Biztosításgazdaságtan 4.

Az előadások a következő témára: "Biztosításgazdaságtan 4."— Előadás másolata:

1 Biztosításgazdaságtan 4.
A biztosítás története: fejlődéstörténeti szakaszok. A magyar biztosítási szektor Készítette: Csatlós Máté Megyesi Dénes Olasz Orsolya Tímár Ferenc Tirla Szabina

2 -> több százféle biztosítási fogalom
Fogalmi kérdés: Modern biztosítás története rövid, kb. 200 éves Tág fogalom: emberek egyes csoportjainak közös kárviselésre irányuló gazdasági szolidaritását vesszük alapul -> a biztosítás története közel egyidős az emberi társadalmak ismert történetével. A biztosítás módszereiben, terjedelmében és tartalmában - alkalmazkodva a gazdasági élet adottságaihoz – állandóan változik. -> több százféle biztosítási fogalom

3 A biztosítás fejlődéstörténeti szakaszai
Mahr Werner: 1. kölcsönös közösségi megsegítés: kockázat átvállalása a többi gazdaság részéről erkölcsi kötelezettségen, szokáson alapszik. 2. „szövetségi” biztosítási viszony: a kockázat átvállalása tudatos külön feladat - Céhek - Gildék - Felosztó – kirovó rendszerű társulások

4 Gilde: az ó- és középkorban részben vallási, politikai, gazdasági szabad társulások, amelyek tagjaiknak halál esetén temetkezést, tűzvész, hajótörés, stb esetén kölcsönösségi alapon támogatást nyújtottak, de egyéb közösségi feladatokat is elláttak. Felosztó-kirovó rendszer: a társulás tagjainak véletlen szerencsétlenség folytán előállott kárát (szükségletét) felosztották a társulás tagjai között és a rájuk jutó hányadot kirótták az egyes tagokra. A kirótt hányadokat a tagok vagy utólag fizetik be, vagy 1-1 időszakra előleget fizetnek, aminek terhére számolják el utólag a károkat. Ha az előleg nem volt elegendő, pótkirovást végeznek.

5 Szövetségi biztosítási viszony (Werner 2. szakasz) jellemzői:
A biztosítás a többi feladat mellett rendszerint külön feladat. Léteznek külön biztosítási intézmények ( pénztár, alap) Hiányzik a nyereségre, keresetre való törekvés Biztosítási kötelezettség jogi kikényszeríthetősége többnyire nincs meg, biztosítási viszony alapja fogadalom, eskü, ígéret, nyilatkozat

6 3. (Werner) „társasági” biztosítási viszony
A biztosítási viszonyt mindkét fél (biztosított és biztosító) kizárólag a gazdálkodás biztonsága érdekében létesíti. A biztosító ésszerű módszerrel dolgozó intézmény A biztosítás… … vagy csak a biztosítási fedezet költségeit akarja beszedni (kölcsönösségi, szövetkezeti biztosítás) … vagy emellett keresetet, nyereséget is el akar érni (vállalkozói biztosítás) A biztosítási viszonyt jogilag pontosan szabályozzák

7 A biztosítás előtörténete ( ókor és középkor a XIV. századig)
Manes Alfred: A biztosítás előtörténete ( ókor és középkor a XIV. századig) A biztosítás története XIV.- XVII. Század (biztosítási kötvény és kötvénykereskedő intézmény kialakulása) XVIII.-XIX. Század első feléig (a biztosító társaságok kialakulásának időszaka) Modern, nemzetközi nagyvállalatok és a társadalombiztosítás kialakulása

8 Rabszolgatartó társadalom:
Csabay Dezső: Ősközösség: nincs termékfelesleg egyes törzsek, nemzetségek kölcsönös gazdasági megsegítési módjai (ld. Mahr„közösségi biztosítási viszony”- a) Rabszolgatartó társadalom: Magántulajdon megjelenése Pénz- és árugazdaság kezdetleges formái Kockázatok: Kereskedők karavánjainak kifosztása Rabszolgák szökése

9 Római Birodalom: Temetkezési testületek (felszabadult rabszolgák, kézműiparosok, színészek), amelyek a Birodalom hanyatlása korában megszűntek I.u. 200: Ulpianus prefektus valószínű élettartamokat állított össze szubjektív tapasztalati becslés alapján „Tengeri kölcsön”: a kereskedő a tengeren szállított árujára kölcsönt vett fel magas(24-36%-os) kamatra és ezt nem kellett visszafizetnie, ha áruja a szállítás közben odaveszett.

10 Hűbéri társadalmak: Gildék:
X. századtól Anglia XII. századtól Németország, Dánia, Izland XVIII. Században több gilde egyesült és közületi nyilvános kölcsönös „biztosító” intézményekké alakult át. XIV. századtól „szállítmánybiztosító” vállalkozások/ „kötvénykereskedők” A XIV. század második felétől a tengeri biztosítás kérdését törvényileg szabályozták.

11 Olasz zálogintézmény:
XIV. század, London: tengerészek „életbiztosítása” Fogadásszerű (mások élettartamára is) -> betiltották Olasz zálogintézmény: Keresetszerű biztosítási iparűzés Zálogkölcsönök, életjáradékok folyósítása, özvegyek eltartása, lányok kiházasítása …egyszeri díjak ellenében

12 „Tontinák”: Jellegzetes életjáradék forma
Biztosításszerű tevékenységgel összekapcsolt államkölcsön Kamat helyett életjáradék Kölcsönt jegyzők életkor alapján 10 csoportba osztva Kamatösszeget felosztják a csoport élő tagjai között Csoport utolsó tagjának halála után az állam mentesül a további fizetés alól Tőkeösszeg az államé Állam: nincs kockázat -> nem osztják fel Szerencsejátékszerű -> betiltották

13 XVII.- XVIII. Század, Anglia: baráti társaságok
Kölcsönösségen alapuló nem rendszeres segítség (munkaviszony bizonytalanságai ellen) Szakszervezetek is csatlakoztak (tagok önsegélyezési tevékenységét is előmozdították Lloyd’s : 1688:Edward Lloyd kávéháza a londoni kikötőnél Hajózással kapcsolatos hírek közzététele Hajó- és szállítmánybiztosítók központja tagjai: egyéni kereskedők, részvénytársaságok Mindenki csak az általa jegyzett összeg erejéig viselte a szavatosságot

14 A „biztosításról” összefoglalóan a rabszolgatartó és feudális társadalmakban:
Kölcsönösségi alapon működő felosztó-kirovó rendszerű társulások Iparszerű biztosító vállalkozók Hiányzik a statisztikai, tudományos megalapozottság, a megbízható, törvényszerű kárvalószínűségen felépülő kockázatfelosztás Nagyobb károk esetén nem tudtak eleget tenni kötelezettségeiknek, tönkrementek Tagjaik, biztosítottaik biztosítási védelem nélkül maradtak és komoly veszteségeket szenvedtek el.

15 XVII. Századi közületi és „iparszerű biztosító” egyesülések, vállalkozások:
Kockázatokat veszélykörülmények szerint osztályozták Díjakat ennek megfelelően szabták meg Önrészesedést kötöttek ki Károsultakat kötelezték a tönkrement épületek helyreállítására

16 Tőkés társadalom: XVIII. Század közületi, állami kötelező tűzbiztosítás Koncentrált pénzügyi tevékenység A termelésben egyre nagyobb tőkék mozognak Az önbiztosítás nem gazdaságos Biztosítási szervezetek létrehozásának szükségessége, amelyek tőkeerősek és biztonságosak

17 XVIII. Század, Bernouilli: nagyszámok törvénye, ami lehetővé teszi:
1693, Halley Edward: első nagyobb tömegű statisztikai adatok alapján szerkesztett halandósági tábla XVIII. Század, Bernouilli: nagyszámok törvénye, ami lehetővé teszi: a kárvalószínűség megállapítását Kárfelosztás tudományos módszerének alkalmazását.

18 XIX. Század: Koncentrációs folyamat felgyorsulása a biztosítási piacon –> nemzetközi biztosító monopóliumok és konszernek kialakulása A modern technika fejlődésével együtt jár a veszélylehetőségek növekedése -> biztosító intézmények működési területe bővül, új módozatok jönnek létre Viszontbiztosító társaságok jönnek létre

19 A biztosítás története a XVIII. Századtól biztosítási ágazatok szerint
Tűzbiztosítás: Anglia, Franciaország, Németország Életbiztosítás: Anglia Állatbiztosítás: Belgium, Franciaország, Svájc, Skandináv államok Jégbiztosítás: Németország, Svájc Balesetbiztosítás: Anglia Szavatosságbiztosítás: Franciaország, Németország

20 A magyarországi biztosítás története
XIV. század: céhek Pénztárai: társládák Tagoktól külön díjak Keresőképtelenség, öregség idején rendszeres segélyek, temetés, özvegyek, árvák támogatása XVIII. Század második felében a Szepességben kötelező tűzpénztárak Tűz esetén díjfizetés ellenében kártérítés

21 XIX. Század első fele: Kölcsönös Tűzkárbiztosító Intézet Első Osztrák Tűzbiztosító társaság További 5 trieszti biztosítótársaság 1843. Jégverés Elleni Kölcsönös Biztosító Magyar Egyesület (elnöke: Batthyány Lajos) 1857. Első Magyar Általános Biztosító Társaság (alapítói: Deák Ferenc, Eötvös József, Fáy András)

22 A II. világháború utáni infláció a biztosító társaságok csaknem teljes vagyonát és biztosítási állományát értéktelenné tette. 1947. államosítási törvény: azok a vállalatok, amelyekben a bankoknak legalább 20%-os érdekeltségük van, állami vállalattá válnak 1949. Állami Biztosító létrejötte -> létrejött az állami biztosítási monopólium

23 A biztosítás jellemzői az államosítástól 1986-ig
‘50-es évek: Életbiztosítás- haláleseti kockázatra Veszély-nemenkénti vagyonbiztosítások (kötelező a mezőgazdasági tevékenységre), kötelező tűzbiztosítás Veszélyközösségek szervezése tulajdonformákhoz igazodott Bizalmatlanság a biztosítás iránt (ÁB nem vette át a teljes külföldi biztosítási állományt, így nagyok a személybiztosítási állomány veszteségek) ÁB által átvett személybiztosítási állomány is csak haláleseti kockázatot fedezett

24 ‘60-as, ‘70-es évek 1960-as évek elejétől összevont „típus-biztosítások”, ún. blokkötvények térhódítása CSÉB-munkahelyhez kötött, korlátlan díjfizetésű kombinált élet és balesetbiztosítás (minimális fedezet a kórházi/gyógyintézeti ápolásra, gyermekszületésre…) Épület és lakásbiztosítások szobaszámhoz kötött díjjal és egységes kárkori érték térítéssel… … kárrendezés és kártérítés értékbecslésénél, Kárkifizetések teljesítésénél jelentkezett 1968-tól állami vállalatok, gazdaságok biztosítási tilalmának feloldása folyt..

25 Biztosítási összeg indexálása
folyt… 1970-es évek második felétől önkéntes személybiztosítás térnyerése(jövedelmek differenciálódásával) Megjelentek a nagy biztosítási összegű, változatos feltételű életbiztosítások, különböző kiegészítő kockázatokkal Biztosítási összeg indexálása

26 ‘80-as évek 1982. január 1-ig kötelező gépjármű felelősségbiztosítás díjfizetéssel, amely az év második felétől megszűnt és a biztosítás az üzemanyag árába került beépítésre Személybiztosítások választékának bővülése Sokszor a biztosító megelőzte kínálatával a biztosítási keresletet, pl. nyugdíjkiegészítő biztosítások „Típus-biztosítások helyett a biztosítási összeg a tényleges értéket követi, a kártérítés alapja a biztosított által választott, pl. új érték

27 ‘80-as évek elejétől: Kormányrendeletek előkészítése a pénzügyi- és biztosítási szektor monopolhelyzetének megszüntetésére Biztosító intézményrendszerének korszerűsítése Előkészületek a piacgazdaság kiépítésére, verseny lehetőségére Az 1016/86 MT. sz. határozat alapján július 1-ével megszűnt az ÁB a monopolhelyzet intézményi és a biztosítás egészére kiterjedő reform

28 A két új biztosító megalapítása
a pénzügyi rendszer, a pénzügypolitika megújulási folyamatába illeszkedő, új alapokra épülő biztosítási rendszer születését jelentette.

29 Mi a cél? Vagyon és jövedelembiztonság megteremtése,
Megtakarítások ösztönzése, Biztosító kármegelőzésben vállalt szerepének, növelése Verseny a biztosítási piacon.