Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Természetvédelem. Keretek •A hazai természetvédelem jelenlegi törvénye 1996-tól (előzményei sokkal régebbiek!). Célja, hogy a szabályozás és a védelem.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Természetvédelem. Keretek •A hazai természetvédelem jelenlegi törvénye 1996-tól (előzményei sokkal régebbiek!). Célja, hogy a szabályozás és a védelem."— Előadás másolata:

1 Természetvédelem

2 Keretek •A hazai természetvédelem jelenlegi törvénye 1996-tól (előzményei sokkal régebbiek!). Célja, hogy a szabályozás és a védelem tárgya az egész természetet jelentse, mégpedig különösen akkor, ha az minél közelebb áll az eredeti, természetes állapothoz. •A fenti körön belül jelenik meg a védett természeti érték (természetvédelmi érték) fogalma és szabályozása.

3 A védelem 1. Az általános védelem, ezen belül •a tájvédelem, •a vadon élő állatvilág általános védelme, •a természeti területek védelme, •az élőhelyek általános védelme, •a földtani értékek általános védelme 2. A kiemelt oltalom, tehát a külön védettség szabályai, ezen belül •a védett természeti területek, •a védett növény- és állatfajok, •a barlangok, és más törvény erejénél fogva (ex lege) védett értékek •a védett ásványi képződmények

4 A védetté nyilvánítás •Természeti érték és terület kiemelt oltalma a védetté nyilvánítással jön létre. •A természetvédelmi törvény erejénél fogva védelem alatt áll valamennyi forrás, láp, barlang, víznyelő, szikes tó, kunhalom, földvár, ezek egyben országos jelentőségűnek minősülnek. •Védetté nyilvánításra bárki javaslatot tehet. •A védetté nyilvánítás előkészítése hivatalból indul meg. Terület védetté nyilvánítását – a nemzeti park igazgatóság készíti elő. •A védettség tényét az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni. •A természetvédelmi hatóság – az érdekelt hatóságok véleményének kikérése mellett – a területet azonnal végrehajtható határozattal, egy alkalommal ideiglenesen védetté nyilváníthatja.

5 A területek védettsége a) országos jelentőségű terület esetén a miniszter, b) helyi jelentőségű terület esetén a települési – Budapesten a fővárosi – önkormányzat rendeletben nyilvánít védetté. A miniszter rendeletben nyilvánítja védetté, illetve fokozottan védetté a természeti értéket, továbbá fokozottan védetté a területet.

6 A védett természeti terület •nemzeti park, amely az ország jellegzetes, természeti adottságaiban lényegesen meg nem változtatott, olyan nagyobb kiterjedésű területe, melynek elsődleges rendeltetése a különleges jelentőségű, természetes növény- és állattani, földtani, víztani, tájképi és kultúratörténeti értékek védelme, a biológiai sokféleség és természeti rendszerek zavartalan működésének fenntartása, az oktatás, a tudományos kutatás és a felüdülés elősegítése – nemzeti parkot kizárólag a miniszter hozhat létre; •tájvédelmi körzet, amely az ország jellegzetes természeti, tájképi adottságokban gazdag nagyobb, általában összefüggő területe, tájrészlete, ahol az ember és természet kölcsönhatása esztétikai, kulturális és természeti szempontból jól megkülönböztethető jelleget alakított ki, és elsődleges rendeltetése a tájképi és a természeti értékek megőrzése – tájvédelmi körzetté kizárólag a miniszter minősíthet területet; •természetvédelmi terület, amely az ország jellegzetes és különleges természeti értékekben gazdag, kisebb összefüggő területe, amelynek elsődleges rendeltetése egy vagy több természeti érték, illetve ezek összefüggő rendszerének a védelme; a törvény hatálya folytán védett láp, szikes tó természetvédelmi területnek minősül; •természeti emlék, amely valamely különlegesen jelentős egyedi természeti érték, képződmény és annak védelmét szolgáló terület; a törvény hatálya folytán védett forrás, víznyelő, kunhalom, földvár természeti emléknek minősül.

7 •Nemzeti parkot, tájvédelmi körzetet, természetvédelmi területet vagy azok meghatározott részét – ha az nemzetközileg kiemelkedő tudományos értéket képvisel – a miniszter jogszabályban, nemzetközi kötelezettségvállalásainkkal összhangban bioszféra- rezervátummá minősíthet. Ez tehát nem külön védettségi kategória. •Védett természeti területet – szükség esetén – védőövezettel kell ellátni. A védőövezetben a természetvédelmi hatóság engedélyéhez vagy hozzájárulásához kötött tevékenységek körét is jogszabályban kell meghatározni. •A védettséghez kapcsolódó legáltalánosabb követelmény, hogy tilos a védett természeti terület állapotát (állagát) és jellegét a természetvédelmi célokkal ellentétesen megváltoztatni. Ezen túlmenően számos részletes szabály jelenik meg, pl építési, telekalakítási tilalom, használati korlátozás, engedélyezési hatáskörök, stb.

8 •A növény- és állatfajok védelme, melyre szintén a természeti területek esetében leírt eljárási rendben, miniszteri rendelettel kerül sor. A védetté nyilvánítás e téren is meghatározott következményekkel jár, melyeket a törvény részletesen szabályoz, így ugyancsak a tilalmakat, engedélyezési feltételeket, stb. •A fentieken túl más védettségi lehetőségek is számításba jönnek, a legismertebb az Egyezmény a világ kulturális és természeti örökségének védelméről (Párizs, 1972., az UNESCO szervezésében) alapján a világörökség kijelölése

9 A védett természeti területek kiterjedése (2013) •Nemzeti parkok ha •Tájvédelmi körzetek ha •Országos jelentőségű természetvédelmi területek ha •Országos jelentőségű természeti emlék 0 Országos jelentőségű, egyedi jogszabállyal védett természeti területek összesen ha •Helyi jelentőségű védett •természeti területek ha •Helyi jelentőségű védett természeti emlékek 0 Védett természeti terület mindösszesen ha

10 Tervek •Kezelési tervet megalapozó szakdokumentációval rendelkező védett természeti területek 60,3 % •Jogszabállyal kihirdetett kezelési tervvel rendelkező országos jelentőségű védett természeti területek 6,7 %

11 A helyi jelentőségű védett természeti területek száma Magyarországon (2014 db)

12 Lápok Ex lege védett lápok •Aggteleki NPI 76 •Balaton-felvidéki NPI 228 •Bükki NPI 48 •Duna-Dráva NPI 199 •Duna-Ipoly NPI 122 •Fertő-Hanság NPI 28 •Hortobágyi NPI 277 •Kiskunsági NPI 144 •Körös-Maros NPI 0 •Őrségi NPI 107 ÖSSZESEN 1 229

13 Kunhalmok Ex lege védett kunhalmok •Nemzeti park igazgatóság Ex lege védett kunhalom (db)* •Aggteleki NPI 11 •Balaton-felvidéki NPI 5 •Bükki NPI 91 •Duna-Dráva NPI 199 •Duna-Ipoly NPI 22 •Fertő-Hanság NPI 18 •Hortobágyi NPI 441 •Kiskunsági NPI 129 •Körös-Maros NPI 578 •Őrségi NPI 2 ÖSSZESEN 1496

14 Ex lege védett források •Nemzeti park igazgatóság Ex lege védett források (db) •Aggteleki NPI 135 •Balaton-felvidéki NPI 1599 •Bükki NPI 450 •Duna-Dráva NPI 312 •Duna-Ipoly NPI 185 •Fertő-Hanság NPI 0 •Hortobágyi NPI 0 •Kiskunsági NPI 0 •Körös-Maros NPI 0 •Őrségi NPI 51 ÖSSZESEN 2732

15

16

17 Bioszféra-rezervátumok Magyarországon •e hektár magterületéve 1. Aggteleki bioszféra-rezervátum20,2 1, Fertő-tavi bioszféra-rezervátum12,6 4, Hortobágyi bioszféra-rezervátum 55,1 5, Kiskunsági bioszféra-rezervátum 12,5 2, Pilisi bioszféra-rezervátum 25,2 9, Mura-Dráva-Duna határon átnyúló bioszféra-rezervátum57,4 30, ÖSSZESEN 183,7 49,6

18 Világörökségi területek Magyarországon •1. Budapest Duna-parti látképe, a Budai Várnegyed, •az Andrássy út és történelmi környezete 1987 kulturális •2. Hollókő ófalu és táji környezete 1987 kulturális •3. Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt •barlangjai 1995 természeti •4. Az Ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és •közvetlen természeti környezete 1996 kulturális •5. Hortobágyi Nemzeti Park – Puszta 1999 kulturális – kultúrtáj •6. Pécsi ókeresztény sírkamrák 2000 kulturális •7. Fertő / Neusiedlersee kultúrtáj 2001 kulturális – kultúrtáj •8. A tokaji történelmi borvidék 2002 kulturális - kultúrtáj

19 Csillagoségbolt parkok Magyarországon Az International Dark Sky Association (Nemzetközi Sötét Égbolt Szövetség: IDA) alapította a „nemzetközi csillagoségbolt-park” (International Dark Sky Park) címet 2006-ban. •Zselici Csillagoségbolt-park 2009 (Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, Magyar Csillagászati Egyesület) •Hortobágyi Csillagoségbolt-park 2011 (Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság)

20 Natúrpark •A natúrpark a természeti értékek fenntartásán alapuló, a helyi önkormányzatok, civil szervezetek és a lakosság összefogása, együttműködése eredményeként létrejövő területfejlesztési együttműködés, amely az ökoturizmus fejlesztésén, a helyi nevezetességek,természeti értékek, a népi kultúra, hagyományok bemutatásán keresztül hozzájárul a természet és a táj értékeinek megőrzéséhez, a munkahelyteremtéshez és a lakosság életminőségének javításához. A natúrpark név használata a Tvt. 29/A. §-a alapján a természetvédelemért felelős miniszter hozzájárulásához kötött. A név használatának nem feltétele, hogy az adott terület természetvédelmi oltalom alatt álljon. Miniszter által elismert Natúrparkok Alapítás éve Területe •Vértesi Natúrpark hektár •Írottkő Natúrpark hektár •Sokoró-Pannontáj Natúrpark hektár •Cserhát Natúrpark hektár •Szatmár-Beregi Natúrpark hektár •Hét Patak Gyöngye Natúrpark hektár •Gerecse Natúrpark hektár

21 Tájkarakter, tájpotenciál •A tájkarakter és a tájpotenciál védelme jelenleg a területrendezési és településrendezési eszközök szabályozási előírásain, valamint egyedi hatósági eljárásokban, a tájvédelmi szakhatósági állásfoglaláson keresztül érvényesíthető •A táji örökség fontos összetevői az egyedi tájértékek. Az egyedi tájértékek felmérésének módját a MSZ 20381:2009 Természetvédelem. Egyedi tájérték kataszterezése című szabvány rögzíti. •Az egyedi tájértékek megállapítása és nyilvántartásba vétele a nemzeti park igazgatóságok feladata, ugyanakkor a településrendezési terveknek tartalmaznia kell a tervezési területen található egyedi tájértékek felsorolását. •A központi nyilvántartás 901 település teljes közigazgatási területének egyedi tájérték felmérését tartalmazza, így országos szinten számolva a feldolgozottsági szint 28,5 %

22 Település zöldfelület (NKP természetvédelmi rész) •A települések által elfoglalt területeken belül a zöldterületek 4% körüli arányban vannak jelen. A települési zöldfelület nem elszigetelt része a településnek, hanem kapcsolódik a környező természeti rendszerekhez: része lehet az Országos Ökológiai Hálózatnak, a Natura 2000 hálózatnak, lehet országos és helyi védett természeti terület, vagy természeti érték is. •Annak érdekében, hogy a települési zöldfelületek elláthassák összetett funkciójukat, mind mennyiségi (a települési zöldterületek kiterjedése 2011-ben 17,6 m2/fő volt, miközben az EU által ajánlott érték 21 m2/fő), mind minőségi szempontból (a gondozott zöldfelület nagysága 2011-ben 15,2 ezer ha volt) további fejlesztések szükségesek.

23 Teendők Kormányzat: •Az érintett jogszabályok (pl. Tftv, Otrt, OTÉK, Étv, Batrt, Btv) zöldfelületi vonatkozású elemeinek (pl. tervezés, kivitelezés, fenntartás műszaki és eljárási szabályai) áttekintése, a szükséges módosítások, végrehajtási rendeletek megalkotása, terület- újrahasznosítási és barnamezős kormányzati stratégia kidolgozása. •A biológiai aktivitás visszapótlásának növelési szabályozása (országosan legalább 1,1 szeresen, nagyvárosokban ennél nagyobb mértékben). •A biológiai aktivitás érték számítási módszertan és segédlet átfogó felülvizsgálata a különböző települési adottságoknak megfelelően. •A zöldfelületek fejlesztésének költségvetési és pályázati rendszerű finanszírozási hátterének bővítése. •Települések zöldfelületi gazdálkodását segítő útmutatók megjelentetése. Megyei önkormányzat: •Zöldfelület fejlesztési programok kiírása települések részére, zöldfelületek (pl. történeti kertek) rehabilitációja, revitalizációja, helyreállítása.

24 Települési önkormányzatok: •Zöldfelület-gazdálkodási tervezés (pl. koncepció, program kidolgozása; városi parkok stratégiai tervének elkészítése, rendelkezésre álló, hasznosítatlan területek felmérése és annak integrációja a településrendezésbe. •A zöldfelületi rendszer monitoringja, zöldfelületi kataszter térkép és adatbázis (nyilvántartás) létrehozása. •Új lakó-, illetve egyéb beépítésre szánt területek kijelölése esetén, új zöldterület (közkert, park) kialakítása. •Új térbeli összeköttetések kialakítása a zöldfelületi rendszer elemei között, új zöldhálózati elemek létrehozása. •Fasorok állapotának javítása, védelme, fenntartása, telepítése, esetenkénti cseréje. •A zöldfelület gondozása, karbantartása, a zöldfelületi funkciók fejlesztése, bővítése, visszaállítása. •Az alulhasznosított városi területek felmérése és azok új funkcióra történő hasznosítása keretében a zöldfelületek növelése, barnamezős kataszter létrehozása települési szinten. Háztartások: •Magántelkek beépítésénél a zöldfelületek kialakításának maximalizálása, a zöldfelületek rendben tartása, gondozása, zöldhomlokzatok, zöldtetők kialakítása. Vállalkozások: •Telephely zöldfelületi rendezése. •Helyi zöldfelületi akciók támogatása.

25 EU természetvédelem EU számos nemzetközi egyezményhez csatlakozik, majd kialakítja saját rendszerét is, elsőként a madarak védelme, majd az élőhely irányelv. A kettő együtt teszi ki a Natura 2000 hálózatot. A Natura 2000 szabályozás két alapja 1.A vadon élő madarak védelméről - ki kell jelölni különleges madárvédelmi területeket (Special Protection Areas – továbbiakban az egyszerűség kedvéért: SPA) és meg kell tiltani az olyan tevékenységeket, amelyek a célok elérését veszélyeztetik. Az irányelv 1. melléklete meghatározza az un. közösségi jelentőségű madárfajokat. (1979, átírva 2009)

26 Natura A vadon élő állat-és növényfajok természetes élőhelyeinek védelméről - különleges természetmegőrzési terület - Special Areas of Conservation (továbbiakban, szintén az egyszerűség kedvéért: SAC), ahol a biológiai sokkféleség megőrzése érdekében indokolt a fokozott figyelem és a védelmi célú beavatkozás. (1992) A SAC terület kijelölésének négy lépcsője van: •a tagállam javasolja a terület kijelölését, •a Bizottság az elfogadásra kerülő listáról tervet készít, •a Bizottság ezt követően elfogadja a javaslatot a meghatározott eljárás szerint, •a tagállam kijelöli a területet. •Hazánkban összesen az ország területének 21 %-án

27 Biogeográfiai régiók

28 Legfontosabb követelmények •management terv készítése •megfelelő szabályozási, igazgatási és szerződéses megoldások, megfelelve a terület ökológiai jelentőségének; •megfelelő védelem biztosítása •a várhatóan jelentős zavaró hatások kiküszöbölése – ezért bármely olyan tervet, programot, amely a területet jelentősen érintheti, és nincs összefüggésben a terület védelmi céljával, vizsgálat alá kell vetni és ha a hatás jelentős, •akkor csak közérdek esetében lehet megvalósítani a másfajta tevékenységet, •és kompenzációs intézkedést kell tenni (nem anyagi kompenzáció)

29 Natura 2000


Letölteni ppt "Természetvédelem. Keretek •A hazai természetvédelem jelenlegi törvénye 1996-tól (előzményei sokkal régebbiek!). Célja, hogy a szabályozás és a védelem."

Hasonló előadás


Google Hirdetések