Környezeti hatásvizsgálat (1.) Alapfogalmak, a KHV helye és szerepe a környezet vizsgálatok rendszerében Biomonitoring/9. Dr. Kárász Imre egyetemi tanár.

Az előadások a következő témára: "Környezeti hatásvizsgálat (1.) Alapfogalmak, a KHV helye és szerepe a környezet vizsgálatok rendszerében Biomonitoring/9. Dr. Kárász Imre egyetemi tanár."— Előadás másolata:

1 Környezeti hatásvizsgálat (1.) Alapfogalmak, a KHV helye és szerepe a környezet vizsgálatok rendszerében Biomonitoring/9. Dr. Kárász Imre egyetemi tanár EKF Környezettudományi Tsz.

2 Környezeti hatásvizsgálat (KHV) A KHV egy előrejelzési módszer, amelynek célja valamilyen tervezett emberi tevékenység (beruházás, fejlesztés, stb.) következtében várható lényeges, értékelhető környezeti állapotváltozásoknak a becslése, és ennek alapján a tevékenységre vonatkozó döntés befolyásolása.

3 KHV A módszer előnyei: - Adatokkal segíti a környezetileg is megalapozott fejlesztést; -Feltárja a környezet minőségének jelenlegi és várható alakulását (fenntarthatóság); -Segít csökkenteni vagy elkerülni a várható konfliktusokat.

4 KHV elkészítésének lépései A környezeti hatásvizsgálat elvégzése során az alábbi lépéseket kell követni: hatótényezők meghatározása; hatásfolyamatok feltárása; hatásterület előzetes lehatárolása; a környezetállapot leírása; a hatásfolyamatok és az állapotváltozások becslése; az állapotváltozások értékelése.

5 Legfontosabb alapfogalmak Környezet, környezeti elem, környezetvédelem, Természeti erőforrás, Környezet igénybevétel, környezethasználat, Környezetterhelés, környezetszennyezés, környezet- szennyezettség, Környezetkárosodás, környezetkárosítás, Környezetveszélyezettség, környezeti hatás, Hatótényező, hatásviselő, hatásfolyamat, érintettek, Hatásterület, kontrollkörnyezet, háttérhatás, Igénybevételi, kibocsátási, szennyezettségi határérték, Elővigyázatosság, megelőzés, fenntarthatóság

6 Alapfogalmak(2.) Környezet: az aktuális létezési körülmények összessége. Ökológiai környezet: az ökoszisztéma azon térbelileg és funkcionálisan körülhatárolható része, amely az ökológiai tényezők által a benne élő élőlényegyedekre és populációkra ténylegesen, folyamatosan hat. Környezeti elem: a föld, a levegő, a víz, az élővilág, az épített környezet és ezek összetevői

7 Alapfogalmak(3.) Környezetvédelem : azon emberi tevékenységek összessége, amelyek az emberi léthez szükséges egészséges környezet fenntartását szolgálják. Három fő tevékenységre irányul: -Értékek definiálása (>mi a védelem tárgya és célja) -Környezeti értékek megőrzése (>megelőzés) -Környezeti értékek helyre-, illetve visszaállítása (> értéknek tekintett állapotok rekonstrukciója közvetlen beavatkozással)

8 Alapfogalmak(4.) Természeti erőforrás: A természeti környezetnek a társadalmi szükségletek kielégítésére felhasználható környezeti elemei vagy azok összetevői

9 Alapfogalmak(5.) Környezet igénybevétel: a környezetben változás előidézése, a környezetnek vagy bármely elemének természeti erőforráskénti használata Környezethasználat: A környezet vagy valamely elemének igénybevételével, illetőleg terhelésével járó hatósági engedélyhez kötött tevékenység

10 Alapfogalmak(6.) Környezetterhelés: valamilyen anyag vagy energia kibocsátása a környezetbe Környezetszennyezés: a környezet valamely elemének a kibocsátási határértéket meghaladó terhelése Környezetszennyezettség: a környezetnek vagy valamely elemének a környezetszennyezés hatására bekövetkezett, szennyezettségi szinttel jellemezhető állapota

11 Alapfogalmak (7.) Környezetkárosodás: A környezetnek vagy valamely elemének olyan mértékű változása, szennyezettsége, illetve valamely eleme igénybevételének olyan mértéke, amelynek eredményeként annak természetes vagy korábbi állapota (minősége) csak beavatkozással, vagy egyáltalán nem állítható helyre, illetve, amely az élővilágot kedvezőtlenül érinti. Környezetkárosítás: Az a tevékenység, amelynek hatására környezetkárosodás következik be. Környezetveszélyeztetés: Az a tevékenység vagy mulasztás, amely környezetkárosítást idézhet elő.

12 Alapfogalmak (8.) Környezeti hatás: az emberi tevékenység okozta olyan állapotváltozás, amely környezetvédelmi szempontból értelmezhető és értékelhető Hatótényező: a vizsgált tevékenység azon része, amely az állapotváltozás (hatás) okaként adható meg. -Időben lehet: egyszeri, ismétlődő, megszűnő, állandó -Intenzitása szerint lehet: gyengülő, erősödő, állandó, változó pl.: levegőszennyezés, szennyvízkibocsátás, élőhely megszüntetés, művi környezeti elem tétesítése stb. Hatásviselő: Hatásfolyamat, Érintettek,

13 Alapfogalmak 9. Hatásviselő: Az a környezeti rendszer vagy elem, amelynek állapotában a változások érzékelhetőek, kimutathatók és a kimutathatóság alapján a változás értékelhető. A hatás lehet közvetlen (elsődleges) és közvetett (másodlagos, harmadlagos) Hatásfolyamat: (több környezeti elem vagy rendszer változásakor értelmezett) a hatótényezőkből kiinduló olyan folyamat, amely a környezeti hatásokat létrehozza.

14 Alapfogalmak 10. Hatásterület: az a lehatárolható területrész, amelyen a minősíthető állapotváltozás bekövetkezik, bekövetkezett vagy bekövetkezhet. (a hatás lehet kedvező vagy kedvezőtlen) Háttérhatás: a hatásterületen meglevő, a tervezett vagy működő létesítményektől (hatótényezőtől) független környezeti hatás (állapotjellemző), amely az új hatást (pl. összegződés vagy szinergizmus következtében) módosítja (kimutathatóan befolyásolja az állapotváltozás alakulását). Érintettek: Azon személyek, szervezetek, akik/amelyek a hatásterületen élnek, tevékenykednek.

15 Alapfogalmak 11. Kontrollkörnyezet: a teljes hatásterülettel megegyező területnek a változást előidéző tevékenység megvalósítása előtti állapotát jelenti. A kontrollkörnyezet jelenlegi és várható állapotának mennyiségi és minőségi jellemzői jelentik azt a viszonyítási alapot, amelyet a tervezett tevékenység következtében jelentkező változásokkal össze kell vetni.

16 Igénybevételi, kibocsátási, szennyezettségi határérték Határérték: a környezet vagy valamely eleme jogszabályban vagy hatósági határozatban meghatározott igénybevétele/terhelése, amely kizárja a környezetkárosítást. >igénybevételi, kibocsátási határérték Szennyezettségi határérték: a környezet valamely elemének olyan – jogszabályban meghatározott – mértékű szennyezettsége, amelynek meghaladása – a mindenkori tudományos ismeretek szerint – környezetkárosodást vagy egészségkárosodást idézhet elő.

17 Alapfogalmak 13. Elővigyázatosság: A környezeti kockázatok mérsékléséhez, a jövőbeli károsodások megelőzéséhez vagy csökkentéséhez szükséges döntés és intézkedés. Megelőzés: A környezethasználat káros környezeti hatásai elkerülése érdekében a leghatékonyabb megoldások alkalmazása a döntéshozatal legkorábbi szakaszában. Fenntarthatóság: a társadalmi-gazdasági viszonyok és tevékenységek olyan rendszere, amely hosszútávon biztosítja a jó életminőség megőrzését.

18 KHV módszerei ellenőrzőjegyzékek; mátrixok; kvantitatív módszerek; hálózatok; hatásfolyamat-ábrák; térképfedvények.

19 A hatások értékelése A hatások értékelésénél és minősítésénél figyelembe kell venni: a hatás időbeliségét; a hatás térbeli kiterjedését; a felhasznált információk és előrejelzés pontosságát; a várható nemkívánatos hatások csökkentésének lehetőségét; az érintett vagy megszüntetett értékek ritkaságát és pótolhatóságát; az előírt határértékeket és értékelési kategóriákat.

20 Hatásfolyamat ábra egy bevásárlóközpont megvalósításához

21 Értékelés Az állapotváltozások értékelése A hatások értékelése átfogó minősítést jelent és tartalmazza az értékeléshez szükséges, a hatások jellegére, a számításokra, a becslések korlátjaira vonatkozó információkat is. Az értékelés történhet: - egészségügyi szempontból; - ökológiai szempontból; - településkörnyezeti szempontból; - tájhasználati szempontból.