Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

BABAI DÁNIEL: SÁSKÁK ÉS SZÖCSKÉK A KUNHALMOKON www.kunhalmok.hu.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "BABAI DÁNIEL: SÁSKÁK ÉS SZÖCSKÉK A KUNHALMOKON www.kunhalmok.hu."— Előadás másolata:

1 BABAI DÁNIEL: SÁSKÁK ÉS SZÖCSKÉK A KUNHALMOKON

2 Az ismertető Krausz K. és Pápai J. kunhalmok egyenesszárnyú közösségeinek vizsgálatáról szóló tanulmánya alapján készült.  A többségében tiszántúli kunhalmokat vizsgáló Krausz Krisztina és Pápai János kutatása rávilágított (Krausz és Pápai 2004) arra, hogy a kunhalmok rendkívül érdekes szöcske- illetve sáska közösségek számára teremtenek megfelelő élőhelyeket.  Az általuk vizsgált, főként a Tisza-mente középső és déli részén található 25 kunhalmon összesen 32, az egyenesszárnyúak (Orthoptera) rendjébe tartozó szöcske- illetve sáskafajt találtak, amely a hazai egyenesszárnyú fauna 32 %-át teszi ki.  Figyelembe véve azt, hogy milyen kis kiterjedésű objektumok képezték a vizsgálat tárgyát, igen magas értéknek tekinthetjük a fent említett százalékos értéket, illetve a fajszámot is.

3 Kunhalmok mediterrán életközösségei  A halmokon azonosított fajok harmada (31,2 %) pontomediterrán, mediterrán elterjedésű faj, tehát megállapíthatjuk, hogy a kunhalmok egyenesszárnyú közösségeiben igen jelentős a mediterrán faunaelemek aránya.

4 Gödény-halom Békésszentandrás  A legfajgazdagabb halomnak Magyarország legnagyobb kunhalma, a Békésszentandrás határában található Gödény-halom bizonyult, amelyen 18 fajt észleltek a kutatók.  A huszonöt halmot tekintve 9,7 faj volt az átlagos fajszám.

5 Kiemelkedő értékek a kunhalmokon Krausz Krisztina és Pápai János úgy tapasztalták, hogy a szentesi Sáp-halom, valamint a Berekfürdő határában található Pincés-halom mind botanikailag, mind pedig az egyenesszárnyúak szempontjából kiemelkedő értéket képvisel.

6 A felmérés megállapításai  Azt is megállapították, hogy a fajösszetétel az egyes halmokon az általuk vizsgált három évben keveset változott.  Ez arra utal, hogy viszonylag állandó közösségek léteznek ezeken az egyébként rendkívül kis kiterjedésű élőhelyeken, szigeteken.  Ráadásul az is megállapítható, hogy érdekes módon az egyes halmok egyenesszárnyú közösségei a fajkészlet szempontjából sokkal jobban hasonlítanak egymásra, mint a halmokhoz legközelebb eső gyepterületek egyenesszárnyú közösségeire, amely adott esetben fajforrásként szolgálhat(na).

7 Állandó, független fajszám  Elmondható tehát, hogy a halmok egyenesszárnyú-közösségei nem a legközelebbi potenciális kibocsátó területről nyerik fajkészletük jelentős részét.  Ezt további adatok is alátámasztják.  A kunhalmokon a környező gyepeknél jóval nagyobb arányban vannak jelen olyan sáska-, illetve szöcskefajok, amelyek migrációs képessége rendkívül alacsony.  Ez is a halmok egyenesszárnyú közösségeinek állandóbb, a közeli gyepektől független jellegét támasztja alá.

8 Mi befolyásolja az egyedszámot?  A gyenge és közepes migrációs képességű fajok kevéssé tűrik a degradáltabb növényzettel jellemezhető halmokat, míg a jó migrációs képességű fajok elterjedését az adott halmon található gyep természetessége, illetve degradáltsága nem befolyásolja, sőt a degradáltabb gyepekben még nagyobb egyedszámban vannak jelen.  Meghatározó tényező ezekben az esetekben a növényzet magassága, zártsága.  Megállapítható tehát, hogy az élőhely növényzetének állapota, természetessége, a vegetáció szerkezete jelentősen befolyásolja a halmok egyenesszárnyú közösségének fajösszetételét.

9 Mi a szigetbiogeográfia?  A biológia szigetbiogeográfia nevű részterülete a szárazföldön is megtalálható, elszigetelt élőhely- fragmentumok törvényszerűségeivel foglalkozik.  Logikus lépés a legtöbbször monoton szántóföldi kultúrában valóban szigetként álló kunhalmok élővilágát is ilyen törvényszerűségek alapján vizsgálni.

10 Mi befolyásolja ezt az életközösséget?  A vizsgálatok során azonban megállapították, hogy az egyes halmokon előforduló közösségek, és a halom elszigeteltsége között nincs kimutatható összefüggés.  Nem befolyásolja a halmon kialakuló közösséget a legközelebbi gyep távolsága, sőt az esetleges ökológiai folyosó megléte sem.  Mindez igaz akkor is, ha a különböző, jó és kevésbé jó migrációs képességű fajokat külön-külön vizsgálunk.  Az sem számít, milyen régóta áll az adott kunhalom szántóföldi környezetben (mely katonai-történeti térképek segítségével állapítható meg), mint ahogy a halom mérete sem meghatározó.

11 Mi a nagysághatás-törvénye?  Nem igazolható tehát a szigetbiogeográfia egyik jól ismert törvénye, mely a „nagysághatás” nevet viseli, és amely kimondja, hogy az izolált (elszigetelt) élőhely nagyságának növekedésével nő az ott előforduló fajok száma.  A kunhalmok egyenesszárnyú közösségeire nem áll a fenn az említett törvényszerűség.

12 Összegzés  Ennek következtében felmerülhet az a kérdés is, valóban szigeteknek, izolátumoknak tekinthetjük-e a kunhalmokat az egyenesszárnyúak szempontjából?  Összefoglalásul megállapíthatjuk, hogy a kunhalmok egyenesszárnyú-közösségei jobban hasonlítanak egymásra, mint a halmok közvetlen közelében található gyepterületek közösségeire.  A halmoknak tehát a környezetüktől elkülönülő, önálló egyenesszárnyú közösségei alakulnak ki.

13 Felhasznált irodalom  Krausz K., Pápai J. 2004: Egyenesszárnyú rovarok izolátumdinamikai vizsgálata kunhalmokon. In: Tóth A. (szerk.) 2004: A kunhalmokról más szemmel. Kisújszállás – Debrecen, pp  Szerző: Babai Dániel  Szerkesztette: Erdei-Gulyás Gabriella  Web:


Letölteni ppt "BABAI DÁNIEL: SÁSKÁK ÉS SZÖCSKÉK A KUNHALMOKON www.kunhalmok.hu."

Hasonló előadás


Google Hirdetések