Természetvédelmi biológia

Az előadások a következő témára: "Természetvédelmi biológia"— Előadás másolata:

1 Természetvédelmi biológia

2 8. A Föld védett területei, védett területek létrehozása, tervezése.

3 A Föld védett területei
A biodiverzitás fenntartásának leghatékonyabb módja, ha a fajok természetes élőhelyeit megőrizzük. Ennek legbiztosabb módszere a törvények által garantált védett területek hálózatának létrehozása. A társulások megőrzésében kulcsszerepet játszik az olyan törvényileg védett területek létrehozása, amelyeket különböző mértékű gazdasági hasznosítást – beleértve a helyi lakosok tradicionális területhasználatát, valamint a rekreációs célú hasznosítást – lehetővé tevő törvények és szabályok irányítanak.

4 A védett területek létrehozásának módjai
Kormányzati döntés alapján egy terület védett státust. Természetvédő társadalmi szervezetek, vagy magánszemélyek megvásárolják a védendő területet.

5 Védett területek létrehozása
A társulások, élőhelyek többsége jelentősen átalakítottak. A közepesen bolygatott területek legfontosabbak. pl. a szálalással hasznosított trópusi erdők, az intenzíven halászott óceánok és tengerek, valamint a legelőnek használt gyepterületek. Védett területet létrehozásakor kompromisszumot kell kötni

6 Az IUCN osztályozási rendszere
Szigorúan védett természetvédelmi területek, vadonterületek – Olyan nagy kiterjedésű védett területek, amelyek zavartalan állapotban őrzik meg az élőlényeket és a természetes folyamatokat abból a célból, hogy a biodiverzitás reprezentatív mintái lehessenek a tudományos kutatás, az oktatás, a környezet monitorozási célra létrehozott természetvédelmi rezervátumok. Nemzeti parkok – Nagy területű, kiemelkedő természeti vagy tájképi értékkel rendelkező, országos vagy nemzetközi jelentőségű területek, amelyeket tudományos, oktatási, rekreációs célokra és önellátó gazdálkodás céljára tartanak fenn; területükön általában nem zajlik az erőforrások kereskedelmi célú kiaknázása. Természeti emlékek – Kiemelt országos jelentőségű, különleges természeti látnivalókkal rendelkező kisebb területek.

7 Az IUCN osztályozási rendszere
Kezelt természetvédelmi területek (vadrezervátumok) – Hasonlóak az első csoporthoz, de esetükben a társulás tulajdonságainak megőrzéséhez szükség van bizonyos fokú emberi beavatkozásra. Kismértékű, szabályozott gazdasági tevékenység engedélyezhető. Tájvédelmi körzet – Olyan területek, amelyek a természeti erőforrások tradicionális, környezetkímélő felhasználásán keresztül az ember és a környezet harmonikus kölcsönhatását testesítik meg, miközben turisztikai és rekreációs lehetőségeket is nyújtanak. Védett területek a természeti erőforrások fenntartható kitermelésével –Lehetőség van a természeti erőforrások hasznosítására, de csak olyan mértékben, hogy a biodiverzitás megőrzése biztosítva legyen. Nagy kiterjedésű területek, a tradicionális és a modern erőforrás-felhasználásra is zajlik.

8 A védett területek statisztikái
8600 védett területet, 8 m km2, szárazföldi összterület 6%-a. Régió Védett területek (I-V. kat.) Hasznosított területek ( VI. kat.) száma területe (km2) aránya (%) Afrika 7064 4,6 1562 2,5 Ázsiaa 2181 4,4 1149 1,1 Észak- és Közép-Amerika 1752 11,7 243 0,7 Dél-Amerika 667 6,4 679 12,7 Európa 2177 9,3 143 40 350 0,8 volt Szovjetunió 218 1 400 Óceánia 920 9,9 91 50 000 0,6 Összesen 8612 5,9 3868 2,7

9 Védett területek létrehozása
A védett területek létrehozása csúcspontját az 1970-es években és az 1980-as ével elején érte el.

10 A védett területek statisztikái
Egy újabb felmérés adatai szerint védett terület van, kb. 13,2 millió km2 területtel. IUCN kategória A területek száma Nagysága (km2) Arányuk (%) Ia 1 423 978 00 7,4 Ib 654 7,1 II 2 233 30,2 III 409 1,5 IV 3 622 18,6 V 2 418 8,0 VI 1 995 27,2 Összesen 12 754 100,00

11 Védett területek a tengerekben
A tengeri természetvédelem lemaradásban van. A biogeográfiai tartományok meghatározása jóval nehezebb. Minden biogeográfiai tartományban a szárazföldi természetvédelmi parkokhoz hasonló tengeri parkokat hoznak létre, pl. a Fülöp-szigeteki El Nido Tengeri Rezervátum Több mint 1300 tengeri és tengerparti védett területet hoztak létre világszerte, melyek összesen km2 védelmét biztosítják.

12 Védett tengeri rezervátumok
Nagy Korallzátony Tengeri Park Galápagosz Tengeri Park Észak-Tengeri Rezervátum A 300 nemzetközileg is elismert bioszféra-rezervátum negyede parti vagy torkolatvidéki területeket is magában foglal

13 A védett területek hatékonysága
A védett területek a Föld területének csak kis részét foglalják magukba. Fontos kérdés, hogy a védett területek mennyire hatékonyak a fajok, közösségek megőrzésében. Ország A védett területek aránya (%) A madárfajok száma Madárfajok Kamerun 3,6 848 76,5 Elefántcsontpart 6,2 683 83,2 Ghána 5,1 721 77,4 Kenya 5,4 1064 85,3 Malawi 11,3 624 77,7 Nigéria 1,1 831 86,5 Szomália 0,5 639 47,3 Tanzánia 12,0 1016 82,0 Uganda 6,7 989 89,0 Zaire 3,9 1086 Zambia 8,6 728 87,5 Zimbabwe 7,1 635 91,5

14 A védett területek hatékonysága
A nemzeti parkok és a vadrezervátumok Thaiföld területének csak a 8 %-át jelentik, de megtalálható az itt honos erdei madárfajok 88%-a. Afrika nagy, trópusi országaiban az őshonos madárfajok többségének élnek populációi a védett területeken. A trópusi Afrika 30 jelentősebb védett területén együttesen a 70-féle jégmadár, gyurgyalag, szalakóta, banka és szarvcsőrű madárfaj közül 67 megtalálható.

15 A védett területek hatékonysága
Gerincesfajok hasonló arányban élveznek védelmet; az összes gerinces 90%-a biztonságba kerülhetne, ha még néhány kritikus területet védetté nyilvánítanának. A kis kiterjedésű védett területek fontosságát jól példázza a Costa Rica észak-nyugati részén fekvő Santa Rosa Park, az ország területének 0,2%-a, viszont 135 szender lepkefaj 55%-a él.

16 Reprezentativitás A védett területek hálózatával szembeni alapkövetelmény a reprezentativitás. Elengedhetetlen a védett területek helyének tudatos, a természeti értékek elterjedését figyelembe vevő kiválasztása. A kijelölés legtöbb esetben ad hoc döntéseken alapult. Az, hogy mennyire lesz reprezentatív a kialakuló védett területek hálózata, az egyes védett területek kiválasztásának megalapozottságán múlik.

17 Az „ad hoc” területválasztás főbb okai
Az egyik fontos vezérelv az értéktelen, másra nem hasznosítható területek védelem alá helyezése volt. Több esetben megszüntették a védelmet vagy módosították a határokat valamilyen természeti erőforrás felfedezésének hatására. A védett területek helyének megválasztását befolyásoló egyéb tényezők között szerepel még a látványosság, a turisztikai vonzerő, a vízbázis védelme, a korábbi vadaspark státus és a helyi környezetvédő csoportok hatása.

18 A korábbi ad hoc területválasztás káros hatásai
A jelenlegi hálózat nem reprezentatív, jelentős egyoldalúság jellemzi mind globális, mind regionális szinten. Biom Védett területek aránya (%) Trópusi esőerdő 5,1 Trópusi száraz erdő 4,7 Szubtrópusi erőerdő 9,3 Mérsékeltövi lomberdő 3,2 Mérsékeltövi tűlevelű erdő Mérsékeltövi gyepek 0,8 Meleg sivatag, félsivatag 4,1 Hideg sivatagok 3,9 Tajga 3,1 Szigetcsoportok 9,9 Tórendszerek 1,3 Magashegységek 8,0

19 Védett területek létrehozása – Általános lépések
Adott régió élővilágát, élőhelyeit leíró adatok összegzése. Érvényesítendő prioritások kijelölése, természetvédelmi célok pontos meghatározása Alkalmazandó védettségi kategóriák meghatározása Védett terület megtervezése Létrehozása, a kategóriának, kitűzött céloknak megfelelő kezelés alkalmazása. A terület biotikus és abiotikus állapotának rendszeres monitorozása

20 Prioritások – a védett területek kijelölésének szempontjai
fajgazdagság – legkézenfekvőbb, de csak kis területen, kevés csoport esetén rendelkezünk pontos információkkal indikátorcsoport gazdagsága – terület kijelölés, a jól ismert csoportokon alapul magasabb rendszertani egységek gazdagsága – egyes szerzők ezt javasolják használni endemizmusok veszélyeztetettség biogeográfiai régiók, életközösségféleségek reprezentációja

21 Területválasztást segítő módszerek – Diverzitási forrópontok kijelölése

22 Diverzitási forrópontok kijelölése
Régió Terület (ezer km2) Edényes növények Emlősök Hüllők Kétéltűek Amazónia Ny-i fele 100 5000 - 70 Brazília atlantikus partvidéke 1000 40 92 168 Ecuador Ny-i fele 27 2500 9 Kolumbia Chocó 8 137 111 Fülöp-szigetek 250 3700 98 120 41 Borneó É-i része 190 3500 42 69 47 Maláj-félsziget 2400 4 25 7 DNy-Ausztrália 113 2830 10 22 Madagaszkár 62 4900 86 234 142 Fokföld 134 6000 16 43 23 Kalifornia 324 2140 15

23 Diverzitási forrópontok kijelölése

24 Hiányelemzés Védett területek jelenlegi rendszerét hasonlítja össze a biológiai értékek elterjedését mutató térképekkel. Kijelöli azokat, amiket bővíteni kell. Természetvédelmi oltalom hiányterületeit térképezik fel, úgy hogy a biodiverzitás egyes elemeinek elterjedését vetik össze a létező védett területek hálózatával. GIS-szel elemzik, térképi információk tömegének összekapcsolása.

25 Helykiválasztó algoritmusok
Számítógépes módszer, terület parcellákra van osztva, hozzá adatok vannak rendelve, a program kiválasztja a legkevesebb parcellát amivel a cél elérhető. Analízis során érvényesítendő 3 alapelv: Komplementaritás – cél lehető legkisebb területen, legnagyobb reprezentativitás. Flexibilitás – Több reprezentatív, lehetséges jó hálózat van. Pótolhatatlanság – Azt fejezi ki, hogy mennyi az adott terület potenciális hozzájárulása a kialakítandó hálózat reprezentativitásához, kifelezi mennyire csökkenti a kitűzött védelmi célok elérést az adott parcella elvesztése.

26 Védett területek tervezése – Alkalmazott elméletek
A szigetbiogeográfia elmélete 3 alapvető megfigyelés: terület–fajszám: nagyobb szigeteken több faj él izolációs hatás: kontinenstől távoli szigeteken kevesebb faj él fajkicserélődés: új faj általában egy másik faj kihalása után telepszik meg a szigeteken

27 Szigetbiogeográfia Természetvédelmi szempontból jelentős, mivel: 1. Első explicit egyensúlyi modell, kihalás és betelepülés egyensúlyával magyarázza a fajgazdagságot. 2. Kihalási folyamatok lokális, rövid távú ökológiai eseményektől való függésre hívta fel a figyelmet. 3. Élőhely mérete, elszigeteltsége és a fajszám közötti összefüggés hatásainak vizsgálatára ösztönözte a kutatókat. 4. Valódi szigetek és élőhely-szigetek analógiáján a védett területek tervezésének fontos eszközévé vált.

28 A valódi szigetek és élőhely-szigetek analógiája

29 Természetvédelmi alkalmazás

30 A metapopulációs elmélet
Védett területnek kellően nagynak kell lennie ahhoz, hogy a megőrizni kívánt faj minimális életképes populációmérete tartósan fenntartható legyen. 1980-as évektől metapopulációs elméletek alkalmazása általánossá vált. Fontosak, mivel felhívták a figyelmet a kis rezervátumok, üres de potenciálisan alkalmas élőhelyfoltok, valamit a foltok közötti diszperzál, konnektivitás fontosságára.

31 Tájökológia Fontos a védett területek közötti táj állapota. A tájökológia feltárja a táj mintázatát és vizsgálja ennek hatását a tájban élő életközösségekre és/vagy populációkra. A foltmintázat tulajdonságait számszerűen kifejezhető formában kell megállapítani. Erre szolgálnak a tájindexek, melyek a táj fiziognómiai struktúráját jellemzik: méret megoszlás, kerület/terület arány, a határok lefutása, a foltok irányultsága, a szomszédos foltok típusa, kontrasztja, összefüggősége. A tájindexek másik része az egész mozaikra vonatkozik, és a táj kompozíciós struktúráját írja le. Mind ökológiai, mind természetvédelmi szempontból az a fontos, hogy a fentiek alapján jellemzett táj tulajdonságait összefüggésbe hozzuk a populációk és közösségek viselkedésével, túlélési esélyeikkel.

32 Tájökológia A populációk és közösségek tolerancia-tulajdonságaik alapján „képezik le” az élőhelyeket. Bizonyos paraméterek térbeli változása egyes élőlények számára fontos, ezek heterogénnek érzékelik az élőhelyet, mások számára viszont a különbségek nem fontosak, így ők homogénnek találják ugyanazt a területet. A populáció mintázatát az élőhelyfoltok térbeli tulajdonságai (méret, alak, elrendezés, összefüggőség stb.) is befolyásolják.

33 A védett területek tervezésének szabályai

34 A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. tv. védettségi kategóriái
helyi jelentőségű védett természeti terület: önkormányzat jogköre a védetté nyilvánítás, csak természetvédelmi terület lehet országos jelentőségű védett természeti terület: miniszteri jogkör a védetté nyilvánítás, miniszteri rendelet hozza létre, lehet természetvédelmi terület, tájvédelmi körzet, nemzeti park ex lege védett természeti terület: a törvény állapítja meg a védettséget, barlang, víznyelő, láp, szikes tó, kunhalom, földvár, forrás ideiglenes védetté nyilvánítás: egy terület jelentős károsodásának veszélye esetén alkalmazható legfeljebb 5 hónapig tartható fenn. átmeneti védettség: állapítható meg határozattal, ha valamely terület átmenetileg fokozottan védett élő szervezet élőhelyéül szolgál

35 Magyarország védett területei
Nemzeti park az ország jellegzetes természeti adottságaiban lényegesen meg nem változtatott, olyan nagyobb kiterjedésű területe, melynek elsődleges rendeltetése a különleges jelentőségű természetes növény- és állattani, földtani, víztani, tájképi és kultúrtörténeti értékek védelme, a biológiai sokféleség és természeti rendszerek zavartalan működésének fenntartása, az oktatás, a tudományos kutatás és a felüdülés elősegítése. Tájvédelmi körzet az ország jellegzetes természeti, tájképi adottságokban gazdag nagyobb, általában összefüggő területe, tájrészlete, ahol az ember és természet kölcsönhatása esztétikai, kulturális és természeti szempontból jól megkülönböztethető jelleget alakított ki, és elsődleges rendeltetése a tájképi és a természeti értékek megőrzése.

36 Magyarország védett területei
Természetvédelmi terület az ország jellegzetes és különleges természeti értékekben gazdag, kisebb összefüggő területe, amelynek elsődleges rendeltetése egy vagy több természeti érték, illetve ezek összefüggő rendszerének a védelme. A védett láp, szikes tó természetvédelmi területnek minősül. Természeti emlék valamely különlegesen jelentős egyedi természeti érték, képződmény és annak védelmét szolgáló terület. A védett forrás, víznyelő, kunhalom, földvár természeti emléknek minősül.        

37 Bioszféra rezervátumok
Első három kategóriába tartozó terület vagy egy része – ha az nemzetközileg kiemelkedő tudományos értéket képvisel – a miniszter jogszabályban, nemzetközi kötelezettségvállalásainkkal összhangban bioszféra-rezervátummá minősíthető. A bioszféra-rezervátumon belül a kiemelkedő természetvédelmi érték közvetlen megóvására magterületet kell kijelölni. A természetes vagy természetközeli állapotú erdei életközösség megóvását, a természetes folyamatok szabad érvényesülését, továbbá a kutatások folytatását szolgáló erdőterületeket védett természeti területi kategóriába sorolva – erdőrezervátummá nyilvánítható.

38 Magyarország védett területei

39 Magyarország védett területei

40 Védett területek művelési ágak szerinti megoszlása
Területe (ha) Részesedése (%) összesena védettb az összes területből a védett területből Szántó 99 931 47,58 12,2 Gyep 10,92 26,6 Szőlő 9 678 1,12 1,2 Kert 951 1,09 0,1 Gyümölcsös 95 500 2 378 1,02 0,3 Erdő 18,92 46,0 Nádas 60 000 17 112 0,65 2,1 Halastó 32 000 11 038 0,35 1,4 Kivett 86 408c 18,35 10,6 Összesen 100,0

41 Védetté nyilvánítandó objektumok listája
a) vadon élő szervezeteket, életközösségeiket, továbbá termő-, tartózkodó-, élőhelyeiket b) régi hazai háziállat- és növényfajokat, fajtákat, változatokat c) természetes, természetközeli tájakat, tájrészleteket d) növénytelepítéseket, így különösen parkokat, arborétumokat, történelmi vagy botanikus kerteket és egyes növényeket, növénycsoportokat e) élőállat gyűjteményeket f) földtani képződményeket és alapszelvényeket, ásványokat, ásványtársulásokat, ősmaradványokat g) védett ásványok, ősmaradványok jelentős lelőhelyeit h) felszíni, felszínalaktani képződményt és barlangok felszínét i) álló- és folyóvizeket, így különösen tavat, patakot, mocsarat j) tipikus és ritka talajszelvényeket k) természethez kötődő kultúrtörténeti emlékeket

42 A védetté nyilvánítás folyamata
A védetté nyilvánításra bárki javaslatot tehet Rendezett, sokoldalú adatgyűjtés a geológia, talajtan, vízföldrajz, klíma, flóra, fauna, tájtörténet témakörökben A védett terület megtervezése a növényföldrajz, állatföldrajz, ökológia figyelembevételével Terület nyilvántartásba vétel védelemre tervezettként Kezelési terv készítése Védetté nyilvánító tárgyalás Védetté nyilvánító jogszabály

43 Kezelési terv készítése
általános információk: terület rendeltetése, jogi helyzete, elhelyezkedése, leírás: éghajlat, hidrológia, felszínalaktan, földtan, vízföldtan, talajtan; növénytársulások, állatvilág; gazdasági társadalmi kulturális jellemzők, célkitűzések meghatározása: a terület természetvédelmi jelentőségének értékelése, ideális kezelési célkitűzések, veszélyeztető tényezők gyakorlati célkitűzések, stratégiák feladatok meghatározása: élőhelyek kezelése fenntartása, fajok védelme, látogatás, oktatás, bemutatás, kutatás, terület, földhasználat, táj, kultúrtörténeti értékek, természetvédelmi infrastruktúra, kezelési feladatok, adatgyűjtés, agresszív fajok állományszabályozása

44 Kezelési terv készítése II.
munkaterv: 10 éves és évenkénti a kezelési terv végrehajtásának ellenőrzése, a terv felülvizsgálata a kezelési terv: a gyakorlati célkitűzések, stratégiák feladatok meghatározása során megállapított a tervezési területre vonatkozó természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak, melyek a tervezési területen valamilyen módon érintettekre kötelezettségeket állapítanak meg mellékletek: bibliográfia, fotók, ábrák