II. Rákóczi Ferenc Szakközép –és Szakiskola Kisvárda

Az előadások a következő témára: "II. Rákóczi Ferenc Szakközép –és Szakiskola Kisvárda"— Előadás másolata:

1 II. Rákóczi Ferenc Szakközép –és Szakiskola Kisvárda
Innováció

2 Helyzetkép Napjainkban egyre több szó esik a környezeti válságról/ globális felmelegedés, az erőforrások kimerülése és degradációja, növekvő hulladékhegyek, árvíz, aszály, a víz, a levegő, a föld elszennyeződése stb./ és az ezekhez kapcsolódó környezetvédelmi intézkedésekről, beruházásokról. Településünkön is egyre több lakos szembesült azzal, hogy az út, a gáz infrastruktúra után pénzt kell fordítani a szennyvíz és hulladék infrastruktúra kiépítésére is. Felmérések bizonyítják, hogy a környezeti értékek és érdekek hátrasorolódnak az egyéni prioritáslistákon, ugyanakkor első helyen áll az egészség, melynek környezeti és életmódbeli meghatározottsága mind ismertebbé válik, vagyis tudatosulni látszik a környezeti érték és kockázatérzet. A környezetvédelem minősítése a személyes tapasztalaton, a személyes kapcsolatrendszeren, a tömegkommunikáció információin nyugszik elsősorban.

3 Helyzetkép A környezettudatos viselkedés fejlődésének legfőbb akadálya az ismerethiány, a pozitív minta hiánya illetve a társadalom érték és normarendszerének hiányosságai, az együttműködő közösségek gyengesége és hiánya. A környezeti válság oka nem a környezetünkben van, hanem sokkal inkább az ember hiedelmeinek, értékeinek, beállítódásainak mélyén rejtőzik. A környezeti válság oka az anyagias értékrend, az egészségtelen létszemlélet és az ebből következő emberi tevékenység. Einstein szerint egy probléma nem oldható meg ugyanazzal a gondolkodásmóddal, amely azt létrehozta, ennek ellenére nap, mint nap elkövetjük ezt a hibát. Mindig meg lehet találni azt a megoldást, ami jó az embernek és jó a természetnek is. A fenntartható fejlődés gondolatisága szilárd elméleti alapot jelenthet: a szociális jólét elérésében a gazdaság eszköz, a környezet pedig feltétel.

4 A környezetvédelem Az elmúlt évtizedek műszaki-gazdasági fejlődése, a fokozódó urbanizáció következtében rendkívül mértékben megnőtt a környezetvédelem jelentősége. A fenntartható fejlődés fogalma a Brunthand jelentésben került megfogalmazásra, mely szerint a „A fenntartható – harmonikus – fejlődés a fejlődés olyan formája, mely a jelen igények kielégítése mellett nem fosztja meg a jövő generációját saját szükségleteik kielégítésének lehetőségétől.” A megfogalmazás két kulcsfontosságú fogalma: a szükségletek és a korlátozások eszméje. Csak harmonikus fejlesztés lehet hosszú-távon fenntartható, amelyben az adott társadalmi forma és gazdasági színvonal összhangban van a környezet eltartó képességével. A fogalomban nem csak az ökológiai kölcsönös függőség és az egyensúly-fenntartás követelménye jelenik meg, hanem az etikai felelősség is. Ennek alapját képezi a természeti erőforrásokkal való ésszerű és hosszú távon is takarékos termelési és fogyasztási magatartások kialakítása.

5 A környezetvédelem Ma már a legtöbb környezetpolitika a megelőzés elvét követi. Ez a következő hatásokkal jár: már az adott projekt tervezésének első szakaszában figyelembe kell venni a környezeti hatásokat technológiai fejlesztés a környezetvédelmi szempontok figyelembe vételével elkerülendő a természeti erőforrások használatának ökológiai egyensúlyt károsító hatása. A környezetet érő káros hatások a különféle gazdasági-társadalmi tevékenységekhez (termelés, elosztás, fogyasztás) kapcsolódnak, ezért ezek megoldása a környezeti szempontoknak más politikákba (pl.: ipar, energetika, közlekedés, szolgáltatások, mezőgazdaság, stb.) való beépítését teszi szükségessé. Tekintettel arra, hogy az egyes környezeti elemeket érő hatások az egyik elemről a másikba áttevődhetnek, a környezetpolitika részterületei között is integrált megközelítésre van szükség.

6 A környezetvédelem A piaci mechanizmusok érvényre jutásában a fő mozgatórugó a termelési tényezők és fogyasztási javak értékének megfizetése. Ugyanakkor a fenntartható fejlődés elvének fokozatos érvényre jutása megköveteli a természeti erőforrások valódi társadalmi értékek kiegyenlítését és a környezeti szempontoknak a gazdasági folyamatba történő beépítését. A piaci viszonyok nem képesek teljes egészében kezelni a környezeti problémákat, azok megoldásához szükség van nem tisztán politikai módszerek alkalmazására is: A környezetvédelmi jogrendszer, intézményrendszer és gazdasági eszközrendszer kialakításánál fontos rendező elv a regionalitás, a lokalitás. Az európai integrációs követelményekhez ugyancsak kapcsolódik a szubszidiaritás elve, amely szerint az elsődleges felelősséget és a döntéshozatali kompetenciákat a politikai és igazgatási hierarchia lehető leghatékonyabb szintjén kell tartani. Konstruktív partneri viszony kialakítása a cél. A fenntartható fejlődés elvére épülő környezetvédelem céljai: az ember számára egészséges és emberhez méltó környezet biztosítása, az emberi beavatkozás hátrányaitól a levegő, a víz, a talaj, a növény és állatvilág megvédése, az emberi beavatkozás okozta környezeti károk megszüntetése.

7 A környezetvédelem E célok érdekében a környezetvédelmi tevékenység kiterjed: a környezetet szennyező és károsító kibocsátások csökkentésére, illetve megakadályozására (termelés és termékintegrált környezetvédelem) a környezetet szennyező és károsító kibocsátások és hatások elemzése, valamint ezen hatások döntően műszaki eszközökkel és módszerekkel történő redukálása (additív-környezetvédelem), a bekövetkezett környezetszennyezések, környezeti károk felszámolására (szonáló környezetvédelem). „ A legígéretesebb reményünk talán annak felismerése lehet, hogy az egész világegyetem egyetlen, közös törvények által irányított rendszer, melynek figyelembevétele nélkül nem erőltethetjük rá álmainkat és vágyainkat a természetre. Ha felismerjük az emberi akarat határait és elfogadjuk, hogy a világegyetem felett nem uralkodni kell, hanem együttműködni vele, akkor a száműzött vándor megkönnyebbülésével érkezünk haza. Ahogy az egyén céljai összeolvadnak az egyetemes áramlattal, az élet is nyer.” /Csíkszentmihályi Mihály – pszichológus/

8 Alapelvek, célok, feladatok
Az együttműködés fejlesztésén keresztül komplex (rendszerszemléletű) programok kezdeményezése a környezet minőség javítása érdekében. Alapelvei: együttműködés, elővigyázatosság és megelőzés, megőrzés, az erőforrások hatékony-takarékos használata, integrációs elv, rendszerszemlélet és a felelősség elve. Az innovációs program (környezetvédelmi program) célja az emberi élet minőségének folyamatos javítása, ennek feltétele a környezet minősége. A kulcsszereplők között együttműködés fejlesztése feltételezi informális és formális intézmények kialakítását (nyer-nyer szituáció = együttműködés a természettel és a társadalommal). A környezeti tudatosság, környezeti nevelés és a társadalmi részvétel fejlesztése elősegíti a környezet minősége javítására irányuló célok megvalósításához elengedhetetlen kultúra kialakítását (gondos gazda szemlélet). Fontos cél a környezet minőségének javítását elősegítő szabályozási és támogatórendszer fejlesztése, a környezet állapotát mérő, értékelő, valamint tájékoztató rendszer kiépítésének elősegítése. (Az elővigyázatossághoz, megelőzéshez információk kellenek, be kell vonni a helyi közösséget is, ismernünk kell a veszélyeket, kockázatokat, fontos a mértéktartás is.)

9 Alapelvek, célok, feladatok Feladatok:
Az intézményrendszer fejlesztése pl.: környezetvédelmi referens vagy környezetvédelmi csoport létrehozása, források biztosítása, programiroda, környezetközpontú minőségirányítási rendszer, stb. Az együttműködés rendszerének fejlesztése: pl. tematikus szimpóziumok, tanulmányok, cselekvési tervek, tréningek, képzések, kiadványok, koordináció. A tervezés rendszerének fejlesztése: pl.: programkészítés módszertan, facilitátor (szakember bevonása), tervek aktualizálása, összehangolása. Az oktatás, nevelés, szemléletformálás és társadalmi részvétel fejlesztése: Pl.. környezeti tudatosság fejlesztése (tanóra, tanórán kívüli foglalkozás, iskolán túli keretek) Fenntartható fejlődéssel kapcsolatos ismeretek, rendszerszemlélet Önszerveződés támogatása, civil szerveződések bevonása Környezetvédelmi oktatóközpont létrehozása (intézményi, városi szint) Szemléletformálás (média „zöldesítése”, döntéshozók tájékoztatása, stb.)

10 Alapelvek, célok, feladatok A vertikális rendszer fejlesztése:
Természeti és tájképi értékek védelme (élőkörnyezet, termálvízkészlet, stb.9 Megfelelő minőségű ivóvíz biztosítása (mérés, visszajelzés) Hulladékgazdálkodás (a hulladék mennyiségének csökkentése, szemléletváltás, ellenőrzés) Energiafelhasználás hatékonysága (fats, elektromos energia, hírközlés-ellátás) A közlekedés környezeti terhének csökkentése (visszajelzés, településközpontok védelme) Tudásintenzív technológiák megismerése (pl.: fűtéstechnológiák) Intézményi, települési zöldfelület alakítása (esztétikusabb környezet, tájrehabilitáció) Környezet-egészségügyi helyzet javítás pl.: életmódtanácsadás, foglalkozásegészségügyi vizsgálatok szervezése, mérés, visszajelzés (ÁNTSZ-beltéri légszennyezettség)

11 Települési környezetvédelem
A magyar környezetpolitika célkitűzéseit és cselekvési irányait a környezet védelemnek általános szabályairól szóló, módosított évi LIII. Tv. (a továbbiakban KT) határozza meg, mely kiemelt jelentőséget tulajdonít az ember és környezete harmonikus kapcsolata kialakításának, valamint a fenntartható fejlődés környezeti feltételei kialakításának. A tövény 54 §-a rögzíti: (1) Minden állampolgárnak joga van a környezeti ismeretek megszerzéséhez és ismereteik fejlesztéséhez. (2) A környezeti ismeretek terjesztése és fejlesztése (óvoda, iskola, iskolarendszeren kívüli oktatás és továbbképzés, ismeretterjesztés, könyvkiadás) elsősorban állami és önkormányzati feladat. Kisvárda város rendelkezik környezetvédelmi programmal, mely rögzít elveket, megállapítja a környezet általános állapotának jellemzőit, tartalmaz SWOT-analízist és megfogalmaz célokat, feladatokat.

12 Települési környezetvédelem
Elvek: egzakt megismerés, környezeti monitoring (fizikai, biológiai, kémiai módszerek) az élet tiszteletének és védelmének elve: eszközei a környezeti hatásvizsgálat, auditálás (környezeti szennyezés felülvizsgálata) és szankcionálás a visszaforgatás (recycling) elve takarékosság elve: takarékos termelés, fogyasztás a gazdaság társadalomra vonatkozóan elővigyázatosság elve: kimondja, hogy fel kell készülni a legrosszabb állapotra fenntartható fejlődés: környezeti adottságokhoz való alkalmazkodás, a lehetőségek környezetbarát felhasználása (a Római Klub jelentése alapján elkezdtek a növekedés határairól beszélni). a környezetvédelem tervszerű alakításának elve: program, koncepcióalkotás

13 Települési környezetvédelem
az állami felelősség és kötelezettségvállalás elve: kutatásokra, információs rendszer működtetésére, az együttműködés szervezésére, koordinálására vonatkozóan. az egyén és kollektív társadalmi részvétel (participáció) elve az együttműködés elve jelenti az állam – környezethasználó- társadalom fontosságát, illetve a környezeti szektor összetettségét, amely számos szereplőt érint. ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága: a környezetvédelmet integrálni kell a gazdaságpolitikába és a társadalmi tevékenységbe. az életminőség javításának elve: élelmiszerek, ivóvíz, stb. oktatás, egészségügy, kultúra a távlati gazdálkodás elve: a fejlődés szükséglete az integráció szabad áramlásának elve: Rio-i konferencia = hozzáférés és beleszólás a folyamatba (környezettudatosság kell) - környezeti nevelés-oktatás kiszélesítése, magasabb szintre emelése fogékonyság, érzékenység a kulcsszavai

14 Települési környezetvédelem
A környezet állapotának általános bemutatása Tartalmazza település általános bemutatását, az önállóan hatótényezők állapotértékelését. környezet tisztasága, csapadékvíz elvezés feltételrendszere, szennyvízkezelés (elhelyezés, ártalmatlanítás), hulladékgazdálkodás (szilárd, folyékony, veszélyes hulladék), zaj és rezgésvédelem, légszennyezettség (zajforrások, levegőtisztaság-védelem, egyéb szennyezők), közlekedésszervezés (közlekedéshálózat, közlekedési rendszer fejlesztése), ivóvízellátás, vízbázis-védelem (ivóvízhálózat, talajvízállapot,földtani viszonyok, vízbázist veszélyeztető tényezők), energiagazdálkodás, zöldterület gazdálkodás) sávos, vonalas, szigetes elhelyezkedés), természetvédelem (1996. évi III. tv. Pl.: lápok Kisvárdán), kármentesítés (fontos a megelőzés, a környezetbiztonság), környezeti nevelés (viselkedésforma, belső motiváltság kidolgozása, színtere a család, iskola, média, önkormányzatok, társadalmi szervezetek). A város rendeletei szabályozzák a hulladékgazdálkodást, a közterületek és közutak használatát, a Környezetvédelmi alap létrehozását, az állattartás szabályait. Kisvárda Város környezetvédelméről a 21/2004/VII.21/ sz. rendelet szól.

15 SWOT –analízis Erősségek: tájképileg vonzó, változatos táj
jelentős természeti értékek csekély természet és tájrombolás értékes élővilág jó alapok a fejlesztésére kicsi mezőgazdasági környezetkárosítás megoldott hulladék-elhelyezés vezetékes ivóvíz, gáz hálózat, telefon hosszútávra biztosított ivóvízbázis kellemes, lakókörnyezet lehetőség a falusi turizmusra tiszta levegőjű, csendes település gondozott közterület, vállalkozói kedv társadalmi, építészeti, történeti emléket tájképileg vonzó, változatos táj

16 SWOT –analízis Gyengeségek: sok a képzetlen munkaerő
küldős erőforrásokra van utalva minimális érdekérvényesítő képesség kerékpárút nincs az úthálózat néhány helyen rossz a szennyvízhálózatra történő rákötés alacsony elavult lakásállomány illegális hulladéklerakás veszélye a talajvíz szennyezett nincs alternatív energiahasználat sok a képzetlen munkaerő

17 SWOT –analízis Lehetőségek:
légszennyezettség csökkentése, lakossági korszerűsítése szennyvízhálózat korszerűsítése talajvíz monitoring rendszer kiépítése erdősítés, őshonos hazai fákkal ökológiai adottságoknak megfelelő talajhasználat környezetbarát energiaforrások használata lakossági energiatakarékosság szelektív hulladékgyűjtés kistérségi idegenforgalmi együttműködés rendezett településkép, parkosítás helytörténeti gyűjtemény létrehozása környezettudatos gondolkodás kialakítása, fejlesztése

18 SWOT –analízis Veszélyek:
domborzati adottságok, csekély védelem a külső víz /belvíz), talaj és légszennyezés ellen gazdasági kiszolgáltatottság demográfiai helyzet a környezetvédelmi beruházások háttérbe kerülhetnek a szomszédos településeken a lakosság érdektelensége a környezetvédelem iránt talajok leromlása

19 Az önállóan kezelt hatótényezőkkel kapcsolatos célok:
A környezet tisztasága: javítani a konténerek állapotán Komposztálás elterjesztése Hó, por, parlagfű helyzet javítása Csapadékvíz elvezés: - árkok, csatornák tisztítása - vízelvezető hálózat bővítése, karbantartása - útburkolatok, műtárgyak állapotának javítása - Szennyvízkezelés, elhelyezés,- áramtalanítás: A rákötések számának növelése Az illegális lerakók megszüntetése Regionális hulladékkezelő Központ Hulladékhasznosítás

20 Az önállóan kezelt hatótényezőkkel kapcsolatos célok: - Zaj és rezgésvédelem, légszennyezés: egészséges környezet (lakás, intézményi környezet kiemelt védelme) mérés, tájékoztatás (közlekedés, pollen-koncentráció csökkenjen) Közlekedésszervezés: fejleszteni a kerékpáros közlekedést, kerékpár-tárolás lehetőségét - Ivóvízellátás: takarékos vízfelhasználás, ivóvízbázisok védelme, vízminőség merőzése - Energiagazdálkodás: alternatív energiaforrások használata, energia-takarékosság - Zöldterület gondozás: erdősítés, parkosítás, utcai zöldsávok, parkok, játszóterek, kemping, sportterület, temető, gazdasági egységek környezete, közintézmények környezetet, mezőgazdasági tájgazdálkodás, természetvédelem, vizes élőhelyek védelme - Környezeti nevelés: távlatos gondolkodás kialakítása, közvetlen és közvetett eszközök révén (akciók, díjak), szelektív hulladékgyűjtés, komposztálás, környezetvédelmi területek karbantartása, fejlesztése (pl.

21 Intézményi környezeti nevelés
Iskolánkban fontos pedagógiai feladat tanulóink környezettudatos magatartásának kialakítása a hétköznapi élet minden területén. Ennek érdekében kiemelt nevelési feladataink: A természet- és környezetvédelem alapvető céljainak, feladatainak megismerése Annak felismerése, hogy a természet és a környezet védelméért mindannyian személyesen is felelősek vagyunk. Ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése. Az állampolgári és egyéb közösségi felelősség felébresztése. Problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség fejlesztése. Anyag- és energiatakarékos szemlélet kialakítása. A környezetet károsító leggyakoribb szennyező anyagok megismerése A szennyezőanyagok károsító hatásának mérséklése, megszüntetésére irányuló lehetőségek bemutatása. Az újrahasznosítható hulladékok szelektív gyűjtése, fontosságának megértése.

22 Intézményi környezeti nevelés
A környezeti nevelés szinterei: Kémia, biológia és földrajz tanórákon Tanórán kívül Városi civil szervezeteink, ÁNTSZ, ipari létesítmények munkájának megismertetése Jelenlegi helyzet az iskolánkban: Szakiskolában heti egy órában tanítjuk a kémia és biológia tantárgyakat. A szakiskolában a következő kulcskompetenciákat fejlesztjük a tanórák keretében: Természettudományos kompetencia birtokában a tanuló képes lesz arra, az ismeretek és módszerek felhasználásával, az ember és rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjon, előrejelzéseket tegyen, s irányítsa cselekvéseit a hétköznapokban.

23 Intézményi környezeti nevelés
Az ivóvíz megbecsülésének és a víztakarékosság szokásának kialakítása. Tudatosítani a tanulókban, hogy az energiahordózók nem állnak korlátlanul az emberiség rendelkezésére. Kiemelt figyelmet fordítunk a hulladék és a hulladékkezelés tudatosítására. Szakközépiskolában fejlesztés iránya a környezettudatos nevelés. Célja, hogy az emberek, és biológiai környezetük közötti kapcsolat tudatosításával növelje az élővilág fennmaradásának és az emberek egészséges életének esélyeit. Az érettségi követelmények szerves része a környezet és természetvédelem, ezen belül a levegő, víz, talaj védelem. Ismerni kell a tanulónak a hulladék típusait, kezelésük lehetséges módját. Lássa a szelektív gyűjtés előnyét, összefüggését a feldolgozással, újrahasznosítással.

24 Megvalósulás Intézményi háttér megteremtése
Döntés a programban szereplő alternatívák között, a döntésnek megfelelően a megvalósulás lépéseinek kidolgozása, az anyagi és emberi erőforrás oldal megteremtése. A szakmai fórum életre hívása A fórumban résztvevők körének meghatározása, a fórum szerepének előzetes meghatározása, illesztése a jelenlegi döntési rendszerbe, a fórum összehívása, a fórum munkájának koordinálása, segítése. A mérés-értékelés rendszerének fejlesztése Az adatok felvitele az információs rendszerbe, az adatok indikátorok mentén való rendszerezése és szűkítése, az iskolai honlap kidolgozása, a folyamatos frissítés feltételeinek megteremtése.

25 Megvalósulás Az éves cselekvési terv kidolgozása és elfogadása
Előzetes egyeztetések lefolytatása a kulcsszereplőkkel, a Programban szereplő javaslatok felelőseinek meghatározása, a cselekvési terv időszaka alatt beindítható, illetve megvalósítható tevékenységek körének meghatározása az emberi erőforrás, a pályázati lehetőségek, illetve az együttműködési készség alapján. A cselekvési terv megvalósítása A kulcsszereplők közötti egyeztetések folytatása, ennek keretében az egyes témáknak megfelelően a konkrét lépések, felelősök és határidők meghatározása, a pályázati programok kidolgozása és beadása, a saját erőből megvalósítható tevékenységek beindítása.

26 KÖRNYEZETKÖZPONTÚ Irányítási Rendszer (KIR)
az egész társadalom környezetvédelmi szükségleteit veszi figyelembe az egyik legfontosabb prioritás a környezetvédelem aktív, kölcsönös, előnyös kapcsolatok a külső és belső érdekelt felekkel a szervezet (intézmény) működésével kapcsolatos legfontosabb környezeti tényezők ismertetésére épít, figyelembe veszi a vonatkozó jogszabályokat, előírásokat a tevékenységi és felelősségi körök pontos meghatározásával ösztönzik a vezetők és az alkalmazottak elkötelezettségét a környezet együttes, konkrét védelme iránt anyagilag, erkölcsileg ösztönzi a környezetközpontú tervezést, fejlesztést eljárásokat vezet be a kitűzött teljesítési színt eléréséhez, ellenőrzéséhez, méréséhez gondoskodik a célok eléréséhez szükséges erőforrások, feltételek biztosításáról biztosítja a folyamatos képzést és továbbképzést rendszeresen kiértékeli a környezetvédelmi eredményeket, feladatokat, hiányosságokat megvalósítja a folyamatok átvizsgálását, értékelését, auditációját ösztönzi a beszállítókat, alvállalkozókat, partnereket a környezetvédelmi prioritások tiszteletben tartására.

27 Fogalmak: Környezetpolitika:
Fogalmak: A szervezet dokumentált, nyilvános nyilatkozata általános környezeti teljesítésével kapcsolatos elhatározásairól, szándékairól, elveiről, mely szervezeti keretet ad a környezeti célok és előirányzatok meghatározásában. Környezeti cél: A környezeti politikából következő, az intézmény által maga elé kitűzött általános, lehetőleg számszerűsíthető környezeti feladat. Környezeti teljesítés: a KIR mérhető eredményei, viszonyítva a környezeti tényezőknek az intézmény által megvalósított, a környezeti politikai célokon és előirányzatokon alapuló szabályozásához. Környezetközpontú irányítási rendszer (KIR) Az intézmény teljes irányítási rendszerének az a része, amely magába foglalja a környezeti politika kialakításához, bevezetéséhez, kivitelezéséhez, átvizsgálásához, módosításához, korszerűsítéséhez és fenntartásához szükséges felépítést, tervezési tevékenységet, gyakorlatot, eljárásokat, folyamatokat, felelősségeket, szankcionálásokat és erőforrásokat.

28 Képességfejlesztési lehetőségek,
Nevelési szempontok Tanulói motiváció: az évfolyam tanulói közül a résztvevők heterogén csoportot alkotnak és megválaszthatják, hogy melyik témarésszel akarnak foglalkozni. Az ismeretszerzési folyamat nem kényszer, hanem élménnyé válik. A problémafelvetés képessége, érvelési képesség, egymásra figyelés, együttgondolkodás, a beszédkészség, a precíz megfogalmazási igény fejlesztése. A csoportmunka sajátosságainak megismerése, kooperatív technikák alkalmazása. Az adatgyűjtés, és a rendszerezés során az ismeretek rögzítésének módjait is elsajátítják a résztvevők. Az első akciók után a tanulók ötleteit, javaslatait is beépíthetjük a további programok tervezésénél. Az iskola tanulóifjúsága, a szülők és más érdeklődők számára is megtekinthető az elvégzett munka (kiállítás, film, fotók, iskolaújság). Az ismeretek strukturálásának egy-egy lehetősége az interdiszciplináris témák kiválasztása. A magasabb évfolyamba járó diákok bevonhatók a fiatalabbak munkájába segítőként

29 Köszönjük a figyelmet! Öko –csoport