Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Japán és helye a világgazdaságban. Természeti adottságok  Japán a Csendes-óceán északnyugati részén terül el.  A legkülönbözőbb éghajlati viszonyok.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Japán és helye a világgazdaságban. Természeti adottságok  Japán a Csendes-óceán északnyugati részén terül el.  A legkülönbözőbb éghajlati viszonyok."— Előadás másolata:

1 Japán és helye a világgazdaságban

2 Természeti adottságok  Japán a Csendes-óceán északnyugati részén terül el.  A legkülönbözőbb éghajlati viszonyok figyelhetők meg a szigetországban, a hegyvidékitől a szubtrópusiig.  Az ország 70 százaléka erdővel borított hegyvidék  kb. egy­hetedén folyik mezőgazdasági termelés és a lakosság túlnyomó része az ország területének egyhetedén lakik

3  A teraszos rizsművelés módszerei az egyes emberek közötti kooperáció kényszerét váltotta ki, tehát a japánokra jellemző cso­ porttudat, a konszenzuselv anyagi alapokban is gyökerezik.  Japán a környező tengerekből biztosítani tudja élelmét, bár a nyugati táplálkozási szokások terjedésével jelentős importra is szorul.

4  Japán hagyományos vallása a sintoizmus, amely pánteista jellegű és nagy jelentőséget tulajdonít a rituáléknak.  E vallás szerint minden természeti formában, sőt élettelen tárgyakban is la­kozhatnak szellemek, így aztán a szentélyek, szent helyek száma szinte fel­ becsülhetetlen, bár természetesen a szigetországban is megtalálhatók a nagy, központi zarándokhelyek.

5  A koreai közvetítéssel eljutott kínai kultúrával együtt megjelent és jelentősen elterjedt a buddhizmus is, amelynek számos - gyakran csak Japánban létező - csoportja, szektája alakult ki.  A 16. században az európai misszionáriusok tevékenysége nyomán megjelent kereszténység nem tudott jelentősen elterjedni, a lakosság kevesebb mint 2 százalékára terjed ki, akik nagyobb fele protestáns.

6  A japán gazdaság és társadalom mai működésének vallási-etikai hátteré­ben a konfuciánus etikai (és nem vallási!) rendszer elemei fedezhetőek fel a leginkább.  Japán viszonylagos politikai stabilitásának egyik fontos tényezője, hogy az ország etnikailag rendkívül homogén, a lakosság 98%-a japán.

7  A japán társadalmat a nyugati szakirodalom gyakran a „csoportizmus kifejezéssel minősíti.  Ezeken a csoportokon belül erős a közös célokért és a vezetőkért érzett lojalitás, az összetartozás-tudat, a kölcsönös segítség és szolidaritás. Természetesen a csoportok is szerveződhetnek csoportokba, aminek legmagasabb szintje maga a japán nép.

8  Csoportszinten megvalósuló indi­vidualizmusról, néha sovinizmusról beszélhetünk.  Japán esetében a csoport, a kisebb-nagyobb közősség ér­dekeit szem előtt tartó konfuciánus etikáról beszélhetünk.  jellegzetesség a kölcsönösségnek az a formája, amelyben az egyik fél felelősséget érez a másik iránt, az a fél pedig folyamatosan megköszöni ezt, tisztelettel tartozik ezért.

9  Közel három évszázados elzárkózás után Japán az 1850-es évektől kezdődően külföldi nyomásra megnyitotta kikötőit a külföldi áruk, kultúráját a nyugati hatalom előtt.  1868-tan a császár pusztán jelképes és a fő katonai kormányzó valós hatalmára épülő rendszer (az ún. sógunátus) megszűnt.

10  Az 1890-es évekig óriási fejlődésen ment át a pénzügyi, kereskedelmi szektor és az infrastruktúra, a mezőgazdaság pedig jelentős termelékenység­növekedést mutatott fel.  A gazdaság fejlődését a 19, század végén a kötelező katonai szolgálat be­vezetése és a hadsereg modernizálása kísérte.

11  A hódításokkal Japán jelentős nyersanyagforrásokhoz jutott, ugyanakkor egyes gyarmatokon korszerű feldolgozóipart hozott létre. Két legjelentősebb gyarmatáról, Tajvanból és Koreából mezőgazdasági termékeket, nyersanya­got és munkaerőt importált.

12  Kutatás-fejlesztés  A japán gazdaságirányításban fontos szerepet játszott a vállalatok ösztönzése az ipari szerkezetváltásra. Ennek egyik központi eleme a termelésben alkalmazott új technológiák ki- és továbbfejlesztésének támogatása.

13  A kutatás-fejlesztésben az egyetemeknek a hatvanas években jelentős sze­repük volt, de ez a funkció később fokozatosan áthelyeződött a vállalatokhoz.  A japán gazdaság egyik alappillérét a nagy vállalatcsoportok képezik.  Az állam megengedte egy új fajta rendszer kialakulását, amit keiretsunak neveznek.

14  A keiretsu rendszerben a beszállító, kisebb cégek alárendelt szerepet játszanak és az anyacég érdekei érvényesülnek, míg a nagyvállala­tok horizontális viszonyban állnak egymással.  A keiretsu rányomja bélyegét a belkereskedelemre is. A termékek bonyolult csatornán keresztül jut el a fogyasztóhoz.

15  A jogrendszer alapvetően a vállalatoknak kedvez, a keiretsu akadályozza a külföldiek piacszerzését és közvetlen beruházásait Japánban.  Nem léteznek nagy szakszervezeti szövetségek.  A jellemző nagyvállalati menedzsment módszereit a II. világháború utáni fejlődéshez kötik.

16  A nyugati vezetési módszerek megjelentek a Meiji időszakban.  A japán felfogásban az emberi tényező központi szerepet játszik. „Egy család vagyunk” gondolata.  Tisztán kivehető az életre szóló foglalkoztatás rendszere. Az iskola elvégzése után azonnal elhelyezkednek a diákok.

17  Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Japán és helye a világgazdaságban. Természeti adottságok  Japán a Csendes-óceán északnyugati részén terül el.  A legkülönbözőbb éghajlati viszonyok."

Hasonló előadás


Google Hirdetések