1. Környezetjog története, elméleti alapok

Az előadások a következő témára: "1. Környezetjog története, elméleti alapok"— Előadás másolata:

1 1. Környezetjog története, elméleti alapok
2. Környezetjog rendszere, alapfogalmak, elvek

2 1. Környezetvédelmi szabályozás története
Környezetvédelem röviden (fogalma Ktv 4§. 32, területei – víz, zaj, lev, hull.,ép., termvéd) szabályozása, szenny. típusai, megelőzés- védekezés – elhárítás - szankció Környezet fogalma (fiz-kém-öko-bio tér) Ókor : platon törvényei, később: indián, Római kl. 1. 50-es évek – minimális, 1969 NEPA (USA környezetvédelmi törvénye) 2. 70-es évektől erősödik , az ipar fejlődésével rész-szabályozások az egyes területeken (gyárak zajhatása, vízvédelem, légszennyezés, nukleáris technológiák, stb.) – környezeti hatások ENSZ Stockholmi környezetvédelmi világértekezlet /szektoronkénti kezelés, megelőzés még nincs/ - csővégi

3 ENSZ 1987-ES Brundtland-jelentése
1980-AS, 1990-ES ÉVEK ENSZ 1987-ES Brundtland-jelentése 1992 RIÓ ENSZ környezet és fejlődés világértekezlet - fenntartható fejlődés fogalma „kielégíti a jelen szükségleteit anélkül, hogy csökkentené a jövendő generációk képességét, hogy kielégítsék a saját szükségleteiket”, Környezethasználat, fenntarthatóság, környezetbarát termékek, öko-címkék, piac, erőforrások, megújuló energiaforrások,

4 1990-ES ÉVEK 2002 Johannesburgi környezetvédelmi csúcstalálkozó:
lassulás 4 oka: 1. nem működik az integráció a kvéd.ben 2.világ több erőforrást használ az ökoszisztéma által kívánatosnál 3. pénzüg, kereskedelem, beruházás, techn. terén hiányzik az összefüggő politika és szemlélet 4. kevés a pénzügyi erőforrás Csúcstalálkozó vezérmotívuma: globalizáció következményei, öt oldalas politikai nyilatkozat (közösségek szerepe), 50 oldalas cselekvési terv (fontosabbak: eg. Ívóvíz, energiahat., megújulók, vegyi anyagok csökk., mezőgazd. növ., bidiverzitás növ., fenntartható fejlődés és fogyasztás)

5 Környezetjog hazai szabályozása I.
Régmúlt: királyok (pl. III. Károly vad, madár szab.)- szabályai, törvények,1884 telep-engedélyek, 1976 évi II. tv az emberi körny. Védelméről, vízjogi szabályozás 1976-tól a 90-es évekig: Formailag tv-nél alacsonyabb, kormányrendeletekkel Nem integrálódnak más szabályozási területekkel Rész-kérdések (alaptv. 6 körny.elem: föld, víz, levegő, táj, élővilág, települési környezet) eltérő szabályozása Kp. kormányzati munkamegosztás széttagolt (miniszt.ok) Megelőzést, közvetlen beavatk.-t segítő szemlélet hiány. Felelősségi eszközök erőtlenek Háttérintézmények hiánya, társadalmi nyilvánosság hiánya

6 Környezetjog hazai szabályozása II.
90-es évek: Rendszerváltás nem hozott nagy változ. a körny.jogban 1992 termékdíj az üzemanyagokra Környezeti hatásvizsgálat környezetvédelmi tárca jelentése – ország környezeti áll. Vizsgálata (talajok savasak, felszín alatti vizek szenny., ipari és lakossági légszennyeés, fűtés, hulladékok) 1994 március: nemzeti környezet- és természetpoltikai koncepció 1995: környezetvédelmi törvény

7 Változások – új elemek (jelenleg)
EU csatlakozás – Uniós szabályozás átvétele Megelőzésre nagyobb hangsúly Belső integráció(jogintézmények) Külső integráció (környezet – gazdasági/társ szabályozási területek közötti egyensúly) Gazdasági eszközök Önkéntesség, önszabályozás Társadalmi részvétel (Aarhus egyezmény) Közigazgatási felelősség (bírságok, helyreállítási köt) Polgári jog kvéd. vonatkozásai Büntetőjogi táéyállások (pl. környezetkárosítás) Felgyorsuló jogalkotás, BAT technológiák

8 Környezetjog elméleti alapok, külföldi szabályozása I.
1973: Európai Közösség I. Körny.véd. Akcióprogramja , 11 alapelv: 1. szennyezést a forrásnál 2. lehető legkorábbi lépés (tervezés, döntéshozatal) 3. károkozással járó term. erőforrások kerülése 4. tudom. és technikai ismeret szintjének növelése 5. megelőzés és kárelhárítás költségeit szennyező viseli 6. állam tevékenységével másik államot ne károsítsa 7. fejlődő országok érdekei 8. nemzetközi és globális környezetvédelem 9.környezetvéd. mindenki felelőssége (oktatás) 10. szennyezés típusa szerinti akciószint – típus, védendő területek (szubszidiaritás) 11. egyes nemzeti környezet-védelmi politikák koordinálása, harmonizációja

9 Környezetjog elméleti alapok, külföldi szabályozása II.
Európai Tanács szakértői csoportja 1994 – modell értékű környezetvédelmi törvény főbb elvei (7): 1. elővigyázatosság elve 2. helyettesítés elve (kisebb környezeti kockázat..) 3. biodiverzitás védelme 4. természeti erőforrások pusztításának tilalma 5. szennyező fizet elve 6. társadalom információhoz való joga, részvétel 7. együttműködés elve

10 2. Környezetjog elméleti alapok, hazai szabályozása I.
1995. évi környezetvédelmi törvény főbb elvei (14): 1. megelőzés (forrásnál), elővigyázatosság, helyreállítás – ügytípusok TK 2. környezethasználat feltételeinek előírása 3. helyreállítás kötelezettsége 4. tervezés (információ, elemzés, célok, ellen – szintek) 5. fokozatosság, kiszámíthatóság 6. 1. Nemzeti Környvéd. Program 1997(kormány kidolg., OGY elfogadja – fenntartható fejlődés, elővigyázatosság, megelőz, partneri viszony, gazdaszemlélet) 7. Regionális és Települési környezetvédelmi Program 8. Integrált szennyezés elleni fellépés (szintek) 9. környezeti elemek egységes védelme

11 Környezetjog elméleti alapok, hazai szabályozása II.
10. környezeti hatásvizsgálat, környezetvédelmi felülvisgálat, előzetes vizsgálat 11. az állam felelőssége (közvetlen, közvetve: önkorm.) 12. együttműködés elve (konszenzus keresése) 13. társadalmi részvétel: tájékozódás, tájékoztatás, nyilvánosság, részvétel a döntéshozatalban, civil szervezetek, ügyféljog – jogorvoslat, részvétel a jogalkotásban) 14. felelősség: szennyező fizet (konkrét szennyező, környezethasználó, egyes esetben a terület tulajdonosa)

12 NKP 1. Károkozó felelőssége: szennyező fizet, használó fizet 2. gondoskodás elve: elővigyázatosság, megelőzés elve 3. hatékonyság alapelve: - felelős gondoskodás (állam, gazdálkodói szféra) - politikák integrálása - megosztott felelősség elve - partneri viszony - szubszidiaritás elve - regionalitás elve - Információhoz való hozzáférés - környezeti mutatókkal indukált tervezés elve - társadalmi részvétel

13 Környezetjog legfontosabb alapelvei
Első akcióprogram elvei (11 db – 8. dia) Európai Tanács szakértői csoportja 1994 (7 db – 9. dia) 1995. évi környezetvédelmi program alapelvei (14+1 db– dia) 1997 I. NKP elvei (5 db): Fenntartható fejlődés: környezeti értékek megtart, jövő generációk felé felelősség, természeti erőforrások és ökológiai rendszerek teherbíró és megújulóm képessége Elővigyázatosság elve: kockázat vizsgálata az új technológiáknál Megelőzés elve: gazdaságosabb az utólagos beavatkozásnál Partneri viszony: a stratégia elvek mentés gazdálkodók, közigazgatási szintek között, haszon elv is legyen Gazdaszemlélet: állam és önk. szintjén is értékek megtart., felelősség 2003 – 2008 NKP (12. dia) Szakterületi elvek – 200. évi Hull.gazd.tv (megelőzés, helyettesítés, termelői felelősség, hasznosítás, hatékonyság, szennyező fizet elve)

14 Fontosabb alapelvek Megelőzés:
- Megelőzés EK akcióprogramja óta környezetvédelmi törvény része forrásnál való fellépés (Vallon hulladék eset – hulladékimport esete tk) Elővigyázatosság (Uniós szerződés Sandoz ügy- vitaminok túlzott alkalmazása)

15 Fenntartható fejlődés
Harmonikus vagy fenntartható fejlődés: növekedés határainak keresése (Római Klub, Rioi konferencia) Nemzetközi esetjog: pl. Nagymaros ítélete EU fenntartható fejlődési stratégiája (2001) Integráció elve: a fejlődésnek gazdasági, társadalmi, környezetvédelmi dimenziója + politikai elkötelezettség Fenntarthatóság és integráció: környezetvédelmi szabályozás pl. környezeti hatásvizsgáltról szóló Kr. – vizsgálati elemzések kötött tartalommal 1991 Espoo-i egyezmény – informatikai rendszer

16 Fontosabb elvek (folyt)
Tervszerűség elve Tartós eredmény – hosszú távú gondolkodás Lépések: információgyűjtés, célkitűzés, eszközök, ellenőrzés Szintek: NKP, törvények jogszabályok, települési KP Állam kötelezettség és felelősségvállalása: kvéd tv. 38§. (környezet igénybevétele, károsodás megelőzése, államigazgatás, célok, állapotmegőrzés, kutatás-fejlesztés, gazdasági-pénzügyi alapok, stb.) Társadalmi részvétel: Információhoz való jog Részvételi jog (jogalkotás, döntéshozatal Jogorvoslat Civil szervezetek jogai

17 Környezetjog elméleti alapok, hazai szabályozása III.
Fontosabb alkotmányos jogok: Egészséges környezethez való jog Biztonságos környezethez való jog Zavartalan környezethez való jog Esztétikus környezethez való jog Főbb törvények: - Alaptörvény – alkotmány április évi LIII. tövény környezetvédelemről 1996. évi LIII. törvény a természetvédelemről Egyéb: vízgazdálkodási, hulladékgazdálkodási törvény, levegőtisztaság-védelmi, zaj-rezgésvédelmi kormányrendeletek, erdővédelmi tv. , állatvédelem, építmények véd. Stb. Települési kv.program ( állapot meghat., célkitűzések, projektek, (Lég, zaj, zöldter, víz, szvíz, telep. Körny, energia, hull, közl.,kárelhárítás)

18 Környezetjog elvi alapjai (TK 95-124)
Keresztény tradíciók (Pacem in terris, Kompedium, stb. – biztonságos és egészséges környezethez vajló jogról) ENSZ: emberi jogok (3 típus)– 1.harmadik generációs jogok , emberi jogok hivatalos katalógusai (szolidaritási jog), 2. nemzetközi dokumentumok, 3. nemz. szerződések – egészséges és biztonságos környezethez való alapjog, stb. 1.: Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata (1948),Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Egyezségokmánya (1966), Polgári és Politikai Jogok Egyezségokmánya (1966), Gyermekek Jogainak védelme (1989), Őslakosok Jogairól szóló Nyilatkozat (2007) es Stockholmi ENSZ konf. 1. sz. alapelve, Riói nyilatkozat 1. alapelve, Johannesburgi csúcsértekezlet 5. elv, Környezet és Egészség Európai Chartája 3. Aarhusi Egyezmény: összekapcsolja sz emberi jogokat és a környezeti jogokat

19 Környezetjog elvi alapjai (TK 95-124)
Európa (Uniós Politika): Emberi Jogok Európa Konvenciója (típusügyek tk.) Környezethez való jog Magyarországon: 1976. évi II. tv.: Minden állampolgárnak joga van arra, hogy emberhez méltó környezetben éljen 1989-es alkotmány 18 §.: állam aktivitása, állami cselekvés fontossága, környezethez való jog általánossága – mindenkire - , nem csak materiális, hanem pl. egészségre is vonatkozik, 2012-től hatályba lépő új alkotmány – elvi alapvetések(későbbi előadáson) – MO védi és fenntartja az egészséges környezetet Elvi összegzés: zavartalan-egészséges- biztonságos-esztétikus környezethez való jog, környezet egészésge, ember felelőssége

20 Környezetjogi szabályozás módszertana
Rendszerépítés, EU jog átvétele (80%), állami bef., környezethasználat Módszertan 3 megközelítése: 1. szektoriális vagy integrált megoldás 2. jog é állam beavatkozása 3. környezethasználat elfogadható szintjének meghatározása IPPC irányelv – integrált szennyezés – megelőzés – ellenőrzés Hagyományos, közvetlen beavatkozást jelentő szabályozási mód: Környezeti állap. ért. → környezetpolitika, tervezés → jogalkotás → közigazgatási aktus vagy önkéntes jogkövetés → ellenőrzés → szankció → visszacsatolás a jogalkotáshoz Gazdasági, piaci eszközök szabályozási módszere: Környezeti állap. ért. → környezetpolitika, tervezés → jogalkotás → piac reagálása → környezethasználó értékeli a szabályozást és a piaci reakciókat → szükséges szerkezetváltás → piac és környezet reagálása → korrekciós lépések → értékelés, reakciók ismétlése → közigazgatás ellenőrzése, beavatkozás, szankció - visszacsatolás a jogalkotáshoz

21 Környezetjogi szabályozás módszertana II.
Az önszabályozás szabályozási módszere: Környezeti állap. ért. → környezetpolitika, tervezés → jogalkotás → szabályozott közösség vagy a piac reagálása → értékelések és önszabályozási döntések → társadalmi, környezeti és piaci válasz → értékelés és korrekció → közigazgatás ellenőrzése, beavatkozás, szankció - visszacsatolás a jogalkotáshoz Környezet használat elfogadható mértéke: 1. használat, terhelés, szennyezés lehatárolására, számszerűsítésére standard mértékrendszer 2. mennyiségi előírásokra alapozott szabályozást a környezethasználat alkalmazott technikájával kapcsolatos általános követelményekkel váltják fel Környezethasználat technikája, technológiája : BAT technológia (elérhető legjobb technológia TK 143., 314/205 Kr. – IPPC irányelvek szab meg Szabályozási módszerek alkalmazása(8): 1. probléma típusa, súlya, sürgőssége 2. környezeti hatékonyság 3. gazdasági hatékonyság 4. igazságosság, arányosság 5. megfelelő információ 6. közigazgatási és gyakorlati alkalmazhatóság 7. megvalósítás költségei 8. elfogadhatóság

22 Környezetjog Fontosabb EU-s események: EGK alapszerződése (Római szerződés), irányelvek akcióprogramok 1. Akcióprogram 11. alapelv, 2. akcióprogram (1977) projekt folyamatossága 3. akcióprogram 1983: megelőzés, gazdaság, társ. Szerepe 4. akcióprogram 1987 Közösség környezeti politikáját alkotmányos rangra emeli 5. akcióprogram (Riói Agenda 21 . Fenntarthatósági program végrehajtása): gyakorlati reformok (jogalkotás fejl., végrehajtás, politikai szempontok integrálása, társadalom bevonása, környezeti felelősség, Európai Környezetvédelmi Hivatal bevonása , jelentések, szubszidiaritás – tagállami szintű végrehajtatás) 6.akcióprogram (2002 – 2012): 4 prioritás 1. éghajlatváltozás kezelése 2. természetvédelem és biodiverzitás 3. környezet-egészségügy 4. természeti erőforrások fenntartható használata és a hulladékokkal való fenntartható gazdálkodás Tematikus stratégiák (7 területen): levegőszennyezés, hulladékmegelőzés és hasznosítás, tengeri környezet megőrzése, talaj, növényvédő szerek használta, erőforrások fenntartható használata, városi környezet felülvizsgálat 2007, 2010 SOER jelentés (TK) Fontosabb szerződések: 1986 előtt Római szerződés, EGYSÉGES Európai Okmány 1986, Uniós szerződés 1992, Amszterdami Szerződés 1999, Lisszaboni szerződés 2009 – TK!!!

23 Egységes irányelvek az EU jogban
1.Legkisebb szigor vagy védelmi záradék: körny.védelemben használt szigorításokról 2. szubszidiaritás: közösség és a tagállamok közti feladatmegosztás hatékonysági és célszerűségi elve – típusügyek (TK) 3. arányosság elve: közhatóságok csak olyan mértékben alkalmazhatnak kötelezettségeket, amelyek a közérdek szempontjából feltétlenül szükségesek az adott intézkedés céljának eléréséhez – pl. áruk szabad mozgásának korlátozási kérd. 4. közvetlen hatály: közvetlenül keletkeztet jogokat és kötelességeket (Tagállamok bíróságai előtt lehet hivatkozni EU-s rendelkezésekre) 5. Egyéb általános jogelvek: jogbiztonság, környezetbarát adórendszer, birtokvédelem elve, gondos ügyintézés követelménye

24 3. Környezetjog intézményrendszere

25 3.Környezetjog intézményrendszere
Megelőzés jogintézménye: környezetvédelmi törvény – környezethasználati engedély, környezeti hatásvizsgálat, környezetvédelmi felülvizsgálat, előzetes vizsgálat 1. bejelentés: nincs közvetlen engedélyezési kötelezettség, de hatóság tudomása kell 2. engedély általános keretei, szakhatósági hozzájárulás: engedály alaki tartalma (pl. alanya, tárgya, területi hatálya), milyen jogszabály alapján kell, szakhatóságok állásfoglalása, közigazgatási törvény (KET) szerint Engedélyek típusai: integrált, környezet egészére – környezetvédelmi eng., egys. Környezet-használati eng. (új tevékenység), környezetvédelmi működési engedély (meglévő)– KHV Környezeti elemekhez kapcsolódó – vizekkel, hulladékgazdálkodás Környezeti érdekekhez közvetve kapcsolódó – építési engedély – szakhatóságok hozájárulásával

26 3.Környezetjog intézményrendszere
Új tevékenység: Környezeti hatásvizsgálat (KHV)– kötelező esetek listája, mérlegelés listája Egységes környezethasználati engedély (EKE) – kötelező esetek listája Előtte: előzetes vizsgálat (kérelemre, vagy kötelező KHV és EKE előtt) Kérhető előzetes konzultáció (kérelemre, önkéntesen KHV, EKE előtt, mérlegelési lista esetén nem lehet) Hatóság vizsgálja összekapcsolható-e a két eljárás Engedélyező hatóság a területileg illetékes környezetvédelmi felügyelőség, szakhatóság (pl a jegyző, erdészet, népegészségügyi intézet, stb.) Felügyelőség megküldi a közlemény az eljárásról a jegyzőnek, aki közhírré teszi (15 nap) Döntések: helybenhagyás, hiánypótlás, kizáró ok – elutasítás, pl. településrendezési tervvel nincs összhangban, Natura 2000-es területre esik) KHV: környezeti elemekre, elemek rendszereire, folyamataira, tájra, éghajlatra, ökológiai rendszerre, hatások népesség egészségi állapotára, életminőségére, hatásfolyamatok, hatásterület, hatásbecslés, kockázatelemzés, stb.

27 3.Környezetjog intézményrendszere
EKE: BAT technológia követelményei, tevékenység jellemzői, szennyezőforrások, hatásterület, megelőzés és kibocsátást csökkentő intézkedések, kibocsátások mérése, hulladék megelőzés, hasznosítás, ártalmatlanítás, alternatívák EKE meghatározott időre (5 év), 5 évente környezetvédelmi felülvizsgálat – hatóság korlátozhatja, felfüggesztheti, megtilthatja (pl: lakossági panaszok, ellenőrzések, más hatóság jelzései) Környezetvédelmi felülvizsgálat (KFV) és teljesítményértékelés: hatóság kötelez, ha környezetveszélyeztetés, környezetszenyvezés van, környezetkárosítás, kiemelten védett, védett a terület (NP, Tájvéd Körzet, TT, TE, védett vízbázis, stb.), környezethasználó nem kezdeményezett előzetes vizsgálatot, engedélynélkül végzi a tevékenységet KFV: alkalmazott technológiák, berendezések műszaki állapota, környezethasználat adatokkal alátámasztott bemutatása, kapcsolódó műveletek – anyagforgalom, víz, hulladékáram, szvíz., haváriaesetek vizsgálata, elhárítás árdekében intézkedések, környezeti hatásbecslés és értékelés Teljesítményértékelés: felülvizsgálat saját kezdeményezésre, változásjelentés

28 3.Környezetjog intézményrendszere
Felszámolási eljárás, végelszámolás környezetvédelmi követelményei: környezetvédelmi nyilatkozat, részleges vagy teljes állapotvizsgálat Határértékek: - szennyezettségi, kibocsátási, igénybevételi - általános, területi, helyi, egyedi, sajátos védelmi övezetre - ökológiai, egészségügyi, tervezési, rendkívüli helyzetben alkalmazandó Kibocsátási: termékre, technológiára, területre, gazdasági területre Igénybevételi: környezethasználatra (pl. erőforrásra), területre, meghatározott kitermelői körre vonatkozó összmennyiség Környezetvédelmi minősítés: veszélyességi fokozatok, termék, vagy technológiai minősítés (pl. típusjóváhyagyás – zajtanúsítvány) Osztályozás: környezeti veszélyesség, környezeti állapot szerint Nyilvántartás: regisztálás (pl. adatlapok a felügyelősége, HIR, TEKIR, STB)

29 GAZDASÁGI ESZKÖZÖK CSOPORTOSÍTÁSA
OECD 1991 I. díjak és adójellegű eszközök 1. Kibocsátási díjak 2. környezethasználati díjak 3. termékdíjak 4. adó és vámszabályok differenciált alkalmazása II. támogatások: vissza nem térítendő, kedvező hitel, kamatfizetés támogatása, pénzügyi garancia, adó- és vámkedvezmény III. árak szabályozása IV felelősségi eszközök (bírságok) V. állami biztosítás (közigazgatási eljárási díjak) VI. betéti és visszatérítési rendszerek (betétdíj) VI. kibocsátási jogok, kedvezmények (pl. picosítás, kvóták) VII. biztosíték, kötelező felelősségbiztosítás (nagyobb kockázatú cégek)

30 Gazdasági eszközök a magyar jogban, önszabályozás, ellenőrzés
Környezetterhelési díj: levegőterhelési díj (tüz. ber.) vízterhelési díj (szennyezés után) talajterhelési díj (közcsatornára nem köt rá) Igénybevételi járulék (pl. hulladéklerakás után) Termékdíj (gumiabroncs, csomagolás, egyéb kőolajtermék, akkumulátor, reklámhordozó papír, elektromos berendezés) Gyártók –visszaigényílés, mentesség, környezetvédelmi támogatások lehetősége ÖNSZABÁLYOZÁS, KÖRNYEZETMENEDZSMENT Önszabályozás, szabványosítás (hatósági szerződés, szabványok, környezeti menedzsment alakalmazása) ISO szabvány – 16 alapelv (TK 302) Ökocímke, környezetbarát termék megjelölés ELLENŐRZÉS Önellenőrzés – társadalmi ellenőrzés –hatósági ellenőrzés (átfogó, cél, téma, utóellenőrzés, - helyszíni, információs, iratellenőrzés, szerv vezetőjét) Szankció, bírság, helyreállítás, szennyező fizet elv, szabálysértés, enegdély visszavonás, stb.

31 3.Környezetjog intézmények
Országgyűlés: jogalkotás, környezetpolitika Jövő nemzedékek országgyűlési biztosa: felhívja a jogellenes környezet veszélyeztetőt, szennyezőt, károsítót a tevék. befejezésére, hatóságot az intézedésre, feladatkörében ajánlást, környezet állapotával kapcs. eljárás felfüggesztését, felügyeleti eljárást kezdeményez, véleményezi a jogszabályokat, jogalkotási javaslat, önkormányzatok frjlesztési, területrendezési koncepciót véleményezheti, véleményez nemzetközi környezetvédelmi témájú szerződéseket, EU intézményeibenmagyar álláspont kialakításában részt vesz, részt vehet közmeghallgatáson Kormány: összesíti és megtestesíti az állam környezetvédelmi feladatait. Ktv. Szerint: nemzetközi szerződések környezetvédelmi kötelezettségeinek teljesítése, környezetkímélő és környezetbarát termékek, technológiák elterjedésének elősegítése, jelentős környezetkárosodások, rendkívüli környezeti események felszámolása (pl. vörösiszap, cián), állam környezeti kártérítési kötelezettségeinek pénzügyi háttere

32 3.Környezetjog intézmények
Országos Környezetvédelmi Tanács: Kormány javaslattevő, tanácsadó, véleményező szerve: környezetvéd. hatékonyabbá tétele, jogalkotás stratégia kérdései, tervek, programok – tanács működése ügyrend szerint Környezetvédelmi biztos: környezetvédelmi érdekvédelem – regionális állami szerveknél Ügyészség: büntetőeljárásokban, társadalomvédelmi szerep, törvényességi szerep környezetvédelmi hatóságoknál bíróságok: közigazgatási határozatok, döntések felülvizsgálata Minisztériumok: szaktárcák Vidékfejlesztési miniszter: agrár, erdőgazd., vad, halgazd, környezetvédelem, természetvédelem, vízgazdálkodás Belügyminiszter: katasztrófa, településrendezés, helyi önk., területrendezés Nemzeti erőforrás miniszter: oktatás, tudománypolitika Nemzetgazdasági miniszter: energiastratégia, klímapolitika, energiahatékonyság, fenntartható fejlődés és energiagazdálkodás, kutatásfejlesztés Nemzeti fejlesztési miniszter: fejl. politika, területfejl, bányászat, közlekedés

33 3.Környezetjog intézmények
Minisztérium alatti állami szervek: Országos Környezetvéd, Termvéd és Vízügyi Felügyelőség, Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság Regionális szervek – eljáró illetékes területi hatóságok - Környezetvéd, Termvéd és Vízügyi Felügyelőségek 10 db, Nemzeti park igazgatóságok 10 db– hatósági eljárások első vagy másodfokon, engedélyek kiadása, felügyelet, ellenőrzés Környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok – véleményez, koordinál, fenntart Megyei önkormányzatok: megyei kistelepülések koordinálása Helyi környezetvédelmi hatóságok: főpolgármester, polgármester, jegyző, kerületi önk. jegyzője: helyi közügyben jár el: polgármester, önkormányzat testület, jegyző (környezetvédelmi törvényben meghatározott kötelező önkormányzati feladatok (pl. eg. ivóvíz, hulladékgazdálkodás megszervezése, szennyvíz-csapadkévíz hálózat, közutak fenntartása, stb) képviselőtestület: helyi rendeletek, települési környezetvédelmi program, hulladékgazdálkodási terv, kvéd táj., rendeletalkotási jog, környezetvédelmi alap létrehozás, helyileg védett ter. kijelölése Főváros: Kétszintű környezetvédelmi hatáskör (fővárosi startégia kérdések – kerületi szinten) Polgármester: füstködriadó terv kidolgozatása, végrehajtása, helyileg védett területen tevékenység tiltása Jegyző: kistérségi államigazgatási jogkör (levegő-lakossági tüzelőberendezések, víz –talajvízkutak, szívztározók, elhagyott hulladék, zajvédelmi hatóság – szórakozóhelyek –részterületek, helyi természetvédelemi szakhatóság, építésigazgatási eljárások

34 3.Környezetjog intézmények
Polgári jog és környezetvédelem: mellérendeltségi jogviszony, önkéntes jogkövetés – PTK: személyi jogok védelme (testi épség, egészség, magánlakás), iparjogvédelem (szabadalmazás, újítás, védjegyek), szomszédjog (szükségtelen zavarás), birtokvédelem (zavarás), szerződésjog, kötelmi jog, kártérítés ( KTV + TTV + PTK), Nemzetközi egyezmény a környezetvédelmi károk megtérítéséről (Luganói egyezmény) Büntetőjog: BTK (külön előadás): KÖRNYEZETKÁROSÍTÁS (fokozatosság: veszélyeztetéstől a károkozásig), szennyezés fogalma, minősített tett TERMÉSZETKÁROSÍTÁS (élőlények – vörös lista, NATURA 2000 terület) HULLADÉKGAZDÁLKODÁS rendjének megsértése (telephelyen nem engedélyezett hulladék, engedély nélküli tev.) Halmazat és jogi személy büntethetősége Nemzetközi környezetjog (külön előadás)

35 4. Környezeti elemek védelmének jogi szabályozása

36 4. Környezeti elemek védelmének jogi szabályozása
Környezetjog szabályozási területei: 1. területfejlesztés, területrendezés 2. épített környezet alakítása és védelme, településrendezés 3. földvédelem 4. természetvédelem 5. vízvédelem 6. levegőtisztaság-védelem 7. hulladékgazdálkodás 8. veszélyes anyagok ) 9. Ipari baleseti kockázat 10. zaj- rezgésvédelem 1. területfejlesztés: (1996. évi XXI. Törvény) célja: - szociális piacgazdaság kiépítése, fenntartható fejlődés, társadalmi, gazd. , körny. Céloknak megfelelő térbeli szerkezet - főváros és vidék közötti esélyegyenlőség biztosítása - ország térszerkezetének harmonikus fejlesztése - nemzeti és térségi identitástudat erősítése Feladatai: a) térségi és helyi közösségek kezdeményezési, összhang az országos célokkal b) fejlesztési koncepció, programok, tervek kidolg. C) nemzetközi együttműködés (EU) Törvény meghatározza a területfejlesztés és területrendezés fogalma (TK) Állami szervezet szintjei: OGY (ter.fejl. Koncepció), kormány (regionális politika), Országos Területfejlesztési Tanács (véleményez, javasol) Területfejl. miniszter (elők) Területi és Helyi: települési önkormányzat, megyei önkormányzat (koordinál), területi államigazgatási szervek (Országos területrendezési terv térségi területfelh. kategóriái

37 4. Környezeti elemek védelmének jogi szabályozása
Környezetvédelmi szempontok: országos jelentőségű tájképvédelmi terület, ökológiai hálózat, ökológiai folyosó, térségi hulladéklerakó kijelölése, magterület – puffer terület (termvédelem), bányatelek létesítése Területfejlesztési koncepció, területfejlesztési program, területrendezési terv (stratégiai célok, területhasználatok kijelölése, stb .) 2. településrendezés , épített környezet alakítása és védelme: 2.1 településrendezés: Közigazgatási tevékenységek, kötelező önkormányzati feladat, helyi szabályok kialakítása, önkormányzati testület feladatai: Településfejlesztési koncepció: HÉSZ megalapozás, előkészítő anyag Településrendezési terv: a) településszerkezeti terv: település egészére, bel és külterület, beépítés, közterület felhasználási mód, funkció, védelem, infrastruktúra b) szabályozási terv: bel és külterület, beépítés, közterület, védelem és tervezett védelem, infrastruktúra, telekalakítás lehetősége, zöldterület, környezetvédelem, építmények elhelyezése, stb. A településszerkezeti terv normatív határozat, a szabályozási terv helyi rendelet Helyi építési szabályzat (HÉSZ): sokrétű egyeztetés, rendelet forma, konkrét elképzelések, tilalmak, lehatárolások, előírások meghatározása

38 4. Környezeti elemek védelmének jogi szabályozása
2.2 Építésrendészet: építési hatósági engedélyek: Elvi építési engedély (előzetes, 1 éven belüli engedélyezéshez), építési engedély, használatbavételi engedély, fennmaradási engedély, bontási engedély, rendeltetésváltozási engedély Felügyelet: hatósági ellenőrzés; hiányosságok megszüntetésére kötelezés: 1. mérlegelés nélküli lebontás, újraépítés, átalakítás 2. mérlegelés, ha elég a rendeltetés módosítása 3. földvédelem: Ktv 14.§ szerint kiterjed a föld felszínére, felszín alatti részre, talajra, kőzetre, ásványra, természetes és átmeneti formákra. Földhasználat – használati módok, károsítást azonnal be kell fejezni 2007. évi CXXIX. Tv a termőföld védelméről – rendeltetés szerint: Termőföld: ing. nyilvántartás szerinti szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő, gyep, nádas, erdő, halastó Mező, erdőgazdálkodási művelés alatt álló belterületi föld Termőföldnek nem minősülő ingatlan

39 4. Környezeti elemek védelmének jogi szabályozása
Ktv. Szerint a föld mennyiségét, minőségét, talaj termőkép. fenn kell tartani Földhasználati kötelezettség (mg. Művelésű ágú termőföldekre): 1. ideiglenes hasznosítás (mg. term-ből kivont föld használatára) 2. mellékhasznosítási kötelezettség (termőföldnek nem minősülő ingatlanon a növények rendszeres gondozása) 3. újrahasznosítási kötelezettség ( más célú hasznosítás megszüntetése) Termőföld más célú hasznosításának minősül (legfőbb veszély): 1. termőföld belterületbe vonása 2.hasznosítástól való időleges/végl.eltérés Engedély nélkül hasznosított termőföldet eredeti állapotábakell helyreállítani A) földvédelmi járulék: környezethasználónak kell fizetni termőföld más célú hasznosítása esetén B) földvédelmi bírság: 1. termőföld hasznosítási kötelezettségét elmulasztja 2. újrahasznosítást elmulasztja 3. művelési ág megváltoztatásának megszüntetését elmulasztja 4. ingatlan nyilvántartás szerinti minőségi osztályánál alacsonyabb osztályú termőföldként haszn. 5. határozatban foglaltak határidő megszegése 6. engedély nélküli használat Földvédelmi törvény meghatározza: talajvédő művelést, megfelelő talajfedettséget biztosító növénykultúrák telepítése, talajviszonyoknak megfelelő tápanyagbevitel Számos tevékenység talajvédelmi engedélyhez kötött (talajjavítás, tereprendezés, humuszeltávolítás – talajvédelmi hatóság, regionális államigazgatási hatóság, mg hivatal)

40 Környezeti elemek védelmének jogi szabályozása
4. Természetvédelem: EU jog: nemzetközi egyezményekhez való csatlakozással: Vadon élő madarakról szóló irányelv, Vonuló madarakról szóló egyezmény, Vízi élőhelyekről szóló Ramsari egyezmény, különleges madárvédelmi területek (SPA – Special Protectian Area) Élőhelyek védelmére vonatkozó irányelv – európai jelentőségű védett élőhelyek hálózata, NATURA 2000-es területek- különleges természet-megőrzési terület (SAC Special Areas of Conversation): - területek kijelölése: tagállam javasol, EU bizottság terv alapján elfogad, tagállam kijelöli - jelöléskor tagállam mérlegel (tudományos, reprezentatív, különleges, egyedi - feladatok, ha már kijelölték: managment terv, szabályozás, igazgatási megoldások, megfelelő fejvédelem, intézkedéseket zavaró hatások kiküszöbölése Természetvédelem Magyarországon: Először évi erdő és természetvédelmi tv. Most természet védelméről szóló évi LIII. Törvény: Főbb fogalmak: természetes, természetközeli állapot (csekély emberi beav.), védett természeti érték, általános természetvédelem, védetté nyilv., biodiverzitás megőrzése

41 Környezeti elemek védelmének jogi szabályozása
1. általános védelem: tájvédelem, vadon élő állatvilág védelme, természeti területek védelme, élőhelyek általános védelme, földtani értékek védelme 2. kiemelt oltalom (védetté nyilvánítás és ex lege védettség): védett természeti területek, védett állat és növényfajok, barlangok, lápok, kunhalmok, földvárak, védett ásványi képződmények Tájvédelem – táj: földfelszín térben lehatárolható, jellegzetes felépítésű és sajátosságú része, a rá jellemző természeti értékekkel és rendszerekkel Vadon élő növény és állatvilág: Őshonos fajok (két évezrede), behurcolt, betelepített (utóbbi néhány száz év) tájidegen (nem őshonos, őshonos fajok rovására elszaporodó), visszatelepülő (egyszer már kipusztult) Fajvédelem – vörös listák (védett és fokozottan védett fajok – denevérek, ragadozó madarak, szilagyep növényei) Földtani értékek védelme – kőzet és ásványvagyon (pl. csak Magyarországon található ásv, őslény) Eljárási szabályok – védetté nyilvánítás (mit és hogyan - TK), védett területen tiltott tevékenységek (minden ami nem a természetközeli állapotot tartja fenn) Védett területek – védetté nyilvánítást javasohal bárki, védetté nyilvánít – természetvédelmi hatóság jár el (felügyelőség, jegyző), védetté nyilvání (miniszter, önkormányzat)t, előkészíti NP igazgatóság

42 Környezeti elemek védelmének jogi szabályozása
Országos: NP (ország lényeges, term. adottságban jelentősen nem változtatott nagyobb területe, termszetközeli állapotok) TK (ország jellegzetes, tájképi, természeti adottságokban gazdag területe) TT (jellegtes és különleges term. értékben gazdag kisebb terület)TE: jelentős egyedi term érték helyi: TT, TE NP-t miniszter bioszféra rezervátummá minősíthet, ennek van magterületek, védőzónája, pufferzónája Natúrpark: tájképi és kulturtörténeti emlékben gazdag, turisztikai, termvéd., tud. Terület – VÉRTES Védőövezetek kijelölése – tevékenységek leszabályozsáe, kezelési irányelve Állat és növényfajok védelme, állatgyűjtemények, állatkertek, rezervátumok, vadasparkok Nemzeti Környezetvédelmi Program része a Nemzeti Természetvédelmi Alapterv Természetvédelmi igazgatás: környezetvédelmi felügyelőség – NP igazgatóság (kezelő-természetőrök) helyi: jegyző – önk. Természetőr. Hatósági és szakhatósági gyakorlat Más: erdőgazdálkodási és vadászati tv (fontos a vadállomány termvéd. Célú szabályozása), Vadász, erdész, mezőőr, polg. természetőr szerepe (ellenőrzés, felügyelet, jogellenes csel. Bef. Felszólítás), civil egyesületek Állam: forgalomképtelen: barlangok, lápok, védett növények, állatok egyede és élőhelye, ásv. Érzékeny természeti területek kijelölése; SAPARD, LIFE program, Ramsari területek Természetvédelmi bírság: felügyelőség, vagy jegyző szabja ki, kezelési terv- szab.-tól eltérő tev.

43 9. Hét – levegő és vízvédelem
Levegőtisztaságvédelem és vízminőségvédelem jogi szabályozása

44 Vízminőség-védelem A vízminőség-védelem teljes egészében Uniós szabályozási alapokon áll. Kiterjed a felszíni, felszín alatti vizekre, azok készleteire, mederre és partra, vízzáró képződményre és fedőrétegre PTK 172§.: kizárólagos állami tulajdonban vannak folyóvizek, csatornák, természetes tavak (Balaton), Velencei-tó, Fertő-tó, Hévízi-tó, államhatárt metsző folyók, patakok, felszín alatti vizek, mélységi, gyógyvizek, ásványvizek Helyi önkormányzat törzsvagyona évi XXXIII tv. szerinti vizek, vízi létesítmények Környezetvédelmi tv.: vízkészlet típusonként igénybevételi határértékek, felhasználási feltételek, fokozott védelem (ivóvízellátás, ásványvíz, gyógy-víz, természetvédelmi, üdülési és terápiás hasznosítású vízkészletek) EU: 2000/60/EK Vízügyi keretirányelv – négy fő cél: elegendő ivóvíz, elegendő gazd. vízszolg, vízi környezet védelme, árvíz és szárazság hat. enyhítése

45 Vízminőség-védelem Keretirányelv alapcélja megfelelő vízminőség biztosítása, vízminőség romlás megakadályozása, ökoszisztéma védelme, fenntartható vízfogyasztás, vízkészlet-védelem Jó vízminőség: vízgyűjtő gazdálkodási terv: állapot vizsgálat, víztestek felmérése, jellemzése, intézkedési programok vízgyűjtő szinten Vízmennyiségi védelem: vizek természetes viszonyainak szab., vízigény kielégítés (sorrend: ivó, közeg, katvéd., gyógyászat, lakossági termelő, szolg., állatitatás, haltenyésztés, termvéd., gazdasági, egyéb: sport, üdülés), vízkészlet hasznosítás, vízhasználat korláétozása, vízbázis és vízkészlet védelem, szennyvíztisztítás, vízszennyezés megakad., vízi létesítmények engedélyezése, működtetése, vízdíjak megállapítása Vízjogi engedélyek: vízi létesítmény építése, üzemeltetése, átalakítás, megszüntetése – módosítható, szüneteltethető, visszavonható – hatósági jogkör KTVF, helyi érdekeltség jegyző (72/1996. V.22. Korm.rendelet –zárt szennyvíztározó, talajvízkutak – két szintű hatáskör)

46 Vízminőség-védelem Vízminőség-védelem (EU+hazai):
Vízgyűjtő tervezés – szennyezőanyagok osztályozása (fekete lista) – küszöb értékek, határértékek (max., cc., higítási arányszám) – engedélyezés – tilalmak, kötelezettségek – bejelentési kötelezettség, nyilvántartás – szennyezés-csökkentő programok, akciótervek – monitoring (hatósági ellenőrzés, hálózat) – információ, tájékoztatás – jó gyakorlat kódex Felszíni vizek védelme: veszélyes anyagok felmérése, listák, határértékek, szennyező anyagok élővízbe bocsátásának koncentrációja, engedélyek, ellenőrzések, szankciók, tilalmak, tervezési követelmények meghatározása Határértékek: technológiai (adott technológiához), területi, küszöbérték (pl. közcsatornába), egyedi határérték Bírság: csatornabírság – vízszennyezési bírság (kibocsátó), vízvédelmi bírság (szennyező) Kármentesítés: 1. kivizsgálás 2. tényfeltárás (tényfeltárási terv) 3. beavat-kozás (beavatkozási terv.) 4. monitoring (záródokumentáció alapján foly.)

47 Egy kis látványelem

48 Vízminőség-védelem Felszíni alatti vizek védelme:
Szennyező anyagok vízbe jutásának megakadályozása, engedélyhez között tevékenységek, monitoring Feszín alatti vízbázisok védelme: 1. Jó állapot fenntartása 2. szennyezések csökkentése és megelőzés 3. fenntartható vízhasználat 4. földtani közeg kármentesítése, jogok, kötelezettségek megállapítása Területek csoportosítása fszín. alatti vizek érzékenysége szerint: Fokozottan érzékeny, érzékeny, kevésbé ,érzékeny területek Mennyiségi és minőségi vízvédelem Engedélyezés: közvetlen vízkivételre, szennyező anyagok bevezetésének engedélyezése (kármentesítésnél: A- háttérkoncentráció, B- szennyezettségi határérték, E- egyedi szennyezettségi határérték D-kármentesítési célállapot

49 Vízminőség-védelem Egyes vízminőségi célok:
1. ivóvízminőség védelme: EU irányelv, alapvető köztelezettség,hazai: Népeg. Intézet (volt ÁNTSZ) korlátozhatja, tilthatja az egészségtelen vizek fogyasztását 2. fürdővíz szabályozás: 1. ellenőrzés, osztályozás 2. fürdővíz gazdálkodás 3. fürdővízminőséggel kapcsolatban nyilvánosság tájékoztatás Osztályok: kifogásolt – tűrhető- jó – kiváló 3. halak és mészhéjú állatok vizei: EU irányelv szerint, jó vízminőség elérése 4. települési szennyvízkezelés: EU irányelv + hazai kormányrendeletek + VGT 5. nitrátokról szóló irányelv: nitrátérzékeny területek kijelölése (Balaton, Fertő-tó, Velencei-tó) Kétféle bírság: - mezőgazdásági tevékenységhez kötődő - nitrátszennyezési bírság - adatszolgáltatási és nyilvántartási kötelezettség megszegéséből eredő bírság Egyéb: Vízfolyások fenntartása (VIZIG, önkormányzatok), magánszemélyek kötelezettségei (csatornára kötés, talajterhelési díj, zárt szennyvíztározók)

50 Levegőtisztaság - védelem
EU jogi alapok: 1. védettségi övezetek, 2.határértékek, 3. intézkedési tervek, akcióprogramok, 4. hatósági engedélyek 5. elérhető legjobb technológia 6. monitoring, ellenőrzés 7. lakosság informálása, 8. szankciók (tagállamokra) 9. jelentés, adatszolgáltatás (tagállamok) EU keretszabályozás: környezeti levegő minősége, hatása emberi eg., káros hatás emegelőzés, csökkentése, vizsgálata, levegőminőségi információk, nyilvánosság, együttműködés Hazai szabályozás: évi KTv : levegő védelme minden mesterséges hatástól, légszennyező hatások minimalizálása új tev. Engedélyezés, ell., monitoring 2. védelmi övezetek kialakítása (településrendezés és szabályozási tervekben) 3. ionizáló sugárzások, levegő munka-egészségügy, zárt terek levegője 4. üvegházhatású gázok kibocsátásának korlátozása: CO2, metán, stb. kiosztható kicsátási egységeinek – kvótáknak a megállapítása Nemzeti Kiosztási Terv alapján, kvóták kereskedelme, visszaadása, nyilvános forgalmi jegyzék /2008 Kr.

51 Levegőtisztaság - védelem
Legfontosabb ma 306/2010. (XII.23.) Kormányrendelet : 1. (hatálya előző oldal 3. pont kivételével ) levegőt terhelő tevékenységek 2. levegőterheltségi szint: OLM mérőhálózata – monitoring rendszer 3. légszennyezettségi agglomerációk és zónák: SO2, NOX,PM10,PM 2,5, ólom, benzol, CO jellemzők jelentős változása esetén, vizsgálati küszöbértékkel kijelölt övezetek 4. levegőminőségi tervek: zónákhoz, agglomerációkra, KHV, Egys. Környezethasználati engedélyhez kötött tevékenységekhez kapcs. 5. ózoncsökkenbtési programok 6. füstködriadó terv: tel önk., elrendelő: PM, a Kr. melléklete szerinti intézkedések lerendelése, amennyiben a PM10, Ózon, NOX, SO2, CO esetén a 4/2011 (1.14) VM rendelet határértékeit meghaladja, meteorológiai helyzet, lakosságot, gazdálkodókat és közlekedést szabályozza 7. helyhez kötött pontforrás (egyértelműen meghatározott kibocsátási jell) 8. helyhez kötött diffúz lépgszennyező forrás (nem pontforrás, hanem kibocsátó felület – meddőhányó, hulladéklerakó, kőbánya)

52 Levegőtisztaság - védelem
9. mozgó szennyező források (közút, vasút, vízi, légi) 10. vonalforrás (nyomvonalas közlekedési létesítmény: autópálya, főút, vasút) 11. bűzzel járó tevékenység: elérhető legjobb technológia, szagegység/m3 12. eljáró hatóságok: 1fokú hatóság környezetvédelmi felügyelőség, kivéve: Jegyző: 500 kW telj kisebb közintézményi, 140 kW telj, kisebb lakossági tüzelőberendezés (nem kell hatásterület), nem gazdasági diffúz és bűzterhelés esetén hatóság és szakhatóság 13. hatásterület: kv. hatósághoz tartozó (eng köteles) pontforrás és diffúz forrás esetén 14. jogkövetkezmények: engedélyezés – ellenőrzés – adatszolgáltatás – szankció (korlátozás, felfüggesztés, bírság)

53 Levegőtisztaság - védelem
EGYÉB új, környezetvédelmi megelőző hatástanulmányokkal vizsgált ipari üzemeknél a légszennyező anyag kibocsátások is jóval kisebbek a megszűnőkénél A környezeti levegő pollentartalma szorosan összefügg az allergiás eredetű légúti betegségek számával Nemzeti éghajlatváltozási stratégia, klímastratégia Lehetőségek önkormányzatoknak - forgalomszervezési feladatok megvalósítására elkerülő utak megépítése - a településhez legközelebb eső (vagy a településen működő) automata és RIV légszennyező mérőhálózat, pollenmérő állomás eredményeinek nyomon követése - kerékpárutak fejlesztése - szmogiadó terv, klímaprogram, hőség –s UV riadóterv - légszennyezettségi felmérések, tanulmányok és konkrét mérések -tájrendezés – rekultiváció – diffúz szennyezés csökkentése - 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről

54 üvegházhatás Forrás: Nemzeti Éghajlatvédelmi Stratégia, 2008

55 Hulladékgazdálkodás, veszélyes anyagok, zaj- rezgésvédelem
10 hét Hulladékgazdálkodás, veszélyes anyagok, zaj- rezgésvédelem

56 1.Hulladékgazdálkodás 1. EU hulladékgazdálkodási keretirányelvek
évi XLIII. HGTV, jelenleg az új hulladékgazdálkodási törvény megalkotása folyik (okt. 8 elfogadták, de újratárgyalják – alkotmánybíróság – várható hatálybalépés jan.1) 3. hulladékgazdálkodási alapelvek: - elvek, prioritások, általános követelmények, fogalmak - tervezés, engedélyezés - adatszolgáltatás, nyilvántartás - hatósági ellenőrzés, szankcionálás 4. hulladékhierarchia (irányelv, törvény): megelőzés (termék hulladékká válása előtt), újrahasználatra-előkészítés (eredeti funkció szerint újra), újrafeldolgozás (hulladékot termékké alakítják, kiv. energetika), egyéb hasznosítás (pl. lúg regenerálás, fémvisszanyerés, átalakítás, energetikai), ártalmatlanítás (lerakás, injektálás, feltöltés, stb.) 5. további fogalmak:: hulladék (anyag, termék, birtokos megválni szándékozik, vagy köteles) , fogyasztó (felhasználó), gyártó, forgalmazó, gyűjtés (előzetes válogatás, elkülönítetten, saját ingatlanon, száll. előtt), kezelés (hasznosítás + ártalmatlanítás), tárolás (kezelés előtt ideiglenesen), melléktermék, közszolgáltató, kereskedő (hull. vásárlásánál eljár), elkül. gyűjtés, szállítás, hasznosítás (3 évig tárolható, legjobb körny. eredményt bizt) 6. hatály: minden hulladék, kivéve: légnemű kiv., radioaktív hull., robb.a., föld, ép. anyag, szennyíz (Vgt), állati melléktermék, tetem

57 Hulladékgazdálkodás Hulladékgazdálkodási alapelvek: 1. megelőzés, integrált szennyezés-megelőzés 2. elővigyázatosság elve 3. újrahasználat és újrahasználatra előkészítés (javítás, újratermék, hálózat) 4. kiterjesztett gyártói felelősség (hull.gazd. szempontjából kedvező választás, termék és hulladék visszavétele) 5. szennyező fizet 6. megosztott felelősség elve (életciklus) 7. életciklus szemlélet 8. önellátás (vegyes hulladék hasznosítására alkalmas hálózat) 9. közelség elve (legközelebbi BAT létesítményben) 10. biológiailag lebomló hulladék hasznosítása (term. szervesanyag körforgásba minél tisztább anyag) 11. regionalitás elve 12.fokozatosság 13. példamutatás 14. költséghatékonyság Precedens ügyek (TK) Veszélyes hulladék: rendelet 1. sz. melléklete szerinti jellemzőkkel, + külön rendeletben szab. Semleges, inert hulladék: nem megy át jelentős fizikai - kémiai- biológia átalakuláson (nem veszélyeztet) Melléktermék: valamely anyagot vagy tárgyat, amely olyan előállítási folyamat során képződik, elsődleges célja nem ilyen anyag előállítása és további felhasználása biztosított, feldolgozás nélkül, előállítási folyamat szerves része, környezetet hátrányosan nem érinti, további használta jogszerű Minősítés: OHÜ kérelmére gazdasági szervezetet minősített gazdálkodónak Ártalmatlanítás: hulladékgazdálkodási engedély alapján, telephelyen nem vesz. hulladék a művelet megkezdése előtt 1 évig tárolható Más: kísérőjegyek, átvétel, anyagmérleg – ártalmatlanítóhely és szállítás nyomon követése

58 Hulladékgazdálkodás Gyártói (termék és csomagolás BAT szerint, jogszabály szerint visszavétel újrahasználatra, stb.), forgalmazói (termékdíj köteles és csomagolási hull. kezelőnek átadása, stb. )és hulladék-birtokosi (általa üzemeltetett hasznosító, vagy ártalmatlanító berendezés VAGY hulladék átadása kezelőnek, közvetítőnek, kereskedőnek, közszolgáltatónak) kötelezettségek különválasztása Települési önkormányzat kötelességei: - hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátása, szerződés OHÜ által minősített közszolgáltatóval, legfeljebb 10 évre - rendeletalkotás: közszolgáltatás tartalma, rendje, módja, ingatlantulajdonos díjfizetési kötelezettsége (miniszteri rendelet állapítja meg) Ingatlantulajdonos kötelezettségei: közszolgáltatás igénybevétele, megfelelő tárolás Közszolgáltató: hulladékhierarchia szerinti célkitűzések, ingatlanról elszállítás ártalmatlanító-helyre, lomtalanítás, hull.gazd. létesítmény fenntartása (eng. szerint) Elhagyott hulladék:: elszállítása birtokos, ha nem tudjuk ingatlantulajdonos, közterület esetén önkormányzat (hatóság: jegyző) Egyéb: hulladék besorolás (külön jegyzék), nyilvántartás vezetés, hulladéklerakási járulák (közszolgáltató), hulladékgazdálkodási tervek: területi és közszolgáltatói (helyi és egyedi megszűnik) Hatósági engedélyek : hulladékgazd engedély legfeljebb 5 évre, OHÜ minősített esetén 8 évre, nyilvántartás 5 évre, engedélyezési eljárási üyintézés 2 hónap, nyilv: 1 hónap, szennyvizek: VGT Hulladékégetés: égetőműben csak akkor, ha az elektromos, hőenergia termelésre, cement, tégla, cserép, kerámiagyártásra irányul. Égetni csak anyagában nem hasznosítható hulladékot lehet. Országos Hulladékgazdálkodási terv – Nemzeti Környezetvédelmi Program része Veszélyes hulladék: külön rendelet szabályozza, szigorúbb feltételek, szállításra is.

59 2. Veszélyes anyagok, ipari baleseti kockázat
es irányelv a veszélyessé minősítésről: 1. robbanó anyagok készítményei(ez mindegyiknél!) 2. oxidáló anyagok és k. 3. fokozottan tűzveszélyes a. és k. 4. tűzveszélyes a. (szobahőm. Felforrósodhat és öngyull) és k. 5. kevésbé tűzveszélyes a. és k. 6. nagyon mérgező a. és k. 7. mérgező a. és k. 8. ártalmas a. és k. (lenyelés, belégzés, bőrön át) 9. maró (korrozív) a. és k. 10. irritáló vagy izgató a. és k. 11. túlérzékenységet (allergén, szenzibil) okozó a. és k. 12. karcinogén a. és k.12. mutagén a. és k. 13. reprodukciót károsító a. és k. 14. környezetre vesz. a., k. Anyagokat tulajdonságai szerint csop. – R szám, S szám és mondat (veszélyesség) Címkék és csomagolások (színjelölés..) REACH (Európai Parlament és Tanács 2006.évi EK rendelete): - önmagában a keverékben vagy árucikkben előforduló anyagot, regisztrációs alapelv, meglévő és új anyagokra eltérő szabályok - regisztrációs dokumentáció, + 10 tonna/év anyagmennyiségnél kémiai biztonságai értékelést is kell végezni. Ennek célja: felmérje az anyag gyártási és felh. kockázatait - regisztrációs határidők SVHC – REACH különös aggodalomra okot adó anyagok (rákkeltő, mutagén, reprodukciót kár, perzisztens, mérgező), engedélyezés 4 lépésben: 1. azonosítás 2. elsőbbségi anyagok kiválasztása 3. engedély az ipartól 4. EU Bizottságának enged. REACH szerinti korlátozások, tilalmak, reg., inform., kiterjednek tiovábbfelhasználóra (gyártó, szállító, importőr) Legfontosabb a biztonsági adatlap, veszélyes anyagok szállítást és csomagolását részletes szab.

60 Veszélyes anyagok, ipari baleseti kockázat
2. veszélyes anyagokkal kapcsolatos balesetek elleni védekezés: - EU – Seveso II. irányelv: megelőzés – következmények kolátozása – magas fokú védelem (fontosabb: jelentős baleset fogalma, hatálya: veszélyes üzemekre) - Mo: évi CXXVIIII. Törvény a katasztrófavédelemről: hatálya veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemekre, létesítményekre terjed ki, építési, létesytési engedélynék a katasztrófavédelmi szerv hatóságként működik: - alsó és felső küszöbértékű veszélyes üzemek meghatározása - alsó küszöbértéknél: biztonsági elemzés, felső küszöbérték: biztonsági jelentés - üzemeltetőnek belső védelmi tervet kell készíteni, érintett állami vagy önkormányzati szervnek a veszélyes ipari üzemen kívüli feladatait kell külső védelmi tervben meghatározni Hatóság: Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, katvéd bírság, társadalmi nyilv., telep.rendezés 3. Biotechnológia Genetikailag módosított organizmusok (GMO), Genetikailag módosított mikrorganizmusok (GMM) Szabályozás lépcsői: 1. kockázat becslés és minősítés 2. alkalmazás bejelntése 3. hatósági engedély 4. nyilvánosság tájékoztatása 5. intézkedési tervek 6. információ és tájékoztatás Forgalomba hozásnál kötelező feltüntetni a terméken Baleset megelőzésre tervek, géntechnológiai bírság, biológiai hatástanulmány, korlátozás tiltás, Mon nincs! Egyéb: állatkísérletek – irányelv a humánus bánásmód meghatározására

61 3. zaj- és rezgésvédelem Két irányból lehet megközelíteni: kibocsátás és zajterhelés oldaláról, törvényi szabályozás: KTV keretszabályozása A zajforrások változatosak: az ipari, szolgáltató létesítmények mellett a közlekedési eredetű zajok és a szórakozóhelyek, rendezvények zajkibocsátásai Az egyéb lakossági zajkeltések(hangoskodás köztéren és magánlakásban) a csendháborítás kategóriába esnek. A koncentráltabban jelentkező ipari/üzemi zajkibocsátások a lakosság kisebb részét, a zajforrások jól behatárolható környezetét érintik és általában hatósági kötelezéssel, megfelelő műszaki megoldással megoldhatók. Ugyanakkor a forgalmas utak, a vasút és vasúti pályaudvarok környezetében élők bizonyos beletörődéssel viselik a zajterheléseket. Hatásterület lehatárolása – hiteles zajszint méréssel ellenőrzésA hatásterület meghatározásánál a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet előírásait vesszük alapul. A hatásterület határát az adott területre vonatkozó zajterhelési határértéknek és háttérterhelésnek függvényében kell megállapítani. A zajkibocsátási határértékek megállapításának módját a 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet írja elő. 27/2008. (XII. 3.) KvVMEüM rendeletben előírt határértékeket, de egyedi határérték megállapítási lehetősége van a hatóságnak Hatósági szabályozás és engedélyezés 3 területen (építés, használatbavétel, egyedi határérték megáll.) és 3 szinten: - felügyelőség: ipari üzemek üzemszerű zajkibocsátása, közlekedés zajhatása - jegyző: szórakozóhelyek, áruházak, közintézmények üzemszerű zajkibocsátása (berendezések) - rendőrség: csendháborítás (utcán és ingatlanon hangoskodás, házibuli, lakossági zajkeltés)

62 zaj- és rezgésvédelem Stratégiai zajtérkép:
- kormányrendelet alapján 100 E fő feletti önkormányzatok: a. zajterhelési és b. konfliktustérkép, készíteni kell: 1. nagy forgalmú közutak (kiv. átmenő) 2. vasutak (kiv. nagy forg) 3. repülőterek (kiv . fő repülőtér) 4. üzemi létesítményekre - fő közlekedési útvonalakra és reptérre állami szinten (autópályák és fő vasúti pálya, ferihegy) Hatósági ellenőrzés: panasz vagy meglévő zajkibocsátási határérték (hatásterület alapján) ellenőrzése – zajbírság – intézkedési terv készíttetése – korlátozás, felfüggesztés Önkormányzat: helyi rendelet alkotása közterületi rendezvények és fokozottan zajos, ill. csendes övezetek kialakítására, településrendezési és szabályozási tervek zajvédelmi fejezetek és besorolás EU: termékközpontúság – zajtanúsítvány egyedi jogintézmények: 1. határérték rögzítése 2. engedélyek, tanúsítási rendszer 3. megfelelőségi tanúsítvány 4. termékjelzés