Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A Szaltovói kultúra/1 Kutatástörténet ‒ vázlatpontokban A magyar őstörténet régészete 2012/2013, 1. félév.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A Szaltovói kultúra/1 Kutatástörténet ‒ vázlatpontokban A magyar őstörténet régészete 2012/2013, 1. félév."— Előadás másolata:

1 A Szaltovói kultúra/1 Kutatástörténet ‒ vázlatpontokban A magyar őstörténet régészete 2012/2013, 1. félév

2 A kultúra nevéről A magyar szakirodalomban használt elnevezések: Szaltovói kultúra Szaltovo-majaki kultúra Szaltovo-majackojei kultúra Az orosz nyelvű régészeti szakirodalomban ma használt elnevezés: Салтово-маяцкая культурно-историческая общность, rövidítve: Салтово-маяцкая КИО (magyar átírása: Szaltovo-majackaja kulturno-isztoricseszkaja obscsnoszty) A КИО (KIO) térben és időben több változatra oszlik, mint egy kultúra Rövid kutatástörténet − Türk Attila: A szaltovói kultúrkör és a magyar őstörténet régészeti kutatása. In: G. Tóth P. – Szabó P. (szerk.): Középkor- történeti tanulmányok 6. A VI. Medievisztikai PhD-konferencia (Szeged, június 4-5.). Szeged 2010, 261−306.

3 A kultúra kutatása az 1. világháborúig 1890: Majackoje gorogyiscse ásatása (N. E. Makarenko) 1900: a szaltovói katakombás temető ásatása (V. A. Babenko, helyi tanító ásta, Babenkót P. Sz. Uvarova grófnő, a régészeti bizottság elnöke támogatta munkájában)V. A. Babenko P. Sz. Uvarova 1901: Zlivkiben V. A. Gorodcov ásott temetőtV. A. Gorodcov Babenko próbált telepeket is ásni (Volcsano, Szaltovo), de rájött, hogy nem ért hozzá A 12. régészeti kongresszuson (Harkov, 1902) F. V. Pokrovszkij tartott előadást a szaltovói temetőről, kiállítást rendeztek a leleteibőlF. V. Pokrovszkij A kongresszuson D. I. Bagalej és D. Ja. Szamokvaszov úgy vélte, hogy a temető kazár, A. A. Szpicin azonban a szaltovói temetőt alánnak tartotta (P. Sz. Uvarova kaukázusi ásatásai alapján)D. I. BagalejD. Ja. SzamokvaszovA. Szpicin Ugyanott határoztak a további hasonló lelőhelyek (telepek is) feltárásáról A régészeti bizottság nem volt megelégedve Babenko ásatásainak színvonalával, de ő az 1. világháborúig már több száz sírt kiásott A háborúig csak a szaltovói temetővel foglalkoztak, a Don-medence szaltovói típusú egyéb lelőhelyei iránt sem érdeklődtek (a szaltovói erődre sem figyeltek)

4 A két világháború között A forradalom után véletlenszerű, egységes koncepció nélküli turkálások folytak, a Szeverszkij Donyec mellett is tártak fel lelőhelyeket Babenko 1921–1926 között folytatta Szaltovo feltárását Az 1920-as évek 2. felében a Don alsó folyásánál működött az Észak-kaukázusi expedíció, lassan a kultúrához kapcsolták a Don alsó vidékének leleteit is Az 1930-as években M. I. Artamonov vezetésével elkezdődött a bal- és jobbparti cimljanszki erőd feltárásaM. I. Artamonov

5 A tervezett víztároló miatt nagy ásatások kezdődtek, feltárták Sarkelt is 1962-ben megjelent M. I. Artamonov könyve a szaltovói kultúrárólkönyve Az ásatásokba bekapcsolódik I. I. Ljapuskin és Sz. A. Pletnyova isI. LjapuskinSz. A. Pletnyova Elkülönítik a kultúra északi és déli variánsát, megállapítják határait, a Kazár Birodalom emlékének tartják N. Ja. Merpert szerint az északi csoportot a Kaukázusból ide vándorolt alánok hozták létre, míg a déli a bolgárok emléke. Cáfolta a szaltovói temető magyarságát. N. Ja. Merpert 1967: Sz. A Pletnyova könyve: a szaltovói kultúra a kazár birodalom hagyatéka (ez nem régészeti, hanem történeti definíció!)Sz. A Pletnyovakönyve 1981: Sz. A Pletnyova összefoglalása az Arheologija SzSzSzR sztyeppi kötetében: a volgai és a dunai bolgárok, valamint az észak-kaukázusi alánok már nem tartoznak a szaltovói kultúrába, van viszont egy új csoport, az alsó-volgai variánssztyeppi kötetében


Letölteni ppt "A Szaltovói kultúra/1 Kutatástörténet ‒ vázlatpontokban A magyar őstörténet régészete 2012/2013, 1. félév."

Hasonló előadás


Google Hirdetések