Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Gombaismeret 1.. A ma ismert fajok száma közel százezer heterotrófok (szaprofiták, paraziták, szimbionták) Lebontó szervezetekként fontos szerepük van.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Gombaismeret 1.. A ma ismert fajok száma közel százezer heterotrófok (szaprofiták, paraziták, szimbionták) Lebontó szervezetekként fontos szerepük van."— Előadás másolata:

1 Gombaismeret 1.

2 A ma ismert fajok száma közel százezer heterotrófok (szaprofiták, paraziták, szimbionták) Lebontó szervezetekként fontos szerepük van a bioszféra anyagkörforgalmában nincsenek színtesteik, klorofilljuk valódi sejtmaggal rendelkeznek, szénhidrátjuk glikogén egysejtűek (csupasz vagy sejtfallal rendelkező) sejtfal anyaga kitin, más poliszacharid (cellulóz, hemicellulóz ) több sejtűek – fonalasak vagy álszövetesek gombafonal = hifa, gombaszövedék = micélium szaporodásuk spórákkal történik ivaros szaporodás aszko- ill. bazidiospórákkal, ivartalan szaporodás konídiumokkal, sarjadzással

3 Ubrizsy – Vörös (1968) Törzs: Mycota 1. Alt.: Myxomycotina 1. Osztály: Myxomycetes Alosztály: Ceratiomyxomycetidae Myxogasteromycetidae Plasmodiophoromycetidae 2. Alt.: Eumycotina 1. O.: Phycomycetes Alosztály: Trichomycetidae Chytridiomycetidae Siphonomycetidea Oomycetes Zygomycetes 2. O.: Ascomycetes Alosztály: Hemiascomycetidae Euascomycetidae 3. O.: Basidiomycetes Alosztály: Heterobasidiomycetidae Homobasidiomycetidae 4. O.: Deuteromycetes Uránia Növényvilág (1982) 1. Törzs: Myxomycota Osztály: Myxomycetes Acrasiomycetes Labyrinthulomycetes Plasmodiophoro- mycetes 2. Törzs: Chytridiomycota Osztály: Chytridiomycetes 3. Törzs: Oomycota Osztály:Hyphochytridio- mycetes Oomycetes 4. Törzs: Eumycota Osztály:Endomycetes Zygomycetes Ascomycetes Basidiomycetes Deuteromycetes

4 OrszágTörzsOsztály ProtozoaAcrasiomycota Dictyosteliomycota Myxomycota Plasmodiophoromycota Acrasiomycetes Dictyosteliomycetes Myxomycetes Protosteliomycetes Plasmodiophoromycota ChromistaHyphochytriomycota Labyrinthulomycota Oomycota Hyphochytriomycets Labyrinthulomycetes Oomycetes FungiChytridiomycota Zygomycota Ascomycota Basidiomycota Chytridiomycetes Trichomycetes Zygomycetes Ascomycetes Basidiomycetes Teliomycetes Ustomycetes A gombák rendszertani felosztása az osztályok szintjéig ( Dictionary 1995 )

5 A gomba mint emberi táplálék A gombák aminosav-összetétele táplálkozási szempontból kedvező: mind a 20 fehérjealkotó aminosavat tartalmazzák. Víztartalmuk magas (70-90 %), kalóriatartalmuk alacsony, de egyes csoportok tekintetében jelentősen különbözhet. Jelentős mennyiségű szénhidrátot, zsírokat, B-vitaminokat, valamint káliumot és foszfort tartalmaznak. Számos faj gyógyhatású anyagokat tartalmaz. Fémionokat és toxikus anyagokat nagy mennyiségben felhalmozhatnak.

6 Gyógyhatású gombák A gombák alkalmazása a népgyógyászatban hosszú múltra tekint vissza, pl.: sebkötözésre tapló, shii-take fogyasztása Kínában. A közismert penészgombákon (Penicillium) kívül vannak antibiotikum termelő nagygombák is: laskagombák, sárguló csiperke, szürke tölcsérgomba, baktericid: lepketapló, bükkfa- tapló, pisztricgomba, fungicid: káposztagomba, világító tölcsérgomba lepketaplópisztricgombakáposztagomba

7 Keringési betegségek ellen alkalmazható gombák A shii-take csökkenti a vérnyomást és a vér lipidszintjét: koleszterin-, triglicerid- és foszfolipid szintjét. Hasonló hatású a késői laskagomba, téli fülőke és a bükkfa-tapló. A pecsétviaszgomba koleszterinszint-csökkentő, gyulladásgátló, vérnyomáscsökkentő és májvédő. A téli fülőke véralvadásgátló hatását érpótló műtéteknél használják. A gyapjas tintagomba cukorbetegség kezelésére használható. shii-take pecsétviaszgomba téli fülőke gyapjas tintagomba

8 Immunstimuláns és rák ellen ható gombák Az óriás pöfeteg vírusgátló és antitumor hatású. Az ízletes vargánya és a barna gyűrűstinóru és egyes taplógombák hatásosak az influenzavírus ellen. A shii-take immunstimuláns, rák elleni vegyülete a lentinán. Gyomor-, végbél-, tüdőrák és leukémia gyógyítására használják. A pecsétviaszgomba is tartalmaz antitumor hatású anyagokat. Rákellenes hatású a lepketapló és a késői laskagomba is. óriás pöfeteg barna gyűrűstinóru késői laskagomba

9 A gombák életmódja A gombák állati és növényi eredetű szerves anyagokat bontanak le. A makromolekulákat más élőlények számára felvehető vegyületekké alakítják, a szén-dioxid a levegőbe kerül. A gombasejtek a talaj biomasszájának 40 %-át i s kitehetik. Gombák nélkül a légköri szén-dioxid 30 év alatt elfogyna. A gombák életmód típusai: Szaprotróf: elpusztult élőlények szeres anyagait bontja le Parazita: élő szervezetek szerves anyagait használja fel, az együttélés a gazdának káros Szimbionta: élő szervezetek szerves anyagait használja fel, az együttélés a gazdának hasznos

10 Szaprotróf gombák A talajba jutó szerves anyagot a talajban élő állatok feldarabolják, a gombák és baktériumok pedig tovább bontják. Szaprotróf gombák mikroszkópikusak és nagytermetűek egyaránt lehetnek, pl.: csészegombák, papsapkagombák, kucsmagombák, kígyógombák, csengettyűgombák, porhanyósgombák, nagy őzlábgombák, pöfeteggombák, kénvirággombák, tintagombák hegyes kucsmagombanagy őzlábgomba narancssárga csészegomba retekszagú kígyógomba

11 Az ún. xilofág gombák képesek a faanyagot elbontani, az erdők anyagkörforgalmában fontos szerepük van Fehérkorhadást okozók: a sejtfal ligninje és celllulóza egyszerre bomlik el, főleg keményfák jellemzője, a megmaradó korhadék fehér színű (pl.: lepketapló, pecsétviaszgomba, bükkfatapló) Barnakorhadást okozók: a cellulózt lebontják, de a barnásvörös lignin megmarad, mert a gombának nincs lignináz enzime. Főleg a puhafák jellemzője, a faanyag kockaszerű darabokra repedezik (pl.: sárga gévagomba, nyírfagomba, pisztricgomba) lepketapló sárga gévagomba pisztricgomba

12 Parazita gombák A farontó gombák egy része megtámadja az élő fát is, nem vonható éles határ az élősködő és a korhadéklakó fajok között. A xylofág gomba főleg a sérült vagy legyengült fákat támadja meg (gyengültségi parazita) a sebeken, sérüléseken keresztül. A fa mézgát vagy gyantát választhat ki, ezzel elzárja a levegőt, amely szükséges a gomba növekedéséhez, számos fa fungicid anyagokat is termel (csersav, fenolok). Erdeink egyik legveszélyesebb parazita gombája a gyűrűs tuskógomba, legyengült állományokban gyorsan szaporodik (4-5 év alatt végignövi a gyűrűs tuskógomba törzset).

13 Mikorrhizás gombák Szimbiózis eredménye, a gomba átveszi a gyökérszőrök szerepét, segíti a növény víz- és ásványi anyag felvételét, a gomba szerves anyagokat, vitaminokat növekedésserkentőket kap a növénytől. A Föld hajtásos növényeinek %-a mikorrhizás. A bazídiumos gombák többsége ektomikorrhizát képez: a gombafonalak nem hatolnak be a növény gyökerének sejtjeibe csak a sejtek közötti járatokba. A gyökér külső felületét sűrű, gombafonalak által alkotott gombaköpeny borítja, ez fajra jellemző bélyeg. A gombafajok meghatározott növénynemzetségekkel vagy fajokkal alkotnak mikorrhiza kapcsolatot. Mikorrhizás gombák: tinórufélék, rókagombák, galambgombák, galócák, nyálkásgombák, gerebengombák, szarvasgombák.

14 Ektomikorrhiza kialakulása fagyökéren; a: micéliumköpeny, b: gombafonalak a kéregsejtek sejt közötti járataiban

15 A gombagyűjtéshez kosarat, (papírdobozt), nem pedig nejlonzacskót használjunk! Csak olyan gombát gyűjtsünk étkezésre, amit jól ismerünk, a mérgező vagy étkezésre alkalmatlan gombákat ne szedjük fel! A gomba termőtestét gondosan válasszuk el a talajtól, a mélyedést fedjük be avarral, hogy a micéliumok ki ne száradjanak! A begyűjtött gombákat már az erdőben tisztítsuk meg a talajtól, levelektől, de ügyeljünk arra, hogy a határozáshoz szükséges bélyegeket ne károsítsuk! Nagyon fiatal vagy öreg, ill. kukacos, rágott, fagyott, penészes, ázott gombák étkezésre alkalmatlanok, ezeket hagyjuk a helyükön! Ismeretlen gombákat határozásra 2-3 példányban gyűjtsünk! Óvatosan húzzuk ki a talajból, ne tisztítsuk meg és jegyezzük fel a lelőhely jellemzőit! Ezeket a gombákat a többitől elkülönítve tároljuk! A gombagyűjtés szabályai

16 A gombákat ne tapossuk össze, ne rugdaljuk fel! A ritka, védett fajokat ne gyűjtsük! Csak a saját szükségletünknek megfelelő mennyiséget gyűjtsünk! Aki nem gombaszakértő, a gombákat gombaszakértővel ellenőriztesse, anélkül ne fogyassza el a gombát! Idegen tájakon és országokban legyünk óvatosak az étkezési gombák gyűjtésében! A galambgombákon, vargányákon, ízletes rizikén és a nagy őzlábgombán kívül soha ne kóstolassunk, ízlelgessünk nyersen gombát!

17 Az étkezési érték eldöntésénél ne higgyünk a gombababonákban. Nem a mérgező gombától, hanem a romlott ételtől feketedhet meg az ezüstkanál. Az ehető és a mérgező fajok között is van olyan, amelynek húsa elvágva elszíneződik. A hagyma és petrezselyem színe a mérgező gombától nem változik meg. Nem mindig a feltűnő színű gombák a legmérgezőbbek. Nem minden kellemes szagú és ízű gomba ehető. A háziállatoknál mérgezési tüneteket nem okozó gombafaj emberre mérgező lehet. A csiga- vagy rovarrágott gomba is tartalmazhat méreganyagot. Nem minden méreganyag semlegesíthető hőkezeléssel.

18 Gombamérgezések A)Hosszú lappangási idejű mérgezések (4 órától több napig) B)Rövid lappangási idejű mérgezések (15 perctől 4 óráig) C)Egyéb gombamérgezési csoport

19 Hosszú lappangási idejű mérgezések (4 órától több napig) Gyilkosgalóca-mérgezés (phalloides-szindróma, ciklopeptid mérgezés) Halálos kimenetelű mérgezések %-át alkotja. A halálozási szám Magyarországon évente 10 körül van. Tünetei: A mérgezés lefolyása jellegzetesen két fázist mutat. A lappangási idő 6-24 óra (legtöbbször 8-12 óra). Kezdetben gyomorpanaszok, majd csillapíthatatlan hányás, hasmenés, láz, kiszáradásveszély (gasztrointesztinális fázis). Az akut tünetek egy-két nap múlva csökkennek, de ezután következik be a májkárosodás, májmegnagyobbodás, sárgaság, gyomor- és bélvérzések, öntudatzavar stb. (májkárosodási vagy hepatorenális fázis). A máj mellett jelentősen károsodhat a vese is. Súlyos esetben egy- két héten belül halálhoz is vezet.

20 Hatóanyagai: amatoxinok (a szervezet nem tudja lebontani), fallotoxinok és a virotoxin. Egy termőtest egy négytagú családnak elegendő halálos dózist tartalmaz. A tünetek csak akkor jelentkeznek, ha a méreg a tápcsatornából felszívódott. A májsejtekben megszűnik a fehérjeszintézis, és kb. 48 óra múlva a sejtek elhalnak. A sejtmembránokat is károsítják, gátolják a sejtosztódást. Alkalmazott terápia: a toxin eltávolítása a béltraktusból és a vérből, A szervezet víz- és elektrolit-háztartásának visszaállítása, Kemoterápia: májvédőszerek, C-vitamin, antibiotikumok, Végső esetben májátültetés. A letalitás %-ra csökkenthető.

21 Az amatoxin és fallotoxin LD 50 értékei különböző fajoknál (mg/kg) (LD 50 érték: a kísérleti állatok felénél pusztulást okozó mennyiség) ÁllatfajAmatoxinFallotoxin Fehér egér0,4-0,81,8-2,2 Fehér patkány2,8-3,51,1-1,4 Nyúl0,1-0,21-2 Aranyhörcsög-0,5-0,7 Macska0,5- Tacskó0,1- Sertés0,1-0,2- Béka2-5- Csiga20- Ember0,1-

22 Előidőző gombafajok: gyilkos galóca, fehér galóca, kistermetű őzlábgombák (vörhenyes, húsbarnás őzlábgomba) gyilkos galóca vörhenyes őzlábgomba húsbarnás őzlábgomba fehér galóca

23 Mérges pókhálósgomba okozta mérgezés (orellanusz-szindróma) Ritka mérgezési típus 1952-ben, Lengyelországban ismerték fel (11 halott) Súlyos vesekárosodással és nagyon hosszú (2-17 nap) lappangási tünetekkel jár Tünetei: A feltűnően hosszú lappangási idő miatt a tüneteket nem mindig hozzák összefüggésbe a gombamérgezés lehetőségével. A méreg többszöri gombafogyasztás esetén akkumulálódik a szervezetben. Kezdetben étvágytalanság, fáradékonyság, fejfájás, szomjúságérzés, hidegrázás, magas láz jelentkezhet. Esetenként korai gasztrointesztinális tünetek is előfordulhatnak. Továbbá izületi- és izomfájás, ágyéki fájdalmak, vesekárosodás jelei (fokozott vizeletürítés), ritkábban idegrendszeri és májkárosodás jelei mutatkoznak. A gombamérgezés végső kimenetele a veseleállás, azaz a vese teljes pusztulása következtében halál lehet.

24 Hatóanyaga: orellanin (heterociklusos vegyület) Alkalmazott terápia a vese tüneti kezelésében merül ki: Dialízis, majd szükség esetén veseátültetés Előidéző fajok: mérges pókhálósgomba és további pókhálósgomba fajok mérges pókhálósgomba nyálkástönkű pókhálósgomba

25 Redős papsapkagomba okozta mérgezés (Gyromitra-szindróma, monometil-hidrazin mérgezés) Súlyos vesekárosodással és idegrendszeri tünetekkel jár. A különböző toxintartalom miatt nem mindig okoz mérgezést. Tünetei a gyilkosgalóca-mérgezéshez hasonlóan két fázisú lefolyást mutatnak. A hosszú lappangási idő (6-12 óra, néha 2-26 óra) után először gasztrointesztinális tünetek (rosszullét, hasfájás, hányás, hasmenés, fejfájás), majd súlyosabb esetekben ezt követik a májkárosodások (kemény, nyomásérzékeny, megnagyobbodott máj, sárgaság), melyekhez idegrendszeri tünetek (nyugtalanság, izgatottság, delírium stb.) is társulnak. Két három nap múlva a mérgezett a keringési rendszer összeomlása és a légzés leállása miatt elhalálozik.

26 Hatóanyaga: giromitrin Enzim inhibitor, mutagén, karcinogén A toxintartalom függ a gomba korától, a termőhelytől és a szárítástól is Szárítással vagy forrázással nem lehet a mérget eliminálni A méreg akkumulálódik Letális dózis 1-2 g egy felnőtt ember számára Régen fogyasztották, néhány európai országban ma is árulják szárítva, csemegeként Alkalmazott terápia a galócamérgezéshez hasonló, a máj regenerációjához B vitamint is adnak: Dialízis, majd szükség esetén veseátültetés Előidéző fajok: redős papsapkagomba, vörösbarna papsapkagomba, egyéb papsapkagomba fajok

27 redős papsapkagomba vörösbarna papsapkagomba

28 Rövid lappangási idejű mérgezések (15 perctől 4 óráig) Susulyka vagy muszkarin típusú mérgezés (muszkarin-szindróma A légyölő galócáról kapta nevét, később kiderült, hogy a faj csak kis mennyiségben tartalmaz muszkarint, más méreganyagokat tartalmaz nagyobb mennyiségben, ezért másik mérgezési csoportba került. Tünetei: A mérgezés lappangási ideje rövid (15 perc-2 óra, legtöbbször perc). A jellegzetes, paraszimpatikus idegrendszeri tünetek (izzadás, remegés, könnyezés, nyálfolyás) jelentkeznek kezdetben. A pulzus lassul, a pupilla beszűkül, a vérnyomás csökken. Asztmához hasonló légszomj és látási zavarok is felléphetnek. A mérgezés végkimenetele a dózistól függően akár halálos is lehet. Egereknél a letális dózis 0,46 mg/kg, embernél a halálos dózist kb. 180 mg-ra becsülik.

29 Hatóanyaga: muszkarin. Az ingerület átvitelben szerepet játszó acetilkolin átalakítását végző enzimet gátolja. Ellenszere az atropin, amely a szimpatikus idegrendszert stimulálja Előidéző fajok: susulykagombák (pl.: téglavörös, kerti), fehér tölcsérgombák (pl.: mezei, viaszfehér), kígyógombák (pl.: retekszagú, rózsáslemezű). téglavörös susulykakerti susulyka

30 viaszfehér tölcsérgombamezei tölcsérgomba

31 retekszagú kígyógombarózsáslemezű kígyógomba

32 Párducgalóca típusú mérgezés (Pantherina szindróma) Rövid lappangási idő (0,5-3 óra) és alkoholmámorhoz hasonló tünetek jellemzik Az alkoholfogyasztáshoz hasonló érzelmi állapot (felfokozott érzelmi állapot, heves beszéd, erős motorikus nyugtalanság, vitustánc, személyiség-, tér- és időérzékelési zavarok) jön létre, amelyet a beteg káros utóhatás nélkül kialszik. A tüneteket a gombák iboténsav és muszkazontartalma hozza létre, amely muszcimollá alakul át. A muszcimol az iboténsavnál 5-ször hatásosabb. A muszcimol a gamma-aminovajsav (GABA) neurotranszmitter molekula szerkezeti analógja, és hatása ezen alapul. Mivel a toxin a szimpatikus idegrendszerre hat, ezért gombaatropinnak is nevezik. A felsorolt vegyületek nemcsak a melegvérűekre bódító hatásúak, hanem rovarölő (légyölő) hatásukról is nevezetesek.

33 Kezelése tüneti. A légyölő galócát szibériai, indiai kultúrák népei és magyar sámánok is használták Előidéző gombafajok: párducgalóca, légyölő galóca párducgalóca légyölő galóca

34 Pszilocibin típusú mérgezés (pszilocibinszindróma, mycetizmus cerebralis) Hallucinogén gombaként használták a Psilocybe mexicana-t az azték és maja kultúrában, az „istenek húsának” tartották. Napjainkban kb. 70 hallucinogén gomba ismert világszerte. Tünetei: Fél órától 2 óráig tartó lappangási idő után testi (fejfájás, szédülés, öntudatzavar, zsibbadás, lassú pulzus, alacsony vérnyomás stb.) és pszichikai (boldogság, félelem, felszabadultság érzése, tér- és időérzékelési zavarok, depresszió, dühroham, delírium) tünetek jelentkeznek. A hatás 6-10 óra hosszat is eltarthat. Hatóanyagai: pszilocibin, pszilocin, beocisztin és bufotenin A pszilocibin oxidációjával kék színű vegyületek keletkeznek, ezért a kék színű gombák hallucinogén gyanúsak. A mérgezések ritkán súlyosak, külön terápiát nem igényelnek.

35 Előidéző gombafajok: apró termetű Psilocybe fajok (badargombák), trágyagombák, (Panaeolus), egyes galócafajok (citromgalóca), kék színű susulykák (Inocybe cyanescens), láng- (Gymnopilus) és egyes csengettyűgomba fajok (Pluteus salicinus). citromgalóca Pluteus salicinus

36 Gyomor-béltünetes megbetegedések (gasztrointesztinális szindróma) A leggyakrabban előforduló gombamérgezés. A mérgező gombák többsége ilyen típusú mérgezést okoz. Tünetei: A rosszullét általában rövid idő, 15 perc – 2 óra múlva jelentkezik. A mérgezés lefolyása legtöbbször enyhe, gyomor- és béltünetekkel (rosszullét, hányás, hasmenés, hasgörcsök stb.) jár. Súlyosabb esetben izomgörcsök, vérkeringési zavarok is felléphetnek. Egy-két nap elteltével utóhatás nélküli a gyógyulás. Kisgyermekeknél, idős vagy beteg személyeknél azonban súlyosabb tünetek is jelentkezhetnek. Hatóanyagok: kémiailag különböző, kellemetlen ízű, szagú vagy csípős anyagok, amelyek ingerlik a gyomor és a bél nyálkahártyáját.

37 Kezelése tüneti: a víz- és elektrolit-háztartás helyreállításából áll. Előidéző fajok: karbolszagú csiperke, tintaszagú csiperke, nagy döggomba, retekszagú fakógomba, világító tölcsérgomba, széleslemezű fülőke, csípős tejelő és galambgombák, büdös pereszke, szappanszagú pereszke, gyökeres tinóru, farkastinóru, sátántinóru, feketedő nedűgomba, sárga és vöröses kénvirággomba, cifra korallgomba, rőt áltrifla. karbolszagú csiperke tintaszagú csiperke

38 nagy döggomba retekszagú fakógomba széleslemezű fülőke világító tölcsérgomba

39 sárgulótejű tejelőgomba hánytató galambgomba szappanszagú pereszke büdös pereszke

40 gyökeres tinóru farkastinóru sátántinóru feketedő nedűgomba

41 sárga kénvirággomba cifra korallgombavöröses kénvirággomba rőt áltrifla

42 Egyéb gombamérgezési csoport Begöngyöltszélű cölöpgomba okozta mérgezés (Paxillus szindróma) Viszonylag ritkán fordul elő, de igen súlyos kimenetelű lehet. A tüneteket a gomba fehérjéi váltják ki, a fogyasztók közül nem mindenki betegszik meg, mert az immunreakciók egyediek. Korábban gyakori étkezési gomba volt Európában, ma azonban már mindenkit óvni kell a gomba fogyasztásától. Tünetei 1-2 órás lappangási idő után lépnek fel, kezdődhet gasztrointesztinánis tünetekkel (hányás, hasmenés), majd véres vagy teljesen hiányzó vizelet mellett vesefájdalmak jelentkeznek. Súlyos esetben halálhoz is vezethet. Jellemző a laborértékek közül a hemoglobin erőteljes csökkenése, valamint a hosszabb idő után, gyakran több éves cölöpgomba- fogyasztás után kialakuló érzékenység.

43 A gombából a mai napig nem sikerült mérgező anyagot kimutatni. A vizsgálatok szerint a gombában előforduló, még ismeretlen kémiai szerkezetű antigén a vérszérumban antitestek képződését serkenti. Ismételt gombafogyasztás antigén-antitest komplexeket hoz létre, amelyek a vörös vértestek agglutinációjához, majd ezek hemolíziséhez vezet. Terápiája tüneti kezelésből (gyomormosás) és vérátömlesztésből áll. Veseelégtelenség esetén művese kezelés is szükséges lehet.

44 Diszulfirám típusú mérgezés (tintagombamérgezés, koprinuszszindróma) Gomba és alkohol egyidejű fogyasztásakor lép fel a mérgezés, alkohol nélkül a gomba nem mérgező. Tünetei: A megbetegedés a néhány perctől 72 óráig tartó tünetegyüttest jelent a gomba fogyasztása után. Pár perc múlva megfigyelhetők a tünetek: forróságérzet, intenzív vörösödés az arcon, nyakon, mellkason; izzadás, remegés, jellegzetes fémes íz a szájban, szívdobogás, vérnyomásesés, kollapszus. Az esetek nagy részében a tünetek néhány óra (2-4 óra) múlva spontán elmúlnak, terápia nem szükséges. Komplikációk csak különleges esetekben pl. magas vérnyomásos vagy szívbeteg személyeknél adódik. Mindenesetre ajánlatos mindenféle alkoholfogyasztás (pl. még egy üveg sört sem!) 3 napig felfüggeszteni.

45 A tüneteket a gomba koprin hatóanyaga okozza, amely megakadályozza az alkohol lebomlását. Előidéző fajok: ráncos tintagomba, valószínűleg a változékony tinóru is. Újabban a gyapjas tintagomba és a kerti tintagomba ilyen hatását kizárják. ráncos tintagombaváltozékony tinóru

46 „Nem valódi” gombamérgezések Nyers gomba okozta megbetegedések Azok a gombák tartoznak ide, amelyek nyersen vagy elégtelen hőkezelés után egészségkárosodást okoznak. Az összes gombamérgezések 2-3 %-át teszik ki. Tünetei gyakran tisztán gasztrointesztinális jelenségek (hasfájás, hányás, hasmenés stb.), de néhány esetben hemolitikus tüneteket is regisztráltak. Terápiája tünteti kezelésből áll. Néhány nyersen mérgező faj: piruló galóca, gyűrűs tuskógomba, farkastinóru, vörös tinóru, változékony tinórú, sárga gévagomba, szürke tölcsérgomba, lila pereszke, tulipán csészegomba

47 piruló galóca gyűrűs tuskógomba

48 változékony tinórú farkastinóru vörös tinóru

49 lila pereszke szürke tölcsérgomba

50 sárga gévagomba tulipán csészegomba

51 „Nem valódi” gombamérgezések Mértéktelen gombafogyasztás: a gombasejtfal kitinanyaga nem emészthető, ezért a mértéktelen gombafogyasztás gyomorpanaszokat okozhat. Romlott gomba, gombás étel vagy gombakészítmény is okozhat panaszokat, ezért csak egészséges és friss gombát gyűjtsünk, jól szellőző helyen tároljuk és gyorsan használjuk fel. Elkészített gombás ételt csak legfeljebb egy napig, hűtőben tároljunk. Mérgező gombától való túlzott félelem egyes embereknél pszichikai úton vezethet a tünetek megjelenéséhez. Rágós, kemény húsú gombák (pisztricgomba, sárga gévagomba) gyomorpanaszokat, székrekedést okozhatnak. Egyes gombafajok toxikus nehézfémeket és különböző szennyező anyagot nagy mértékben felhalmozhatnak, ezért szennyezett környezetből ne gyűjtsünk étkezési célra gombát!

52 Viselkedés gombamérgezés esetén A tünetek a gombafogyasztás után eltelt néhány perc, ill. több óra elmúltával is jelentkezhetnek. Ha gombamérgezés gyanúja merül fel, azonnal orvost kell hívni. Ha a tünetek a fogyasztást követően 6-40 óra múlva jelentkeznek, az illetőt kórházba kell szállítani. A gomba meghatározáshoz minden gombamaradékot (tisztítási hulladék, hányás, széklet) meg kell őrizni. Az orvos megérkezéséig a beteget hánytatni kell (langyos, sós víz itatásával), a hányadékból mintát kell venni a határozáshoz. A gombát fogyasztó, tünetmentes személyeket is meg kell hánytatni. Hányás, hasmenés esetén gondoskodni kell a folyadékpótlásról. Eszméletlen beteget nem szabad hánytatni vagy itatni. Az orvos megérkezéséig az elsősegélynyújtónak a helyszínen kell maradni.


Letölteni ppt "Gombaismeret 1.. A ma ismert fajok száma közel százezer heterotrófok (szaprofiták, paraziták, szimbionták) Lebontó szervezetekként fontos szerepük van."

Hasonló előadás


Google Hirdetések