Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Felnőttképzés 311-3 Követelmények: Irodalom: dr. Zrinszky László - A felnőttképzés tudománya, OKKER, 1996. Gyakorlati jegy Folyóirat cikk UPSZ, Iskolakultúra.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Felnőttképzés 311-3 Követelmények: Irodalom: dr. Zrinszky László - A felnőttképzés tudománya, OKKER, 1996. Gyakorlati jegy Folyóirat cikk UPSZ, Iskolakultúra."— Előadás másolata:

1 Felnőttképzés Követelmények: Irodalom: dr. Zrinszky László - A felnőttképzés tudománya, OKKER, Gyakorlati jegy Folyóirat cikk UPSZ, Iskolakultúra Egyéb forrás Beküldési határidő: december 1. hete Cím: Érsekkerti Kollégium Klapka Gy. u. ZH.

2 Fogalom-értelmezés A felnőttképzés elméletének és gyakorlatának elnevezése Antropológia=embertan; antropo-; szóösszetételek előtagjaként az emberrel kapcsolatos Antropológia=Pedagógia+Andragógia Iskolán kívüli pedagógia Gerontológia=az öregkor élet és kórtani, ill. egyéb: szociológiai, történeti, pedagógia, stb. kérdéseinek vizsgálata Felnőttek pszichopedagógiája A felnőttek iskolai v. iskolán kívüli nevelésének, művelésének és művelődésének cél- és fa. rendszere, alapelvei, sajátosságai, törvényszerűségei és eszközrendszere A felnőttek tanítását, tanulását elősegítő tevékenység (művészet) és tudomány A felnőttnevelés, felnőttoktatás elméletének, folyamatának, technológiájának tanulmányozása

3 A felnőttképzés mint minőségi fogalom Az ismertető jegyek „minimális katalógusa” Szervezett formában meghatározott intézményekben megy végbe A felnőttek továbbképzését elsődleges, vagy legalábbis hangsúlyos feladatként kezeli A továbbképző feladatokat egyéb feladatokkal (pl. szórakozás, művészeti tevékenység, tájékoztatás, társas élet stb.) úgy kapcsolják össze, hogy a képzési feladatok teljesítése biztosítva legyen. A felnőttképzés összeköti a tanulási célok meghatározását, a tervkínálatot és a módszer választást a felnőttek élet- és munkatapasztalataival és e tapasztalatok értékelésével

4 A felnőttképzés minimális katalógusa II. A felnőttképzést olyan munkatársak (képzők) segítik, akiket erre a tevékenységre megfelelően kiképeztek A felnőttképzési rendezvényeket nyilvánosan meghirdetik, és minden érdeklődő felnőtt számára hozzáférhetővé teszik A felnőttképzésben való részvétel önkéntes A felnőttképzés a felnőttélet minden szakaszában lehetséges és szükséges. Minden életkori fázis a továbbképzés sajátos lehetőségeivel rendelkezik

5 Az andragógiai elméletek osztályozása Társadalompolitikai, antropológiai, tudományelméleti, ill. világnézeti alapon Liberális Keresztény Szociáldemokrata Neotomista stb. A felnőttképzés szükségességének elméleti indoklását, legitimációját szolgáló politológiai elméletek pl. a demokrácia szükségleteire hivatkoznak. A gazdaságtanok a hivatáskvalifikáció követelményeire, a művelődéspolitikai érvelés pedig az elsődleges képzés elégtelenségét hangsúlyozza

6 Az andragógiai elméletek osztályozása A célokra és feladatokra összpontosító elméletek kidolgozzák a társadalmi és gazdasági változásokhoz való alkalmazkodás követelményrendszerét és az élethelyzet megváltoztatásához szükséges képességek (kompetenciák) fejlesztésének elveit stb. Az objektív politikai funkció szempontjából különbséget tehetünk pl. a tőkés érdekeket v. a kapitalizmus kritikáját támogató elméleti erőfeszítések között

7 Nagy József-Kompetencia

8

9

10

11

12

13

14

15

16

17

18 Az andragógiai elméletek osztályozása Külön nagy csoportot alkotnak a felnőttképzés didaktikai és metodikai stratégiái (pl. ismeretszerzésre korlátozódó, az ismereteket csupán a cselekvés kognitív előfeltételeiként értelmező elgondolások stb. Művelődéspolitikai irány szempontjából határ húzódik pl. a centralisztikus és a pluralisztikus alapelvek között. (Johannes Weinberg-Horst Siebert)

19 A felnőttség, mint probléma Életkor-kritériumok Naptári életkor: koravén fiatal, gyerekes felnőtt Anatómiai, biokémiai és fiziológiai életkor Pszichikus életkor Szociális életkor És ez utóbbi kettővel összefüggő értékrend- szer-jellemzők Morális vonások (autonómia, értékorientáció) Morális autonómia, a spontán belső késztetések ellenőrzés alatt tartása, lehiggadt érzelmek

20 G.W. Allport: A személyiség-érettség Kritériumai Az én érzésének kiterjesztése Meghitt viszony másokkal: ragaszkodás, együttérzés, részvét, távolságtartó viselkedés Érzelmi biztonság (önelfogadás), érzelmi kiegyensúlyozottság, frusztrációtűrés Valósághű percepció („jóléti verseny”) Az én tárgyiasítása:önismeret, humor, önirónia Egységesítő életfilozófia Elhivatottság, vallásosság, lelkiismeret fenntartani az érettség felé vivő fejlődés kívánalmát

21 Franz Pöggeler, az ~ kimagasló képviselője A „modern felnőtt” lét- és képzési helyzet Az érettség relativizálása: (nem állapot, hanem folyamat) A lét alapproblémái: társadalom, hivatás, politika, vallás szexualitás stb.) A felnőtt létben ezek újragondolása, áttanulás Élethossziglan tartó plaszticitás tudatában él Hat mozzanat: 1. testi-leki, szellemi érettség 2. élettapasztalat 3. Az életvezetésben flexibilitás, nyitottság 4. gyakori részkontaktus felvétele ismeretlen emberekkel 5. anyagi és szellemi megvesztegethetet- lenség 6. pragmatikus dezemocionalizáltság, érzelmek

22 Differenciális érettségelméletek E.A. Doll - szociális érettség-skála = S.Q. Lényegében az egyén önállóságának és a csoportlétben való részvétele 8 kategória Általános önállóság Önállóság az étkezésben Az öltözködésben Önirányítás (pénzzel való bánás) Foglalkozás Kommunikáció Közlekedés Szocializáció

23 Pszichoszexuálisfejlődés, párválasztási és pályaválasztási, munkavállalási érettség, ill. szocializáció A. Sirota francia kutató öt pontja (1969) Alkalmazkodási készség Személyi autonómia Önuralom, önfegyelem készsége Másokkal való normák szerinti kapcsolat A tudatosság magas szintje: önmagunk és körülményeink kritikai elemzésének képessége Szilágyi Vilmos: „párválasztási” és „párban maradási érettség”= az emocionális (affektív) és a szexuális attitűd érettsége és integrációja

24 Fiúk lányok közötti különbség (I. Kon) A felnőttség férfi modellje az autonómián Szakmai önértékelés tárgyi eredményeken A másikhoz tartozáson alapul: a személyközi viszonyokra orientálódik (erősebb családi kötődés) A „női lélek rezdülése”- érzelmi determinánsok D.E. Super - Pályaválasztási érettség (a munkába állási alkalmasság elérésétől a nyugdíjba kerülésig) Szakosodás, próbálkozás, előrehaladás, fenntartás, hanyatlás Félig felnőtt egyetemisták Hegedűs T. András Iniciáció-avatási szertartások

25 A globalizáció hatása Az ifjú nemzedék cimkézése: „Szétzilált nemzedék” (H.E. Salisbury) „Szkeptikus nemzedék” (H. Schelsky) „Elkötelezettség nélküli~” (D. Riesman) Vagy a szubkulturális elnevezések (önnevez.) Hippi, rocker, punk, skinhead „Ifjúságprobléma” és a „felnőttség” Feoldódnak: pszichológiai, szociológiai, antropológiai, szociálpszichológiai, fiziológiai, etnológiai, pszichiátriai kultúraelméleti, viselkedéstudományi stb. megközelítésekben létrejött az Ifjúságtudomány és a Gerontológia A felnőttséggel csak a felnőttképzés elmélete az andragógia foglalkozik, de mint összetett problémának leginkább vizsgált területe a felnőttek tanulása

26 A felnőtt életkor szakaszolása Életfázis-elmélet: nem egységes, amelynek van „elő”- és „utójátéka”, hanem a nagy „életfelvonás”-on belül szakaszok, ciklusok Szolón év-tizedes szakaszolása 20. életév: gy.kor vége adoleszcencia kezdete 30. fizikai érettség-házasságkötés, családalap. 40. befejeződik az általában vett formálódás 50. a gondolkodás és beszéd csúcsa 60. ettől kezdve hanyatlanak az erők

27 Servius Tullius Kr. e. VI. sz. 45 év alatti fiatalok 45 év feletti öregek Renaissance évesek még „iuvenis”-ifjú Kierkegard-féle életstádium-elmélet Állapotról állapotra halad ugrásszerűen Charlotte Bühler életkor-pszichológiai period. Életévtizedekben határozza meg az engedelmesség/függetlenség; biztonság/ szeretet értékei szerinti felívelés/hanyatlást 2. évtized autonómia megszerzése 3. szubjektív önértékelés: nemi identitás és igények 4. önelhelyezés: munka, család 5. önkritika 6. személyes beteljesedés 8. regresszió

28 Bühler II-életszakasz-elmélet Az élet lefolyás reális fázisai; Életdráma felvonások: Expozíció Fokozás Csúcspont Visszafordulás v. késleltetés Megoldás v. tragikai vétség (kioldódás az én- kötöttségekből, növekvő szellemi igények megjelenése a felnőttség zárószakaszában, az öregségben pedig a vitális ösztönzések kötöttségeiből való szabadulás és átszellemülés (halál) ; onto – és filogenetikai párhuzam

29 Eric Berne: tranzakcionális-elemzés Felnőtt állapotban reprodukálódnak a gyermekkori élmények és törekvések ua. S.Freud: az első életév kihatása az életútra Piaget-a pszichikus funkciók egyenlőtlen fejl. Az ember kifejlődése inkább folyamatos, mint szakaszos Ágoston Gy.: Bühler bírálata: a szellemi fejl. korszakainak konstans életkorhoz kötése helyett a belső kapcsolatban is álló szakaszok füzére lenne helyes, nem merev elválasztásuk

30 Herbert Zdrazil Szerint Bühler a gy.- és ifjúkori modellt kiterjesztette a felnőttekre feltételezve, hogy: Az emberi élet lefolyása megszakításos, és az egye fázisokban a képességek, beállítódások viszonylag állandók E fázisok átfogó természetűek, vagyis minden ember teljes magatartására és valamennyi életterületére kiterjednek A változások elsősorban endogén érési folyamatok következményei (30)

31 Franz Pöggeler: életkor-felfogása A tapasztalatszerzés, képzés és a társas kapcsolatok együttesében vizsgálja A különböző periódusokban a különbséget a motiváció és az értékrend változása okozza Fiatal felnőtt (20-as) Életközép felnőtt (30-as) Határok megtapasztalásának fázisa (50-es) Öregség bölcsességben és teljességben szakaszhatár ezen belül 60-as évek eleje

32 Erik H. Erikson német származású amerikai pszichoanalitikus Az analitikusoktól eltérően az egész életre kiterjeszti a környezeti befolyás személyiség- és identitásformáló szerepét A felnőtt élet három stádiuma, amikor eléri a felnőtt a biztos identitástudatot ami az intimitás fokában jelentkezik A másik nem vonatkozásában Más emberekkel való kapcsolatokban Önmagunkkal szemben

33 Erikson II. Az intimitással szemben áll a távolságtartás és elszigetelődés tendenciája (intimitás és autonómia) Freud: szeretni és dolgozni kell A kiteljesült felnőttkorban, amelyet az alkotókészség és a stagnáció szembenállása jellemez a felelősségteljes szeretet az új nemzedék felé irányul A 3. fázis (a teljes életmenet 8. szakasza): az érett felnőttkornak a fő ellentmondása az integritási törekvés küzdelme a kétségbeeséssel és a csömörrel

34 Életkori válságok és életdöntések / Gail Scheehy amerikai újságírónő Az egyes periódusok és korváltások tipikus problémái kilépés a családból, belépés a munkába 20. év után: lábunk megvetése a felnőttek világában: családalapítás, szakmai perspektíva (alapdöntések meghozatala) Túl a 30-on: kényszerpálya, a jövő csupán a jelen és a jövő meghosszabbítása (korlátozottság érzése) 30-as évek közepétől 40-es évek derekáig:az életút fele különösen kritikus: a szakmai karrier megreked A 40-es években megszerzett új stabilitás utáni tipikus válságkorszak az öregség kezdete ( hivatásszerep elvesztése, nyugdíjazási trauma) presztizs-vesztés, szociális kapcsolatok szűkülése, jövedelemcsökkenés, gyermekek eltávolodása, elmagányosodás. Az öregség nemcsak a halál váróterme, hanem a már bekövetkezett „szociális halál”

35 Bagdy Emőke-Korszakváltási konfliktusok Járulékos válságok- személyes veszteségek (szeretteink elvesztése testi-lelki egészség vesztés) és lelki sebződések (csalódás, bizalom-megrendülés, cselekvés-kényszerek, élethazugságok) válság- segélykiáltás Deviancia Mentális zavarok (TBZ) Antiszociális magatartás (proszocialitás) Szuicid magatartás Alkoholizmus, drog Merton és Durkheim elmélete közötti különbség

36 Merton szerint A társadalmilag elfogadott célokkal (USA-ban a meggazdagodás) nem lehet a megengedett eszközökkel (tanulás,munka,takarékoskodás) elérni; erősebb a kedvezőtlen társadalmi helyzetűeknél, ezért a deviancia is gyakoribb. Vagyon elleni bűnöző: elfogadja a célokat Neurotikus, alkoholista, kábítószeres, elmebeteg, öngyilkos (a sorrendnek megfelelően növekvő súlyossággal): nemcsak az eszközöket, hanem a célokat is elutasítja.

37 Szociális tanulás Kultúra-elsajátítás Tapasztalatirendszer Tevékenységirendszer Érték- és normarendszer Utánzás- azonosulás (identifikáció) Minta bevésődés (imprinting) Tanulás- szankcionálás Jutalmazás Büntetés explicit, implicit

38 Szocializációs színterek Funkció Hivatalos Rejtett Tényleges disszfunkció Szervezet Szükséglet Formális Informális szervezetek

39 Az iskola funkciói

40 Felnőttszocializáció Szocializáció=szociális szerepelsajátítás a testi, szellemi, lelki érlelődés – autonómia Tanuló-lét; elszigetelt „pedagógiai provincia” Életidegen, rejtett utak, elszigetelten a makroszociális viszonyoktól (művi világ) Felnőtt-lét; „életbe való kilépés” Frusztráció, csalódás, a diszkontinuitás lehetetlenné teszi a sikeres anticipatorikuss szocializációt (a fiz.,pszic.,szoc. fejl. Nem köthető egyértelmű életkori mutatókhoz) Fokozódik a földrajzi mob.,gyorsul a technicizáció, heterogénebbé válnak a kultúrák, változnak a normák Kérdés az elsődleges és a felnőtt szoc. különbsége?

41 Brim vagy Hurrelmenn A gy-kori a folytatódót meghatározza Nem felépülés, hanem átépülés Az elsődleges (primer) fő ágense a család Később iskolai faktorok (kortárs cs., médium) Utánzás-azonosulás, bevésés, szoktatás Felnőtt (másodlagos-szekunder) szocializáció Önalakítás, önkontroll, társ.-politikai rendszer-okok, „általános cselekvéskompetencia” Nem alárendelődő alkalmazkodás (konform), hanem szerep-pluralitás, szerepváltásra képes E kettős újra-tanulás = konfliktuózus Szocioökonómiai és szociokultúrális dimenziók

42 Enno Schmitz Szocioökonómiai A felnőttek iskolarendszere, mint 2. képzési út Szakmai továbbképző intézmények Átképző kurzusok= szakmai kvalifikáció Formális minősítést nem nyújtó, de a szakmai kompetencia emelését szolgáló szervezetek Szociokultúrális Pol.-kulturális szocializáció Intézményei; egyéni eltérések

43 A felnőttek tanulása, tanulási kompetencia Tanuláselméletek Asszociációs (emlékezet, képzetek összekapcs.) Pavlovi-kondicionálás (felt. reflex) Behaviorizmus (S-R, próba szerencse) G. Branderburg: a monokauzális magyarázat hibás, a szem. többi dimenziójához kapcs. tanulékonyság Nagy J.: Kompetenciák (a tudás és alkotótev. mennyisége és minősége) és tanulékonyság Egyéni, szociális, kognitív Egyéni, szociális, kognitív Motiváció Motiváció Tudáshasznosítás Tudáshasznosítás Meglévő tudás (képesség, képzettség, műveltség) Meglévő tudás (képesség, képzettség, műveltség) Társ.-i feltételek Társ.-i feltételek

44

45

46

47

48

49 Pedagógiai kompetenciák Az a tudás, nézetek és gyakorlati készségek olyan ötvözete, amely a pedagógus adott területen végzett sikeres tevékenységének elengedhetetlen feltétele. Nagy J. ábrázolásában:

50

51

52 A felnőttek tanulása-motiváció Aktuális motiváció Primer motiváció Szekundermotiváció Thorndike-féle „hatástörvény” a bevésődés annál erősebb minél nagyobb a viselkedés útján elért ösztön-kielégülés (reprodukció is) A biopszichikai és szociális szükségletek széles körére igaz Megkönnyíti (serkentő) Megnehezíti (visszatartó tényezők)

53 Tanulás és megerősítés Tanulás öröme Nagyobb önbizalom Erősebb motiváció Eredmény Magasabb igénynívó

54 Visszatartó tényezők Ha a cél távoli és/vagy irreális Ha az eredményességről nincs kellő időben visszacsatolás Ha nem felnőttként kezelik (gy. számba veszik) „iskolás” stílus, módszer „Lemorzsolódik” ha a tanulmányi rend nem illeszkedik (életkörülmények, család) Nem kielégítő csoport-légkör: túlzott teljesítménykényszer és versenyszellem, esélyegyenlőtlenség

55 A tanulási képesség felnőttkori változásai A képességek kapacitása A tanulás könnyű volta A tanulás tartóssága A tanulásra való ösztönözhetőség A tanulás intenzitása A tudás értéke Szükségessége T. Szokások T. Körülményei (kulcsfontosságú)

56 A figyelem Kiválasztás és felerősítés Terjedelme, ereje, egyenletessége Megszokás Spontán és szándékos, tartósság Előzetes tudás A tanulás csendje, megosztott figyelem Figyelemváltás Valódi egyidejűség Napóleon egyszerre 7 diplomáciai iratot diktált

57 A figyelem tanulása, életkori jellemzők ÉletkorPontszám 30 év alatt90, év85, év84, év83, év81, év78,8

58 A figyelem tanulása, életkori jellemzők A „romlás leginkább” a dekoncentráltságban jelentkezik A befogadás felszínesebbé válik Szétszórtság „Professzori szórakozottság” Meddig tart a „vigilancia”=megőrzött éberség

59 Czigler I.: Figyelem, Bp., 1994./122.o. ViselkedésÉberségi szintHatékonyság Erősen emocionális állapotok (félelem, düh, szorongás stb.) Korlátozott: megosztott figyelem, diffúz, konfúzus állapot Gyenge a viselkedés, kevéssé ellenőrzött, szervezetlen Élénk éberség Szelektív figyelem, de a figyelem válthat. Koncentráció, beállítódás Jó,szelektív,gyors reakciók, szervezett válaszok Oldott, ellazult éberségA figyelem vándorol, nem akaratlagos. Az asszociációk szabadok. Jó rutinakciók és kreatív gondolkodás ÁlmosságHatárhelyzet, részleges hatékonyság. Álomszerű állapotok. Gyenge, összerendezet- len, időben koordinálatlan válasz, szervezés

60 A tanulást segítő és gátló érdeklődés Érzelem és érdeklődés Az érdeklődés fejlesztése A felnőttek emlékezeti működése Az ismétlés szerepe Harc a gátlások ellen Gondolkodás,problémamegoldás és tanulás A problémamegoldó tanulás Felfedezéses Heurisztika

61 Az érdeklődés iránya „Kötelező jelleg” Magas színvonalú azonosulás (belső motiváció) De nem mindig esik egybe a munkaerőpiac, a kulturális élet stb. szükségleteivel. Az érdeklődésnek számos fokozata van (a gyengéből viszonylag könnyen fejleszthető ki az erősebb) „Megérezni a tudás izét”minél többet tudnak annál érdekesebbnek találják a tananyagot Általános és szakképzés viszonya Igényszint és teljesítményszint közötti megfelelés Ki mindent tud, semmit sem tud (Rókusfalvi) Pszichológiai Szemle, 1968./4: Igényszint és effektivitás

62 A felnőttképzés történetéből és elméletéből Előtörténet Katechéta Bibliafordítások Mórus-Erasmus Condillac SPCK= Keresztyén Tudást Előmozdító Társ. KALOT KALÁSZ KIE, KOLPING Népfőiskolák

63 A felnőttképzés történetéből és elméletéből Szakérettségi Dolgozók iskolája Mobilitási és/vagy parkoltatási csatorna Iskolai felnőttoktatási és továbbképző funkció Munkaügyi központok átképzési projektjei Uniós programok Tőke és munkaerő szabad áramlása Írország Máshol legfeljebb kvóták

64 Új fordulat a felnőttképzésben Iskolarendszerű Túlszabályozottság, állami közösségi fenntartási kényszer Az iskolarendszer leképezése; Művelődéspolitikai meghatározottság Állami vagy önkormányzati finanszírozás A résztvevőnek olcsóság vagy ingyenesség A résztvevőnek rejtett v. egyre növekvő költségtérítés Iskolarendszeren kívüli Törvény biztosította magas szabadságfokú a tananyag Diverzifikációs tendenciák Közvetett állami támogatás Vállalati típusú működési: magyar, külföldi és vegyes vállalati forma Üzlet: adott tudás, napi árfolyamon Előre rögzített üzleti árak

65 Dr. Koltai Dénes: Helyzet és esély a felnőttképzés emancipációjában Iskolarendszerű Rosszul fizetett tanárok Tisztességes ismeretközlés, aufklerizmus (felvilágosult) Didaktikai tudatosság, tantervi keretek Minőségi hátrány, permanens emancipációs kényszer Iskolarendszeren kívüli Magasan díjazott oktatók, minőség szerinti direkt szelekcióval Képességfejlesztés, tréning Az engedélyeztetésben és vizsgáztatásban rejtett mechanizmusok Minőségben piaci verseny, vállalkozási öntudat, üzleti magatartás

66 Csoma Gyula 1993-as helyzetelemzés: „A kezdeti elbizonytalanodásból céltudatos fejlődés” A népfőiskolai mozgalom újjáéledése A távoktatás meghonosodása A munkaerő-piaci átképzés rendszere Humán erőforrások fejlesztése 1988 megalakul a Magyar Népfőiskolai Társaság (Újszászi Kálmán tb. elnök, Benda Kálmán elnök, Sz. Tóth János : titkár) Andragógiai kutatások Magyarországon Schneller I., Karácsony S., Boros D., Durkó M., Radnai

67 Andragógiai kutatások Magyarországon Ideértve bizonyos pedagógiai, művelődéselméleti, antropológiai, életkor-pszichológiai, tanulás-lélektani és humánetológiai kutatásokat is Az andragógiai tudás felülvizsgálata Az új helyzet és a lehetséges perspektívák andragógiai szempontú (empirikus) tanulmányozása Bekapcsolódás az andragógiai kutatások nemzetközi vérkeringésébe (adaptációk) Kutatóműhelyek és publikációs fórumok teremtése Jobb együttműködés a csekély számú andragógiai szakértő között.

68 Kutatóhelyek KLTE, ELTE MTA Pedagógiai Albizottságának Felnőtt-nevelési Albizottsága Pécs, Janus Pannonius Tudományegyetem Felnőttképzési és Közművelődési Tanszék Főiskolák neveléstudományi tanszékei Művelődéskutató Intézet Magyar Népfőiskolai Társaság A VI. Nevelésügyi Kongresszus előkongresszusaként megtartott Országos Felnőttnevelési Tanácskozás (1993.)

69 Kutatási témák Felnőttképzés az ezredforduló változó világában A munkaerő-piaci képzés sajátosságai A felnőttképzés stabilizáló funkciói Könyvek- és folyóiratok  Andragógia c. időszakos kiadvány (Durkó -Csoma)  Felnőttképzés c. folyóirat (Mihály O.-Csoma Gy.) Publikációk  Felsőoktatási jegyzetek (Durkó Mátyás, Horváth Margit, Koltai Dénes, Maróti Andor és néhányan)  Harsányi István-Népfőiskola, tegnap, ma, holnap  Szakdolgozat, disszertáció (csupán 1 db Sáska G.)

70 Andragógia vagy felnőttpedagógia? Jellegzetesség 1. A tanuló fogalma és énképe 2. A tanuló tapasztalatai Pedagógiai modell 1. Függő személyiség. A T dönti el: mit, mikor tanuljon a t. és ő ítéli meg az eredményt is 2. Kevés tapasztalat lehet a tanulás forrása Andragógiai modell 1. Önirányító személyiség, de ha gy.- ként kezelik függő szerepet vesz fel 2. Feladat: stratégiák az önirányítás vállalásához sok eltérő tapasztalat, ami fontos tanulási forrás Fa.: nyíltabbá tétel

71 Andragógia vagy felnőttpedagógia? JellegzetességPedagógiai modellAndragógiai modell Uralkodó tanítási mód Átadási technikák (előadás stb.) Csoportos megbeszélés, vita, probléma-megoldás, szimuláció, egyéni tanulás Tanulási irányultság Tárgyközpontú. A tanulás előírt tartalmak elsajátítása. A tananyag az egyes tárgyak sorrendi logikája szerint épül fel. Szükségletközpontú. A tanulás az életgyakorlat segítője. A tananyag élet- v. feladat középpontú, problémaorientált Tanulási készség és motiváció Erősen életkorfüggő. Főleg külső nyomás (követelések, verseny stb.) késztet tanulásra Feladat a tudásszükséglet fejlesztése. Meg akar felelni új követelményeknek, előre akar lépni stb. Erős belső motiváció is (önbecsülés, is- meretség, önmegvalósítás stb


Letölteni ppt "Felnőttképzés 311-3 Követelmények: Irodalom: dr. Zrinszky László - A felnőttképzés tudománya, OKKER, 1996. Gyakorlati jegy Folyóirat cikk UPSZ, Iskolakultúra."

Hasonló előadás


Google Hirdetések