Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

E-Business alapfogalmak Elektronikus szolgáltató rendszerek 2005. szeptember, Sopron Gönczy László BME-MIT.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "E-Business alapfogalmak Elektronikus szolgáltató rendszerek 2005. szeptember, Sopron Gönczy László BME-MIT."— Előadás másolata:

1 E-Business alapfogalmak Elektronikus szolgáltató rendszerek szeptember, Sopron Gönczy László BME-MIT

2 Sopron, BME MIT 2005.Elektronikus szolgáltató rendszerek2 Miről lesz szó?

3 Sopron, BME MIT 2005.Elektronikus szolgáltató rendszerek3 Mi az E-Business? „The use of information and communication technologies to perform business functions” Több, mint az elektronikus kereskedelem „Business as usual” Keresés, értékelés, logisztika, fizetés, autentikáció, stb. E-Marketplace: –Horizontális: egy beszállítói lánc –Vertikális: egy iparág

4 Sopron, BME MIT 2005.Elektronikus szolgáltató rendszerek4 E-Business „hamburger” Economics Business intelligence Web-based applications Software engineering

5 Sopron, BME MIT 2005.Elektronikus szolgáltató rendszerek5 E-Marketplace

6 Sopron, BME MIT 2005.Elektronikus szolgáltató rendszerek6 E-Business kategóriák Business-to-Consumer (B2C) –cégek és egyéni vásárlók Business-to-Business (B2B) –cégek közti folyamatok, beszállítói lánc Consumer-to-Consumer –pl. Web aukció, p2p jellegű folyamatok Government-to-Business –pl. adófizetés, közbeszerzési eljárások Government-to-Citizens –pl. segélyek igénylése, kifizetése

7 Sopron, BME MIT 2005.Elektronikus szolgáltató rendszerek7 B2B modellek VEVŐK ELADÓK Aggregator Community Auction Hub Content dinamikusan változó árképzés közvetítő spec. területen v. folyamatban egyenrangú partnerek (pl. OpenSource fejlesztés) tartalomszolgáltató (pl. álláskereső) összegyűjti a beérkező kéréseket és az elérhető szolgáltatásokat

8 Sopron, BME MIT 2005.Elektronikus szolgáltató rendszerek8 B2B modellek csoportosítása a résztvevők száma szerint E-markets Változó terminológia, nincs „szabvány” elnevezés

9 Sopron, BME MIT 2005.Elektronikus szolgáltató rendszerek9 „Sell-Side Hub” elképzelés

10 Sopron, BME MIT 2005.Elektronikus szolgáltató rendszerek10 E-Business referenciamodell Üzleti nézet Technológiai nézetBelső metrikák Külső metrikák Funkcionális modell Üzleti modell Felhasználói modell Erőforrás modell Keretrendszer: üzleti folyamatok mennyiségi analízis pl. bevétel/idő CPU igény

11 Sopron, BME MIT 2005.Elektronikus szolgáltató rendszerek11 Üzleti modell Leírók: üzleti folyamat jellemzői Üzleti modell fajtái –online megrendelés –online aukció –tartalomszolgáltató portál –elosztó (disztribútor, pl. félkész terméket árul cégeknek) –szolgáltató (pl. bank) –kiadványok megjelentetése (publishing), stb. Funkcionális modell Üzleti modell Felhasználói modell Erőforrás modell

12 Sopron, BME MIT 2005.Elektronikus szolgáltató rendszerek12 Funkcionális modell Az üzleti folyamat felbontása részegységekre (top- down technika) A folyamat lépései (activities) megfelelnek a Webes alkalmazás által nyújtott szolgáltatásoknak (oldalak) Lehetővé teszi a navigációs struktúra felírását (melyik oldalról hova lehet eljutni) Funkcionális modell Üzleti modell Felhasználói modell Erőforrás modell

13 Sopron, BME MIT 2005.Elektronikus szolgáltató rendszerek13 Online aukció Use-Case diagram

14 Sopron, BME MIT 2005.Elektronikus szolgáltató rendszerek14 QoS követelmények megbízhatóság, biztonság, skálázhatóság, kapacitás, ár Tipikus kérdések: –mennyi vásárlót vesztünk x idő szolgáltatáskiesés esetén –mennyivel növeljük a sávszélességet, ha multimédiás tartalom kerül az oldalra –mennyi bevételt hoz a rendszer óránként „8 mp” ökölszabály : az átlagos vásárló 8 másodperc várakozás után más szolgáltatást keres A rendszer kiszámíthatósága elsődleges fontosságú!

15 Sopron, BME MIT 2005.Elektronikus szolgáltató rendszerek15 A mennyiségi analízis lépései

16 Sopron, BME MIT 2005.Elektronikus szolgáltató rendszerek16 A mennyiségi analízis lépései Előfeltétel: üzleti folyamat modellje célokkal/metrikákkal 1. Szerver architektúra meghatározása –Milyen szerverek vannak, ezek hogyan kapcsolódnak egymáshoz, milyen operációs rendszert használnak, milyen hardveren futnak, mennyire skálázható a rendszer, stb. 2. Teljesítmény mérése –Kulcsfontosságú lépés, különböző „referenciapontokban” kell mérni (hálózat különböző pontjai, különböző időszakok) –Tranzakciós és szerver log fájlok alapján –Napi letöltések átlagos száma, az oldal bevétele egy adott időszakban, csúcsterhelés / átlagos terhelés

17 Sopron, BME MIT 2005.Elektronikus szolgáltató rendszerek17 A mennyiségi analízis lépései 3. Felhasználói viselkedés leírása –Vásárlói csoportok elkülönítése (sokat keres az oldalon/keveset vásárol, ritkán nézi az oldalt, de akkor vásárol, csak akciók idején látogatja az oldalt, stb.) –Cél: tipikus szekvenciák felismerése, navigációs minták felírása, az egyes műveletek számának/gyakoriságának meghatározása 4. Terhelési profil meghatározása –Erőforrás modell paramétereinek meghatározása a felhasználói viselkedés modellje alapján – teljes (aktuális) külső terhelés

18 Sopron, BME MIT 2005.Elektronikus szolgáltató rendszerek18 A mennyiségi analízis lépései 5. Teljesítmény modell felírása –Formális modellanalízis pl. sorban állási modellek alapján (Queueing Networks, QN) –Cél: olyan modellt alkotni, amivel követni tudjuk a változásokat (a terhelésben vagy az oldal architektúrájában) 6. Teljesítmény mérése –Bemenő paraméterek meghatározása a modellalapú vizsgálathoz 7. Terhelés változásának becslése –Különleges időszakok terhelése (karácsony, hirdetési kampány, stb.) –Forgalom „mintáinak” felírása, löketek (burst) nagysága

19 Sopron, BME MIT 2005.Elektronikus szolgáltató rendszerek19 A mennyiségi analízis lépései 8. Szolgáltatás teljesítményének előzetes becslése –a teljesítmény modell és a terhelés előrejelzés alapján keressük a leginkább költséghatékony architektúrát

20 Sopron, BME MIT 2005.Elektronikus szolgáltató rendszerek20 Felhasználói, terhelés és erőforrás modellek Felhasználói modell Terhelés modell Erőforrás modell A felhasználói viselkedésre vonatkozó kérdések Architektúra és rendszer konfiguráció változásaira vonatkozó kérdések Metrikák: - bevétel/idő - válaszidő - áteresztőképesség

21 Sopron, BME MIT 2005.Elektronikus szolgáltató rendszerek21 Online aukció Use-Case diagram

22 Sopron, BME MIT 2005.Elektronikus szolgáltató rendszerek22 Felhasználói, terhelés és erőforrás modellek Felhasználói modell –navigációs minták: felhasználhatók a későbbi terhelés előrejelzéséhez (mi történik, ha hirtelen több felhasználó jelenik meg, többet keresnek, stb.) –eszköz: Customer Behavior Model Graph (CBMG), Customer Behavior Model Statechart (CBMS) –terhelési paraméterek meghatározása: ha csak a jelenlegi terhelési modell felírása a cél, elég egy kevésbé részletes felírás –eszköz: Customer Visit Model (CVM), kevésbé részletes, nem használható előrejelzésre –mindig egy session-t vizsgálunk (azonos felhasználótól egy látogatás alatt érkezett kérések sorozata )

23 Sopron, BME MIT 2005.Elektronikus szolgáltató rendszerek23 Felhasználói, terhelés és erőforrás modellek Terhelési modell („Terhelés” előadás) –terhelés intenzitása (pl. tranzakciók indításának gyakorisága) –egyes szolgáltatások erőforrásigénye (I/O műveletek, CPU használat, hálózati adatátvitel, stb.) Erőforrás modell („Kapacitástervezés” ea.) –a konkrét erőforrásokra jutó terhelés –hasznos a teljesítmény paramétereinek meghatározásához (válaszidő, áteresztőképesség, stb.) –felhasználható előrejelzéshez (mi történik, ha megváltozik a rendszer HW/SW architektúrája, gyorsabb processzort, más operációs rendszert használunk, stb.)

24 Sopron, BME MIT 2005.Elektronikus szolgáltató rendszerek24 Felhasználói modell – CBMG Irányított gráf az oldalak közti lehetséges átmenetek és valószínűségeik ábrázolására n csúcs, ahol –1. csúcs: Entry állapot, absztrakt belépési pont, minden felhasználó innen indul ide nem tér vissza –n. csúcs: Exit állapot, absztrakt kilépési pont, a folyamat vége (nem mindig ábrázoljuk explicit módon) –a többi csúcs megfelel a felhasználó által elérhető szolgáltatásoknak (oldalaknak) élek: az oldalak szerkezete határozza meg a csúcsok közt lehetséges átmeneteket Funkcionális modell Üzleti modell Felhasználói modell Erőforrás modell

25 Sopron, BME MIT 2005.Elektronikus szolgáltató rendszerek25 CBMG meghatározása Statikus CBMG: oldalak és köztük lévő lehetséges átmenetek –az oldalak által nyújott szolgáltatások meghatározása (pl. Login, Register, Add Item, Remove Item, Pay, Get Quotes, Download, Subscribe, stb.) –a szolgáltatások halmazának finomítása – az infrastruktúrát különböző mértékben terhelő szolgáltatásokra (pl. Download szétválasztása Download Audio, Download Video szolgáltatásokra) –lehetséges átmenetek meghatározása – az oldalak megjelenítésének vizsgálatával (linkek, formok, menüpontok, stb.)

26 Sopron, BME MIT 2005.Elektronikus szolgáltató rendszerek26 Felhasználói modell: CBMS Customer Behavior Model Statechart UML állapotdiagram Hasonló információt hordoz, mint CBMG, de mindezt szabványos módon jeleníti meg Állapotok: az oldal funkciói (állapotai) Lehetséges átmenetek: rendszer modellje alapján Átmenetekhez valószínűség tartozik (dinamikus viselkedés) –meghatározás: „Terhelés” ea.

27 Sopron, BME MIT 2005.Elektronikus szolgáltató rendszerek27 Felhasználói viselkedés állapotdiagram modellje

28 Sopron, BME MIT 2005.Elektronikus szolgáltató rendszerek28 Felhasználói viselkedés vizsgálata Dinamikus CBMG ill. CBMS alapján különböző mérőszámokat határozhatunk meg: –Hits/sec: az oldalról letöltött objektumok száma (képek, bannerek is) –Page View/Day: adott oldalt hányszor nézték meg –Click-throughs: hányan néztek meg egy adott hirdetést –Unique Visitors: hány különböző látogató volt egy adott időszakban

29 Sopron, BME MIT 2005.Elektronikus szolgáltató rendszerek29 Felhasználói viselkedés vizsgálata További mérőszámok (felhasználói modell és egyéb statisztikák alapján): –Revenue Throughput: az oldal által elért átlagos bevétel –Potential Loss Throughput: mennyibe kerül a szolgáltatás kiesése egy adott időszakban –Visit Ratio: átlagosan hányszor vesznek igénybe egy adott szolgáltatást (egy session alatt) –Buy to Visit Ratio: átlagosan hányszor vásárolnak egy session alatt (tényleges eladási tanzakció) –Average Session Length: egy session átlagosan hány szolgáltatást vesz igénybe (nem időt mér) –mindezen mérőszámok változása, ha a bemenő paraméterek megváltoznak (pl. egyes átmenetek valószínűségei)

30 Sopron, BME MIT 2005.Elektronikus szolgáltató rendszerek30 Felhasználói viselkedés vizsgálata Az előbbi példából kinyerhető adatok : –Buy to Visit Ratio (BV): Pay állapot előfordulásának várható értéke,  k [  P(i,j) ] az összes lehetséges Entry-Pay útra (k darab), BV értéke itt (5.8 %) –Végrehajtott eladási tranzakciók száma: ha naponta látogató (session) van, akkor átlagosan *0.058=5800 –Átlagos session hossz (average session length): az állapotok átlagos előfordulásainak összege, itt (Exit és Entry állapotok előfordulási gyakorisága mindig 1, itt nem számítanak) –mindezen adatok kiszámolhatóak más átmeneti valószínűségek esetén is (pl. ha megnő a keresés után vásárlók száma)

31 Sopron, BME MIT 2005.Elektronikus szolgáltató rendszerek31 Customer Visit Model (CVM) CVM: különböző típusú felhasználók viselkedését jellemző vektorok (melyik állapotban hányszor járt) A felhasználók csoportosítása cluster technikákkal történik, ld. „Terhelés” ea. Nem jelzi az egyes állapotok közti átmenetek gyakoriságát, nem jó előrejelzésre

32 Sopron, BME MIT 2005.Elektronikus szolgáltató rendszerek32 Session azonosítás Cookie-k használatával –szerver generál egy ID-t, amit a kliens minden kéréssel elküld, az kliens mellett az alkalmazás állapotát is tárolhatja (pl. bevásárlókocsi) Autentikációs mechanizmusok, rejtett mezők HTML oldalak formjaiban, dinamikus URL-ek, stb. Szerver logok alapján, várakozási küszöbérték (threshold) használatával –ha ennél hosszabb a szünet két kérés (request) elküldése közt, akkor két külön session, bővebben „Terhelés” ea.

33 Sopron, BME MIT 2005.Elektronikus szolgáltató rendszerek33 Client/Server Interaction Server-Oriented C/S Interaction: –a kliens egy szerver folyamattal kommunikál, ami megvalósít bizonyos szolgáltatásokat, a kliens egy szerver csonkkal (stub) kommunikál, a szerver tárolja az adatokat –Remote Procedure Call jellegű folyamatok Object-Oriented C/S Interaction: –a szolgáltatást objektumok valósítják meg, a kliens ezeknek a metódusaival kommunikál, adat az objektumoknál –Object Broker jellegű rendszerek (mint CORBA) –átlátszó, de lassabb Általános modell: –szerver: szoftver entitás, amely a kliens kéréseit kiszolgálja

34 Sopron, BME MIT 2005.Elektronikus szolgáltató rendszerek34 C/S Interaction Sequence Diagram (CSISD) Szekvenciadiagramok minden lehetséges esetre Objektumok: kliens és a különböző szerverek (erőforrások) Nyilak: üzenetküldés Üzenetek: [p, m] párok, ahol p az üzenet küldésének valószínűsége, m a mérete (byte) –pl. [0.05, reject_message]: 5% valószínűséggel reject_message méretű üzenetet küldünk Minden lehetséges végrehajtási szekvencia kliensből indul ki és kliensben végződik CSID: C/S Interaction Diagram –a szekvenciák összessége

35 Sopron, BME MIT 2005.Elektronikus szolgáltató rendszerek35 CSISD példa 1. Kliens kér valamilyen adatot a Web szervertől, 3 lefutási lehetőség 1. eset: A Web szerver túlterhelt: elutasítja a kérést Kliens Web szerver [1.0, request_message] [0.05, reject_message]

36 Sopron, BME MIT 2005.Elektronikus szolgáltató rendszerek36 CSID példa eset: A Web szerver továbbküldi a kérést valamilyen alkalmazásnak (alk. szerver), az alkalmazás cache-ből visszaadja az adatot KliensWeb szerverAlkalmazás szerver [1, request_message] [1.0, reply_message] [0.95, request_data] [0.2, return_data]

37 Sopron, BME MIT 2005.Elektronikus szolgáltató rendszerek37 CSID példa eset: A Web szerver továbbküldi a kérést, az alkalmazás lekérdezést hajt végre az adatbázisszerveren, majd visszaadja az adatot KliensWeb szerver Adatbázis szerver Alkalmazás szerver [1, request_message] [0.95, request_data] [0.8, query_message] [1.0, query_answer] [1.0, return_data] [1.0, reply_message]

38 Sopron, BME MIT 2005.Elektronikus szolgáltató rendszerek38 CSISD elemzése CSISD alapján megválaszolható kérdések: –mennyi a lokális hálózat forgalma, ha minden szerver ugyanazon a LAN-on van?  (p*m) minden szerverek közti üzenetre –Mi történik, ha a Web szervert leválasztjuk? (Web szerver:LAN1, többi LAN2) –(Szerver oldali) hálózati késleltetés meghatározása sávszélesség és üzentméret alapján –Milyen lesz a teljesítmény, ha minden szerver ugyanazon a gépen fut?

39 E-Business rendszerek modellezése Elektronikus szolgáltató rendszerek szeptember, Sopron Gönczy László BME-MIT

40 Sopron, BME MIT 2005.Elektronikus szolgáltató rendszerek40 A modellek kapcsolata

41 Sopron, BME MIT 2005.Elektronikus szolgáltató rendszerek41 Erőforrás szintű terhelés meghatározása R: adott erőforrás F: funkciók halmaza E [terhelés R ] =  |F| ( gyakoriság F * E [terhelés F,R ]) közgazdasági (nem inf.) mérték informatikai (műszaki) mérték

42 Sopron, BME MIT 2005.Elektronikus szolgáltató rendszerek42 Rendszer modell meghatározása Használati esetek: Use-Case diagram Forgatókönyvek: szekvenciák Összesített állapot diagram UML alapú tervezés

43 Sopron, BME MIT 2005.Elektronikus szolgáltató rendszerek43 Web Szerver Online könyvkereskedés Vásárló Könyv böngészése Általános információk Bejelentkezés Regisztráció Fizetés Bevásárlókocsi Keresés Online könyvesbolt Use-Case diagramja

44 Sopron, BME MIT 2005.Elektronikus szolgáltató rendszerek44 „Könyv böngészése” Use- Case forgatókönyvei Keresés az Kliens"Könyv böngészése" oldaladatokban Könyv adatok lekérése browse reply request return from cache reply query answer return from database Könyv adatok lekérése WA D W = Web Szerver A = Alk. Szerver D = Adatbázis Szerver

45 Sopron, BME MIT 2005.Elektronikus szolgáltató rendszerek45 „Könyv böngészése” Use- Case forgatókönyvei 2. Bevásárlókocsiba kerül a könyv W W

46 Sopron, BME MIT 2005.Elektronikus szolgáltató rendszerek46 „Könyv böngészése” Use- Case forgatókönyvei 3. Másik könyv keresése W W

47 Sopron, BME MIT 2005.Elektronikus szolgáltató rendszerek47 „Könyv böngészése” Use- Case forgatókönyvei 4. Kilépés W W

48 Sopron, BME MIT 2005.Elektronikus szolgáltató rendszerek48 Összesített állapotdiagram

49 Sopron, BME MIT 2005.Elektronikus szolgáltató rendszerek49 Felhasználói viselkedés vizsgálata Várható érték jellegű kérdések Pl. milyen gyakran vásárolnak –a „Pay” állapot várható értéke Milyen hosszú egy lekérdezéssorozat –úthosszak várható értéke A modellhez rendelhetők valószínűségek –becslés –mérés –szimuláció alapján Funkcionális modell Üzleti modell Felhasználói modell Erőforrás modell

50 Sopron, BME MIT 2005.Elektronikus szolgáltató rendszerek50 Várható érték meghatározása Kibővített Use-Case diagram Kibővített szekvenciák Kibővített állapot diagram Valószínűségek - haszn. esetekhez - forgatókönyvekhez - elágazásokhoz

51 Sopron, BME MIT 2005.Elektronikus szolgáltató rendszerek51 Használati esetek súlyozása Use-Case diagram súlyozása –minden esethez előfordulási valószínűség Közgazdasági jellegű becslés –Mi történik, ha megnő az oldalon böngésző vásárlók aránya? Könyv böngészése Általános információk Bejelentkezés Regisztráció Fizetés Bevásárlókocsi Keresés 0,2 0,15 0,1 0,15 0,25 0,05 0,1

52 Sopron, BME MIT 2005.Elektronikus szolgáltató rendszerek52 Szekvenciák súlyozása Esetek forgatókönyveinek súlyozása –minden forgatókönyvhöz valószínűség A forgatókönyvön belüli elágazások súlyozása –minden elágazáshoz valószínűség Eredmény: súlyozott állapotdiagram

53 Sopron, BME MIT 2005.Elektronikus szolgáltató rendszerek53 Súlyozott állapotdiagram

54 Sopron, BME MIT 2005.Elektronikus szolgáltató rendszerek54 Várható értékek meghatározása mérés alapján Online: monitorozó eszközök –hálózat –szerver Offline: Szerver logok elemzése –adatbázis –web szerver Mérési egység: session –egy felhasználótól beérkező –összetartozó kérések sorozata A rendszer modell paraméterezése a kapott értékekkel

55 Sopron, BME MIT 2005.Elektronikus szolgáltató rendszerek55 Session azonosítás Cookie-k használatával –szerver generál egy ID-t, amit a kliens minden kéréssel elküld, az kliens mellett az alkalmazás állapotát is tárolhatja (pl. bevásárlókocsi) Autentikációs mechanizmusok, rejtett mezők HTML oldalak formjaiban, dinamikus URL-ek, stb. Szerver logok alapján, várakozási küszöbérték (threshold) használatával –ha ennél hosszabb a szünet két kérés (request) elküldése közt, akkor két külön session, bővebben „Terhelés” ea.

56 Sopron, BME MIT 2005.Elektronikus szolgáltató rendszerek56 Várható érték szimuláció alapján Szimulációs eszköz: Holosofx Pl. egységnyi költség minden lépéshez –várható költség = várható úthossz Pl. egységnyi költség „Pay” állapothoz –várható költség =vásárlások várható értéke Szimuláció az analízis későbbi lépéseinél (kapacitástervezés, terhelés becslés) is mérés szórása ~ (mérések száma) ½

57 Sopron, BME MIT 2005.Elektronikus szolgáltató rendszerek57 Mérőszámok meghatározása Súlyozott modellek alapján Buy to Visit Ratio: –Pay állapot várható értéke Átlagos session hossz –állapotok várható értékeinek összege Mindezeket kiegészítjük egyéb (közgazdasági, statisztikai) adatokkal  üzleti metrikák

58 Sopron, BME MIT 2005.Elektronikus szolgáltató rendszerek58 Üzleti jelegű metrikák Átlagos bevétel (Average Revenue) –Buy to Visit Ratio * Average Amount Átlagos bevétel / idő - üzleti „áteresztőképesség”, Revenue Throughput –( Number of Session * Average Revenue) / Time Adott hosszúságú leállás miatti bevételkiesés –Revenue Throughput * Down Time Funkcionális modell Üzleti modell Felhasználói modell Erőforrás modell

59 Sopron, BME MIT 2005.Elektronikus szolgáltató rendszerek59 Erőforrás jellegű metrikák A funkcionális mérőszámokat kiegészítjük erőforrás felhasználásra vonatkozóakkal Pl. szekvenciadiagram + üzenetméretek –hálózati forgalom Pl. állapotdiagram + erőforrások –átlagos adatbázis elérés, stb. Funkcionális modell Üzleti modell Felhasználói modell Erőforrás modell


Letölteni ppt "E-Business alapfogalmak Elektronikus szolgáltató rendszerek 2005. szeptember, Sopron Gönczy László BME-MIT."

Hasonló előadás


Google Hirdetések