Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

MI AZ EGÉSZSÉG? Mit akarunk megőrizni? Forrás: magtud.szote.u-szeged.hu/DOCS/Mi%20az%20egészség.ppt.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "MI AZ EGÉSZSÉG? Mit akarunk megőrizni? Forrás: magtud.szote.u-szeged.hu/DOCS/Mi%20az%20egészség.ppt."— Előadás másolata:

1 MI AZ EGÉSZSÉG? Mit akarunk megőrizni? Forrás: magtud.szote.u-szeged.hu/DOCS/Mi%20az%20egészség.ppt

2 POZITÍV DEFINÍCIÓ WHO 1946 Az egészség nem a betegség hiánya, hanem a testi, lelki és szociális jólét együttese. Forrás: magtud.szote.u-szeged.hu/DOCS/Mi%20az%20egészség.ppt

3 EGÉSZSÉGMODELLEK Naturista egészségszemlélet (az az egészséges, aki az átlaghoz közel van) Normativista szemlélet ( az az egészséges, aki el tudja látni a társadalom által rábízott feladatokat, aki a normáknak megfelelően él). Redukcionista, mechanisztikus szemlélet – biomedikális szemlélet Forrás: magtud.szote.u-szeged.hu/DOCS/Mi%20az%20egészség.ppt

4 EGÉSZSÉGMODELLEK II. Funkcionális szemlélet (normák, elvárások teljesítése, de ezek szerint egy sorsával elégedett, versenyképes, de fogyatékos ember sohasem tekinthető egészségesnek). Forrás: magtud.szote.u-szeged.hu/DOCS/Mi%20az%20egészség.ppt

5 DAVID SEEDHOUSE MEGHATÁROZÁSA Az egészség optimális állapota egyenlő azon feltételek összességével, amelyek megléte esetén az egyén kibontakoztathatja a számára adott lehetőségek összességét. Ez a meghatározás lehetőséget ad arra, hogy egyénileg mást és mást tartsunk egészségnek, de szükséges a feltételek figyelembe vétele. (A feltételek közé tartozik, hogy megfelelő táplálékhoz jusson, az időjárás viszontagságaitól védve legyen, hogy hozzájusson minden olyan információhoz, amelynek hatása van az életre, hogy megértse, hogy közösségi lényként csak addig mehet a kibontakozással, amíg azzal másokat ugyanebben nem gátol.) Forrás: magtud.szote.u-szeged.hu/DOCS/Mi%20az%20egészség.ppt

6 WHO KOPPENHÁGAI MEGFOGALMAZÁSA (1984) Az egészség a mindennapi élethez szükséges erőforrás, és nem életcél Biztosítja az egyéni és társadalmi létfeltételeket és a fizikai teljesítőképességet, továbbá a hangsúlyozza az egyén felelősségét is. Forrás: magtud.szote.u-szeged.hu/DOCS/Mi%20az%20egészség.ppt

7 SZOCIO-ÖKOLÓGIAI MODELL – DZSAKARTAI NYILATKOZAT 1997 A külső környezeti tényezők (external - environmental factors), az egyéni, viselkedési tényezők (personal behavior factors), valamint személyes tényezők (host factors) együtthatásaként lehet meghatározni az egészséget. Társadalmi tényezők Fizikai környezet Magatartás, egyéni, genetikai, tapasztalati, ismereti jellemzői határozzák meg az egyén egészségi állapotát. Forrás: magtud.szote.u-szeged.hu/DOCS/Mi%20az%20egészség.ppt

8 INSEL ÉS ROTH, BETEGSÉG – EGÉSZSÉG KONTINUUM ELMÉLET Az egészségfogalom 6 kölcsönös dimenzióra épít, amelynek ki kell teljesednie ahhoz, hogy az egyén elérje a jóllét magas szintjét. E hat dimenzió: Intellektuális Érzelmi Társadalmi Környezeti Szellemi (spirituális) Fizikai jóllét E hat dimenzió jelenléte biztosítja az életteli élet személyes elérését, de ezenkívül személyes ismeretekre és egészségmegőrző tevékenységre is szükség van. Forrás: magtud.szote.u-szeged.hu/DOCS/Mi%20az%20egészség.ppt

9 AZ EGÉSZSÉGET TÁMOGATÓ KÖRNYEZET /WHO Sundsvalli Nyilatkozata/ 1.A szociális érintkezések, tradicionális értékek és kulturális örökségek elhalványultak, ezért nagyobb figyelmet kell szentelni az egészséget befolyásoló normákra, szokásokra, szociális folyamatokra 2.Az egészségfogalom politikai dimenziói (kormányok szerepe) 3.Gazdasági dimenzió (források elosztása) 4. A nemek közötti egyenlőség biztosítása Forrás: magtud.szote.u-szeged.hu/DOCS/Mi%20az%20egészség.ppt

10 Az egészséget meghatározó tényezők egészség Környezeti, társadalmi és szociális tényezők 20% Genetikai tényezők 20% Életmód 50% Egészségügyi ellátórendszerek 10% Lelonde-modell; Ember István: Népegészségügyi orvostan

11 A születéskor várható élettartam alakulása hazánkban és az EU-ban Születéskor várható élettartam: 2006-ban a férfiaknál átlagosan 69, a nőknél 77 év volt.

12 A születéskor várható élettartam Magyarországon, Csehországban, Lengyelországban és az Európai Unióban a) Év a) Az EVSZ HFA adatbázis adatai.

13 Az életmód tkp. keretbe foglalja mindennapi tevékenységeinket. A modernizáció, majd később a fogyasztói társadalom okozta változások az életkeretek átformálódását idézték elő. a munka és a szabdidő arányának eltolódása az utóbbi javára az ún.ifjúságkultúra kiépülése (az ifjúkor időbeli meghosszabbodása, az ifjúság szerepének felértékelődése a szabadidő eltöltésének lehetőségei bővültek A szabadidős tevékenységnek kiemelt szocializációs szerepe van. Serdülőkorban pl. a kortársakkal közös tevékenységek előtérbe kerülnek, ami kihat az egészség-magatartásra is. Életmód

14 Megelőzés (prevenció) Magában foglalja mindazon törekvéseket, melyek az egészség fejlesztését, megőrzését, illetve egészségkárosodás esetén az egészség mielőbbi visszaállítását, a károsodás további súlyosodásnak kivédését szolgálják. A MEGELŐZÉS SZINTJEI Primer (elsődleges) prevenció: célja, hogy megakadályozza a betegség kialakulását, meggátolja, hogy találkozzunk a betegségokozó ártalmakkal. A prevenció ideális formája (morbiditás és mortalitás csökkentő hatékonysága % is lehet). a betegséggel szembeni fogékonyság csökkentése, pl. védőoltások, fizikai tréning az egészségre veszélyes környezeti expozíció csökkentése, pl. tiszta levegő és ivóvíz biztosítása, munkahelyi elszívó berendezések alkalmazása egészség promóció (health promotion) pl. dohányzásról, alkoholról való leszoktatás, helyes táplálkozás elősegítése

15 Szekunder (másodlagos) prevenció: célja a betegség korai stádiumban való felismerése, a rejtett betegség feltárása. Legfőbb eszköze a szűrővizsgálat, pl. méhnyakrák-szűrés szűrővizsgálat gyakori és népegészségügyi szempontból fontos kezelhető/gyógyítható betegségek esetén gyorsan és viszonylag olcsón elvégezhető ártalmatlan (vagy legalábbis jóval kisebb kockázatú mint maga betegség) eljárás megbízható szenzitív (érzékeny): minél kevesebb az ál-negatív egyén; az érzékenység azt fejezi ki, hogy a biztosan betegek hányad részét mutatja ki a teszt a/a+c *100 (%) specifikus (fajlagos): minél kevesebb az ál-pozitív egyén; a fajlagosság azt fejezi ki, hogy a biztosan nem betegek hányad részében ad negatív eredményt a teszt. d/b+d *100 (%)

16 - a prediktív (előrejelző) érték azt mutatja, hogy az összes pozitív eset hányad része valódi pozitív, valamint az összes negatív eset hányad része valódi negatív prediktív érték + a/a+b *100 (%) prediktív érték - d/c+d *100 (%) A diagnosztikus teszt eredménye betegNem betegösszesen pozitívaba + b negatívcdc+ d összesena + cb+ dN= a +b+ c+ +d a = valódi pozitív, b = ál-pozitív, c = ál-negatív, d = valódi negatív szűrővizsgálat

17 Kockázati tényező Kockázati tényezőről beszélünk, ha a tényező bizonyíthatóan társul a megbetegedéssel és ez a kapcsolat nem zavaró hatásnak vagy torzításnak a következménye, de önmagában nem jelent ok-okozati összefüggést. Tercier (harmadlagos) prevenció: célja a már kialakult (és gyakran irreverzibilis) betegség szövődményeinek, a halál bekövetkezésének, a további progresszió megakadályozása pl. sérültek rehabilitációja coronaria betegek gondozása az újabb szívinfarktus megelőzése érdekében diabetes esetén a nephropathia (vese érintettség), retinopathia megelőzése daganatos megbetegedéseknél a recidíva, a metasztázis (áttét) kialakulásának megakadályozása

18 Megelőző intézkedések Tömeges preventív beavatkozások Szabályozni (megszüntetni vagy csökkenteni) valamely nem természetes kitettséget Bevezetni valamely nem természetes tényezőt vagy fokozni valamely természetes tényező jelenlétét Dohányzás Túlzott alkoholfogyasztás Elhízás (túlsúlyosság) Mozgáshiány Táplálkozási problémák (állati zsiradék, konyhasó, stb. túlzott fogyasztása) Környezetszennyezés, stb. Gyógyszerek (vérnyomás-, szérum koleszterinszint-csökkentők, stb.) A víz klórozása Vitaminok A víz fluorozása A konyhasó jódozása, stb. a normális állapot visszaállítása érdekében az általa nyújtandó védelem érdekében Forrás: magtud.szote.u-szeged.hu/DOCS/Mi%20az%20egészség.ppt

19 Életmód táplálkozás szenvedélyeink: dohányzás, kávé-, alkohol-, kábítószer-fogyasztás vagy ezek kerülése szabadidő eltöltésének módja – egészség-magatartással összekapcsolódik testmozgás Az életmód szociológiai definíciói két alapvető sajátosságot emelnek ki. választás esély Az életmód olyan magatartások, tevékenységek összessége, amelyeket az adott körülmények között viszonylag szabadon választunk meg. behatárolja: kultúra (pl. táplálkozási szokások!), társadalomban elfoglalt hely, személyiség Az életstílusban megnyilvánuló életmódbeli elemek egyszerre tükrözik személyes identitásunkat, csoportbeli hovatartozásunkat és társadalmi helyzetünket.

20 Forrás: magtud.szote.u-szeged.hu/DOCS

21 Ember I. szerk.: Népegészségügyi orvostan

22 Forrás: magtud.szote.u-szeged.hu/DOCS

23 Epidemiológiai alapfogalmak Epidemiológia: az egészséggel kapcsolatos állapotok és események eloszlását, valamint meghatározó tényezőit tanulmányozza adott populációban. emberek csoportjaival foglalkozik, nem egyénekkel elsősorban megelőzésre irányuló megoldást javasol populációs szinten Népegészségügyi ciklus: 1.Alapállapot felmérése (epidemiológiai, demográfiai mutatók) 2.Helyzetelemzés: prioritások, szükségletek 3. népegészségügyi programok 4. értékelés (hatékonyság) 5.Új feladatok, új igények meghatározása = 1.

24 Epidemiológiai alapmutatók Gyakorisági mutatók Prevalencia: az érintett populációban az összes létező esetet veszi számba egy meghatározott időpontban, függetlenül attól, hogy az mióta áll fenn. pontprevalencia: a számláló azon tago száma, kaik az adott betegségben szenvednek az adott időpontban, anevező a vizsgáélat populácó összlétszáma Tartamprevalencia: meghatározott időtartam alatt előforduló összes esetszám a populációban – a nevező definiálása nehézkes (ritkán használt) Incidencia: adott időtartam alatt, meghatározott kockázati populációban jelentkező új esetek száma Kumulatív incidencia: nevezője a vizsgálati időszak elején expozíciónak kitett populáció létszáma Incidencia-arányszám (incidencia sűrűség): a nevező annak az időnek az összege, amit az egyes vizsgálati személyek kockázatban töltöttek a megfigyelés ideje alatt

25 Epidemiológiai alapmutatók „Nevező”: annak a populációnak a mérete, amelyre értelmezzük a gyűjtött statisztikai adatokat – pl. ha a populáció egy egész ország, akkor a nevező a népesség létszáma „Számláló”: Mortalitás – halálozási mutatók KSH (Központi Statisztikai Hivatal) – halottvizsgálati lap Korspecifikus halálozás: az egyes korosztályokban előforduló halálozási gyakoriság Standardizált halálozási hányados Várható élettartam Morbiditás: megbetegedési gyakoriság Surveillance rendszer, egészségügyi szolgáltatók, lakossági egészségfelmérések

26 Epidemiológiai alapfogalmak Adatforrások - népszámlálás és lakossági regiszterek - halottvizsgálati bizonyítványok - regiszterek (pl. születés, rák, VRONY) - kötelezően bejelentett fertőző betegségek -egészségügyi ellátórendszerből származó adatok -egészségfelmérések

27 Halálozás, halandóság A halálozások abszolút száma Halandóság (mortalitás): gyakoriság – pl. a népesség létszámához viszonyítva Halálozási hányad (%): a halálozások bizonyos ismérv alapján meghatározott számát hasonlítja az összes halálozás számához Korspecifikus halandóság: halálozási csoportarányszám Elkerülhető halálozás: tágabban mindazon halálozások köre, amely gyógyító- megelőző eljárásokkal kivédhető volna.; szűkebb értelemben azok, amelyek az orvos-egészségügyi ellátástól függenek (tuberculosis, méhnyakrák, méhtestrák, Hodgkin-kór, cukorbetegség, idült reumás szívbetegségek, magasvérnyomás és agyérrendszeri betegségek,heveny légúti betegségek, tüdőgyulladás, idült légúti betegségek, vakbélgyulladás, hasi sérvek)

28 Többlethalálozás: feltárja, hogy egy országban vagy egy területen az elérendő, elérhető célhoz képest milyen többlethalálozás figyelhető meg TH (többlethalálozás)= tényleges – várható halálestek száma THH (többlethalálozási hányados)=TH/V*100 Azt fejezi ki, hogy hány százalékkel magasabb a vizsgált népesség halálozása a viszonyítási alapul szolgáló populációhoz (standard) Elveszített potenciális életévek: függ a meghaltak korától is; 1000 v lakosra vonatkoztatják: a meghaltak hány évet nem éltek meg; standardizálni kell, ha populációkat hasonlítunk össze. Rokkantsággal korrigált elveszítet életévek (DALY- disbailty adjusted life years): az elveszített potenciális életévek mellett a rokkantságban leélt évek számát is figyelembe veszi. Halálozás, halandóság

29 Kockázati mutatók Relatív kockázat (RK): azt fejezi ki, hogy hányszor nagyobb (vagy kisebb) a megbetegedés gyakorisága a vizsgált kockázati tényezőnek kitett csoportban a nem exponált csoporthoz viszonyítva (RK= Iexp/Inexp) (a/(a+b)/(c/(c+d)) Járulékos kockázat (JK): az a többletkockázat, amit az exponáltak csoportjában az expozíció okoz; azt méri, hogy az exponáltak incidenciájából mennyi tulajdonítható a kockázati tényezőnek – kiküszöbölésével mennyivel heten csökkenteni a betegség incidenciáját az exponáltak körében JK = Iexp-Inexp; (a/(a+b)- (c/(c+d)) (Járulékos kockázati hányad, Populációs járulékos kockázat, Populációs járulékos kockázati hányad) Esélyhányados (EH, OR): (eset-kontroll, keresztmetszeti vizsgálatokban): EH =Esély bet./Esély kontroll=(a/c)/(b/d)=ad/cb

30 WHO adatok szerint a világ összhalálozásának kb. 33%-a (18 millió haláleset) írható a kardiovaszkuláris betegségek számlájára; Európában évente kb. 4 millió esettel számolnak, ennek kb. fele koszorúérbetegség és közel 1/3-a stroke. A fejlett országokban a halálozások 50%-át okozzák. Korspecifikus halálozást tekintve elsősorban az idősebb korosztálynál jelentősebb. Az EU-ban 30 év alatt kb. 60%-kal lett alacsonyabb a halálozás (Finnországban 74%-kal) ’70-es éve óta. Magyarországon óta csökken, de még mindig az EU-s átlag kétszerese. Szív- és érrendszeri betegségek

31 A szív- és érrendszeri betegségek A WHO csoportosítása alapján ide tartoznak: ischaemiás szívbetegség (koszorúér-betegség) cerebrovaszkuláris betegségek hypertonia perifériás érbetegségek szívelégtelenség reumatikus eredetű szívbetegség congenitalis szívbetegség cardiomyopathiák

32 Ischaemiás szívbetegségek A 60 év felettiekben a legfontosabb halálok, morbiditásban is első Fiatal felnőtt korosztálynál második vezető halálok Magyarországon ugyancsak a vezető szív-érrendszeri halálokot képezi 2004-ben koszorúér betegség miatt beteget kezeltek kórházban.

33 Ischaemiás szívbetegségek WHO kockázati tényező csoportok: 1. fő módosítható kockázati tényezők: magas vérnyomás, abnormális lipidszint, dohányzás, fizikai inaktivitás, elhízás, egészségtelen táplálkozás, diabetes mellitus 2. egyéb módosítható kockázati tényezők: alacsony gazdasági státusz, mentális betegségek, pszichoszociális stressz, alkoholfogyasztás, bizonyos gyógyhszerfogyasztás, lipoprtotein(a), balkamra hypertrophia 3. nem módosítható kockázati tényezők: kor, öröklődés, nem, etnicitás 4. újabb kockázati tényezők: emelkedett homocisztein a vérben, gyulladás, abnormális véralvadás  „klasszikus rizikófaktorok” (kb. 50% magyarázható): kor, nem, genetikai hajlam, dohányzás, vér koleszterin (HDL, LDL), hypertonia, elhízás, mozgásszegénység, diabetes - Framingham heart study

34 Esszenciális hypertonia (magas vérnyomás) A szív- és érrendszeri betegségek kockázata 2x-re emelkedik minden 10 Hgmm diastolés és 20 Hgmm systolés vérnyomás emelkedésre A vérnyomás mérése egyszerű, könnyen kivitelezhető, rejtett morbiditás!!! (30% körül) Túlzott sóbevitel (Na-bevitel): az ember napi sószükséglete 5 g konyhasó A túlzott sóbevitel az arra érzékeny emberekben hypertoniát okoz (vese nátrium- kiválasztó kapacitása) Lehetséges pathomechanizmus: sóretenció → perctérfogat- hypertonia → ANP ↑ → Ca2+ ↑ → katekolamin felszabadulás → fokozott perifériás ellenállás Kálium, kálcium: fokozott bevitelük csökkenti a hypertonia incidenciáját Testtömeg: 10 kg-os testtömeg felesleg 2-3 Hgmm-es szisztolés, 1-3 Hgmm-es disztolés vérnyomás-emelkedést okoz ← hyperinsulinaemia 1. Fő módosítható kockázati tényezők

35 Rendszeres alkoholfogyasztás Egyéb, nem táplálkozással összefüggő kockázati tényezők: családi halmozódás, ülő életmód, pszichoszociális faktorok, dohányzás Megelőzés: primer: sóbevitel mérséklése, testtömeg felesleg csökkentése, fizikai aktivitás, túlzó alkoholfogyasztás elkerülése, dohányzás abbahagyása, étkezési szokások egváltoztatsa (több zöldség, gyümölcs fogyasztás, alacsony zsírbevitel)  az incidencia 25-50%-kal mérsékelhető Szekunder: szűrővizsgálat (elsősorban családorvos által vagy kardiovaszkuláris szűrővizsgálatok keretében) Tercier: hypertonia korszerű kezelése  a korszerűen kezelt hypertoniások idő előtti halálozása 26%-kal kevesebb, mint a nem kezelteké Esszenciális hypertonia (magas vérnyomás)

36 A szérum lipidkoncentrációk (HDL, LDL koleszterin, triglicerid) optimális szintentartásának fontos szerepe van a megelőzésben  a vér lipidszintjében nem a koleszterin bevitele, hanem a bevitt telített és telítetlen zsírsavak aránya a meghatározó; a telített zsírsavak az atherosclerosist elősegítik, míg a telítetlen zsírsavak gátolják Mediterrán étrend: jellemző az olívaolaj mint zsiradék használata (egyszeresen telítetlen zsírsavakban gazdag) Extra-szűz olívaolaj: fenolos vegyületeket tartalmaz (pl. hydroxityrosol, oleuropein), melyek antioxidáns hatásúak, a hydrpxityrosol valószínűleg az aszpirinhez hasonlóan csökkenti a trombociták aggregációját + gyümölcsök, zöldségek, gabonák, hüvelyesek, hal nagyobb mennyiségű fogyasztása Dyslipidaemia

37 Életmódbeli változások Táplálkozás: koleszterinbevitel mérséklése Telített zsírok fogyasztásának csökkentése (7 en% alá) LDL-szintet csökkentő élelmiszerek fogyasztása – fitoszterolok, fitosztanolok (diófélék, növényi magvak) gyógyszerek Dyslipidaemia

38 Francia paradoxon A legtöbb országban a sok telített zsírsav bevitele pozitív korrelációban van az ischaemiás szívbetegség halálozással; Franciaországban a helyzet paradox, mert a telített zsírsav bevitel nagy, de a CHD előfordulása és halálozás alacsony A franciák relatív védettségét a vörösbornak tulajdonítják A vörösborban található polifenolok érfal-relaxációt váltanak ki A vörösborban található két anthocyanin, egy flavonol (quercetin) és egy stilben (resveratrol) gátolják az endothelin-1 szintézisét  resveratrol található a szőlőben, vörösborban, bogyókban, földimogyoróban; antioxidáns és gyenge ösztrogén hatása is van

39 Antioxidánsok Bizonyított, hogy a lipidek és lipoproteinek oxidációja összefügg az atherosclerosis kialakulásával Az antioxidáns hatású anyagok (C-vitamin, E-vitamin, béta-karotin) preventív hatása nem egyértelmű, azonban a gyümölcsben, zöldségben gazadag étrend alacsonyabb CHD halálozással jár Fitokemikáliák: -nagy mennyiségben tartalmaznak anthocyaninokat a vörös bogyók (ribizli, málna, szamóca, áfonya, fekete szeder, cseresznye) Fokhagyma és kéntartalmú vegyületek: bizonyítottan csökkenti a trombocita aggregációt és növeli a fibrinolítikus aktivitást; a vér koleszterin- és triglicerid szintjére vonatkozó hatása nem egyértelmű szója és fitoösztrogének: a szója az izoflavonok leggazdagabb forrása; az izoflavonok természetesen előforduló, növényi eredetű, nem-szteroid, ösztrogént utánzó anyagok, a fitoösztrogének csoportjába tartoznak folát: alacsony bevitele növeli a homocisztein szintjét a vérben, ami kockázati tényezőként szerepelhet Egyéb táplálkozási tényezők

40 2. egyéb módosítható kockázati tényezők: Gazdasági-szociális státusz Fejlődő országokban a elsősorban gazdagabb, sikolázottabb rétegekbengyakoribb, bár kezd ez trend megfordulni Fejlett országokban a szegényebb, alacsonyabb iskolázottságú rétegben – elsősorban hiányos ismeretek, az egészséges alternatívákhoz való hozzáférés hiánya, eü. ellátáshoz való hozzáférés egyenlőtlensége, lakáskörülmények,munakörülméynek, krónikus stressz Mentális betegségek Depresszió – oda-vissza hatás Pszichoszociális tényezők Stressz: A típusú személyiség –  relaxálás, fizikai aktivitás!!! krónikus stressz: pl. rossz házasság, beteg házastárs Szorongás Izoláció Alkoholfogyasztás, gyógyszerek, lipoprotein(a), bal kamra hypertrophia

41 3. nem módosítható kockázati tényezők Életkor: exponenicális növekedés Örökletes tényezők,családi halmozódás: cardiomyopathiák, hyperlipoproteinaemiák Nem: premenopausális korban a nők védettebbek – nemcsak azösztrogén védő hatása Rassz: afro-amerkai, kínai, mexikóiak között magasabb kockázat

42 4. újabb kockázati tényezők Homocisztein: a magas homocisztein szint kockázati tényező hatása nem pontosan ismert még: direkt értoxicitás? endothel károsítás? Csökkentése: folsav, B6 és B12-vitamin bevitel Gyulladás: egyes gyulladásos markerek korrelációt mutatnak szív- és érrendszeri betegségek kockázatával; gyulladásos válasz a dyslipidaemiára vgy egyéb kock. faktorokra? Specifikus terápia nincs, a kockázati tényezők csökkentése, ill. antikoaguláns vagy lipidcsökkentő terápia jön szóba Véralvadási tényezők: minor rizikófakor, de egyre több vizsgálat (genetikai polimorfizmus) Egyéb: Fertőző ágensek –tisztázásra vár kálcium,magnézium védő hatása – kemény ivóvíz

43 Kockázatbecslés Framingham Risk Scoring System (USA) – lipidszint, RR, dohányzás SCORE: európai vizsgálat, 10 évre Indiana (Pocock): több tényező (kor, dohányzás, RR, koleszterin, magasság, kretainin, anamnézis),; 5 évre Cordelia rizkóbecslő rendszer: hazai; COPRAX-tanulmány

44 Stroke -Az agyi vérellátás csökkenése miatt hirtelen kialakuló IR-i működészavar, legalább 24 órán át tart vagy halált okoz - agyvérzés, agyi infarktus - agyi infarktus okai: atherosclerosis (érelmeszesedés), trombózis, embólia Kockázati tényezők: kor, nem, hypertonia, szívbetegség, dyslipidaemia, magas fibrinogénszint, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás, diabetes A kockázati tényezők egymás hatását erősítik!!!

45 Haláloki főcsoportokHalálesetek 2006.Szám szerint (1 000 főre jutó)Aránya %-ban Keringési rendszer betegségei (6,6)50,6 Daganatok (3,2)24,6 Emésztőrendszer betegségei (0,9)6,6 Légzőrendszer betegségei (0,6)4,8 Egyéb betegségek9 691 (1,0)7,4 Sérülések, mérgezések7 595 (0,8)5,8 Fertőző betegségek4350,3 Összesen (13,1)100 A meghaltak száma és aránya haláloki csoportok szerint

46 Daganatos megbetegedések

47

48 Daganatos megbetegedések Mortalitás / Férfiak: Nők: 1. légcső, hörgő, tüdő (112,9)  légcső, hörgő, tüdő (43,9) 2. vastag- és végbél (53,4) vastag- és végbél (40,5) 3. ajak, szájüreg, garat (28,0)emlő (38,9) 4. Prosztata (24,7) hasnyálmirigy (16,5) 5. gyomor ( 23,1) gyomor (14,1)

49 Daganatos megbetegedések etiológiai tényezői

50 Energiabevitel Már 1940-ben megfigyelték, hogy az obesitas és egyes daganat típusok megjelenése között összefüggés van. A legelső vizsgálatok elsősorban a túlzott energiabevitel, a zsírdús és a fehérjedús táplálkozás kártékony hatását támasztotta alá emlő-, méh-, vastagbél-, prosztata és epehólyagrákok esetében. Kísérletekben bizonyították a kalóriaszegény táplálkozás önmagában tumorfrekvencia-csökkentő hatását, kémiai karcinogénekkel előidézett és spontán daganatok esetén is. Az energiabevitel mellett a testtömeg növekedésben természetesen nagy szerepe van a fizikai aktivitás hiányának is.  Újabb tanulmányok szerint a fizikai aktivitás önmagában is protektív, pl. emlőrákok és vastagbél tumorok esetén. Táplálkozás

51 Lipidek Az energiabevitel mellett a táplálék minőségi összetevői a daganatok kialakulása szempontjából sem elhanyagolhatóak. Elsőként az emlőkarcinóma előfordulása és a fokozott zsírfogyasztás között találtak összefüggést. Emellett a zsírdús táplálkozás bizonyítottan növeli a prosztatarák, a vastag- és végbélrák kockázatát is. Az USA-ba bevándorló japán populációnál kimutatták, hogy áttérve a zsírdúsabb táplálkozásra, már a második generációban megnövekedett körükben az emlő-, prosztatakarcinómások, vastag- és végbél daganatosok száma. A zsíros-húsos táplálkozás növeli a másodlagos epesavak mennyiségét a székletben, amelyek állatkísérletekben daganatkeltőnek bizonyultak, így nem zárható ki szerepük a humán vastagbél-daganatok előidézésében sem.

52 A zsírbevitelnél azonban jelentős különbség van a telített és a telítetlen zsírsavak között. A telített zsírsavak promóter hatásúak (ezt főleg emlő- és vastagbél daganatoknál igazolták). A telítetlen zsírsavak szerepe nem egyértelmű. Az egyszeresen telítetlen zsírsavakat tartalmazó olajokról (pl. olívaolaj) bebizonyosodott, hogy nem növelik a tumorok kockázatát, sőt egyes daganatokban kedvező hatását írták le. A többszörösen telítetlen zsírsavak közül az omega-6 sorozatúak (főleg a linolsav) állatkísérletekben promóter hatásúnak bizonyultak, emberben nem zárható ki szerepük a vastagbél daganatok kialakulásában. Lipidek

53 Egyértelműen védő hatásúak azonban az omega-3 zsírsavak mind állatkísérletek, mind humán epidemiológiai tanulmányok alapján.  Ezt támasztották alá Grönlandi felmérések is, ahol nagyon alacsony emlőrák incidenciát tapasztaltak az eszkimók körében, annak ellenére, hogy táplálékuk 62%-a zsír. Ennek magyarázata minden bizonnyal az, hogy az eszkimók által fogyasztott zsiradékok főleg tengeri halakból és tengeri emlősökből származó omega-3 típusú, védő hatású zsírsavakat tartalmaznak. A zsírok befolyásolják az immunrendszert is, az ellenanyag-termelés zsírok hatására csökken, azonban a telítetlen zsírsavak a T-helper sejtek aktivitását fokozzák. Az említett tulajdonságok mellett a telítetlen zsírsavak térbeli szerkezete is hatással lehet az egészségre. A természetben főleg cisz-zsírsavak fordulnak elő, transz-zsírsavak nagy mennyiségben képződhetnek azonban a telítetlen zsírsavak hidrogénezésekor (pl. margaringyártáskor). Egyes epidemiológiai tanulmányok a transz-zsírsavak káros hatásaira hívták fel a figyelmet, azonban ez még nem nyert bizonyítást. A túlzott koleszterin-bevitel jelenlegi tudásunk szerint feltehetőleg növeli a tüdő- és a hasnyálmirigyrák kockázatát. Lipidek

54 Fehérjék A fehérjék szerepe a daganatképződésben még mindig nem teljesen tisztázott. Több humán epidemiológiai vizsgálat talált pozitív korrelációt a húsfogyasztás, illetve más állati eredetű fehérjék és a daganatok között. Növényi eredetű fehérjéket ezzel szemben protektívnak találták néhány tanulmányban. Később kiderült, hogy valószínűleg nem a fehérjék játsszák a kulcsszerepet a daganatok kialakulásában, hanem az állati fehérjékkel bevitt zsír szerepel rizikófaktorként. Növények esetén pedig feltehetően a növényekkel együtt bevitt rostok, különböző bioaktív anyagok felelősek a védő hatásért. Mindazonáltal a fehérjedús táplálkozás összefüggésbe hozható a vastagbél-daganatokkal. Az IARC (International Agency for Research on Cancer) vizsgálatai szerint fehérjedús táplálkozás esetén nő a passzázsidő és a bél baktériumflórája is változik. Az endogén epesavakat bontó baktériumok aránya csökken, így ezek az epesavak felhalmozódnak, ami pozitív korrelációban van a daganat-kialakulással. Emellett a fehérje-, illetve aminosav-metabolizáció végtermékei, a poliaminok promóter hatással bírnak.

55 Szénhidrátok A zsírokhoz és a fehérjékhez képest viszonylag kevés vizsgálat történt a daganatok és a szénhidrát-fogyasztás kapcsolatára vonatkozóan. A szénhidrát eredetű elhízás ugyanolyan rizikót jelent mintha zsír eredetű volna, ezért a komplex szénhidrátok mindenképpen előnyösebbek az egyszerű cukroknál. A szénhidrátok csoportjába tartozó élelmi rostok elsősorban a vastag- és végbéldaganatok kapcsán kerültek előtérbe. A vastagbélbe jutó rostok többféle úton fejtik ki pozitív hatásukat. Egyrészt a bélben különböző anyagokat adszorbeálnak, így az ide jutó karcinogén metabolitokat is. Másrészt az élelmi rostok fermentációjával a bélbaktériumok megoszlása kedvező irányba tolódik és a pH csökkenésével visszaszorul a másodlagos epesavak képződése is. Ezenkívül a széklet mennyiségének növekedésével csökken a tranzitidő. Nem elhanyagolható teltségérzést okozó hatásuk sem, melynek következtében csökken a felvett táplálék mennyisége és így az elhízás veszélye.

56 Mikronutriensek Jól ismert, hogy a vitaminok elégtelen mennyiségű bevitele hiánybetegségeket okozhat. Egyes vitaminok daganat-megelőző hatással is bírnak. A C-vitamin antioxidáns hatásán keresztül gátolja a karcinogén metabolitok keletkezését a gasztrointesztinumban. Ennek ellenére humán intervenciós vizsgálatokban hatékonyságát nem sikerült bizonyítani. Számos vizsgálat írta le a karotinoidok kedvező hatását szintén a gasztrointesztinum tumoraiban, emlő tumorokban és méhnyakrákban. Sajnos kemopreventív szerként való alkalmazásukat nagy intervenciós vizsgálatok még nem igazolták. Az E-vitamin szintén antioxidáns hatással bír, feltehetőleg csökkenti a tüdő- és méhnyakrák kockázatát. Az ásványi anyagok közül a jódról kiderült, hogy hiánya állatkísérletekben elősegíti a DMBA indukálta emlőtumor kialakulását.

57 Élelmiszer-szennyezők, élelmiszer-adalékanyagok A természetes szennyezők közül a daganatképződés szempontjából legnagyobb jelentőséget az aflatoxinnak tulajdonítanak. Szoros korrelációt találtak a primer májrákok és az Aspergillis flavus (penészgomba) által termelt aflatoxin szennyezettség között, jelentős részben ez a szennyeződés felelős az afrikai országok magas májrákos halálozási rátáiért. Emellett vizsgálatokban igazolták, hogy széles hatású karcinogén, növeli az agy-, vese-, nyelőcső-, tüdő-, duodenum- és vastagbél daganatok kockázatát is. A mérsékelt övben is vannak olyan penészgombák, melyek toxinokat termelnek, azonban ezek közegészségügyi jelentősége kisebb, mivel az élelmiszer megfelelő tárolásával a penészesedés megelőzhető.

58 A mesterséges szennyezők közül kiemeljük a peszticideket, melyek közül sok az N-nitróz vegyületek prekurzorait tartalmazza. Állatkísérletekben bizonyították az in vivo nitrizáció lehetőségét, s így lymphomákat, leukémiát idéztek elő. Az emberi megfigyelések a hosszú lappangási idő miatt még nem egyértelműek. Másik nagy csoport a környezetszennyezésből az élelmiszerekbe jutó karcinogének. Fő képviselőik a háztartási tüzelésekből, közlekedésből a levegőbe, majd a táplálékba kerülő dimetil-benzantracén és a 3-metil- kolantrén, melyek a legerősebb karcinogének közé tartoznak. Szintén a környezetszennyezéssel jutnak ételeinkbe különböző fémek (kadmium, krómvegyületek, réz, mangán, berillium, arzén), melyek egy részénél a karcinogén hatás bizonyított. A kadmium főleg műtrágyákból vagy ipari szennyezésekből jut a tengeri állatokba és légzőszervi tumorokkal hozták összefüggésbe. A berillium elsősorban légúti rákokban került előtérbe, a krómvegyületeket pedig orrüregi daganatoknál találták oki tényezőnek.

59 Az adalékanyagok közül az egyik leggyakrabban előforduló a konyhasó. A túlzott sózás valószínűleg fokozza a gyomorrák előfordulását, a sózott hal pedig bizonyítottan növeli a garatrák kockázatát. A táplálkozási szokások hatását jól bizonyítják azon tanulmányok, melyek kimutatták, hogy az Egyesült Államokba kivándorolt japánok – akik magukkal vitték étkezési, sózási szokásaikat – jóval nagyobb gyomorrák halálozást mutatnak, mint a velük egy helyen élő amerikai lakosság. Más engedélyezett adalékanyagok az élelmiszerekben jelen lévő mennyiségben nincsenek kapcsolatban a daganatok kialakulásával. Az azonban felmerülhet, hogy más bizonyított karcinogénnel együttes hatásuk lehet. Az adalékanyagok közül a hírhedt vajsárga (dimetil-amino-azobenzol) színezőanyag állatkísérletekben karcinogénnek (máj-, hólyag- és gyomortumor) bizonyult, éppen ezért ma már az adalékanyagok forgalomba kerülését szigorúan szabályozzák és ellenőrzik.

60 Konyhatechnika A táplálék összetétele mellett nagy a jelentősége az ételkészítés módjának is. Grillezés, sütés, szabadtűzi égetés, füstölés során policiklusos aromás szénhidrogének (PAH) keletkeznek, amelyek köztudottan rákkeltők. Pácolt és füstölt ételek fogyasztásakor a gyomorban alkiláló metil-nitrozo-urea (MNU) keletkezhet. Faszénnel való sütésnél, grillezésnél dimetil-benz-antracén (DMBA) juthat a szervezetbe, amely zsírdús táplálkozással együtt oki tényezőként szerepel emlő tumoroknál. A sütésre újra felhasznált zsiradékok lipidperoxidok keletkezése és avasodás révén szintén karcinogének lehetnek.

61 Vastag- és végbél tumorok Ezen tumorféleség kialakulásánál kiemelt szerepe van a táplálkozásnak, fő rizikófaktorok a fokozott energiabevitel, a túlzott zsírfogyasztás, a telített zsírsavak túlsúlya, kevés élelmi rost, zöldség és gyümölcs fogyasztása. A húsos-zsíros táplálkozás növeli a másodlagos epesavak mennyiségét, ami kockázati tényezőt jelent. A túlzott fehérjefogyasztás növeli a passzázsidőt és a baktériumflóra kedvezőtlenül megváltozik (csökken az epesavakat bontó baktériumok száma). A mormonok táplálkozására jellemző a sertéshús és az alkohol fogyasztás tiltása, emellett a cigarettafogyasztás sem ajánlott. Kiderült, hogy a mormon közösségekben a vastagbéldaganatok gyakorisága 40%- kal, a végbéldaganatoké pedig 70%-kal alacsonyabb az amerikai átlagnál.

62 Valószínűleg a megváltozott epesav metabolizmus áll a cholecystectomia után tapasztalt magasabb rákrizikó hátterében is, ami főleg nőknél és a jobb colonfélben érvényesül. A colitis ulcerosa kiterjedésével és fennállásának idejével párhuzamosan növekszik a béldaganatos rizikó. A vastagbél tumoroknál a konyhatechnikának is jelentős szerep jut, az állati eredetű ételek elkészítésekor keletkező PAH-ek, a nitrózamin által. A sörfogyasztás régóta ismert rizikófaktora a vastagbéldaganatoknak, elsősorban a szigma tumorainak. A koffein hatása nehezen értékelhető, vegetáriánusok között rizikónövelő, azonban más közösségekben ezt nem figyelték meg. A fizikai inaktivitás kockázatot növelő szerepe részben a megnyúló passzázsidővel, részben a nemi hormonokra kifejtett hatásával magyarázható. Valószínűleg az ösztrogén, a lipidstátusz és az epesavképződés kedvező befolyásával hat ezen tumorokra.

63 Emlőrák A táplálkozási tényezők közül legtöbb adat az elhízás és a túlzott zsírbevitel kockázatnövelő hatását támasztja alá. Az elhízás valószínűleg szintén hormonális hatásokkal van összefüggésben, ugyanis a zsírszövet az androsztendiont metabolizálja, melynek során többek között ösztrogén keletkezik. A zsírbevitelnél a lipidek mennyiségénél sokkal inkább a zsírsavak minőségének hatását bizonyították epidemiológia tanulmányok. Az egyszeresen telítetlen zsírsavak és az omega-3 típusú többszörösen telítetlen zsírsavak egyértelműen protektív faktornak bizonyultak (pl. grönlandi eszkimók alacsony emlőrák incidenciája). Egyértelmű az élelmi rostok védő hatása, gátolják számos karcinogén anyag felszívódását és az ösztrogén enterohepatikus körforgását. Az alkohol fogyasztást minden bizonytalanság ellenére rizikófaktorként kell kezelnünk, 40g/nap fogyasztása mellett a relatív rizikó 1.69-szeres.

64 Alkohol Az alkohol nagyobb mennyiségű fogyasztása, elsősorban tömény italok formájában a primer májdaganatok kialakulását segíti elő. Egyes italok magas csersavtartalma önmagában is daganatkeltő lehet. A dohányzással és a táplálkozással szinergizmusban szerepe van a gasztrointesztinalis traktus daganataiban is. A nyelőcső tumorainál mint krónikus inger hat, hasonlóan a garat, szájnyálkahártya tumorokhoz, főleg dohányzással együtt. A sör, bor és égetett szeszek fogyasztása egyes vizsgálatok szerint növeli az emlőrák kockázatát is. Az alkoholisták gyakran szenvednek táplálkozási hiánybetegségekben (C- vitamin hiány, nyomelem hiány, stb.), amelyek az immunrendszer deprimálásán keresztül fokozhatják a daganatokkal szembeni esendőséget.

65 Ionizáló sugárzás Az ionizáló sugárzások legsúlyosabb krónikus következménye a különböző daganatok kialakulása. Elsősorban mint foglalkozási daganatok, illetve nukleáris katasztrófák túlélői között jelentkeznek, néhány sajnálatos esetben mint iatrogén ártalom szerepelnek. Ma már bizonyított a radiológusok, röntgen technikusok bőrrákja, az uránbányászok tüdőrákja, a thymus besugárzott gyermekek pajzsmirigyrákja. Még szorosabb korrelációt találtak az ionizáló sugárzások és a leukémiák között. Japánban, a hiroshimai támadást túlélők között szorosra emelkedett a leukémiák incidenciája, míg a csernobili katasztrófát túlélők között magasabb pajzsmirigyrák előfordulást találtak.

66

67 UV-sugárzás Elsősorban a bőrrákok kialakulásában van kulcsfontossága. A gyakoribb, de kedvezőbb prognózisú laphámsejtes és bazálsejtes karcinómák főleg a hosszan tartó UV-B sugárzás hatására alakulnak ki idősebb korban. A nagyon rossz prognózisú, gyorsan metasztatizáló melanoma malignum egyre fiatalabb korosztályt érint, kialakulásában a nagy dózisú UV-B sugárzásnak és a gyermekkori leégéseknek tulajdonítanak nagy jelentőséget. Epidemiológiai tanulmányok leírták az arzén és az UV-sugárzás additív hatását is bőrrákokra vonatkozóan. Az UV-sugárzás jelentőségét fokozza, hogy a környezetszennyezés következtében az ózonpajzs - mely az UV-sugárzás jelentős részét (80%) kiszűrné – elvékonyodik.

68

69 Fertőzések Egyes becslések szerint a fejlődő országok daganatainak kb. 23%- a fertőzéses eredetű: ide tartoznak a hepatitis-B és –C vírus okozta májrák, a humán papillomavírusok (HPV) okozta méhnyak- és ano- genitális rák és a Helicobacter pylori által előidézett gyomorrák. Számos más kórokozó is szerepet játszhat különböző daganatos betegségek előfordulásában. A HPV 26 genotípusát kimutatták gégerákból. Az Epstein-Barr vírus szerepe igazolt az Afrikában és Új-Guineában, a gyermekek körében gyakori Burkitt-lymphomában és valószínűsített nasopharingeális karcinómákban. Több emberi retrovírus jelenléte igazolódott leukémiákban: HTLV-I hajas-sejtes leukémiában, HTLV-II Sézary szindrómában és HTLV-III mycosis fungoidesben.

70 A HIV-fertőzés onkogén hatása a jól ismert Kaposi- szarkóma, emellett non-Hodgkin-lymphmát is okozhat. A paraziták közül a Schistosoma haematobium fertőzés növeli a hólyagrák, a Schistosoma mansoni a vastagbéltumorok, a Távol-Keleten honos Clonorchis sinensis pedig a máj haemangiosarcomájának kockázatát. Fertőzések

71 Nemiség, nemi élet A szexuális életnek elsősorban a méhnyak, az emlő, a méhtest és az ovarium tumorokban van szerepe. Az endometrium- és ovariumtumorok gyakoribbak nulliparákon és az incidencia a gyerekek számával csökken. Az endometrium és az emlő tumorainál fokozott az incidencia korai menarche és késői menopausa esetén. A méhnyakrák ritkább apácákban és gyakoribb prostituáltaknál.

72 a tüdőrákos halálozás lakaulása hazánkban férfiaknál és nőknél kor szerint (világ népességre) standardizált, főre vonatkoztatott adatok primer hörgőrák morbiditási adatok hazánkban Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet, Évkönyv 2003 Tüdődaganatok

73 a hörgőrák mortalitás területi megoszlása hazánkban 2002-ben országos átlagra standardizált halálozási hányadosok

74 Kialakulásuk legfontosabb kockázati tényezője a dohányzás - férfiak esetén 90%-ban, nőknél 70-80%-ban tehető felelőssé -, így a nőknél talált növekedés magyarázata a női dohányzás fokozódása illetve az a tény lehet, hogy a dohányzási szokások jelentős latenciával követték a férfiakat, későbbre tolva a halálozási görbe várható csúcspontját. Természetesen, ha sokkal kisebb mértékben is, szerepet játszik a levegőszennyezés. Legveszélyesebb a közlekedés okozta szennyezés, mert kontinuus szennyezésről van szó és az emisszió is (nemcsak az imissszió) a talajközeli levegőbe történik. A dízelmotorokból a PAH-ek mellett nitrogén-oxidok kerülnek a levegőbe, amelyek potenciális nitrózamin prekurzornak tekinthetők, emellett a kipufogógázban magas a nitropirének koncentrációja is, melyek állatkísérletekben daganatkeltőnek bizonyultak. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül azonban az egyéb kockázati tényezőket mint a foglalkozási eredetű ártalmakat és a táplálkozást sem. Tüdődaganatok

75 Legpontosabban az azbeszt okozta mesotheliomák és az azbesztexpozíciót követő tüdőrákok gyakorisága ismert, között 36 esetet regisztráltak hazánkban. Az ércbányászok, főleg az uránbányászok leggyakoribb foglalkozás eredetű rosszindulatú daganata a tüdőrák. A bányák levegőjében lévő radon és bomlástermékei, valamint a belélegzett radioaktív ércpor egyes számítások szerint – évi bányászat során - mintegy 140-szerese az alfa-sugárzás „elfogadott” értékének. Ugyancsak gyakoribb a tüdőrák az alumíniumgyártásban, a kokszoló üzemekben dolgozóknál, valószínűleg a PAH-expozíció miatt. A túlzott energiabevitel és zsírdús táplálkozás rizikófaktort jelent. Epidemiológiai vizsgálatokban protektív faktornak bizonyult a C- és E- vitamin bevitel, a zöldség- és gyümölcsfogyasztás. Tüdődaganatok

76 ÉletkorFamiliáris halmozódás Korábbi benignus proliferatív emlőbetegség Szülések száma Első szülés időpontja Menarche ideje Menopausa ideje Szoptatás tartama Menstruációk tartama Ovariectomia Ikerterhesség Postmenopausálsi hormonszubsztitúció Sportolás In utero ösztrogén expozíció Elhízás Zsírbevitel Telített zsírsavak aránya Élelmi rostok Lignán A-vitamin C-vitamin Szelén Testmagasság Össz-energiabevitel Emlő mirigyállományának tömege Kémiai expozíciók Ionizáló sugárzás Elektromágneses terek Stressz Trauma Képzettség Szociális státusz Vallás Emlőrák

77 Mai ismereteink szerint ezen daganatok két fő rizikófaktora a dohányzás és az alkohol-, főleg a tömény szeszek fogyasztása. Emellett kisebb szerepet tulajdonítanak az UV-expozíciónak és a HIV pozitivitásnak. Ajak- és szájüreg daganatok A halálozások térbeli eloszlása hazánkban is jellegzetes, a magas és az alacsony mortalitású régiók jól elkülönülve sajátos „gyomorrákos”, illetve alacsony mortalitású régiókat alkotnak. Ezen belül is megfigyelhető egy a kis települések felől a városok felé csökkenő tendencia. A gyomorrák kialakulásában fontos szerep jut a gyomorba jutó nitrátokból (pl. ivóvízzel), nitritekből és a szekunder aminiokból képződő nitrózaminoknak, melyek erős karcinogének. Hasonlóan károsak a már említett pácolás, füstölés, grillezés, faszénnel sütés kapcsán gyomorba jutó PAH vegyületek (pl. MNU, DMBA). Nem elhanyagolható a túlzott sóbevitel káros hatása sem. Gyomorrák

78 Nyelőcsőrák A nyelőcső karcinóma szintén jellegzetes földrajzi eloszlást mutat. Az ún. „oesophagus karcinóma övezet” magában foglalja Afganisztánt, Észak-Iránt és Kína déli részét, ahol az incidencia messze felülmúlja Európa és Ázsia más részének adatait. Zambiában a magas nyelőcsőrák incidencia okaként a házilag készített szeszes italok egyes összetevői merültek fel okként. Magának az alkoholnak, mint krónikus ingernek szintén nagy szerepe lehet ezen daganat típusban. Egyes kísérletek alapján a nyelőcsőrákok gyakori előfordulása mögött az ételek magas nitrózamin tartalma is sejthető lehet (hasonlóan a gyomorrákhoz). A nagyon forró italok, ételek gyakori fogyasztása szintén etiológiai tényező lehet. A

79 Prosztatarák A prosztatatarák a fejlett országokban a gyakoribb daganatos halálokok közé tartozik. A prosztatarákkal kapcsolatban számos rizikótényező felmerült, azonban nem találtak olyan egyértelmű összefüggést mint pl. a dohányzás és a tüdőrák között. A regionális és nemzeti különbségek hátterében részben genetikai, részben környezeti, rézben életmódbeli tényezők állnak. A genetikai tényezők szerepét támasztja alá az a tény, hogy az Egyesült Államokban élő különböző népcsoportok nagyon eltérő prosztatarák incidenciát mutatnak: legalacsonyabb a japánoknál, magasabb a fehéreknél és legmagasabba a néger populációban. Ez valószínűleg az 5-alfa-reduktáz enzim eltérő aktivitásával magyarázható (japánoknál az enzim aktivitása és így a dihidro-tesztoszteron képződés alacsony). A táplálkozási tényezők közül főleg a túlzott zsírfogyasztás, ezen belül is főleg a telített zsírsavak bizonyultak veszélyesnek. A dohányzás, ha kis mértékben is, de szintén rizikótényező lehet.

80 Méhnyakrák A méhnyakrák okozta halálozás világszerte erősen csökkenő tendenciát mutat. Hazánkban a halálozás csökkenése a ’80-as évek eleje óta tart, bár enyhe emelkedés a ’90-es évek közepén megfigyelhető volt. A halálozások csökkenése egyértelműen a szűrővizsgálat bevezetésének köszönhető, ezt támasztja alá az is, hogy a csökkenő mortalitás az incidencia növekedésével együtt jelentkezett. Világviszonylatban egyike a leggyakoribb daganatoknak (női daganatok között a 2.), évente mintegy fél millió esetet regisztrálnak, ennek döntő többsége a fejlődő országokban fordul elő. A kockázati tényező közül a legnagyobb szerepe a szexuális magatartásnak van.

81 A fiatal korban megkezdett nemi élet, a szexuális partnerek gyakori váltogatása a rizikót nagy mértékben növeli. A férfiak szexuális élete szintén hatással van a kialakulásukra, ennek hátterében minden bizonnyal a humán papilloma vírus fertőzések (HPV) állnak, melyek kb. a daganatok 90%-áért felelősek. A papillomavírusok 75 genotípusa közül mintegy 20 képes a nemi szervekben fertőzést okozni, a cervix daganatokban leggyakrabban a HPV 16, 18, 45, 31 mutatható ki. A HPV-fertőzöttség mellett a rák kialakulásához további faktorok – hormonális hatások, más szexuálisan átvihető biológia ágensek – jelenléte szükséges. A primer prevenció elsősorban a HPV- fertőzések megakadályozásra irányul, védőoltás már a klinikai kísérletek stádiumában van. Méhnyakrák

82 A megelőzés lehetőségei A daganatos megbetegedések elsődleges megelőzését a kockázati tényezők elkerülése vagy legalábbis csökkentése egyes esetekben védőoltások adása a kemoprevenció (beleértve a táplálkozást is) az egészségnevelés jelentik. A kockázati tényezők közül az egyik leghatékonyabb a dohányzás mellőzése. Ez az Európai Rákellenes Kódexben is 1. pontként szerepel

83 1. Ne dohányozzál! Dohányzók, hagyjátok abba a dohányzást olyan hamar, ahogy csak lehet és ne dohányozzatok mások jelenlétében! Nem dohányzók, ne próbálkozzatok a dohányzással! 2. Ha alkoholt fogyasztasz - akár sört, akár bort, vagy szeszt - mérsékeld a fogyasztást! 3. Növeld a napi főzelék és friss gyümölcsfogyasztást. Gyakran fogyassz magas rosttartalmú növényi táplálékot! 4. Kerüld az elhízást, fokozd a fizikai tevékenységedet, és korlátozd a zsíros ételek fogyasztását! 5. Óvd magad a túlzott napfénytől és kerüld a napon való leégést, különösen gyermekkorban! Európai Rákellenes Kódex

84 6. Szigorúan tartsd be az ismert munkahelyi karcinogénekre vonatkozó munkavédelmi előírásokat! Minden egészségvédelmi és biztonsági rendszabálynak tegyél eleget, ha ilyen anyagokkal találkozol! Korai felfedezése esetén több rákot lehet gyógyítani. 7. Keress fel orvost, ha egy csomót észlelsz, vagy ha fekélyed nem gyógyul (különösen a szájüregben)! Menj orvoshoz, ha a bőrödön olyan elváltozás van, amely alakját, nagyságát vagy színét változtatja, esetleg vérzik! 8. Vizsgáltass ki minden makacsul fennálló problémát, legyen az állandó köhögés, rekedtség, a széklet, vagy a vizelés ritmusának megváltozása, magyarázat nélküli fogyás! Nők számára: 9. Szabályos időközökben csináltass hüvelykenetet, vegyél részt a szervezett méhnyakrák szűrési programban! 10. Vizsgáld meg emlőidet szabályos időközökben! Ha elmúltál 50 éves, vegyél részt mammográfiás szűrésen! Európai Rákellenes Kódex

85 Az etiológiai tényezőket figyelembe véve jelentős szerepe van a táplálkozás preventív hatásának. A táplálkozási tényezőket összegezve elmondhatjuk, hogy a megelőzés érdekében célszerű kerülni a túlzott energiabevitelt, emellett ajánlott a rendszeres testmozgás. A minden napi zöldség-, gyümölcsfogyasztással biztosítható a kellő mennyiségű rostbevitel, emellett így bioaktív anyagokat juttatunk szervezetünkbe. Egyszerű cukrok helyett ajánlatos az összetett szénhidrátok fogyasztása. A fehérjebevitelben a szélsőségek kerülése célravezető, a húsok közül előnyösebbek a zsírszegény, fehér húsok. A zsírbevitelnél fontos az egyszeresen telítetlen és a többszörösen telítetlen, omega-3 zsírsavak minél nagyobb aránya. Kerülni kell az ételek odaégetését, a nyílt lángon való sütést, az ételek túlzott sózását, a forró italok-ételek és az alkohol fogyasztását. Megelőzés

86 A védőoltásoknak a jövőben valószínűleg a daganatok primer prevenciójában is helye lesz, például a hepatitis B és C vírus okozta májdaganatok megelőzésében. A bőrrákok megelőzésében elsődleges a túlzott napozás kerülése, az UV-sugárzás elleni védelem (napszemüveg, ruházat, sapka, kalap, fényvédő krémek használata), megfelelő felvilágosítás. A kemoprevenció lényege, hogy természetes vagy szintetikus anyagokat, hosszú időn keresztül adagolunk, annak érdekében, hogy a daganat kialakulását megelőzzük vagy a még reverzibilis folyamatokat visszafordítsuk. Eddig több mint 600 vegyületet próbáltak ki állatkísérletekben és mintegy harmincat emberen. Ezen vegyületek közé tartozik pl. az antioxidáns hatású C- és E-vitamin vagy a szelén, melynek hiányában a daganatok incidenciájának növekedését észlelték. Megelőzés

87 másodlagos megelőzés - szűrővizsgálatok Méhnyakrák-szűrés A méhnyakrák egyike a leghatékonyabban szűrhető daganatoknak. A Papanicolaou-féle citológiai vizsgálat szenzitivitása 90% körül, specificitása % között mozog. A drágább mintavételi eljárások (brush, speciális spatulák) esetében ritkábban van szükség a vizsgálatok ismétlésére. A vizsgálat év közötti nőknél, 1-3 évente ajánlott (modellszámítások szerint az évenkénti szűrés az invazív karcinómák gyakoriságát alig csökkenti jobban, mint a 3 évenként történő vizsgálat). Emlőrák-szűrés Az emlőrák-szűrésével kapcsolatban randomizált kontrollált vizsgálatok 50 éves kor fölött a mammográfia szenzitivitását 75%-osnak, specificitását %- osnak találták. Ugyanebben az életkorban az emlő klinikai vizsgálata tapintással hasonló specificitású, de a szenzitivitás csak 63%. Az önvizsgálat adatai lényegesen kedvezőtlenebbek, de nagyban függnek a szervezett oktatástól, képzéstől. Az emlő önvizsgálatára mindenkit meg kell tanítani, mert a módszer olcsó és veszélytelen, illetve a hatástalansága mellett szóló adatok sem egyértelműek. Az emlők önvizsgálatát minden hónapban egyszer kell elvégezni, a mammográfiás vizsgálat év között 2 évenként ajánlott.

88 Tüdőrák-szűrés A tüdőrák a legrosszabb prognózisú tumorok között szerepel, 5 éves túlélése 13% körül van. A mellkas-rtg felvételek csak 1 cm3 felett képesek azonosítani a tumort, ilyenkor gyakran már disszeminált. A szenzitivitása 40-50% között mozog, sok az álnegatív eset. A köpetcitológia vizsgálatok szenzitivitása csupán 10-20%. A legtöbb vizsgálat szerint a szűréssel felfedezett daganatok esetében nem kisebb a halálozás, de néhány eredmény szerint a rezekálhatóság gyakoribb 45 év feletti, dohányzók 4 havonta végzett citológiai és rtg-vizsgálata esetén. Vastag- és végbél tumorok szűrése A legegyszerűbb rektális digitális vizsgálattal csak a daganatok 10%-a kerül felfedezésre, a könnyű kivitelezhetőség azonban az alkalmazás mellett szól. A szűrés másik lehetősége az okkult vérzés diagnosztizálása székletmintából, ennek szenzitivitása a teszt típusától függgően változó, specificitása 90-99%-os. Álpozitivitást okoznak peroxidáz tartalmú élelmiszerek, egyes gyógyszerek, aranyér, diverticulosis. Álnegatív eredményt adhat az intermittáló vérzés (ha éppen inaktív stádiumban történik a vizsgálat) vagy ha magas a székletben az antioxidánsok koncentrációja.

89 50 éves kor felett évente alkalmazva a tesztet, jelentősen csökkenthető a halálozás. Szintén 50 éves kor felett érdemes a szigmoidoszkópiás vizsgálatot 3-5 évente elvégezni (amennyiben az első két, két éven belül elvégzett vizsgálat negatív). A herediter szindrómák esetén a család gondozásának része a kórképtől függő gondozási protokoll. Vastag- és végbél tumorok szűrése

90 MódszerGyakoriság A WHO ajánlása, a vastag- és végbélrák szűrése tünetmentes, átlagos kockázatú népességben 50 éves kortól okkult bélvérzés vizsgálata (Fobt)évente rectalis digitális vizsgálat és flexibilis sigmoidoscopia 3–5 évente vagy colonoscopia3–5 évente Az Amerikai Ráktársaság ajánlása, a vastag- és végbélrák szűrése tünetmentes, átlagos kockázatú népességben 50 éves kortól Fobt ésévente sigmoidoscopia (pref. flexibl.),5 évente vagy kettős kontraszt,5–10 évente vagy colonoscopia10 évente Rectalis dig. vizsg. minden eszközös vizsg. előtt! Az Amerikai Gastroenterologus Kollégium ajánlása, a vastag- és végbélrák szűrése tünetmentes, átlagos kockázatú népességben 50 éves kortól Fobtévente sigmoidoscopia (pref. flexibl.)5 évente Fobt + sigmoidoscopiaévente + 5 évente kettős konraszt bárium röntgen5–10 évente vagy colonoscopia10 évente

91 Prosztatarák szűrése A prosztata daganatoknál rendkívül nagy a jelentősége a korai stádiumban való felismerésnek, lokális tumorok esetén a 10 éves túlélés 75%, regionális áttétnél már csak 55%, távoli metasztázisok esetén pedig csupán 15%. A rektális digitális vizsgálattal csak a hátsó és a laterális területek vizsgálhatóak, ezért a tumorok 25-35%-a eleve nem kerül látótérbe. A vizsgálat specificitása is alacsony (5-68%) tünetmentes egyének között, valamivel kedvezőbb, ha urológus végzi. A prosztata specifikus antigén (PSA) mennyiségének mérése önmagában alacsony specificitású, jobban alkalmazható marker a PSA titere és a prosztata térfogat hányadosa. Ha a PSA titer változását követjük nyomon sorozatvizsgálatokban, a specificitás jelentősen növekszik, eléri a %- ot. Kombinálva a PSA-mérést a rektális digitális vizsgálattal a pozitív prediktív érték kb. 49%-ot ér el. Autopszia vizsgálatok szerint a klinikai tüneteket nem okozó prosztata daganatok prevalenciája azonban sokkal nagyobb, mint a klinikai diagnózisra kerülő daganatoké.

92 Bőrrák-szűrés A bőrrákok közül a szűrésnek racionalitása főként a melanoma malignumnak van. Leghatékonyabb természetesen a bőrgyógyász által végzett dermatoszkópos vizsgálat, azonban egyes vizsgálatok szerint az önvizsgálatra oktatott populációban kisebb lesz a terjedési mélység, azaz a daganatok korábbi stádiumban kerülnek felismerésre, ami a túlélést jelentősen javítja. A melanoma malignum szűrésekor a teljes bőrfelületet át kell vizsgálni, a szűrési gyakoriság 1-2 év az ajánlásokban. Melanoma családi halmozódása vagy dysplasticus elváltozások esetén 6 havonta végzett szakorvosi kontroll ajánlott, esetleg fényképek kiegészítésével. A teljes bőrfelület rendszeres önvizsgálata mindenki számára ajánlott, a melanoma megelőzése szempontjából fontos, hogy mindenki ismerje azokat a jeleket (ún. ABCD – assymmetry, border irregularity, color variability, diameter greater than 5 mm), amelyek észlelése esetén szakorvoshoz kell fordulni.

93 Szájüregi daganatok szűrése A szűrés a szájüreg tükörrel történő áttekintésére, a leukoplakiák és erythroplakiák felismerésére és kezelésére épül. A vizsgálat egyszerűég ellenére nincsenek egyértelmű adatok a szenzitivitást és specificitást illetően, azonban az bizonyos, hogy legmegbízhatóbb a fogorvosok által végzett szűrés. Az ajánlások mégis megoszlanak arról, hogy kinek a feladat a megtekintés, mert a fogorvosokat éppen a magas rizikójú csoportok nem keresik fel. Az jól ismert, hogy ezen daganatok korai stádiumban való felismerése esetén a kezelés hatékonysága sokkal nagyobb, azonban nem sikerült egyelőre bizonyítani, hogy a szűrés ezt egyértelműen elősegítené. A leukoplakiák kezelése 13-cisz-retinsavval hatékony, de sajnos a nagy dózis szükségessége gyakran okoz mellékhatásokat. Az eredményes kezelést követően gyakran recidiválnak 3-6 hónapon belül, ezért a kezelést alacsony dózisban érdemes tovább folytatni.


Letölteni ppt "MI AZ EGÉSZSÉG? Mit akarunk megőrizni? Forrás: magtud.szote.u-szeged.hu/DOCS/Mi%20az%20egészség.ppt."

Hasonló előadás


Google Hirdetések