Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Biztosításgazdaságtan 4. A biztosítás története: fejlődéstörténeti szakaszok. A magyar biztosítási szektor Készítette: Csatlós Máté Megyesi Dénes Olasz.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Biztosításgazdaságtan 4. A biztosítás története: fejlődéstörténeti szakaszok. A magyar biztosítási szektor Készítette: Csatlós Máté Megyesi Dénes Olasz."— Előadás másolata:

1 Biztosításgazdaságtan 4. A biztosítás története: fejlődéstörténeti szakaszok. A magyar biztosítási szektor Készítette: Csatlós Máté Megyesi Dénes Olasz Orsolya Tímár Ferenc Tirla Szabina 1

2 Fogalmi kérdés: – Modern biztosítás története rövid, kb. 200 éves – Tág fogalom: emberek egyes csoportjainak közös kárviselésre irányuló gazdasági szolidaritását vesszük alapul -> a biztosítás története közel egyidős az emberi társadalmak ismert történetével. A biztosítás módszereiben, terjedelmében és tartalmában - alkalmazkodva a gazdasági élet adottságaihoz – állandóan változik. -> több százféle biztosítási fogalom 2

3 A biztosítás fejlődéstörténeti szakaszai Mahr Werner: 1. kölcsönös közösségi megsegítés: kockázat átvállalása a többi gazdaság részéről erkölcsi kötelezettségen, szokáson alapszik. 2. „szövetségi” biztosítási viszony: a kockázat átvállalása tudatos külön feladat - Céhek - Gildék - Felosztó – kirovó rendszerű társulások 3

4 Gilde: az ó- és középkorban részben vallási, politikai, gazdasági szabad társulások, amelyek tagjaiknak halál esetén temetkezést, tűzvész, hajótörés, stb esetén kölcsönösségi alapon támogatást nyújtottak, de egyéb közösségi feladatokat is elláttak. Felosztó-kirovó rendszer: a társulás tagjainak véletlen szerencsétlenség folytán előállott kárát (szükségletét) felosztották a társulás tagjai között és a rájuk jutó hányadot kirótták az egyes tagokra. A kirótt hányadokat a tagok vagy utólag fizetik be, vagy 1-1 időszakra előleget fizetnek, aminek terhére számolják el utólag a károkat. Ha az előleg nem volt elegendő, pótkirovást végeznek. 4

5 – Szövetségi biztosítási viszony (Werner 2. szakasz) jellemzői: A biztosítás a többi feladat mellett rendszerint külön feladat. Léteznek külön biztosítási intézmények ( pénztár, alap) Hiányzik a nyereségre, keresetre való törekvés Biztosítási kötelezettség jogi kikényszeríthetősége többnyire nincs meg, biztosítási viszony alapja fogadalom, eskü, ígéret, nyilatkozat 5

6 3. (Werner) „társasági” biztosítási viszony A biztosítási viszonyt mindkét fél (biztosított és biztosító) kizárólag a gazdálkodás biztonsága érdekében létesíti. A biztosító ésszerű módszerrel dolgozó intézmény A biztosítás… – … vagy csak a biztosítási fedezet költségeit akarja beszedni (kölcsönösségi, szövetkezeti biztosítás) – … vagy emellett keresetet, nyereséget is el akar érni (vállalkozói biztosítás) A biztosítási viszonyt jogilag pontosan szabályozzák 6

7 Manes Alfred: A biztosítás előtörténete ( ókor és középkor a XIV. századig) A biztosítás története XIV.- XVII. Század (biztosítási kötvény és kötvénykereskedő intézmény kialakulása) XVIII.-XIX. Század első feléig (a biztosító társaságok kialakulásának időszaka) Modern, nemzetközi nagyvállalatok és a társadalombiztosítás kialakulása 7

8 Csabay Dezső: Ősközösség: nincs termékfelesleg egyes törzsek, nemzetségek kölcsönös gazdasági megsegítési módjai (ld. Mahr„közösségi biztosítási viszony”- a) Rabszolgatartó társadalom: Magántulajdon megjelenése Pénz- és árugazdaság kezdetleges formái Kockázatok: Kereskedők karavánjainak kifosztása Rabszolgák szökése 8

9 Római Birodalom: – Temetkezési testületek (felszabadult rabszolgák, kézműiparosok, színészek), amelyek a Birodalom hanyatlása korában megszűntek – I.u. 200: Ulpianus prefektus valószínű élettartamokat állított össze szubjektív tapasztalati becslés alapján – „Tengeri kölcsön”: a kereskedő a tengeren szállított árujára kölcsönt vett fel magas(24-36%- os) kamatra és ezt nem kellett visszafizetnie, ha áruja a szállítás közben odaveszett. 9

10 Hűbéri társadalmak: – Gildék: X. századtól Anglia XII. századtól Németország, Dánia, Izland XVIII. Században több gilde egyesült és közületi nyilvános kölcsönös „biztosító” intézményekké alakult át. – XIV. századtól „szállítmánybiztosító” vállalkozások/ „kötvénykereskedők” – A XIV. század második felétől a tengeri biztosítás kérdését törvényileg szabályozták. 10

11 XIV. század, London: – tengerészek „életbiztosítása” – Fogadásszerű (mások élettartamára is) -> betiltották Olasz zálogintézmény: – Keresetszerű biztosítási iparűzés – Zálogkölcsönök, életjáradékok folyósítása, özvegyek eltartása, lányok kiházasítása – …egyszeri díjak ellenében 11

12 „Tontinák”: – Jellegzetes életjáradék forma – Biztosításszerű tevékenységgel összekapcsolt államkölcsön – Kamat helyett életjáradék – Kölcsönt jegyzők életkor alapján 10 csoportba osztva – Kamatösszeget felosztják a csoport élő tagjai között – Csoport utolsó tagjának halála után az állam mentesül a további fizetés alól – Tőkeösszeg az államé – Állam: nincs kockázat -> nem osztják fel – Szerencsejátékszerű -> betiltották 12

13 XVII.- XVIII. Század, Anglia: baráti társaságok – Kölcsönösségen alapuló nem rendszeres segítség (munkaviszony bizonytalanságai ellen) – Szakszervezetek is csatlakoztak (tagok önsegélyezési tevékenységét is előmozdították Lloyd’s : – 1688:Edward Lloyd kávéháza a londoni kikötőnél – Hajózással kapcsolatos hírek közzététele – Hajó- és szállítmánybiztosítók központja – tagjai: egyéni kereskedők, részvénytársaságok – Mindenki csak az általa jegyzett összeg erejéig viselte a szavatosságot 13

14 A „biztosításról” összefoglalóan a rabszolgatartó és feudális társadalmakban: Kölcsönösségi alapon működő felosztó-kirovó rendszerű társulások Iparszerű biztosító vállalkozók – Hiányzik a statisztikai, tudományos megalapozottság, a megbízható, törvényszerű kárvalószínűségen felépülő kockázatfelosztás – Nagyobb károk esetén nem tudtak eleget tenni kötelezettségeiknek, tönkrementek – Tagjaik, biztosítottaik biztosítási védelem nélkül maradtak és komoly veszteségeket szenvedtek el. 14

15 XVII. Századi közületi és „iparszerű biztosító” egyesülések, vállalkozások: – Kockázatokat veszélykörülmények szerint osztályozták – Díjakat ennek megfelelően szabták meg – Önrészesedést kötöttek ki – Károsultakat kötelezték a tönkrement épületek helyreállítására 15

16 Tőkés társadalom: – XVIII. Század közületi, állami kötelező tűzbiztosítás – Koncentrált pénzügyi tevékenység – A termelésben egyre nagyobb tőkék mozognak – Az önbiztosítás nem gazdaságos – Biztosítási szervezetek létrehozásának szükségessége, amelyek tőkeerősek és biztonságosak 16

17 1693, Halley Edward: első nagyobb tömegű statisztikai adatok alapján szerkesztett halandósági tábla XVIII. Század, Bernouilli: nagyszámok törvénye, ami lehetővé teszi: – a kárvalószínűség megállapítását – Kárfelosztás tudományos módszerének alkalmazását. 17

18 XIX. Század: – Koncentrációs folyamat felgyorsulása a biztosítási piacon –> nemzetközi biztosító monopóliumok és konszernek kialakulása – A modern technika fejlődésével együtt jár a veszélylehetőségek növekedése -> biztosító intézmények működési területe bővül, új módozatok jönnek létre – Viszontbiztosító társaságok jönnek létre 18

19 A biztosítás története a XVIII. Századtól biztosítási ágazatok szerint Tűzbiztosítás: Anglia, Franciaország, Németország Életbiztosítás: Anglia Állatbiztosítás: Belgium, Franciaország, Svájc, Skandináv államok Jégbiztosítás: Németország, Svájc Balesetbiztosítás: Anglia Szavatosságbiztosítás: Franciaország, Németország 19

20 A magyarországi biztosítás története XIV. század: céhek – Pénztárai: társládák – Tagoktól külön díjak – Keresőképtelenség, öregség idején rendszeres segélyek, temetés, özvegyek, árvák támogatása XVIII. Század második felében a Szepességben kötelező tűzpénztárak Tűz esetén díjfizetés ellenében kártérítés 20

21 XIX. Század első fele: – Kölcsönös Tűzkárbiztosító Intézet – Első Osztrák Tűzbiztosító társaság – További 5 trieszti biztosítótársaság Jégverés Elleni Kölcsönös Biztosító Magyar Egyesület (elnöke: Batthyány Lajos) Első Magyar Általános Biztosító Társaság (alapítói: Deák Ferenc, Eötvös József, Fáy András) 21

22 A II. világháború utáni infláció a biztosító társaságok csaknem teljes vagyonát és biztosítási állományát értéktelenné tette államosítási törvény: azok a vállalatok, amelyekben a bankoknak legalább 20%-os érdekeltségük van, állami vállalattá válnak Állami Biztosító létrejötte -> létrejött az állami biztosítási monopólium 22

23 A biztosítás jellemzői az államosítástól 1986-ig ‘50-es évek: – Életbiztosítás- haláleseti kockázatra – Veszély-nemenkénti vagyonbiztosítások (kötelező a mezőgazdasági tevékenységre), kötelező tűzbiztosítás – Veszélyközösségek szervezése tulajdonformákhoz igazodott – Bizalmatlanság a biztosítás iránt (ÁB nem vette át a teljes külföldi biztosítási állományt, így nagyok a személybiztosítási állomány veszteségek) – ÁB által átvett személybiztosítási állomány is csak haláleseti kockázatot fedezett 23

24 ‘60-as, ‘70-es évek – 1960-as évek elejétől összevont „típus-biztosítások”, ún. blokkötvények térhódítása – CSÉB-munkahelyhez kötött, korlátlan díjfizetésű kombinált élet és balesetbiztosítás (minimális fedezet a kórházi/gyógyintézeti ápolásra, gyermekszületésre…) – Épület és lakásbiztosítások szobaszámhoz kötött díjjal és egységes kárkori érték térítéssel… … kárrendezés és kártérítés értékbecslésénél, Kárkifizetések teljesítésénél jelentkezett – 1968-tól állami vállalatok, gazdaságok biztosítási tilalmának feloldása folyt.. 24

25 folyt… – 1970-es évek második felétől önkéntes személybiztosítás térnyerése(jövedelmek differenciálódásával) Megjelentek a nagy biztosítási összegű, változatos feltételű életbiztosítások, különböző kiegészítő kockázatokkal – Biztosítási összeg indexálása 25

26 ‘80-as évek – január 1-ig kötelező gépjármű felelősségbiztosítás díjfizetéssel, amely az év második felétől megszűnt és a biztosítás az üzemanyag árába került beépítésre – Személybiztosítások választékának bővülése Sokszor a biztosító megelőzte kínálatával a biztosítási keresletet, pl. nyugdíjkiegészítő biztosítások – „Típus-biztosítások helyett a biztosítási összeg a tényleges értéket követi, a kártérítés alapja a biztosított által választott, pl. új érték 26

27 ‘80-as évek elejétől: – Kormányrendeletek előkészítése a pénzügyi- és biztosítási szektor monopolhelyzetének megszüntetésére – Biztosító intézményrendszerének korszerűsítése – Előkészületek a piacgazdaság kiépítésére, verseny lehetőségére Az 1016/86 MT. sz. határozat alapján július 1-ével megszűnt az ÁB a monopolhelyzet intézményi és a biztosítás egészére kiterjedő reform 27

28 A két új biztosító megalapítása – a pénzügyi rendszer, a pénzügypolitika megújulási folyamatába illeszkedő, – új alapokra épülő biztosítási rendszer születését jelentette. 28

29 Mi a cél? – Vagyon és jövedelembiztonság megteremtése, – Megtakarítások ösztönzése, – Biztosító kármegelőzésben vállalt szerepének, növelése – Verseny a biztosítási piacon. 29


Letölteni ppt "Biztosításgazdaságtan 4. A biztosítás története: fejlődéstörténeti szakaszok. A magyar biztosítási szektor Készítette: Csatlós Máté Megyesi Dénes Olasz."

Hasonló előadás


Google Hirdetések