Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

AVAROK.. László Gyula Boráros ter Boráros János avarokkésőavarok magyarok.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "AVAROK.. László Gyula Boráros ter Boráros János avarokkésőavarok magyarok."— Előadás másolata:

1 AVAROK.

2 László Gyula Boráros ter Boráros János avarokkésőavarok magyarok

3

4 Szilágyi Sándor (Kolozsvár, augusztus 30. – Budapest,1899. január 12.) magyar történész, az MTA rendes tagja, Szilágyi Ferenc történész (1797–1876) fia.Kolozsvár1827augusztus 30.Budapest1899január 12.MTASzilágyi Ferenc Legismertebb műve „A magyar nemzet története” (I-X. kötet), amelynek főszerkesztője volt. A magyar nemzet története

5 „Az avarok nevét legelőször Priscus Rhetor említi, mint a kik valamely kelet-ázsiai nép által nyomatva a szabirokat, hunugurokat, szaragurokat és más törzseket kizavarják régi lakhelyeikről s az Alsó-Volga és Don melléki akatirokra hajtják. Ezen események minden esetre még a 460 előtti időkben történtek, de aztán egy századig nem hallunk az avarokról. A VI. század dereka felé hallszik ismét nevük s egy-pár évtized múlva már egész Európa ismeri őket s úgy emlegeti, mint a kik vitézségben, hatalomban, félelmetességben igazi utódai a hunoknak, kikkel a hajviseletet kivéve egyforma szokásúak voltak, nyelvük is egyezett, úgy hogy Konstantinápolyban, midőn megjelent az első avar követség, nem is kellett külön tolmácsról gondoskodni, a rendes hun tolmács is megtette a szolgálatot.” Szilágyi : A magyar nemzet történte 1.1.

6 László Gyula kettős honfoglalás elmélete is a későavarok fontosságára irányította a hazai közvélemény figyelmét. A mindannyiunk számára elismert régész ásatásai során megfigyelte azt, hogy a késő avar települések és sírok közelében nincs honfoglaló sír, ami azt jelenti, hogy a Szkítiából beköltözött Árpád népe megegyezett az ott éltekkel a területek elosztásában. Ezt igazolj Anonymus gestája, aki a még élő néphagyomány alapján írta le Attila utódának bejövetelét és letelepedését.

7 RÉGÉSZET

8 2007 márciusában megkezdték Tiszavasvári határában a megelőző feltárásokat. Terepbejárás során már korábban lokalizálták a rézkori és a késő-avar települést. határában egy nyitás előtt álló agyagbánya helyén egy teljes avarkori településre bukkantak a nyíregyházi Jósa András Múzeum régészei. TISZAVASVÁRI 2.

9 Ki is voltak az avarok? Az Avar Birodalom megalakítását 568-tól számíthatjuk, amikor a Kárpát-medence kizárólagos uraiként ide helyezték központjukat, ahol gepida, szarmata, szláv és bolgártörök népcsoportok felett uralkodtak. 670 után véget értek az avarok Bizánc elleni háborúi, miután a Balkánon új államot teremtő, onoguroknak is nevezett bolgártörökök Aszparuh kán vezetésével beékelődtek a két birodalom közé. Ugyanekkor új etnikum jelent meg a Kárpát-medencében is, amely szintén onogurokként szerepel a forrásokban (uniguri, ungri). Szembekerültek a terjeszkedő frankokkal, és bár kezdetben ellenálltak a hódításnak, a belső problémák miatt belső polgárháború tört ki. A melegedő éghajlat a Kárpát-medencében hosszan tartó aszályt okozott, ami pedig éhínséget eredményezett. Ez megkönnyítette a frankok támadását, akik 796-ban és 803-ban végső csapást mértek az avarokra. Az avarokhoz köthető a titokzatos nagyszentmiklósi kincslelet is.

10 …egyik 5 sírból álló családi sírkert lehetett, míg a nagyobb - mintegy 120 síros temető - a faluhoz tartozhatott. Jellemzőjük, hogy sorokba rendezve, koporsóba temetkeztek, melyet egy "Szentmihálylová"-nak nevezett kerevetre, vagy ágyszerű alkalmatosságra helyeztek. halottszállító saroglya. Fából készült, négy lábbal ellátott eszköz. Temetéskor a koporsót helyezték rá, melyet aztán négy ember a vállára emelve a sírhoz vitt. Nevét feltehetőleg onnan kapta, hogy a kora középkortól Mo.-on is a temetők és a temetés védőszentjeként tisztelték Szent Mihályt. Kat.-ok és prot.-ok egyaránt használták a Szent Mihály lova kifejezést, ami ugyancsak az eszköz nagy múltjára vall. Általában dísztelen volt és feketére festették, de ismeretesek faragott fehér és színes virágokkal díszített, festett példányok is, amelyeket gyermekek temetésénél használtak. Alkalmazását a gyászkocsik szorították ki. – Irod. Takács Béla: A „Szent Mihály lova” (Reformátusok Lapja, sz.). Szent Mihály lova (Sarkad, Békés m., 19. sz. első fele) 3.

11 A 16 ezer négyzetméternyi - mintegy másfél hektárnyi - területen 340 objektum, közte 12 gödörház került felszínre. A gödörházak félig földbe ásott négyzet- vagy téglalap-alaprajzú házak voltak, sarkaikban kettő-hat cölöplyukkal, agyagból vagy kőből épített kemencével - ismertette a munka eredményeit Ódor János. Mellettük tárológödröket, a település határán pedig karámárkokat találtak. Ez utóbbi arra utal, hogy egy nagyállattartó, de egyben földműves népesség élt itt. A Kárpát-medence népvándorlás kori növényvilágának leírásához is adalékot jelenthet az a Sió-parti avar település, amelynek feltárását a közelmúltban fejezték be szekszárdi régészek. 4.

12 Aranytárgyakra bukkant egy szőlősgazda árokásás közben a bánáti Nagyszentmiklós (ma Sannicolau Mare, Románia) határában kétszáztíz éve, július 3-án. A ma nagyszentmiklósi kincs néven ismert páratlan leletről két évszázad alatt könyvtárakat írtak, de még mindig nem tisztázódott megnyugtatóan: ki, hol, mikor készítette, ki volt a gazdája és ki, mikor és miért rejtette el(?????????) kor.hu/ _meg_ma_is_titokzatos_a_nagyszentmiklosi_kincshttp://mult- kor.hu/ _meg_ma_is_titokzatos_a_nagyszentmiklosi_kincs

13 A Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézete a temesvári Bánáti Múzeummal együttműködve 2004 őszén azonosító ásatást végzett a lelőhelyen. Megállapították a nagyszentmiklósi kincs korát január 11. A vizsgálat szerint az újkori talaj alatti szint kora 92 százalékos valószínűséggel a as évek közé, 68 százalékos valószínűséggel pedig a közötti évekre tehető. Mindez új oldalról támasztja alá a kincsnek a késői avar korra történő keltezését.

14 Kunbábonyi avar kagán A VII. sz. elején, összefüggésben a Kárpát-medencébe történt avar betelepüléssel, de legkésőbb az al-dunai szállásterületek feladásakor az avar kagáni székhely a Duna-Tisza közére költözött. Megerősítette a Duna-Tisza közi kagáni székhely korábbi feltéelezését az ben előkerült kunbábonyi kagáni sír. Indokolt a feltételezés, hogy a sírban a legendás Baján kagán idős unokája nyugodhatott, aki a bizánci vereség és az avar birodalom vazallusi szervezetének összeomlása után tevékeny részt vállalt az avarság újjászervezésében. A kunbábonyi lelet némely darabja egymagában is egyedülálló lelet mint ötvös műremek. Teljességében szemlélve pedig még ennél is jóval több: beszédes történeti forrás. A lelet csaknem teljes egészében a fémművesség terméke, amely a kor összes fémmegmunkálási eljárását felvonultatja előttünk, a lemezes poncolt munkáktól az öntésig, a rekeszes, körberakásos és formába kalapált, bordázott és gyöngyözött elemek alkalmazásáig. 02c83d4a85ffe7c1256a c86?OpenDocument 02c83d4a85ffe7c1256a c86?OpenDocument

15

16

17

18

19

20

21 Cifrapalota - Bács-Kiskun Megyei Múzeumi Szervezet Kecskeméti Képtára és Kiállítóhelye Az avarság legrangosabb vezetői közé tartozott, s talán maga a kagán, a fejedelem volt az a férfi, akit a 670-es évek táján temettek el a mai Kunszentmiklós Kunbábony nevű határrészén. A bizonnyal évszázados hagyományokat őrző temetési rítusról ma már nem sokat tudhatunk. Annyi bizonyos, hogy az avar főurat nagyméretű, 280 cm hosszú, 130 cm széles, ÉNy-DK-i irányú sírgödörbe, arany lemezekkel díszített fakoporsóba helyezve, méltóságának jelképeivel, legszebb ékszereivel, fegyvereivel, edényeivel és eszközeivel együtt temették el. Szemfedelét aranylemezek ékesítették, kezére aranykörmös kesztyűt és halotti gyűrűket húztak. A halott mellé a túlvilági útra két birka húsát helyezték, fejéhez óriási, talán borral teli aramphorát állítottak. A kunbábonyi avar férfi rangját nemcsak ékkőberakásos aranyveretekkel díszített öve, hanem arany kürtje és ivóedénye, madárfejes jogara, valamint aranyveretekkel ellátott kardja is jelzi. Egykor gazdagságát már csak sejthetjük a ránk maradt arany tárgyak alapján. H. Tóth Elvira és Horváth Attila régészeti ásatásai során a múzeumba került leletegyüttes sajnos hiányos, mert a lelőhelyet megtaláló helybeliek kezén sok-sok tárgy tűnt el talán mindörökre, a begyűjtés és a hitelesítő ásatás eredményeképp 155 db aranytárgy került a múzeumba, melynek összsúlya 2,5 kg. A kunbábonyi fejedelmi sír azonban így is a világ legszebb avar kori lelete, melyet már eddig is Európa számos országában csodálhatott meg a múzeumlátogató közönség.

22


Letölteni ppt "AVAROK.. László Gyula Boráros ter Boráros János avarokkésőavarok magyarok."

Hasonló előadás


Google Hirdetések