Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A dél-alföldi régió úthálózata Készítette: Huszta Dóra Leskovics Éva Mazán Erika Márta.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A dél-alföldi régió úthálózata Készítette: Huszta Dóra Leskovics Éva Mazán Erika Márta."— Előadás másolata:

1 A dél-alföldi régió úthálózata Készítette: Huszta Dóra Leskovics Éva Mazán Erika Márta

2 Magyarország úthálózata 1890.: első magyar közúti törvény A II. világháború utáni évek fő feladata a súlyosan megrongálódott utak rendbetétele volt Az 1960-as évek közepétől folyamatosan, tervezetten történik az utak modernizálása, bővítése, szélesítése, felújítása: –1964.: az első autópálya, az M1-es és M7-es közös szakaszának megépítése –2002-ig 500 km autópályát építettek meg –2002 és 2008 között szintén félezer kilométernyi hosszúságú sztrádaszakaszt adtak át Így napjainkban már 1100 kilométeren autózhatunk!!!

3

4

5 Közútvonalak rangsorolása A főútvonalak között elsőrendű és másodrendű főutakat különböztetünk meg. Az elsőrendű főutak: –Budapestről sugárszerűen indulnak ki és legtöbbször az országhatárig haladnak. –Jelölésük Észak-Dunántúltól kezdődően az óramutató járásával megegyezően, egy vagy két számjeggyel történik (kivétel a 100-as sz. főút), illetve az autópályák "M" jelzéssel és egy számjeggyel jelöltek. A másodrendű főutak: – az elsőrendű utakat kötik össze, és a közbezárt települések között biztosítják a rendszeres kapcsolatot. Jelölésük kettő, ill. három számjegyű szám. Az első számjegyük megegyezik a megelőző elsőrendű útvonal számával, a második számjegy Budapesttől távolodva növekszik. Az alsóbbrendű utak száma négy számjegyből áll, idetartoznak a bekötőutak és az összekötő utak.

6 Dél-alföldi régió Jellemzői –Legnagyobb kiterjedésű régiója az országnak (Bács-Kiskun, Békés, Csongrád megye) –Területe: km 2 (az ország területének 19,7%-a) –Népsűrűség: 74 fő/km 2

7 Dél-alföldi régió úthálózata 4. sz. elsőrendű főútvonal: Budapest - Cegléd - Szolnok - Törökszentmiklós - Hajdúszoboszló - Debrecen - Nyíregyháza - Kisvárda - Záhony 42. sz. elsőrendű főútvonal: Püspökladány - Berettyóújfalu - Biharkeresztes - Ártánd 43. sz. elsőrendű főközlekedési útvonal: Szeged - Makó - Nagylak 44. sz. másodrendű főútvonal: Kecskemét - Cserkeszőlő - Kunszentmárton - Szarvas - Békéscsaba - Gyula 47. sz. másodrendű főútvonal Debrecent és Szegedet köti össze; Berettyóújfalu, Mezőberény, Békés, Békéscsaba, Orosháza, Hódmezővásárhely településeken halad át, a Tiszántúl leghosszabb másodrendű főútvonala. M sz. elsőrendű főútvonal: Budapest - Kecskemét - Kiskunfélegyháza - Szeged - Röszke 51. sz. másodrendű főútvonal: Budapest - Solt - Kalocsa - Baja - Hercegszántó 54. sz. másodrendű főútvonal az 5. sz. főútvonalból Kecskemétnél ágazik ki, Soltvadkert - Kecel érintésével Sükösdnél kapcsolódik az 51. sz. főútvonalhoz.

8 Pozitív jellemzők A régió közlekedés-földrajzi helyzete összességében kedvezőnek mondható, hiszen az országot érintő legfontosabb tranzit-irányú (ÉNY- Európa–DK-Európa, illetve Közel-Kelet) útvonalakon fekszik. Ennek folyományként az EU transzeurópai hálózatához tartozó folyosók közül három (IV., X.B szárazföldi és VII. víziközlekedési) is érinti.

9 Negatív jellemzők alacsony kiépítettség és gyenge minőség ↔ az ország egyik legforgalmasabb nemzetközi közlekedési tengelye (IV, IV/A, VII, X/B “helsinki folyosók”) húzódik a területén a kedvező földrajzi adottságokkal erős ellentétben van a közlekedési létesítmények kiépítettsége, valamint állapota a régió fő áramlási tengelyei mind a mennyiségi, mind a minőségi mutatókat tekintve, nemcsak a nyugat-európai szinttől, de a lényegesen alacsonyabb országos átlagtól is elmaradnak a régión belüli és szomszédos határ menti régiókkal való összeköttetéseket biztosító transzverzális közlekedési kapcsolatok kiépítettsége az észak-déli irányú közlekedési lehetőségekhez képest alacsony a dunai, tiszai valamint a körösökön található hidak csekély száma, aránytalan elhelyezkedése, nem megfelelő kapacitása

10 Úthálózat minősége az országosnál minden kategóriában rosszabb magas a rossz, illetve nagyon rossz minősítést kapott elemek aránya a közlekedési adottságok a régió megyéi, térségei között egyenlőtlenül oszlanak meg: –míg Bács-Kiskun és Csongrád megye érdemben bekapcsolódhat az európai áramlási rendszerbe a vasúti és gyorsforgalmi útfejlesztéseknek köszönhetően, addig Békés esetében legfeljebb a vasúti fejlesztések lezárulása várható –Ugyanakkor a 47-es főút fejlesztéseinek elhúzódása az egyik legfontosabb transzverzális elem közelében fekvő térségeket értékeli le A legkedvezőtlenebb a helyzet Békés megyében, ahol sem autópálya, sem autóút, sem elsőrendű út nem található, míg legkedvezőbb pozícióban a fővároshoz legközelebb fekvő Bács-Kiskun megye van.

11 DAP, a soha el nem készült autópálya DAP = déli autópálya egy egykori tervezett gyorsforgalmi út Magyarország déli határai mentén a körülbelül 700 kilométer hosszú út Magyarország leghosszabb autópályája lett volna megépítésére egy részvénytársaság is létrejött engedélyeztetési és pénzügyi problémák

12 DAP Nyomvonal: Sopron Szombathely Zalaegerszeg Nagykanizsa Kaposvár Szekszárd (új Duna-híd) Szeged (új Tisza-híd) Hódmezővásárhely Orosháza Békéscsaba Berettyóújfalu Debrecent Nyíregyháza Egy másik elképzelés szerint a DAP elkerülte volna Kaposvárt és Pécs, illetve Mohács érintésével hagyta volna el a Dunántúlt.

13 DAP

14 DAP és ami elkészült A Kaposvárt északról elkerülő 610-es út. Az M9-es autóút Szekszárdtól keletre eső részét a Szent László híddal. M43-as út 2,7 kilométeres szegedi elkerülő szakasza. A kurta M43-as út az egykor elképzelt DAP egyetlen autópályaként megvalósult darabja.

15 M43 autópálya Az M43-as Szeged és Makó között autópályaként épül, 2 x 2 forgalmi sáv + leállósáv keresztmetszeti kialakítással. Csongrád megyében halad Szegedtől észak-nyugatra ágazik ki az M5 autópályából keresztezi az 5. sz. főutat, majd innen indul keleti irányba néhány kilométer után eléri a 47. számú főutat keresztezi az algyői olajmezőt új Tisza-hídon szeli át a folyót Maroslelét és Makót északról elkerülve halad Románia felé Valamint az észak-nyugati elkerülő lehetővé teszi az M5 autópálya és RO-LA terminál összeköttetését.

16 M43 Első tervek 2000-es évek elején E tervek szerint 2015-re érte volna el Makó keleti peremét a félautópályaként. Később Annyira megnövekedett a régi 43-as út menti települések életét megnehezítő teherforgalom, hogy döntés született az M43-as teljes autópályaként történő kiépítéséről. Megvalósítás Az út első, alig három kilométeres szakasza 2005-ben, az M5-ös út Kiskunfélegyháza és Szeged közötti szakaszával együtt nyílt meg ben határoztak az autópálya továbbépítéséről. A Szegedet északról elkerülő és Makóig tartó szakasz építése 2008 nyarán kezdődött. Az út alapkövét július 18-án tették le Szeged északi határában nyarára a Szegedet északra elkerülő szakaszon már a tervezetthez képest jelentős lemaradással küzdöttek az építők.

17 M43

18 Dél-alföldi operatív program

19 Támogatás mértéke Közlekedési infrastruktúrafejlesztés –Négy- és ötszámjegyű utak építése. –Rossz minőségű utak felújítása. –A logisztikai központokhoz vezető infrastruktúra fejlesztése, hiányzó részeinek kiépítése. –Kerékpárút-hálózat építése. –Közösségi közlekedés korszerűsítése –Belterület útfejlesztés. Támogatási összeg Euró% ,1% Folyó áron, 15% nemzeti hozzájárulással

20 Településszerkezet 254 település az ország legritkább településhálózatával rendelkezik A fontosabb közlekedési útvonalak mentén fekvő városok viszonylag fejlett, urbanizált tengelyt alkotnak. Az elmaradottság és fejlettség közötti választóvonal az urbánus és rurális települések között húzódik.

21 Infrastruktúra állapota Kedvező közlekedés-földrajzi helyzet. Alacsony kiépítettség és gyenge minőség jellemzi annak ellenére, hogy az ország egyik legforgalmasabb nemzetközi közlekedési tengelye (IV, IV/A, VII, X/B „helsinki folyosók”) húzódik a területén. Nehezíti a helyzetet a dunai, tiszai valamint a körösökön található hidak csekély száma, aránytalan elhelyezkedése, nem megfelelő kapacitása.

22 Dél-alföldi régió közlekedéshálózata

23 Vasúti közlekedés –Probléma: mellékvonalak –Elégtelen vasúti összeköttetés gátolja a nemzetközi kapcsolatok kiteljesedését. Vízi közlekedés –Ma még ki nem aknázott lehetőség Kombinált szállítási formák –’90-es évek: RO-LA (Kiskundorozsma), RO-RO (Baja) –Nem követték újabb fejlesztések

24 SWOT-analízis I. Erősségek –Javuló elérhetőség (pl. M5 országhatárig, repülőterek) –A régiót érinti számos transz-európai –közlekedési vonal, a főváros és a fontosabb –nyugat-európai városok autópályán –elérhetők. Gyengeségek –A régió egyes területeinek közlekedési elérhetősége nem megfelelő –Az úthálózat minősége gyenge, a közlekedési kapcsolatok a régión belül és határon túl nem megoldottak, a belterületi utak állapota leromlott –Kedvezőtlen állapotú vasúti mellék-vonalak

25 SWOT-analízis II. Lehetőségek –TEN-folyosók, vízi utak kihasználása –2013-ig a régió lesz az EU Schengeni határa Dél-Kelet-Európa felé Veszély –A vasúti mellékvonalak felszámolása rontja a térség központok elérhetőségét (régión belüli kohéziót)

26 Közlekedési infrastruktúra-fejlesztés Vidéki térségek elérhetőségének javítása –a négy- és ötszámjegyű utak építésével, –a rossz minőségű utak felújításával A bővebb mellékúthálózat több közösségi (tömegközlekedési) autóbuszjárat indítását teszi lehetővé → mérsékelheti a személygépkocsi forgalom növekedésének ütemét. Elérési idő csökken Csökken a forgalomterhelésből származó zajterhelés és környezetszennyezés

27

28

29

30 Felhasznált irodalom: leiras/nfu.hu Fleischer Tamás: A gyorsforgalmi úthálózat és a környezet

31 Köszönjük a figyelmet!


Letölteni ppt "A dél-alföldi régió úthálózata Készítette: Huszta Dóra Leskovics Éva Mazán Erika Márta."

Hasonló előadás


Google Hirdetések