruktúrájának fejlesztése A katasztrófavédelem fejlesztése Akadálymentesítés (környezeti és kommunikációs) a fogyatékossággal élők integrációjának megkönnyítése érdekében

23 Kreatív (K+F) iparok A kiépülő új európai kiválósági központok hálózatába tartozó hazai kiválósági központ létrehozása A vállalkozások és a kutatóhelyek közötti mobilitás támogatása, a külföldön dolgozó fiatal magyar kutatók hazatérésének és beilleszkedésének segítése Az audiovizuális szektor fejlesztése Szeged Biopolisz A jövő technopolisza: Miskolc Pécs, a ritmusváltó város Győr: regionális és innovációs szolgáltató központ

24 Informatikai és kommunikáció Potenciális húzó projektek Közháló e-közigazgatás Dinamikus és interaktív információs társadalmi tartalom- és szolgáltatásfejlesztés On-line közszolgáltatások

25 Tudásipar – emberi erőforrás Potenciális húzó projektek Intelligens Egyetem – e-CAMPUS Térségi szakképzési vizsgaközpontok létrehozása „Minőség és kiválóság projekt” – Támogatási és ösztöndíjprogram a felsőoktatásban Biztos kezdet (A gyerekek iskoláskor előtti fejlesztésének összehangolása)

26 Egészség Elektronikus TAJ és eü-i kártya Gyógyturizmus: szinergia és a gazdaság dinamizálása Magas szintű regionális klinikai központok (K2) létrehozása Biotechnológiai tudományos központ létrehozatala Multifunkcionális kistérségi közösségi központok Onkológiai centrumok egységes rendszere Regionális egészséginformációs központok Sürgősségi ellátás országos szervezetének fejlesztése Sport XXI: „Sporttal a közösségekért” Ifjúsági közösségi terek infrastrukturális fejlesztése – „Kell egy hely” program

27 Környezet Balatoni vízpart-rehabilitációs tanulmánytervek alapján tervezett zöldterületi parti sétányok megvalósítása Zöld energiaprojektek támogatása (pl. biomassza), megújuló energiák (szélerőművek, napkollektorok) A Tisza mente komplex interregionális, turisztikai célú vízi és kerékpáros feltételeinek fejlesztése Veszélyes árukat előállító, raktározó vállalatok biztonsági szintjének növelése Látogató-oktatóközpontok, ökoturisztikai fogadóhelyek létesítése, kialakítása A horgászkikötők fejlesztése a kiemelt üdülőkörzetek területén

28 Közlekedés Intelligens kártya alapú jegy- és bérletrendszer megvalósítása A Ferihegyi Repülőtér bővítése, valamint a fővárosi gyorsvasúti kapcsolatának kiépítése A logisztikai szolgáltató központok hálózatának fejlesztése Regionális közlekedési szövetségek létrehozatala (vasúti mellékvonalak, autóbusz vállalatok, iránytaxik stb. optimalizálása) Vasúti infrastruktúra- és járműállomány-rekonstrukció, környezetkímélő járműállomány kialakítása Agrárlogisztikai központok hálózatának kialakítása

29 A fejlesztéspolitika „külső” hatásai a hosszú távú, stratégiai szemlélet meghonosodása konszenzus kialakítása a fő értékeket, prioritásokat illetően fejlesztéspolitikai intézményrendszer kiépítése („Ordnungspolitik”) újfajta államigazgatási kultúra elterjesztése érdemi partnerségi intézményrendszer kiépítése és működtetése a közigazgatási rendszer intézményi és működési reformjához való hozzájárulás az elosztási rendszerek reformjának megalapozása

30 Hiszem, hogy működhet egy ország jól átgondoltan, jól szervezetten…

31 A valóság…

32 Puha száj – kemény száj…

33 Partnerség a tervezésben Magyarország hosszú távú fejlesztési koncepciója és az Európa Terv (2007–2013) konszenzus alapján – mind a nemzeti szabályozásnak, mind pedig az uniós gyakorlatnak megfelelően – a gazdasági, civil, és regionális partnerek véleménye és javaslatai alapján készüljön el. –A partnerség kiemelten fontos a tervezés és a lebonyolítás folyamán is. –Interaktív folyamat, szükséges a partnerek aktív, sőt proaktív részvétele is. Konszenzus kell, mert négy kormányzati ciklus fejlesztéseit határozzuk meg!

34

35 „A jövőt nem felfedezni – feltalálni kell!” Gábor Dénes Nobel-díjas fizikus