A minőség és az akkreditáció új útjai a felsőoktatásban, 2010-2014 Bazsa György, a MAB előző elnöke Educatio – Mérleg Budapest, 2013. október 10.

Az előadások a következő témára: "A minőség és az akkreditáció új útjai a felsőoktatásban, 2010-2014 Bazsa György, a MAB előző elnöke Educatio – Mérleg Budapest, 2013. október 10."— Előadás másolata:

1 A minőség és az akkreditáció új útjai a felsőoktatásban, 2010-2014 Bazsa György, a MAB előző elnöke Educatio – Mérleg Budapest, 2013. október 10.

2 0. Az Educatio Mérleg-ek minőségügyi mérlege I.Az akkreditáció és a minőségügy gyökerei és változatos felfogása a felsőoktatásban II.Az akkreditáció és a minőségügy kezdetei és beágyazódása a magyar felsőoktatásban III.A dinamikus stabilitás évei felsőoktatásunk minőségügyében IV.Korszakváltás a magyar felsőoktatás minőségügyében V.Új utak

3 0. Felsőoktatási minőségügy, akkreditáció az előző Mérlegekben ÉvMinőség (szó) Akkredi- táció (szó) MAB bekezdés Minőség fejezet Tanulmány 1994++ 4 sor SJ --- 1998 4+4 KT, TI --- 2002++ 7 sor HI --- 2006 5 LA, 10 PI + 3+1+1 sor LA --- 2010++ 8 sor KT 1,5 oldal HI --- 2014+++++++

4 I. Az akkreditáció és a minőségügy gyökerei és filozófiái a felsőoktatásban A felsőoktatás genetikusan minőségelvű – mutációk: tömegoktatás, üzleti for-profit működés USA: verseny és piac van, így a minőség és dokumentálása a FOI-k érdeke, ezért működtetik. Az állam elismeri. Európa: késői követés, többnyire a FOI-k törvényi kötele- zettsége. Az állam befolyásolja. Bologna harmonizál. ENQA – önkéntes együttműködés. Közös platform: ESG. EQAR – „a QA államosítása”. Itt is az ESG a közös platform. Lassan a felsőoktatás is ráébred, szervezett minőségügy kell – társadalmi igény van a hiteles minőségre (akkred.). Versenyhelyzetekben (pályázatok, rangsorok) is segít.

5 II. Az akkreditáció és a minőségügy kezdetei és beágyazódása a magyar felsőoktatásban A rendszerváltás után indult el: RTA írása a „20 éves a MAB”-ban. A kis FOI-k az állami gyámságból kiszabadulva hirtelen autonómiához jutottak, ennek veszélyei voltak, ezért a FO elitje kezdeményezett sok tekintetben (nem csak MAB-ot). A minőségre Kupa Mihály többletforrást adott. Kialakul a 3 szereplős minőségügy: Min. (minőségpolitika) – FOI (belső minőségbiztosítás) – MAB (külső QA). A kooperációk kezdetben jól alakultak, idővel gyengültek (végül a MAB a célkeresztbe került). Pedig ezek összhangja nélkül nincs jó eredmény. (QA projektek FOI/MAB nélkül.)

6 III. A dinamikus stabilitás évei felsőoktatásunk minőségügyében Ágazati minőségpolitika: csak részben artikulált, a két Ftv. Jó alap volt. FO Minőségi-díj (nem eredményt díjaz, csak pályázati dokumentumot). MAB: ±  OM: csak ++ döntés. FOI-k belső minőségbiztosítása: szervezet, szabályzat, működés – de még nem minőségkultúra (pl. KJF). Működésre koncentrál, nem az eredményre. Kell a hit: a szervezett minőségügy jobb minőséget eredményez. A legtöbb FOI komolyan vette az önértékelést, szinte komolyabban, mint a várható akkreditációs döntést.

7 MAB: a felsőoktatási szféra „legje”: stabilitás, szervezett- ség, átláthatóság, dokumentáltság (honlap, gyorslisták  évkönyvek), nemzetköziség – vö. MRK, FTT, NBB, HÖOK, DOSZ, FDSZ – jó az ODT a MAB-bal együtt). (A kézilabdakapus funkció: milyen kézilabda lenne, ha a kapus nem lenne.) Gondok: bemenet – folyamat – kimenet (eredmény: lásd gépkocsi). Értékelés – hitelesítés – segítés aránya eltorzult. Erős kritikák. A kritériumokkal felsőoktatáspolitikát csinál, alakít: vitatják, de ez ezzel jár. Pl. személyi kritériumokat szab szakoknál, DI-knál, szakfelelőst, tanári zárószigorlatot kér. (A DI-t és a szakfelelőst változatlanul übereli a tanszéki struktúra.)

8 IV. Korszakváltás a magyar felsőoktatás minőségügyében A 4 év (2010-2013) itt és most: 2+2 év – az Nftv. okozta korszakváltással (paradigma váltás): van folytonosság, de több fontos radikális különbözőség. Nftv: nincs minőségügyi fejezet – ez nem kimagyarázható! A FOI-knak nincs előírt kötelezettsége minőségügyben. Miért kellett a 11 hónapos mandátumlevágás? (Majd a tiszteletbeli elnökség megszüntetése.) Az ENQA tagság fenntartásának kulcsszerepe volt MAB lépésekben, levelezésekben, minisztériumi álláspontokban, az Nftv. nyáreleji módosításában.

9 Bazsa György, elnök Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság MRK plénum Budapest 2012. február 2. Korszakváltás a magyar felsőoktatás minőségügyében

10 Majd’ húsz éves minőségügyünk forrása az 1993-as (!) Ftv: 1.A Kormány … meghatározza a felsőoktatás minőségpolitikai követelményrendszerét. 2.A felsőoktatási intézmény Szabályzatában … meghatározza minőségbiztosítási rendszerét. 3.A MAB jogi személy, a magyar felsőoktatást szolgáló független szakmai testület, titkársága teljes jogkörrel rendelkező költségvetési szerv. 4.A MAB működésének fedezetét az Országgyűlés az éves központi költségvetés keretében elkülönítetten biztosítja. 5.A MAB rendszeresen, de legalább nyolcévenként hitelesíti (akkreditálja) az egyes felsőoktatási intézményekben a képzés és a tudományos tevékenység minőségét. 6.A MAB jóváhagyja a doktori iskolák működését, … 7.A MAB véleményezi az egyetemi tanári pályázatokat. 8.A MAB közvetlen kapcsolatban van az intézményekkel.

11 Az új korszakból kiszorított korábbi törvényelemek: 1.--- (nincs ágazati minőségpolitika) 2.--- (nem kötelező a FOI-kben a minőségbiztosítás) 3.A MAB a felsőoktatásban folyó képzés, tudományos kutatás, művészeti alkotótevékenység tudományos minőségének ellenőrzését, biztosítását és értékelését elősegítő (de nem akkreditáló és nem független !!!) országos szakértői testület, (amiben nincs hallgatói és munkáltatói képviselet) 4.--- (nincs a MAB működésének garantált fedezete) 5.--- (nincs akkreditáció, sem 5, sem 8, sem X évenként) [lesz akkreditáció nélkül több külföldi hallgatónk? NCFMEA?] 6.doktori iskolák véleményezése (de a miniszter nincs kötve a MAB véleményéhez – szemben az Alaptörvénnyel) 7.a MAB véleményezi az egyetemi tanári pályázatokat – az egyetlen változatlan (és közvetlen) elem 8.--- (nincs tovább közvetlen FO(i)–MAB kapcsolat) [OH!]

12 2013-ban (vissza)módosított korábbi törvényelemek: 1.--- (nincs ágazati minőségpolitika) 2.--- (indirekten ajánlott a FOI-kben a minőségbiztosítás: ESG) 3.A MAB a felsőoktatásban folyó képzés, tudományos kutatás, művészeti alkotótevékenység tudományos minőségének ellenőrzését, biztosítását és értékelését elősegítő (de nem akkreditáló, csak szavakban független) országos szakértői testület, (amiben nincs hallgatói és munkáltatói képviselet) – 4.--- (nincs a MAB működésének garantált fedezete) 5.--- (nincs akkreditáció, sem 5, sem 8, sem X évenként) [lesz akkreditáció nélkül több külföldi hallgatónk? NCFMEA?] 6.doktori iskolák véleményezése (de a miniszter nincs kötve a MAB véleményéhez – szemben az Alaptörvénnyel) 7.a MAB véleményezi az egyetemi tanári pályázatokat – az egyetlen változatlan (és közvetlen) elem 8.--- (nincs tovább közvetlen FO(i)–MAB kapcsolat) [OH!] 9.Megjelent az EMMI részletes törvényességi felügyeleti jogköre

13 EUA: Key principles of university quality assurance i.Primary responsibility for quality assurance lies with universities themselves. The role of external quality evaluation is to review internal processes while respecting and promoting the primary responsibility of higher education institutions. ------------------------------- „ ENQA considers the autonomy of institutions and independence of quality assurance agencies within national HE systems as a necessary condition to ensure the full exercise of their responsibilities, notably with regard to the provision of accurate and consistent information to the general public.” -------------------------------- A két felfogás összevetéséből az látszik: felsőoktatásunk távolodik Európától, a MAB pedig az ENQA tagságtól!

14 V. Új utak Vissza kell térnünk a régi (európai) útra. European University Association, ENQA – QA projektek A minőség elsődleges felelőse az intézmény. Az intézményi stratégia része kell legyen a minőségügy. Ehhez szükséges a vezetés érdemi, nem formális elkötelezettsége. (Ne adja ki „bérbe” egy bizottságnak.) Rendszeres tevékenység, nem eseti akciók kellenek. A minőségügy nem l’art pour l’art tevékenység: eredmény-, és ne folyamatcentrikus kell legyen. Stakeholderek – hallgatók, munkáltatók – bevonása kell.

15 ESG Standards and Guidelines for Quality Assurance in the European Higher Education Area 1.… a felsőoktatási intézmények belső minőség- biztosítása – azaz: mit és hogyan tesz az intézmény? 2. … a felsőoktatás külső minőségbiztosítása – azaz: mit értékel az intézményben a MAB? 3. … a külső minőségbiztosítási szervezetek – azaz: mit tesz és milyen a MAB? „Szerzők”: ENQA, EUA, ESU, EURASHE

16 ESGESG 1. rész: Európai sztenderdek és irányelvek az intéz- mények belső minőségbiztosítása számára Mit és hogyan tesz az intézmény? 1.1 Minőségpolitika, stratégia és minőségügyi eljárások 1.2 Programok indítása, követése és rendszeres belső értékelése 1.3 A hallgatók értékelése 1.4 Az oktatók minőségének biztosítása 1.5 Tanulástámogatás, erőforrások és hallgatói szolgáltatások 1.6 Belső információs rendszer 1.7 Nyilvánosság

17 http://www.sefi.be/wp-content/abstracts2009/Andersson.pdf Ftv.: 1 év Ftv.: 5 év

18 EDUCATION COMMITTEE QUALITY ASSURANCE HANDBOOK … Course design, approval, monitoring and review Student feedback Student complaints and appeals External input Quality enhancement in learning and teaching Monitoring of teaching … http://www.admin.ox.ac.uk/epsc/handbook/

19 ESG 2. rész: Európai sztenderdek és irányelvek a felső- oktatás külső minőségbiztosítása számára Mit értékel az intézményben MAB? 2.1 A belső minőségbiztosítási eljárások figyelembe vétele (az 1. rész értékelési módja) 2.2 A külső minőségbiztosítási eljárások kialakítása 2.3 Döntési kritériumok 2.4 A folyamatok megfelelése a célnak 2.5 Értékelési jelentések 2.6 Követési eljárások 2.7 Értékelési ciklusok 2.8 Rendszerszintű elemzések

20 ESG 3. rész: Európai sztenderdek a külső minőségbiztosítási szervezetek (ügynökségek) számára Mit tesz és milyen a MAB? 3.1 A külső minőségbiztosítás folyamatai 3.2 Hivatalos státusz 3.3 Tevékenység 3.4 Erőforrások 3.5 Küldetésnyilatkozat 3.6 Függetlenség 3.7 Az ügynökségek által alkalmazott külső minőség- biztosítási kritériumok és eljárások 3.8 Elszámoltathatóság

21 Új utak a minőségkultúra felé Az (európai) utak azért vannak, hogy haladjunk rajtuk: Ma a minisztérium gyakran beszél a minőségről, de érdemi lépést – önként – alig tesz minőségügyben. (Top 200?) Az intézmények többsége formálisan lépeget, szervezetük és szabályaik vannak, a MAB pozitív (kényszer) hatással van rájuk. Hinniük és tenniük kellene a minőségfejlesztésben (bár ma az objektív körülmények nem kedveznek ennek). A MAB – önálló kezdeményezéseit vesztve, részben izolál- tan, csökkent hatáskörrel, bizonytalan anyagi háttérrel – kissé megdöccenve, de megy az úton. Stratégiája van hozzá. A három szereplő csak együttesen tud eredményesen haladni a minőség útján – a minőségkultúra felé, ha van pénzük hozzá.