Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 Bazsa György, elnök Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság 2011. március 4. Intézményakkreditáció: miért szól, miről szól, hogyan szól, kinek szól.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 Bazsa György, elnök Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság 2011. március 4. Intézményakkreditáció: miért szól, miről szól, hogyan szól, kinek szól."— Előadás másolata:

1 1 Bazsa György, elnök Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság március 4. Intézményakkreditáció: miért szól, miről szól, hogyan szól, kinek szól az akkreditáció?

2 2 Az amerikai felsőoktatás tömegesedésének következ- ménye: a XX. század elejétől az USA jó egyetemei (AAU) szervezett minőségértékeléssel és hitelesítéssel ( = akkreditációval) védték, biztosították és tudatták okleveleik értékét a „diploma-mill”-ekkel szemben. Az USA-ban nagy társadalmi értéke, nyilvános híre és súlyos következménye (hallgatók állami támogatása függ tőle) van a kormány-független akkreditációnak. 1. Miért szól?

3 3 Az európai egyetemen – egészen a Humboldt egyete- mig: válogatott professzorok – válogatott hallgatók révén spontán jött létre a kiváló minőség. A XX. század második felében itt is bekövetkezett a tömegesedés: itt is szükségesé vált a minőség értékelése, hitelesítése – itt is kialakult (itt-ott még csak alakul) az akkreditáció. Súlya még ma sem akkora, mint lehetne, bár Bologna óta növekvő hangsúlyt és európai dimenziót kapott. Nálunk még ennél is kisebb. Következzen egy kis áttekintés – példákkal:

4 4 USA (Council for Higher Education Accreditation, CHEA) Accreditation in the US is about quality assurance and quality improvement. The federal government relies on accreditation to assure the quality of institutions and programs for which it provides federal funds and aid to students. Accreditation is the primary means by which colleges, universities and programs assure quality to students and the public. Accreditation status of an institution or program is important to employers when evaluating credentials of job applicants.

5 5 Great Britain: The Quality Assurance Agency for HE (QAA) is to safeguard the public interest in sound standards of HE qualifications, to provide public information about the maintenance of academic standards and assurance of quality of learning opportunities provided for students, to enhance the quality of educational provision, particularly by building on information gained through monitoring, internal and external reviews, and feed- back from stakeholders. Társadalomra is figyelő, nyitott angolszász egyetem!

6 6 EUA: key principles of university quality assurance i. Primary responsibility for quality assurance lies with universities themselves. The role of external quality evaluation is to review internal processes while respec- ting and promoting the primary responsibility of HEIs. ii. Institutional quality management requires a comprehensive, all-encompassing approach. This covers all activities of a university: research, teaching and learning, service to society and support services. Quality management should be derived from the mission statement and strategic goals of each institution and constitutes a fundamental part of an overarching institutional quality culture that aims at continuous enhancement of the quality.

7 7 iii. Quality is contextual. The diversity of institutional missions and profiles, as well as of national contexts and traditions, including national quality assurance procedures. iv. The ultimate goal of all quality assurance – both internal and external – is to enhance quality thus promoting trust among stakeholders. Regardless of how quality is defined, the ultimate aim of all quality assurance processes – whether they are internal or external and related to research, teaching and learning or other activities – is to enhance quality. Kiegyensúlyozott – önmagára és a társadalomra is koncentráló intézményi minőség.

8 8 Magyarország: Ftv § (1) A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság az intézmény és programakkreditáció keretében a felsőoktatásban folyó képzés, tudományos kutatás, művészeti alkotótevékenység minőségének értékelésére, valamint az intézményi minőségfejlesztési program fejlesztése érdekében tett intézkedések meg- valósulásának külső értékelésére és nyomon követé- sére létrehozott független, országos szakértői testület. Nincs benne a társadalom (a „public”) érdekeinek biztosítása, tájékoztatásának kötelezettsége – jóllehet ez fontos szempont, erre szükség van!

9 9 Konkrétan: –Az intézményről (egyedileg) –A képzési programokról (párhuzamosan) Itt és most: az intézményről –Stratégia, intézmény- (és kari) szintű szervezet, vezetés, oktatás-, kutatásszervezés és -fejlesztés, belső/külső kapcsolatok, publicitás, átláthatóság. –Minőségbiztosítás és -fejlesztés (szervezet, működés és eredmények): minőségkultúra? A lapok: felsőoktatási törvény (+ kormányrendelet) ESG Part 1: 7 sztenderd 2. Miről szól? A minőségről!

10 10 European University Association: Institutional Evaluation Programme (IEP) What is the institution trying to do? → mission How is the institution trying to do it? → implementation policies How does it know it works? → self evaluation How does the institution change in order to improve? → strategic planning Magyar egyetemek: JATE, KLTE, Corvinus Mai Board tag: Rozsnyai Krisztina

11 11 Standards and Guidelines for Quality Assurance in the European Higher Education Area (ESG) 1. rész: Európai sztenderdek és irányelvek a felsőok- tatási intézmények belső minőségbiztosítása számára 1.1 Minőségpolitika, stratégia és minőségügyi eljárások 1.2 Programok indítása, követése és rendszeres belső értékelése 1.3 A hallgatók értékelése 1.4 Az oktatók minőségének biztosítása 1.5 Tanulástámogatás, erőforrások és hallgatói szolgáltatások 1.6 Belső információs rendszer 1.7 Nyilvánosság

12 12 MAB dokumentumok 3 dokumentum-típus tartalmi-szerkezeti szinkronban: (Intézmény) létesítési feltételek (útmutatók) Benyújtási (itt: akkreditációs) útmutató (+ módszt. m.) + (Kézikönyv az eljárás részleteiről.) Értékelési lap (itt az LB jelentés szempontjai) A jogszabályok nem mindenben részleteznek (helyesen), ehhez képest a MAB-tól konkrétabbat várnak el. Ezt a MAB megadja. Alapelveink: –A minőség elsődlegesen az intézmény feladata és felelőssége, a fenntartó (az állam) ehhez jog- szabályokat és feltételeket biztosít, a MAB pedig értékeléssel és minőséghitelesítéssel járul hozzá. –A minőség nem fenntartófüggő!

13 13 SZTE LB 2005: „Látogató bizottságunk az előbb felsorolt írásos elő- készítő anyagok mennyiségének láttán és ismeretében, továbbá a helyszíni tapasztalatok birtokában úgy véli, a MAB mai előírásai, kívánalmai e tekintetben átlépnek egy határt. Olyan mennyiségű írott anyagot, adat- halmazt kell az intézményeknek benyújtani, ami egyrészt náluk rengeteg időt és energiát igényel (akkor is, ha csak nyolcévenként kerül erre sor), másrészt a látogató bizottságok sem tudják részleteiben és érdemben átfogni, ellenőrizni és értékelni azokat. Bizton állítjuk: kevesebb több lenne!

14 14 Önértékelés formájában –a rendszeres évi önértékelések szintézise legyen –C-SWOT analízis: minőségfejlesztési feladatok Helyszíni látogatás formájában –az önértékelés és a valóság szembesítése –empatikus eredmény és problémafeltárás, trendek LB jelentés ➜ MAB határozat formájában –akkreditációs minősítés –részletes értékelés (kijelentő és nem feltételes módban) –ajánlások, javaslatok (mindenről) Intézményi intézkedési terv és (ha indokolt) MAB monitoring formájában 3. Hogyan szól?

15 15 Ftv.: 1 év Ftv.: 5 év

16 16 EDUCATION COMMITTEE QUALITY ASSURANCE HANDBOOK Course design, approval, monitoring and review Student feedback Student complaints and appeals External input Quality enhancement in learning and teaching Monitoring of teaching

17 17 Attitűdök: Minőségügy: –ne kötelező feladat, ne l’art pour l’art szervezet, hanem eredménycentrikus tevékenység legyen! (pl. Volvo) Intézmény: –ne szükséges rossz, hanem szükséges jó legyen: ne féljen, hanem öntudatosan jelenjen meg! –segít vagy nehezít? A jó követelmény segít! LB / MAB –egységes felfogású csapat (team work) –minőségértékelő és -hitelesítő (akkreditáló) feladat –tárgyilagos, kritikus, ezzel segítő és javasló partner (Zentai) Az érdekeltek (stakeholders): –nálunk még többnyire érdektelenek (gyarapodó kivételek!) –állami hatóságok: pozícióféltésből ellenérdekeltek, de az akkreditáció már európai „muszáj”! S főleg a minőség miatt muszáj! A hatóság nem akkreditál, hanem engedélyez.

18 18 SZTE LB 2005: „E helyen is le kell szögeznünk: az egyetem vezetői, a karok, a tanszékek munkatársai, a doktoranduszok és a hallgatók kivétel nélkül szívélyesen fogadták a látogató bizottságokat, gördülékenyen és rugalmasan szervez- ték a programokat, őszintén, nyíltan válaszoltak kér- déseikre, készségesen szolgáltattak további informá- ciókat: egyik fél sem tekintette tehernek és nyűgnek a látogatásokat, mindkét fél őszintén törekedett a közös cél: a tárgyilagos, segítő szándékú akkreditáció elérésére.

19 19 Az intézménynek (MAB határozat) –milyen most ➜ milyen legyen a minőség –mit és hogyan érdemes javítani, fejleszteni A hatóságnak és a fenntartónak –megfelel? nem felel meg? – mik a teendők? Az érdekelteknek (stakeholders) (MAB oklevél) –leendő hallgatóknak, szüleiknek –munkáltatóknak –az adófizetőknek: minőség terem a pénzükből? –médiának (mert a média szól róla) A MAB-nak a legkevésbé, de fontos a működéshez. 4. Kinek szól?

20 20 A minisztérium 2006 óta hirdeti meg és ítéli oda a Minőségi díjat: minden évben van több kitüntetett! vs. stakeholder vélemények: NEFMI: „ A minőségbizt. rendszer folyamatosan leértékelődik.” ! Magyar Mérnöki Kamara (2010. október): „A felsőokta- tásba jogszabály alapján bevezetett minőségbiztosítási rend- szereknek nincs semmi értelme, gyakorlati haszna, a minőség- biztosítási követelmények teljesítése formális, és nincs hatással az oktatás minőségére.” LB-k: így van vagy nem így van? HÖOK (2010. december): „ Súlyos gond az is, hogy noha a felsőoktatási intézmények minőségbiztosítási programjainak megléte az akkreditáció előzetes feltételeként szükséges, de azok számos esetben, eltérő okokból ugyan, de mindössze formális jelentőségű és ténylegesen nem alkalmazott koncepciók.” – HÖOK delegáltak: itt és most konkrétan mondják!

21 21 Az akkreditáció jövője a magyar felsőoktatásban: belső programakkreditáció, ami az intézmény minőségügyének külső (MAB általi) akkreditációján alapszik. Ehhez egy új és hatékony minőségkultúra kialakítása szükséges az intézmények hétköznapjaiban, ahol - a minőség előnyt élvez a mennyiséggel szemben, - a közösségi és az egyedi érdekek találkoznak, - a társadalmi és egyéni értékek konvergálnak.

22 22 Köszönjük a vállalást. Érezzék annak felelősségét, nehézségét és szépségét! Találjanak lehetőséget személyes (intézményi) tapasztalatszerzésre és felsőoktatásunk segítésére. Jó munkát, sikeres akkreditációt kívánunk!


Letölteni ppt "1 Bazsa György, elnök Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság 2011. március 4. Intézményakkreditáció: miért szól, miről szól, hogyan szól, kinek szól."

Hasonló előadás


Google Hirdetések