Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

AVAROK ..

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "AVAROK .."— Előadás másolata:

1 AVAROK .

2 László Gyula Boráros János Boráros ter magyarok avarok későavarok

3

4 Szilágyi: A Magyar Nemzet Története ˇ A tízkötetes mű a Millennium időszakának legszínvonalasabb, átfogó magyar történelmi kézikönyve. A Szilágyi Sándor által összefogott munkában a kor legkiválóbb történészei, grafikusai működtek közre. A hatezer oldalnyi szöveget több mint háromezer illusztráció gazdagítja, amelyek precíz hivatkozásaikkal egyedülálló forrásgyűjteményt jelentenek ma is. „Olvassuk és tanulmányozzuk ezer éves múltunknak történelmét, mely azonban csak ugy lesz reánk nézve az élet mestere, a jövőnek kalauza, ha mélyen szívünkbe véssük és az életben követjük őseink erényeit, ha feledjük és kerüljük őseink bűneit.” — olvashatjuk az előszóban. Szilágyi Sándor (Kolozsvár, 1827. augusztus 30. – Budapest,1899. január 12.) magyar történész, az MTA rendes tagja, Szilágyi Ferenc történész (1797–1876) fia. Legismertebb műve „A magyar nemzet története” (I-X. kötet), amelynek főszerkesztője volt. 

5 Szilágyi : A magyar nemzet történte
„Az avarok nevét legelőször Priscus Rhetor említi, mint a kik valamely kelet-ázsiai nép által nyomatva a szabirokat, hunugurokat, szaragurokat és más törzseket kizavarják régi lakhelyeikről s az Alsó-Volga és Don melléki akatirokra hajtják. Ezen események minden esetre még a 460 előtti időkben történtek, de aztán egy századig nem hallunk az avarokról. A VI. század dereka felé hallszik ismét nevük s egy-pár évtized múlva már egész Európa ismeri őket s úgy emlegeti, mint a kik vitézségben, hatalomban, félelmetességben igazi utódai a hunoknak, kikkel a hajviseletet kivéve egyforma szokásúak voltak, nyelvük is egyezett, úgy hogy Konstantinápolyban, midőn megjelent az első avar követség, nem is kellett külön tolmácsról gondoskodni, a rendes hun tolmács is megtette a szolgálatot.” 1. mek.oszk.hu/00800/00893/html/doc/c htm „A VI–VII. századbeli byzanczi irók szerint azonban az avar név korábbi uraikról ragadt rájuk, kiknek hatalma egykor Khinától Európa széléig terjedt. Ők pedig tulajdonkép a nagy és vitéz ogór népből szakadtak ki, melynek vár és khunn nevű törzse képezte az európai avar vagy a byzancziak szerint a pseudo-avar, ál-avar népet, a melyhez még a zabender, tarniak és koczager törzsek tartoztak. Az ogorokat, ugurokat vagy oghuzokat, a kik a törökségnek alkották egyik ősi törzsét, nem kell összezavarni az ugorokkal, a hogy a mai tudomány a finn-magyar fajta népeket, különösen pedig e népcsalád magyarokból, vogulokból és osztyákokból álló ágát nevezi. Mind a mellett bajos volna a kétféle ugorság közt valami kapcsolatot el nem képzelni. Ugy tetszik, a hunnok Belső-Ázsiából való kivonulásának századaiban történt, hogy ama török ogór nép magyar fajta törzsekre is kiterjesztette hatalmát s így keletkeztek a hunugur vagy onogur (nagy ugor? tiz ugor?), szaragur (fehér ugor) s más hasonló népnevek. Bizonyos, hogy annak a leszgh csoporthoz tartozó kaukázusi népnek a nyelvében, melyre szintén ráragadt az avar név, magyar és vogul-osztyák befolyás constatálható. Nem lehet tehát elzárkóznunk azon föltevés elől, hogy a várkhun vagy avar népnek jelentékeny magyar fajta elemet is kellett magában foglalnia. De másfelől az uralkodó osztály törökségéhez is alig férhet kétség; Baján tiszta török-mongol név, a. m. gazdag, hatalmas; khágán, későbbkhán a királyi méltóság általános török elnevezése; az avar papok, „magusok” neve, a bokolavra, megfelel a mai török „böküler” = bűbájos szónak; a tudun, egy kisebb fejedelmi méltóság, mely a kozákoknál is megvolt, szintén török eredetű szó, a. m. helytartó stb. 1.

6 László Gyula kettős honfoglalás elmélete is a későavarok fontosságára irányította a hazai közvélemény figyelmét.  A mindannyiunk számára elismert régész ásatásai során megfigyelte azt, hogy a késő avar települések és sírok közelében nincs honfoglaló sír, ami azt jelenti, hogy a Szkítiából beköltözött Árpád népe megegyezett az ott éltekkel a területek elosztásában. Ezt igazolj Anonymus gestája, aki a még élő néphagyomány alapján írta le Attila utódának bejövetelét és letelepedését.

7 RÉGÉSZET

8 TISZAVASVÁRI 2. A késő-rézkori Baden kultúrához tartozó településen eddig 8 ház, 3 kemence, 145 gödör, 6 kút, és 3 árok került elő. A házak szerkezete ritkán rekonstuálható, annyi bizonyos, hogy félig földbe ásták őket. A kemencék datálását a sütőfelületbe tapasztott - a hő megtartására szolgáló - cserepek alapján tudták elvégezni. A feltárt objektumra leletgazdagság jellemző. Ez mindenekelőtt ép és töredékes edényeket jelent, de megtalálták az egykor ott élők mindennapi eszközeit - kova-, és obszidiánpengék, csonteszközök, orsókarikák -, valamint a hitvilágukhoz tartozó tárgyakat is. A telepjelenségeken kívül temetkezésre utaló nyomok is előkerültek: az egyik kút alján egy zsugorított csontváz volt, valamint az egyik gödörben egy emberi koponyát találtak edénymelléklettel és állatcsontokkal. Szintén a településen belül került feltárásra több rituális szarvasmarha-temetkezés is. A késő-avar korszakot - a feltárás jelenlegi állása szerint - 42 ház, 23 kemence, 47 gödör, 7 kút, és 4 árok képviseli. A régészek feltételesen ide soroltak még 6 házat, 6 kemencét, 9 árkot, valamint több gödröt. Ezek leletanyagot nem tartalmaztak, de kialakításuk e korszakot idézi. A házak kivétel nélkül félig földbe mélyítettek, cölöpökön nyugvó paticsfalúak, és átlagosan négyzetméter alapterületűek. Bennük legtöbbször fazekak, kövek, csonteszközök, sütőharangok kerültek elő és gyakran találkozhatunk az egyik sarokban kemencével, amelyek gyakran kőből épültek. A település nem lehetett hosszú életű, az ásatás során megfigyelt jelenségek alapján valószínűleg leéghetett. A humuszolás során az derült ki, hogy két - a településsel egykorú - temető is van a területen. Az egyik 5 sírból álló családi sírkert lehetett, míg a nagyobb - mintegy 120 síros temető - a faluhoz tartozhatott. Jellemzőjük, hogy sorokba rendezve, koporsóba temetkeztek, melyet egy "Szentmihálylová"-nak nevezett kerevetre, vagy ágyszerű alkalmatosságra helyeztek. A gyerekek gyöngysorból álló nyakláncot, a férfiak övet, vaskést, néha tarsolyt, a nők fülbevalót, orsógombot, övet, kést kaptak útravalónak. Mindegyik sírba tettek élelmet, melyet legtöbbször birkacsontok formájában találunk meg, ritkán edénybe helyezve. A sírok egy részét a temetés után több évvel kirabolták. Ezek főként a fegyveres előkelők sírjai voltak, melyekben a még így is találunk páncéllemezeket, tegezvereteket, íjmerevítő csontlemezeket, és övvereteket határában egy nyitás előtt álló agyagbánya helyén egy teljes avarkori településre bukkantak a nyíregyházi Jósa András Múzeum régészei. 2007 márciusában megkezdték Tiszavasvári határában a megelőző feltárásokat. Terepbejárás során már korábban lokalizálták a rézkori és a késő-avar települést. 2.

9 Ki is voltak az avarok? http://mult-kor.hu/cikk.php?id=17823
Az Avar Birodalom megalakítását 568-tól számíthatjuk, amikor a Kárpát-medence kizárólagos uraiként ide helyezték központjukat, ahol gepida, szarmata, szláv és bolgártörök népcsoportok felett uralkodtak. 670 után véget értek az avarok Bizánc elleni háborúi, miután a Balkánon új államot teremtő, onoguroknak is nevezett bolgártörökök Aszparuh kán vezetésével beékelődtek a két birodalom közé. Ugyanekkor új etnikum jelent meg a Kárpát-medencében is, amely szintén onogurokként szerepel a forrásokban (uniguri, ungri). Szembekerültek a terjeszkedő frankokkal, és bár kezdetben ellenálltak a hódításnak, a belső problémák miatt belső polgárháború tört ki. A melegedő éghajlat a Kárpát-medencében hosszan tartó aszályt okozott, ami pedig éhínséget eredményezett. Ez megkönnyítette a frankok támadását, akik 796-ban és 803-ban végső csapást mértek az avarokra. Az avarokhoz köthető a titokzatos nagyszentmiklósi kincslelet is.

10 (Sarkad, Békés m., 19. sz. első fele)
…egyik 5 sírból álló családi sírkert lehetett, míg a nagyobb - mintegy 120 síros temető - a faluhoz tartozhatott. Jellemzőjük, hogy sorokba rendezve, koporsóba temetkeztek, melyet egy "Szentmihálylová"-nak nevezett kerevetre, vagy ágyszerű alkalmatosságra helyeztek. Szent Mihály lova (Sarkad, Békés m., 19. sz. első fele) halottszállító saroglya. Fából készült, négy lábbal ellátott eszköz. Temetéskor a koporsót helyezték rá, melyet aztán négy ember a vállára emelve a sírhoz vitt. Nevét feltehetőleg onnan kapta, hogy a kora középkortól Mo.-on is a temetők és a temetés védőszentjeként tisztelték Szent Mihályt. Kat.-ok és prot.-ok egyaránt használták a Szent Mihály lova kifejezést, ami ugyancsak az eszköz nagy múltjára vall. Általában dísztelen volt és feketére festették, de ismeretesek faragott fehér és színes virágokkal díszített, festett példányok is, amelyeket gyermekek temetésénél használtak. Alkalmazását a gyászkocsik szorították ki. – Irod. Takács Béla: A „Szent Mihály lova” (Reformátusok Lapja, sz.). 3. 3.

11 A Kárpát-medence népvándorlás kori növényvilágának leírásához is adalékot jelenthet az a Sió-parti avar település, amelynek feltárását a közelmúltban fejezték be szekszárdi régészek. A 16 ezer négyzetméternyi - mintegy másfél hektárnyi - területen 340 objektum, közte 12 gödörház került felszínre. A gödörházak félig földbe ásott négyzet- vagy téglalap-alaprajzú házak voltak, sarkaikban kettő-hat cölöplyukkal, agyagból vagy kőből épített kemencével - ismertette a munka eredményeit Ódor János. Mellettük tárológödröket, a település határán pedig karámárkokat találtak. Ez utóbbi arra utal, hogy egy nagyállattartó, de egyben földműves népesség élt itt. 4. A szekszárdi Wosinsky Mór Megyei Múzeum munkatársai 2008 tavaszán fedezték fel a város közelében, a Sió déli partján egy zömmel avar kori település maradványait. A feltárást az M6-os autópálya építésének nyomvonalán augusztus elején kezdték, és szeptember végén fejezték be. Az ásatás mélyebben fekvő részein több kutat is feltártak, amelyek közül háromnak a fabélését konzerválta a talajvíz. Ez egyrészt azért érdekes, mert a korszakból a Kárpát-medencében kevés faszerkezet maradt fenn épen, másrészt az évgyűrűkből egy régészeti segédtudomány, adendrokronológia segítségével akár évre pontosan is meg lehet határozni a fa, és így a település korát. A kutakból vett földminta vizsgálata ugyancsak beszédes lehet, hiszen a föld pollen- illetve magmaradványokat őrizhet. Ez a vizsgálat a kor növényvilágának ismeretéhez jelenthet újabb adalékokat - hívta fel a figyelmet a régész. A Sárköz északi peremének szinte minden, akkor az ártéri vízből kiemelkedő dombja lakott település volt - mondta Ódor János a földrajzi környezetről. A múzeum régészei ben a Sió túlsó partján egy 2500-síros, hét generációt befogadó avar temető 1650 sírját tárták fel. A most kutatott település tehát az adott időszakban jelentős, körülbelül fős falu lehetett. Az avar település és a temető leletanyagának összehasonlításával további következtetéseket lehet majd levonni például a településszerkezetről - tette hozzá Ódor János. Ilyen megállapításokhoz viszonylag nagy területű feltárás kell, ami ritka. Azt már lehet tudni, hogyan használták a teret az itt élt avarok: a települések elszórtan alakultak ki, viszont egy helyen temetkeztek. A leletanyagot a Wosinsky múzeum 2009-ben kiállításon tervezi bemutatni. 4.

12 Aranytárgyakra bukkant egy szőlősgazda árokásás közben a bánáti Nagyszentmiklós (ma Sannicolau Mare, Románia) határában kétszáztíz éve, július 3-án. A ma nagyszentmiklósi kincs néven ismert páratlan leletről két évszázad alatt könyvtárakat írtak, de még mindig nem tisztázódott megnyugtatóan: ki, hol, mikor készítette, ki volt a gazdája és ki, mikor és miért rejtette el(?????????) A korsókat, tálakat, poharakat először egy görög gyapjúkereskedő vásárolta meg, aki Pesten kívánt szerzeményén túladni. Mivel az aranyra igényt tartott az a földesúr is, akinek birtokán előkerült, az ügy a pesti városbíró, Boráros János elé került. Ő összegyűjtötte a tárgyakat, de a lelet valamennyi darabját már nem sikerült megmentenie. (A mai Boráros téren álló emlékoszlop tetején látható az egyik bikafejes csésze kőből faragott, nagyított mása.) A leltárban szerepelt egy aranyrúd is, amelyet állítólag töredékek beolvasztásából nyertek, néhány edény elkallódott és néhány kisebb tárgyat a megtaláló rejtett el, illetve olvasztott be. Ahogy az a magyar kincsekkel abban az időben történni szokott, ez a lelet is Bécsben kötött ki: I. Ferenc utasítására a császári és királyi Régiségtárba került, ma a bécsi Kunsthistorisches Múzeumban őrzik. A lelet 23 darabból áll, összsúlya meghaladja a tíz kilót, akad köztük korsó, füles edény, tálka, pohár, kehely. A tárgyak többféle műhelyből származnak, és többféle felirat díszíti őket - görög, görög betűs török, török rovásírás, megfejtetlen írás, sőt még értelem nélküli rajz is. A kutatók először a feliratokból próbálták megoldani a rejtélyt, később történeti szempontokat is figyelembe vettek, majd a régészeti-művészettörténeti megközelítés kapott hangsúlyt. Abban megegyezés látszik kialakulni, hogy a kincs keletkezése a század közé tehető és hogy nem sírleletről, hanem hosszabb idő alatt összeállt, összeállított kincsről van szó. Az első feltevés szerint a kincs a 9. században a területet birtokló dunai bolgárokhoz köthető. Ezen elmélet kidolgozói ugyan nagyszerű tudósok, de a Kárpát-medence történetében és régészetében járatlanok voltak, ráadásul hasonló lelet sem a középkori Bulgária, sem az Alföld területéről nem került elő. László Gyula elmélete szerint a 10. századi honfoglalóké volt a kincs, amelyet ő két részre bontott: a fejedelem és a fejedelemasszony készletére. Ugyanakkor a lelet díszítése nagyban eltér a honfoglalás kori leletekétől és ábrázolásmódja is idegen ezektől. A harmadik elmélet a 8. századi avar eredet mellett érvel, erre utal az edénytípusok analógiája, ornamentikája. A lelet az avarok szállásterületén került elő, nekik volt elkészítéséhez szakértelmük és aranyuk (amit Bizánctól kaptak adó fejében). A feltételezés szerint a tárgyakat hosszú idő alatt állították össze, majd a frank és bolgár támadások elől rejtették el, de tulajdonosa már nem tudta ismét birtokba venni őket. Legújabban radiokarbon izotópos vizsgálat igazolta, hogy a lelőhelyen az újkori talaj alatti szint a 8. századból származik, ami újabb érv a későavar kori eredet mellett. A számos bizonytalansággal övezett kincset először 1884-ben állították ki Magyarországon, majd a Magyar Nemzeti Múzeum alapításának 200. évfordulóján, 2002-ben volt ismét látható Budapesten.

13 Megállapították a nagyszentmiklósi kincs korát 2006. január 11.
A Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézete a temesvári Bánáti Múzeummal együttműködve 2004 őszén azonosító ásatást végzett a lelőhelyen. A vizsgálat szerint az újkori talaj alatti szint kora 92 százalékos valószínűséggel a as évek közé, 68 százalékos valószínűséggel pedig a közötti évekre tehető. Mindez új oldalról támasztja alá a kincsnek a késői avar korra történő keltezését.  http://mult-kor.hu/cikk.php?id=12130 A nagyszentmiklósi kincs koráról mintegy 200 éve folyik a vita, a leírt vélemények között a későavar, vagy a bolgár, vagy a honfoglaló magyar birtoklás elmélete a leginkább elterjedt. A tíz kilogrammos aranylelet élénken foglalkoztatta a kutatókat, akik a kincs eredetéről vallott elképzeléseiket közel ezer cikkben és tanulmányban, valamint három könyvben foglalták össze - eddig.

14 Kunbábonyi avar kagán A VII. sz. elején, összefüggésben a Kárpát-medencébe történt avar betelepüléssel, de legkésőbb az al-dunai szállásterületek feladásakor az avar kagáni székhely a Duna-Tisza közére költözött. Megerősítette a Duna-Tisza közi kagáni székhely korábbi feltéelezését az 1971-ben előkerült kunbábonyi kagáni sír. Indokolt a feltételezés, hogy a sírban a legendás Baján kagán idős unokája nyugodhatott, aki a bizánci vereség és az avar birodalom vazallusi szervezetének összeomlása után tevékeny részt vállalt az avarság újjászervezésében. A kunbábonyi lelet némely darabja egymagában is egyedülálló lelet mint ötvös műremek. Teljességében szemlélve pedig még ennél is jóval több: beszédes történeti forrás. A lelet csaknem teljes egészében a fémművesség terméke, amely a kor összes fémmegmunkálási eljárását felvonultatja előttünk, a lemezes poncolt munkáktól az öntésig, a rekeszes , körberakásos és formába kalapált, bordázott és gyöngyözött elemek alkalmazásáig.  kunbábonyi avar kagán „...akinek feje volt meghajlították, akinek térde volt földre kényszerítették...” A VIII. századi Bilge kagán és Kül-tegin türk emlékoszlopa feliratának visszatérő refrénje talán a leghívebben jellemzi a földrésznyi birodalmakat kovácsoló zseniális steppei fejedel-mek, a kagánok kérlelhetetlen hatalmát. A VII. sz. elején, összefüggésben a Kárpát-medencébe történt avar betelepüléssel, de legkésőbb az al-dunai szállásterületek feladásakor az avar kagáni székhely a Duna-Tisza közére költözött. Megerősítette a Duna-Tisza közi kagáni székhely korábbi felté-telezését az 1971-ben előkerült kunbábonyi kagáni sír. Indokolt a feltételezés, hogy a sírban a legendás Baján kagán idős unokája nyugodhatott, aki a bizánci vereség és az avar birodalom vazallusi szervezetének összeomlása után tevékeny részt vállalt az avarság újjászervezésében. A kunbábonyi lelet némely darabja egymagában is egyedülálló lelet mint ötvös műremek. Teljességében szemlélve pedig még ennél is jóval több: beszédes történeti forrás. A lelet csaknem teljes egészében a fémművesség terméke, amely a kor összes fémmegmunkálási eljárását felvonultatja előttünk, a lemezes poncolt munkáktól az öntésig, a rekeszes , körberakásos és formába kalapált, bordázott és gyöngyözött elemek alkalmazásáig.

15 http://www. pafi. hu/_Kozossegi_Adattar/DOKUMENT

16 http://www. pafi. hu/_Kozossegi_Adattar/DOKUMENT

17 http://www. pafi. hu/_Kozossegi_Adattar/DOKUMENT

18 http://www. pafi. hu/_Kozossegi_Adattar/DOKUMENT

19 http://www. pafi. hu/_Kozossegi_Adattar/DOKUMENT

20 http://www. pafi. hu/_Kozossegi_Adattar/DOKUMENT

21 Cifrapalota - Bács-Kiskun Megyei Múzeumi Szervezet Kecskeméti Képtára és Kiállítóhelye
Az avarság legrangosabb vezetői közé tartozott, s talán maga a kagán, a fejedelem volt az a férfi, akit a 670-es évek táján temettek el a mai Kunszentmiklós Kunbábony nevű határrészén.  A bizonnyal évszázados hagyományokat őrző temetési rítusról ma már nem sokat tudhatunk. Annyi bizonyos, hogy az avar főurat nagyméretű, 280 cm hosszú, 130 cm széles, ÉNy-DK-i irányú sírgödörbe, arany lemezekkel díszített fakoporsóba helyezve, méltóságának jelképeivel, legszebb ékszereivel, fegyvereivel, edényeivel és eszközeivel együtt temették el. Szemfedelét aranylemezek ékesítették, kezére aranykörmös kesztyűt és halotti gyűrűket húztak. A halott mellé a túlvilági útra két birka húsát helyezték, fejéhez óriási, talán borral teli aramphorát állítottak.  A kunbábonyi avar férfi rangját nemcsak ékkőberakásos aranyveretekkel díszített öve, hanem arany kürtje és ivóedénye, madárfejes jogara, valamint aranyveretekkel ellátott kardja is jelzi. Egykor gazdagságát már csak sejthetjük a ránk maradt arany tárgyak alapján.  H. Tóth Elvira és Horváth Attila régészeti ásatásai során a múzeumba került leletegyüttes sajnos hiányos, mert a lelőhelyet megtaláló helybeliek kezén sok-sok tárgy tűnt el talán mindörökre, a begyűjtés és a hitelesítő ásatás eredményeképp 155 db aranytárgy került a múzeumba, melynek összsúlya 2,5 kg. A kunbábonyi fejedelmi sír azonban így is a világ legszebb avar kori lelete, melyet már eddig is Európa számos országában csodálhatott meg a múzeumlátogató közönség. 

22


Letölteni ppt "AVAROK .."

Hasonló előadás


Google Hirdetések