Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Természetvédelmi biológia. 8. A Föld védett területei, védett területek létrehozása, tervezése.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Természetvédelmi biológia. 8. A Föld védett területei, védett területek létrehozása, tervezése."— Előadás másolata:

1 Természetvédelmi biológia

2 8. A Föld védett területei, védett területek létrehozása, tervezése.

3 A Föld védett területei A biodiverzitás fenntartásának leghatékonyabb módja, ha a fajok természetes élőhelyeit megőrizzük. Ennek legbiztosabb módszere a törvények által garantált védett területek hálózatának létrehozása. A társulások megőrzésében kulcsszerepet játszik az olyan törvényileg védett területek létrehozása, amelyeket különböző mértékű gazdasági hasznosítást – beleértve a helyi lakosok tradicionális területhasználatát, valamint a rekreációs célú hasznosítást – lehetővé tevő törvények és szabályok irányítanak.

4 A védett területek létrehozásának módjai Kormányzati döntés alapján egy terület védett státust. Természetvédő társadalmi szervezetek, vagy magánszemélyek megvásárolják a védendő területet.

5 Védett területek létrehozása A társulások, élőhelyek többsége jelentősen átalakítottak. A közepesen bolygatott területek legfontosabbak. pl. a szálalással hasznosított trópusi erdők, az intenzíven halászott óceánok és tengerek, valamint a legelőnek használt gyepterületek. Védett területet létrehozásakor kompromisszumot kell kötni

6 Az IUCN osztályozási rendszere Szigorúan védett természetvédelmi területek, vadonterületek – Olyan nagy kiterjedésű védett területek, amelyek zavartalan állapotban őrzik meg az élőlényeket és a természetes folyamatokat abból a célból, hogy a biodiverzitás reprezentatív mintái lehessenek a tudományos kutatás, az oktatás, a környezet monitorozási célra létrehozott természetvédelmi rezervátumok. Nemzeti parkok – Nagy területű, kiemelkedő természeti vagy tájképi értékkel rendelkező, országos vagy nemzetközi jelentőségű területek, amelyeket tudományos, oktatási, rekreációs célokra és önellátó gazdálkodás céljára tartanak fenn; területükön általában nem zajlik az erőforrások kereskedelmi célú kiaknázása. Természeti emlékek – Kiemelt országos jelentőségű, különleges természeti látnivalókkal rendelkező kisebb területek.

7 Az IUCN osztályozási rendszere Kezelt természetvédelmi területek (vadrezervátumok) – Hasonlóak az első csoporthoz, de esetükben a társulás tulajdonságainak megőrzéséhez szükség van bizonyos fokú emberi beavatkozásra. Kismértékű, szabályozott gazdasági tevékenység engedélyezhető. Tájvédelmi körzet – Olyan területek, amelyek a természeti erőforrások tradicionális, környezetkímélő felhasználásán keresztül az ember és a környezet harmonikus kölcsönhatását testesítik meg, miközben turisztikai és rekreációs lehetőségeket is nyújtanak. Védett területek a természeti erőforrások fenntartható kitermelésével – Lehetőség van a természeti erőforrások hasznosítására, de csak olyan mértékben, hogy a biodiverzitás megőrzése biztosítva legyen. Nagy kiterjedésű területek, a tradicionális és a modern erőforrás- felhasználásra is zajlik.

8 A védett területek statisztikái 8600 védett területet, 8 m km 2, szárazföldi összterület 6%-a. Régió Védett területek (I-V. kat.)Hasznosított területek ( VI. kat.) száma területe (km 2 ) aránya (%) száma területe (km 2 ) aránya (%) Afrika , ,5 Ázsia a , ,1 Észak- és Közép-Amerika , ,7 Dél-Amerika , ,7 Európa , ,8 volt Szovjetunió , Óceánia , ,6 Összesen , ,7

9 Védett területek létrehozása A védett területek létrehozása csúcspontját az 1970-es években és az 1980-as ével elején érte el.

10 A védett területek statisztikái Egy újabb felmérés adatai szerint védett terület van, kb. 13,2 millió km 2 területtel. IUCN kategóriaA területek száma Nagysága (km 2 ) Arányuk (%) Ia ,4 Ib ,1 II ,2 III ,5 IV ,6 V ,0 VI ,2 Összesen ,00

11 Védett területek a tengerekben A tengeri természetvédelem lemaradásban van. A biogeográfiai tartományok meghatározása jóval nehezebb. Minden biogeográfiai tartományban a szárazföldi természetvédelmi parkokhoz hasonló tengeri parkokat hoznak létre, pl. a Fülöp-szigeteki El Nido Tengeri Rezervátum Több mint 1300 tengeri és tengerparti védett területet hoztak létre világszerte, melyek összesen km 2 védelmét biztosítják.

12 Védett tengeri rezervátumok Nagy Korallzátony Tengeri Park Galápagosz Tengeri Park Észak-Tengeri Rezervátum A 300 nemzetközileg is elismert bioszféra-rezervátum negyede parti vagy torkolatvidéki területeket is magában foglal

13 A védett területek hatékonysága A védett területek a Föld területének csak kis részét foglalják magukba. Fontos kérdés, hogy a védett területek mennyire hatékonyak a fajok, közösségek megőrzésében. Ország A védett területek aránya (%) A madárfajok száma Madárfajok aránya (%) Kamerun3,684876,5 Elefántcsontpart6,268383,2 Ghána5,172177,4 Kenya5, ,3 Malawi11,362477,7 Nigéria1,183186,5 Szomália0,563947,3 Tanzánia12, ,0 Uganda6,798989,0 Zaire3, ,0 Zambia8,672887,5 Zimbabwe7,163591,5

14 A védett területek hatékonysága A nemzeti parkok és a vadrezervátumok Thaiföld területének csak a 8 %-át jelentik, de megtalálható az itt honos erdei madárfajok 88%-a. Afrika nagy, trópusi országaiban az őshonos madárfajok többségének élnek populációi a védett területeken. A trópusi Afrika 30 jelentősebb védett területén együttesen a 70-féle jégmadár, gyurgyalag, szalakóta, banka és szarvcsőrű madárfaj közül 67 megtalálható.

15 A védett területek hatékonysága Gerincesfajok hasonló arányban élveznek védelmet; az összes gerinces 90%-a biztonságba kerülhetne, ha még néhány kritikus területet védetté nyilvánítanának. A kis kiterjedésű védett területek fontosságát jól példázza a Costa Rica észak-nyugati részén fekvő Santa Rosa Park, az ország területének 0,2%-a, viszont 135 szender lepkefaj 55%-a él.

16 Reprezentativitás A védett területek hálózatával szembeni alapkövetelmény a reprezentativitás. Elengedhetetlen a védett területek helyének tudatos, a természeti értékek elterjedését figyelembe vevő kiválasztása. A kijelölés legtöbb esetben ad hoc döntéseken alapult. Az, hogy mennyire lesz reprezentatív a kialakuló védett területek hálózata, az egyes védett területek kiválasztásának megalapozottságán múlik.

17 Az „ad hoc” területválasztás főbb okai Az egyik fontos vezérelv az értéktelen, másra nem hasznosítható területek védelem alá helyezése volt. Több esetben megszüntették a védelmet vagy módosították a határokat valamilyen természeti erőforrás felfedezésének hatására. A védett területek helyének megválasztását befolyásoló egyéb tényezők között szerepel még a látványosság, a turisztikai vonzerő, a vízbázis védelme, a korábbi vadaspark státus és a helyi környezetvédő csoportok hatása.

18 A korábbi ad hoc területválasztás káros hatásai A jelenlegi hálózat nem reprezentatív, jelentős egyoldalúság jellemzi mind globális, mind regionális szinten. BiomVédett területek aránya (%) Trópusi esőerdő5,1 Trópusi száraz erdő4,7 Szubtrópusi erőerdő9,3 Mérsékeltövi lomberdő3,2 Mérsékeltövi tűlevelű erdő4,7 Mérsékeltövi gyepek0,8 Meleg sivatag, félsivatag4,1 Hideg sivatagok3,9 Tajga3,1 Szigetcsoportok9,9 Tórendszerek1,3 Magashegységek8,0

19 Védett területek létrehozása – Általános lépések Adott régió élővilágát, élőhelyeit leíró adatok összegzése. Érvényesítendő prioritások kijelölése, természetvédelmi célok pontos meghatározása Alkalmazandó védettségi kategóriák meghatározása Védett terület megtervezése Létrehozása, a kategóriának, kitűzött céloknak megfelelő kezelés alkalmazása. A terület biotikus és abiotikus állapotának rendszeres monitorozása

20 Prioritások – a védett területek kijelölésének szempontjai fajgazdagság – legkézenfekvőbb, de csak kis területen, kevés csoport esetén rendelkezünk pontos információkkal indikátorcsoport gazdagsága – terület kijelölés, a jól ismert csoportokon alapul magasabb rendszertani egységek gazdagsága – egyes szerzők ezt javasolják használni endemizmusok veszélyeztetettség biogeográfiai régiók, életközösségféleségek reprezentációja

21 Területválasztást segítő módszerek – Diverzitási forrópontok kijelölése

22 Diverzitási forrópontok kijelölése RégióTerület (ezer km 2 ) Edényes növények EmlősökHüllőkKétéltűek Amazónia Ny-i fele Brazília atlantikus partvidéke Ecuador Ny-i fele Kolumbia Chocó Fülöp-szigetek Borneó É-i része Maláj-félsziget DNy-Ausztrália Madagaszkár Fokföld Kalifornia

23 Diverzitási forrópontok kijelölése

24 Hiányelemzés Védett területek jelenlegi rendszerét hasonlítja össze a biológiai értékek elterjedését mutató térképekkel. Kijelöli azokat, amiket bővíteni kell. Természetvédelmi oltalom hiányterületeit térképezik fel, úgy hogy a biodiverzitás egyes elemeinek elterjedését vetik össze a létező védett területek hálózatával. GIS-szel elemzik, térképi információk tömegének összekapcsolása.

25 Helykiválasztó algoritmusok Számítógépes módszer, terület parcellákra van osztva, hozzá adatok vannak rendelve, a program kiválasztja a legkevesebb parcellát amivel a cél elérhető. Analízis során érvényesítendő 3 alapelv: Komplementaritás – cél lehető legkisebb területen, legnagyobb reprezentativitás. Flexibilitás – Több reprezentatív, lehetséges jó hálózat van. Pótolhatatlanság – Azt fejezi ki, hogy mennyi az adott terület potenciális hozzájárulása a kialakítandó hálózat reprezentativitásához, kifelezi mennyire csökkenti a kitűzött védelmi célok elérést az adott parcella elvesztése.

26 Védett területek tervezése – Alkalmazott elméletek A szigetbiogeográfia elmélete 3 alapvető megfigyelés: terület–fajszám: nagyobb szigeteken több faj él izolációs hatás: kontinenstől távoli szigeteken kevesebb faj él fajkicserélődés: új faj általában egy másik faj kihalása után telepszik meg a szigeteken

27 Szigetbiogeográfia Természetvédelmi szempontból jelentős, mivel: 1. Első explicit egyensúlyi modell, kihalás és betelepülés egyensúlyával magyarázza a fajgazdagságot. 2. Kihalási folyamatok lokális, rövid távú ökológiai eseményektől való függésre hívta fel a figyelmet. 3. Élőhely mérete, elszigeteltsége és a fajszám közötti összefüggés hatásainak vizsgálatára ösztönözte a kutatókat. 4. Valódi szigetek és élőhely-szigetek analógiáján a védett területek tervezésének fontos eszközévé vált.

28 A valódi szigetek és élőhely-szigetek analógiája

29 Természetvédelmi alkalmazás

30 A metapopulációs elmélet Védett területnek kellően nagynak kell lennie ahhoz, hogy a megőrizni kívánt faj minimális életképes populációmérete tartósan fenntartható legyen as évektől metapopulációs elméletek alkalmazása általánossá vált. Fontosak, mivel felhívták a figyelmet a kis rezervátumok, üres de potenciálisan alkalmas élőhelyfoltok, valamit a foltok közötti diszperzál, konnektivitás fontosságára.

31 Tájökológia Fontos a védett területek közötti táj állapota. A tájökológia feltárja a táj mintázatát és vizsgálja ennek hatását a tájban élő életközösségekre és/vagy populációkra. A foltmintázat tulajdonságait számszerűen kifejezhető formában kell megállapítani. Erre szolgálnak a tájindexek, melyek a táj fiziognómiai struktúráját jellemzik: méret megoszlás, kerület/terület arány, a határok lefutása, a foltok irányultsága, a szomszédos foltok típusa, kontrasztja, összefüggősége. A tájindexek másik része az egész mozaikra vonatkozik, és a táj kompozíciós struktúráját írja le. Mind ökológiai, mind természetvédelmi szempontból az a fontos, hogy a fentiek alapján jellemzett táj tulajdonságait összefüggésbe hozzuk a populációk és közösségek viselkedésével, túlélési esélyeikkel.

32 Tájökológia A populációk és közösségek tolerancia-tulajdonságaik alapján „képezik le” az élőhelyeket. Bizonyos paraméterek térbeli változása egyes élőlények számára fontos, ezek heterogénnek érzékelik az élőhelyet, mások számára viszont a különbségek nem fontosak, így ők homogénnek találják ugyanazt a területet. A populáció mintázatát az élőhelyfoltok térbeli tulajdonságai (méret, alak, elrendezés, összefüggőség stb.) is befolyásolják.

33 A védett területek tervezésének szabályai

34 A természet védelméről szóló évi LIII. tv. védettségi kategóriái helyi jelentőségű védett természeti terület: önkormányzat jogköre a védetté nyilvánítás, csak természetvédelmi terület lehet országos jelentőségű védett természeti terület: miniszteri jogkör a védetté nyilvánítás, miniszteri rendelet hozza létre, lehet természetvédelmi terület, tájvédelmi körzet, nemzeti park ex lege védett természeti terület: a törvény állapítja meg a védettséget, barlang, víznyelő, láp, szikes tó, kunhalom, földvár, forrás ideiglenes védetté nyilvánítás: egy terület jelentős károsodásának veszélye esetén alkalmazható legfeljebb 5 hónapig tartható fenn. átmeneti védettség: állapítható meg határozattal, ha valamely terület átmenetileg fokozottan védett élő szervezet élőhelyéül szolgál

35 Magyarország védett területei Nemzeti park az ország jellegzetes természeti adottságaiban lényegesen meg nem változtatott, olyan nagyobb kiterjedésű területe, melynek elsődleges rendeltetése a különleges jelentőségű természetes növény- és állattani, földtani, víztani, tájképi és kultúrtörténeti értékek védelme, a biológiai sokféleség és természeti rendszerek zavartalan működésének fenntartása, az oktatás, a tudományos kutatás és a felüdülés elősegítése. Tájvédelmi körzet az ország jellegzetes természeti, tájképi adottságokban gazdag nagyobb, általában összefüggő területe, tájrészlete, ahol az ember és természet kölcsönhatása esztétikai, kulturális és természeti szempontból jól megkülönböztethető jelleget alakított ki, és elsődleges rendeltetése a tájképi és a természeti értékek megőrzése.

36 Magyarország védett területei Természetvédelmi terület az ország jellegzetes és különleges természeti értékekben gazdag, kisebb összefüggő területe, amelynek elsődleges rendeltetése egy vagy több természeti érték, illetve ezek összefüggő rendszerének a védelme. A védett láp, szikes tó természetvédelmi területnek minősül. Természeti emlék valamely különlegesen jelentős egyedi természeti érték, képződmény és annak védelmét szolgáló terület. A védett forrás, víznyelő, kunhalom, földvár természeti emléknek minősül.

37 Bioszféra rezervátumok Első három kategóriába tartozó terület vagy egy része – ha az nemzetközileg kiemelkedő tudományos értéket képvisel – a miniszter jogszabályban, nemzetközi kötelezettségvállalásainkkal összhangban bioszféra-rezervátummá minősíthető. A bioszféra-rezervátumon belül a kiemelkedő természetvédelmi érték közvetlen megóvására magterületet kell kijelölni. A természetes vagy természetközeli állapotú erdei életközösség megóvását, a természetes folyamatok szabad érvényesülését, továbbá a kutatások folytatását szolgáló erdőterületeket védett természeti területi kategóriába sorolva – erdőrezervátummá nyilvánítható.

38 Magyarország védett területei

39

40 Védett területek művelési ágak szerinti megoszlása Művelési ágTerülete (ha)Részesedése (%) összesen a védett b az összes területből a védett területből Szántó ,5812,2 Gyep ,9226,6 Szőlő ,121,2 Kert ,090,1 Gyümölcsös ,020,3 Erdő ,9246,0 Nádas ,652,1 Halastó ,351,4 Kivett c 18,3510,6 Összesen ,0

41 Védetté nyilvánítandó objektumok listája a) vadon élő szervezeteket, életközösségeiket, továbbá termő-, tartózkodó-, élőhelyeiket b) régi hazai háziállat- és növényfajokat, fajtákat, változatokat c) természetes, természetközeli tájakat, tájrészleteket d) növénytelepítéseket, így különösen parkokat, arborétumokat, történelmi vagy botanikus kerteket és egyes növényeket, növénycsoportokat e) élőállat gyűjteményeket f) földtani képződményeket és alapszelvényeket, ásványokat, ásványtársulásokat, ősmaradványokat g) védett ásványok, ősmaradványok jelentős lelőhelyeit h) felszíni, felszínalaktani képződményt és barlangok felszínét i) álló- és folyóvizeket, így különösen tavat, patakot, mocsarat j) tipikus és ritka talajszelvényeket k) természethez kötődő kultúrtörténeti emlékeket

42 A védetté nyilvánítás folyamata A védetté nyilvánításra bárki javaslatot tehet Rendezett, sokoldalú adatgyűjtés a geológia, talajtan, vízföldrajz, klíma, flóra, fauna, tájtörténet témakörökben A védett terület megtervezése a növényföldrajz, állatföldrajz, ökológia figyelembevételével Terület nyilvántartásba vétel védelemre tervezettként Kezelési terv készítése Védetté nyilvánító tárgyalás Védetté nyilvánító jogszabály

43 Kezelési terv készítése általános információk: terület rendeltetése, jogi helyzete, elhelyezkedése, leírás: éghajlat, hidrológia, felszínalaktan, földtan, vízföldtan, talajtan; növénytársulások, állatvilág; gazdasági társadalmi kulturális jellemzők, célkitűzések meghatározása: a terület természetvédelmi jelentőségének értékelése, ideális kezelési célkitűzések, veszélyeztető tényezők gyakorlati célkitűzések, stratégiák feladatok meghatározása: élőhelyek kezelése fenntartása, fajok védelme, látogatás, oktatás, bemutatás, kutatás, terület, földhasználat, táj, kultúrtörténeti értékek, természetvédelmi infrastruktúra, kezelési feladatok, adatgyűjtés, agresszív fajok állományszabályozása

44 Kezelési terv készítése II. munkaterv: 10 éves és évenkénti a kezelési terv végrehajtásának ellenőrzése, a terv felülvizsgálata a kezelési terv: a gyakorlati célkitűzések, stratégiák feladatok meghatározása során megállapított a tervezési területre vonatkozó természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak, melyek a tervezési területen valamilyen módon érintettekre kötelezettségeket állapítanak meg mellékletek: bibliográfia, fotók, ábrák


Letölteni ppt "Természetvédelmi biológia. 8. A Föld védett területei, védett területek létrehozása, tervezése."

Hasonló előadás


Google Hirdetések