Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A táj átalakulása a török- kortól a folyamszabályozási munkák kezdetéig (XVI-XIX. század)

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A táj átalakulása a török- kortól a folyamszabályozási munkák kezdetéig (XVI-XIX. század)"— Előadás másolata:

1 A táj átalakulása a török- kortól a folyamszabályozási munkák kezdetéig (XVI-XIX. század)

2 Az ország három részre szakadása a kárpát-medencei táj fejlődésében is választóvonalat jelent. Az elkülönült országrészek eltérő pályán fejlődtek a továbbiakban. Az ország három részre szakadása a kárpát-medencei táj fejlődésében is választóvonalat jelent. Az elkülönült országrészek eltérő pályán fejlődtek a továbbiakban. A Habsburg-birodalomhoz tartozó Dunántúlon folytatódott a táj kultúrtájjá alakítása, ezen a területen nem történtek jelentős változások a korábbiakhoz képest a környezetformálás tekintetében. A Habsburg-birodalomhoz tartozó Dunántúlon folytatódott a táj kultúrtájjá alakítása, ezen a területen nem történtek jelentős változások a korábbiakhoz képest a környezetformálás tekintetében. A kialakuló Erdélyi-fejedelemségben ugyancsak a korábbi folyamatok érvényesültek. Eltérő természeti földrajzi és gazdasági helyzetéből adódóan, azonban a táj átformálása kevésbé öltött intenzív formát mint a Dunántúlon. A kialakuló Erdélyi-fejedelemségben ugyancsak a korábbi folyamatok érvényesültek. Eltérő természeti földrajzi és gazdasági helyzetéből adódóan, azonban a táj átformálása kevésbé öltött intenzív formát mint a Dunántúlon. A legdrámaibb változások az ország középső, török által elfoglalt részén következtek be. Ezen a területen a korszak első felében a kultúrtáj romlása figyelhető meg. A legdrámaibb változások az ország középső, török által elfoglalt részén következtek be. Ezen a területen a korszak első felében a kultúrtáj romlása figyelhető meg.

3 A török megszállás és a szinte folyamatos háborús állapot, a kettős adóztatás okozta létbizonytalanság jelentős népességcsökkenést, a délvidék egyes részeinek teljes elnéptelenedését, a településhálózat pusztulását idézte elő. A török megszállás és a szinte folyamatos háborús állapot, a kettős adóztatás okozta létbizonytalanság jelentős népességcsökkenést, a délvidék egyes részeinek teljes elnéptelenedését, a településhálózat pusztulását idézte elő. Ez településkoncentrációhoz vezetett, mivel a népesség a kicsiny védtelen falvakból a nagyobb szultáni fennhatóság alatt álló mezővárosokba (khászvárosok) törekedett. Az elnéptelenedett települések határát a mezővárosok magukhoz csatolták. Ez településkoncentrációhoz vezetett, mivel a népesség a kicsiny védtelen falvakból a nagyobb szultáni fennhatóság alatt álló mezővárosokba (khászvárosok) törekedett. Az elnéptelenedett települések határát a mezővárosok magukhoz csatolták. A kialakuló földbőség a külterjes növénytermesztés és mindenekelőtt szarvasmarha tartás fejlődését ösztönözte. A kialakuló földbőség a külterjes növénytermesztés és mindenekelőtt szarvasmarha tartás fejlődését ösztönözte.

4 A szisztematikus erdőirtás következtében a magasan fekvő hordalékkúp területeken (Nyírség, Duna-Tisza- köze) mozgásba lendült az erdő által addig megkötött futóhomok. Növekedett a lápok, mocsarak kiterjedése. Az ekkor megindult folyamatoknak köszönhetően a fátlanság és a puszta-jelleg majd a XVIII. század folyamán érte el a maximumát. A szisztematikus erdőirtás következtében a magasan fekvő hordalékkúp területeken (Nyírség, Duna-Tisza- köze) mozgásba lendült az erdő által addig megkötött futóhomok. Növekedett a lápok, mocsarak kiterjedése. Az ekkor megindult folyamatoknak köszönhetően a fátlanság és a puszta-jelleg majd a XVIII. század folyamán érte el a maximumát. A mezőgazdaság A XVI-XVII. században az Alföld területén az erdőirtás következtében fahiány alakult ki, amit az alföldeket övező domb- és középhegységi területekről, illetve a Kárpátokból szállított fával pótoltak. A Kárpátokban folyó fakitermelésről, szállításáról és feldolgozásáról már a XV-XVI. századból vannak adatok. A XVI-XVII. században az Alföld területén az erdőirtás következtében fahiány alakult ki, amit az alföldeket övező domb- és középhegységi területekről, illetve a Kárpátokból szállított fával pótoltak. A Kárpátokban folyó fakitermelésről, szállításáról és feldolgozásáról már a XV-XVI. századból vannak adatok.

5 Ekkor már jelentős a faúsztatás, a tutajozás (Tisza, Maros stb.). Székelyföld medencéiből a XVI-XVII. században a hódoltság területén kívül, Moldvába, Olténiába és Munténiába is szállítottak fát. Ekkor már jelentős a faúsztatás, a tutajozás (Tisza, Maros stb.). Székelyföld medencéiből a XVI-XVII. században a hódoltság területén kívül, Moldvába, Olténiába és Munténiába is szállítottak fát. A Kárpátokban általánossá vált a fakitermelés és feldolgozás A fát a Kárpátokban működő bányák, a kohók és egyéb manufaktúra jellegű üzemek is igényelték (a bányajáratok aládúcolása, sólepárlás, szénégetés, mészégetés, szerszámkészítés stb.). A Kárpátokban általánossá vált a fakitermelés és feldolgozás A fát a Kárpátokban működő bányák, a kohók és egyéb manufaktúra jellegű üzemek is igényelték (a bányajáratok aládúcolása, sólepárlás, szénégetés, mészégetés, szerszámkészítés stb.). Az egyes bányavidékeken annak következtében, hogy a szükséges bányafa-anyagot helyben termelték ki a települések környékén megritkultak az erdők. Az egyes bányavidékeken annak következtében, hogy a szükséges bányafa-anyagot helyben termelték ki a települések környékén megritkultak az erdők.

6 A lejtős felszíneken felerősödtek az eróziós folyamatok (pl. Selmecbánya vidéke). Az erdőirtás a patak- és folyóvölgyek mentén és a kismedencék peremén folyosókat nyitva és tisztásokat kialakítva egyre mélyebbre hatolt a hegységek belsejébe. A lejtős felszíneken felerősödtek az eróziós folyamatok (pl. Selmecbánya vidéke). Az erdőirtás a patak- és folyóvölgyek mentén és a kismedencék peremén folyosókat nyitva és tisztásokat kialakítva egyre mélyebbre hatolt a hegységek belsejébe. A Kárpátokban az erdőhasznosítás mellett a rétgazdálkodás jelentősége emelkedik ki, melynek sajátos módja transzhumáló jellegű pásztorkodás (juhtenyésztés) volt. A román és székely pásztorok nyáron a havasi és az alhavasi legelőket, télen a folyóvölgyeket és kismedencéket hasznosították. A Kárpátokban az erdőhasznosítás mellett a rétgazdálkodás jelentősége emelkedik ki, melynek sajátos módja transzhumáló jellegű pásztorkodás (juhtenyésztés) volt. A román és székely pásztorok nyáron a havasi és az alhavasi legelőket, télen a folyóvölgyeket és kismedencéket hasznosították. A hegyi pásztorok és medencék lakói között az alföldi szarvasmarha-tenyésztő és gabonatermelő területek közöttihez hasonló árucsere-forgalom jött létre. A hegyi pásztorok és medencék lakói között az alföldi szarvasmarha-tenyésztő és gabonatermelő területek közöttihez hasonló árucsere-forgalom jött létre.

7 Nagy változásokat idézett elő a bortermelés földrajzi elhelyezkedésében az, hogy a XVI. században a törökök elfoglalták a legfontosabb borvidékeinket, mindenek előtt a Szerémséget. Nagy változásokat idézett elő a bortermelés földrajzi elhelyezkedésében az, hogy a XVI. században a törökök elfoglalták a legfontosabb borvidékeinket, mindenek előtt a Szerémséget. A szőlő- és bortermelés súlypontja áttevődött a Mátraalja, a Bükkalja és Tokaj-Hegyalja kedvező földrajzi és gazdasági feltételekkel rendelkező borvidékeire. A szőlő- és bortermelés súlypontja áttevődött a Mátraalja, a Bükkalja és Tokaj-Hegyalja kedvező földrajzi és gazdasági feltételekkel rendelkező borvidékeire. Hegyalján a XVI. század második felétől lendült fel a szőlő- és bortermelés a kapcsolódó egyéb ágazatokkal együtt. A Tokaj-hegyaljai szőlő- és borgazdaság a XVII-XVIII. században élte virágkorát, s mintegy két évszázadon át Magyarország egyik legfejlettebb és leggazdagabb területének számított. Hegyalján a XVI. század második felétől lendült fel a szőlő- és bortermelés a kapcsolódó egyéb ágazatokkal együtt. A Tokaj-hegyaljai szőlő- és borgazdaság a XVII-XVIII. században élte virágkorát, s mintegy két évszázadon át Magyarország egyik legfejlettebb és leggazdagabb területének számított. A szőlőültetvények a szőlőhegyek délies expozíciójú, sok napsugárzásban részesülő lejtőit foglalták el. A szőlőültetvények a szőlőhegyek délies expozíciójú, sok napsugárzásban részesülő lejtőit foglalták el.

8 A  -os lejtőket hasznosító szőlőtermelő zóna az abaújszántói Sátor-hegytől az újhelyi Sátor-hegyig terjedt egy kb m, ritkábban 350 magasságig húzódó sávban. A  -os lejtőket hasznosító szőlőtermelő zóna az abaújszántói Sátor-hegytől az újhelyi Sátor-hegyig terjedt egy kb m, ritkábban 350 magasságig húzódó sávban. A szőlővel beültetett terület maximális kiterjedése idején elérte a kat. holdat (8056 ha), vagyis a hegylábfelszín kb. harmadrészét. Ez a települések mezőgazdasági földalapjának 1/10 részét jelentette. A szőlővel beültetett terület maximális kiterjedése idején elérte a kat. holdat (8056 ha), vagyis a hegylábfelszín kb. harmadrészét. Ez a települések mezőgazdasági földalapjának 1/10 részét jelentette. A szőlőművelés és borászat Hegyalja jellegadó ágazata volt, melyek kb. 18– szőlősgazdának és munkásnak adott megélhetést. A szőlőművelés és borászat Hegyalja jellegadó ágazata volt, melyek kb. 18– szőlősgazdának és munkásnak adott megélhetést. Az értéktermelés többszörösen meghaladta a szőlő területi arányát (10 %), de nem ért el olyan szintet, hogy a szőlő- és bortermelést monokultúrás jellegűnek minősíthetnénk. Az értéktermelés többszörösen meghaladta a szőlő területi arányát (10 %), de nem ért el olyan szintet, hogy a szőlő- és bortermelést monokultúrás jellegűnek minősíthetnénk.

9 A szőlő- és bortermelés egy sor kisipari tevékenységet (speciális szerszámok, hordók, dézsák, szőlőkarók stb. készítése) hívott életre, továbbá a borkereskedelem és a borfuvarozás kapcsolódott hozzá. A szőlő- és bortermelés egy sor kisipari tevékenységet (speciális szerszámok, hordók, dézsák, szőlőkarók stb. készítése) hívott életre, továbbá a borkereskedelem és a borfuvarozás kapcsolódott hozzá. A tokaji borvidék évi átlagos termelése a XVII- XVIII. század folyamán, amikor a szőlőskertek a legnagyobb kiterjedést érték el, 10 hl/kat. hold előállított bormennyiséggel számolva hl körül alakult. A tokaji borvidék évi átlagos termelése a XVII- XVIII. század folyamán, amikor a szőlőskertek a legnagyobb kiterjedést érték el, 10 hl/kat. hold előállított bormennyiséggel számolva hl körül alakult. A kistáj borait, köztük a XVII század közepére kialakult aszúbort elsősorban Lengyel- és Oroszországba exportálták. A kistáj borait, köztük a XVII század közepére kialakult aszúbort elsősorban Lengyel- és Oroszországba exportálták. A borkereskedelem helyi központjaiból (Mád, Sátoraljaújhely, Tokaj, stb.) a Hernád-völgyén és a Duklai-hágón keresztül Krakkóba, onnan tovább Oroszországba, ill. a Latorca-völgyén és a Vereckei- hágón át Lembergbe és Kijevbe szekereken szállították a bort. A borkereskedelem helyi központjaiból (Mád, Sátoraljaújhely, Tokaj, stb.) a Hernád-völgyén és a Duklai-hágón keresztül Krakkóba, onnan tovább Oroszországba, ill. a Latorca-völgyén és a Vereckei- hágón át Lembergbe és Kijevbe szekereken szállították a bort.

10 Az ipar A középkori Magyarország ipari körzetei a természeti adottságoknak megfelelően a bányavidékeken, elsősorban a Kárpátokban alakultak ki. A középkori Magyarország ipari körzetei a természeti adottságoknak megfelelően a bányavidékeken, elsősorban a Kárpátokban alakultak ki. A XVI-XVIII. században az ipar telephelyei nem alkottak összefüggő ipari tájat, és nem változtatták meg alapvetően a táj természetes arculatát. A XVI-XVIII. században az ipar telephelyei nem alkottak összefüggő ipari tájat, és nem változtatták meg alapvetően a táj természetes arculatát. Az antropogén hatás elsősorban a helyi léptékű bányafa- és fűtőanyag előállítás céljából végzett erdőirtásokban nyilvánult meg. Az antropogén hatás elsősorban a helyi léptékű bányafa- és fűtőanyag előállítás céljából végzett erdőirtásokban nyilvánult meg. A Kárpátok bányavárosai és a kedvezőtlen szállítási viszonyok ellenére is gyorsan a hazai és a nemzetközi munkamegosztás részévé váltak. A bányakörzetek központjai (pl. az ún. bányakamarák) a későbbi tőkés ipari fejlődés magterületeit képezték. A Kárpátok bányavárosai és a kedvezőtlen szállítási viszonyok ellenére is gyorsan a hazai és a nemzetközi munkamegosztás részévé váltak. A bányakörzetek központjai (pl. az ún. bányakamarák) a későbbi tőkés ipari fejlődés magterületeit képezték.

11 A bányászat a középkorban jellegzetesen a németekhez kapcsolódó mesterség volt: a mélyművelés és az ércek kohósításának eljárásait a német mesterek alakították ki. Német alapításúk Észak-Magyarország bányavárosai, Selmec-, Beszterce és Körmöcbánya, a Szepességben Gölnicbánya, Igló, Szomolnok és számos kisebb bányásztelepülés. A bányászat a középkorban jellegzetesen a németekhez kapcsolódó mesterség volt: a mélyművelés és az ércek kohósításának eljárásait a német mesterek alakították ki. Német alapításúk Észak-Magyarország bányavárosai, Selmec-, Beszterce és Körmöcbánya, a Szepességben Gölnicbánya, Igló, Szomolnok és számos kisebb bányásztelepülés. A XIV. században az észak-magyarországi bányászat első virágkora idején a bányászat még a felszín közelében zajlott nem volt szükség jelentős tőkére a bányászat folytatásához. A körmöci aranyra épültek a magyar Anjou királyok nápolyi hódító tervei. A XIV. században az észak-magyarországi bányászat első virágkora idején a bányászat még a felszín közelében zajlott nem volt szükség jelentős tőkére a bányászat folytatásához. A körmöci aranyra épültek a magyar Anjou királyok nápolyi hódító tervei. A felszínhez közeli, könnyen kitermelhető készletek kimerülésével, a mélyművelés bevezetésével bányászathoz a technikai ismereteken kívül egyre nagyobb pénztőke bevonására is szükség volt a technikai fejlesztések elvégzéséhez. A felszínhez közeli, könnyen kitermelhető készletek kimerülésével, a mélyművelés bevezetésével bányászathoz a technikai ismereteken kívül egyre nagyobb pénztőke bevonására is szükség volt a technikai fejlesztések elvégzéséhez.

12 A XV. században a bányavíz elleni küzdelemben a legnagyobb hazai vállalkozók sorra tönkrementek. A század végére a szepességi születésű krakkói polgár, Thurzó János oldotta meg átmenetileg a bányák víztelenítését. Besztercebányai bányabirtoka révén a Thurzó család felemelkedett a magyar arisztokráciába. A XV. században a bányavíz elleni küzdelemben a legnagyobb hazai vállalkozók sorra tönkrementek. A század végére a szepességi születésű krakkói polgár, Thurzó János oldotta meg átmenetileg a bányák víztelenítését. Besztercebányai bányabirtoka révén a Thurzó család felemelkedett a magyar arisztokráciába ban a Thurzók társultak az augsburgi Fugger kereskedőházzal átengedve nekik a haszon felét. A Fuggerek révén a magyar réz megjelent a világpiacon ban a Thurzók társultak az augsburgi Fugger kereskedőházzal átengedve nekik a haszon felét. A Fuggerek révén a magyar réz megjelent a világpiacon. A besztercebányai rézérc sok ezüstöt is tartalmazott, amit a Fuggerek a magyar királyi kincstár megkárosításával maguk értékesítették. II. Lajos király 1525-ben lefoglalta az egész magyarországi Thurzó–Fugger vállalatot. Jakob Fugger – egy évvel Mohács előtt – gazdasági blokád alá vette Magyarországot. A besztercebányai rézérc sok ezüstöt is tartalmazott, amit a Fuggerek a magyar királyi kincstár megkárosításával maguk értékesítették. II. Lajos király 1525-ben lefoglalta az egész magyarországi Thurzó–Fugger vállalatot. Jakob Fugger – egy évvel Mohács előtt – gazdasági blokád alá vette Magyarországot.

13 A király kénytelen volt engedni: a Fuggerek hozzájutottak a vállalat Thurzó-részéhez is. A vállalkozás fenntartását a török előnyomulás miatt túl kockázatosnak ítélték és 1546-ban megszüntették magyarországi érdekeltségüket. A király kénytelen volt engedni: a Fuggerek hozzájutottak a vállalat Thurzó-részéhez is. A vállalkozás fenntartását a török előnyomulás miatt túl kockázatosnak ítélték és 1546-ban megszüntették magyarországi érdekeltségüket. Ezzel az észak-magyarországi bányászat az alsó- ausztriai, majd a bécsi udvari kamara irányítása alá került. Újabb felvirágzása csak a XVIII. század derekán következett be. Ezzel az észak-magyarországi bányászat az alsó- ausztriai, majd a bécsi udvari kamara irányítása alá került. Újabb felvirágzása csak a XVIII. század derekán következett be. Kevésbé szerencsésen alakult a sóbányászat helyzete a XVI-XVII. században. Az udvari kamara akadályokat gördített a magyar sókereskedelem elé, hogy a Salzkammergutban termelt sónak monopolhelyzetet biztosítsanak az örökös tartományok piacain. A királyi Magyarország nagy részét is a Dunán beszállított osztrák sóval igyekezett ellátni. Kevésbé szerencsésen alakult a sóbányászat helyzete a XVI-XVII. században. Az udvari kamara akadályokat gördített a magyar sókereskedelem elé, hogy a Salzkammergutban termelt sónak monopolhelyzetet biztosítsanak az örökös tartományok piacain. A királyi Magyarország nagy részét is a Dunán beszállított osztrák sóval igyekezett ellátni.

14 A XVIII. században a környezetátalakítás és károsítás következményei a bányavidékeken is megmutatkoztak. A XVIII. században a környezetátalakítás és károsítás következményei a bányavidékeken is megmutatkoztak. A nemesfém- és egyéb bányákban a felszínhez közel fekvő tellérek kimerülése után egyre mélyebbre kellett hatolni a termelés folytatásához. Az aknák mélységének növekedésével azonban egyre nagyobb veszélyforrássá és a termelést gátló tényezővé vált a bányavíz, melynek elvezetésére altárókat, felszíni csatornákat, ciszternákat stb. létesítettek. A nemesfém- és egyéb bányákban a felszínhez közel fekvő tellérek kimerülése után egyre mélyebbre kellett hatolni a termelés folytatásához. Az aknák mélységének növekedésével azonban egyre nagyobb veszélyforrássá és a termelést gátló tényezővé vált a bányavíz, melynek elvezetésére altárókat, felszíni csatornákat, ciszternákat stb. létesítettek. A legnagyobb bányavízrendszer megalkotója Mikoviny Sámuel. volt, aki Selmecbányán és környékén a víztárolók egész sorát létesítette. A selmeci víztárolórendszer 72 km hosszú gyűjtő és 56 km üzemi csatornahálózatból és mintegy 16 tárolómedencéből áll. A selmeci völgykatlan tórendszere kb. 7 millió köbméter vizet tárol. A legnagyobb bányavízrendszer megalkotója Mikoviny Sámuel. volt, aki Selmecbányán és környékén a víztárolók egész sorát létesítette. A selmeci víztárolórendszer 72 km hosszú gyűjtő és 56 km üzemi csatornahálózatból és mintegy 16 tárolómedencéből áll. A selmeci völgykatlan tórendszere kb. 7 millió köbméter vizet tárol.

15

16 Az ipari víz és energia szükséglet kielégítése céljából a hegyi patakok elgátolásával mesterséges tavakat létesítettek. Az ipari víz és energia szükséglet kielégítése céljából a hegyi patakok elgátolásával mesterséges tavakat létesítettek. A legismertebb ezek közül a Hámori-tó, ami szintén ez idő tájt nyerte el mai formáját. Korábban egy természetes mésztufagát duzzasztotta fel a Garadna vizét. A legismertebb ezek közül a Hámori-tó, ami szintén ez idő tájt nyerte el mai formáját. Korábban egy természetes mésztufagát duzzasztotta fel a Garadna vizét. A Szinva és a Garadna összefolyásánál, a Hámori-medencében alapított szerszámkészítő és vasverő műhelyek a hámorok, később a híres Fazola család alapította manufaktúrák tették szükségessé a mésztufagát magasítását és erősítését. A Szinva és a Garadna összefolyásánál, a Hámori-medencében alapított szerszámkészítő és vasverő műhelyek a hámorok, később a híres Fazola család alapította manufaktúrák tették szükségessé a mésztufagát magasítását és erősítését. Erre egy völgyzárógát megépítésével között került sor. A kis tóból így egy kb. 1,2 km hosszú és m széles (kb m3- es) víztároló alakult ki. Erre egy völgyzárógát megépítésével között került sor. A kis tóból így egy kb. 1,2 km hosszú és m széles (kb m3- es) víztároló alakult ki.

17 A gazdasági térszerkezet átalakulása A XVI-XVIII. század gazdasági térszerkezete, a regionális munkamegosztás a politikai és a közgazdasági feltételrendszer függvényeként változott. A paraszt- és földesúri gazdaságok a világpiac kihívására reagálva fokozatosan átalakultak bel- és külföldi piacokra is termelő mezőgazdasági üzemekké. A különböző tájak agropotenciáljuknak leginkább megfelelő egy-két termékkel tudtak beépülni a hazai áruforgalomba és az exportkereskedelembe. A XVI-XVIII. század gazdasági térszerkezete, a regionális munkamegosztás a politikai és a közgazdasági feltételrendszer függvényeként változott. A paraszt- és földesúri gazdaságok a világpiac kihívására reagálva fokozatosan átalakultak bel- és külföldi piacokra is termelő mezőgazdasági üzemekké. A különböző tájak agropotenciáljuknak leginkább megfelelő egy-két termékkel tudtak beépülni a hazai áruforgalomba és az exportkereskedelembe. A Kárpátok hegyvonulata közlekedési gátként emelkedik a szomszédos tájak felé, így a Kelet- és Nyugat-Európát összekötő és az észak–dél irányú transzkontinentális főútvonalak is elkerülték hazánkat. A Kárpátok hegyvonulata közlekedési gátként emelkedik a szomszédos tájak felé, így a Kelet- és Nyugat-Európát összekötő és az észak–dél irányú transzkontinentális főútvonalak is elkerülték hazánkat.

18 Csak a levantei nagyút haladt át Magyarországon, de ennek tranzitforgalma a török terjeszkedés miatt fokozatosan csökkent, és a XVI. században nemzetközi jelentősége megszűnt. Csak a levantei nagyút haladt át Magyarországon, de ennek tranzitforgalma a török terjeszkedés miatt fokozatosan csökkent, és a XVI. században nemzetközi jelentősége megszűnt. A Kárpátok ívét kívülről érintő utak a nehezen járható hágók és szorosok révén mégis kapcsolódtak a belső úthálózathoz. A Kárpátok ívét kívülről érintő utak a nehezen járható hágók és szorosok révén mégis kapcsolódtak a belső úthálózathoz. A XVIII. század elején a török uralom alól felszabadult Alföldön és Kelet-Dunántúlon megindult a kultúrtáj rekonstrukciója, a benépesítés, a gazdaság újjászervezése. A lakosság száma a békés körülmények közt 1720 és 1790 közt 4-4,5 millióról közel tízmillióra növekedett, ami egyes területeken túlnépesedéshez vezetett. A XVIII. század elején a török uralom alól felszabadult Alföldön és Kelet-Dunántúlon megindult a kultúrtáj rekonstrukciója, a benépesítés, a gazdaság újjászervezése. A lakosság száma a békés körülmények közt 1720 és 1790 közt 4-4,5 millióról közel tízmillióra növekedett, ami egyes területeken túlnépesedéshez vezetett.

19 A termelés földrajzi alapjai a XVIII. században még hasonlóak voltak a X-XI. századbeli helyzethez. A termelés földrajzi alapjai a XVIII. században még hasonlóak voltak a X-XI. századbeli helyzethez. A népesség gyors növekedésével nem tartott lépést a közlekedési- és településhálózat fejlődése. A népesség gyors növekedésével nem tartott lépést a közlekedési- és településhálózat fejlődése. A Nagy- és Kisalföld vízföldrajzi képe egy ezredéven át szinte változatlan maradt. A helyi jelentőségű vízi munkálatok nem módosították az összképet. A Nagy- és Kisalföld vízföldrajzi képe egy ezredéven át szinte változatlan maradt. A helyi jelentőségű vízi munkálatok nem módosították az összképet. A lápos és mocsaras területek kiterjedése fokgazdálkodással, rekesztőhalászattal és a síkvidéki erődítmények körül kialakított vizesárok rendszerrel (Gyula, Temesvár) összefüggésben tovább növekedett A lápos és mocsaras területek kiterjedése fokgazdálkodással, rekesztőhalászattal és a síkvidéki erődítmények körül kialakított vizesárok rendszerrel (Gyula, Temesvár) összefüggésben tovább növekedett Az alföldi folyókat széles – a Tiszát kb km-es – ártér övezte, ahol a fokok és erek tavakat, állandóan és időszakosan vízzel borított területeket tápláltak. Az árterek és mocsarak fogták közre az ármentes, magasabb, földművelésre és letelepedésre alkalmas térszíneket (az életkamrákat). Az alföldi folyókat széles – a Tiszát kb km-es – ártér övezte, ahol a fokok és erek tavakat, állandóan és időszakosan vízzel borított területeket tápláltak. Az árterek és mocsarak fogták közre az ármentes, magasabb, földművelésre és letelepedésre alkalmas térszíneket (az életkamrákat).

20 Mivel a szántóterületek iránti igény a XVIII. században a telepítéseket követően sem csökkent, sőt inkább növekedett az erdőirtások üteme sem lassult. Mivel a szántóterületek iránti igény a XVIII. században a telepítéseket követően sem csökkent, sőt inkább növekedett az erdőirtások üteme sem lassult. Ennek egyik oka az volt, hogy a Kárpát-medencében a XVIII. században nem zajlott még le az energiaváltás, a kőszén uralkodóvá válása az enrgia termelésben és az iparban a fa és a faszén helyett. Ennek egyik oka az volt, hogy a Kárpát-medencében a XVIII. században nem zajlott még le az energiaváltás, a kőszén uralkodóvá válása az enrgia termelésben és az iparban a fa és a faszén helyett. A gyorsan növekvő népesség építőanyag szükséglete is az erdők faállományát apasztotta. Az udvari kamara 1711-et követően a Magyar Királyságot tette meg a birodalmi hajóépítés bázisául, hogy kímélje a tiroli stájerországi és karintiai erdőket. A gyorsan növekvő népesség építőanyag szükséglete is az erdők faállományát apasztotta. Az udvari kamara 1711-et követően a Magyar Királyságot tette meg a birodalmi hajóépítés bázisául, hogy kímélje a tiroli stájerországi és karintiai erdőket. A XVIII. század második felére az erdőirtás olyan méreteket öltött, hogy Mária Terézia az 1769-ben kiadott erdőrendtartásban kénytelen volt intézkedni a kárpát-medencei erdők védelméről. A XVIII. század második felére az erdőirtás olyan méreteket öltött, hogy Mária Terézia az 1769-ben kiadott erdőrendtartásban kénytelen volt intézkedni a kárpát-medencei erdők védelméről.

21 Az erdő a lehulló csapadékvíz jelentős részét visszatartja, csak jelentős késéssel engedi lefolyni ezért a hegy- és dombvidéki erdőirtások következtében a csapadék- és olvadékvíz lefolyása felgyorsult, az eróziós folyamatok felerősödtek, és az árvízszintek megemelkedtek. Az erdő a lehulló csapadékvíz jelentős részét visszatartja, csak jelentős késéssel engedi lefolyni ezért a hegy- és dombvidéki erdőirtások következtében a csapadék- és olvadékvíz lefolyása felgyorsult, az eróziós folyamatok felerősödtek, és az árvízszintek megemelkedtek. Az egyre magasabbá váló árvízszint az alacsonyabb ártérperemek településeit és művelt földjeit is veszélyeztette. A korabeli feljegyzések szerint az Alföld területének kétharmada (sic!) vált rendszeresen vízjárta területté. Az egyre magasabbá váló árvízszint az alacsonyabb ártérperemek településeit és művelt földjeit is veszélyeztette. A korabeli feljegyzések szerint az Alföld területének kétharmada (sic!) vált rendszeresen vízjárta területté. Az árterek a XIX. századi folyószabályozási munkálatokig az extenzív állattenyésztés, az ármentes löszfelszínek és hordalékkúpsíkságok a szántógazdálkodás területei maradtak. Az árterek a XIX. századi folyószabályozási munkálatokig az extenzív állattenyésztés, az ármentes löszfelszínek és hordalékkúpsíkságok a szántógazdálkodás területei maradtak.

22 Az átmeneti, dombsági tájak összetett gazdálkodása és a hegyvidéki területek hagyományos erdőhasznosítása és ipara a természetföldrajzi potenciálhoz való alkalmazkodást szolgálták. Az alföldi folyó- és tóparti települések gazdasági tevékenységének továbbra is szerves része a halászat. Az átmeneti, dombsági tájak összetett gazdálkodása és a hegyvidéki területek hagyományos erdőhasznosítása és ipara a természetföldrajzi potenciálhoz való alkalmazkodást szolgálták. Az alföldi folyó- és tóparti települések gazdasági tevékenységének továbbra is szerves része a halászat. A XVIII-XIX. században végbement gazdaságföldrajzi változásokat és a településhálózat fejlődését napjainkig ható környezetátalakító munkálatok alapozták meg: folyószabályozás, gátépítés, láp- és mocsárlecsapolás, ármentesítés, melioráció, a futóhomok megkötése, a Nagy- és a Kisalföld fásítása stb. A XVIII-XIX. században végbement gazdaságföldrajzi változásokat és a településhálózat fejlődését napjainkig ható környezetátalakító munkálatok alapozták meg: folyószabályozás, gátépítés, láp- és mocsárlecsapolás, ármentesítés, melioráció, a futóhomok megkötése, a Nagy- és a Kisalföld fásítása stb. A társadalom környezetátalakító, tájformáló munkája egyes kistérségekben már a XVII. században is megfigyelhető, azonban a regionális jelentőségű munkák időszaka a XVIII-XIX. század volt, aminek hatásai a XIX. század második felében teljesedtek ki. A társadalom környezetátalakító, tájformáló munkája egyes kistérségekben már a XVII. században is megfigyelhető, azonban a regionális jelentőségű munkák időszaka a XVIII-XIX. század volt, aminek hatásai a XIX. század második felében teljesedtek ki.

23 A XVIII. században az ármentesítés a gazdaságilag legfejlettebb régióban, a Kisalföldön, a Csallóközben, majd a Fertő-Hanság medencéjében és a Rába- völgyben kezdődött. A XVIII. században az ármentesítés a gazdaságilag legfejlettebb régióban, a Kisalföldön, a Csallóközben, majd a Fertő-Hanság medencéjében és a Rába- völgyben kezdődött. Az először szabályozták a Lajtát, hazánk akkori határfolyóját és a Vág Liptóvár és Trencsén közötti veszélyes szakaszát. A XVIII. században a Duna Pest és Tolna vármegyei szakaszán ugyancsak végeztek szabályozási és ármentesítési munkákat. Az először szabályozták a Lajtát, hazánk akkori határfolyóját és a Vág Liptóvár és Trencsén közötti veszélyes szakaszát. A XVIII. században a Duna Pest és Tolna vármegyei szakaszán ugyancsak végeztek szabályozási és ármentesítési munkákat. A Sió, a Sárvíz és a Kapos völgyében a gyakori árvizek levezetése és energiájuk hasznosítása céljából malomárkokat és árapasztó-csatornákat ástak. A Sió, a Sárvíz és a Kapos völgyében a gyakori árvizek levezetése és energiájuk hasznosítása céljából malomárkokat és árapasztó-csatornákat ástak. A munkálatokat csak az egyes vármegyéken belűl hangolták össze, a magasabb szintű tervezés elmaradt. Így történhetett meg az, hogy a Sárvíz- mocsár lescapolásához Fejér vármegye hozzálátott, nde Tolna megtagadta az együttmüködést. A munkálatokat csak az egyes vármegyéken belűl hangolták össze, a magasabb szintű tervezés elmaradt. Így történhetett meg az, hogy a Sárvíz- mocsár lescapolásához Fejér vármegye hozzálátott, nde Tolna megtagadta az együttmüködést.

24 A Tisza és a Szamos a XVIII. században is a faúsztatás és a sószállítás legfontosabb útvonala volt, ezért az egyes szakaszok szabályozását – állami érdekből – a kamara szorgalmazta. A Tisza és a Szamos a XVIII. században is a faúsztatás és a sószállítás legfontosabb útvonala volt, ezért az egyes szakaszok szabályozását – állami érdekből – a kamara szorgalmazta. Ezért került sor a Felső-Tisza-vidéken a Záhony és Tokaj közötti medertisztításokra, a Dombrád környéki nagy kanyarulat átvágására és egyéb vízi munkálatokra. Ezért került sor a Felső-Tisza-vidéken a Záhony és Tokaj közötti medertisztításokra, a Dombrád környéki nagy kanyarulat átvágására és egyéb vízi munkálatokra. A XVIII. században az irtásföldek művelésbe vonása is gyakorta igényelt láp- és mocsárlecsapolásokat. A Gyula környéki mocsarak – amelyek egykor a gyulai vár és a település védelmi rendszerének szerves részét képezték – lecsapolásával közel ötszörösére növekedett a város művelhető határa. A XVIII. században az irtásföldek művelésbe vonása is gyakorta igényelt láp- és mocsárlecsapolásokat. A Gyula környéki mocsarak – amelyek egykor a gyulai vár és a település védelmi rendszerének szerves részét képezték – lecsapolásával közel ötszörösére növekedett a város művelhető határa.

25 Az Ecsedi-láp lecsapolását a XVIII. században, a Nyírség tó-, láp- és mocsárvilágának vízrendezését pedig vármegyei erővel a XIX. század elején kezdték meg. Az Ecsedi-láp lecsapolását a XVIII. században, a Nyírség tó-, láp- és mocsárvilágának vízrendezését pedig vármegyei erővel a XIX. század elején kezdték meg. A vízi szállítás fejlesztése és a termőföld növelése szempontjából egyaránt nagy jelentőségű volt a Bácska és a Bánát vízrendezése. A vízi szállítás fejlesztése és a termőföld növelése szempontjából egyaránt nagy jelentőségű volt a Bácska és a Bánát vízrendezése. Ennek első lépése a Béga-csatorna megépítése volt, ami lehetővé tette a Temesvár környéki földek lecsapolását és művelésbe vonását. Ennek első lépése a Béga-csatorna megépítése volt, ami lehetővé tette a Temesvár környéki földek lecsapolását és művelésbe vonását. Az így nyert területre az udvar idegen telepeseket ültetett és 1802 között épült meg a Dunát és a Tiszát összekötő 120 km hosszúságú bácskai Ferenc- csatorna Bezdán és Bácsföldvár között, amely 227 km- rel rövidítette le a Baja és Zenta közötti hajóutat. Az így nyert területre az udvar idegen telepeseket ültetett és 1802 között épült meg a Dunát és a Tiszát összekötő 120 km hosszúságú bácskai Ferenc- csatorna Bezdán és Bácsföldvár között, amely 227 km- rel rövidítette le a Baja és Zenta közötti hajóutat.

26 A csatornaépítéssel összefüggő belvízrendezés közel ha bácskai föld művelésbe vonását tette lehetővé. A XVIII. században került sor a Száva és a Kulpa szabályozására is. A csatornaépítéssel összefüggő belvízrendezés közel ha bácskai föld művelésbe vonását tette lehetővé. A XVIII. században került sor a Száva és a Kulpa szabályozására is. A folyamszabályozási munkák tudományos alapját, szellemi bázisát a II. József által Pesten 1782-ben létrehozott Institutum Geometrico- Hydrotechnicum, a világ első mérnökképző intézete teremtette meg. A folyamszabályozási munkák tudományos alapját, szellemi bázisát a II. József által Pesten 1782-ben létrehozott Institutum Geometrico- Hydrotechnicum, a világ első mérnökképző intézete teremtette meg. Az ország déli részén a legjelentősebb vízrendezési munka a reformkorban, 1830 és 1848 között Széchenyi kezdeményezésére és Vásárhelyi tervei alapján az Al-Duna szabályozása volt. Az Al-Duna 120 km hosszú szurdokvölgye, a sellők, vagyis a mederben lévő sziklák és az általuk keltett örvények miatt akadálya volt a hajózásnak. Az ország déli részén a legjelentősebb vízrendezési munka a reformkorban, 1830 és 1848 között Széchenyi kezdeményezésére és Vásárhelyi tervei alapján az Al-Duna szabályozása volt. Az Al-Duna 120 km hosszú szurdokvölgye, a sellők, vagyis a mederben lévő sziklák és az általuk keltett örvények miatt akadálya volt a hajózásnak.

27 A szabályozás során eltávolították a szirteket a mederből, egyenletes, a hajók számára megfelelő mélységű medret kotortak és megépítették az ún. vontatópartot. A később Széchenyi-útnak nevezett, 122 km hosszú és 8-10 m széles hajóvontató és áruszállító utat a sziklafalak oldalába vágták. A szabályozás során eltávolították a szirteket a mederből, egyenletes, a hajók számára megfelelő mélységű medret kotortak és megépítették az ún. vontatópartot. A később Széchenyi-útnak nevezett, 122 km hosszú és 8-10 m széles hajóvontató és áruszállító utat a sziklafalak oldalába vágták. A vízi közlekedésben forradalmi változást jelentett gőzhajózás megindulása 1830-ban. A magyar hajógyártás Óbudán 1836-ban vette kezdetét. A vízi közlekedésben forradalmi változást jelentett gőzhajózás megindulása 1830-ban. A magyar hajógyártás Óbudán 1836-ban vette kezdetét. A változás a menetidő csökkenésében és a szállítókapacitás növekedésében nyilvánult meg. Például Pesttől Bécsig a hajóút vontatással napig tartott, míg a gőzhajók már két-három nap alatt megtették a 280 km-es távolságot. A változás a menetidő csökkenésében és a szállítókapacitás növekedésében nyilvánult meg. Például Pesttől Bécsig a hajóút vontatással napig tartott, míg a gőzhajók már két-három nap alatt megtették a 280 km-es távolságot.

28 A gőzhajózás néhány éve alatt a hazai gabonakereskedelem legfontosabb központjává fejlődött Győr, amely a pesti kikötőnél közel négyszer nagyobb forgalmat bonyolított le. A gőzhajózás néhány éve alatt a hazai gabonakereskedelem legfontosabb központjává fejlődött Győr, amely a pesti kikötőnél közel négyszer nagyobb forgalmat bonyolított le. A török kor és az azt követő időszak az etnikai és településföldrajzi viszonyok gyökeres megváltozását idézte elő és 1711 közt a hódoltság visszafoglalása, a hegyaljai felkelés, majd a Rákóczi szabadságharc idején az ország jelentős része, különösen a sokat szenvedett középső és déli területek újra több évtizedre hadszíntérré váltak. A török kor és az azt követő időszak az etnikai és településföldrajzi viszonyok gyökeres megváltozását idézte elő és 1711 közt a hódoltság visszafoglalása, a hegyaljai felkelés, majd a Rákóczi szabadságharc idején az ország jelentős része, különösen a sokat szenvedett középső és déli területek újra több évtizedre hadszíntérré váltak. A pusztulást még tetézte az 1708-tól 1712-ig dühöngő pestisjárvány. A pusztulást még tetézte az 1708-tól 1712-ig dühöngő pestisjárvány.

29

30 A hosszú háborús pusztulásra és nyomorúságra 1711-től kezdődően békés időszak következett. A hosszú háborús pusztulásra és nyomorúságra 1711-től kezdődően békés időszak következett. Ezt a XVIII. század folyamán alig zavarta meg más, mint III. Károly, majd II. József török elleni háborúi ( ; ; ) és a parasztmozgalmak. Ezt a XVIII. század folyamán alig zavarta meg más, mint III. Károly, majd II. József török elleni háborúi ( ; ; ) és a parasztmozgalmak. A háborús állapotok és a kedvezőtlenebbre fordult éghajlati viszonyok ellátási válságok éhínségek kialakulásához vezettek. A háborús állapotok és a kedvezőtlenebbre fordult éghajlati viszonyok ellátási válságok éhínségek kialakulásához vezettek. Ennek következtében a népességet 1738 és 1744 között ismét súlyos pestisjárvány tizedelte. Ennek következtében a népességet 1738 és 1744 között ismét súlyos pestisjárvány tizedelte.

31 A szatmári békét követő évtizedekben a magyar parasztság tömegei áramlottak a körülvevő területről a leginkább megfogyatkozott népességű s legsúlyosabb pusztulásra jutott középső és déli országrész felé. Helyére a hegységkeret magasabban fekvő völgyeiből szlovákok, ruszinok és románok vándoroltak be. A szatmári békét követő évtizedekben a magyar parasztság tömegei áramlottak a körülvevő területről a leginkább megfogyatkozott népességű s legsúlyosabb pusztulásra jutott középső és déli országrész felé. Helyére a hegységkeret magasabban fekvő völgyeiből szlovákok, ruszinok és románok vándoroltak be. Szervezett telepítések keretében főleg németekkel gyarapodott az ország lakossága. Az udvar által lértehozott újszerzeményi bizottság (Neoaquistica Commissio) csak azoknak a magyar nemesi családoknak juttatta vissza birtokaikat, akik a tulajdonjogot adománylevelekkel hitelt érdemlően igazolni tudták. Ennek hiányában a birtok királyi tulajdonba került és általában megbízható (német) kézbe jutott. Szervezett telepítések keretében főleg németekkel gyarapodott az ország lakossága. Az udvar által lértehozott újszerzeményi bizottság (Neoaquistica Commissio) csak azoknak a magyar nemesi családoknak juttatta vissza birtokaikat, akik a tulajdonjogot adománylevelekkel hitelt érdemlően igazolni tudták. Ennek hiányában a birtok királyi tulajdonba került és általában megbízható (német) kézbe jutott.

32

33 A visszafoglalt részeken újonnan birtokot szerzett s a régi családi jószághoz újra hozzájutott földesurak igyekeztek gyéren lakott birtokaikat „svábok” behívása révén benépesíteni. A visszafoglalt részeken újonnan birtokot szerzett s a régi családi jószághoz újra hozzájutott földesurak igyekeztek gyéren lakott birtokaikat „svábok” behívása révén benépesíteni. Ehhez a bécsi udvar a német birodalom délnyugati részén az áttelepülésre biztató pátensek kihirdetésével adott segítséget. Ehhez a bécsi udvar a német birodalom délnyugati részén az áttelepülésre biztató pátensek kihirdetésével adott segítséget. Az 1720-as években az állam költségén is hoztak le a Dunán jelentős számú telepest. Az állami telepítés lényegében a Bánságra irányult, melyet 1778-ig mint az uralkodó személyes birtokát kezeltek. Az 1720-as években az állam költségén is hoztak le a Dunán jelentős számú telepest. Az állami telepítés lényegében a Bánságra irányult, melyet 1778-ig mint az uralkodó személyes birtokát kezeltek. Katolikus németek odatelepítése a népesség növelésén túl azt a célt szolgálta, hogy a Temesköz megbízható németsége és az ortodox vallású szerbek elszigeteljék a magyarokat a törökkel való kapcsolat fölvételtől. Katolikus németek odatelepítése a népesség növelésén túl azt a célt szolgálta, hogy a Temesköz megbízható németsége és az ortodox vallású szerbek elszigeteljék a magyarokat a törökkel való kapcsolat fölvételtől.

34 Sokkal megalapozottabbnak és gyümölcsözőbbnek bizonyult a magyar kamara elnöke, Grassalkovich által előzőleg a Bácskában, illetve a Harrucken és Wenckheim által Békésben és Csongrádban megvalósított telepítés, amely ahelyett, hogy a lakosság számának mindenáron való növelésére törekedett volna németek mellet főképp magyar parasztok letelepítése és szilárd gazdaságok létrehozása révén elsősorban az elpusztult kultúrtáj a helyreállítását tűzte célul. Sokkal megalapozottabbnak és gyümölcsözőbbnek bizonyult a magyar kamara elnöke, Grassalkovich által előzőleg a Bácskában, illetve a Harrucken és Wenckheim által Békésben és Csongrádban megvalósított telepítés, amely ahelyett, hogy a lakosság számának mindenáron való növelésére törekedett volna németek mellet főképp magyar parasztok letelepítése és szilárd gazdaságok létrehozása révén elsősorban az elpusztult kultúrtáj a helyreállítását tűzte célul. A XVIII. századi telepítések és belső vándormozgalmak átalakították az ország településhálózatát, a települések térszerkezetét. A XVIII. századi telepítések és belső vándormozgalmak átalakították az ország településhálózatát, a települések térszerkezetét.

35

36 A falvak, az alföldi mezővárosok határában tanyák épültek. A tanyafejlődéssel egyidejűleg a középkori eredetű kertes, ún. kétbeltelkes településeink a gazdasági funkció megváltozásának megfelelően átalakultak. A falvak, az alföldi mezővárosok határában tanyák épültek. A tanyafejlődéssel egyidejűleg a középkori eredetű kertes, ún. kétbeltelkes településeink a gazdasági funkció megváltozásának megfelelően átalakultak. A dombsági és középhegységi területek aprófalvas településhálózata fennmaradt és a gazdasági érdekek szerint kiegészült. A dombsági és középhegységi területek aprófalvas településhálózata fennmaradt és a gazdasági érdekek szerint kiegészült. A hegyvidékek nyersanyag- és energiaforrásaira épülő manufaktúrák a korábban lakatlan területek benépesülését segítették elő. A hegyvidékek nyersanyag- és energiaforrásaira épülő manufaktúrák a korábban lakatlan területek benépesülését segítették elő. A XVIII. században a kamarai és a magánföldesúri kolonizáció a legjobban elpusztult és a szántógazdálkodásra legkedvezőbb délvidéki tájakon, a Bácska és a Bánát területén volt a legintenzívebb. A XVIII. században a kamarai és a magánföldesúri kolonizáció a legjobban elpusztult és a szántógazdálkodásra legkedvezőbb délvidéki tájakon, a Bácska és a Bánát területén volt a legintenzívebb.

37

38 Ezeken a vidékeken szinte kivétel nélkül az ún. sakktáblás alaprajzú telepesfalvak és városok épültek. Ezeken a vidékeken szinte kivétel nélkül az ún. sakktáblás alaprajzú telepesfalvak és városok épültek. A Marostól északra ritkábban fordulnak elő a sakktáblás falvak (pl. Balmazújváros, Fegyvernek, Hejőpapi, Kondoros, Nagyszénás, Pitvaros, Sándorfalva, Téglás, Törökszentmiklós stb.). A Marostól északra ritkábban fordulnak elő a sakktáblás falvak (pl. Balmazújváros, Fegyvernek, Hejőpapi, Kondoros, Nagyszénás, Pitvaros, Sándorfalva, Téglás, Törökszentmiklós stb.). A telepítések a nemzetiségi viszonyokat is megváltoztatták: a XVIII. századi falu- és várostelepítések következtében az Alföld korábban homogén magyar népessége más etnikumokkal (pl. délen német, a középső területeken szlovák, román stb. nemzetiségi elemekkel egészült ki. A telepítések a nemzetiségi viszonyokat is megváltoztatták: a XVIII. századi falu- és várostelepítések következtében az Alföld korábban homogén magyar népessége más etnikumokkal (pl. délen német, a középső területeken szlovák, román stb. nemzetiségi elemekkel egészült ki.


Letölteni ppt "A táj átalakulása a török- kortól a folyamszabályozási munkák kezdetéig (XVI-XIX. század)"

Hasonló előadás


Google Hirdetések